Pesti Hírlap, 1942. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-23 / 18. szám

Látogatás a szőlőklinikán és a bor vegykonyhájában A szőlő- és bortermelés ősi magyar foglalkozás. Tudományosan azonban hazánkban csak negyvenöt év® foglalkoznak ezzel a nemes gyümölccsel és termékével, a világhírű magyar borral. 1896-ban létesült az Országos m. kir. szőlő- és borgazdasági kísérleti intézet, tudományos nevén az Ampelológiai Intézet A Hermann Ottó úton, mintegy kétholdas kert közepén élt a pompás vöröstéglás kutatóintézet, négy melléképületével. Érdeklődésünkre megtudtuk, hogy az intézet a szőlő- és borgazdaság gyakorlati kérdésével foglalkozik, felhasználva a tudományok egészorának új eredményeit és eszközeit. A szőlőtőkék elültetésétől a bor palackozásáig, a termelés minden mozzanatára kidolgozott tudományos módszere van az intézetnek. Az eljárásokat az újabb kutatási eredményekkel kiegészítve, állandóan tökéletesítik. A világ legszigorúbb tanfolyama Bátran nevezhetjük így az Intézettel szervesen együttműködő állandó egyéves szőlő- és borgazdasági tanfolyamok Amint itt hallottuk, nincs a világon még egy főiskolai jellegű intézmény, ahová a belépés előfeltétele — már egy oklevél lenne. Ennek a szőlészeti tanfolyamnak a látogatására ugyanis csak a gazdasági akadémia, vagy a mezőgazdasági egyetem oklevele jogosít A szigorúság természetesen nem alaptalan. Egy év olyan rövid idő, hogy ezalatt nem lehet az alap- és szakismereteket is elsajátítani. Az alapismereteket az említett főiskolákon kell megszerezni. Ilyen feltételek mellett természettesen nincs sok hallgatója a tanfolyamnak — jelenleg mintegy húsz ■—, de ezeket azután tárt karokkal várják az állami és a nagyobb magán-szőlőgazdaságokban. Nyolc-tíz évvel ezelőtt amikor a bor olcsóbb volt mint a szódavíz, természetesen nem sokan törekedtek magasabb képesítésre a szőlészet terén. Ma már más a helyzet és egyre többen keresik ebben a foglalkozási ágban és ezeken a tanfolyamokon jövőjük megalapozását ,őket csak rendkívüli, vagy vendéghallgatókként vesznek fel. A szőlőklinikán Az általános tájékozódás után az Intézet élet- és kórtani osztályába vezet utunk. A berendezés — pompás mikroszkópok, metszőgépek, elektromos hőkamrák, vegyszerek — azt a benyomást keltik, mintha egy klinika laboratóriumában lennénk. A párhuzam nem téves, hiszen a szőlőt fenyegető veszélyek jórésze az emberi betegségekhez hasonlóan baktérium eredetű. A küzdelem ellenük az embergyógyászatból ismert eszközökkel és gyakran hasonló módszerekkel folyik. Kezünkbe veszünk egy szőlőtőgyökeret. Az avatatlannak semmit sem árul el, lehetne akármilyen gyökér. A mikroszkóp azonban sok százszorosára felnagyítva megmutatja csodálatos szerkezetét. A vízszivó csövek tátongó fehér foltjai körül pompás alakú szerves és szervetlen anyagrészecskék sűrű sokasága torlódik. Ezek alakítják át a talaj tápanyagait a drága nedűvé. Egy szőlőlevél finom erezete és káprázatos csipkemintája a Nap erejét lopja bele a borba. Megcsodáljuk a mikrotom nevű szeletelőgépet, amely egy milliméter parafinba ágyazott anyagból ezer metszetet vág. A szőlőbetegségek elleni küzdelem mai állásáról megtudjuk a kísérleti intézet vezetőjétől, hogy a kutatások pillanatnyilag főleg a rézgálic-hiány pótlására irányulnak. Ezt a hatásos és aránylag olcsó orvosságot részben már tudjuk helyettesíteni. A rovarkártevők és a gombabetegségek leküzdésére a jövő termelési évben nagyszabású tervek várnak megvalósításra. Állandóan és eredménnyel folynak a telepítési és keresztezési kísérletek. A keresztezéssel egyes fajták jó tulajdonságait igyekeznek egy fajtában összpontosítani. A szőlőtelepítés szorosan összefügg a talajvizsgálattal, mert különböző szőlőfajták különbözőképpen tűrik az egyes talajokat.Ha tehát egy szőlősgazda talajmintát küld be az Intézetbe vizsgálat céljából, ponton megmondják neki, milyen szőlőfajtát híd földjén eredménnyel termelni? Szőlővész megjósolása — időjárási adatokból Az időjárás fényeiből nemcsak magára az időjárásra lehet következtetni, hanem meg lehet jósolni például a szőlő egyik legveszélyesebb ellenségének, a perenoszpórának a jelentkezését is. Ebből a célból — báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter kezdeményezésére — eddig mintegy kétszáz peronoszpóra-jelző állomást létesítettek szerte az országban. Ezeken az állomásokon úgynevezett peronoszpóranaptárakat vezetnek — feljegyezve a hőmérséklet és a csapadék adatait — ezek alapján azután az intézet pontosan megmondja: hol, mikor, milyen mértékben lehet számítani a vész jelentkezésére. Tehát ma már nem kell a bortermelőnek tehetetlenül néznie szőlője pusztulását A tudomány segítségével előre látható és így elhárítható lett ez a régen elemi csapásnak számító baj. Egy-egy jelzőállomás érvényességi köre csak mintegy nyolc-tíz kilométer sugárban terjed ki. Kívánatos tehát, hogy az egész országot sűrű hálózatban szőrjék be ezek a megfigyelő állomások. Kiterjesztésük állandóan folyik és remélhető, hogy rövidesen sikerül egészen leküzdeni a nemes tőkék rettegett „peronoszpóra" betegségét A jelzőállomások rendszere egyébként eredeti magyar találmány. Istvánfi Gyula, a külföldön is ismert magyar ampelológus már 1913-ban írt róla. Azóta sok országban élnek vele, de még sehol sincs a miénkhez hasonló szervezete. A bor vegykonyhájában A bor kísérleti laboratóriumában egy kórház és egy borpince vegyes illata fogadja a látogatót Hosszú asztalokon lombikok, fiolák, pároló-, hűtő- és fűtőkészülékek tömege egyszerre idézi egy középkori vegykonyha és a jövő falanszter-laboratóriumának képét. Aki véletlenül és tájékozatlanul toppan be ide, egyformán gyanakodhatik aranycsinálásra vagy akár Homunculus-kísérletekre. Pedig mind a kettőnél jámborabb és emberibb dolog folyik itt: eljárások a bor tisztítása, javítása, nemesítése érdekében. A laboratórium fővegyésze először a bor kémiájával foglalkozó osztályt mutatja meg. Itt végzik a bortörvénnyel kapcsolatos vizsgálatokat Megállapítják a bor szesz- és cukortartalmát, ami különösen a kivitelre szánt boroknál fontos hivatalos ténykedés. Régen kóstolás A hétköznap hőse írta Hanvay Géza — Segéd úr! Mi lesz azzal a kaviárral? — szólt a főnök fenyegetően letompított hangon. — Lazacot a méltóságos aszszonynak! De gyorsan! — Igenis — rebbent meg a vézna, kis emberke s boszorkányos ügyességgel kapkodott a sok kirakott finomság között, az üzlet szombat esti forgalmában. A méltóságos asszony, mint engesztelésre váró bálvány, szemlélte az áldozati csemegéket. — Különleges, illatos banánunk van. Nem hűtőházban érlelt! Méltóztatik parancsolni? — hadarta Sovánka úr, alázatos mosollyal. — Várjon türelemmel, amig választok — torkolta el a méltóságos asszony és párnás fülében mérgesen szikrázott a kiabáló brilliáns, mialatt önelégült arccal hátrafordult. A főnök megint odanézett. Sovánka úr elsápadt. Már másodszor mond ma sületlenséget. Mi lesz, ha a próbaidő leteltével nem maradhat tovább ebben a fényes, előkelő üzletben? Zolikának pedig jó táplálék kell és naposabb lakás... — Kérek tiz deka paprikás szalonnát Lehet fokhagymás is! — szóltam rá hangosan és ildomtalanul elébetolakodtam az illatosra rizsporozott dámának. Arca kipirult, kék szeme, melyből az önérzet zöld fényét elriasztotta a gond, kerekre nyilt. — Igenis — ömlött el rajta a hálás megkönnyebbülés és magabizó mozdulatokkal csomagolta be a szalonnát. Az áru silány volt ro drágább, mint másutt, de azért máskor is betértem az üzletbe, Sovánka úr miatt. Arcán állandóan mosoly virított és minden vevőt úgy köszöntött, mint kegyes jótevőjét. — Mindig vidám Sovánka úr? — kérdeztem egyszer, amint ebédszünetben, a pultnak támaszkodva, éppen pihent. Körülnézett, hogy nem hallja-e más, majd sebes igyekvéssel, hűségesen, bizalmasan pislogva, beszélni kezdett. — Tetszik tudni, sok verést kaptam életemben. Kegyelemkenyéren, árván nőttem fel. Mióta az eszemet tudom, mindig csak dolgoztam. Azután megnősültem. Most ketten küszködünk. A feleségem ügyesen varr. Mégse tudjuk utólérni magunkat, akárhogy is erőlködünk. Szerény hangjában nem bujkált szemrehányás, dac, még csak fáradtság, sőt gyengeség se. — Egy nap azután — folytatta — elhatároztam, hogy történjék velem bármi, akár szidjanak, vagy nevessenek rajtam, ezentúl mosolyogni fogok, kifogyhatatlanul mosolyogni. És előre köszönök mindenkinek. Postásnak, házmesternek, úrnak, szegénynek, akárkinek. Olvastam, hogy így jó, ez a módszer segít az emberen. Eleinte, bizony, görcs állt a számba a sok szívességtől, az asszony haragudott és csúfolt. De uram, állásba jutottam. Nem szabad szégyelnem, ha annak köszönhetem a biztos kenyeremet, hogy kisebbé teszem magam az embereknél ... Bámulva néztem a vézna, szívós segédre s felismertem benne a hétköznap hősét, ő az, aki majd utoljára nevet, diadalmaskodik a szeszélyes álmodókon, a pillanat, az örökkévalóság számára kinyújtott percek hősein, mindazokon, akik elvérzenek egy gondolatért — Baj csak a gyerek miatt van — sóhajtott fel Sovánka úr és egyszerre összeesett, mint a játékbábu, melynek eltört a rugója.— Az ember mindent meg szeretne adni a gyermekének, kérem. De nem tudom, honnan szedte az igé- nyes természetét. Valamelyik nap behozta ide az anyja. Meglátta ezt a sok drága kotyvalékot. Hogy néz rám azóta, ha hazajövök és nem hozok neki semmit... Hiába magyarázom, nem érti. Borzasztó ez egy apának. Kérem, a fiam lenéz. — Pedig — folytatta —, csak ha egy szem cukorral, csokoládéval kevesebbet mérnék... * Egy aranyködpárás őszi vasárnap sétálni mentem a budai hegyekbe. Elhagyott ösvényre tértem, az ünnepi kirándulók elöl. A csönd végigsimított és itt-ott feketerigók füttyentettek rám. Előttem, a kanyarban, emberpár haladt. Az asszony, a kispolgári nők megható igyekezetével kiöltözködve, magassarkú cipőben tipegett a hegyi uton, minduntalan megbotlott az éles köveken és ilyenkor belekapaszkodott a férfi feléjenyújtott karjába. A kopottfelöltős cingár emberke oly ünnepélyes fontoskodással segített, mintha legalább is veszedelmes hegyiszakadékok fölött vinne az útjük. • Egy bogáncs beleakaszkodott a férfi kínosan élesre vasalt nadrágjába. Ijedten hajolt le s kétségbeesett buzgalommal tisztogatta a szövetet. Négy év körüli, gondozott kisfiú szaladt hozzájuk. Éles, követelő hangon nyűgösködött — Apa, miből vannak a fák? Mitől nőnek? Apa, hol van a fűnek a virága? — Nem tudom, kisfiam — ismertem fel Sovánka úr védekező madárhangját. — Apád nem tanult ember — intette le Sovánkáné s hangjában lemondás rezgett. A lurkó lebiggyedt szájjal ráncigálta Sovánka úr kabátujját. — Mondd apa, mért nem kerek a csillag? Ha a tündérkirály kijönne az erdőből, köszönne neked? — Hogyisne! — kottyant epésen Sovánkáné —, apádnak senki se köszön. Elszántan kiléptem és mélyen megemeltem a kalapom. — Alázatos szolgája, Sovánka úr! Örülök, hogy családja körében üdvözölhetem. A nemzetfenntartó, önfeláldozó családapának még nincs szobra, ön megérdemelné, hogy egyszer szobrot kapjon. Sovánka úr megzavarodva nézett rám. A kisfiú apja térdébe kapaszkodott és felsivított: — Apa szobrot kap, szobrot kap! — Micsoda szobrot? — fortyant fel Sovánkáné —, nem veszünk semmit, kérem. Nehogy bedülj neki! Haragosan megmarkolta az esernyőjét. Sietve elvonultam. Mögöttem egyre méltatlankodott Sovánkáné s ismét felcsattant a követelő hangocska: — Apa, apa, hát azt se tudod, van-e a kutyának felesége? Azóta elkerülöm a drága csemegeüzletet. Nem merek Sovánka úrral találkozni alapján osztályozták a borokat, ma pontosan lemérik a minőségét — Borkóstolók alkonya? — kérdezzük. — Körülbelül. Tizedfokig meg tudjuk állapítani a bor szesztartalmát és ez tizedfillérekig meghatározza az árát A „technológiai“ osztály a bor tisztításával foglalkozik, amit szép szakkifejezéssel „derítésnek“ hívnak. Ugyancsak itt kísérleteznek a szőlő melléktermékeivel. Ezek közül ma legfontosabb a szőlőmagvakból nyert olaj, amit már gépek hajtására is fel tudnak használni. Itt próbálják ki az újfajta szüretelő és bogyózó gépeket is. Végül a harmadik osztály a bor „mikológiájává!“, az erjesztéssel foglalkozik. Lombikban tenyésztik az úgynevezett fajélesztőt, ami különleges, egyébként nehezen erjedő mustokból készít pompás bort Egy kis üveg 200—250 hl erjesztéséhez elég. Az intézet felszerelése elméleti eszközökben is tökéletes. Tízezer kötetnyi könyvtárában minden szakmunkát megtalál az érdeklődő. Sokat láttunk. Azzal a megnyugtató érzéssel hagyjuk el az intézetet, hogy a természet bőkezű áldása mellett, a tudomány is mindent megtesz a magyar bor világhírnevének megóvására. Dr. Gyenes István. Milyen befolyása van az élelmiszerek tartalmának a munkabírásra Túlságosan sok zsiradék fogyasztása csökkenti a munkaképességet • A Pázmány-egyetem Élettani Intézetének érdekes tudományos megállapításai Érdekei és fontos tudományos vizsgálatsorozatot fejeztek be a Pázmány-egyetem Élettani Intézetében. Az érdekes tudományos eredményről az alábbiakban tájékoztatta a Pesti Hírlap munkatársát dr. Beznák Aladár egyetemi tanár, az Intézet igazgatója. A nép élete és munkabírása, valamint egészsége szempontjából oly lényeges megállapítások egyes kísérleteit dr. Hajdú István tanársegéd végezte. A vizsgálatok célját akként lehetne összefoglalni, hogy „az élelmiszerek tartalmának minő befolyása van a test munkavégző képességére.“ A hazai tömegélelmezés helyessége vagy helytelensége szempontjából fontos vizsgálat abból a tényből indult ki, hogy a nép tudvalévően sok szalonnát, tehát zsiradékot és sok kenyeret fogyaszt. Az élettani tudomány a feltett kérdést úgy fogalmazta meg, hogy a táplálék zömét alkotó zsiradék hogyan befolyásolja a testi munkabírást? A bonyolult és hosszadalmas vizsgálatsorozat fehérszőrű, pirosszemű, úgynevezett albínó-patkányok felhasználásával folyt le. Három patkánycsoportot vizsgáltak meg. Mindegyik csoport harminc-harminc állatból állt. Az első csoportot sok zsiradékon, a másodikat mérsékelt, a harmadikat zsiradékszegény táplálékon tartották. A kísérleti patkányok eledeléül , vegyes darát alkalmaznak, vajjal, csukamájolajjal, élesztővel, tejjel, sóoldattal keverve; az így táplált állatokból évente ezer darabot használ fel a budapesti élettani Intézet Hogy e kis állatfajnak mit köszönhet az emberiség, azt — a kiváló fiziológus-professzor szerint — csak azzal lehetne kifejezésre juttatni, ha az egyetemi városokban szobrot állítanának a fehér patkánynak. A három csoportban hosszabb időn át kísérleti célra táplált patkányok munkateljesítő képességét egy különleges energiamérő készülékben, az úgynevezett patkányfuttató gépben próbálták ki, hosszas kísérletezések során figyelték meg és jegyezték fel. A hatalmas, széles, dobszerű kereket elektromos motor hajtja. A patkányok mozgó dob irányával ellentétben kénytelenek állandóan futni, hogy a dob alján a saját lábukon megállhassanak. A munkabírás képességének megállapítása addig tart, amíg az állat futni tud. A kísérlet megszűnik, amikor az állat nem fut tovább, hanem kimerülten hengergőzik a kerékben. A kísérlet az energiamérés, illetőleg a testi munkabíróképesség megállapítására elsőrangú és megbízható módszernek bizonyult. A zsiradék szempontjából háromféleképpen táplált csoport munkateljesítményének hosszas vizsgálata arra a megállapításra vezetett, hogy azok az állatok futottak legjobban és legkitartóbban, amelyek fehérjét, szénhidrátot és zsírt egyenlő kalóriaértékben kaptak, s azok futottak legrosszabbul, amelyeknek a táplálékában sok volt a zsír. A vizsgálatok eredményeképpen azt a tudományos megállapítást rögzítették le az élettan tudósai, hogy túlságosan sok zsiradék fogyasztása csökkenti a munkabírást. Az egyoldalú szénhidrát-fogyasztás, kenyér- és lisztevés szintén csökkenti a munkaeredményt. Eszményi munkavégző képességet lehetett kimutatni olyan étrend mellett, amelynél a Pesti Hírlap 196 Jan. 1., pénteki fehérje húsz százaléka, a zsiradék harminc százaléka és a szénhidrátok (lisztféleségek) ötven százaléka volt a táplálékok anyaga. A tudományos vizsgálat köznapi nyelve annyit jelent, hogy az életerő és a testi munkabíróképesség szempontjából a magyar népnek kevesebb szalonnát , jóval több tejet, tojást, húst, gyümölcsöt és zöldfőzeléket kell fogyasztania. Az ilyen táplálkozás növeli a nép ellenálló erejét a betegségekkel szemben és ugyanakkor jelentékenyen fokozza a munkateljesítő képességét is. _______ tt. sa.) Kemény tél Európa-szerte Bulgáriában, a 30 fokot is elérő hideg és a tüzelőanyag hiánya miatt február elsejéig az összes iskolákat bezárták. Trieszt köryékén szokatlanul erős a fagy. A városban 9 fokot mutat a hőmérő fagypont alatt, a környék hegyein pedig a15 fokot is eléri. A Földközi-tenger keleti részén végigvonuló hideghullám Egyiptomot sem kerülte el. Kairóban, ahol a hőmérséklet télen is ritkán süllyed a fagypont alá, három ember megfagyott. Franciaországot 48 óra óta hideghullám borította el. Vichyben a hőmérő az elmúlt éjszaka 26 fokot mutatott a fagypont alatt. A hideg elleni küzdelem rendkívül nehéz. A szállodákat nem tudják kellően fűtőanyaggal ellátni, a központi fűtés nem működik kielégítően s igy az irodákká átalakított szállodai szobákban a hőmérséklet 4—5 fok között ingadozik. Az asszonyok sínadrágban járkálnak és szöges csizmát hordanak. Törökországra újabb hideghullám terjedt ki. Drinápolyban öt nap óta szakadatlanul hull a hó s a közlekedés megbénult. Az iskolákat egy hétre bezárták. Az egész feketetengeri medencében viharok dúlnak. Tráciából rendkívül erős havazást jelentenek. A legutolsó 48 órában heves hóvihar tombolt Trácia egyes vidékein és a hóvihar után Edirne városában félméteres magasságot ért el a hó. LEGÚJABB Luxon szigetén a USA-csapatok visszavonulnak Tokió, Jan. 22. (Német TI) Miután a Balanga félszigeten folyó hadműveletekről már több napja semmiféle vagy csak szűkszavú jelentés érkezett, az ottani arcvonalról érkezett legújabb jelentések azt közlik, hogy az ellenséges tüzérség, amely a védelemben főszerepet játszott, jelenleg tovább vonul vissza déli Irányban, hogy új állásokat foglaljon el. A beérkezett jelentések közül, hogy a harcok mindkét részen rendkívül elkeseredetten folynak. Az ellenség hanyat-homlok és rendetlenül vonul vissza a Manilai-öböl irányában. Olongapo hadikikötő vidékén, mégpedig a Subic-öböl déli részében a japániak sikeres partraszállásokat végeztek A japán csapatok az ellenséges ellenállás ellenére dél felé nyomulnak előre.