Pesti Hírlap, 1941. július (63. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-01 / 147. szám

Horthy Miklós szólt... Mint családjához a jóságos és bölcs apa, úgy szólott a magyar nemzethez vasárnap kormányzónk, a szülőfalujá­ban, Kenderesen felállított hősi emlék­mű felavatásán. Az ünnepi beszédek merevsége helyett a féltő szeretet, a megértő együttérzés, az elismerő büsz­keség és a komoly intelem hangja me­legítette át Horthy Miklós szavait és bátran mondhatjuk, hogy ritkán szól államfő népéhez annyi közvetlenséggel és őszinteséggel, ahogy most kormány­zónk a nemzethez beszélt. A hazának minden gyermeke, férfia, asszonya egyaránt, köszönettel fogad­hatja azokat az elismerő szavakat, ame­lyeket a Legelső Magyar Ember a nem­zetet átható harckészségről és ezzel kapcsolatban a kötelességteljesítésről mondott. Ennek köszönhető, hogy „a Trianonban halálraítélt Magyarország helyén ma már életerős, egészséges Ma­gyarország áll“. Ne feledjük azonban, hogy mindenben, ami a trianoni gyá­sza, Magyarországból az új és nagy jövendője felé haladó mai Magyaror­szágot hívta életre, minden harckész­ségben, kötelességteljesítésben, a kato­nai és polgári munka minden áldoza­tosságában maga Horthy Miklós járt előttünk jó példával és büszkéknek kell lennünk, ha Kormányzónk elismerését úgy foghatjuk fel, hogy méltó követői, harcosai, dolgozótársai voltunk és va­gyunk. Ennek az új és nagy magyar jöven­dőnek útjára Kormányzó Urunk szavai a reménység és hit megnyugtató suga­rait vetítik, amikor gazdasági életünk biztató fejlődéséről, szociális kérdéseink megoldásáról és közéletünk tisztaságá­ról szólnak a nemzethez. De az önérze­tet adó elismerés, a reményt adó bizta­tás minden szava mögött, amely kor­mányzónk ajkáról elhangzott, ott él a Pater Familias intő hangja, amellyel a nemzet nagy családjához fordul: ne gyűlöld jobban a saját fajtádat, ahogy ellenségedet gyűlölni tudod! Összetartásra, testvéri szeretetre hív­­ja fel a nemzetet Horthy Miklós és csak ő tudja igazán, mit jelent ez egy nép életében, hiszen az összetartás, az egy­séges akarat csodálatos példája éppen benne magában testesült meg, amikor vérveszteségtől ájult nemzetéről lefej­tette a vörös bilincseket és a megcson­kított országot talpraállította, életké­pessé tette. Ha Horthy Miklós mondja: a belső békét ne veszélyeztesse senki, szűnjön meg az egyenetlenkedés! — ha ő az, aki bennünket a „könnyelmű gyű­lölködés“ helyett az összetartás és test­véri szeretet nemzeti és keresztényi kö­telességére figyelmeztet, nem kell-e ezeket a szavakat úgy fogadnunk és megszívlelnünk, mintha atyánk mon­daná, aki legjobban látja hibáinkat és ezektől ugyanannyira félti jövendőnket, amennyire erényeinkből bizalmat me­rít? A kenderesi szózatnál szebb és gaz­dagabb, örvendetesebb és egyúttal meg­­szívlelésre méltóbb leckét régóta nem kapott ez a nemzet, amely — Isten a tanunk — úgy­­ boldogulhat csupán, ahogy ezt a leckét, minden bölcs taní­tásával, a magáévá teszi. Pesti Hírlap K­ ki­adása, Légrády Test­vérek rt. nyomása. Szerkesztőség: Vil­­mos császár-nt 78. T. 112-265. Földadók: Vilmos cs.-nt 78. sz. Tel. 112-295 és Erzsé­­bet-krt­­. T. 325-686 upfizetési k­é 1 hóra p 50 fillér. Két lóra 5 P. Negyed­ére 7 P. 50 -11. Fél­­vre 15 P. Egy évre 0 P. Egyes szám ára hétköznap 8 fill., vasárnap 12 fill. (a pályaudvarokon is). BUDAPEST, 1941 JULIUS 1. KEDD LXIII. ÉVFOLYAM, 147. (20.470)SZ. A német csapatok elfoglalták Lemberget és Libaut, szorosabbra zárták a bekerített vörös hadseregek körül a gyűrűt Rendkívüli arányú katonai sikerekről számol be a vasárnap kiadott összefoglaló német hadijelentés . A háború első hetében 4107 szovjet repülőgép és 2233 harckocsi semmi­­sült meg . Bialystoknál két szovjet hadsereget kerítettek be Vichy azt jelenti, hogy 400.000 vörös katonát kerítettek be a németek Franciaország megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjet­ Unióval Az egész világon feszült érdeklődéssel várták vasárnap a német nagyvezérkar első részletes jelentését a keleten folyó harcokról. Az egyhetes várakozás alapo­san próbára tette az emberek idegeit. A találgatásokra, a túlzóan derűlátó vagy sötétenlátó híresztelésekre tett pontot a német nagyvezérkar jelentése amely egy hét harcainak eredményét foglalta össze, egy-egy nagyszabású hadműveletet. Most azonban egészen más a helyzet. Az összefoglaló jelen­tésből megtudjuk, hogy a világtörténe­lem minden eddigi csatája eltörpül az óriási arányok és tömegösszecsapások mellett, amelyek a Keleti-tengertől a Fekete-tenger partjáig húzódó 2500 kilométeres arcvonalon megindultak. A német hadvezetőség vasárnap ki­adott jelentéseiből világosan megálla­píthatók a következő tények: A harc ma már az arcvonal túlnyomóan nagy részén­­ ►­tuljutoil a vörös erődrendszerek vonalán és olyan területeken folyik, amelyek vagy egyáltalában nincsenek erődítve, vagy csak második, harmadik védővo­nalnak számítanak. Különösen a Bug­­folyó mentén és Bresztlitovszknál vol­tak rendkívül erősek a szovjet erőd­vonalai, a német jelentések részben a Maginot-vonal erősségéhez hasonlítják. Hasonlóan erősen kiépített erődrend­szereken kellett áttörniük a német csa­patoknak Lemberg felé is, de hétfőn hajnalban ezt a várost is elfoglalták. A jelentések alapján megállapítható, hogy a vörös hadsereg nyomban Len­gyelország keleti felének megszállása után gőzerővel látott hozzá a határ megerősítéséhez, még­pedig olyan mó­don, hogy az erődítések rendszere egy óriási támadó hadjáratnak legyen ki­induló támaszpontja. Az építésnél fel­használták a múlt évi francia hadjárat tanulságait és mélyen tagozott, több­szörös védővonalakat vontak és ezek­ben sorakozott fel a támadásra kész vörös hadsereg minden fegyvernemé­nek 160 hadosztálya. Megtudjuk a jelentésekből, hogy ez a nagyerejű és óriási létszámú vörös hadsereg erős ellentámadásokkal kísér­letezett, amelyekben szintén a nyugati hadjáratok tapasztalatait alkalmazta, de a német haderő lendületét nem tud­ta megtörni, a német hadvezetés fölénye elvitathatatlanul megnyilvánult a német katonák hősi elszántsága és szakképzettsége pedig elhárította a vö­rös hadsereg kétségbeesett támadásai­nak erejét. Az első hét nagy harcai után az a helyzet, hogy a vörös had­sereg északi szárnya a Balti államok vidékén jóformán szétforgácsolódott és alig van már számottevő vörös erő ezen a vidéken. A front középső részén, Bialystok vidékén, ahol a szovjet se­reg felvonulása a legerősebb volt, rend­kívül véres harcok után a fősereg na­gyobbik része visszavonulóban van, egy jelentős részét pedig bekerítették a né­metek, úgyhogy legfeljebb párnapos ellenállás után meg kell magukat ad­­niok, akárcsak a lengyelországi had­járatban a Kutno-nál körülzárt len­gyel csapatoknak. A területi nyereség is itt a legnagyobb. A német páncélos erők eljutottak egészen Minszk vidé­kéig, tehát messzebb, mint a világhá­borúban és ezzel hatalmas ék nyomult be a vörös frontba. Nyomon követi ezt az előrenyomulást délebbre a Lem­­bergbe behatolt német erő és bekerí­téssel fenyegeti a Kárpátoknál álló vö­rös seregrészeket. Már az első napok­ban 40.000-nél több hadifoglyot ejtet­tek és hatszáznál több löveget zsák­mányoltak. Elvitathatatlanul megállapítható a jelentésekből a német légi­erő teljes fölénye 4107 szovjet gép pusztult el az első hé­ten, azóta újabb 350 gép elpusztítását jelentik a németek, míg a saját vesz­teségük mindössze 150 gép volt. Hogy mit jelent a légi térben való fölény, azt szintén a nyugati háborúból tud­hatjuk, amikor a francia front teljes összeomlását siettette a német légi­erő teljes harcbavetése, senki által nem várt gyorsasággal. A Szovjet elleni há­borúban is csak most fog igazán meg­mutatkozni a teljes német légi fölény jelentősége, amikor a visszavonuló és a saját beismerés szerint is átcsoporto­sítás alatt álló és újabb támadásokra készülő vörös hadsereg utánpótlási vo­nalait és az újjászervezés rendjét za­varja meg. A német hadianyag fölénye szintén elvitathatatlan. 2233 szovjet harcikocsi semmisült meg a német páncélosokkal való harcaiban, olyan erődök estek el egyetlen nap alatt a német támadó fegyverek tüzében, mint Dünaburg, Bresztlitovszk, Grodno, Luck, a világhá­borúban is elsőrendűen kiépített, most pedig a legkorszerűbben megerősített vár­rendszerek. Mindezek alapján páratlan az a siker, amit a német hadvezetőség és a német katona vitézsége, valamint a német hadianyag tökéletes volta egyetlen hét alatt kivívott a vi­lág legnagyobb létszámú és óriási erők­kel felvonult hadserege ellen. A si­ker igazi jelentősége abban van, hogy a vörös hadsereg ütőereje megcsappant, a kezdeményezést kivette a kezéből a német had­vezetőség és ma már telje­sen meghiúsultnak tekinthető az a szovjet terv, amely hátba akarta tá­madni Németországot és rajta keresz­tül az egész európai kultúrát. A magyar honvédség első sikerei a szovjet csapatok ellen a legőszintébb rokonszenvet keltették mindenütt, ahol az egész művelt vilá­got egyformán fenyegető vörös vesze­delemtől tartanak. A német sajtó a ma­gyar hadi sikerek méltatása mellett megjegyzi, hogy Magyarország és a ma­gyar nép 1919 óta szakadatlanul harc­ban áll a bolsevizmus ellen, amióta pe­dig a Kárpátok gerincén a Szovjet lett Magyarország szomszédja, fokozott mér­tékben kellett a magyarságnak éberen vigyáznia a túloldalról jelentkező vörös veszedelemre. A francia sajtó — bele­értve a meg nem szállott területek lap­jait is — a legélesebben elítéli a szov­jet­ repülők cselfogását, hogy idegen fel­ségjelvények alatt támadták meg a ma­gyar városokat és hangsúlyozzák, hogy Magyarország és a Szovjet között tulaj­donkép már ezzel a ténnyel beállott a hadiállapot. Svédországban stratégiai szempontból is foglalkozik a sajtó a magyar állás­­foglalással és megállapítja, hogy most már arra sem számíthat a szovjet had­vezetőség, hogy a Kárpátokon át tör­jön utat a német hadsereg hátába, mert a magyar hnvédség a világháborúban is fel tudta tartóztatni a százszoros túl­erőben lévő orosz hadat, most újra a magyarok, a bolsevizmus legrégibb el­lenfelei őrzik a Kárpátok szorosait. A sxovjet harcmodora általános felháborodást vált ki vala­mennyi művelt ország közvéleményé­ben. A német jelentések beszámolnak arról, hogy több alkalommal fehér zászlót tűztek ki a szorult helyzetben lévő szovjet tankok és erődök védői, de amikor a német katonák előjöttek fe­dezékeikből, ágyú- és gépfegyvert is zú­dult rájuk. Robbanó folyadékkal teli pálinkás üvegeket és konzervdobozokat „felejtenek“ az elhagyott állásokban, hogy kárt okozzanak a vigyázatlan em­bereknek. Már mi is közvetlenül ta­pasztalhattuk a szovjet hadviselési mo­dorát, amikor a Kassa felett megjelent szovjetrepülők idegen állam jelzését használva hajtották végre orvtámadá­sukat. Mindezeket figyelembe véve fel kell készülnünk a szovjetrepülők újabb pusztító kísérleteire. Fel kell készül­nünk arra is, hogy megkísérlik a min­den eszközzel való zavarkeltést és pusz­títást.

Next