Pesti Hírlap, 1940. február (62. évfolyam, 25-48. szám)
1940-02-01 / 25. szám
Keresztes Fischer belügyminiszter az f.eszmevédelmi csoport terrorcselekményeiről A rendőrség kinyomozta a tetteseket és az ügy a bíróság előtt van • Tömeginterpelációk napja a Házban A képviselőház szerdán folytatta a mezőgazdasági bérjavaslat tárgyalását. Nagy Ferenc (kisg.) elfogadta a javaslatot, mert azt a mezőgazdasági munkásság első hivatalos megbecsülésének tartja. Hangsúlyozta, hogy a jövőben fokozottan hárul a munkaadói feladat a földreform során szaporodó kisbirtokos társadalomra, amelyet éppen ezért erősíteni kell. Kifogásolta, hogy a munkabérmegállapító bizottságból kimarad a 30 holdon aluli kisbirtokos munkaadók csoportja. Azt kívánta még, hogy a munkabérek ellenőrzését bízzák a falusi tanítókra, vagy községi elöljáróságokra. Papp József (nyilas) bizalmatlan a törvény és végrehajtása iránt. Meixner Emil (MÉP) szerint a javaslat alkalmas a termelés rendjének és nyugodt menetének biztosítására. A mezőgazdaság a szociális terheket csak úgy tudja viselni, ha egyidejűleg jövedelmezőségét fokozzák. Szabó Gyula (MÉP) a falu elnéptelenedésének a nemzet szempontjából való veszedelmére mutatott rá. Ezért kell fontosságot tulajdonítani a mezőgazdasági munkásság sorsát javító javaslatnak Interpellációk Délben 12 órakor az interpellációkra tértek át. Krancz Raymund (nyilas) „az iskolán kívüli népművelés előadásain űzött politizálásról“ interpellált. Hóman Bálint kultuszminiszter kijelentette, hogy a megemlített esetet megvizsgálja, nem tartja azonban helyesnek a mai időkben ilyen interpellációk elmondását. Egyébként a népművelési törvény néhány hónapon belül a Ház elé kerül. Forster György (MÉP) az egyházi adózás és a párbérfizetési kötelezettség ügyében interpellált. Hóman Bálint kultuszminiszter hangsúlyozta, hogy a kérdés általánosságban nem oldható meg. Komoly adatgyűjtésre van szükség, amit el is rendelt. A kérdésnek pénzügyi és magángazdasági kihatásai vannak. A kirívó igazságtalanságok megszüntetése iránt külön intézkedik, a végleges rendezést pedig az adatgyűjtés alapján előkészíti. Gürtler Dénes (felv.) a visszacsatolt területen épült adómentes házak téves megadóztatását tette szóvá. „Szervezett poliikai orvtámadások“ Meskó Zoltán (nyilas) a „szervezett sorozatos politikai orvtámadások“ ügyében óhajtott interpellálni. Kijelentette azonban, hogy tudomása szerint az ügyészség az ügyben vádiratot ad ki, nem akar tehát a vizsgálatnak elébe vágni. Remélhetően pár napon belül megtudjuk nemcsak a 30 pengőért felbérelt emberek, hanem a kapualjakban meghúzódók neveit is, akik biztos fedezékből irányítják a galád orvtámadásokat. Matolcsy Mátyás (nyilas) a mezőgazdasági öregségi biztosítás kérdéseiről interpellált. Gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a képviselő adatai hibásak. A múlt évben 75 ezer elaggott munkás kapott segélyt. Az első évben körülbelül kétmillió pengő, tehát az esedékes összeg 60 százaléka folyt be. Azt a rendszert akarja bevezetni, hogy jutalomban részesíti azokat a községi vezetőket, akiknek községében az összegek rendesen folynak be. Paczolay György (nyilas) a MÉP székházvásárlását tette szóvá s közben a kormánypárt és a nyilasok állandó szóharca között bírálta a MÉP szervezkedési módszereit. A zajongás az interpelláció folyamán állandóan tartott, úgyhogy Szinyei Merse elnök Matolcsy Mátyást kétszer is rendreutasította, az interpellálót pedig többször felszólította, hogy tegye lehetővé felszólalásának nyugodt meghallgatását és sértő párhuzamvonásoktól tartózkodjék. Közi Horváth József (ker. párt) az „építő-takarék“ körül tapasztalt visszaéléseket tette szóvá. Radocsay László igazságügyminiszter adatok ismertetésével mutatott rá, hogy konkrét esetekben minden alkalommal megindult részben a bűnvádi eljárás, részben a kényszeregyezségi és csődeljárás. A jövőt illetően törvénytervezet áll tárgyalás alatt, amelyet nemsokára a Ház elé hozhat. Azt a célt tartja szem előtt, hogy az életképtelen intézményeket számolják fel, a jövőben alapítandó intézeteknél pedig már előzetes biztosítékokról gondoskodjanak. A földmivelésügyi miniszter az állatkivitelrót Váczy József (kisg.) „az állatértékesítés válsága“ címmel interpellált. Gróf Teleki Mihály földmivelésügyi miniszter rámutatott arra, hogy a rossz takarmánytermés volt az oka az állatértékesítési nehézségeknek. A gazdák érdekében intézkedik, hogy a Kárpátalján bevezetett intervenciós vásárlásokat a Tiszántúlon és az ország északi részében is folytassák. Kilátás van arra, hogy 40.000 sovány marhát külföldön értékesíthetnek. Hetenkint 2 ezer marhát viszünk ki Olaszországba és Németországba, hetenkint 10 ezer hasított sertés megy majd külföldre. Előreláthatóan a zsír ára is megfelelő színvonalra emelkedik, erre a kérdésre felhívta az álkormánybiztosság figyelmét. Német vonatkozásban 25 ezer birka kivitelét tették lehetővé, de más országokban is elhelyezünk birkákat. A gyapjú árának megállapítására is felkérte az álkormánybiztosságot. Kiresztes-Fischer beszéde Gruber Lajos (nyilas) a rendőrség politikai osztályán folyt nyomozással kapcsolatban interpellált. Keresztes-Fischer Ferenc, belügyminiszter az interpellációra a következő választ adta: — A képviselő úr kellő tapintat nélkül olyan ügyet hozott ide, amely minden vonatkozásában a bíróság előtt fekszik. Kötve érzem magam azáltal, hogy az ügy a bíróság előtt van és nem érzem magam hivatottnak arra, hogy ennek az ügynek a részleteit taglaljam. Arról van szó, hogy közéleti emberek az utcán súlyosan bántámoztattak, velük szemben terrorcselekmények követtettek el. (Zaj a nyilasoknál.) A rendőrség kötelessége volt, hogy ezeknek a cselekményeknek tetteseit, esetleges felbujtóit és a cselekmény hátterét kinyomozza. A nyomozás során a rendőrség megállapította, hogy egy úgynevezett „eszmevédelmi csoport“ működik. (Nagy zaj.) Nem tudom ugyan, mióta szoktak eszméket dijbirkózókkal megvédeni (Derültség.) A rendőrség a tetteseket kinyomozza, az ügy ma az ügyészség és a bíróság kezében van. (Állandó zaj a nyilasoknál, Tors Tibor elnök egymásután utasítja rendre a képviselőket.) — Ami azt az állítást illeti, hogy ezeket a tetteseket vagy más letartóztatottakat bántalmaztak, a következőket jelentem ki: az összes felelős tényezők egybehangzó jelentése szerint ezek a bántalmazások nem történtek meg. Erre vonatkozólag semmiféle konkrét jelentést nem kaptam. Nagyon örülök, ha a képviselő úr a felolvasott feljelentést az ügyészségnél megtette. Jó helyen van. Az ügyészség majd megvizsgálja és ha tényleg történt valami, a következmények nem maradnak el. Ha ilyen bántalmazások tényét megállapítják, én is le fogom vonni a konzekvenciákat. De megszoktuk, hogy ez a jól kitanított büntetők legegyszerűbb eszköze ahhoz, hogy maguk iránt a bíróság és a közönség előtt főként interpellációk útján rokonszenvet keltsenek. A képviselő úr jónak látta újra ideráncigálni és a nyilvánosság előtt tárgyalni Sombor-Schweinitzer rendőrfőtanácsos magánügyét. Kijelentem, hogy Sombor-Schweinitzernek említett ügyeit megvizsgáltam, azokban semmi olyat, ami őt méltatlanná vagy alkalmatlanná tenné hivatása teljesítésére, nem találtam. Igaz, hogy Sombor-Schweinitzer rendőrfőtanácsos felesége zsidó, az is igaz, hogy évek óta különválva élnek. Az is igaz, hogy Sombor-Schweinitzer rendőrfőtanácsos a legkitűnőbb rendőrtisztviselők egyike, aki soha semmi okot sem adott arra, hogy a neki adott megbízást visszavonjam. Itt, az ország színe előtt, jelentem ki, hogy Sombor-Schweinitzer működésével a legteljesebb mértékben meg vagyok elégedve. A Ház a miniszter válaszát tudomásul vette. Gruber Lajos a nyilaskeresztes párt elleni „sajtóhadjáratról“ interpellált a MÉP és a nyilasok állandó szóharca között. Társ elnök kénytelen volt több ízben is a tanácskozás komolyságának megelőzésére figyelmeztetni a képviselőket. Dr. Keck Antal (nyilas) külpolitikai sajtópropaganda ügyben mondott interpellációt. Vajna Gábor (nyilas) az erdélyi székelység ügyében interpellált. A székelység jövőjének biztosítását sürgette. Az egész Ház helyesléssel fogadta az interpellációt és annak elhangzása után sok kormánypárti üdvözölte a nyilas képviselőt. Budinszky László (nyilas) a visszacsatolt területek magánalkalmazottainak nyugdíjigényét sértő rendelkezésekről interpellált, MAGYAR KIRáLYI f§ OSZTáLYSORSillÉs február 6-tól március 7-ig tartó IV. osztályú «húzásaira L TÖRÖKNÉL I vatian adteivsorsieavet , vegyen osztálysorsjegyet Eárható legnagyobb nyeremény: 700.000 P Abusások egész tartamára érvényes sorsjegyárak: Nyolcad P 17.50 Fél P 70.— Negyed P 35.— Egész P 140.— Az eredeti sorsjegyek bankházunkban vásárolhatók, vagy az összeg előzetes beküldésével megrendelhetők. TÖRÖK A.és Tia Bankház R. T. Budapest, IV., Szervita-tér 3. Telefon: 100-S01, 182-064. TOROK TOROK TOROK YVirth Károly (nyilas) az Augusztatelep és a Hős utcai telep szociális helyzetét tette szóvá. Megszüntetik az Auguszta-telepet Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter kijelentette, hogy az Auguszta-telep idejét múlta. Annakidején örömmel járult hozzá ahhoz, hogy a főváros nagyszámú kislakást építsen s amint az építkezés befejeződik, a telepet felszámolják. A Hős utcai lakótelepről nem állítható, hogy nem felel meg a kívánalmaknak, a főváros gondoskodása kielégítő. A konkrét panaszt megvizsgálja és a szükséghez mérten intézkedik. Papp József (nyilas) a kisgyóni bányamunkások fizetéséről, Vajna Gábor (nyilas) a légoltalmi tüzérség csapatainak a felvidéki emlékéremmel való ellátása érdekében, Budinszky László (nyilas) a törvényhozói szólásszabadsággal kapcsolatban interpellált. Gróf Pálffy József (MKP) a 11 hónapi katonai szolgálatot teljesítő egyének polgári fizetésének rendezését, kérte, Jandl Lajos (nyilas) a választói névjegyzékekkel kapcsolatban szót, végül Eitner Ákos a herceg Esterházy hitbizomány erdőgazdaságának szociális viszonyait tette A Társadalmi Egyesületek Szövetsége ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját Hamatt Bálint avatta fel a Gömbös Gyula emlékserleget A Társadalmi Egyesületek Szövetsége alapításának huszadik évfordulóján, szerdán délután Uzdóczi Zadravecz István országos elnök elnökletével jubileumi díszközgyűlést tartott a vármegyeház közgyűlési termében. A díszközgyűlésen megjelent József királyi herceg is, a kormány tagjai közül pedig Hóman Bálint, Jaross Andor és Radocsay László miniszterek. A díszközgyűlést Uzdóczi Zadravecz István nyitotta meg rövid beszéddel, amelyben visszapillantást vetett a TESz elmúlt húszévi munkásságára. Javaslatára a díszközgyűlés hódoló táviratban köszöntötte Horthy Miklós kormányzót és táviratban üdvözölte gróf Teleki Pál miniszterelnököt, valamint a kormány tagjait. Táviratilag üdvözölték Mussolini olasz miniszterelnököt is. Az egyesület húszéves működéséről Borsody Gyula, a TESz társelnöke számolt be. • A keresztény erők koncentrációja Tasnádi Nagy András tartotta meg ezután ünnepi beszédét. — Elmondhatjuk bátran — mondotta többek között —, hogy a TESz a magyar keresztény erők koncentrációja. Megvalósulása kicsinyben annak, ami tökéletes kivirágzásban jelentkezett Olaszországban a fasizmus gondolatában. Tasnádi Nagy András ezután a forradalom pusztításairól, majd a gyászos fegyverszünetről emlékezett meg. Utalt arra, hogy az ellenforradalom rendet teremtett, megbüntette a bűnösöket, helyreállította a jog uralmát, lerakta az új magyar élet alapjait, megindította a nemzet gazdasági és kulturális vérkeringését, felnyitotta a félrevezetett külföld szemét, feltárta igazságainkat, belekapcsolt bennünket újból az európai életbe és mindezek koronájaképpen megteremtette a mi dicsőséges honvédségünket. Majd idézte a kormányzónak a TESz tíz évvel ezelőtti jubileumi közgyűlésén elhangzott nyilatkozatát, amelyben melegen üdvözölte a szövetséget. A díszközgyűlés közönsége hosszasan ünnepelte a kormányzót. A TESZ új zászlójának felavatása A díszközgyűlés legkiemelkedőbb mozzanatára, a TESZ új zászlójának felavatására került ezután a sor. A hatalmas díszes selyemzászlót Nagykovácsy Milenkó ajándékozta a TESZ-nek. Az avató beszédet Uzdóczi Zadravecz István mondotta. — Minden magyar zászlaja ez, aki a magyar igazságért él és dolgozik. A meghatóan szép aktus után vitéz Endre László alispán mondott záróbeszédet, amelyet a következő szavakkal fejezett be: — Úgy érzem nem fejezhetjük be méltóbban a TESZ évtizedes mérföldkövét jelző mai ülésünket, mintha azt kívánjuk, hogy a TESZ célkitűzései, a nemzet belső megújhodása, az ezeréves határokkal együtt országgyarapító kormányzónk vezérlete alatt mielőbb a teljes megvalósulás állomásához érkezzék. Hóman Bálint emlékbeszéde Este 9 órakor a meghívott közönség ünnepi lakomája gyűlt egybe a Szent Gellért-szállóban. Hóman Bálint közoktatásügyi miniszter avatta fel a Gömbös Gyula emlékserleget. — Gömbös Gyula politikája — úgymond — a magyar lelkiség és keresztény erkölcsiség, a magyar népet egybeforrasztó magyar sorsközösség és a nemzeti öncélúság pillérein épült. A nemzeti élet szellemi erőforrásának az őseredeti magyar lelkiséget, erkölcsi alapjának a kereszténységet, materiális bázisának a népi erőket, az együttélés természetes szervének a nemzeti közösséget tartotta. Nemzet alatt mindig a magyar népösszességének és nem egyes osztályok, rétegek, közösségek, hatalmi csoportok, politikai életformáját értette. A faji sajátosságok megóvásával és kidomborításával, a népi erők gyarapításával és összefogásával igyekezett a nemzet erőit fokozni és egyesíteni. Az ősi hagyományoknak megfelelő alkotmányos evolúció útját járta. Sohasem került szembe az ősi hagyományban gyökeredző alkotmányos elvvel. Hadat üzent a társadalmat ellenséges csoportokra tagoló materializmus, az egyént a közösség fölé emelő szélsőséges individualizmus, a szabadságot szabadossággá alacsonyító túlzó liberalizmus szellemének. A benső meggyőződés erejével hirdette, hogy minden nemzetnek, a magyarnak is saját lelkisége és hagyományai szerint kell a maga életének új formáit kialakítania és a jövő fejlődés alapját megvetnie. A történeti egyházakban a nemzet erkölcsi erőinek gyarapítására hivatott erőtényezőket látott. Protestáns létére világosan fölismerte, megbecsülte a katolikumban rejlő hatalmas erkölcsi értéket. A kereszténységet a közerkölcsiség és a társadalmi béke alappillérének tartotta.