Pesti Hírlap, 1941. február (63. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-27 / 48. szám
Pesti Hírlap 1941 febr. 27. csütörtök Aranyfüst Negyven esztendővel ezelőtt halt meg ,Wohl Janka. A mai nemzedék alig ismeri ezt a nevet. Eltűnt annyi más, kedvesen és érdekesen csendülő névvel együtt a ködös semmibe, ama „Füstbe“-be, amely Turgenyev híres regényében szimbolikusan jelenti a sötét, örök elmúlást. Pedig e név viselője, nővérével, Wohl Stefániával együtt hozzátartozott a múlt századvég Budapestjéhez, mert nemcsak érdekes egyéniségek voltak, de bizonyos fokig társadalmi központot is jelentettek. Az első pesti „Irodalmi szalon“ az ő „kicsiny termeikben“ színesedett. A Wohl nővérek...! Bizony, boldog volt, aki megjelenhetett, szerény, de ízléses és bájos otthonukban. Ezt írja róluk egy „referátum“ a múlt század végéről: „Otthonuk Magyaroshon legkiválóbb alakjainak gyülhelye volt Wohlék voltak azok, akik megteremtették a magyar „Szalon“-t Nem rendeztek fényes lakomákat, de éveken át a téli délutánokon, vagy az esti órákon, „otthon“ voltak és aki egyórai „causerie“-re, vagy jó zenére vágyott, biztos lehetett benne, hogy kedélyes légkört és egy csésze teát talált, még ha váratlanul, hivatlanul kopogtatott is be.“ ... Hogy a múlt század nyelvén beszéljünk, a Wohl nővérek valóban „szerencsésen egészítették ki egymást“. Wohl Jankát így jellemzi az egykori beszámoló: „Liszt Ferenc hű barátnője és tanítványa a szellemes csevegésben. A tizennyolcadik század szellemét hozta magával, „esprit“-je nyugodtabb, objektívebb, mint nővéréé. Egyenletes volt, egyforma ügyességgel tudta a félénk embert megszólaltatni, mint megadni az egyes „szalonkirályok“nek, mint Lisztnek, Wereschaginnak, gróf Zichy Gézának a szokott éltető dicsfényt. Stefánia, aki Janka nővére előtt tizenkét évvel halt meg, egészen más anyagból volt Amily fényt árasztott maga körül, ha éltető atmoszférába került, oly egykedvű és hallgatag volt, ha olyan egyénekkel kellett összejönnie, akik nem értették meg finom, a velencei üveghez hasonló, belső világát.“ -x-A társasági élet művelése csak kedvtelése, de nem célja volt a Wohl nővéreknek. Dolgoztak, sokat dolgoztak mind a ketten. Janka szép lyrai verseket irt, fordított angolból, szerkesztette a „Divatot“ és a „Magyar Bazár“-t. Stefánia kedves és színes könyveket irt Főművei: „Regekönyv“, „Egy szerelem története“. Írt egy szép, gyöngéd és érzelmes hangulatú regényt. Az volt a címe: „Aranyfüst“ Jankára a királyi kitüntetés is ráragyogott: koronás arany érdemkereszttel tüntette ki Ferenc József.XA Wohl nővérek előtt feltárultak a csukott főúri paloták, kastélyok szalonjai s az akkori világnagyságok csukott, elzárkózott szivei. És ők szeretetreméltó finomsággal közölték a nagy nyilvánossággal azt, amit a rájuk bízott érdekességből közlésre illőnek és méltónak tartottak: írásaik mindig szinesek és érdekesek voltak. Mily érdekes, megkapó adatokat tud Wohl Janka Liszt Ferencről, aki bizalmas barátságával tisztelte meg. Azt írja például a többek között: „Liszt azt állította, hogy a zene és a festészet egybeolvadnak, kiegészítik egymást Ifjúságának egy soha meg nem valósult álma az volt, hogy a Louvre képtárában hangversenyeket rendezhessen, sőt a festőművészet iránt táplált előszeretete több szerzeményében is kifejezést nyer, mint például a „Hunok harcában“ mit Kaulbach híres képe után komponált. Midőn Munkácsy tavaly „Mozart halálát“ a „Requiem“ zenéje mellett mutatta be vendégének s ezen kísérlet a francia lapok heves vitatárgyát képezte, Liszt Ferenc határozottan és döntően Munkácsy ötlete és megvalósult álma mellett nyilatkozott!“* . . . Mindebből látható, hogy volt témája bőven a Wohl nővérek szalonjában » szellemes „causerie“-nek. Térjünk be oda még egy pillanatra, a századvég egyik legérdekesebb íróművész egyéniségének, a vérbeli írónak és vérbeli nagy urnak, Justh Zsigmondnak a kalauzolása mellett. Azt írja Justh Zsigmond a Wohl-szalonról: . . . „Barátság fűzte őket Wereschaginhoz, Antkolskihoz, Zichy Gézához, aki majdnem minden művét a Wohlék otthonában mutatta be először. Liszt Ferenc Utolsó éveit — azt lehet mondani— a tét nővér társaságában töltötte. Mindennapos vendégük volt: Harmaid bibornok-érsek, Rosty Pál, Greguss Ágost, Beöthy Zsolt, Győry Vilmos, Szász Károly, Ballagi, aztán Fraknói, Hubay Jenő, Zala György, Aggházy Károly, Strobl Alajos, De Gerando Antónia, gróf Wass Ottia, Berzeviczy Albert, a gróf Wilcekek, szegény Grünwald Béla, Szmrecsányi Miklós és annyian mások szellemi otthonukat — náluk találták föl. És hány szép asszony, lány hozta el szépségével szellemét és tehetségeit tűzhelyükhöz, hogy így egy felejthetetlen óra emlékét fűzze a „Wohl nővérek“ szalonjához.“ Talán nem véletlen, hogy pont negyven esztendővel ezelőtt zárult be örökre a Wohl-szalon. Aki akar, bizonyos szimbolikus összetalálkozást találhat a dátumban: éppen a század első esztendejében, az 1901-ik évben tűnt el örökre Wohl Janka, a „Fin du Siécle“ dámája, a halkszavú, tehetséges és kedves írónő. Ekkor már igazi nagyváros lett Budapest, a Metropolis sűrü füstje szállott le utcákra, tetőkre, elborítván a múlt gyöngéd virágait, színes és bájdús egyéniségeit. De így az emlékezéseken át mégse a nagyváros sürü, gomolygó barátságtalan füstfátyolán át véljük pár pillanatra meglátni rég tovatűnt alakjukat, hanem azon az Aranyfüstön át, amelyet fátyolként lebbentett föl előttünk Wohl Stefánia a múlt század érzelemvilágát csillogtató, vonzó regényében . . .! _______ Farkas Imre. Kormányrendelet egyes iparjogosítványok kiadásának korlátozásáról A MTI jelenti: A kormány rendeletet adott ki egyes iparjogosítványok kiadásának korlátozásáról. A rendelet hatálybalépése után bármilyen árucikkel való nagykereskedés gyakorlására jogosító iparigazolvány vagy iparengedély kiadása a törvényes feltételek igazolása esetében is megtagadható, ha az iparigazolvány vagy az iparengedély kiadása a kivételes gazdasági viszonyok miatt közérdekből nem kívánatos. Ennek a rendelkezésnek hatályát az illetékes miniszter bármilyen más kereskedésre vagy iparra is kiterjesztheti. Az iparigazolvány vagy iparengedély valamely meghatározott áruval való kereskedésre vagy valamely ipari szakma meghatározott részére is szólhat és annak érvényességét az iparhatóság meghatározott időre, az annak alapján folytatható tevékenységet pedig területileg vagy egyéb tekintetben is korlátozhatja vagy feltételekhez kötheti. A rendelet kimondja azt is, hogy bármilyen áruval való kereskedésre szóló iparigazolványon vagy iparengedélyen fel kell tüntetni, hogy az csak közvetlen fogyasztók, vagy csak továbbárusítók vagy mind közvetlen fogyasztók, mind továbbárusítók részére való árusításra jogosít-e. Bármilyen kereskedésre szóló iparigazolvány vagy iparengedély nem ad jogot áruk adásvételének közvetítésére, erre külön iparigazolványt vagy iparengedélyt kell kiállítani. Meghosszabbították az adóbevallási határidőt A jövedelem- és vagyonadóbevallásokat tudvalevőleg február végéig kellett volna beadni. A rendkívüli munkatorlódásokra való tekintettel a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara arra kérte a pénzügyminisztériumot, hogy a bevallási határnapot halassza el, már csak azért is, hogy törvényes kötelességének mindenki pontosan eleget tehessen. A minisztérium közölte a kamarával, hogy a bevallási határidőt március 15-ig meghosszabbítja, indokolt egyéni kérelemre pedig a vallomás beadását március végére lehet kérni. Island megerősítése Stockholm, febr. 26. (NST) A svéd lapok által közölt Reuter-jelentés szerint az angol katonai hatóságok az utóbbi hónapokban nagyszabású katonai előkészületeket hajtottak végre Izland szigetén, amely jogilag tudvalévően perszonálunióban van Dániával. A szigetet megerősítették s mindenütt katonai táborokat állítottak fel. sBsmmmmmmmmmmmmmmmemmm □oros Józsefné fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy hőn szeretett bátyja Bartos Viktor emléklapos százados, a III. oszt. Vaskoronarend, az arany vitézségi érem és számos más hadikitüntetés tulajdonosa a világháborúban szerzett betegségéből kifolyólag, hosszú szenvedés után, életének 66-ik évében e hó 14-én Parisban elhunyt. E hó 18-án a párisi Pere Lachaise temető krematóriumában elhamvasztották. Gyászolja felesége, »sül. R«Mir Mathilde (Páris), húga, öccse és az egész rokonság. A Pesti Hírlap gyűjtése az árvízkárosultak felsegélyezésére Alig hangzott el Kormányzó Urunk felhívása az árvízkárosultak megsegítésére, máris megmozdult a társadalom szíve. Mintha mindenki csak erre a felhívásra várt volna, hogy eleget tegyen annak a kötelességének, amelyet azóta a pillanat óta érzett, mióta derék magyarok ezreit ínségbe döntötték a megáradt vizek. Már az elmúlt évben is nagyszerű példáját mutatta a magyar társadalom a segítő összefogásnak, áldozatkészségnek és az idei gyűjtés megindulásának lendülete arra mutat, hogy a magyar társadalom, mint a múltban, most is teljesíti és szívesen teljesíti kötelességét. Az árvízkárosultak fölsegélyezésére szerdán az alábbi adományok érkeztek a Pesti Hírlap kiadóhivatalához: Szalay Gyula (Bp.) — — — — 40.— P Benkovics Géza (Kispest) — — 20.— P Benkovics Gézáné (Kispest) — — 20.— P Antal György (Mucsfa) — — — 20.— P Takács János (Balatonfüred) — 15.— P Benda Gyuláné (Bp.) — — — 10.— P Braun Mór (Bánhida) — — — 10.— P Pregitzer Ferenc (Cementárugyár, Radó Sándor építőmester halála alkalmából koszorumegv. cimén) 10.— P Vida Ferenc (Bp.) — — — — 10.— P Kövespataki Lajos (Bodrogkeresztúr) 3, Keserű András (Bpest) 2, Szilágyi (Bp.) 1, összesen — — 6.— P • összesen — — — — 161.— F Előző kimutatásunk — 3000.— P A Pesti Hírlap gyűjtése eddig — 3161.— P Az országos gyűjtés József királyi herceg, tábornagy az árvízkárosultak javára 1000 pengőt adományozott. Albrecht királyi herceg az árvízkárosultak javára ezer pengőt adományozott A budapesti japán császári követség az árvízkárosultak javára 500 pengőt adományozott a magyar külügyminisztérium protokollosztálya útján. A főváros pénzügyi bizottsága egyhangúlag hozzájárult a polgármesternek ahhoz az előterjesztéséhez is, hogy a főváros az árvízkárosultaknak 100.000 pengős segélyt engedélyezzen, továbbá, hogy azok után az előadások és hangversenyek után, amelyeket az árvízkárosultak javára rendeznek, a főváros a vigalmi adót engedje el. Szabályozták a textiláruk kereskedői forgalmát Textilnagykereskedői körzetekre osztották az országot A MTI jelenti: A hivatalos lap február 27-i száma kormányrendeletet közöl a textiláruk kereskedői forgalmának szabályozásáról. Ugyanez a szám közli a közellátási miniszter rendeletét a textilnagykereskedelem szabályozásáról A rendelet kiadása azért vált szükségessé, mert a textilnagykereskedők száma a háború kitörése óta több mint tízszeresére szaporodott. A kereskedők ilyen nagymértékű elszaporodása természetes elősegítője a láncolásnak és a zugkereskedelemnek. A konjunkturális hasznot keresőknek a textilnagykereskedői pályára tódulása ezenkívül éppen a legmegbízhatóbb kereskedők tönkretételét eredményezné. Az előadottaknak megfelelően a rendelet csak a textiláruk nagykereskedői forgalmát szabályozza, a polgári szükségletek fedezésére szolgáló textilárus mennyiségét és forgalombahozatalának módját egyáltalán nem érinti. A rendelet értelmében az ország textilnagykereskedői körzetekre oszlik. Egyik körzet területéről a másik körzet területére minden külön engedély nélkül szabat textilárut szállítani. Az egyes körzetekben azonban a rendeletek hatálya alá tartozó textilárukkal csak a közellátási miniszter által kijelölt textilnagykereskedő folytathat textilnagykereskedést A nagykereskedői kijelölés iránti kérvényeket telephely szerint illetékes kereskedelmi és iparkamaránál kell benyújtani A ki nen jelölt nagykereskedők nagykereskedői tevékenységüket jogosultságuk megszűnésétől számított 60 napig folytathatják. A rendelet megszegőit súlyosan büntetik. A helyzet Romániában Hivatalos megállapítás: Nyugalom van - Bukarest, febr. 26. (NST) A legutóbbi minisztertanácson a belügyminiszter beszámolója alapján megállapították, hogy az egész országban nyugalom van, a hatóságok teljesítik kötelességüket és a helyi közigazgatás sehol sem ragadtatta magát a bosszúállás cselekedeteire, vagy viszsaélésekre. Minthogy azonban a községek és járások ügyvitelét tizenkét év óta egyszer sem vizsgálták felül, s ez visszaélésekre vezetett, a belügyminiszter ellenőrző bizottságokat küldött ki. A Vasgárda költekezése Bukarest, febr. 26. (MTI) A lázadás ügyében folyó vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az állami biztonsági bizottság volt vezetője a Vasgárdának 800 revolvert és 240 golyószórót adott át A légionáriusok az úgynevezett országőrszervezetet annak idején feloszlatták és vagyonát elkobozták. Az elvett 221.032.541 lej készpénzből a Vasgárda négy hónap alatt több mint 180 millió lejt költött el igazolás nélkül. Voltak, akik nagy összegeket vettek fel különböző címeken, de természetesen a felvett összegekről nem számoltak el. Ezeket most felszólították, hogy sürgősen számoljanak el a nekik átadott pénz hovafordításáról, mégpedig elfogadható módon, mert ellenkező esetben magánvagyon elidegenítése címén eljárást indítanak ellenük. Márciusi hadgyakorlat Bukarest, febr. 26. (NST) A nagyvezérkar közli, hogy a behívott tartalékosoknak csak március 8-án kell jelentkezniük csapattesteiknél. Ez a halasztás vonatkozik minden tartalékos tisztre és azokra a tartalékos állományú közlegényekre, akik behívót kaptak, vagy úgynevezett kéksávos szabadságlevéllel rendelkeznek, amelynek alapján március 1-e és 5-e közt kellene bevonulniuk. A nagyvezérkar közleménye szerint a szóbanforgó behívások gyakorlatra vonatkoznak. Dániába már június óta nem engedtek át árut a brit ellenőrzésen. Teljes elsötétítés Bukarestben Bukarest, febr. 26. (Bud. Tud.) A főváros katonai parancsnoksága az ostrom állapot intézkedéseire hivatkozva, elrendelte a főváros egész területének telje elsötétítését, este hat órától reggel félhétig. Riadó alatt tilos az utcán a zseblámpa és a gyufa használata is. A légriadó esetén megnyitják az összes óvóhelyeket és az utcai közlekedés megszűnik Hasonló rendelkezést léptetnek életbe a vidéki városokban és a katonai szempontból fontosabb egyéb helyeken. Anglia június óta nem szállít Romániának London, febr. 26. (KH) Az angol képviselőház ülésén Hugh Dalton gazdasági hadviselési miniszterhez kérdést intéztek, hogy az angol kormány mikor tiltotta le a Románia felé irányuló áruszálltmányokat Hugh Dalton kijelentette, hogy Ro * A gyergyócsomafalvi esperes plébános kálváriája „A magyarság létéért és értékeiért súlyos harcot vívott...“ Török Ferenc gyergyócsomafalvi esperes plébánost a román uralom alatt a csikszeredai törvényszék koholt vádak alapján államellenes magatartás miatt 5 év börtönre ítélte. A marosvásárhelyi ítélőtábla új tárgyalást rendelt el és végül azzal végződött be az ügy, hogy a tábla a román nemzet elleni gyűlölet szítása miat 5000 lei pénzbüntetésre ítélte jogerősen Török plébánost A felszabadulás után Török Ferenc Csíkszeredai törvényszékhez kérelmet adat be és a törvényszék teljes elégtételt szolgáltatott a magyarsága miatt sokat zaklatott plébánosnak. Megállapította, hogy a román bíróság által történt bűnösség nyilvánítása nem felel meg a magyar törvényekben megnyilvánuló jogi felfogásnak Az indokolás többek között ezt mondja: „A kir. törvényszék a román bíróság iratokból megállapítja, hogy Török, Feren esperesplébánios Erdélyben a román megszállás alatt a magyarság létéért és érdekeiért súlyos harcot vivőt sokszor szenbeszállva a hivatalos román hatalomma A lelkekből a magyar hitet kiveszni nem engedte és őrködött afölött, hogy az elkeseredés a magyar jövőbe vetett remény ki ne ölje. Küzdött azért hogy a népiskolák magyar iskolák maradjanak és azon fáradozott hogy a felnövő nemzetek magyarság ezeréves múltjától el ne szakadjon.