Pesti Hírlap, 1941. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-23 / 18. szám

Tegnap és Cyrano N­em merem­­ hangosan mondani,de nekem nagyon tetszett a felújított „Cy­­rano“. Talán, mert ritkán járok szín­­h­ázba.­S ha elmegyek, néző vagyok, aki gyönyörködni akar, vagy ásít. A részle­tek kevéssé érdekelnek. Színházban az élményt akarom, azt a pillanatot, mikor derengeni kezd festett vásznon és köszö­rült szavakon" túl a költészet. André Roussaux a Figaro egyik legutóbbi szá­mában revideálja a századvég francia irodalmát Rostandtól Proustig, s megál­lapítja, hogy a „Cyrano“ az új nemze­dék számára valószínűleg nem az a re­mekmű már, mint volt a kortársak szá­mára negyven év előtt. „A nagy költé­szetet máshol találjuk meg“ — írja. — „De a Cyrano-t olvasni kell, s nem kell szégyelni, ha gyönyörködünk e műben.“ Nem szégyellem. . A felújított „Cyrano“-nak rossz saj­tója volt Tóth László megvédte a szín­művet egy kritikájában: azt kérdezte,­­ csakugyan olyan nagy bűn-e, ha egy színdarab „teátrális“? Azt hiszem, ez a helyes szempont Egy színdarab sokféle­képpen lehet teátrális," de bizonyos,, hogy nem színdarab többé, ha­nem az. Lehet, hogy ízlésem­­ helytelen és elavult, de éppen ez a színpadiasság ragadott él, ez a szárnyaló dagály, ez az öntudatos fel­sőfok, ez a kemény líla, mely nem al­kuszik, hanem kivágja a rezet, iroda­lomról és hősiességről, szerelemről és halálról, szépről és rútról Olyan nagy bűn ez? ... Ismerek másféle bűnöket színpadon is, például a mértani unalmat amely szabályos, hibátlan, csak éppen em kell senkinek. Lehet hogy ez a színdarab dagályos, de el tud vinni ez az áradás, negyven esztendő után sem lankadt sodra. Talán mégis ez a fonto­sabb, színpadon. Gyanítom, hogy Shakespeareben sem azt , a képességet csodáljuk, mellyel felépíti logikus jele­netekben angol urak magánügyeit, ha­nem a józan önkívületet, mikor rikolt egyet a tengerről, vagy a halálról, vagy a boldogságról, mikor azt mondja: ,j és Kelet arany ablakát kitárta!“ Ez Shakes­peare. A többi, — Shakespearenél is — nem több és nem kevesebb, mint szük­ségszerűen színpad. Miért keresem Ros­­tandban Ibsent vagy Hauptmannt, ami­kor nincs benne? Lehet, hogy a „Cyrano“ nem „nagy költészet“. De tagadom, hogy száz éven belül mégegyszer meg tudják mi a férfi tragikumát, a szellem hő­siességét, a hős magányát ilyen biztos hangütéssel, ilyen tudatos színpadias­sággal. Költészet, nagy költészet... mi a költészet,, ha ez a vallomás nem az? Egy költő áll a magányban és a homály­ban, s tökéletes szavakkal súgja a da­dogó embereknek mindazt, amit azok éreznek és kifejezni képtelenek. Áll a homályban, mert sorsa a magány. Egye­dül van, mert súgni kell az embereknek. Mindent tud az érzésről, de le kell mon­dania az érzés világi élményéről. Vál­lalja az emberi sorsot, de nem alkuszik szellemével. Csakugyan, mindez nem költészet? Ilyen gazdagok vagyunk, ilyen szigorúak lehetünk?: Justh Zsig­­mond írja naplójában­­ Taine-ről, hogy azért ítélt, mert ítélet közben tanulni akart. De Taine, szegény, csak­ kritikus volt, aki meg akarta ismerni és magya­rázni az igazságot Jules Renard, az óvatos és okos, a hű­vös és kétkedő, 1897 december 28-án ezt írta naplójába: Egy remekművel több van a világon, örüljünk. Pihen­jünk. Sétáljunk. Menjünk színházból színházba és hallgassuk meg az utolsó vackokat: nyugodtak vagyunk. Van egy remekmívünk, melyhez visszatérhe­tünk, am­ikor, tetszik... Igen,­ a láz az egészség tanujele! Mennyire boldog vagyok! Milyen jól érzem magam .. . . Rostand barátsága megvigasztal azért hogy későn születtem s már­­nem él­hettem Victor Hugo családi környeze­tében.“ E sorokat egy színpadi szerző írta, kortárs. Olyan ember, akinek szín­nek színpadi hallását irodalmi ízlését a legkényesebbek is elismerték. Régen­­■ írta, egy másik világban, negyvenhárom év előtt „Cyrano“ bemutatója napján. Márai Sándor. ■ 1*. ."IHyiHpipPWBH­ Nemes­kishindi Komposght Nándor tá­bornok, országos légvédelmi parancsnok, hivatalba lépése alkalmából fogadta­­a bu­dapesti napilapok munkatársait s előadást tartott előttük a légoltalom időszerű kér­déseiről. A közelmúlt villámháborúk tapasztala­tai alapján vázolta a légoltalom időszerű­ségét és szükségességét, amikor a bombá­zógépek működési sugara már többezer kilométert ért el A légoltalom nemcsak az ország önvédelme, hanem a lakosság munkájának zavartalan biztosítása is és tapasztalatok alapján lehet állítani, hogy a légi támadásokat a helyesen megszervezett légoltalom csak átme­neti eseményekké teszi. Megvannak a védekezés lehetőségei, de azokat meg kell szívlelni, végre kell haj­tani és alkalmazni. Az önvédelem elsősorban a lakóházi óvóhelyek útján történik és a szükségóvó­helyek értékét is bebizonyították a most dúló, há­ború tapasztalatai .. . A ház pincéje legtöbbször nem­ omlik össze és ez magyarázza, hogy a háborúban leg­utóbb elpusztult városoi­kban, és községek­ben a­ pincék 75%-a sértetlen maradt Varsóban 16.000 .lakóház közül 12.000 ház pusztult el és ezekben mindössze 70­ olyan pince volt, amely beomlott Ez a házak­nak alig 0,5%-át jelenti. A pinceóvóhelyek életvédelmi alkalmassága bebizonyosodott. Ennek szem előtt tartásával született meg a szükségóvóhelyek létesítését elrendelő honvédelmi miniszteri rendelet Gondoskodni kell ,azonban az önvéde­lem helyes megszervezéséről is. Az önvé­delemről­­mindenkinek tájékozottnak kell lenni. A légoltalmi őrségparancsnokok és helyetteseik kiképzésének tehát minél előbb meg kell történnie, mert rájuk vár a feladat, hogy amit tanultak, azt átültes­sék a lakók lelkébe és felkészüljenek az önvédelemre. A tábornok végül hangsúlyozta a szük­ségóvóhelyek kiépítésének fontosságát, a légoltalmi iskolák elvégzésének szüksé­gességét az önvédelem helyes megszerve­zésére, és hogy lehetőleg mindenki lépjen be a Légoltalmi Ligába, amely létünket kívánja biztosítani Az országos légvédelmi parancsnok rö­vid ismertetése után a parancsnokság ve­zérkari­ főnöke jelezte, hogy a közel­jövőben hatóságilag fogják szigorúan ellenőrizni a lakóházak elő­­írt légoltalmi felszereléseit. Dr. Kazinczy Gábor műszaki főtanácsos, a szükségóvóhelyek miniszteri biztosa adott rövid tájékoztatást ezután arról, mi­lyen irányelvek alapján oldják meg egy­ségesen a szükségóvóhelyek építését Bu­dapesten. Különösen a vészátjárókra hív­ta fel a­­figyelmet, amely ennek a munká­nak egyik jelentős része lesz, nehogy az esetleg beomló, vagy a kijárattól elzárt óvóhelyekben tartózkodók mentése hosszú időt vegyen igénybe. A fővárost körzetek­re fogják osztani és ezekre egyes építő­mestereket jelölnek ki, akik a legracio­­nálisabban tudnak hivatalosan megállapí­tott díjszabás mellett mindent elkészíteni Szigorúan ellenőrzik a lakóházak légoltalmi felszerelését Komposcht Nándor tábornok: „A légi támadásokat a megszervezett légoltalom átmeneti eseményekké teszi”1 Megoldás előtt a Berlini-tér rendezése Tervpályázatot a villamosforgalom megoldására! A Berlini-tér rendezésének kérdését hi­vatalos körök már négy év előtt felve­tették. A nagyfontosságú kérdés — miként már jelentettük — rövidesen a Közmunka­­tanács elé kerül A Beszkárt még nem közölte végleges elgondolásait, de való­színűleg Lázár Jenő miniszteri tanácsos, a Közmunkatanács mérnöki osztálya fő­nökének álláspontját fogadja el a tiszta kereszteződés alakjában. Mindezek a kö­rülmények újból a Berlini­ tér felé irá­nyítják a közérdeklődést A­ Pesti Hírlap az elmúlt években már többször felhívta az illetékesek figyelmét a tér helyes ren­dezésére. Tervpályázatot kell hirdetni! A tér rendezési tervei már készen van­nak, a Beszkárt elgondolásait azonban még nem ismerjük és e tekintetben csak sejté­sekre vagyunk utalva. A villamos vágá­nyok lefektetése és a tér rendezése két kü­lönálló kérdés, annyival is inkább, mert a vágányokat bármikor föl lehet szedni és átépíteni (amire a közelmúltban már szá­mos példa volt), viszont házakat lebontani és fölépíteni húsz-harminc éven belül nem igen lehetséges. Ajánlatos lenne, ha a Beszkárt ismer­tetné elgondolásait és a főbb alapelvek szem előtt tartásával tervpályázatot hirdetne, mert a helyes megoldásra csak ei adna lehetőséget Szakértő vélemény Schuster István műszaki tanácsos 1936- ban ,a Pesti Hírlapban részletesen foglal­kozott a Berlini­ tér rendezésének helyes megoldásával Most, újból Schustler taná­csoshoz­ fordultunk, aki­ az alábbiakban a szakember tájékozottságával vitatja meg igen érdekesen és helyesen a bonyolult kérdést . A különböző irányokból összefutó fő­útvonalak találkozásánál a megsokszoro­zódó forgalom nagyobb területet igénylő elosztása — úgymond — szükségszerűvé teszi a tér kialakulását Kézenfekvő, hogy a gyakorlati követelményeken túl a város ilyen exponált pontjainak külső megjele­nését is szigorúbb mértékkel bíráljuk és velük szemben■ városszépészeti tekintetben is az átlagosnál magasabb kívánalmakat támasztunk. — A Vilmos császár-út—Szent István­­körut és a Váci-út—Teréz-körut csatlakozó vonalainak szimetrikus elhelyezéséből ön­ként adódik a tér délkeleti oldalának a részarányosság kihasználásával egyenes homlokzattal való lezárása. Ilyen megol­dásnál csupán a Jókai-utca betorkolása hathatna zavarólag. Ennek elkerülése cél­jából a lezárásra ismét magától adódik az a hely, ahol a Jókai-utca, a Vilmos csár­szár­ út és a Teréz-körút szimetria tenge­lyét metszi. A Jókai-utcának kapun át történő be­vezetését az utca ferde irányának lep­lezése teszi indokolttá. Ez az elgondo­lás egyúttal hangsúlyozza az egész homlokzat egységességét és elősegíti ennek nagyvonalú kialakítását . A meglevő adottságokban rejlő, ké­zenfekvő városképalakító tényezőket az is­mertetett megoldással ellentétben a hiva­talos terv kétségkívül nem használja ki.­­ Mint annak idején a Pesti Hírlap már közölte, a Jókai-utca áthidalása, továbbá a két MÁV-épület között a Teréz-körutat a Jókai-utcával összekötő fölösleges köznek beépítése, valamint a kibővülő tér nagyobb távlata követ­keztében megengedhető nagyobb épü­letmagasság a terv anyagi megoldását is számottevő áldozatok nélkül lehe­tővé teszi. A beépíthető területben mutatkozó, legfeljebb 300 négyzetméterre tehető hiányt ugyanis­ a teret lezáró épülettömb két sar­kon tervezett 600—800 négyzetméter alap­területű toronyháznak 2—3 emelettel a rendes épületmagasság fölé emelése bősé­gesen pótolja. A leghelyesebb megoldás — A Berlini­ tér rendezésének mind vá­rosképi, mind közlekedési szempontból leg­helyesebb megoldása a Pesti Hírlapban an­nak idején már a térképpel együtt ismerte­tett terv. Ennek az elgondolásnak az alap­ján az összes közlekedési kérdések is köny­­nyen megoldhatók. A kibővített téren mind a villamos­vágányok, mind a járműforgalom szá­mára elegendő hely van. A fenti szakértői vélemény is igazolja többször hangoztatott álláspontunkat. A hivatalos tervnek ilyen irányú megváltoz­tatása a közületekre többletkiadást nem jelent Annak megoldását most már semmi sem akadályozza, miután az ideiglenes épületek engedélye a közeljövőben lejár és a Közmunkatanácsnak sikerült a MÁV igazgatóságával a lebontandó épületekre vonatkozólag is megegyeznie. K. L. BORHÁZ és ÉTTEREM Budapesten, Csányi-utca 11. sz. alatt (Ki­rály-utca és Nagymező-utca sarok) megnyitotta vadásztermeit Kizárólag hegyvidéki borok. Kitünő­ kony­­ha. Hangulatos zene. A legjobb családi vacsorázóhely. Külön termek hétköznapra foglalhatók. Telefon: 228—648. Pesti Hírlap 1941 jan. 23. csütörtök ötven éve halt meg Ybl Miklós ötven évvel ezelőtt, 1891 január 22-én hunyta le örök álomra szemeit Ybl Miklós, a legnagyobb magyar építőművészek egyi­ke. Emlékét Szobormű hirdeti 1896 óta a budai Várkert aljában, azt is mindenki tudja, hogy ő építette az Operaházat, ezt a remekbe készült „ékszer-szelencét“, de a mai nemzedékből már kevesen ismerik más alkotásait, még kevésbé jelentőségét a múlt század magyar építészetének történe­tében. Ybl Miklósnak köszönhető, hogy Buda­pest építkezése nem merült el teljesen a múlt század hetvenes-nyolcvanas évei­nek szokványos és zagyva stílusú építésze­tében, hanem a nagy elődökhöz, Pollack Mihályhoz és Feszi Frigyeshez méltóan, időálló szépségű és műbecsű épületekkel gazdagodhatott a főváros. Ybl Miklós, aki 1814 áprilisában született Székesfehérvá­rott és Bécsben tanuit, 1836-ban került Pollack Mihály, a Nemzeti Múzeum épí­tője mellé, akinek tiszta stílus törekvéseit, választékos ízlését szívta magába 1845-bene kezdte építeni Ybl a fóti templomot, amely még a kor romantikus építészetének jegyét viseli, de amikor a fiatal mester olaszor­szági útjáról visszatért, szakított ezzel a stílussal, hogy teljesen beleélje magát az olasz renaissance formavilágába A budai Lánchídfőnél álló takarékpénztár, a gróf Degenfeld- és gróf Károlyi-paloták, de leginkább a Margitsziget épületei már fel­virágzásában mutatják ezeket a törekvé­seit, amelyek tökéletesen a budai Várkert­­bazár, a Vámház, legerősebben pedig a Szent István bazilika és az Operaház épít­kezésében bontakoznak ki. Ybl Miklósnak ezekben a renaissance épületeiben az mu­tatja a kivételes művészi lángelmét, hogy minden renaissance stílustisztaságuk és pompájuk mellett sem hatnak utánzatok­nak, mint annak a kornak úgynevezett „történelmi“ utánérzésű épületei, hanem teljesen egyéni remekművek. A Várkert­­bazár, a Szent István bazilika és az Opera­ház épülete olyanok, mintha egy olasz renaissance mester építette volna őket a XIX. század derekán. Ybl Miklós építette a régi képviselőházat, a széphalmi Ka­­zinczy-múzeumot, az Erzsébet sósfürdőt, mint műszaki tanácsos közreműködött a Tudományos Akadémia építésénél, de ne­véhez fűződik sok nemeshomlokzatú buda­pesti bérház és vidéki kastély építkezése is. Érdemei elismeréséül elnökévé válasz­totta a Magyar Mérnök és Építész Egylet, a király a főrendiház tagjává nevezte ki, de minden külső dísznél maradandóbb fényt biztosítanak nevének és emlékének azok az alkotásai, amelyek minden idők­ben a magyar építőművészet büszkeségei lesznek . Az Operaházban szerdán este, a Rózsa­­lovag kezdete előtt, dr. Ybl Ervin minisz­teri tanácsos, rövidre fogott, de nagyon ta­nulságos, élvezetes előadásban emlékezett meg Ybl Miklós egyéniségéről és művésze­téről. Szavai szemléltető módon hívták fel a közönség figyelmét a magyar királyi Operaház építészeti értékeire, melyekben a kiváló mester tudása, képzelőereje és ízlése a legmagasabbra emelkedett Újra megindul a belpolitikai élet A kormányzó Bartha Károly tábor­szernagy, honvédelmi miniszter külföldi tartózkodási idejére a honvédelmi minisz­térium ideiglenes vezetésével a miniszter­­elnököt bízta meg. Több mint egyhónapos szünet után csü­törtökön ismét megnyílnak a képviselőház kapu. Egyelőre csak formális ülés lesz délben 12 órakor, de a következő napok ülésein már élénk érdeklődés várható, mert több fontos törvényjavaslatot nyúj­tanak be a szakminiszterek. Ünnepélyes keretek között fogják becikkelyezni a há­romhatalmi egyezményhez való csatlako­zásról, valamint a magyar-jugoszláv örök barátsági szerződésről szóló javaslatokat Politikai körökben igen nagy érdeklő­déssel várják a MÉP csütörtök estére egybehívott pártértekezletét, amelyen — hír szerint — felszólal gróf Teleki Pál mi­niszterelnök is. Báró Bánffy Dániel föld­­mivelésügyi miniszter ezen az értekezle­ten mondja el első beszédét A­ miniszterelnök ezen a héten még egy alkalommal felszólal Gróf Teleki Pál megjelenik szombaton délután a Baross Szövetség ülésén, ahol kereskedelmi kér­désekről ad majd felvilágosításokat ik­ÉiÉiriliií ÉaiiflÉÉfaB't Enyhe, biztos hashajtó 2ií*ml2f4, i2ates*fn. iCscm .eCsmKSz

Next