Pesti Hírlap, 1940. április (62. évfolyam, 73-97. szám)
1940-04-02 / 73. szám
/ Pesti Hírlap 1940 április 2., kedd ünk, mikor a viz már a területünkre is betör. Ez volt az idei mérhetetlen károk főokozója A belvizekre már zúdultak a román külvizek, ugyanakkor megáradt a Szamos, a Túr és a Tisza s bár a társulattisztviselői, személyzete, katonaság, közerő mindent megtett, amit ember tehet, körülbelül 60 millió köbméter víz borított el 45.000 hold területet. A román határon a Csengersima, Rózsáig, Mélytelekközött, vezető műúton ideiglenes védőgátat emeltünk- Ezen a területen másfél méter magas vízoszlop borítja a terepet. A katonai és polgári munkaerők derékon felül érő vízben dolgoznak a gátak építésén. Az árvédekezést március 26-án kezdte meg a katonaság és a közerő. Négy és fél nap alatt 14 kilométer töltést építettek. Hat vízvezető csatornanyitást zártunk el eddig. A lakosság szerda és csütörtök éjjel számos helyen átvágta a műutakat, úgyhogy Fehérgyarmatról az ártér nagy részével a közlekedés lehetetlenné vált Megszakadt az érintkezés a vármegye székhelyével is. A katonaság is csak a legnagyobb erőfeszítéssel, nagy kerülőkkel tudott a helyszínre kimenni és oda anyagot szállítani. — A munkálatokat a központban Schick Jenő főmérnök és Szórády Pál szakaszmérnök,vezették. A katonaság emberfeletti munkát végzett Nyisztor Sándor és Schröder László századosok vezetésével. Meg kell még említenem dr. Csaba László szolgabírót, aki már napok óta a veszélyeztetett helyek községeit járja és igyekszik a lakosságot megnyugtatni. Terepjáróval a méteres vízben A katonai parancsnok meghív az árvíz- Sújtotta területek és a legveszélyesebb pontok megsegítésére. Hatalmas hatkerekű terepjáró gépkocsin indulunk Kisár község irányába. Amint Fehérgyarmatról kijutunk, az út két oldalán a szántóföldet, amerre csak a cimellát, beborította a víz. Az úttesten is a gépkocsi tengelyéig ér már a víz. Rövidesen útipisztí kőprizmák is eltűnnekáziáradatban.. A helyzet kezd egyre veszélyesebb lenni. A 15—20 kilométeres, sebesség-- gel haladó terepjáró elsőfényszóróit lassan elnyelik a hullámok. Közel két hete járom az ország különböző árvízsújtotta vidékeit Mentem gépkocsin, katonai pontonon, motorcsónakkal, motor- és rohamcsónakkal, szekéren, kétevezős dunai ladikkal, azonban még ilyen járművön, amely a szárazföldön 70—80 kilométeres sebességgel robog tova, a közel egyméteres vízben is teljes biztonsággal megy és szakadékos domboldalakon kapaszkodik fel, még nem jártam. A kerekeket már teljesen elnyelte a víz, a bámulatos jármű azonban teljes biztonsággal halad a fiatal magyar katona soffőr vezetésével előre. Egy kis híd tűnik elő a mindent elborító vízből. Felkapaszkodunk rá. A parancsnok ismerteti a terepet. — Az előttünk fekvő községbe — mondja — nem lehet bemenni, mert a híd után már kétméteres az áradat. Ezzel még a mi kitűnő terepjárónk sem tud megbirkózni. * Szabad szemmel is jól látjuk a tiszatpenti Kisár, Tivadar és Nagyér házait. Mintha vízben úsznának. Megfordulunk. ifjabb, valóságos akrobatikus gépkocsimutatványok közt beérkezünk Fehérgyarmatra. _______Kelemen Lajos. Az autóbuszforgalom korlátozásra Az a hír terjedt el, hogy a Beszkárt állítólag az autóbuszüzem forgalmának korlátozását tervezi. Illetékes városházi helyről ezzel kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy az ország gázolajellátási helyzete következtében a főváros közlekedési vállalatai részére kiutalt olajmennyiséget valószínűleg már a legközelebbi jövőben csökkenteni fogják, a csökkentés mértéke tekintetében végleges döntés azonban még nincs. Előrelátható, hogy a kényszerű csökkentés a főváros autóbuszüzemét közérdekű feladatkörére való tekintettel az általánosnál kisebb mértékben fogja érinteni A csökkentés mértékének közlése után lesz csak mód állást foglalni abban a tekintetben, hogy az autóbuszüzem teljesítményeit , miképpen korlátozzák. Az üzem csökkentésénél elsősorban arra fognak törekedni, hogy azoknak az utasoknak, akik az autóbuszt hivatás gyakorolhatása végettveszik igénybe , tehát munkahelyükre, illetve onnan vissza ,otthonukba utaznak —, a lehetőség szerint a jövőben is kifogástalan közlekedést ■ nyújtsanak. Gróf Csáky István a közigazgatási tisztviselők külpolitikai neveléséről Megnyílt a VI. Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam Hétfőn délelőtt a belügyminisztérium dísztermében megnyílt a VI. Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam. Az ünnepélyes megnyitáson a nagyszámú és előkelő közönség soraiban megjelent Tasnádi Nagy András, a képviselőház elnöke, Bartha Károly honvédelmi, Vargha József kereskedelmi és iparügyi és Radocsay László igazságügyminiszter is. Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter üdvözölte a megjelenteket Bejelentette, hogy a tanfolyam anyagául a külügyi igazgatás és a nemzetközi kapcsolatok minden ágát, kitűzték, tekintettel, hogy e kérdések ismerete az ország jelen helyzetében fokozottabb mértékben kívánatos. E témakörnek sok ágazata a belügyi igazgatás problémáihoz kapcsolódik, mint például a nemzeti kisebbségek kérdése. A belügyminiszter bejelentette még, hogy gróf Teleki Pál, aki az ünnepélyes megnyitáson nem tudott megjelenni, előadását későbbi időpontban megtartja. Gróf Csáky István előadása Ezután gróf Csáky István mondotta el bevezető előadását — A ma kezdődő tanfolyam — mondotta —•a gondozásomra bízott szolgálati érdekeket érinti. A nemzeti politika fontos részének, tekintem a tanfolyam elé tűzött célt, a magyar közigazgatás nemzetközi vonatkozásainak részletes feltárását és a közigazgatási tisztviselők külpolitikai nevelését. . A belügyminiszter úr által kidolgozott programban a gondjaimra bízott érdekek teljes kielégítést nyernek. A másik kérdés a külügyi igazgatásra vonatkozó pozitív ismeretekre alapított külpolitikai gondolkodás és külpolitikai tájékozódás. Még a mai autarkiás felfogás mellett sem állanak önmagukban és elszigetelten az egyes államok. tengerrel bíró államok „világrészekben“ gondolkodnak, azoknak az államoknak, ,imelyek, mint Magyarország is, tengerrrel nem rendelkeznek, legalább „európa-,szemhatárral“ kell gondolkodniok. Az európai államok földrajzi adottságainak, politikai szerkezetének, történetének stb. gondos tanulmányozásával lehet eljutni az „Európában való gondolkodás“-hoz. A szomszéd államokkal a mindennapi élet ezer szála , köti össze hazánkat, itt ‘már részletes ’ismeretekre van szükség, elsősorban nyelvismeretre. Nemcsak a minisztériumok, de csaknem minden közhatóság foglalkozik a külföldet érintő ügyekkel. Az ügyintézés csak a külföldi viszonyok ismeretébenlehet megfelelő, az ilyen ügyek elintézésénél figyelemmel kell lenni a külügyi szempontokra. A köztisztviselők külpolitikai tájékozottságának fontossága különösen a külfödiekkel való tárgyalásokon jelentkezik, a sikeres lebonyolításnál döntő szerepet játszik az ország nyelvének és sajátos adottságainak alapos ismerete. Minden magyar köztisztviselő és közhatóság, aki és amely külügyi vonatkozású ügyeket intéz, bizonyos értelemben munkatársa a külügyminiszternek. . .... ^ A nagy tetszéssel fogadott bevezető után dr. Nicki Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter tartotta meg előadását ,,Nemzetközi gazdasági kapcsolataink“ címen. A Duna és Tisza valamennyi mellékfolyója erősen apad Budapesten szerdán elvonul a víz az alsó rakpartról Vitéz Bonczos Miklós belügyi államtitkár, az árvízvédelem országos kormánybiztosa az április elsejei helyzetről a következő tájékoztatást adta: A Duna és Tisza valamennyi mellékfolyója erősen apad, vízállásuk a felsőszakaszon alacsony, lejjebb közepes... / folyók alsó szakaszán még, többnyire-ma-,gas a víz. A Duna Dunaföldvár fölött már apadt, Bajánál tetőzik, Mohácsnál kis mértékben még árad. Komáromon alul a Vízállás még rendkívül magas, de a főváros fölötti szakaszon az apadás elég élénk. Budapesten előreláthatólag 3-án este már szabad lesz az alsó rakpart. A Tisza Csapon felül apad, Tokaj alatt még árad, kárpátaljai szakaszán alacsony, Csaptól lefelé rendkívül magas vízállása. A Tisza Tiszafürednél 4-én valószínűleg kulminál 700 centiméterrel. Ez a vízszint 80 centiméterrel alacsonyabb az eddig észlelt legmagasabb árszintnél. Zagyvarékasnál kissé emelkedett a víz, Jánoshida mellett műszaki alakulatok három kilométer hosszú nyúlgátat építettek. A közúti forgalom Tolna vármegyében a szekszárd—simontornyai törvényhatósági közút 22—23 kilométer szakaszán 6 tonna teherbírású híd készült el. Ezzel a forgalom megindult. A tolna-bogyiszlói törvényhatósági közút 1 kilométer szakaszán átszakított töltés helyén 6 tonna teherbírású híd épült Fejér vármegyében az ercsi—százhalombattai utak, a pákozd—dinnyés—seregélyesi utón, a Velence — Kadap — lovasberényi utóm valamint a tárnok — elvirapusztai utón a forgalom helyreállott. Heves vármegyében a nagy forgalmat lebonyolító hatvan-losonci állami közúton a víz elvonult, a forgalom helyreállt. Borsod vármegyében a sajóecseg—bódva —borsodszirák—finkei után, továbbá a mezőkövesd—gömbösfalvai után ismét megindult a forgalom. Zemplén vármegyében a forgalmi szempontból jelentős miskolc—sátoraljaújhelyi állami közúton az Onga—Gesztely községek között beomlott hidat ideiglenesen helyreállították és így a miskolc-—sátoraljaújhelyi vonalon a forgalom zavartalanul bonyolódik le. A Bodrog kisebb hidrongálódást okozott , .... .Sátoraljaújhely — Királyhelmec —csapi ’közúton Szőlföskénél a Bodrog fahidja a jégzajlástól és árvíztől erősen megrongálódott 'Itt a forgalmat egyelőre le kellett ‘tigVafterén az mm .Agcitaritye+‘ ’ Csap között 50 céhtithétép triagdí vnau. ’ A sátorátjánjhely—alsóperecki közúton ■ 'a Bödrog árhulláma az utat•' több Helyen áttörte, igy tehát ezt az utat is sérk’áslett ■p forgalom elől zárni.' *’ Hol szünetel a vasutiforgalom? Az államvasutak igazgatósága Hatvan— Jészfényszaru, Zalaapáti—Balatonszentgyörgy, Pusztaszabolcs—Előszállás, ‘ K’eszőhidegkut—Gyönk—Tamási—Májs’ar Miklósvár, Somogyvár—Osztopán, Nagyatád—Lábod, Tolnamözs—Szekszárd, Szepsi—Ferenctelep, Ujszászi—Felsőszászberek, Hejőbába—Mezőcsát, Ilonca—Szajkófalva között a forgalmat szünetelteti. Három munkaszolgálatos . ... -zászlóalj" A honvédelmi miniszter intézkedése folytán április 8-ától kezdve három közérdekű munkaszolgálatos zászlóaljat a kormánybiztosság rendelkezésére bocsátanak. Ezeket a csapatokat műszaki felszereléssel látták el és a helyreállítás munkájában előre megállapított terv szerint és helyen fogják felhasználni. Éjszakai jelentések az árvízről Miskolc, ápr. 1. A késő esti órákban a Tisza délborsodi áradásáról beérkezett jelentések szerint a Tisza vize egy-két helyen a hétfői nap folyamán 5—6 centimétert emelkedett. Hejőkürtnél a helyzet továbbra is súlyos, a víz az esti órákig 6 centimétert emelkedett. Tiszabábolnánál szintén súlyosbodott a helyzet. Szolnok: A Zagyva erősen apad. Jászberény környékén az apadás meghaladja az ötven centimétert. Az összekötő utak ismét szabadokká váltak. Újszász és Zagyvarékas vonalán szinténapadás mutatkozik. Szolnokról a közerőt már nem is rendelték ki. Belgrád jelentékeny részét elöntötte a Duna Katasztrofális méretű áradásokJugoszláviában Belgrád, ápr. 1. (NTI) Jugoszlávia különböző részeiben, mindenekelőtt azonban a Duna vidékén, az áradások katasztrófáit s méreteket öltenek. Cvetkovics miniszterelnök szemlerepülést végzett az áradással elöntött vidékek felett. A Duna és a Száva túllépte az 1888-iki és az 1932-iki vízmagasságokat. Belgrádban már egész útvonalak állanak víz alatt. A közlekedést csónakokkal tartják fenn. Belgrád több pályaudvara, valamint, több raktára ugyancsak víz alatt áll. Az elektromos művek telepét tárj körülzárta, Belgrád felett és alatt fekvő városokban egész negyedeket lakoltattak ki. A Duna vizének magassága vasárnap elérte a 722 cm-t, a Száva folyóé a 680 cm-t. Hozzávetőleges számítások szerint az ország északi részében, különösen a Vajdaságban, több mint 250.000 holdnyi terület áll víz alatt. A folyók szintjének emelkedését.,, jelzik az ország déli részeiből is, ahol az utóbbi napokban hírtelen... lezájlott hóolvadás miatt különösen a Morava öntött el nagyobb területeket..___... ......... Magyar tragédia Nehéz feladat szabadelőadást tartani sorsdöntő eseményekről, úgy, hogy akit elmondunk, mindenki számára élvezetes legyen és mégse váljék felszínessé. A történetíró oknyomozó szívósságát az újságíró éleslátásával és a szónok kiforrott beszédtudásával kell egyesíteni. Úgy hisszük, kevesen mernék megkísérelni ezt a hármas erőpróbát. Dr. Benda Jenő, a Pesti Hírlap munkatársa, az országos hírű közíró és belletrista, már nem először vállalkozott rá és kivételes sikert aratott most is. Azok, akik vasárnap délelőtt az Urániában lélekzetvisszafojtva követték fejtegetéseit, nem tudták, min csodálkozzanak inkább: gazdag anyagismeretén, ritka emlékezőtehetségén — alig néhányszor pillantott álltából jegyzeteibe — vagy rokonszenvesen közvetlen, színes előadásmódján. Igaz, Benda Jenő olyan területen mozgott, ahol bekötött szemmel sem tévedne el. Hiszen egyike volt a kiválasztott újságíróknak, akik húsz év előtt Párisba kísérték a magyar békeküldöttséget, azóta pedig, különböző feladatokkal kapcsolatban, minden szempontból áttanulmányozta a béketárgyalásoknak gúnyolt, kínos folyamat körülményeit, így mint szemtanú és mint avatott szakember tárhatta fel hallgatói előtt, hogy a cselszövések, a tudatlanság, a hazudozások, a rosszakarat, a koncraéhes falánkság milyen torz összjátékából született meg a világtörténelem szégyene: Trianon. Nemcsak egyéni átéléseiről — utazás a rozoga vonaton a háborúból ocsúdó Európán keresztül, élet a „Chateau de Madrid“-ban, Apponyi harca a „négyekkel“ — számolt be; arra is időt talált, hogy mesteri kézzel fesse meg 1920 külpolitikai körképét és már-már idegorvosi tárgyilagossággal mutassa be, milyen kóreseteknek beillő „legfőbb birák“ ítélkeztek élők és halottak felett. Előadása — melyet vetített képek kísértek — több volt, mint élmény, tanulság és memento. (g.—I.) Az V. M. E. kiállítása a Nemzeti Szalonban Az Új Művészek Egyesületében tömörült festők és szobrászok idei kiállítása kegyeletes hódolat az egyesület díszelnökének, Vaszary Jánosnak emléke előtt — a kiállítás legdíszesebb helyén, a Nemzeti Szalon első termének fő falán három ragyogó színpompájú festményét helyezték el az elhunyt mesternek és az egész kiálló látás--mint egy körülötte csoportosul- Nem méltatlanul,, ha nem is különösebb művészimeglepetésekkel. Igazán kiemelkedő művésze tulajdonképpen csak kettő van a ■kiállításnak. Az egyik Barzó Endre, aki érdekes, erőteljes szinakkordokba sűríti mondanivalóit, többnyire semleges szürkék, barnák, feketék fanyar keverékében oldva fel egy-egy forróbb színhatást. Ettől a festőtől várni lehet valamit, ha ma még kissé nyugtalanul keresi is a formákat. A másik, Elekfy Kirchner Jenő, igen , finom és kifejező akvarellekkel, amelyeknek erejét a szép anyagszerűség adja meg- Friml Géza új monumentalitásra törekvő képei, Frank Frigyes leszűrődött ízlésű csendélete, Göllner Miklós és Kántor Andor egy-egy képének szűkszavú nyugalmassága, Klie Zoltán érdekes, de kissé túlstilizált néhány festménye, K. Róna Klára, Róna Emy, Antal József, Miháltz Pál, Rozgonyi László, Pécsi Pilch Dezső, Emnőd Aurél jp képei mellett, szerencsésen szerepelnek ezúttal az UME szobrászai is. Elsősorban Mikus Sándor, két tömören nyugalmas és kifejezésben, megoldásban erős szobrászi érzéket mutató nőalakkal, Kocsis András inkább terrakotta kisplasztikáival, mint nagy alakjával, Sóvári János egy leányakttal, amelynek formái finom elevenséggel bontakoznak ■ki az anyagból. ________ F. J. Gayda a török politikáról Róma, ápr. 1. (MTI) Gayda a „Voce d’Italiában“ foglalkozik a Times istanbuli jelentésével, amely szerint Törökország az albániai megszállás és Olaszország jelenlegi magatartása miatt változatlanul bizalmatlansággal viseltetik Olaszország irányában és az az érzése, hogy Olaszország csak az alkalmat várja, hogy az egész Balkán-félszigetre kiterjessze befolyását Ugyancsak az angol tudósító szerint ez a törekvés Törökország részéről a legerőteljesebb ellenállásba ütköznék. Garda élénken tiltakozik az ellen, mint ha Olaszország a Balkánt saját egyedül befolyási területének tekintené és hangoztatja, hogy Olaszország egyetlen törekvése az, hogy megakadályozza, hogy a háború a Balkán-félszigetre is kiterjedjen. Ilyen körülmények között teljesen felesleges, hogy a törökök, legalább is az angol tudósító szerint, a balkáni függetlenség ősi védőinek szerepét vállalják. Lehet viszont, hogy az angol lap cikke éppen a törökök és barátaik támadó terveit akarja leplezni, de vájjon vannak-e a törököknek olyan szándékaik, amelyeket az angol tudósító nekik tulajdonít.? A mi véleményünk szerint folytatja: Gsyjia Törökországnak mindeficsétre érdeke, hogy politikája tisztességesnek, ne pedig kihivóruk--tűnjék me" .