Pesti Hírlap, 1941. december (63. évfolyam, 275-297. szám)
1941-12-02 / 275. szám
? ................§ ■■ SIEMENS :■ RADIO A Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági r.t. értesíti a t. Közönséget, hogy 1941 december hó 3-ával rádióosztályát és rádiójavítóműhelyét (szervisz) TL, Teréz körút 36 szám alól IV., Kecskeméti utca 19. szám alá helyezi át. Új telefonszámok: 187-792 és 187-794. A rádióosztály ügykörébe tartoznak: Siemens rádiók, Polydor és Brunswick hanglemezek, elektroakusztikai berendezések, Szinkronórák, központi antennaberendezések, hangos normál- és keskenyfilmberendezések.A javítóműhely a költözködés miatt 1941 december 1-től 8-ig zárva marad! Mit tett eddig a magyar kormány a visszacsatolt erdélyi országrészek érdekében? Az elmúlt évben visszakapcsolt erdélyi vármegyékben két évtizedig szünetelt a magyar élet folyamatossága. A magyar kormányra igen nagy feladatok vártak. Meg kellett rögtön kezdeni az újjáépítés munkáját, hogy visszatérjen az új magyar vérkeringés a két évtizeden át zsibbadt álmot alvó erdélyi részek szívébe. A kormány azóta minden lehető eszközt megragadott és minden máshonnan elvonható fillért igyekezett a sokat nélkülöző erdélyi magyarság sorsának javítására fordítani A legnagyobb feladatok elsősorban a belügyminisztériumra vártak. Másfél esztendő alatt a belügyi kormányzat az ország anyagi teherbíró képességének a legvégső határáig elment, hogy ezeken az állapotokon segítsen és az erdélyi vármegyék egészségügyi színvonalát az ország többi részének egészségügyi színvonalára emelje. A belügyminisztérium legelső gondja az volt, hogy megkezdje a rendkívüli módon elterjedt tuberkulózis elleni küzdelmet E végett huszonegy állami tüdőbeteggondozó intézetet létesített az erdélyi vármegyék népesebb városaiban. Azóta ezek az intézetek szakorvosok, irányítása mellett közel egy éve folytatják a munkát a legszebb eredménnyel. Az intézetek felszerelésére a belügyminisztérium az elmúlt évben több mint 250.000 pengőt fordított Egyik különleges betegsége Erdélynek a kiütéses tífust. Ennek a veszedelmes fertőző betegségnek leküzdésére a belügyminisztérium fertőtlenítő egészségőrök alkalmazását engedélyezte, és hogy munkájuk eredményesebb legyen, az összes járásokat gőzfertőtlenítő gépekkel látták el. Erre a célra a belügyminisztérium 200.000 pengőt költött Az erdélyi vármegyékben a belügyminisztérium 22 közkórházat, 3 tüdőbeteg-gyógyintézetet, 1 anyáét csecsemővédő intézetet vett saját tárcája ügykörébe, összesen 3766 ággyal. A visszakapcsolt erdélyi részek közkórházai ugyanis mind a legelhanyagoltabb állapotban kerültek vissza. A magyar uralom alatt létesült közkórházak tönkrementek, felszerelésük megrongálódott, így a kórházak már nem feleltek meg a modern egészségügyi követelményeknek. A belügyminisztérium az 1941. év folyamán előzetes havi részletekben 5,200.00 pengőt bocsátott az egészségügyi intézetek rendelkezésére, úgyhogy azok nemcsak a tatarozási munkálatokat végezhették el, hanem a felszerelési tárgyak nagy részét is beszerezhették. Nagy körültekintéssel járt el a belügyminisztérium az orvosok kinevezésénél is. Az erdélyiek elsőbbségi jogot kaptak, de mindamellett a pályázók tudományos képzettsége és gyakorlati jártassága volt elsősorban a mérvadó. Az orvosi műszerek, röntgenkészülékek, bútorok, konyhafelszerelések stb. beszerzésére a belügyi kormány 982.130 pengőt kitevőhitelkeretet bocsátott a kórházak rendelkezésére, az elhanyagolt állapotban levő kórházépületek tatarozási munkálataira pedig 482.200 pengőt Betegek gyors szállítása végett meg kellett szervezni a megfelelő mentőszolgálatot is. A mentőállomások megszervezését a Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesülete vállalta magára. Az egyesület eddig 11 mentőállomást helyezett üzembe és most tárgyalások folynak további 5 mentőállomás megszervezéséről. , Nem csekély munka volt az erdélyi városok talpraállítása. Ez a munka a visszacsatolás után rögtön megindult Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Nagyváradot és Szatmárnémetit mint törvényhatósági jogállású várost kapcsolták vissza az országhoz, ezenkívül megszerveztek 17 megyei várost. A városok megszervezése 1.726.480 pengőbe került. Ezt az összeget a városházák felépítésére, utcák és terek rendezésére, árvízvédelemre, a közművek helyreállítására és kibővítésére fordították. A városok rendbehozatalára a belügyminisztérium igen sok pénzt költött. Közmunkákra több mint másfélmillió pengőt költöttek. A városok segélye többre rúg egy milliónál. Az államkölcsönök, amelyeket a városok költségvetésük terhére vettek fel, éppen félmillió pengőt tesznek ki. Kislakások építésére a belügyi kormányzat 3 millió pengőt fordított. Az összes ilyen természetű kölcsönök 7.700.000 pengőre rúgnak. A legfontosabb lépéseket a kormány már megtette az erdélyi városok felépítése felé. Ebből a rövid vázlatból is kitűnik, hogy a magyar kormány, a legnagyobb elismerésre méltó buzgalommal látott hozzá a visszacsatolt erdélyi részek gazdasági, egészségügyi, kulturális felépítéséhez, és a kormányt támogatja ebben az üdvös munkájában mindenki, aki erdélyi nyereménykölcsönt jegyez. Jóízű, megbízható, enyhe. Egy pasztilla ára 12 fillér. Kilenc pasztilla ára dobozban üt. Politikai élet A törvényhozói összeférhetetlenség szabályozásának előkészítésére kiküldött albizottság szerdán ülést tart, amelynek tárgya a törvényjavaslat megszövegezése. A MÉP szervezetei megtartották alakuló ülésüket a Muraköz járási székhelyein. Csáktornyán Hovszky János, Pataky László, Huszovszky Lajos képviselők és gróf Teleki Béla főispán ismertette a kormány politikáját Magyar hősök A vezetésben öntevékeny, körültekintő és higgadt a harcban pedig példásan vitéz magatartásával tüntette ki magát a Dnyeper mentén vívott védőharcok során Székely János őrmester, szakaszparancsnok. Amikor az ellenség egyik átkelő-felsérlete alkalmával az erre rendkívül kedvező terepviszonyok között meglepetésszerűen partot váltott és visszanyomta Székely őrmester gyenge szakaszát, a vitéz őrmester a még rendelkezésére álló tartalékrajjal, valamint szakasza törzsével és a visszahúzódó biztosítóvonal hevenyészve összeszedett embereivel megállította további előrenyomulásában az ellenséges osztagot. Annak ellenére, hogy ez az osztag mintegy négyszeres túlerőben volt, a maroknyi honvédséggel szemben, Székely nem elégedett meg az osztag feltartóztatásával, hanem embereit ellentámadásra is vezette. Ez az ellentámadás példaszerű, vezetésével és a kis csapat hősies lendületével rövidesen visszavonulásra is késztette az ellenséget és Székely visszafoglalta biztosítóvonalának eredeti állásait Ennek megtörténte után — mivel a helyszínen tüzérségi megfigyelő nem volt a távbeszélőn , érintkezésbe lépett a tüzérséggel és olyan kiválóan irányította az ellenség elreteszelésére megindított aknavető- és tüzérségi tüzet, hogy sikerült az ellenséges erőket teljes egészükben a túlpartra visszaűznie. Megfontolt intézkedéseivel, fölényes harcvezetésével és elszánt, bátor magatartásával Székely János őrmester kiváló befolyást gyakorolt alárendeltjeire s amellett igen nagy része volt abban is, hogy az ellenséges átkelési szándék kudarcot vallott. . . .". Nehéz a legény ember élete Berlinben Könnyebb háztartást vezetni, mint vendéglőben étkezni—Hogyan élnek a berliniek — Étel ital van elég a német fővárosban Berlin, dec. 1. Nem élet a legényember élete Berlinben. Elmúltak azok az idők, amikor örömmel dörzsölgette a kezét, mert sorsa „megkímélte“ a házasélettel együttjáró problémáktól. Semmi köze sem volt a konyhához, bevásárláshoz, háztartáspénzhez, nagymosáshoz, nagytakarításhoz, oda ment ebédelni, ahova akart, ott itt a feketéjét, ahol a legjobban ízlett és esténkint színház után, oda ment szórakozni, ahova tetszett. Független élete volt a berlini agglegénynek, gyöngyélete, senkinek sem tartozott felelősséggel és fölényesen mosolygott, amikor havonként egyszer meglátogatta nős barátait Amikor kitört a háború, a viszonyok megváltoztak. Elsötétedett a berlini utca, elnémultak a tánczenekarok, megkomolyodott a város és felhők borultak a legényember élete egére is. Amikor az első élelmiszer jegyeket kiosztották, kiderült, hogy egy háromgyerekes család gond nélkül vezetheti a háztartását, a legényember pedig beleőszül a jegygazdálkodásba. Az adóhivatal is megtette a magáét és barátunk savanyú arccal töltötte ki az adóbevallását. Voltak akik gyorsan megnősültek, mert így megtakarították az adón azt, amit a háztartásra ki kellett adniok. A vendéglőben étkező agglegény csakhamar felfedezte a háztartás gyönyöreit, mert nem öröm többé a vendéglői étlap gondos tanulmányozása, nem ízlik úgy az étel, ha nem lehet vitatkozni a pincérrel, hogy a háromperces tojás négyperces lett, a toast hideg és a feketekávé túlságosan cikoriás. Manapság ugyanis nincs sok vita a berlini pincérrel. Az étlap szerény Lett: egyféle leves, főzelék, húsos napon egy húsétel, hústalan napon valami halféle és pudding, hol mandulás, hol másféle. A vendég leül, kezébe veszi az étlapot, előkaparja a tárcájából az élelmiszerjegyeit és rendel. Rendel azt, ami van. Ha húsjegye van, húst, ha nincs jegye, főzeléket. Nincs az a pénz, amelyért jegy nélkül kiszolgálják, még kenyeret sem kap szegény, csak sört Tökéletes a jegyrendszer Berlinben tökéletes a jegyrendszer. Pontos számítások alapján megállapították,mekkora az az élelmiszermennyiség, amelyre egy embernek szüksége van. Ezt a mennyiséget pontosan, kivétel nélkül mindenki megkapja. Húsz vajat, kenyeret, zsírt szalonnát, lekvárt, esetenként csokoládét, sőt karácsonykor eredeti pörköltkávét, tésztaneműt, makarónit, étolajat mindent, mindent, amire egy dolgozó embernek szüksége lehet. De mindezt mértékkel és beosztással. Egyelőre végük van az Eisbeinestékknek, amelyeket a müncheni baksör tiszteletére minden télen rendeztek, megszűntek a lukullusi ebédek, a Horcher-féle mesebeli lakomák. Szegény ember, gazdag ember, az éttermekben először a jegyeit vizsgálgatja, csak azután a pénztárcáját Most aztán meggondolja magát legényember barátunk, mielőtt betér valahová ebédelni. Jól meg kell gondolni a dolgot, mielőtt letelepszik valahová az éhes ember. A berliniek először megvizsgálják az éttermek ajtajára kifüggesztett étlapot s csak akkor mennek be, ha kedvükre való ételt találnak. Vannak előkelő éttermek, ahol csak előzetes asztalrendelés mellett lehet ebédet kapni. Ilyen a kurfür- stendammi Venezia, az olasz étterem, ahol még ma is eredeti parmezánsajtot adnak a spagettihez. A nagy szállodák ismert éttermei, a Bristol, az Adlon és az Esplanade még ma is mindent megtesznek, hogy a rendelkezésre álló nyersanyag elkészítésével ne valljanak szégyent. Egy ismert étteremben rendszeresítették a szombati libaebédeket, három és fél márka egy adag liba, de tizenkettőkor már az összes asztalokat elfoglalják azok, akik nem hajlandók lemondani libacombjukról. Egy órakor már csak belkáposztafőzelék van, bableves és hogy el ne feledjük, mandulapudding, vagy céklasaláta. Az üzletvezetők leleményességére épül fel a napi étrend, illetve az étrend változatossága, mert hatóságilag előírták, hogy minek kell feltétlenül étlapra kerülnie. Éhesen senki sem távozik megszokott vendéglőjéből Vevőlisták Az ismertebb élelmiszerüzletek pontos vevőlistát vezetnek, kirakataikban időről-időre megjelenik, hogy milyen sorszámú vásárló jelentkezhetik bevásárlásra. Ilyenkor aztán a legkülönbözőbb meglepetések érhetik a vevőt. Az elmúlt hetekben az egyik ,Leipzigerstrasse-i nagy csemegeüzletben például fél kacsát kaphatott utalványára a törzsvevő. Vagy harcsát, osztrigát, rákot. A rák egyenesen népélelmezési cikké vált mostanában Berlinben. Azelőtt díszebédeken tálaltak rákot, manapság majdnem minden étteremben ott szerepel az étlapon, legalább rákleves formájában, nagyon olcsón, egy márka körül van az ára. Persze a luxuséttermekben fényűzésszámba megy ma is a rák, egyszerűen nem veszik tudomásul, hogy a szomszéd kiskocsmában ugyancsak ráklevest adnak a kismenüs vendégnek egy márka hatvanért A kávéházakban nincs már „komplett reggeli“, csak kávé, iletve pótkávé vagy pettea, fodormenta vagy almatea. Igen egészséges. Annál nagyobb a süteményfogyasztás. Persze, csak jegy ellenében. Bor és sör van bőven A szeszesitalokkal sincs baj Berlinben. Igaz, hogy az üzletekben kisebb-nagyobb nehézségekbe ütközik egy-egy üveg konyak beszerzése, de az éttermekben mindenki annyit ihat, amennyit akar, így van ez a borral is. Az Adlon-szálló híres borpincéje vásárlóigazolványokat adott ki régi vevőinek és havonta négy üveg bort biztosít részükre. Sör is van bőven. Régebben üzleten kívül nem adtak el sört, most ezt is engedélyezték, a berliniek legnagyobb örömére. Palacksör is van, de az üvegek betétjét a kétszeresére emelték, mert az üvegbeszerzés nem olyan egyszerű mint békeidőben volt A likőrök és különlegességek eltűntek a piacról, nagyrészben a hadsereg és a katonakórházak részére foglalták le a készleteket. A rajnavidéki bortermelők, akiknek azelőtt óriási vevőkörük volt a birodalom minden részéből, mostanában minden rendelést visszautasítanak. Itt is ugyanaz a rendszer, mint az ellátás minden ágában. Amire feltétlenül szükség van, azt mindenki Fehér Mihályné szül. Wunderte Józsa a mérhetetlen csapástól porig sújtva bánatos szívvel tudatja, hogy szeretett és feledhetetlen férje a Magyar Koronadugaszművek, Müller és Fehér cég társtulajdonosa családjának és a munkának szentelt életének 67-ik, boldog házasságának 25-ik évében váratlanul elhunyt. A megboldogulttal egy minden jóért és szépért lelkesedő, jóságos ember szállt sírba, akinek szeretetreméltó egyénisége és váratlan távozása kitölthetetlen űrt hogy mindnyájunk szívében Gyászolják: vigasztalhatatlan özvegye, egyetlen fivére Fehér Gyula, sógornői, sógora, unokahugai, unokaöccse és a nagyszámú rokonság. Hűlt tetemét f.tóján délután fél 3 órakor kísérjük utolsó útjára a rákoskeresztúri temetőben. Emlékét soha el nem múló kegyelettel őrizzük. Budapest,1841 dec. 2. 7751 A Magyar Korona Lugaszmfivek, Müller és Fehér cég társtulajdonosai a maguk, tisztviselőik és munkásaik nevében szomorúan tudatják, hogy Fehér Kifár tartalékos hadnagy, a Signum Laudis a kardokkal, a bronz vitézségi érem és a Károly-csapatkereszt tulajdonosa, a cég társfőnöke, a munkának és közjónak szentelt életének 67-ik évében váratlanul elhunyt. A megboldogult vállalatunk egyik alapító tagja volt, munkálkodásával, szakértelmével és nagy tudásával hervadhatatlan érdemeket szerzett annak felvirágoztatásában-Halála a szakmának és vállalatunknak pótolhatatlan vesztesége. Földi maradványait f. hó 3-án délután fél. 3. órakor kísérjük a rákoskeresztúri temetőben utolsó útjára. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Budapest, 1941 dec. 2. 775. megszerezheti. Inyencsevésze ninc nyersanyag, háború van és ezt tudomásul kell vennie mindenkinek. A dohányzás A dohányzás terén ez a helyzet A hivatalos statisztika jelentette a napokban, hogy több cigaretta fogyott, mint a múlt évben. A hadsereg csak mintegy negyven százalékkal szerepel a fogyasztók között. Dohánynemű tehát bőségesen van, úgy látszik azonban, az állam nevelő keze itt is érezteti hatását, mert az ellátást megszorították és akinek nem elég az a tíz-tizenöt cigaretta, amelyet megszokott trafikosa elad neki, kénytelen sorbaállani idegen üzletek előtt. Válogatni nem lehet, a szenvedélyes dohányos azt szívja, amit elébetesznek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy manapság Berlinben sokkal könynyebb háztartást vezetni, mint „szabad farkasként" élni a városban. Otthon főzni olcsóbb, kiadósabb és kényelmesebb. Minél nagyobb a család, annál több az élelmiszer. Három gyerekkel már „luxuskonyhát** vezethet a háziasszony. Ezért nem élet a legényembe® élete manapság Berlinben. Gellért Andor» A KÚT kiállítása a Nemzeti Szalonban A Képzőművészek Új Társaságiának minden kiállítása elé felfokozott érdeklődéssel tekintünk, hiszen a KUT-kiállítások jelentik képzőművészeti életünkben azt, amit a sebesség- és magasságmérő a repülőgépeken,r a mai festészetünk és szobrászatunk előrehaladását, színvonalemelkedését sehol sem mérhetjük le pontosabban, mint itt. Egyegy új Bernáth, Berény, Márffy, Szőnyi-kép, egy-egy új Vilt vagy, Vedres-szobor mindig többet jelent, mint kiállítási eseményt, már-már fejlődési stádiumot jelez. Az idei KUT-kiállítás, amely szombaton nyílt meg a Nemzeti Szalonban, inkább egységes színvonalával elégít ki, mint ilyen eseményszerű megnyilatkozásokkal. Bernáth Aurél egyetlen képet küldött be és ez sem különösen szerencsés. Balatonvidéki táj ez, szándékoséul „antipittoreszk“ és a hangulati elemnek ezt a hiányát a művész valami újszerű festőiséggel igyekszik pótolni, amelyet azonban nem értünk. Nyugtalan színek, rajztalanság, formátlanság, dekomponáltság,ha Bernáth, amint évek óta figyeljük, „érzelemmentes” festőiségre törekszik, ez az egy itt tökéletesen sikerült neki. Berény Róbert három képe közül a legkisebb, a legszebb: „Kislány ágy előtt“. Szőnyi István „Szobában“ című képén az elliptikus megoldás és a sínek szépek, de különösebb festői tartalmat itt sem érzünk. Márffy Ödön rózsaszín-kék szinalmaiból sűrűbb és mélyebb mondanivalókra ébredhetne; Egry József megszokott balatoni kristályfényei a Szigonyozó alakjában szép formába is sűrűsödnek; Hatvany Ferenc virágcsendélete igazán előkelő, szinte dallamos színvarázzsal ragad el; Barcsay Jenő egyik utcaképén végre kimerészkedik a fekete-feketéből; Czóbel Béla sárga virágai sárgák, de ném virágok, csak vattacsomók; nagyborosnyai Bartha László néhány erős vízfestményt állított ki; Diener Dénes Rudolf női arcképe gyöngéd és szép munka; Ferenczy Noémi faliszőnyeg-tervei most is nemesek, finomak. Dési Huber István „Farakások“ című képe az egyszerűséggel járó tartalmasság példája, mindezeken kívül Medveczky Jenő, Perlrott Csaba, Bene Géza, Elekfy Jenő, F. Kohner Ida, Gráber Margit, Gadányi Jenő, Kelepien Emil, Halápy János, Klie Zoltán, Pálffy Péter, Szobotka Imre, Vörös Géza egy-egy munkáját . "jegyeztük meg különösebben. A szobrászok élén ezúttal Örkényi Strasser István áll női aktjával, amely klasszicizáltságában is csupa élő forma és ritmus. Ferenczy Béni nemes "plakettje gróf Teleki Pálról, Vili Tibor komor, tömör, erős ólomarcmása (Verlaine?), Szabó Iván magyar paraszt feje, Borsos Miklós domborműve, Schaar Erzsébet, Marosán László, Vedres Márk kisplasztikái kiemelkednek. F. J. Fájdalomtól megtört szívvel közöljük, hogy HORVÁTH JENŐRÉ sz. Rgisz Erzsébet november 30-án hosszas szenvedős után elhunyt. A megboldogultat december 3-án délután 3 órakor temetjük a farkasréti temető halottasházából. Az engesztelő gyászmisét december 6-án reggel 9 órakor tartjuk a Krisztina-téri plébániatemplomban. Koszorúk és részvétlátogatások mellőzését kérjük. A Hozzátartozók.