Pesti Hírlap, 1940. június (62. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-01 / 122. szám

2 Pesti Hirlap 1940 jan. 1., szombat LEGÚJABB SZÁMÁBÓL. Városok a viharban: nagy riport Dél-Belgiumról és Észak-Franciaor­­szágról (16 képpel). III. Lipót, a tra­gikus sorsú belga király (3 képpel). Horthy Istvánék egyiptomi útja (8 képpel). Részletes beszámoló a hét háborús és diplomáciai eseményeiről két térképpel (6 képpel). Érdekes cikk a németek új hadieszközéről, a gyorsnaszádról (4 képpel). Ironside angol tábornok, a szigetország védel­em főparancsnokának pályafutása. A korszerű légvédelmi tüzérség. Légi hálókocsik közlekednek New York és Hollywood között (5 képpel). Heinrich George és a Schiller-Thea­ter. Ezen kívül szépirodalom, minia­tűrök, divat, konyha, szerkesztői üze­netek, rajzos tréfák stb., valamint számos kép a hét hazai és külföldi eseményeiről. ^ ^ Flandriában azonban alighanem ezt is mondták a katonák: „Az Isten szerel­méért, adjatok nekünk több és nagyobb harcikocsit!“ Angliában és Franciaor­szágban most kezdték el a legnagyobb méretű tankok gyártását. Ugyanakkor a haditudományok bölcsei azon törik a fejüket, hogy a németek újfajta táma­dásával szemben mi legyen az újfajta védekezés? A háború sorsa attól függ, a néme­tek időt hagynak-e a nyugati szövetsé­geseknek mindezeknek a munkálatok­nak a befejezésére. Mussolini szava döntő lehet ebben a tekintetben. Ismét megszaporodtak azok a jelek, amelyek­ből arra lehetne következtetni, hogy Olaszország hamarosan beavatkozik a háborúba. Mussolini repülőgépen vi­déki birtokára indult Rómából, vasár­nap állítólag beszédet mond, keddre összehívták az olasz minisztertanácsot, az olasz lapok hangja tovább élesedik, most már nemcsak Angliával szemben lépnek fel követelően, hanem Korzika szigetének olaszságát hangoztatják, Tu­niszt, sőt a francia Savoyát emlegetik Hiú dolog volna, ha azt találgatnánk, hogy a fenyegető jelenségek mögött ott rejtőzik-e Itália közeli támadásának szándéka. Ha igen, ez nagyon meg­nehezítené a szövetségesek helyzetét. Hogy egyébről ne beszéljünk, az olasz repülőgépek sok ezernyi tömege hosszú ideig kilátástalanná tenné, hogy Fran­ciaország és Anglia légi fölénybe jus­son. A mi számunkra némi vigaszul szol­gálhat: egyre általánosabbá válik az a vélemény, hogy Kelet-Európa még Olaszország hadbalépése esetében is megőrizheti békéjét. A közvetlenül szomszédos nagyhatalmak: Németor­szág, Itália és Szovjet-Oroszország azt akarják, hogy ezen a területen béke legyen, a nyugati hatalmaknak pedig igazán egyéb gondjuk van, mint hogy erre­felé harcteret keressenek. sajtó néhány nap óta Franciaországgal szemben olyan heves hangot használ, amely még az Anglia elleni táma­dások hangját is felülmúlja“ — írja a Lavoro Fascista berlini tudósítója. Ő is, a többi külföldi laptudósító is ebből arra következtet, hogy a háborúnak Hollandiában, Belgiumban és Észak- Franciaországban lezáruló véres felvo­nását Franciaországban fogja követni az újabb, esetleg még véresebb felvo­nás. Egyre általánosabb az a vélemény, hogy a németek ezután következő ha­dicélja nem London, hanem Páris. Ebben az esetben a Somme—Aisne— Sedan vonal jelenése következik. Ezen a vonalon a franciák Weygand kineve­zése óta lázasan építik állásaikat. Az i.j állás nem lehet más, mint lövészár­­kok és rögtönzött kiserődök, géppuska és ágyú állások, fedezékek rendszere. Nem erődvonal, hanem annál sokkal gyengébb tábori erősítés. A világhábo­rúban még az ilyen árokrendszerek is alkalmasak voltak arra, hogy az ellen­ség támadását föltartóztassák. A világ­háborúban ugyanis a védelem eszközei erősebbek voltak, mint a támadásé. A nyugati védelmi vonalak a legtöbb esetben dacoltak úgy a franciák, mint a németek támadásaival, igazi és had­műveleti szempontból értékes áttörés csak a legritkább esetben sikerült. Az áttört résen átözönlő csapatok akkor is igen gyakran megakadtak egy másik időközben húzott védelmi vonalon. Ezért húzódott az 1914—18. évi háború olyan sokáig. A most folyó háború azzal a megle­petéssel járt, hogy a támadó német se­­rlegek a tankok és repülőgépek segít­ségével nemcsak a lövészárkokon, ha­nem a modern erődítéseken is keresz­tülgázoltak. Azt jelenti ez, hogy a támadó fegyverek döntő fölénybe kerültek a védekező fegyverek fölött ! Ha így lenne, csúfot vallanának azok a jósok, akik a mostani háborúnak is hosszú időtartamot jövendöltek. Erről többet fogunk tudni a következő föl­vonás végén, akkor, amikor a Somme— Aisne—Sedan-vonalon vagy a szövetsé­gesek vagy a németek új támadásra in­dulnak. Meg kell jegyezni, ebben a pillanatban valószínűbbnek látszik, hogy ismét a németek lesznek a táma­dók, a szövetségesek valószínűleg egy­előre védekezni fognak és időt igye­keznek nyerni arra, hogy hadifelké­szültségben való hátrányukat pótolják. A Reuter-iroda megírta, hogy Fland­riából az expedíciós hadsereg többezer katonája érkezett Londonba. Ezek szerint Flandriában minden ka­tona aj­káról ez volt hallható: „Az Isten sze­relméért, adjatok nekünk több repülő­gépet!“ Amerikából most már hatal­mas rajokban húznak az angol partok felé az ott vásárolt bombázó repülőgé­pek. Az angol és francia repülőgép­­gyárak a hevenyészve kibővített ameri­kai gyárakkal versenyezve dolgoznak. Vezéri főhadiszállás, máj. 31. (MTI) A véderő főparancsnoksága közli: Míg az északkeletfranciaországi francia csapatok zöme felmorzsolódott vagy fog­ságba került, néhány helyen szétugrasz­­tott és bekerített osztagok még ellenállást tanúsítanak. Az ellenállást rövidesen meg­törjük. Az angol hadsereg maradványai ellen folyamatban van a támadás, a sík, immár csak néhány kilométer mély és a csator­nák megduzzasztásával védett Fumnes (4) —Bergues (7) és a Dünkirchentől (Dun­kerque) (5) nyugatra elterülő vidék kö­zötti ívben. Az ellenség itt szívósan véde­kezik abban a törekvésében, hogy minél több katonát mentsen — ha felszerelés nélkül is — a hajókra. A Cassel (8) körül bekerített angol had­erőket annak a kísérletnek a során, hogy észak felé áttörjenek, felmorzsolták. Az Artoisban és Flandriában levő német hadosztályok zöme felszakadott új feladatokra. A foglyok számát és a zsákmány mennyiségét még megközelítő­leg sem lehetett megállapítani. A légi haderő harcbavetését május 30-án az időjárási helyzet erősen korlátozza. Mégis újból megtámadták Dünkirchen (D0) kikötőberendezéseit. A haditengerészet az egész hollandiai, valamint a német kézben lévő belga és francia partvidéken átvette a partvé­delmet. Egy német gyorsnaszádnak sikerült a belga tengerpart előtt egy ellenséges rom­bolót torpedótalálattal elsüllyeszteni. A május 30-ára virradó éjjel angol re­pülőgépek újból megtámadtak északnémet­országi nem katonai célokat. Lényeges kárt sehol sem okoztak. Dél-Holsteinben éjszakai vadászgépek lelőttek egy ellenséges repülőgépet. Észak- Franciaországban az ellenség 3 francia, Stavanger előtt egy angol repülőgépet vesztett légi harcok során. Két saját re­pülőgép eltűnt. A Német TI harctéri jelentése Berlin, máj. 31. A Német TI harctéri je­lentése ezeket mondja: Azok a francia csapatok, amelyek Flandriában és Artois­­ban álltak, nagyjában felmorzsolódtak, vagy fogságba estek. A szétszórt francia hadtestek néhány szétugrasztott része er­dőkben és néhány helységben utolsó ellen­állással megkísérli a sors kérlelhetetlen folyását feltartóztatni. Előreláthatólag még néhány napig tart, míg a foglyok számát és a hadizsákmány mennyiségét véglege­sen megállapítják. A három héttel ezelőtt megkezdett nagyszámú hadműveleteknek ezek az eredmény,­ei a három­ in­­ben egyedül állanak majd. Miután a IX. hadtest főparancsnokát, Giraud tábornokot, már régebben foglyul ejtették, most Prioux tábornok, az I. fran­cia hadtest főparancsnoka is fogságba esett Anélkül, hogy az összefoglaló átte­kintésnek elébe vágnánk, már most meg­állapítható, hogy a foglyul ejtett francia tábornokok száma ezzel egyáltalán nem merült ki. Dünkirchen (5) előtt az utolsó ellenállást egy tíz kilométer mély keskeny terület előtt fejtik ki. A tengerparthoz ve­zető korridorról azonban nem lehet szó. Az időjárás, amely a légihaderő hatéko­nyabb harcbavetésére alkalmatlan, segít­ségére van a menekülő angoloknak. A Csa­torna sűrű köde védelembe veszi a bo­lyongó és menekülő angol katonákat A német csapatok mindinkább közelebb jut­nak a tengerparthoz. Az időpont már nincs messze, amikor Abbevilletől (1) egészen a német határig a Csatorna, valamint az Északi-tenger partja teljes egészében né­met kézen lesz. Ennek a parti résznek a birtoklása döntő befolyással van a háború további fejlődésére. A partmenti arcvonal nyugati meghosz­­szabbításában tengerészeti tüzérezredeket helyeztek el. A német haditengerészetnek ezek a különcsapatai a holland, belga és francia part mentén levő állásokba vonul­tak be, hogy itt megszállják a partmenti ütegállásokat, illetve, hogy ezeket utánuk szállított új hadianyaggal megerősítsék. A világháborúban a Schröder tengernagy ve­zetése alatt álló haditengerészeti csapat­­test volt a nyugati arcvonalnak a partig előretolt szárnya. Erre a szárnyra nehe­zedett a tenger felől jövő ellenséges nyo­más. A tengerpart e részén hasonló part­raszállási veszély ma nem fenyeget. A vi­lágháborúban ezen a helyen folytatott vé­delmi harcot felváltotta a támadás. Német katonai vélemény A nagy nyugati támadás harmadik héte véget ért s ez alkalommal a Német TI ka­tonai szakértő­ részről a következőkben foglalták össze az elért eredményt: A német csapatok az egész angol-fran­cia támadó hadsereget kikapcsolták é megsemmisítették, az arcvonalat a néme határtól 300 km.-nyire vitték tovább nyu­gatra és mélyen benn állanak Észak- Franciaországban, új feladatokra készen A brit csapatok Dünkirchen és Nieupor között, a Csatorna partszegélyén, amely szélességében mintegy 45 km. kiterjedésű, még védekeznek. Az arcvonalnak ez a ma­radványa, az ország belsejétől a tenger­partig, legfeljebb 10 km. mélységű. Az angol vezetés nyilvánvalóan azon fá­radozik, hogy még fegyverek és hadianya­gok feláldozása árán is legalább csapatai­ból a hajókra mentsen annyit, amennyit lehetséges. A német támadás azonban a Furnes—Bergues arcvonalon és Dünkir­chentől nyugatra már ismét folyik, hogy az angol csapatoknak ezt az utolsó ma­radványát is elsöpörje. Nyugati hadműveletek Német hivatalos Jelentés JELMAGYARÁZAT ’ országhatár A vízzel elárasztott terület német légitámadás Zee-Brügge Blankenberghe 1 ■7a német tamaaas franya németek által bekerített terv • Ostende • Brügge NieupoH • Thorhout­­Varnes/////////A /•Adinke^e^S/^/ /g DixmuldenV»^/) • Thielt Dunkerque Kortrijk Cassel //Poperinghe't • Ypern Hazebrouck /Tourcoing Roubaix •/ 9 Armentieres N.­oornijk • Béthune t^tppUi térképrendszer.' Copyright by Pesti Hírlap. Magyarországon kizárólagos joggal. Utánzása szigorúan tilos, _ ~~ Charleville pusztulása A Német TI a következő harctéri jelen­tést közli Charleville (2) francia város el­pusztításáról a francia polgárőrség és­­ szövetséges bombavetőgépek által. Mikor néhány nappal ezelőtt az első né­met csapatokkal Charleville (2) kis észak­franciaországi városba bevonultunk, a vá­roska aránylag jó állapotban volt. Midőn most ismét a városba értünk, a rombo­lásnak sivár képe tárult elénk, amelyet az ellenség maga hajtott végre. A német ka­tonai igazgatás beavatkozása és az azon­nali tisztogatási munkálatok megindítása ellenére Charleville városa francia ele­mek gyújtogatása és a francia repülők bombázása következtében romhalmazzá vált. Németország nem felejti el katonáinak kínzását Egyes német katonák makacs védeke­zés után angol fogságba jutottak, rövide­sen azonban ismét kivágták magukat vagy kiszabadították őket. Elbeszélésük szerint az angol tisztek és katonák gonosztevők­nek szidalmazták, ütötték-verték és halál­lal fenyegették őket. A foglyokat arccal a falhoz állították, miközben az angol kato­nák megtöltötték fegyvereiket. Azután tel­jesen­ kifosztották őket, nemcsak pénzüket, órájukat és egyéb értéktárgyaikat, de a náluk levő magánjellegű fényképeket és leveleket is elszedték tőlük. Németország katonáinak ilyen kínzását nem felejti el az angoloknak és nem tűri el büntetlenül az ilyen bánásmódot. A világtörténelem legtragiku­­sabb visszavonulása Róma, 1945- 31. (MTI) A „Popolo di Roma­“ a következőképpen ismerteti a Flandriában kialakult helyzetet: A flandriai csata a világtörténelem leg­tragikusabb visszavonulásává alakult át. A visszavonulást 4000 repülőgép fedezi és körülbelül 100 szállítóhajó és a francia és angol könnyű hajóhad jelentős része vesz benne részt. A szövetségesek a legelkese­­redettebb erőfeszítést fejtették fei, hogy

Next