Pesti Hírlap, 1942. március (64. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-01 / 49. szám

4 Hírlap 1942 mire. T. ros. Daladier a vezérkar taktikáját hibáztatja Riom, febr. 28. (NST.) A riomi nagy perben megkezdődött Daladier kihall­gatása. Főleg azzal vádolják őt, hogy 1936 óta nem gondoskodott a szüksé­ges hadfelszerelésről. Daladier azzal védekezett, hogy Számokat olvasott fel a katonai költ­­ségvetésekből. Rámutatott arra, hogy a Doumergue—Pétain kormány 1934- ben leszállíttatta a hadfelszerelési hi­teleket, noha már akkor a kormányt óvatosságra kellett volna hogy intse a nemzetközi helyzet. Amikor 1936-ban a hadügyminisztériumot átvette — folytatta Daladier — a francia hadse­regnek egyetlen páncéltörő ágyúja sem volt. Az erődítmények sem voltak a legjobb állapotban. Kijelentette, hogy ő volt akkor az egyetlen ember Franciaországban, aki észrevette a ve­szélyt és megtette a szükséges intéz­kedéseket. Pétain tábornagyra célozva Dala­dier kijelentette, hogy egykor fedezte elődjét, ma azonban, amikor Pétain őt politikai törvényszékével el akarja ítéltetni, nem fedezi többé a táborna­gyot. A francia hadsereg 1934-ben összesen csak hét modern tankkal rendelkezett. E korszerű harcieszköz modelljei megvoltak és a szükséges hitelek is. Miért nem gyártották soro­zatosan a harckocsikat. A német of­­fenzíva megindulásakor, 1940 máju­sában Franciaországnak már legalább 3500 harckocsija volt és ezenkívül még 500 páncélkocsija. Ezzel a francia hadsereg éppen oly jól fel volt fegy­verezve, mint a német, sőt még job­ban, mert — Daladier állítása szerint — a francia tankok jobbak voltak. Ebből világos, hogy Franciaország ve­resége nem a hadianyaghiánnyal ma­gyarázható, hanem a vezérkar hibás taktikájával. A főállamügyész kijelentette, hogy a német hadsereg több mint kétszer­­annyi páncélossal rendelkezett, mint a francia. A vezérkar nem használta fel a meglévő anyagot A Német TI még a következő rész­leteket közli Daladier kihallgatásáról: Capus elnök újabb számadatokkal Daladier elé tárta, hogy a hiányos fegyverkezés az ő hivatali idejére esett. Daladier kétségbevonta több számadat helyességét. Arra hivatko­zott, hogy nem ő a­ felelős azért, ha a megrendeléseket a gyárak nem tud­ták teljesíteni olyan körülmények miatt, amelyek előtte nem­ voltak is­meretesek és amelyekért a techniku­sok felelősek. Beigazolhatja, hogy a meglevő anyagot a vezérkar részben egyáltalán nem használta fel, úgy­hogy ez az anyag a döntő pillanatban hiányzott az arcvonaton. A katonai parancsnokságok között felmerült né­zeteltérések nagymértékben megaka­dályozták a páncélos hadosztályok fel­állítását.. Azonosították az ankarai merénylőt Ankara, febr­ 28. (TP) Még nem je­lent meg hivatalos közlemény a vizs­gálatnak eredményéről, amelyet a Papon ellen megkísérelt merénylet ügyében indítottak, de még általában beszélik, hogy a holtat azonosították. A tett színhelyén talált revolver a csehországi Walter-gyár készítménye, amelyből a balkáni államokban min­dig nagyobb mennyiséget helyeztek el. Megváltás az önborotválkozóknak! A bőr nem íg. nem feszül többé. Sérülések gyorsabban gyógyulnak. A nyitott pórusok összeh­úzódnak. Az apró pöraenések. • bőr tisztátalan* •ágai, amelyek kínná teszik • bőről* válkozást, eltűnnek. TARR erősen fertőtlenít. Másnap reggel már észleli, milyen könnyen és végre fájdalom*­mentesen borotválkozik. * Borotválkozás után TARR­ostol­a másnap könnyebben borotválkozol! Textil Központot állítanak fel, de nem vezetik be a pontrendszert Győrffy-Bengyel Sándor miniszter nyilatkozata a közellátás időszerű kérdéseiről A közellátásügyi minisztériumban megtartott sajtóértekezleten Győrffy- Bengyel Sándor miniszter tájékoztatta az újságírókat a közellátás és élelme­zés jelenlegi helyzetéről. A miniszter alapos ismerője a gazdasági kérdéseknek. A jelenlévők nagy érdeklődéssel hallgatták közellá­tásunk legfőbb vezetőjének lendületes beszédét. A rövid mondatokból álló, katonásan határozott beszéd magába foglalta mindazokat a kérdéseket, amelyek az ország lakosságát érdek­lik. Élelmezési és ruházati cikkekről, szóval a közszükséglet alapelemeiről volt szó. Csak ezt a beszédet hallgat­ták, meggyőződhettek arról, hogy a közellátási miniszter és munkatársai mindent elkövetnek a mai időkben rendkívül fontossággal bíró és nélkü­lözhetetlen cikkek zavartalan forga­­lombahozatala érdekében. De nemcsak az elosztást, hanem a termelést is meg­szervezték és szakszerű irányítás mellett biztosítják az egész országban a gyártás és forgalombahozatal za­vartalanságát. Két dologra hívta fel különösen a miniszter a jelenlévők figyelmét. El­sősorban a Textil Központ felállítására és ezzel kapcsolatosan a standarizált textiláruk készítésére, amit korszak­­alkotó jelenségűnek mondott a ma­­gyar ipari termelés történelmében. A másik fontos újítás a facipők, az úgy­nevezett klumpák bevezetése. Ezeket a facipők­et a miniszter titkára min­­dyárt be is mutatta. Az egy fából fa­ragott cipő hű mása a híres, közis­mert, nagyokat kopogó holland faci­pőnek, ára mindössze 3 pengő 80 fil­lér lesz és ami a legfontosabb, rend­kívül könnyű. A miniszter ezeknek a facipőknek a bevezetésétől a lábbeli ellátás jelentős megkönnyítését várja. Ezeket a cipőket mindenekelőtt a Nagyalföld, Kárpátalja, Ruszinszkó és Erdély lakossága között szándékoznak nagyobb tömegben elhelyezni.­­ A miniszter beszéde végén kitért a szappanellátás kérdésére is Amint mondotta, ismeri a nehézségeket és rövidesen nyilatkozni fog a megoldás­ról. Reméljük, hogy azok a nehézségek, amelyek e téren a téli hónapokban itt-ott jelentkeztek, a koratavasz kez­detével rövidesen megszűnnek. — Magyarország és Portugália — mondotta nyomatékosan a miniszter — Európa két legjobban ellátott országa és amikor a közellátás zavarairól ki­­hírek jelentek meg, azok elsősorban a hisztériának és félrevezetett tömeg­hangulatnak voltak a jelei. Kenyér, liszt és burgonya Győrffy-Bengyel közellátásügyi mi­niszter a sajtó képviselői előtt ismer­tette a közellátási helyzetet. Beszéde elején megemlékezett az elmúlt idő­szak fontosabb közellátási eseményei­ről, majd részletes tájékoztatást adott az egyes időszerű kérdésekről. — Legelsősorban — mondotta a miniszter — a kenyérmagvak helyze­tét kívánom ismertetni. Itt a legutób­bi időkben bizonyos csökkentést vol­tam kénytelen elrendelni, ami azt je­lentette, hogy 50 grammal kevesebbet adtunk a közfogyasztás céljaira. A katona ellátása napi 500 gram, vi­szont a nehéz testi munkás ennél 50 grammal többet kap. A kormányzat legfontosabb törekvése az, hogy a meglévő gabonakészletek a következő termésig — a háborús viszonyok meg­követelte takarékosság szem előtt tar­tásával — az ellátatlan lakosság szüke ?­ségletének fedezésére elegendők le­gyenek. — Sajnálattal tapasztaltam, hogy vannak lelkiismeretlen emberek, akik eladogatják fejadagjaikat. Ezt termé­szetesen megakadályozom, mert a rendelet célja az, hogy a készlet ele­gendő legyen az új termésig és ne kelljen — a múlthoz hasonlóan — ke­nyérfélén napokat, vagy heteket rend­szeresíteni. Úgy hiszem, most köny­­nyebben nélkülözünk 5 dekát, mint­hogy kenyörtelen napokat kelljen be­vezetni. A rendelet változatlanul meg­hagyta a lisztfejadagot és ugyancsak változatlanul hagyta a bányászok adagját. — Az idei téli hófúvások mel­lett súlyos akadályok jelentkeztek a szállításban. Most, hogy az időjárás megenyhült, a felhozatal is megin­dult s így a zavartalan burgonyael­látás máris biztosítva van. Most már kijelenthetem, a burgonyaellátás te­rén baj nem lesz. Takarmány, zsír, vaj és tojás — Tavaly a sertéshiány okozott nagy­bajokat, az idén fordított a helyzet. A sertés elegendő, azonban takarmány nincs. A takarmánykrízis európai je­lenség. Nem szabad tobzódni a takar­mánnyal. Tudomásom van arról, hogy sok helyen ma is 180—200 kilós serté­seket hizlalnak, pedig ennek semmi értelme sincsen. A 140—150 kilós ser­tés hizlalásával elértünk mindezt, amit a takarmányból ki lehet hozni. A 150 kilós sertés zsírban és húsban mindazt megadja, amit megevett. — Egyik legnehezebb kérdésünk a zsírellátás. Közölhetem, hogy ma már lényegesen nagyobb készletünk van, mint három hónap előtt volt. A gyűj­tött mennyiségeket higiénikusan steri­lizáltuk, így raktároztuk el addig, amíg azt a fogyasztás céljaira rendelkezés­re nem bocsátjuk. Ezzel párhuzamo­san rekvirálásokat is végeztünk. — A zsírkérdés igen nehéz kérdés, de nagyon vigyázunk majd minden grammra. Országos vizsonylatban a jegyrendszert nem vezetem be, de ahol zsír van és a jegyeket biztosan be tudom váltani, ott sor kerül a jegy­rendszer bevezetésére. Komoly elgon­dolások vannak arra nézve is, hogy a zsírjegyre kell venni a vajat és egyéb zsiradékot is. — Az idei rendkívüli hideg időjárás és a forgalmi akadályok a tojásfor­­galomban is átmeneti kiesést okoztak. Az időjárás azonban megenyhült, a felhozatal napról-napra javul. A népruházati akció — Annak idején már beszámoltam arról, hogy a dolgozó nép ruhapótlá­sáról kell a legjobban gondoskodnunk. A dolgozó szenved a legtöbbet a fagy­tól, a hidegtől, éppen ezért a nép­ruházati akció keretében siettünk a dolgozó nép megsegítésére. Eddig 3 millió méter szövet- és pamutárut, 1 millió pengő értékű kötszövött árut, szvettert, meleg harisnyát, érmelegí­­tőt, trikót stb. hoztunk forgalomba. — Csak köszönettel emlékezhetem meg a magyar munkásokról, akik még a karácsonyi ünnepek alatt is dolgoztak, hogy munkástársaik ré­szére a szövött holmik mielőbb ki­menjenek. A második hullámban még kb.­­—10 millió pengő értékű anyag kerül szétosztásra, amelynek lebonyo­lítása most van folyamatban. Egy ruha (nadrág és kabát) ára 12 pengő volt, egy nadrágot pedig 7­ 80 pengőért adtunk. A munkásnak a ruhabeszer­zés céljára kevés pénze van. A búza egy részét tehát textiláruban fogja megkapni. Jó minőséget, olcsón — s ezzel nagy szociális feladatot fogunk megvalósítani. —­­Márciusban a könnyebb áruk jönnek ki, főként az asszonyok és gyermekek részére. Ezzel párhumosan szabásmintákat adunk ki. — Az iparügyi miniszterrel és a neki alárendelt anyaggazdálkodási szervekkel együttesen tervet készítet­tünk, amelynek alapján az ott pro­gramba vett új gyártás már folyik. — Megszüntetjük a fényűzést és nyersanyagot csak azoknak a cikkek­nek előállítására adunk, amelyek a nép részére szükségesek. A népi tex­tilárukra való technikai átállásnak és a használható típusok megállapításá­nak alapgondolata az volt, hogy szű­kös nyersanyagkészleteinkből minél hosszabb időre biztosítsuk a gyártás folyamatosságát és minél kevesebb típussal elégítsük ki a ruházati igé­nyeket. Egyúttal ki akartuk használni a tömeggyártás előnyeit is, hogy az ár minél olcsóbb lehessen. Ezért az egész textilszakmára nézve, legfeljebb 100 típusban jelöltük meg azt a kere­tet, amelybe a pamutszövetek, gyapjú­szövetek, kétszövött áruk, kárpitos és lenáruk, valamint a legfontosabb rö­vidáruk kigyártása beleilleszthető. Si­került például a patputszövedékek­ csoportjában mindössze 19 típussal, a gyapjúszöveteknél 23 típussal, a köt­­szövött áruknál pedig 8 típussal ki­elégíteni a szükségletet. Pontrendszer nem lesz, felállítják a Textil Központot . Ennek az előnye az, hogy a ren­delkezésre álló anyagot oly nagy mér­tékben ki tudjuk használni, hogy ab­ból egy év alatt 40 millió métert­­l­­líthatunk elő. Pamutáruból havonta 3 milliót, gyapjúszövetből havonta 230 ezret, kötszövött árukból pedig 1 és félmillió darabot . Ennek jelentősége fölbecsülhetetlen, mert ilyen módon a tényleg rendelkezésre álló nyers­anyagból nemcsak egy évi, hanem azt meghaladó szükségletet is ki tudunk gyártani. Kijelenthetem, hogy pont­­rendszer nem lesz. őszintén bevallom, hogy ünnep számomra ez a nap, ami­kor is ezt közölhetem a nagy nyilvá­nossággal. A jövőben tehát csak stan­dardizált áruk gyárthatók. — Ennek a tervnek a végrehajtását a közeljövőben felállításra kerülő Textil Központ fogja lebonyolítani. — Van annyi anyagunk, hogy egy évben 40 millió folyóméter standardi­zált árut tudjunk előállítani. Megszer­vezzük a csalángyű­jtést, mert a csa­lán rostjából állítjuk elő azt az alap­anyagot — a kotonint —, amelynek műselyemmel való keverése útján gyártjuk majd ki a textíliákat. Ami a Textil Központ szervezetét illeti, úgy a Központ az iparügyi és közellátás­ügyi miniszterek rendelkezéseit to­vábbítja a gyárak felé. A standardizálás jelentősége külö­nösen akkor fog kidomborodni, ha március végével megjelennek a piacon az áruk. A legolcsóbb gyapjúszövet ára 10 pengő lesz, a legdrágábbé pe­dig 14 pengő.­­ A Lábbeli Központot azért hív­tuk létre, hogy az iparügyi miniszter­rel együtt olyan központi szervünk figyel, amely egységesen irányítja a gyártást. A Lábceti Központtal kere­ken 5,200.000 pár cipőt gyártunk egy évben. Ebből a mennyiségből 4,200.000 pár teljesen bőrből és bőrtalppal ké­szül, 750.0­30 pár műtalpból, a többi pedig mozaiktalp felhasználásával. Ezen felül 6.200.000 pár cipőt lehet fe­­jeltetni, javítani téltalpalással. Még nem az a szám, amelynek elérésére törekszem, de sajnos nincs több bőr. Az első hónapra előirányzott mennyi­ség már készen van s rövidesen ki­osztják. A gyártási munkába­ bevon­tuk a kisipart és a nagyipart egyaránt, mert a közellátásügyi miniszternek mindkettőt egyformán kell szeretnie.­­ Arra törekszem azonban, hogy a cipőhelyzeten facipő gyártásával és széles körben való elterjesztésével se­gítsek. A fogyasztók a fapapucshoz igen olcsó áron, 3,30 pengőért jutnak hozzá. Minden erőmmel arra törek­szem, hogy ezt a facipőt elterjesszem, divatba hozzam és megszerettessem. A facipő termelését hetenként 5 ezer párra kívánom felfokozni. — A műtalpú cipők a gyakorlatban nem váltak be, mert ellenük tartós­ság és kivitel szempontjából igen sok panasz érkezett. Ezen a téren tűrhe­tetlen állapotok voltak. Lehetetlenség, hogy valaki műtalpú cipőt vegyen és azt alig két napi viselet után már el­dobja, mert a cipő talpa teljesen tönkrement. Ezen az állapoton sür­gősen változtatni kell, mert nem lehet megengedni azt, hogy a műtalpú láb­belikkel a vásárlókat károsodás érje, amikor a vásárlók nagy része sze­gény ember. Ezért az eddig kiadott műtalpgyártási engedélyeket újból fe­lülvizsgáljuk. A jövőben csak azok­nak a műanyagoknak a gyártását en­gedélyezzük talppótlásra, amelyeket a Lábbeli Központ anyagvizsgáló osz­tálya erre alkalmasnak talált és ame­lyért a kereskedő a vevővel szemben legalább 3 havi élettartamra, írásbeli garanciát vállal. A miniszter végül közölte, hogy rö­videsen sor kerül a szappankérdés rendezésére is. ______ A főváros közgyűlése A székesfőváros törvényhatósági bi­zottsága — amint lapunk szombati számában megírtuk — pénteken az Újvárosházán közgyűlést tartott, ame­lyen Karaficth Jenő főpolgármester emelkedett hangú beszéde után lel­kesen ünnepelte Horthy Miklós kor­mányzót és Horthy István kormányzó­­helyettest. A főpolgármester bejelentette ez­után, hogy a megüresedett törvény­­hatósági bizottsági rendes tagsági he­lyekre a következő póttagokat hívták be: Tuba Károly írót, Diósy László eszerest, Krompaszky Miksa ny. tan­kerületi kir. főigazgatót, Vince Imre magántisztviselőt, Lukács Ferenc sza­bómestert, Madaras József szücsse­­gédet, id. Knurr Ferenc hirlapszedőt, dr. Sárközi Sándor kir. közjegyzőt, dr. Patakfalvy László ügyvédet, Schlemmer Oszkár ny. főfelügyelőt, Tóth József asztalosmestert, Hoslin­­ger István mintakészítőt, Garzó Zol­tán rt. igazgatót és Kolonits Ferenc húsipari munkást. Dr. Orbay Dénes főjegyző ismer­tette a székesfőváros központi köz­­igazgatásának szervezetéről, a köz­igazgatási tiszti alkalmazottak létszá­máról és szolgálati viszonyáról alko­tandó szabályrendeletet. Drégely De­zső indítványozta, hogy a főváros al­kalmazottainak eskümintájába iktas­sák be az esküszöm szó után „az élő Istenre“ szavakat. A közgyűlés a sza­bályrendeletet és az esküminta módo­sítását elfogadta. Dr. Gidró László rámutatott a szár­mazás igazolásáról szóló törvény hiá­nyosságaira és a német Ahnenpass mintájára végleges származási igazol­vány kiadását sürgette. A közgyűlés az indítványt elfogadta. A nagytétényi sertés­hizlalótelep fejlesztése Ezután dr. Rosta János tanácsnok előterjesztette a Magyar Sertéshizlaló és Húsipari rt — Nagytétényi sertés­hizlalótelep — 1941. évi zárószámadá­sát. A polgármester azt javasolta a közgyűlésnek, járuljon hozzá, hogy a veszteséget megtéríthesse s az üzemet a deficit ellenére mint célüzemet to­vábbra is tartsák fenn. Rosta János tanácsnok közölte ezután, hogy a köz­­élelmezési szakbizottság a következő határozat elfogadását kéri a közgyű­léstől. ..Határozza el a közgyűlés, hogy fel­­terjesztésben hívja fel a belügyi, föld­­művelésügyi és közellátási miniszte­rek figyelmét a sertéshizlalás mai helyzetére és felkéri a közellátási mi­nisztert, hogy az említett aránytalan­ságok kiküszöbölése és ezzel a fővá­ros zsírellátásának biztonságát szol­gáló nagytétényi sertéshizlaló üzemé­nek reális alapokon való folytatása érdekében sürgősen tegyen alkalmas intézkedéseket." A közgyűlés a zárószámadást és a határozati javaslatot tudomásul vette. A tárgysorozat utolsó pontjaként dr. Gidró László indítványa tárgyá­ban készített polgármesteri előter­jesztést tárgyalta a közgyűlés, amely szerint az indítványt tevő az érdek­­képviseletek kereskedelmi tevékeny­ségének megszüntetését kéri. Az in­dítványra dr. Felkay Ferenc tanács­nok válaszolt a polgármester nevé­ben. A közgyűlés ezt az előterjesztést is elfogadta. Legfőbb hangszer Olcsó ár! Sternberg hangszergyár­a/­ Kérjen árajánlatot ! Rákóczi-ut ÖVI Vidéki, üzemben levő, jól bevezetett hikel­iám presízen eladó. Megkereséseket „Rentábilis 11177“ jel­igére Blockner hirdetőjébe, Városháza u. 30 Előkelő Iparvállalat keres őskeresztény, abszolút perfekt, mérlegképes főkönyvelőt (irodavezetőt) aki az adminisztráció minden ágában (társulati és egyéb adók, személyzeti kérdések, stb.) és a német nyelvben megfelelő gyakorlattal rendelkezik és ilyen irányú működést már kifejtett. Ajánlatokat csakis részletes eddigi mű­ködés, curriculum vitae és fizetési igény megadásával kéri­rak „Biztos jövő 7856“ jeligére Blocknerhoz, Városház­ utca 10. keresünk megvételre vagy bérbe Bu­dapesten, lehetőleg a bűzövezetben, kb. 1000 m1 alapterülettel. Esetleg kisebb kazánhászal, melynek beren­dezését átvehetjük. Előnyben, ha, raktárhelyiség is van. Ajánlatok :Ve­gyészeti ipar 27392“ jeligére Blooknerhez, Vilmos császár­ ut 33. A nyugati p. u. környékén keresünk­­ városi irodának alkalmas helyiséget kb. 150 ma területtel, lehet nagyobb lakás vagy üzlethelyiség. Sürgős ajánla­tokat „Régi gyár 7845“ jeligére Blockner hirdetőirodába, Városház­ utca 10. stb.. Gumikerekű szállítókocsit megvételre keresek, 40—50 g teherbírással, ló- vagy motor­vontatásra berendezve. Eladási árat is tartalmazó ajánlatot „Répa 1354“ jel­igére a főkiadóba kérek. Vasipari vállalat keres mielőbbi belépés­­re ügyes, szorgalmas, őskeresztény, két­­h­árom évi gyakorlattal biró, teljesen perfekt magyar-zsémet gyors- és gépírólét Nyugdíjas állás. Kizárólag németül jól tudók ajánlkozását kérjük. Ajánlkozáso­­kat részletes ésetferrással, az eddigi mű­ködés és fizetési igény megjelölésével „Osztatlan munkaidő 1353“ jeligére Vil­mos császár-úti főkiadóba kérünk.­ Vezető textilgyár keres pamutfinomfopó üzeme részére kártitóm­estert Csak elsőrendű munkaerő jön tekintetbe, ki elsősorban a gépek szerelésében és javításában járatos. Ajánlatok „Szak­ember 822“ jeligére Hausenstein és Vogler rt. hirdetőirodába, Dorottya­ utca 8. keretnek. 1307­­ drb. használt, de jó karban lévő ,­­ 10­00 gőzüzemű bányamozdonyt 760 mm. nyomtávolsággal. Vontató erő kb. 2700 kg., teljesítmény kb. 100­­..­., maximális menetsebesség 13 km/óra. Ajánlatokat „Üzemképes 433—1305“ jel­igére a főkiadóba kérünk. FÖLDSZINTES, FÖLÓSZOBÁS IRODÁVAL MEGBÍZÁST VAI.LAI­NA tapasztalt, őskeresztény kereskedő. ..Nyu­gatinál 1278" főkiadóba.

Next