Pesti Hírlap, 1942. június (64. évfolyam, 123-145. szám)
1942-06-07 / 127. szám
" Pesti Hírlap 1942 mn. ", vasárnap Postagalambok Amikor • Napóleon Európát hódító hadjáratára vezette seregeit, a küzdő csapatok mögött, titokzatos alakok tűntek fel, akik biztonságos távolságban, féltve őrzött, furcsa ládákkal megrakott szekereken kisérték a harcolókat. Egy-egy ütközet után fellebbent a kocsit takaró ponyva, a gyanús külsejű ember galambot vett ki az egyik dobozból, vékony selyemszállal, leheletvékony papírból tekercsek között a madár szárnya alá, eleresztette s a galamb csakhamar eltűnt a nyugati égbolton. Ugyanakkor a londoni Rotschildházban izgatottan lesték, várjon mikor száll le újabb hírhozó galamb a háztetőre, mikor érkezik újabb hír a francia seregek küzdelmeiről. A londoni tőzsdén ugyanis, valahányszor a francia seregek újabb győzelmet arattak, lejjebb és lejjebb estek az angol állampapírok. Az angol kormány — és így a tőzsde is — csak napokkal később értesült az európai küzdelem állásáról, akkor, amikor Rotschildék már galambpostájuk hírei nyomán biztosítottál maguknak az árfolyamalakulások előnyeit. így történt, hogy a Waterlooi vereségről is három nappal előbb értesült a Rotschild-iroda, s összevásárolhatta az igen alacsony árfolyamú angol állampapírok tömegét. Mikor azután harmadnapra a csata híre hivatalosan is megérkezett, az állampapírok magasra szökkentek és Rotschildék komoly vagyonra tettek szert. A galambposta azonban korántsem Rotschildék találmánya. Már az egyiptomi hajósok is galambok útján adták hírül érkezésüket a parton várakozóknak, mielőtt még a hajó a láthatáron feltűnt volna. Feljegyzések vannak arra is, hogy az Aleppo és Babilon közötti utat, amihez agyalogosnak négy hétre volt szüksége, a galambok 48 óra alatt tették meg. A közép- és újkorban már katonai alkalmazásban is használnak galambokat, amint sok válságos helyzetben levő seregnek visznek kitartásra buzdító üzenetet, mentő segítséget. Leyden városában, 1575-ben, a spanyol ostrom idején, galambposta adta hírül a már-már lankadó védőknek, az dániai herceg felmentő seregének közeledtét. A szorongatott csapat ellenállt és így a város megmenekült. A várost mentő galambot a herceg parancsára kimúlásáig államköltségen tartották, majd tetemét bebalzsamozva, nagy tisztességgel a leydeni városházán helyezték el. A távíró megjelenésével — úgy látszott — befejeződött a postagalambok szerepe. Azonban itt is — mint a technika annyi más vívmányánál — kitűnt, hogy az új találmány hiányosságait csak az öreg jószág tudja pótolni. A távírót, később a szikratávírót is, az ellenség le tudta hallgatni, de a hírvivő galamb még a leghevesebb tüzérségi tűzön is keresztülvágta magát és igen ritkán esett meg, hogy a rábízott üzenet az ellenség kezébe került. Az 1870/71-es német-francia háborúban mintegy 100.000 fontos üzenetet vittek ezek az okos kis madarak az ostromlott Párisba. Egy-egy tekercsben, az akkori fotomikroszkopikus eljárással 16 ívoldalnyi szöveget tudtak összesűríteni, amit azután egy tollhüvelybe csavarva, a galamb középső fartollához erősítettek. Ma már a fejlettebb technika olyan terjedelmű szöveget is képes a galamb lábához erősített hüvelybe sűríteni, amely a Pesti Hírlap vasárnapi számának beltengerével is felér. A postagalambok háborús alkalmazásának fénykora az elmúlt világháború volt. Ott láttuk őket mindkét fél hadseregeinek minden fegyverneménél. A tüzérségi figyelőnél épúgy, mint a felderítő repülők ülései mellett, a haditengerészet egységeinél épúgy, mint a gyalogság előretolt állásaiban és különösképpen az ellenség által megszállt területeken visszahagyott kémeknél. Ebből az időből sok „galamb-hős“ nevét jegyezte fel a háborús krónika, így még a háború után is sokat emlegették az angol hadsereg „Little Hope“ nevű hírvivő galambját, amely 153-szor szállt a tűzvonalból a fővezérségre, anélkül, hogy egyszer is megsérült volna. Egy francia tiszt bajtársainak hőstettei között ír a 2709-es számú galambról: „Az emlékezetes 1917 október 3-án délután, amikor már minden híradóeszköz csődöt mondott, a 2709-es galambot bocsátottuk útjára a hadosztályparancsnokságra. A szegény,pára útközben súlyosan megsérült, egy gránát levitte lábát és az üzenethüvelyt a testébe préselte. Útját nem tudta folytatni, kimerülten pihent meg. Közben beesteledett, szakadó eső indult s a parancsnokságon már felvették nevét az „eltűntek“ névjegyzékébe. Másnap hajnalban azonban, amikor elállt az eső, a kis hős ázottan, véresen, mégis, bebukdácsolt fészkére, testében a fontos üzenettel. Mire elolvastuk, ahár „kiadta lelkét“, de postája több ezer bajtárs életét mentette meg.“ Nagy sikerrel szolgáltak a galambok a japánok kezében is. 1925/26 telén, amikor Tiencsin és Peking között a vasútvonalat több helyen felszakították, a japánok a nemzetközi vonatokon postagalambokat vittek magukkal s ha a vonat egy-egy állomáson megrekedt, ahonnan nem volt táviróösszeköttetés se jobbra, se balra, a galambok útján kértek segítséget. Csodálatos, hogy még a rádió sem tudta kiszorítani a katonai híradásból ezeket a hűséges kis bajtársakat. 1034-ben a francia kamara törvényt fogadott, el a postagalambokvédelméről. Pilcher ezredes a következő szavakkal nyújtotta be a törvényjavaslatot: „A háborús tapasztalatok azt mutatják,, hogy a technika minden, vívmánya rendkívül fontos a hadviselés szempontjából. A mechanikus híradóeszközök szerkezete azonban igen bonyolult, előállításuk sok időt vesz igénybe, ezért a postagalamb-híradás még ma is rendkívül nagy figyelmet érdemel. A galambok felhasználása azért nagyon fontos, mert a legkritikusabb pillanatban is olyan híradóesztöznek bizonyultak, amelyre mindig biztosan lehet számítani, a hírszerző szolgálatban pedig csaknem pótolhatatlanok.“ Franciaországban a most folyó háborút megelőző években, évi egymillió postagalambot képeztek ki hadiszolgálatra és állandóan másfél millió kiképzett postagalambot tartottak készenlétben. Németországban, Spandauban külön hírvivőgalamb kiképzőállomást létesítettek, de beiktatták híradóeszközeik közé a galambokat az olaszok, svédek, finnek, oroszok is. E hűséges kis bajtársak ma, a villámháború korában is ott vannak a küzdő csapatok mögött és mellett, ahogy ott van az ember többi segítőtársa, a ló és a kutya is. A gépek korszakában is szeressük és becsüljük ezeket az állatokat, amelyeknek sokszor több ezer ember köszönheti életét. Dr. Máday Béla. x Pataky Tibor állaasszitisár beszéde a beregszászi országzászlóavatáson A felszabadult északkeleti vidék magyarságának és Kárpátalja népének tízezrei vettek részt Beregszász város országzászlójának felavatásán. Az ünnepségen az EONB nevében dr. Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár mondott nagyhatású avatóbeszédet. — Késő nemzedékek nehezen hiszik el majd — mondotta többek között —, mennyi méltatlan megalázást volt kénytelen eltűrni a trianoni hivatalos Magyarország, milyen rettentő nehézségek közt tudta csak az ész nélkül agyonszabdalt csonka testében az élet, a gazdasági és a szellemi fejlődés alapjait újra megteremteni. És még kevésbé fogják elképzelni, hogy az akarata ellenére, idegen uralom alá kényszerített magyarság, milyen példátlan üldöztetésnek, gazdasági és politikai kisemmizésnek volt szenvedő alanya. Elsősorban tehát összefogásra int az Országzászló. Ennek előfeltétele egymás megbecsülése, igaz szeretete. Kérelem nélkül kell magyarnak magyaron segítenie. Hirdeti az Országzászló és figyelmeztet arra is, hogy csak józan és a való élet talaján álló világ- és életszemlélettel tudjuk magyarságunkat, nemzetünket és államunkat fenntartani. _________ Közel két és félmillió kiló fémet gyűjtöttek kétszázhúsz községben Jumps, első hetében a kidolgozott terveknek megfelelően megkezdték a Fémgyűjtő szervezetei a gyűjtési munkát éskétszázhúsz községben már megtartották a vasnapokat. A tavalyi gyűjtés tapasztalatai és az adott körülmények figyelembe vételével folyt a munka. Mindenütt idejekorán gondoskodtak a szükséges fuvarerőről, napszámosokról, alapos terv szerint végezték a vasúthoz szállítás és berakás munkálatait, úgyhogy mint egy óramű szerkezeteként dolgozott a Fémgyűjtő vasnap-szervezete. . Az eredmény felülmúlta, a várakozást és az első héten a vasnapot rendező kétszázhúsz községben 2.375.000 kg. ócskavas- és fémhulladékot szolgáltattak be. A szállítási szervezettség pedig lehetővé tette, hogy ez a nagy mennyiség, amely az ország különböző részéről gyűlt össze, máris eljutott a központi gyűjtőhelyekre. A munka tovább folyik és remélhető, hogy a további gyűjtési időszakban jóval több vas- és fémhulladékot ajánlanak fel, mint az előző esztendők során. Június második hetében kétszázötven községben tartják meg a vasnapokat. Építőipari nagyvállalat őskeresztény azonnali belépésre. Ajánlatok fizetési igény és eddigi működés megjelölésével „önálló 891“ jeligére Arató hirdetőirodába, Erzsébetkörút 14. Elkészült a budapesti földalatti gyorsvasúti hálózat tervezete Az első két vonal kiépítése 225 millió pengőbe kerül Szendy Károly polgármester a háború utáni közlekedés zavartalanságának biztosítására már 1939-ben felhívta a Beszkártot, hogy a földalatti gyorsvasúti hálózat fokozatos megvalósításának előkészítésével behatóan foglalkozzék és erre vonatkozóan tegyen javaslatot. A budapesti földalatti, gyorsvasút tervei elkészültek és azok alapján Szendy Károly polgármester utasítására és irányításával báró Babarczy István drr. közlekedési tanácsnok elkészítette több mint száz oldalra, terjedő, térképekkel és rajzokkal gazdagon felszerelt előterjesztését, amely a törvényatósági bizottság legközelebbi közgyűlése elé kerül. A polgármesteri előterjesztés bevezető részében megemlíti, hogy a főváros lakosságárak száma az elmúlt évtizedek alatt ugrásszerűen emelkedett és Nagy-Budapestinek is több mint 1.700.000 lakosa van. A közforgalom zavartalan lebonyolítása , érdekében most már időszerű a földalatti gyorsvasúti hálózatkiépítése, amelyre egyébként a kormány is nagy súlyt helyez. Négy földalatti gyorsvasút vonal A polgármester előterjesztésében négy földalatti gyorsvasúti vonal megvalósítására tesz javaslatot. A négy vonalból a mostani háború után két vonal épülne meg. A hálózat hossza 29 kilométer lenne és a nagyotokforgalmú útvonalak belső szakaszaira terjednek ki. A polgármester által javasolt négy földalatti gyorsvasúti vonal a következő: 1. Kiskörúti vonal: Berlini-tér, Vilmos császár-út, Károly király-út, Múzeum-körút, Üllői-útés Nagyváradtér. 2. Ferenc József-vonal: Városliget (Erzsébet királyné-út), Széchenyi-fürdő, Hősöktere, Andrássy-út, Gróf Tisza István-utca, Dunapart, Fővám tér és Boráros-tér. 3. Pest-budai vonal: Bosnyák-tér, Thököly-út, Rákóczi-út, Kossuth Lajos-utca, a Duna alatt építendő alagút, Attila-körút, Krisztina-körút és Széll Kálmán-tér. . 4. Nagykörúti vonal: Széll Kálmántér, Margit-körút, Bem József-utca, Dunai alagút, Szent István-körút, Er-zsébet-körút, József-körút, Ferenckörút, Horthy Miklós-híd és Szent Korona útja (Fehérvári-út). . A polgármester által, javasolt hálózat Budapestnek egyelőre csak a sűrűn beépített területére terjed ki, később azonban a vonalak meghosszabbítása és új vonalak építése révénfokozatosan kifejleszthető, annyira, hogy a gyorsvasút később a legkorszerűbb módon is elláthatja a főváros környékének a közlekedését is. Az első két vonal költsége 225 millió pengő A legközelebbi közgyűlés, elé kerülő polgármester előterjesztés határozati javaslatot is tartalmaz, amely megállapítja, hogy az első két gyorsvasúti vonal építési tőkéje 225 millió pengő körül mozog s így az üzemvitel, még a legkedvezőbb feltételű, ’ hosszúlejáratú kölcsön felvétele esetén is olyan magas üzleti költségekkel' jár majd, amelyek sem a gyorsvasúti vonalak, sem a Beszkárt bevételeiből nem lesznek fedezhetők, ezért az építés csak a főváros és az állam anyagi 'támogatá'sával hajtható végre A határozati javaslat felhívja a Beszkárt, hogy az első két gyorsvasúti vonal építéséhez szükséges műszaki előmunkálatokat, tehát a talajkutatást, felmérést, kísérleteket stb. minél előbb hajtsa végre. Hinterland írta Márkus László Mondhatnám magyarul is mögöttes országrésznek, de a német szó pontosabban fejezi ki a fogalmat, amely nem körülírt földrajzi területet határoz meg, hanem az emberi lélek egy sajátos beállítottságát. A Hinterland imaginárius tér, színhelye megrázó és a lelket átformáló élményeknek, a háború címmel jelölt Zordon a közjáték egyik játszótere, az állandónak és emberinek megismert valóság képzeteitől merőben különböző ideiglenesség felfogómezeje a tudatban. A Hinterlandba sorozott ember hősiessége másféle elemekből tevődik össze, mint a harcoló katonáé, , de ez a hősiesség sem pusztán passzív kitartás, nemcsak rendületlen hit és mozdulatlan akarat, mely a kiszolgáltatottság állapotában, midőn fegyvertelenül kell állni a fegyver támadását, az ingadozó lélek egyensúlyát megtartja. A Hinterland hősiessége aktív munka, éber, figyelem és gyors alkalmazkodás, készenlét, hogy bármelyik pillanatban bevethesse magát az ember egy elakadó tevékenységbe pótlásul és kitöltse a rést, ha egy munkást kiemel a harcoló front parancsa munkahelyéről. Ez a hősiesség is a személyiség teljes odaadását jelenti, magától értetődő feloldódást a közösségben, de egyúttal jelenti az egyéniség végsőkig feszített erőinek tudatosságát, amely arra képesít, hogy az ember felismerje a hirtelen változó helyzeteket és parancs nélkül, saját kezdeményezésében cselekedjék, éppen úgy, mint a működő hadsereg katonája. Elvégezni a munkát! Nem elhelyezkedni a megürült pozícióban, tisztelt hinterlandi ember, nem beleereszkedni ejtőernyősen a konjunktúrába, hanem elvégezni a munkát. Ez magában foglalja a több munkával járó több töredelmet, a több áldozatot, a hajszoltabb életet, a javak fogyatékát, a munka és a kereset egyensúlyának eltolódását a nehéz élet felé, magában foglal ez a parancs vidám szegénységet, humort a bosszantó bajokban és panasztalan kikapcsolódást abból a programmból, mely az ember személyes életének szépsége, reménye, jövője, ambíciója, jutalma, édes álma és biztonsága. Idegenkedve nézem a kávéházban zajongó embert," ahogy a tejeskávét reklamálja és megborzadok a nagyságos asszonytól, midőn a francia illatszert hiányolja sértődötten. Polgármesterünk éppen most figyelmeztet, hogy a korlátozásokat készséggel vállaljuk, de nekem a hideg fut végig a hátamon, hogy erre a biztatásra szükség van, mikor a Hinterland népe mutatja a példát más harcoló országokban és itthon is, hála Istennek. Munkásasszonyok harcolnak hősiesen a megpróbáltatással, az eke nekifeszült a földnek, megküzdöttek a vadvizekkel és aratás lesz a£ érlelő mezőkön, a műhelyekben zúg a munka és a túlórák terhétől görnyedt hivatalnok nem keshedt cipőjén háborog, hanem az égre néz és felajánlja magát még többre a Hinterland hősies ihletében. A Hinterland nem egy ország területszelvénye, emberi közösség az egy eszmei térségben, abban a testvériségben, mely a hadbavonult villamoskalauz helyébe állott asszonyt az álmatlanul dolgozó orvossal és a magánéletét vesztett államférfival egybekapcsolja. Ma nincs politikus és nincs társadalom, nincs rang és nincs üzlet, osztály és vagyon, csak Hinterland van ,és front és a kettő együtt van: a harcoló nemzet. Ha nem tudjuk átélni ezt a személytelenséget, ezt a nagyságot, mely a szörnyűségekből eszmék tiszta régióiba emel, ha nem tudunk elfeledkezni a Hinterland hősiességében, akkor a háború valóságképeitől meg kellene őrülnünk. Idegenkedve nézem az embert, aki most jogait firtatja és igényli a munka és a haszon arányosságát, most akar gazdagodni és számlával jelentkezik a hinterlandi többletért. Nehezen értettem meg, mikor a magam munkaterületén egy különben kifogástalan emberem elébem állt és megkérdezte, hogy mit kap ő azért a több munkáért, amit hadbavonult kartársa helyett végez. Nehezen tudtam megérteni, de aztán mégis feleltem kérdésére. Mit kap, kedves uram, azt kérdi, hogy mit kap a hinterlandi munkáért? Az elszámolás nagyon egyszerű. kapja a terített asztalt, a tiszta és ruganyos ágyat, szobájában a friss levegőt, a gyerekei boldog zsivaját, az asszony drága hangját, kapja azt, hogy itthon van, este meghitt karosszékében pihen, az életét kapja, tisztelt barátom, azért, amiért többet dolgozik és ez olyan dús fizetség, hogy ne is nagyon számolgasson, mert ha emberséges ember, el fogja szégyelni magát. Mit kap az, aki nem munkáját, hanem egyszerre egész életét adja, mindent, ami magának, tisztelt barátom, megmaradt? Itt most nincs számla, uram, itt ezen ,a világon most csak kettő van: Hinterland és front. Csak kétféle ember van, aki harcol és aki elvégzi helyette is a munkát. Harmadik féle ember nincs, ez a harmadik féle nem ember. Szakmájában lehet kitűnő, de emberségében semmi. Könnyű paplan - könnyű álom .......... Súlya ka. ,1 kg. .... . VOLUM A paplan gyár . . IV., Kamermayerr utca 2. . ... NAGYVÁLLALAT KERES 30 éven aluli, érettségizett, őskeresztény, könyvelésben kellő gyakorlattal bíró könyvelőt-írett magyar-német tökéletes gyors- és gépirenét gyakorlott magyar , ... gyors- és gépkónt. Ajánlatokat fizét®i-igény megjelölésével. „Curriculum, vitae“. jeligére. Blockr.erhez, Vilmos császár ut 33. sz. Budapesti iparvállalat keres őskereszt. jó gyors- és gépíró A' m ■ r rr ff. tisztviselkot irodai, vagy. könyvelési, .gyakorlattal. . Ajánlatok „Részvénytársaság ;29«0 L'‘ -jel- ’ igére földadóba. . 4248 NAGYVÁLLALAT' KERESZTÉNY TISZTVISELŐJE hosszú áttominisztrációs és üzleti gyakorlattal, délutáni mellékfoglalkozást keres.. Vállalja üzleti könyvek felfektetését, ga. -rancia .mellett felülvizsgálja áruüzletek árkalkulációit Az Árhhivatír rendeléseire tekintettel, peres ügyekben szakvéleményt, ad, adó- és kereskedelmi mérleget készít. Megkereséseket „Bizalmi munka 4270“ ''jel- ' _____________igére a foliadéba. -1 széles műbátor barokk ágy ' éjjeliszekrénnyel eladó. Hegedűs, Rákrtezi,___________Ut 12., IV. 4,__________ 42714 IPARVÁLLALAT őskeresztény ÜCv munkafelfigyelőket (Hoke!), könyvelési ciszsuséiel magyar-német gyorsirónőket keres. „Törekvő 591“ jeligére Blocknerhez, TV., Városház utcait). 4263 Nagyobb, gazdag alföldi városban hirtelen haláleset miatt három helyiségből álló ORVOSI RENDELŐ (röntgen, kvarc, diathermia) azonnal átvehető. Ajánlatokat „Praxis aurea“ jeligére főkiadóba. Cséplési szén azonnali szállítással kapható. Gyorsív, Budapest, Bereczky utca 4. : Kor társat keres vidéki nagykereskedő bejegyzett cég, közmunkák és közüzemek. szállítója. „40 ezertől 4139“ jelig, főkiadóba. NŐSÜLNE VIDÉKI NAGYKERESKEDŐ bejegyzett cég tulajdonosa, őskeresztény, jelentős hozománnyal. „40-es őszülő 4140“ jeligére főkiadóban 97 éves, ősskeresztényi konyhaszerű háztartási cikk és bútorüzlet régi nagy vevőkörrel. ELADÓ. Tulajdonos telefonja: 154—137, d. e. 8—10 közt; 4283 Gyári részvénytársaság azonnali belépésre keres őskeresztény fiatal Jolpánla irt (nőt), kinek átirókönyvelésben kimutatható gyakorlata véti. Kézzel írett ajánlatokat fizetési igény feltüntetésével „Németül tudó előnyben 23- jeligére a Központi Hirdető Irodába, 1 Erzsébet-körút 23. 4242 vennék háztartási út, vagy használt állapotban. Ajánlatot kér: Marek László. Bpest,. Gergely-n. 8. Gyógyárunagykereskedelmi vállalat keres azonnali belépésre őskeresztény származású gép- és gyorsírónőt, számlázó! (nőt), folyószámlakönyvelőt (nőt) Saját kezüleg írt ajánlatokat a fizetési igény és az eddigi * működés tüzetes megjelölésével „Megbízható“ jeligére Rudolf Mossehoz, Erzsébet-körut 23. I. 1. 4252 roda képviseleteiés Jelige: „Albertfalva—Budapestizsébet-köruti főkiadóba. ... _ t Bérszövést V vital selyem-, . Jműselyem- ■ es műromár anyagokból, megegyezés szerint Szakszerű kidolgozásért szavatosság. ' ÚJVIDÉKI TEXTILIPAR, 4222 Elhelyezkedne anyaggazdálkodási gyakorlattal és kereseztény. 56 éves, teljesen munkaképes, nyugdíjazott állami tisztviselő „Bizalmi állás 4222“ jeligére a főkiadóhivatalbal *