Pesti Hírlap, 1940. szeptember (62. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-01 / 198. szám

magára nézve elintézettnek tekinti a ma­gyar-román viszályt s most már minden erejével azon lesz,, hogy az új helyzetet európai hivatásának megfelelően megszi­lárdítsa és elmélyítse. Az angol sajtó elítéli a tengely eljárását a rendezésben London, aug. 31. (MTI) Az angol sajtó nagy része arra használja fel a bécsi dön­tést, hogy a címekben, az események be­állításában, kisebb részben pedig cikkei­ben is elítélje a tengely eljárását a ren­dezésben. A bécsi döntést parancsjellegű­­nek minősítik, továbbá azt állítják, hogy Romániát kényszerítették a döntőbírásko­dás elfogadására. Elismerik, hogy a ma­gyaroknak voltak jogos igényeik, de so­kallják a Magyarországhoz átkerült romá­nok számát A „Times“ vezércikkében azt kifogásolja, hogy a döntés nem a két ország közti megegyezés alapján jött lét­re. A „Daily Telegraph“ figyelmezteti Magyaroszágot, hogy kiábrándulás fogja érni. A Reuter Iroda Bukarestből azt jelenti, hogy Románia behódolt a tengelyhatal­mak akaratának. Az átadandó területről beszámolva azt írja, hogy azon másfél­­millió román és csak egymillió magyar él. Bukarest a lapok különkiadásaiból ér­tesült a feltételek elfogadásáról és utána a román főváros gyászba borult s a rádió is felfüggesztette zenei adásait. A Reuter Iroda tudósítása ezután megállapítja, hogy az erdélyi területengedmény ipari és gaz­dasági szempontból súlyos veszteség Ro­mánia számára, mert nemcsak nagy bú­zatermő vidék kerül Magyarország birto­kába, hanem fontos aranybányák is. Meg­említi a tudósítás, hogy a román nyugati védelmi övezet nagy része is eltűnik s az­zal fejezi be a jelentést, hogy Dél-Dob­­rudzsa elvesztése, aminek bejelentésére a legközelebbi napokban sor kerül, semmi a legújabb eseményekhez képest. Három napon át zászló­­díszben ünnepel a főváros Szénát­ Károly polgármester elrendelte, hogy három napon át zászlódíszt öltsön Budapest. Vasárnap a fővárosi katolikus templomok­ban hálaadó Te Deumok lesznek.­­ A cser­készek megható ünnepségek keretében ko­­­szorúzzák meg a Hősök Emlékművét. A kö­zönség hosszasan ünnepelte vitéz nagybányai Horthy Miklóst, Magyarország kormányzóját, gróf Teleki Pál miniszterelnököt, gróf Csáky István külügyminisztert, valamint Hitlert és Mussolinit. — Az­ Ereklyés Országzászló Nagybizottsága külön Erdélyi Tanácsot ala­kított az Országzászló felajánlás ügyének in­tézésére. Elnökké Urmánczy Nándort válasz­tották. — A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége dr. Chorin Ferenc elnökletével hódoló távirattal köszöntötte a Kormányzó Ur őfőméltóságát. — A Magyar Nemzeti Szö­vetség nevében Ajtay József elnök üdvözölte gróf Teleki Pál miniszterelnököt. — A Ma­gyar Kereskedők Egyesülete dísztávirattal hódolt a Kormányzó Urnak és üdvözölte gróf Teleki Pál miniszterelnököt, valamint gróf Csáky István külügyminisztert. — Budafok városa közgyűlésén üdvözölték Kormányzó Urunkat, gróf Teleki Pál miniszterelnököt és gróf Csáky István külügyminisztert. Lelkes ünnepségek a vidéken A vidéki városok és községek is nagy lelkesedéssel ünnepelték meg az erdélyi részek visszacsatolását. Országszerte fel­vonulások és tüntető gyűlések voltak. A törvényhatósági bizottságok és képviselő­­testületek hódoló feliratokban üdvözölték a kormányzót, és üdvözlő táviratokat in­téztek gróf Teleki Pál miniszterelnökhöz, valamint gróf Csáky István külügyminisz­terhez. Országszerte ünnepelték a tengely­­hatalmakat is. Esztergomban a népgyűlés közönsége a prímási bazilikába vonult, ahol Serédi Jusztinián hercegprímás a tör­ténelmi nap emlékére ünnepi beszédet mondott, majd Te Deumot tartott. „A Ferenc József Tudomány­­egyetem híven őrzi Szegeden az erdélyi lelket“ Szegedről jelentik: A Ferenc József Tu­dományegyetem rendkívüli tanácsülést tartott A Tanács határozatot hozott, amelyben megállapítja, hogy az egyetem, amelyet 21 évvel ezelőtt az idegen hódítók erőszaka űzött el ősi székhelyéről, Ko­lozsvárról, a barbárság és igazságtalanság mártírjaként folytatta munkáját. Az egye­tem mélységes hálával eltelve azok iránt a férfiak iránt, akiknek céltudatos és ön­feláldozó munkája a nemzet feltámadását és az egyetem ősi székhelyének visszatéré­sét lehetővé tette, táviratokat intézett Sao Paolo, augusztus. (Alkalmi tudósí­tónktól.) A riói magyar követség új helyi­ségei a város egyik legszebb részén, a ten­gerparton van, a Prája Flamengon. Egy­emeletes gyönyörű kis villa. Azelőtt Bra­zília magyarbarát külügyminisztere, Os­­waldo Aranha lakott benne. Új követünk, ifj. Horthy Miklós hihetetlenül rövid idő alatt legnépszerűbb, legkedveltebb tagja lett a riói diplomáciai világnak. Brazília külügyminiszterétől kezdve a legkisebb miniszteri tisztviselőig mindenki rajong a ,,Minist­ro da Houngris“-ért. Ahol megje­lenik, felcsillannak a szemek, barátságos­ra válnak a hivatalos diplomataarcok. A magyaroknak már a legelső napon megtil­totta, hogy kegyelmes urazzák. — Nem címet szerezni jöttem ide — mondotta bemutatkozásakor —, hanem dolgozni. A magyarok meg azért is rajonganak érte. Getulio Vargas 1930 november 3-a óta dr. Getulio Var­gas az elnöke a Brazíliai Egyesült Álla­moknak. A népszerű Getulio erős és biztos kézzel kormányozza a fiatal köztársaságot a fejlődés útján. A legutóbbi tíz esztendő alatt Brazília hatalmas iramban fejlődött. Valósággal újjászületett óriási, igazi ame­rikai méretű iparvállalatok, megművelt újabb és újabb végeláthatatlan területek mindennél többet mondanak az utolsó tíz év eredményeiről. Ma egyedül Sao Paulo városában több automobil van forgalom­ban, mint egész Magyarországon. Nemré­gen bevezették a kötelező munkásbiztosí­­tást, végkielégítést és fizetéses szabadsá­got Természetes, hogy mint minden új államfőnek, Getulio Vargasnak is megvolt az ellenzéke, de az eredmények láttára népszerűsége egyre fokozódott Ma már teljes az egyetértés az államfő és népe kö­zött. A mindig erősen ellenzéki Sao Paulo államban 1932-ben forradalom tört ki a riói kormány ellen. Többhónapi harc után a forradalmat leverték. Azóta Sao Paulo már lélekben is behódolt az elnöknek. Sao Paulo várost, ahol különben a legtöbb brazíliai magyar él, most rendezik. Utcá­kat törnek a sűrűn lakott belvárosban, a környező helységekben is kitűnő autó­­utakat vezetnek. Szentistvánfalva és Árpádfalva — Brazíliában A brazíliai magyarok becsületes munká­val szép eredményeket értek el. Nem egy közülük magas állásba került. A brazilok tisztelik és szeretik a magyar bevándorló­kat. A trianoni, békekötés után ezer és ezer magyar földműves jött ki román és jugoszláv megszállt területekről. Kolóniá­kat alapítottak. Verejtékes munkával ir­tották az őserdőt és helyét termőfölddé varázsolták. Sok helyen él és virágzik ilyen kolónia ma is Braziliában. Még a nevük is magyar. Szentistvánfalva, Árpád­falva Érdekes, hogy a magyar földmive­­sek egy része milyen jól megállja helyét az ipari pályákon is. A saopauloi hatal­mas gyárakban a volt magyar földműve­­sek a legjobb munkások. Sao Paulo mun­kásnegyedeiben valamennyien saját há­zaikban élnek. Rendezett viszonyaikra jel­lemző, hogy nemrégen a városi magyarok egyesülete gyermekfelruházási akciót in­dított, hogy ruhával lássa el nélkülözd honfitársaik gyermekeit Az akció azon bu­kott meg, hogy nem találtak felruházandó gyermekeket ... Ez mindennél többet mond. Tíz négyzetkilométeren — egy lakás A múlt évi népszámlálás adatai szerint Brazíliának 45 millió lakosa van. Területe nyol­c és félmillió négyzetkilométer. Közel nyolcvanszor akkora, mint a mai megna­gyobbodott Magyarország! És csak négy­szer annyi lakosa van. Ázsiai Oroszország, Kína és Kanada után területére nézve a világ negyedik állama. A lakosság főleg a partvidékeken telepedett le. Az ország belsejében vannak olyan vidékek, ahol tíz négyzetkilométerre esik egy lakos. Ember­­kerülőknek kitűnő lehetőségek nyílnak erre felé . Ahol a carioca-k élnek . . . ét W •£*. jjp 2 jííitfrtfwi «úrii m Brasilia fővárosa Rio de Janeiro. Rio de Janeiro állam fővárosa, Nictheroy­, Bra­zília ugyanis 22 államból áll. Ezek egyikét Rio de Janeiro államnak hívják. Nicthe­­royba Rio de Janeiróból­­a városba) moto­roshajón át lehet menni egy félóra alatt. Autón majdnem fél napig tart az út Rio de Janeiro, vagy népszerűen Rio a világ legszebb városa. Kétmilliós fürdőváros. Lakosai legnagyobb százalékban ticat«» brazilok. Itt élnek a világ legszebb női, a cariocak. Amikor egy európai férfi először sétál az Avenida Rio Brancon, csak úgy kapkodja a fejét jobbra-balra és csodál­kozik, hogyan lehetett enyi szép nőt egy városba összegyűjteni. A riai napfény, a csodálatos tengerpart, az egészséges ten­geri levegő a megmondhatója. Karcsúak, fiatalok, frissek, elegánsak. De gyönyörű fekete szemeikkel nem néznek senkire. Mert a brazilérák szépségénél csak erköl­csük nagyobb. Megszólítani őket, elkerül­hetetlen börtönt jelent. Tánc, amely házassággal végződik Brazil táncestélyen a terem egyik olda­lán ülnek a nők, másik oldalán a férfiak. Még házaspárok sem ülhetnek egymás mellé a tánchelyiségben. A tánc megkez­dését a terem közepén elhelyezett csengő jelzi Csengetés után a férfiak felállnak és átsietnek a másik oldalra, hogy felkérjék a kiválasztott hölgyet. Beszélgetni nem szabad. Se szünetben, se tánc közben. Még akkor sem, ha a feleségével táncol az em­ber. A brazil táncestélyek különlegessége főleg a hagyományokat jobban őrző kis­városokban az úgynevezett: Dansa Espe­cial. A tisztelettánc. A terem falára ki­tesznek egy táblát: „Dansa Especial a szülők tiszteletére“. Ebben az esetben csak a szülők táncolhatnak. A többiek ülve maradnak és ha előttük eltáncol egy­­egy szülő, tapssal köszöntik. A fénypont a „Dansa Especial árverezéssel“. Elárverez­nek egy rózsát. A rózsa gavallér megszer­zője felkéri szíve hölgyét és egyedül csak annak a párnak szabad táncolnia az egész teremben. A pár azonban saját belátása szerint meghívhatja rokonait és ismerő­seit is táncolni. A meghívással megtisztelt rokon, vagy ismerős előtt a „tánctulajdo­nos“ pár megáll, a férfi udvariasan meg­hajol és meghívja az ő Dania Especialjá­­ba. Nagyon kedves szokás. Rendszerint házasság a vége. »Hajts gyorsabban!“ Rio de Janeiro elurítjúfüciaí­ci lengni­ , partján úgy száguldanak végig az itt nya-­­­raló milliomosok autócsodái, hogy az em­­­ber versenypályán érzi magát. Tudni kell, hogy a tengerparton meg van határozva a sebesség. Mégpedig az alsó határ... leg­alább negyven kilométeres sebességgel kell haladni. Lassabban nem szabad. A rendőr különben udvariasan figyelmezteti a vezetőt, hogy hajtson gyorsabban, mert akadályozza a forgalmat. Ó, Stefániául! motorkerékpárosok, ez aztán igen... F. F. P. ///. Horthy Miklós a r­ai diplomáciai világ legkedveltebb tagja A szentistvánfalvai és árpádfalvai magyar telepesek — „A világ legszebb női“ — a carioca-k — Rózsaárverés — házassággal — Brazília! 4* 6* tufea , vr 4 o Horthy Miklóshoz, Magyarország kor­mányzójához, gróf Teleki Pál miniszter­elnökhöz és gróf Csáky István külügymi­niszterhez. :— Főméltóságod bátorsága és bölcsessé­ge húszéves kormányzósága alatt — hang­zik a kormányzóhoz intézett távirat — ki­váltotta az elalélt és megcsúfolt nemzet­ből azt az erőt, amely ismét megnyitotta a magyar dicsőség és boldogság kapuját. A magyar királyi Ferenc József Tudo­mányegyetem, amely híven őrzi Szegeden az erdélyi lelket, éppen olyan hiven fogja megőrizni mindig azt a Főméltóságodban megtestesült szegedi szellemet, amely le­mondást és csüggedést nem ismer, bízik a nemzet erejében és az isteni örök igaz­ságban. A milánói magyarság ünnepli Erdély visszatérését Milánó, aug. 31. (MTI) A milánói ma­gyar egyesület a bécsi döntés alkalmából köszönő, illetve üdvözlő táviratot intézett a Dacéhoz, a kormányzó úrhoz és a ma­gyarok világszövetségéhez. Az olaszorszá­gi magyarbarátok egyesületével karöltve ünnepli a milánói magyar kolónia Erdély visszatérését. PHILIPS RADIOVAL Rövid külpolitikai hírek Húszezer repülőgépmotort rendelt újab­ban Amerika a Wright repülőgépgyárnál. A gyárnak a motorokat 1941 végéig kell leszállítania. Jugoszláviában két évre emelték fel a katonai szolgálati időt. Francia-Indokina kikötőjébe, Hanoiba, német pénzügyi és gazdasági szakértők ér­keznek, hogy a Németország és Indokína közötti gazdasági lehetőségeket tanulmá­nyozzák. A német szakembereket Baudoin francia külügyminiszter kérte fel a tanul­mányútra. . . . Az angol rövidhullámú adó azt a hírt röpítette világgá, hogy két héttel ezelőtt német békeajánlat érkezett az angol fővá­rosba, Churchill azonban azzal az indoko­lással utasította el, hogy nem lehet komo­lyan venni. Ezzel az angol hírrel foglalko­zik a Hamburger Fremdenblatt berlini levelezője és többek közt ezeket írja: „Most már csak a fegyverek beszélnek. Az angol szigetek lakossága számára — amelyet napról-napra félelmetesebben fog­nak körül a német légi­erő karmai — leg­feljebb egy újabb és végzetes ábrándot jelenthet, ha békeközvetítéssel ámítják, amely azonban csupán az angol tájékoz­tatásügyi minisztérium hazugságkonyhá­jában van meg, sehol másutt.“ Bécsben a legközelebbi napokban a né­met kormány meghívására az érdekelt kormányok szakértői megbeszéléseket fog­nak folytatni a nemzetközi dunai kérdé­sekről. A szakértő-értekezletnek az a fel­adata, hogy ideiglenes újjáren­dezést ta­láljon. Húsz deka a heti zsiradag­ A földmivelésügyi miniszter a budapesti zsirfejadagokat, mint ismeretes, 20 de­kára csökkentette. Ezzel kapcsolatban a főváros közélelmezési ügyosztálya a kö­vetkezőkre hívja fel a főváros közönségé­nek figyelmét A forgalomban levő rendes, III. kibocsá­tású zsírjegyen 6, vagy ennél magasabb számmal megjelölt és szeptember 2-tól kezdve beváltható zsír­jegy szelvényekre a kereskedők és hentesek hetenkint csak húsz dkg. zsírt vagy 23 dkg. halat, vagy 26 dkg. zsírszalonnát szolgáltathatnak ki. A nehéz testi munkások részére kiadott zsírpótjegyek 6, vagy ennél magasabb szá­mozással ellátott 1—1 szelvényére 10 dkg. zsír, vagy 11 és fél dkg. haj­at, vagy 13 dkg. zsírszalonnát, a zsír hetijegyek 1—1 szelvényére 5 dkg. zsírt, vagy 5 és három­negyed dkg. hajat, vagy 6 és fél dkg. zsír­­szalonnát, a napijegyek 1—1 zsírszelvé­­nyére 3 dkg. zsírt kell kiszolgáltatni. A rendes kibocsátású zsírjegyek és zsírpót­­jegyek 5, vagy ennél alacsonyabb számo­zású szelvényeire szeptember 2-a után is az azon feltüntetett zsírmennyiségeket kell kiszolgáltatni.

Next