Pesti Hírlap, 1943. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-01 / 1. szám

4 Fest? Hírlap 1343 fam . A Kormányzó Ur elfogadta egy bánya­munkás ikreink kereszt­apaságát A MTI jelenti: J Zsemniczky József hadiüzemi bányamunkás, esztergo­mi lakos nemrégiben Született iker fiúgyermekei keresztapai tisztségé­re a Kormányzó Urat kérte fel. A Kormányzó­ Ur teljesítette is a de­rék,­­szorgalmas munkásember ké­relmét, akinek kilenc élő gyerme­ke van, köztük az újszülötteken kí­vül még két ikerleány. A kereszte­lési ünnepélyen a Kormányzó Urat Esztergom vármegye főispánja kép­viseli és ő fogja átadni a szülőknek a keresztelési ajándékot. A Fentértéságy Asszony szózata Az új esztendő küszöbén, ahol minden­­ember­ megáll egy pillanat­ra, hogy gondolatban visszatekint­sen­ elmúlt évére és erőt, áldást kérjen Istentől az előtte álló esz­tendő munkájához, gondjaihoz, az új év küszöbén ez évben nemcsak lelkünk hangja állít meg, hanem egy­­ mindnyájunkhoz egyformán szóló, mindnyájunkat egyformán érintő szózat is, Magyarország Első Asszonyának, Kormányzó Urunk hitvesének szózata. A lelkiismeretvizsgálat ez ünne­pélyes óráiban, amikor számot ve­tünk mindazzal, amit elmúlt eszten­dőkben tettünk vagy elmulasztot­tunk és amikor legfrissebb ben­nünk a jószándék, hogy az új esz­tendőben jóvátegyük, amit vétet­tünk és pótoljuk, amit elmulasztot­tunk, a Főméltóságú Asszony rádió­szózata megkönnyíti számunkra a lelki számvetés e nagy feladatát. Szavaival önkénytelenül is arra figyelmeztet, hogy bármennyi jót tettünk is a múltban, ez még min­dig nem elegendő és bármennyit elmulasztottunk is, ez még mindig jóvátehető. Az áldozatvállalásnak, a kötelességteljesítésnek olyan tág tere nyílik az új évben előttünk, amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy a jóakarat tiszta lelki­­ism­­eretével zárja le elmúlt évét és ezt a jóakaratot, mint teljesítésre váró kötelességet vigye át az új esztendőbe. A Főméltóságú Asszony pontosan megjelöli ezt a kötelességünket: mi­nél nagyobb mértékben, minél ön­zetlenebb lemondással áldozatot hozni azokért, akik magyar hazánk érdekében a legnagyobb emberi ál­dozatot hozzák: a honvédcsaládo­kért. Ezek a családok legdrágább­­jukat adják oda a hazának,­­ a hit­ves férjét, az anya fiát, a menyasz­­szony jegyesét, a testvér testvérét és ez a sok-sok különálló családtag, mint egyetlen hatalmas családi ott­hont védelmezi odakünn, határain­­kon túl, az országot. Amíg azonban ők itthoni nyugalmunkat biztosít­ják, addig­ nekünk is biztosítanunk kell az ő számukra azt a megnyug­tató tudatot, hogy itthonhagyott családjukat felkarolja és segíti a hálás nemzet, — minden honvéd­család, amelynek sorsát megköny­­nyítjük itthon, egy-egy megacélo­­zódott honvédlélekkel több, oda­künn. Van-e háborúban álló ország társadalmának méltóbb, szebb és magától értetődőbb kötelessége, mint keblére ölelni, áldozatos sze­­retetével táplálni és melengetni harcoló katonáinak itthon hagyott hozzátartozóit és van-e áldozat, amelyet érdemesebb volna meghoz­ni, mint ezt a magasztosságában is oly 'természetes áldozatot? És elindulhatunk-e ma új esz­tendőnk elébe igazabb, komolyabb, a nemzethez és hőseihez méltóbb elhatározással, mint azzal, hogy megszívleljük az Ország Első Asz­­szonyának kérő szavait és adunk, adunk, adunk, nemcsak annyira, amennyire telik tőlünk, hanem amennyire azt a cél komolysága és az áldozat szükségessége paran­csolja? Mindent, amit emberi és magyar áldozatban elmulasztottunk a múlt év során, bőségesen jóváte­­hetünk a honvédcsaládokért való adakozással, minden jót, aminek szándékával a jövő felé indulunk, kijelöli számunkra és megtestesíti előttünk a Főméltóságú Asszony kérése. 1943 záruló kapuja felett, mint lángbetűs jelige ég a kérő, figyel­meztető szó: A HONVÉDCSALÁ­DOKÉRT és nincs, nem lehet igaz magyar, aki ne ez áldozat, e köte­lesség, e magyar feladat jegyében lépné át az új esztendő küszöbét. Az USA haditengeré­szete a háború kez­dete óta 20.397 főt veszített — jelenti a Német TI A pittsburg­gi iparte­rületet hatalmas ára­dás hosszabb időre kikapcsolta a terme­lésből Anglia és az USA között légiforgalmi egyezmény készül, — jelenti a Stefani­a Washingtonból visz­­szahívták a csung­­kingkínai katonai bi­zottságot, — közli a Német TI Tozso miniszterelnök újévi üzenetet inté­zett a japán néphez Morales chilei bel­ügyminiszter repülő­gépen elhagyta New Yorkot — jelenti a Német TI Az uruguay-i kor­mány januárban fel­venni szándékozik a diplomáciai viszonyt a Szovjet­ Unióval Dakarban újabb amerikai csapatok szálltak partra, — közli a brit hírszolgá­­lat nyomán a NTI Dél-Iránban az egyik olajfinomító telepen hatalmas tűzvész pusztított, — jelenti a NST A haditermelés biz­tosítására Ausztráliá­nak még 120.000 mun­kásra és 80.000 mun­kásnőre van szüksége A Pesti Hírlap beszélő térképe. Magyarországon kizárólagos joggal. Külpolitikai hírek Tozso miniszterelnök a japán nép­hez intézett , újévi üdvözletében meg­állapította, hogy az elmúlt 12 hónap katonai eredményei jelentékeny lé­péssel vitték előbbre Japánt az ellen­ség végleges megsemmisítéséhez. Berlini politikai körökben arról be­szélnek — jelenti az Interinf —, hogy rövidesen változás várható Németor­szág stockholmi követségének vezeté­sében. Mich­off tábornok, bolgár hadügy­miniszter, újévi parancsot intézett a bolgár hadsereghez. Bulgária had­ereje az elmúlt év folyamán a szö­vetségesek hű munkatársaként min­den órát kihasznált, hogy az ország katonai súlyát növelje. A bolgár ka­tona kötelessége, hogy feltétel nélkül és biztosan megvédelmezze az egyesí­tett Bulgária határait, abban az eset­ben is, ha a határokat ellenség tá­madná meg. Horniquiát tábornok, a svéd had­sereg­­főparancsnoka, újévi felhívásá­ban köszönetét fejezte ki a hadsereg­nek eddigi teljesítményéért és rámu­tatott arra, hogy a háború veszedelme még nem múlt el, sőt a jelenlegi nyu­galom hirtelen viharrá válhat — je­lenti a NST Stockholmból. Jules Blondel volt szófiai francia követet megfosztották francia állam­­polgárságától, mert De Gáliéhoz pár­tolt —, jelenti a NST Vichyből. A „Times“ washingtoni jelentése szerint az Egyesült Államok kormá­nya a polgári légiforgalom új rend­szerét tervezi, jelenti a Stefani Bern-, ből. E szerint minden állam repülőgé­peinek joga volna minden országot átrepülni és üzemanyag felvétele cél­jából bármilyen repülőtéren leszállni. A chilei szenátus befejezte külpoli­tikai vitáját. Azok a szenátorok, akik a tengellyel való szakítást követelték, vereséget szenvedtek, jelenti a Német TV Santiagoból. A szenátus elismerte Ries államelnöknek azt a jogát, hogy egyedül vezesse az ország külpoliti­káját. Nutt, az amerikai munkaerőbeszer­zési hivatal vezetője kijelentette, hogy a következő év végéig a hadianyag­termeléssel összefüggő valamennyi munkát 30 százalékban női munka­erők látják majd el és számukat 6 millióra emelik. A jövő évben az ame­rikai hadiiparban több millió olyan munkaerőt alkalmaznak majd, akiket eddig korukra, neműkre vagy fajuk­ra való tekintettel elutasítottak. A munkaadók és munkavállalók napról­­napra világosabban látják — mon­dotta Nutt —, hogy az amerikai had­erő nem érdeklődik azok faja, vallá­sa vagy színe iránt, akik fegyvereit gyártják. Az amerikai Sing-Sing fegyház volt igazgatója azt a javaslatot tette, hogy az összes amerikai fegyházakból és fogházakból bocsássák szabadon a fér­­fifegyencek 75 százalékát és osszák be őket katonai szolgálatra, — jelenti a NST New Yorkból. Cab­ala francia pénzügyminiszter bejelentette, hogy a rendes költségve­tés az 1943. évre 102 milliárd frankra rúg az 1942. évi 105 milliárd frankkal szemben. A rendkívüli költségvetés ki­adásai 27 milliárd frankra rúgnak, az előző évi 36 milliárd frankkal szem­ben. A megszállási költségek folyó ki­adásait ebbe az összegbe nem számí­tották bele. Moshe Sherrok, a zsidó ügynökség „politikai“ osztályának vezetője, aki nemrég érkezett Palesztinából Angliá­ba, Londonban egy gyűlésen követel­te, hogy Palesztinát, amelyet „a mi országunknak“ nevezett, „adják visz­­sza“ a zsidóknak, hogy egyszer s min­denkorra megszabadítsák őket ,­a hontalanság átkától“ — jelenti a Né­met Tl Amsterdamból. A nagyvilág eseményei dec. 31-én. Hamis híresztelések telefonállomások megszerzéséről A postavezérigazgatóság tudomást szerzett a közönség egyes rétegeiben terjesztett olyan híresztelésekről, hogy meg nem engedett anyagi ellenszol­gáltatás ellenében új távbeszélő állo­mást lehet szerezni, illetőleg táv­beszélő állomással kapcsolatos ügyek, így a felebbezések elintézését, köny­­hgíteni és gyorsítani lehet. Az ilyen megtévesztő hírek a m. kir. postába vetett bizalom megrendítésére alkal­masak. Havasa­ László püspök: „Csak a feltündöklő humánum mentheti meg a világot.. Mint minden évben, az idén is el­hangzott Ravasz László püspök szil­veszteri tanítása... . — A történelemben is — mondotta többek között — azok a korszakok a korlátlan lehetőségek időszakai, ami­kor korlátlanokká váltak a szüksé­gek. Minden szabadságharc földig le­gázolt és a koldussá tett nemzedékek­ből indult ki, akár a kuruc fölkelést nézzük, akár a mostani világháborút. Mire lesz nekünk szükségünk az Ur­nák 1943. esztendejében? Mindenek­előtt arra, hogy szükség legyen reánk. Ebben az évben nagyobb szükség lesz reánk mindnyájunkra, mint valaha. Szükség lesz minden magyarra, mert „sok a sír a völgyeken“. Szükség van minden anyára, mert sohasem volt olyan életföltétel: szülessetek sokan! Szükség lesz minden dolgozó kézre, minden férfira, mert az új világot csak keményderekú, világosfejű, emel­kedett gondolkozású emberek építik fel. — Ezer év óta még sohasem tün­­döklött olyan tisztán, az igazság, hogy szükség van a földön a magyar nem­zetre. Nemcsak másoknak, az európai egyensúlynak, az egymás húsába ha­rapó népeknek van reá szükségük, de­ magának a teremtésnek, mert senki sincs ezen a földön, sem a szomszé­dos bús és ismeretlen planétákon senki, aki a magyarságnak nevezett minőséget és értéket megvalósíthatná, csak mi. Egyénenként is csak akkor nyugszik meg a lelkünk s találja meg, mint a kimozdított delejtű a maga romolhatatlan irányát, ha 1943- ban még magyarabbak leszünk, mint eddig! . . . Szükség van arra, hogy emberek legyünk. Ne feledjük el: ennek a teremtett mindenségnek célt és értelmet az emberi szellem ad. Ezt az emberi szellemet hordozni, Isten képét viselni a világban a legnagyobb hivatás, a legmagasabb szolgálat. Csak a feltündöklő humánum ment­heti meg a világot attól, hogy ne ma­radjon sáros, összetört torzónál­. Mozgalom fiatal leányok kiképzésére műszaki és gyáripari munkára Két héttel ezelőtt tettek esküt a Női Önkéntes Honvédelmi Munkaszervezet toborzóhölgyei és komoly honvédelmi szempontból fontos munkájuknak máris megvan az elvárt jelentős ered­ménye. Most érdekes társadalmi mozgalom indult meg a NÖHM toborzó munká­jával kapcsolatban. Az intelligencia asszonyait és leányait — különösen azokat, akiknek nincsen elfoglaltságuk — kívánja a mozgalom a termelő munkába bekapcsolni. A hírek szerint különösen az értelmiség fiatal leányait óhajtanák meghatározott műszaki és gyáripari munkára kiképezni, ha szel­­­­lemi és fizikai adottságuk alkalmassá A postavezérigazgatóság felkéri ezért a közönséget, hogy az ilyen hí­rek terjesztőit, vagy az esetleg ilyen kijátszásokra ajánlkozókat minden esetben rendőrrel, esetleg csendőrrel igazoltassa és az esetet a postavezér­igazgatóság (Budapest, Krisztina­ kör­­út 12., telefon: 156—980), vagy a buda­pesti táviró- és távbeszélő igazgató­ság (Budapest, Mária Terézia­ tér 17—19, telefon: 140—440) vizsgálati osztályának személyesen, vagy táv­beszélőn jelentse be, teszi őket erre a munkára. Az érdekes társadalmi mozgalom kezdeményezői már a legközelebbi időben lépéseket tesznek illetékes helyen, hogy a rend­kívül nagyfontosságú kérdésben dön­tés történjék és így már a legközeleb­­bi időben konkrét állásokra hívják fel az önkéntes jelentkezőket. Az az elgondolás, hogy a termelő ipari munkából az értelmiség dolgozni akaró női is kivegyék részüket, na­gyon vonzó s egyszersmind a nők ré­szére is célszerű. Egy-egy nagy ipari vállalat vagy üzem raktárosi vagy fel­ügyelői állása feltétlenül van olyan érdekes vagy jövedelmező, mint a varró- vagy írógép melletti munka. A magyar­ középosztálybeli nő általános szellemi és etikai értékei pedig még külön is hozzájárulnak majd a végzett munka egyre növekvő eredményeihez. Anyagyilkosságra való felbujtással vádolnak négy testvért Az ügyészség anyagyilkosságra való felbujtás címén emelt vádat négy testvér: Galbács Jánosi pilisi gazdál­kodó, Kristyák Jánosné Galbács Má­ria, Csetneki Istvánné Galbács Anna és Kockán Mihályné Galbács Zsu­zsanna ellen. A négy testvér a vád szerint elhatározta, hogy eltétetik láb alól­­ édesanyjukat, özv. Galbács Já­nosáét, aki húsz hold föld visszaadá­sáért pert indított ellenük. Egy volt tüzkőárus, barátjával együtt, vállal­kozott a gyilkosság elkövetésére. Pili­sen Kristyák Jánosné házánál meg­vacsoráztak, majd Galbács János ve­zetésével, kalapáccsal és csákánnyal felszerelten, az öregasszony házához indultak. Itt a lakás bezárt ajtaját felfeszítették, az álmából felriadó öregasszonyt többször fejbefújtották, majd amikor az vérbeborultan elte­rült a padlón, elsiettek, hogy fölve­gyék a kialkudott 400 pengő vérdíjat. A vérdíjat azonban nem kapták meg, mert a Galbács-testvérek időközben értesültek, hogy anyjuk nem halt bele sérüléseibe. A két merénylő csupán tíz pengő útiköltséget kapott, majd eltűnt, úgyhogy máig sem ke­rültek kézre. A rendőrség előtt beismerésben volt testvérek a pestvidéki törvény­szék vitéz Somody-tanácsa előtt sorra visszavonták beismerő, egy­mást súlyosan terhelő vallomásaikat. Védekezésük szerint csak rá akartak ijeszteni anyjukra, de nem volt szán­dékukban őt megöletni. Tanúvallo­mások­ hangzottak azonban el, amely szerint Galbács János pénzjutalom ígérgetésével mindenütt keresett egy megfelelő bérgyilkost, özv. Galbács Já­nosné elmondotta, hogy amikor „pes­tiesen“ öltözött támadói agybafőbe verték, ő lezuhant a padlóra, mozdu­latlan maradt, mintha meghalt vol­na, ennek köszönheti, hogy életben maradt. A bíróság több tanú kihallgatása végett a tárgyalást elnapolta. 1943 Esztendő forduláján mindig úgy érzi az ember, mintha fáradságos kapaszkodással feljutott volna egy magas hegyoromra, ahonnan visz­­szanézve, éles világításban látja a mögötte elterülő tájat, míg az előtte végtelenbe nyúló messzeséget át­hatolhatatlan köd borítja. Ez a köd talán még sohasem volt sűrűbb és titokzatosabb, mint a mai esztendő­forduláskor, az­­emberiség talán még sohasem lépte át nyugtala­nabb szívvel az új év küszöbét, mint 1943 éjjelén. A kép, amelyet a hegyoromról visszatekintve látunk, súlyos, vé­res küzdelemben mutatja a világot és ami bennünket a világból a leg­jobban érdekel, hazánkat, nemze­tünket. A kép, reánk nézve, még­sem elszomorító, ha csillagvilágnyi távolságok választják is el attól a boldog magyar élettől, mely mind­nyájunk legszebb álma, legforróbb vágya. A világ harcban áll, mi sem maradhattunk ki a küzdelemből. Háború van, ezzel le kell számol­nunk és a háború mindennél na­gyobb vizsga. A magyar, 1942 esz­tendejében, sikerrel állta meg né­pek és nemzetek e nagy vizsgáját, künn a harctéren, ahol hős honvé­­deink küzdenek, éppúgy, mint itt­hon, a polgári munka és a lelkek erejének vonalán. Épp ezért, ha előrenézünk az új esztendő ködborította messzeségei­re, nem kell riadt bizonytalanság­gal további utunkra indulnunk az időben. Hogy mi van a köd mögött, azt nem tudhatjuk, csak rendíthe­­tetlen hitünk és törhetetlen remé­nyünk sejteti velünk, hogy ez az új esztendő már közelebb visz ben­nünket mindazoknak a vágyaink­nak teljesedéséhez, mindazoknak az eszményeinknek megvalósulásá­hoz, amelyek elférnek e három szó­ban: virágzó magyar jövendő. Esztendőforduláskor ezzel a hit­tel, reménnyel, ezzel az erőt adó tudattal álljunk meg egy pillanatra az idő hegyormán és aztán magyar akaratunkkal, mint lobogó fáklyá­val induljunk neki az idők ködé­nek, hogy hitünk és­­akaratunk nyomán lépésről-lépésre tisztáb­ban, fényesebben bontakozzék ki körülöttünk egy újjászülető ma­gyar élet boldogságos képe. Göbbels: „A német nép és a vezetőség —­egy" Berlin, dec. 31. (NST) A „Das Reich“ című folyóirat legújabb szá­mában dr. Göbbels német birodalmi miniszter a német belső front teljesít­ményét méltatja és elismeréssel mu­tatja be, hogyan teljesíti kötelességét a német nép ebben a háborúban. „Nem szabad várni és remélni — írja Göbbels miniszter bevezetőben —, hogy a súlyos és válságos problé­mák, amelyeket a háború vet fel, idő­vel enyhülnek. E problémák nehéz­sége csak fokozódik. Nagyjában azon­ban sikerült a hadviselésünk elé tor­nyosuló nehézségeket leküzdenünk, anélkül, hogy túlságosan felerz­esztet­­­­tük volna tartalékainkat. A Biroda­lom a háború eddigi folyamán is oly sok kézizálogra tett szert, hogy a győ­zelem további hasonló siker esetén nem lehet vitás.“ „Otthon sok ember a háború kitöré­sétől kezdve napi 12, 14, sőt 16 órát is dolgozik, egyetlen ünnepnap nél­kül. Hogy a német nép ma nem élje­nez állandóan és nem lenget kendőt, az csak arra vezethető vissza, hogy fontosabb tennivalója van.“ „Minden hónapban két szociális népszavazás megy végbe — írja a to­vábbiakban Göbbels. — Ezeknek az önkéntes adományoknak révén sok százmillió márka vándorol állandóan szociális életünk közös intézményei­hez. Jobban már ki sem fejezheti nép a szocializmus iránti akaratát. És mindezt olyan időkben teszi, amelyek­ rendes körülmények között arra al­kalmasak, hogy az egyéni önzést fo­kozzák és a közösségi érzést lassan kiöljék.“ „Nálunk azonban a nép és a vezető­ség egy. A hazai front a negyedik háborús évben teljesen rendületlen. Ahol az ellenség sebet ütött, azt mél­tósággal tudja viselni. A háború ne­hézségeit a politikailag képzett és ne­velt nép szuverén biztonságával küzdi le. A katona bízhatik a nemzetben, amidőn szembe néz az ellenséggel.“ Legújabb Berlin, dec. 31. (Különjelentés. A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német TI-nak. A véderő főparancsnoksága közli: A víz színén járó német tengeri haderők a világ valamennyi tengerén hónapokon át folytatott harcokban elsüllyesztettek összesen 187.000 ton­nányi 31 ellenséges kereskedelmi hajót. Ezeket az eredményeket eddig még nem közölték.

Next