Pesti Hírlap, 1942. november (64. évfolyam, 248-271. szám)
1942-11-03 / 248. szám
4 Pesti Hírlap 1942 rer. 3. de»« Ködkép írta Paulay Erzsi Piemonteban csodálatos játékot ííz ilyenkor őszidén az emberekkel a köd. A viz alatt álló rizsföldek fölött sűrűsödik össze fehér gomolyaggá, azután darabokra, foszlányokra szakad és megkezdi bolyongását a völgyek felett és dombok között. A gomolyagok beszűrődnek a kertek fái és a csalitok bokrai közé, a foszlányok pedig, mint szellemek uszályai, végigseprik az utakat. Megjelenésük és eltűnésük egyformán váratlan, mintha finom fehér páratestüket lidérc, vagy vidám manók laknák. Ide-oda szállonganak, hancúroznak az emberekkel, akik azonban ismerik a köd eszejárását, tudják, milyen veszélyes lehet játéka azokra, akiknek szemét sikerül bekötnie. Vigyázva haladnak előre, ha megjelenik hirtelen a fehér kísértet s leplét csalóka gyengédséggel ráborítja az utasember vállára. A táj fantasztikus képet kap ködjáráskor, hatalmas jegenyék láb nélkül lógnak a levegőben, az ismerős dombok szeletekre hasítva düledeznek, kastélyok romokká válnak, olyan az egész, mintha a valószínűtlenség meséskönyvében lapozna az ámuldozó. Ilyenkor már jólesik a dércsipje szőlőkből lemenni a városkába, ahol szüret utáni nyugalom és jókedv van. A pincékben erjedő must szaga összevegyül a tűzre dobott fenyőtoboz átható illatával. A gyerekek az első sült gesztenyén melengetik kezecskéjüket, a fiatalság gondtalanul beszélget, nevetgél, míg az öregek a legjobb esztendőkben is egyformán aggodalmas arccal szívják az erősszagú „Toscano“ szivarkát. Egy ilyen ködös őszi délután, leballagva a dombtetőről láttam, hogy a főtéren csoportokban állnak az emberek és valami érdekes történést figyelnek meg. Közelükbe érve megkérdeztem, mit néznek, s a sokat igérő feleletekre, hogy művészek mutogatják magukat, közéjük állottam. Hárman voltak. Egy férfi, egy asszony és egy kutya. Csak a fehér haj árulta el az emberpár korát, egyébként frissmozgásúak, ragyogó szeműek voltak, érzett, hogy tele vannak életkedvvel, hogy a faluról falura való vándorlás öröm nekik, hogy szeretik egymást, egyszóval boldogok. Az öreg ruházatán keresztül fújt az őszi szél, nadrágja hajdan sötétszürke volt, hozzá a férfidivat szabályai szerint fekete zakkót viselt. Egy madárijesztő fejéről emelhette le fejére a kalapot, legényesen félszemre húzva viselte. A hátán lécekből összetákolt zeneszekrényt cipelt, benne egy ősrégi verkli lakott, ennek az alkotmánynak tetejére két cintányér volt erősítve, harisnyakötőgumi darabkáival. Egyik kezével a verklit hajtotta, a másikkal a nóta végén egymáshoz rántotta egy spárgával a cintányérokat. A főattrakció azok a rongyból készült és az emberiség minden fajtáját ábrázoló bábuk voltak, amelyek a zeneszekrényről köröskörűl lefelé lógtak. Volt közöttük Japán, kínai, néger, sziámi, még ebér is. Ezek úgy voltak felfűzve a szekrényre, hogy az őket tartó kötél hurokban végződött, az öreg belelépett s mikor egy-egy zeneszám befejeződött, egyet rántott lábával a hurkon, a bábuk rángatózni kezdtek, mintha táncra perdültek volna. A közönség nevetett, tapsolt, az öreg hátravetette fejét, mintha e pillanatban fejezte volna be a teremtés munkáját, majd rávágott vidám kék szemével az aszszonyára, aki büszkén és szerelmeesen visszamosolygott rá, miközben tányérkájába sűrűn hulltak a garasok. Mikor a mutatvány véget ért, megpróbáltam beszédbe ereszkedni velük s megkérdeztem, hol töltik az éjszakát. Hát szép puha ágyban, k — felelte az öreg és hangosan felkacagott, majd hozzátette, na, asszony, gyerünk, s már el is tűntek , egy sikátorban. Én utánuk, tudni akartam, hová mennek. A városka végén állott egy kis szekér, ahhoz siettek, s már meg is indultak vele az országúton. Nem hagytam magamat, utolértem őket. A kocsin a zeneszekrény tetején ült a kutya, ők ketten húzták a szekérkét, valami vidám nótát énekelve. Mikor az öreg meglátott, elkacagta magát, az asszony is elmosolyodott, még a kutya is rám vigyorgott, de semmit sem tudtam meg róluk, mert egyszerre egy nagy ködgomolyagot hajtott felénk a szél. Az alkonyatban nem láttam tisztán, de úgy tetszett, hogy fölemelte őket és a szekeret s vitte magával hegyenvölgyön át, csak az öreg vidám és kicsit gúnyos kacagását hallottam még a messziből, ahogy utánuk bámulva tűnődtem az őszi estében, amiben eltakart és elnémított mindent a hirtelen leszálló fehér ködfelhő. _______ A FÖLDBÉRLŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG igazgatósága, felügyelőbizottsága, tisztviselői és munkásai mély szomorúsággal jelentik hogy a vállalat igazgatóságának tagja Jé János igazgató ur, m. kir. gazdasági főtanácsos folyó hó 1-én elhunyt . Megboldogult hosszú éveken át lankadatlan munkásságával, széles tudásával és tapasztalataival vállalatunk vezetésében odaadással, lelkesedéssel vett részt Nemes egyéniségének emlékét mindenkor mélységes kegyelettel őrizzük meg. Hatvan, 1942 november 2. Gróf Batthyány Gyula történelmi lapsorozatának kiállítása Huszonnyolc esztendeje, hogy gróf Batthyány Gyula első gyűjteményes kiállításával meglepte a magyar közönséget. Batthyány az időben vásznaira színes mesevilágot varázsolt és megtöltötte a magyar arisztokrácia legszebb hölgyeire emlékeztető tündérekkel. Az első világháborút megelőző kor gondtalansága tükröződött ki e képekből, amelyek után a művész fokozatosan a múlt felé fordította tekintetét. Ez a múltba révedezés csakhamar megtelt belső tartalommal és lelki élménnyé mélyült. Batthyány átérezte egész történelmünket és azt, ami őt legjobban megragadta, most — a Műbarát termeiben — gazdag rajzsorozatban tárja elénk. E művek felerészben a régebbi magyar történelmet, felerészben Széchenyi István korát jelenítik meg előttünk. Batthyány bele tudta magát élni különböző korok változó hangulataiba. A rajzok másik fele közvetlenségben felülmúlja az elsőt, ami érthető, hiszen a Széchenyi kor tele van Batthyány-hagyományokkal is. A szemlélőt e rajzok egyként megkapják formagazdagságukkal s a kor teljes átérzésével. A Széchenyi meglátja Crescencet“ c. kép szép magyar történelmi idill, a művész dédatyjának, gróf Batthyány Lajosnak elfogatása egyike a legdrámaibb magyar rajzoknak. A művész valamennyi képén a tér és tömegelrendezés mesterének mutatkozik. Különösen vonatkozik, ez az. „Ezer év küzdelme“ című nagyméretű festményére, amely szintetikusan mutatja be a magyarság küzdelmét a honfoglalástól az oroszokkal jelenleg vívott élet-halál harcunkig. A kiállítás másik művésze Ferrenczy Béni, a jeles szobrász. Ferenczy művészetében eredetileg erős szerep jutott a primitív népművészet hatásának. Ezt látjuk pl. Marokszedő e nagy tudással megmintázott bronzán, amely a velencei idei Biennálén is a legjobb megítélésben részesült. Viszont számos olyan művet is látunk Ferenczytől, amelyek a primitivizmustól való eltéréséről tanúskodnak. Ilyenek pl. a Lucy c. szellemes, görögös női fej s a Flóriánnak nevezett kecses, sokszínű agyagszobor. Úgy ezekben, mint Ferenczy többig műveiben maradéktalan lesz a látogatók gyönyörűsége. Siklóssy László. A dán király állapota örvendetesen javult Kopenhága, nov. 2. (NST). A hivatalos jelentés szerint a dán király állapota az elmúlt napokban örvendetesen javult. Vasárnap óta a láz teljesen megszűnt és az uralkodó ereje lassenkint visszatér. Orvosai most már biztosra veszik meggyógyulását. A 8.8 centiméteres légvédelmi ágyú az elalameini harcok hőse Amikor a gyors ütemben élénkülő egyiptomi harcok lefolyásáról szóló jelentéseket olvastuk, bizonyára igen sokaknak feltűnhetett, hogy ezekben a hadijelentésekben külön szó esett a 8.8 centiméteres légvédelmi ágyúk kitűnő átütő hatású sikereiről. Az angol-egyiptomi hadvezetőség — a sivatagi háborúra kedvezőbb enyhe időjárás beköszöntésével — 1 millió katonát és 1000 páncélost vont össze Rommel el alameini arcvonalával szemben. A néhány nappal ezelőtt megindult angol támadás bevezetői a páncélosok voltak, akiknek Alexander tábornok, a brit egyiptomi haderő parancsoka, azt a feladatot adta, hogy törjenek be a tengerpart közelében a tengelyhatalmak állásaiba. A páncélosok betörése nyomában a keletkezett résen át gépkocsikon szállított gyalogsággal akarták az angolok az arcvonalat hátba támadni és az elalameini védőket megsemmisíteni. E hadműveleti terv, amelyen már meglátszanak a „Rommel-iskola nyomai“, a jelentések szerint elsősorban azon bukott meg, hogy a német 8,8 centiméteres légvédelmi ágyúk kitűnően állták a harcot az angol és amerikai harckocsikkal és páncélgépkocsikkal szemben. A légvédelmi tüzérség ez alkalommal bebizonyította újra, hogy nemcsak az arcvonal, vagy a hátország légvédelmét tudja kitűnően ellátni, hanem a földi harcokban, mint páncélelhárító fegyver is nagyszerűen megállja a helyét. Valamikor a légvédelmi tüzérség helyzete a többi fegyvernemhez viszonyítva aránylag biztos és kényelmes volt. Régebben a légvédelmi ütegeket rendszerint jó pár kilométerre az arcvonal mögött állították fel, hiszen a 8 kilométerre ható lövegek így is meg tudták oldani feladataikat. Az egyetlen veszélyt rájuk nézve a repülő alacsonytámadás jelentette, ez azonban még a hátországban felállított légvédelmi ütegeket sem kímélte meg és gyakran előfordult, hogy a vadászgépeit géppuskáinak golyózáporában kellett a tüzéreknek dolgozni a védtelen ágyú mellett. Azóta azonban a légvédelmi tüzérség helyzete lényegesen nehezebb lett, mert feladatköre nemcsak a légelhárítást, hanem a földi páncélelhárítást is magában foglalja. Amióta a páncélos fegyvernem még soha nem látott arányokban kerül alkalmazásra a frontokon és a páncél a csaták kimenetelére döntő és irányító befolyást gyakorol, — a páncélosok ellen a légvédelmi tüzérséget is felvonultatták a harcokban. M miért alkalmas kiválóan a légvédelmi ágyú páncéltörő fegyvernek ? A jó páncélelhárító fegyvertől a mozgékonyságon kívül még három fontos tulajdonságot követelünk meg: A pontos találatot, a nagy tűzgyorsaságot és lövedékének nagy átütő erejét. Ha pedig a páncélelhárító fegyverek csak ilyen tulajdonságokkal képesek a legfeljebb 30—40 kilométeres óránkénti sebességgel haladó és sokszor háznagyságú 52 tonnás harckocsikat eltalálni, akkor mennyivel többet kell egy légvédelmi lövegnek teljesítenie. Hiszen elég, ha arra gondolunk, hogy a repülőgép több mint tízszer akkora sebességgel halad a légtérben, mint a leggyorsabb harcikocsi, azonkívül a légtérben a mozgási lehetősége is sokkal nagyobb a repülőgépnek, mint a földön a harckocsinak. Ennek következtében a légvédelmi ágyunktól sokkal pontosabb találatot követelünk, mint a többi lövegektől. A gyors repülőgépét, amely alig egy pár másodpercig marad 500—600 kilométeres óránkénti sebességénél fogva a légvédelmi tüzérség hatáskörletében, csak nagy tűzgyorsaságú lövegekkel lehet biztosan eltalálni. Tehát ezek alapján könnyen beláthatjuk, hogy a légvédelmi ágyúk tulajdonképpen túlméretezett páncéltörő fegyverek is egyben, amelyek ennél fogva kitűnően elláthatják a páncélelhárítást is. A lövegeknek páncélátütő képessége attól függ, hogy mekkora a lövedék súlya és mekkora a lövedék sebessége, amellyel a páncéllemezhez csapódik. Ez magától értetődő is, hiszen a lövedéket hasonlíthatjuk egy kalapácshoz, amely a páncéllemezt át akarja törni. Minél nagyobb a kalapács súlya és minél gyorsabban ütünk azzal, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a fémlemezt sikerül átütni. A légvédelmi ágyú kalibere 8,8 centiméter, lövedékének súlya átlagosan 15 kilogramm. Természetes, hogy ennek a 15 kilogrammos lövedéknek sokkal nagyobb az elütő ereje, mint a szokásos és eddig használatban lévő 30—50 milliméter kaliberű és 2—4 kilogramm súlyú páncéltörő gránátoknak. Nemcsak a lövedéksúly billenti a mérleget a légvédelmi ágyuk javára a páncélelhárításnál, hanem a lövedék sebessége is. A légvédelmi ágyúk lövedékének kezdő sebessége közismerten sokkal nagyobb, mint a többi lövegé, hiszen a leggyorsabb harci eszközt, a repülőgépet, csak a leggyorsabb lövedékekkel lehet sikeresen elérni. A 8—10 centiméteres kaliberű közönséges löveg kezdősebessége másodpercenként 500—600 méter, a korszerű 8 centiméteres légvédelmi ágyú lövedékének kezdősebessége eléri az 1000 métert is. Főleg a lövedéksebesség az a tényező, amely a légvédelmi ágyúkat a páncélelhárításra kitűnően használhatóvá teszi. ▲ 8.5 centiméteres légvédelmi ágyú átütő ereje A gránát páncélátütő erejét hozzávetőlegesen, de elég pontosan az alábbi egyszerű módon számíthatjuk ki: A páncéllemezbe való behatolás mélységét centiméterekben úgy kaphatjuk meg, ha a lövedék űrméretét centiméterekben mérve megszorozzuk a lövedék sebességével. A lövedék sebességét jó. egy másodperc alatt méterekben megtett úttal fejezzük ki. Az így szorzás útján kapott számot el kell még osztani egy másik számmal, amely azt fejezi ki, hogy, milyen kemény a páncéllemez, amelybe becsapódik. Hiszen a behatolás attól is függ, hogy milyen kemény a páncéllemez. Tehát végeredményben a behatolás mélysége centiméterekben egyenlő: lövedékkaliber centiméterekben szorozva lövedéksebesség másodpercméterekben, osztva egy a páncéllemezre jellegzetes számmal. Nézzük meg a 8.3 centiméteres löveg átütőképességét. A behatolás egyenlő 8.8 x 1000 x 8800. Ezt a szorzatot azonban el kell még osztani egy másik számmal a szerint, hogy milyen kemény a páncél. Ez a titokzatos szám a legjobb minőségű páncéloknál lehet 600, a gyengébbnél 400, majd az egészen gyenge minőségű páncéloknál 300 is. Tehát a 8,8 centiméteres lövedék behatolása igen jó minőségű páncélba egyenlő 8800:600, egyenlő 14,7 centiméter. Ugyanez a lövedék egy közepes minőségű páncélba behatol 8800:400 egyenlő 22 centiméterre; az egészen rossz minőségű, gyenge szénacél páncélba behatol 8800:300 egyenlő 29,3 centiméterre. A lövedék akkor üti át a harckocsi páncélját, ha a behatolási mélysége a páncéllemezbe nagyobb, mint a páncéllemez vastagsága. Tehát végeredményben leszögezhetjük, hogy a 8,8 centiméteres légvédelmi ágyú egy közepes minőségű páncéllemezből 15—20 centiméteres vastagságot 1000 méteren belül átüt. Mi a helyzet a sivatagban? Rommel felderítő repülői kitűnő munka kivégeztek az elmúlt nyár alatt a védelemben is, mert a fényképfelvételek elárulták, hogy valami készül az elalameini állások ellen. A harckocsikat pedig nem lehet zsebre dugni, sőt a sivatagban még rejteni is nehéz az ellenséges repülő szeme elől, így volt lehetséges, hogy nem érte egészen meglepetésszerűen az angol páncélos támadás a német és olasz állásokat. Az első vonalakban már készen várták a híres 8,8 centiméteres légvédelmi ágyúk az angol és amerikai gyártású harci kocsikat. Ezekből a harci kocsikból már az első napok folyamán több mint 300-at kilőtt a tüzérség. A kőtorlaszokból és homokzsákokból készült légvédelmi tüzelőállások védelme mögött elbújtatott légvédelmi ágyúk a védtelenül közeledő harci kocsikra óriási tüzet zúdítottak. Márpedig az angolok nem a legjobb harci kocsijaikat vonultatják fel a sivatagban, hiszen a nagy hőség, a mindent betemető finom por a harci kocsik élettartamát jóformán a harmadrészére csökkenti. A „General Grant“ és az amerikai „Honey" típusú harci kocsk nem a legújabb elvek alapján épített hegesztett, superpáncélzattal ellátott harci kocsik. Elég a fényképekre egyetlen egyszer rápillantani, a sok szögletes, merőleges homlokfelület „nagyszerű“ célt nyújt az ellenséges lövegeknek, szemben a korszerű harci kocsi legömbölyített formáival, amelyen a lövedékek inkább elcsúsznak, mint behatolnak. Páncélzatuk sem a legkiválóbb ezeknek a kocsiknak, egyrészt azért, mert sok köztük a régebbi típusú és gyártású kocsi, másrészt pedig azért, mert az újabban készült harci kocsik nagy sietséggel épültek. A jó minőségű páncél kidolgozásához, edzéséhez pedig nemcsak finom fémanyag, hanem sok munkaidő is kell. A HATVANI CUKORGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Igazgatósága, felügyelőbizottsága, tisztviselői és munkásai mély megdöbbenéssel és gyásszal jelentik, hogy a vállalat igazgatóságának tagja és igazgatója Minarik János urm. tvr. gazdasági főtanácsos , folyó hó 1-én elhunyt. A Megboldogult évtizedeken át kifejtett nagyértékű munkásságával, fáradhatatlan tevékenységével, kiváló szaktudásával és emberbaráti érzésével mindnyájunk igaz szeretetét és el nem múló háláját érdemelte ki. Felejthetetlen halottunk földi maradványait folyó hó 4-én, délután fél 3 órakor kísérjük gyárunkból utolsó útjára. Az Elhunytban nagyérdemű munkatársunkat mély fájdalommal gyászoljuk és emlékét hálával és szeretettel őrizzük meg. Budapest, 1942 november 2. A Nagy iparvállalat a 25—30 éves, többévi gyakorlattal rendelkező ötezrény rapáell prs- és népirenőte keres mielőbbi belépésre. Ajánlatokat SIH fizetési igény megjelölésével oly fgji hölgyektől kérünk, kik a magyar ígl és német nyelvet tökéletesen birják és kifogástalan fordításokat tudnak végezni. „Megbújható Sil munkaerő“ jeligére a Központi Egy Hirdető Irodába, VII., Erzsébetkörút 23. 8299 Vasalt ládák és piacak hordó nagyobb tételben eladók. Hajós u. 32., üzlet . Intelligens, képzett motorszerelő, nőtlen sorfőrt vidékre keres Ipari Nagyvállalat, fedett műszerkocsihoz. „Megbízható 8322" jeligére főkiadóba. Drenszík és szálláták (árazók) gyógyáru nagykereskedési gyakorlattal, eddigi működés és fizetési igény megjelölésével ajánlkozzanak „Szorgalmas, ör.keresztény 8582" jeligére főkiadóba. Nagy iparvállalat adminisztrációjában, OTI, MABI és adóügyekben teljesen jártas, többévi gyakorlattal bíró őskeresztény intett jó német nyelvtudással. Ajánlatokat referenciákkal, fizetési igény megjelölésével „Könyvelő“ jeligére a Központi Hirdető Irodába, VH., Erzsébet körút 23. 8300 Nagyvállalat keres autósmaméban jártas, fiatal gépészmérnököt vagy technológust Ajánlatokat életleirással és fizetési igény megjelölésével „Autó 8297“ jeligére a, ,_________főkiadóba.____________ Gumijavitó üzenet nagyobb kapacitásút vagy gumijavító gépeket vennénk. Ajánlatokat Javítóműhely, 8296“ jeligére főkiadóba. Nagy német gyógyszervegyészeti gyér keres olyan képzett, németül beszélő, őskeresztény vegyészt vagy vegyésztót, aki hajlandó lenne huzamosabb időre Németországban állást vállalni. Ajánlatokat kérjük „Világcég, komoly munkaerő 8318" jeligére főkiadóba. Perzsaszőnyegek eladók különböző méretekben 10—1-ig. 4—8-ig. Nádor u. 23. IV. udvar 2-b, Qardrrt, raktár. Intelligens, képzett motorszerelő, nőtlen soffförfikeres Ipari Nagyvállalat. „25—35 éves 8S214 jeligére főkiadóba. Megalapozón szövetet tőkével rendelkező vezetőigazgatót keres* „Nagy ,JÖVŐ 8013“ jeligére főkiadóba. Kendergyári gépeket újat vagy használtat megvételre keresünk Ajánlatok „Sürgős“ jeligére HAUSENSTEIN ÉS VOGLER RT. hirdetőirodába, V., Dorottya u. 8. A gróf Serényi-féle dédesi erdőbirtokon két külön erdőrészen mintegy 18.2+12.5, összesen 30.7 kat. hold tarvágás engedélyeztetett. A termési jog dr. Hollaender Béla ügyvédi irodájában, Miskolcon, 1942. évi november hó 9. napján, délelőtt 11 órakor árlejtésen értékesíttetik. A feltételek ugyanott megtudhatók. 8304 DIVatÁRU-SZAKMÁBAN GYAKOROLT KERESZTÉNY eladókat és elsőt felveszünk. Ajánlatok „Divatáru 898411 jeligére Blockner hirdetőbe, Városház utca 10. 8306 Csanádi u. 25. számú Házépitő Szövetkezet. Mérleg 1942 augusztus 31-én. Vagyon: Pénztár 33931.28. Adósok 1533.43, összesen: P 35454.71. Teher: Üzletrésztőke 2000. Hitelezők 24733.83. Nyereség P 8741.08, összesen: P 35484.71. Veszteség és nyereség számla. Veszteség: Adó szja P 306.40. Kamat számia P 1842.50. Költség számla 4336.93. Nyereség P 8741.08, összesen: P 15276.91. Nyereség: Építkezési szja P 14504.91. Lakbér 772, öszszesen: P 15276.91, a szövetkezeti tagok száma 8, az üzletrészek száma 29. Az igazgatóság. Megvizsgáltuk és rendben levőnek találtuk. A felügyelőbizottság: 8321