Pesti Hírlap, 1941. november (63. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-01 / 250. szám

4 Pesti Hírlap 1941 nov. 1, szombat Bozeni huszárok Az iitár magyar szokás, hogyha egy történet elhangzik, nyomban akad testvére. Vidéki cdómizó társaságban a legtöbb történet így kezdődik: „Az még semmi, hanem.“. A minap elmondtam, hogyan tanította boldogult Jeney Józsi a kéresét a szellemi munka tiszteletére. Mingyárt itt van a történet testvére a bozeni huszárokról. Győző barátom ifjú korában huszárhadnagyként szolgálta a világháborút. Ami most Bolzano, azt akkor Bozennek hívtuk. A várost a háború vége felé a mi huszárjaink tartották megszállva. És mivel az úgynevezett helyszűke nemcsak napilapoknál, hanem megszállott városokban is előfordul, a katonaság egy része szállóban tanyázott. Volt a hadnagy emberei között egy haszontalan huszár. Nevezzük Máténak. Ez a Máté afféle turbulens elem volt. Mindig zúgolódott, mindig piszkálta a többit, magyarán szólva, mindig járt a szája. Márpedig a világháború vége felé veszedelmes volt az ilyen ember. Amellett katonának is rossz volt, immel-ámmal végezte a szolgálatot, a lovát is hanyagát, tisztogatta. Egy napon Győző a szolgálat dolgait intézte a vendégfogadó előtt. Többek között két huszárnak teljesítette azt a kérését, hogymentse fel őket a szolgálat alól. Szemrevaló szobalányok minden városban akadnak. Bozenben is akadtak. A két huszár tehát, mondjuk Kovács és Molnár, kimenőt kapott. Akkor került a sor Mátéra. — Azt mondják nekem, te Máté, hogy nagyon sokat jár a szád. Máté kihívóan tagadta a vádat. — A lovadat sem igen, tisztogatod. Erre is önérzetesen felelt Máté. Hogy emigy, meg amúgy, az ő lovabizony tiszta, mint a patyolat. — Hozzad csak ide azt a lovat. Előkerült a ló. A hadnagy gyakorlati mozdulattal odasimitolta fehérkesztyűs kezét a ló füle mögé. Ott szokás azt megtapasztalni. Csupa por lett a kesztyű ujja. — Na látod, Máté. Nem huszár vagy te, hanem nagyúr. Jól van, legyél nagyúr. Kovács és Molnár, lépjetek elé. Felmentek a szobámba, az asztal előtt áll az a nagy karosszék, hozzátok ki ide az utcára, a két kimenőszer szerette a dolgot, ők már indultak volna flangerosinl a bozeni lányokkal. De hát a parancs parancs. Felmentek, lehozták a Icaros széket és letették az utcán. Mindenki kíváncsian várta, mit akar a hadnagy úr aarosszékkel: — Máté fiam, te beülsz abba a karosszékbe. A huszár zavartan éshabozva letette magát a karosszék legszélére. — Nem úgy, fiam. Csak jó mélyen ülj bele. Még hátrább. Úgy ni. Most tedd egymásra a lábadat. Most itt ez a szivar, erre rágyújtasz és szívod, mint a nagyurak. Máté hanyatt dőlt az utcai karosszéken, egymásra vetette a lábát és szívta a szivart. Bár azt zavarában nemigen tudta élvezni. — Jól van, csak szívjad. Kovács és Molnár lépjenek elő. Mivel ez a Máté olyan nagyúr, hogy nem tisztogatja a lovat, a ti kimenetöket visszavonom. Itt maradtok. És itt helyben, de igen gondosan, megpucoljátok Máté lovát. Olyan legyen nekem ez a ló, mint a tükör. Itt Győző, amikor beszélte a történetet, befejező módon leeresztette a hangot. Ezt nem értettem. — Aztán mit csináltál? — kérdeztem tőle. — Semmit. Elmentem. Szerettem volna megpofozni Mátét csúnyán, de ez tilos volt. Viszont tudtam, mi lesz. — És mi lett ? — Mi lett volna? Molnár és Kovács a lovat ragyogóba , megtisztították, aztán Mátét kirántották a karosszékből a szivarjával együtt és úgy elverték, hogy három napig nyomta az ágyat. Harsányi Zsolt: Meleg ünneplésben részesítették tízezredik egyetemi előadásán tanítványai Angyal Pált, az európai hírű büntetőjogászt. Volt hallgatói és tisztelői nevében dr. Zehery Lajos kúriai bíró, miniszteri tanácsos arannyal díszített babérkoszorút nyújtott át a jubiláns tanárnak. Tízezer előadás! óriási pedagógiai munka! Hát még ha meggondoljuk, hogy ha ezt Angyal Pálnak egyfolytában kellett volna elmondania, pontosan négyszáztizenhat napot s tizennégy és fél órát beszélt volna megszakítás nélkül, ami több mint egy év és ötven nap! Átlag évi kétszázhuszonhárom órából lett negyvenhárom év alatt tízezer előadás. FelkerestükAngyal Pál tanárt és megkértük, mondjon el egyet mást önmagáról, pályájáról, munkásságáról a Pesti Hírlap olvasói számára. Huszonöt éves korában — egyetemi tanár — Ha szorosan vesszük, tulajdonképpen többet tartottam tízezer előadásnál — mondja Angyal Pál—, hiszen már 1890-ben meghívtak Kossutány Ignác helyére a pécsi felsőkerekedelmi iskolába, ahol nemzetgazdaságtant és pénzügytant adtam elő. Egy évvel később a pécsi püspöki jogakadémiához neveztek ki a büntetőjog és a jogbölcsészet tanszékére. 1898 szeptember 21-től, első egyetemi előadásom napjától kezdve, mindennap bejegyeztem egy nagy füzetbe, hogy miről tartottam előadást. A félév végén összegeztem az órákat és így mindig tudtam, hogy órát adtam elő. Ezeket a feljegyzéseket főleg azért készítettem, hogy ellenőrizhessem magamat. A budapesti egyetemre, amelynek már 1800- ban magántanára lettem, 1912-ben hívtak meg. A főiskolához és különösen egyetemünkhöz igen szoros szálak fűznek. A tanártársaimmal való legbensőbb barátság és együttműködés, valamint a fiatalságnak felém irányuló bizalma, megértése nemcsak könnyűvé, hanem élvezetessé is tette azt a munkát, amelyet összesen negyvenhárom, ebből a budapesti egyetemen közel harminc év óta végzek. "■ Munka, kötelességteljesítés, szeretet.. . . — Élvezetessé tették azért, mert a munkát sohasem tekintettem és ma sem tekintem tehernek, hanem mindig gyönyörűséget okoz, de különösen akkor, ha azt látom, hogy hallgatóságom érdeklődéssel kiséri az előadásokat. A hallgatósággal való közösség az egyik tényező, ami az erőt fenntartotta bennem, sőt az utóbbi években még fokozta. Másik elvem a minden viszonylatban maradéktalan kötelességteljesítés. Valahogyan, mint jogász, úgy érzem, hogy aki csak a jog egyoldalúságára figyelve tekinti a jogot, az többé-kevésbé önző ember lesz. Ezért mindezeken túl a kötelesség az, amely bekapcsol a társadalomba és összeköt a fiatalsággal. Az ember csak ezzel a szemlélettel lendül át egy altruisztikus álláspontra, egy megértő, ideális magaslatra. Hiába, az emberéletében az idealizmus mindig több lüktető erőt ad, mint, mondjuk, a merev, nagyon is megszorított, realisztikus, önös felfogás. Ebből a második gondolatból sarjadzik ki a szeretet, az a hódoló szeretet, amely engem az Istenhez, a természethez, a társadalomhoz, a családhoz és nem utolsó sorban hallgatóságomhoz kapcsol. Ötvenezernél több hallgató — Egész tanári működésem alatt hallgatóságommal kapcsolatban semmiféle zavaró körülmény nem merült fel és ezt főleg a magyar ifjúság tisztességtudásának, tanulni akarásának, megértésének és professzoraihoz való ragaszkodásának tulajdoníthatom. — Méltóságod nagyszámú hallgatói közül bizonyára nem egy került magas állásba? — Valóban, hallgatóim száma jóval felül van az ötvenezren s közülük Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszteren kívül még számosan mint kúriai bírák, ügyészek, ügyvédek, magas közéleti polcra jutottak. Igen sokkal ma is fenntartom a kapcsolatot, különösen a Jogászegylet révén, amelynek Oswald István lemondása óta immár harmadik éve vagyok elnöke. Nagy tisztesség ez, olyan nevek társaságában, mint Csemegi Károly, Vavrik Béla, Nagy Ferenc és Szászy Béla. A közel hetvenéves Jogászegylet, melynek taglétszáma jóval meghaladja az ezret, igen élénk munkát fejt ki, különösen az elnökségem alatt alapított két új szakosztály: az egyház jogi és jogtörténeti. — Tudtunkkal a büntetőjogi továbbképző tanfolyamok is vezetése alatt működnek — jegyezzük meg. — Igen, ez a büntetőjogi szemináriummal kapcsolatos intézmény már hat éve áll fenn, minden állami és egyéb támogatás nélkül. Nagyszámú, háromszázon felüli hallgatósága: végzett jogászok, bírák, ügyvédek, rendőrtanácsosok előtt a legkiválóbb elméleti és gyakorlati szakférfiak ismertetik az egyes kérdéseket. — Úgy tudjuk, Professzor Úr széleskörű törvényszerkesztési tevékenységet is fejt ki. — 1901 óta állandóan részt veszek az igazságügyminisztérium büntetőjogi kodifikációiban. A büntetőtörvénykönyv utolsó átfogó tervezete is az én tollamból került ki. Ez már tizenegyedik. Az igazságügyi kormányzat most is komolyan foglalkozik a büntetőtörvénykönyv újjáalakításával, de a mai időkben csak előkészítő munkálatok folyhatnak. Nemzetközi kapcsolatok — Tudomásunk szerint a nemzetközi kapcsolatok terén is kiemelkedő a munkássága a Professzor Úrnak? — A nemzetközi kapcsolatokat mindig ápoltam. Meghívásra előadásokat tartottam a bolognai, a helsinki, a szófiai és a belgrádi egyetemen. Ezenkívül számos kongresszuson vettem részt a kormány képviseletében is. A szentpétervári nemzetközi büntetőjogi kongresszuson 1902-ben megismerkedtem a kiváló német büntetőjogásszal, Lisssal és még több tudóssal, akikkel a legszorosabb kapcsolatot tartottam fenn. Ezidőszerint különösen szoros kapcsolatot tartok fenn, átlag minden második héten váltunk levelet, Brynolf Honkasalo helsinki-i, Giulio Battiglini bolognai és Nikola Dolaptschieff szófiai professzor-kollégáimmal. A Velük való barátság nemcsak bizonyos tudományos megállapítások kicseréléséből áll, hanem sok értékes felvilágosítást is kapok tőlük, amit büntetőjogi kézikönyvem írásánál fel tudok használni. Ez a huszonöt kötetre tervezett hatalmas munka most már a befejezéshez közeledik. Jelenleg a tizenkilencedik, az „Uzsora és hitelsértés“ című köteten dolgozom. A beszélgetés véget ért. A tudós szólt önmagáról. Hadd mondjunk el most még egyet,mást mi, a tudósról. Angyal Pált a Tudományos Akadémia 1909-ben tagjává választotta. Tagja a Szent István Akadémiának is. A Pázmány Egyetemnek az 1920—21. és 1921—22. tanévben dékánja volt, majd az 1933—34. tanévben az ősi egyetem rektori székébe emelte tanártársai bizalma. Számos bel- és külföldi kitüntetés, a Corvin-koszorú, s legújabban a Nemzetvédelmi Kereszt tulajdonosa. A büntetőjog és a büntetőeljárásjog európai hírű nyilvános rendes tanára ma is valóban fiatalos lendülettel tartja előadásait S ha egyszer majd el is következnek a nyugalom évei, akkor sem hisszük, hogy ez munkanélküli nyugalom legyen. Angyal Pál professzor — életelvei szerint— akkor is teljesíteni fogja kötelességét a tudománnyal és hazájával szemben — irodalmi téren. Kiss Károly: Beszélgetés Angyal Pál tanárral tízezredik egyetemi előadása után „Az ember életében az idealizmus mindig több lüktető erőt ad, mint a realisztikus önös felfogás . . .“ Hatástalan maradt de Gaulle felhívása Paris, okt. 31. (Német TI) De Gaullenak a francia lakossághoz intézett felszólítása, hogy pénteken délután 4 órakor ötperces csenddel tiltakozzék a németek ellen, a legteljesebb mértékben hatástalannak bizonyult. Az utcákon mindenütt ugyanolyan sürgés-forgásvolt, mint tatáskor az üzleti idő elején. Országos Protestáns Napok A reformáció emlékünnepe a Vigadóban Pénteken ünnepelte az egész magyar protestantizmus Luther Márton reformátori fellépésének 424-ik évfordulóját. Minden templomban és egyéb istentiszteleti helyen hálaadásra gyűltek össze a hívek. A pesti Vigadóban és a Szilágyi Dezső téri templomban a középiskolák felsőosztályú tanulói számára volt reformációs emlékünnep. A Vigadóban dr. Tasnádi Nagy András is felszólalt. Ugyancsak a Vigadóban zajlott le az Országos Bethlen Gábor Szövetség cserkészcsapatának zászlóavatási ünnepe. Dr. Sípos István megnyitója után dr. Szabó Sándor ny. főispán mondott zászlóavató beszédet, majd Ravasz Lászlóné és Raffay Sándorné diszítettéte fel selyemszalaggal az új cserkészzászlót. Dr. Traeger Ernő miniszterelnökségi osztályfőnök, Józan Miklós unitárius püspök és más előkelőségek ütöttek a zászlórudba díszszöget. Az országos emlékünnepély Este hat órakor tartották a reformáció emlékünnepét a pesti Vigadó termeiben. Az első sorokban közéletünk nagyjai foglaltak helyet. Megjelent béró Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter, Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter. Ott voltak Balogh Jenő, a református konvent világi elnöke és báró Radvánszky Albert evangélikus egyetemes felügyelő, Raffay Sándor, Kovács Sándor, Vásárhelyi János és Józan Miklós püspökök. Szendy Károly polgármester, vitéz Jány Gusztáv vezérezredes, hadseregparancsnok, Tors Tibor képviselőházi alelnök és számos más előkelőség vett részt az ünnepélyen. Bognóczky Géza, a Bukovinából Délvidékre hazatelepített református székelyek lelkipásztora imádkozott, majd dr. Tasnádi Nagy András titkos tanácsos, mint az Országos Bethlen Gábor Szövetség elnökét mondott megnyitót. Üdvözölte a Délvidékkel viszszatért protestánsokat és örömének adott kifejezést, hogy immár harmadszor rendezhették meg az Országos Protestáns Napokat. „Ébresztgetni akartuk a lelkeket és az eredmény azt mutatta, hogy erre alig volt szükség. Ébren várakoztak! Várták a hívást, hogy jöhessenek és itt nagy testvéri közösségben hitet tegyenek protestáns voltuk mellett. Hivó szavunkra tízezrek jöttek az ország fővárosába s próbálkozásunkat oly fényesen igazolták, hogy el kellett ejtenünk első elgondolásainkat, amelyek szerint csak minden ötödik évre terveztük a protestáns ünnepi napokat s ezeket a következő, 1940-es és a mostani, 1941-es esztendőben is meg kellett rendeznünk. Most azért vagyunk itt, hogy az idei megmozdulásokra, ünnepnapjainkra a koronát reátegyük: emlékezzünk a wittenbergi várkapunál 1517 október 31 lefolyt megrázó világtörténelmi jelenetre, mint az új kort meghatározó nagy lelki újhodás drámai kezdetére. Emlékezzünk a világhistóriának egyik legnagyobb hősére, Luther Mártonra s Kálvinra, Zwinglire, a magyar reformátorokra, a gályarabokra, nagy protestánsainkra s a sok névtelenre. De nem volna igazi és teljes az ünneplésünk és jaj volna nekünk, ha ezek a mi október 31-iki összejöveteleink csak kegyeletes emlékünnepélyek volnának s nem jelentenék azt is, hogy belső lelki ügyünk a reformáció. Ha szivünk zárva maradna a reformáció nagy ajándéka, az Ige világossága előtt és ha az életünk annak sugaraiból visszasugározni semmit sem tudna... Hiszem, hogy nem hiába vagyunk együtt.... . . Thuróczy Zoltánt, evangélikus püspök, az ünnep szónoka, a magyar reformáció jelentőségét méltatta a magyar történelemben. Kiemelte, hogy milyen sokat jelentett a politikailag és területileg szétszakított magyarság számára a XVI. században a magyar reformáció. — M meggyőződésem — mondotta —, hogy belepusztult volna a magyarság a mohácsi vésznek, a török hódoltságnak és a területi széttagoltságnak rettenetes állapotába, a reformáció nélkülA püspök ezután a refornaáció szerepéről, a reformációt ért támadásokról, majd a nemzeti egységről beszélt . Az egységnek nem feltétele az egyformaság, mégis, amikor a nemzeti egység és a vallási különféleség kérdése kerül egymás mellé, a vallási különbözőséget a nemzeti egység akadályozójának és a vallási egységet a nemzeti egység feltételének akarják sokan feltüntetni. A nemzetek történelme igazolja pedig azt az állítást, hogy a nemzeti egységnek nem feltétele a vallási egység és hogy a vallási különbözőség önmagában véve a nemzeti egység kialakulására nézve nem hátrányos. — Ha el is ismerjük az egyházinak a harcra való kötelezettsége igazságát — folytatta —, mégis meg kell mondanunk, hogy mindez nem kellene, hogy okvetlenül felekezeti visszavonást, a nemzeti egység erejére pedig veszedelmet idézzen elő. Minden egyháznak meg kellene látnia, hogy a csontjaiba rekesztett tűz által keltett hatalmas szellemi gőz levezetésének, hadakozó kedvének megmutatására, missziós kötelezettségének teljesítésére kellő területe van saját falain belül is. Amikor a nemzet külső ellenséggel harcol, ne keressünk ellenséget a más felekezetűekben, hanem lássuk meg, menynyi ellenségünk van a saját egyházunk falain belül is. A felekezeti visszavonás nem ott kezdődik, ahol a misszió kezdődik, hanem ott, ahol a hatalmi politika. A misszió mindig szolgálat és sohasem uralkodás. A misszió célja nem az egyház, hanem az Isten országa. Közvacsora a Gellért-szállóban Este a Gellért-szálló éttermében megtartott közvacsorán az egyházi és társadalmi élet vezetőinek jelenlétében vitéz dr. Bonczos Miklós belügyi államtitkár szólalt fel. Beszédében hangoztatta a szüntelen reformáció szükségességét. — A reformáció — mondotta —, mindig az aktív igazságot képviseli Az Evangélium nem ismer előjogokat, csak a többet dolgozó, kiválóbb emberek előjogát. Nyomatékkal mutatott rá, hogy milyen rendkívüli jelentőségű, komoly lépés a jó szociálpolitika felé a Nép- és Családvédelmi Alapról szóló törvény. 0 2 év KOZMA kda^ műSzécs! Külföldi világmárkákban újdonságok. Káray-körul Ügyeljünk a névre és cire ! 1 3 p. v * i n «V» $ FERENC JÓZSEF f "V- •* r • KESERUVIZ Fűszerszakmában jártas, őskeresztény, intelligens raktárvezetőt keresünk alkalmazottaink részére létesítendő élelmiszerelosztó raktárunkba. Ajánlatokat „Gyárvállalat“ jelige alatt Rudolf Mossa r. t. hirdetővállalat, Erzsébet-körút 23. továbbit. 6857 A SHELL KŐOLAJ RT. csepeli finomítójában alkalmaz egy őskeresztény, GÉPÉSZETI szakosztályt végzett felsőipariskolást üzeme és rajzoló irodája számára és egy hosszabb gyakorlattal rendelkező, őskeresztény műszaki rajzolót (felsőipariskolai végzettség nem előfeltétel). Kézzel írott ajánlatokat kérjük a SHELL KŐOLAJ RT. CSEPELI FINOMÍTÓJA címére beküldeni. 6860 Tölgyfaparketta kapható- Kopstein Andor, VI., Andrássy Út 105. Telefon: 220—130. 6874 Az Olympia Irodagépek Kft. Budapest, VTL, Erzsébet körút 28. keres azonnali, belépésre 2 fiatalabb tisztviselőt Előmeneteli lehetőségek. Német nyelvismeret kívánatos, írásbeli ajánlkozótok csakis őskeresz- tényektől. 67401 Többéves gyakorlattal rendelkező fiatal, őskeresztény önálló magyar levelezőt (nőt) keres fővárosi nagy iparvállalat. Német tudás előny. Ajánlkozásokat „Nyugdíjas állás“ jelige alatt Rudolf Messe r.-t. hirdetővállalat, Erzsébetkörút 23. továbbit. 6741 Jó külföldi összeköttetésekkel, több iparigazolvánnyal rendelkező keresztény KFT keres keresztény atmlusal. Deltollimasist üzlete kibővítése végett. Ajánlatok „Export-Import 6736“ alatt Erzsébet-körúti főkiadóba. Savanyított káposztát, paradicsomvelőt, főzeléket, mustárt, konzerveket tápszereket, almát stb. vásárolok „Vagontételt B 6850“ főkiadóba. Finommechanikai középgyár keres nagy üzemgyakorlattal rendelkező, korlátozás alá nem eső gyártástechnikust. Ajánlatokat eddigi működés megjelölésével: „Budapest 4., postafiók 296 címre kérünk. *184* Keresünk megbízható, fiatal altisztet Feltételek: őskeresztény származás, jó német nyelvtudás, lehetőleg hajtási igazolvánnyal személygépkocsihoz. Kizárólag írásbeli ajánlkozást Ford Motor r. t. Budapest, XHI., Váci út 45. címre kérünk. 6748 Cipőt utalvány nélkül alakit és diszti Pászty János felsőrészkészítő mester. IV. Veres Pálné utca 4—8. Keresek irattárkezelésben jártas, lakással biró nyugdíjas altisztet. Ingyen lakást, világítást és fizetést kap. Részletes ajánlat ..Lakáscsere 6721** jeligére. Ilvnenab urológiai rendelő felszere VI Uosae ízléssel, várószobával Rákóczi-uton, Rókus-kórháznál, főlépcsőházi bejárattal azonnalra átadó. T.: d. u. 342-983.