Pesti Hírlap, 1936. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1936-01-29 / 23. szám
4 Fesztyné Jókai Róza tragikus halála. A főváros irodalmi és társadalmi köreiben kedden délután terjedt el a híres általános nagy részvétel, keltett, hogy este. Feszty Árpádné Jókai Háza hosszas szenvedés után meghalt Ismeretes, hogy a 75 éves úriasszonyt az elmúlt csütörtökön súlyos baleset érte Semmelweis utcai lakásán. A kályhából kipattanó szikra lángra lobbantotta ruháját és harmadfokú égési sebeket szenvedett. A mentők a Bakay-klinikára vitték, ahol dr. Bakay Lajos orvostanár nyomban megvizsgálta. Állapota eleinte kissé javult, de hétfőn válságosra fordult, ugyannyira, hogy délután már előkészítették a családtagokat a tragikus vég bekövetkezésére. A hetvenötéves nagyasszony ereje egyre fogyott és szervezete nem bírta elviselni a súlyos szenvedéseket. Kedden délután fél két órakor fájdalmas égési sebeibe belehalt. Leánya, Feszty Masa festőművésznő — aki a baleset alkalmával mentési próbálkozásai közben maga is könnyebben megsérült — az utolsó pillanatokig édesanyja kórházi ágyánál tartózkodott. Feszty Árpádné Jókai Mór fogadott leánya volt, 1861 február 19-én született Budapesten. Itthon Székely Bertalan volt a mestere, Münchenben Lictzenmayer Sándor vezetése alatt folytatta festészeti tanulmányait. Párizsba is ki akart menni, de amikor nagyanyja, Laborfalvi Róza meghalt, atyja kívánságára hazajött és lemondott a művészi pályáról. Később újból kezdett festegetni és sikerült illusztrációkat rajzolt. Jókai több regényéhez, „Dolce far rticale“ című vásznát az állam vásárolta meg s egyik nyilvános képtárban helyezte el. 1890-ben Jókai Róza Feszty ■Árpád festőművész felesége lett. A nagytehetségü művészházaspár Bajza utcai házában irodalmi szalont nyitott, ahol a kor jeles emberei rendre megfordultak. A fiatal Herczeg Ferenc, Justh Zsigmond, Ambrus Zoltán, Bródy Sándor Fesztyék szalonjában került kapcsolatba a számottevő írói körökkel. Ebben a szalonban mutatták be Munkácsy Ecce Homo-ját, nagy estély keretében. Az előkelő társaság középpontjában két őszifaju férfi állt: Munkácsy Mihály és Jókai Mór. Ekkor történt az a kedves eset, hogy Munkácsy a lelkes hangulatban megveregette Jókai vállát és ezt mondta neki: — Móric, te nagy zseni vagy. Mire Jókai válasza ez volt: — Miska, telőled elfogadom. A nagy zsenik árnyékában élte szép asszonyi életét. Fesztyné s közben maga is a művészet és a szellemiség magas fokára fejlődött. Férjének halála után felkölt lelkét teljesen a művészetnek és nagytehetségű leánya, Feszty Masa nevelésének szentelte Feszty Árpádné tehetsége az Írásban is megnyilatkozott. Rendkívül finom megfigyelések és mély emberl átásra vasipa érkezéseinek jegyreszf- a,Jövendő című lapbatf „A'-Wfrar-wíSs cmrest jétfenték még.v'Késöbb, &■ Nyugat-ba.- is - itt hasonlóan .érdekes teljegyigsekét,.Emlékezé.Sicit.jiA -tegflftp“,.és. „Akik. már.el mentek“ cimír kötetekben" jelentette meg. Hátramaradt írásainak kiadásáról gondoskodni fog a gyászoló rojkonság, amelynek soraiban Hegedűs Lóránt bv. pégizügyminiszter és ifj. Hegedűs Sándor író is helyet foglal. Fesztyné életének utolsó nagy öröme az volt, hogy Masa leányának Lisieux-i Szent Terézt ábrázoló oltárképét az elmúlt vasárnap szentelték fel a Rezsőtéri templomban. Temetése csütörtökön délután három órakor lesz a Kerepesi temetőben. A koporsót a ravatalon a Jókailepellel fogják lebontani. A TESz elnöksége tisztelgett Mikecz Ödönnél. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége országoselnökségének ötventagú küldöttsége kedden délután a miniszterelnökségen tisztelgett Mikecz Ödön miniszteri osztályfőnök, a miniszterelnökség sajtóosztályának Vezetője előtt, hogy mint a TESz volt Szabolcsvármegyei elnökét,uj hivatalában köszöntse. ’A küldöttség nevében Józan Miklós unitáriuspüspök üdvözölte Mikecz Ödönt. . Mikecz Ödön megköszönve az üdvözlést, a többi között a következőket mondotta: — Egy nemzet létét nem az anyagi erők alakulása biztosítja elsősorban, jövőjét nem az anyagi föltételek szabják meg elsősorban, hanem megszabja az, vájjon egészséges-e a nemzeti lélek, tudatában van-e hivatásának s be lehet-e tölteni ezzel a lélekkel és hivatásérzettel a nemzetet alkotó egyéneket. A TESz-ben a nemzet társadalmi munkássága ölt testet s különös megtiszteltetés reám nézve, előlegezve munkám számára a bizalmát. Én egyszerű és szerény munkája kívánok lenni annak a mozgalomnak, amely a magyarság egységét kívánja megteremteni és biztosítani. Ebben az összefogásban, amely szükségképen kell hogy respektáljon és összeegyeztessen minden jogos közérdeket, a realitásokkal mindig számoló társadalmi politika sikerének zálogát látom s éppen ezért nagyon köszönöm azt a támogatást, amelyet a küldöttség részemre felajánlani szíves volt. Ideiglenes szünet az egyiptomi válságban. Kairó, jan. 28. (Reuter.) V. György király temetése alkalmából a politikai válságban pillanatnyiidegnyugvás állott be. Valószínű, hogy még néhány napig tart, amik a kibontakozást megtalálják. Az egyiptomi előkelőségek ma valamennyien megjelentek a király lelki üdvéért tartott istentiszteleten. A délelőtt folyamán az egyetemi diákság gyűlést rendezett, amelyen határozatban kimondotta, hogy támogatja a közös frontot és Nagybritanniát teszi felelőssé minden meghasonlásért, amely az egyiptomiak között esetleg bekövetkeznék. PESTI HÍRLAP__________________________________1936. január 29., szerda. A hitbizományi reform kritikája a Házban. A képviselőház keddi ülését délután négy órakor nyitotta meg Sztranyavszky Sándor elnök. Kozma Miklós belügyminiszter begyújtotta az önkormányzati testületek kárpótlási vagyonának 1929 január 1-től 1935 június 31-ig történő felhasználásáról készített jelentést. Beterjesztette ezenkívül a tűzrendészet fejlesztéséről, valamint a rendőr- és csendőrlegénység betegségalapjának létesítéséről szóló törvényjavaslatokat. Bornemisza Géza iparügyi miniszter beterjesztette a nők éjjeli munkájáról, továbbá a táblaüveggyártásnál dolgozó munkások alkalmazásáról szóló, a genfi nemzetközi egyezményt becikkelyező törvényjavaslatokat. Ezután folytatták a hitbizományi javaslat tárgyalását. Malasits Géza (szoc. dem.) bevallja, hogy amikor csak hallott a készülő javaslatról, még lelkesedett is érte, hogy végre hozzá mertek nyúlni a hitbizományokhoz. De amikor a Ház elé került, a javaslat, szomorúan tapasztalta, hogy tulajdonképen sok hűhó történt semmiért. A hitbizomány a magyar nép lelkétől teljesen távolálló, idegen intézmény, amely a nagybirtokos arisztokráciának biztosított érdemetlen előnyöket. Ezzel az intézménnyel egyedül a Habsburg-ház igyekezett a hozzá hű arisztokrácia fennmaradását biztosítani. Ez az intézmény teljesen ellenkezik a demokratikus jogállam elveivel. Kár volt a választások kedvéért birtokpolitikai reformnak hirdetni a javaslatot, amelyről Pesthy Pál volt igazságügyminiszter is megállapította, hogy csupán örökösödési kérdés. Ez a javaslat tulajdonképen csak hat,vasthét mágnáscsalád ügye, ezért nem fogadja el. Pesthy Pál (Nép) most is azon az állásponton van, hogy a javaslat elsősorban örökösödési kérdés, mert azt szabályozza, hogy a hitbizományi kötöttség alól szabaduló birtokok miként háramlanak a családnak törvény szerint részesedő tagjaira, de ugyanekkor birtokpolitikai célokat is megvalósít, a javaslat, mert beletartozik abba a rendszerbe, amelynek része a telepítés is. Farkas István (szoc. dem.): A legközelebbi forradalomban majd megvalósítjuk. (Az elnök rendreutasítja.) Pesthy Pál: Igenis, földbirtokreform abban a tekintetben, hogy erős, tehetős középosztály kialakulását segíti elő. A javaslat következtében 132 új, körülbelül 1000—1200 holddal rendelkező birtokoscsalád kerül bele a vidéki magyar társadalomba. A kormány kötelessége, hogy gondoskodjék az új gazdaságok számára forgótőkéről. A javaslat közvetett politikai célja az, hogy a felszabaduló ingatlanokat telepítés céljaira kell igénybe venni. Kétségtelen, hogy a hitbizomány item magyar. Intézmény, de ha csak a b/D'öTn'legnagyobb hitbizomány történetét és eredetét vizsgáljuk, megállapítható hogy az Esterházy-, Festetics- és Széchenyi-családok mindenkor a magyar Célokat szolgálták és hITH’kományuk is a magyar ügy érdekében keletkezett. A sokat vitatott Koburg-Koháry hitbizomány birtokosairól sem lehet azt mondani, hogy nem magyarok. Dinnyés Lajos (kisgazda): De Bécsbeli él és ott költi el a pénzét. Pesthy Pál: Mindenesetre tud magyarul. Malasits Géza (szóc. dem.): Ez is elég érdem egy fegyvert négyezer holdas magyar birtokostól. Pesthy Pál: Egyetlen komoly érv a hitbizomátiy teljes eltörlése mellett a népesedési szempont. Ezzel számol a javaslat, amikor a felszabadított területeket telepítés céljaira használja fel. A hitbizományt gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai okokból fenntartandónak véli. Óva int mindenkit attól, hogy szerzett magánjogokhoz hozzányúljanak. Rassay Károly: A hitbizomány várományosénak a joga is magánjog, ahhoz szabad hozzányúlni. Pesthy Pál: Kétségtelenül az is magánjog, de nem virulens, hanem szunnyadó, alvó magánjog. • Rassay Károly: Alvó magánjog? Ilyet nem ismer a magyar törvénytár. Pesthy Pál: A kis hitbizományt a legfiatalabb született jogán tartja megvalósítandónak. Sajnálja, hogy a javaslat értelmében a 100—500 holdig terjedő birtokon nem alakítható hitbizomány. Ezt fontosnak tartaná éppen a birtokos középosztály megrögzítése szempontjából és kéri a minisztert, a javaslaton tegyen erre vonatkozó javítást. A javaslatot elfogadja. A hitbizományok ellen. Horváth Ferenc (kisgazda) azt fejtegeti, hogy " a földbirtokhoz fokozott joga van annak a millió magyarnak, aki ezer év óta műveli és megvédi azt. Középbirtokra és átmenetileg nagybirtokra is szükség van, de csak addig, amíg nem áll a nép fejlődésének útjában. A hitbizományok teljes megszüntetését tartja szükségesnek, azt szeretné, ha szabad öröklés útján folytatódnék a felosztódás a maga természetes határáig. Nem a családi vagyon megőrzése ellen foglal állást, éppen ezért a közbirtok-hitbizomány vagy pénzhitbizomány ellen sincs is kifogása, hanem a föld olyan megkötöttsége ellen, amely a nép fejlődésének is útjában áll. Ellenzi a hitbizományi kisbirtok alapítását. Schandl a kormány tárgyilagosságát magyarázta éppen azzal, hogy a kis hitbizomány létesítésére is gondolt . . . Dinnyés Lajos (kisgazda): A Bethen-kormányra is azt mondta, hogy tárgyilagos. Horváth Ferenc: A magyar falunak az a nézete, hogy a hitbizományi kisbirtok az egyke bevezetője és törvényes alátámasztója. (Felkiáltások a kisgazdapárton: Egy kis hitbizományt sem fognak csinálni!) Szerette volna, ha ez a javaslat szerves része volna a telepítési javaslatnak, így azonban nemhogy ,,korszakos reformnak“ nem lehet nevezni, de amég csak ki sert emelkedik az egyéb törvények sorozatából. Nem ez az a törvény, amelyet a magyar nép vár, amely rajta segíthet. A javaslatot nem fogadja el. Hunyadi-Vas Gergely (Nép) nagy fontosságot tulajdonít a javaslatnak az öncélú nemzeti állam kiépítése szempontjából. Sajnálatosnak tartja, hogy a régi hitbizományok alapítóleveleiben nincs eléggé hangsúlyozva ez a nemzeti cél és az, a nemzeti érdem, amelyért a hitbizományt kapták, sőt több alapítólevelben egyenesen a Slabsburg-ház iránti hűség van megjelölve érdemül. Dinnyés Lajos (kisgazda): Ezeket meg kell szüntetni. Horváth Zoltán: Valamennyi hitbizományt meg kell szüntetni. Ne legyen senkinek se kiváltsága. Hunyadi-Vas Gergely azt az álláspontot osztja, hogy a hitbizományt csak korlátozni kell, nem szabad teljesen megszüntetni. El lehet érni a javaslat célját, a hitbizományok és a szerzett jogok megcsonkítása nélkül is. A javaslatot haladó és konzervatív alkotásnak tartja s ezért elfogadja. A szerdai interpellációk: Az ülés nyolc órakor ért véget. Szerdán délután négy órakor a hitbizományi javaslat, vitáját folytatják tovább, öt órakor pedig áttérnék az interpellációkra. Többek között Sulyok Dezső „a magyar közélet általános színvonalának az ország jövőjét veszélyeztető leromlásáról“, Horváth Zoltán egy kúriai tanácselnök kinevezéséről és a vele kapcsolatos körülményekről, Kéthly Anna a Baumgarten-díj odaítéléséről, Hupen Dezső „a MABI gyógyszerbotránya ügyében", Vázsonyi János a „jogrendet veszélyeztető hittfelekezeti izgatás tárgyában“ interpellál. Alficri távirata Gömbös miniszterelnökhöz. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Alficri Jino sajtó- és propagandaügyi minisztériumi államtitkár a következő táviratot küldte Rácsból Gömbös Gyula miniszterelnöknek: Egy nagyszerű utazás végeztével, amelyet abban az új kocsiban élveztem, amely az Önök nemzeti iparának kiváló bizonyítéka, örömmel ismétlen, Kegyelmes Uramnak a feledhetetlen fogadtatásért hálám legélénkebb kifejezését és egyben leglelkesebb Üdvözletemet tolmácsolom a nemes, dicsőséges magyar nemzetnek és Excellenciádnak. Affieri: Magyarország szenvedései és reményei. A nagy milánói katolikus napilap, L'Italia, amely mögött az olasz klérus és a Vatikán áll, nemrég Magyarországra küldte külppolitikai szerkesztőjét, Berta Lucianot, aki útjáról több cikkben számolt be lapjában. „Magyarország szenvedései és reményei"" cím alatt közölte Berra Luciano cikksorozatot, amelyben a revíziós mozgalom erejét, mélységét ismertette. „Magyarország jajszavát meg nem hallgatni egyet jelent az igazság okainak és a nemzeti szuverenitás jogainak tudomásul nem vételével", így fejezte be első cikkét Berra Luciano, aki további beszámolóiban részletesen ismertette a magyarországi revíziós mozgalmat, amely nem jelent háborút, hanem ellenkezőleg a békét jelenti, ezzel szemben pedig a trianoni béke egyértelmű a holnap bizonytalanságával. A cikkíró bőven foglalkozik az utódállamok magyarellenes politikájával és többek között a következőket írja: „Az utódállamok viselkedésükkel és politikájukkal valósággal ébren tartják a renziós gondolatot. A békediktátum nemcsak egy igazságtalanságot szentesített, hanem alkalmat adott egész sor más igazságtalanságra“. Az olasz publicista cikkeiben felhívja az egész világ figyelmét az Európa szívében történt szörnyű igazságtalanságra. Főispánok Kozma belügyminiszternél. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Kozma Miklós belügyminiszter elnöklésével kedden 13 órakor a belügyminisztériumban kizárólag adminisztratív kérdések megbeszélése végett főispáni értekezlet volt, ame- ilyen politikai kérdések nem szerepeltek. Az értekezlet során az új főispánok üdvözlése után az erdőtelepítések és fásítások végrehajtásának kérdése volt a megbeszélés tárgya, amelynél a földmivelésügyi és a honvédelmi minisztérium kiküldöttei is részt vettek. Utána a kis- és nagyközségek szegény- és inségügyeinek vármegyei alapon való megszervezése, majd kisebb jelentőségű adminisztratív kérdések kerültek tárgyalásra. Az értekezlet 14. óra után ért véget. Törvényjavaslatok a rendőrségi betegbiztosításról és a tűzrendészetről. Kozma Miklós belügyminiszter kedden két törvényjavaslatot nyújtott be a Házban. Az egyikben a kormány felhatalmazást kér arra, hogy rendőrlegénységi és csendőrlegénységi betegsegélyezési alapot létesíthessen és erre a célra az igényjogosultak készpénzilletményéből legfeljebb két százalékos hozzájárulást vonhasson le. A másik törvényjavaslat a tűzrendészet kérdéseinek egységes szabályozása iránt intézkedik. Felhatalmazást kér a belügyminiszter arra, hogy a tűzoltóság szervezetét a községekben rendeletileg szabályozza. A törvényhatóság első tisztviselője a nagy ipari és mezőgazdasági üzemeket is saját tűzoltóság fenntartására kötelezheti. Az ország területét országos tűzrendészeti kerületekre osztják, ezek alá tartoznak a vármegyei és járási tűzrendészeti felügyelők. A javaslat szerint a tűzbiztosítással foglalkozó magánvállalatok a belföldi tűzbiztosítási bruttó díjbevételük egy-két százalékának megfelelő járulékot kötelesek fizetni.