Pesti Hírlap, 1944. április (66. évfolyam, 74-97. szám)

1944-04-01 / 74. szám

Vasárnap hozzák nyilvánosságra a kormánynyilatkozat szövegét Hun­vét után összehívják az országgyűlést Újabb minisztertanácsot tartott a kormány szolgálatát, közmegbizatását és ügy­védi működését, sajtókamarai, szín­művészeti és filmművészeti kama­rai tagságát, és bejelentésre köte­lezik a zsidók telefonját és a tulaj­donában lévő közúti járműveket. Politikai körökben azt hangoz­tatják, hogy a Sztójay-kormány ezekkel a gyors intézkedésekkel régi mulasztásokat pótol és felszá­molja a zsidókérdést, mert Kállay és szűkebb baráti köre, miután nem szorította vissza a zsidóság köz­életre való befolyását, magatartá­sával utat nyitott olyan bomlasztó törekvések számára, amelyek ve­szélyesek a nemzet harckészségére Magyarország háborús helyzetében. A kormányhoz közelálló körök­ben rámutatnak arra, hogy ezek az intézkedések, amelyek kezdetét jelentik a kormány ilyen irányú to­vábbi munkásságának, a nemzeti érzésű tömegek bizalmával, meg­értésével és helyeslésével találkoz­nak. Sztójay Döme miniszterelnök kormányának tagjaival egyébként pénteken délelőtt is minisztertaná­csot tartott, amelyről az alábbi hi­vatalos közlést adták­­ki: A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány tagjai Sztójay Döme miniszterelnök elnöklésével pén­teke­n­ délelőtt 10 órakor minisztertanácsot tartottak. A minisztertanács megállapította a kormány által kiadandó kor­­mánnynylatkozat szövegét — amelyet vasárnap folyamán hoz nyilvá-­ nosságra —, egyben elhatározta, hogy az országgyűlésnek húsvét utáni időpontban leendő összehívása iránt intézkedik. A kormány ez alka­lommal tájékoztatja majd az országgyűlés két házát részletes programm­­járól. A minisztertanács a továbbiakban időszerű kormányzati kérdé­sekkel foglalkozott és két órakor ért véget.­­ Azóta, hogy a múlt hét közepén a Szójay-kormány esküt tett, rend­­ívül ú­ír­a­­n megélénkült az őr­ség politikai életének üteme, bizo­­yítékául annak, hogy a kormány hsedelem nélkül fog hozzá mind­­zoknak a teendőknek elvégzésé­rt amelyeket a mai helyzetben al­isztha­tn tanul szükségeseknek írt A Sztójay-kormány összete­­tte és belpolitikai célkitűzései nem agynak kétséget, hogy a magyar ars mál irányítói az intranzigens j jbboldali politika megtestesítői, kik­et , működésüket ennek az­­ányzatiak szolgálatába állítják. A­mint a már eddig elhangzott megnyil­atkozásokból is kiviláglott,­­ amint a legelső kormányzati in­­ézkedést b­i­­i­zonyítják: a kom­­mánynak egyik legfőbb gondja a­z­ adókérdés gyökeres, alapos és ki­­b ■­­ nélküli rendezése. Már közöl­ték a rendeleteket, amelyek sze­rint pontosan körvonalazzák a zsidó fogalom meghatározását, a zsidó­nak minősülők számára megkülön­böztető jelet írnak elő, eltiltják a zsidók számára a keresztény ház­i­ irtás, alkalmazottak foglalkozta­­tását, megszüntetik a zsidók köz­tektivfőfelügyelő. Előbb csoportveze­tő, aztán főcsoportve­­ető lett és sok nagyarányú, izgalmas politikai rendé­szeti nyomozást vezetett, majd irányí­tott feltűnő sikerrel. Utóbb a kor­mányzóságon nyert beosztást és a Kormányzó Úr személye mellett tel­jesített szolgálatot. A Kormányzó Úr eredményes működéséért kormány­­tanácsossá nevezte ki. Hain Péter kü­lönben számos hazai és külföldi ki­tüntetés tulajdonosa. A MÉP csütörtöki klubnapja A Magyar Ívet Pártja csütörtökön, március 30-án­­ a népesen látogatott klubnap­oi tartott Akadémia­ utcai székházában. A párt képviselő és fel­­­ótia-­.­ tagjai­r­a a koraesti órákban gyülekeztek. Megjelentek Tasnádi Nagy Attila képviselőhöz elnöke, a kormány tagjai közül Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter, Antal István vallás- és közoktatás­­ügyi minisztériumm vezetésével ideigle­nesen megbízott igazságügyminiszter és Ján Béla, a közellátásügyi tár­­ca nélküli miniszter teendőivel is meg­­érz....rt földművelésügyi miniszter, tö­mbbé ' itéi­ Tors Tibor és Krúdy Fe­ren­i , a képviselőhöz alelnökei. A m­­énin Schneller Lajos pénzügy­emn, -te- 's Juresek Béla földműve­­lésügyi minisztert a párt törvényhozó tagjainak nagy­soportja vette körül. A kormány tag­jai részletes tájékozta­tást adtak az időszerű kérdésekről a törvényhozóknak, akik nagy érdek­lődéssel hallgatták a tájékoztatást és igen beható eszmecsere keretében megvitatták az időszerű kérdéseket. Felsőházi tagválasztás A Közigazgatási Bíróság, a Közjegy­zői Kamarák és a Kolozsvári Ferenc József­­ tudományegyetem felsőházi tagjainak és póttagjainak megválasz­tását még régebben hozott ítéleteivel megsemmisítette. A belügyminiszter a Közjegyzői Kamarák kiküldöttei által választandó egy felsőházi tag és egy póttag választásának határnapjául 1944 május 10-ikét tűzte ki, a Kolozs­vári Egyetem által választandó egy felsőházi tag és egy póttag választá­sának határidejét pedig 1944 május 10-ig terjedő időtartamban állapí­totta meg. Hain Péter a rendőrség politikai rendészeti osztályának vezetője A m. kir. belügyminiszter Hain Pé­­ter m kir. kormány­tanácsos, detek­­t ’főfelügyelői m. kir. rendőrség politikai rendészeti osztályának veze­tsével megbízta. Hain Pu­e, a budapesti főkapitány­ig eletek­ti­vies ihletének régi kipró­bált, kiváló képességű tagja. Az 1920-as évek elejéig került a főkapi­tányság politikai nyomozó főcsoport­jához és ott hamarosan feltűnt kitűnő detektivképesség­eivel. Sikerekben gazdag pályáján gyorsan haladt előre, mint detektivfelügyelő, majd mint de­ Gyakorló kivonulás Ma­rásy Barna A­: egyik csendőriskolánál történt 2 eset. Egy forró augusztusi napon az ezerk­e­len eszazharmincas években, neiv -veket úgy is hívták: a gazdá­ig.'. váló ág évei. Mert szerte a vitá­im a nagy bajok voltak ezekben az­vekben ''emelők, gyárosok és ke­­csk'*-' nem tudták, mit csinálja-. ' miszer- és árukészletek­­cs­­ikkal. Sződön eladat­­tolt a kukorica és megró t­­umpli. Argentínában a szilfában a kávét nem tengerbe önteni. A hen­­isekkel avas ízt kapott a zsirsza­­lnna a­ kávéházakban literszámra aranyodott meg a tejszínhab. Az azokn­ak állandóan lógott az orruk harmadosztályon utaztak. Se era vicceltek, se nem politizáltak, csak sopánkodtak. Hogy nem tult­ak ennyit eladni . . . Nyakukon farad minden áru . . . Hogy ezt ig nem­ lehet sokáig kibírni . . . S­­ikor Szolnok és Kiskunfélegyháza szétt . gyikük mégis megtalálta érd.­z­, mondja, kolléga úr, tu­si , ien mi rejlik az ital-uali iddens mögött? Mi van ott az lasz, ka és abesszinekkel? — A d­­é­r ig­ válaszolt: na, tudja, írón, méretném, ha a maga Gaja pina az enyém! \-r t­­eres áruházak, ha ugyan­­gy , szatócsboltok polcai is mi­­enüt roskadásik voltak áru­­ib­­­urgban csakúgy, mint Er­­ka Ist­án. Csak vevő nem volt, a ,delem a legkülönbözőbb réseket tette, hogy az ember­r miképpen vásárlásra ösz­tönözze. Esténként a főváros felett repülőgép szállt, nagy vörös vil­­lanybetűkkel hirdette, hogy melyik a legjobb cipőpaszta. A Király­ ut­cában hat zsebkendő és négy törül­köző után fényképutalványt vagy ingyen belépőt adtak az Angol Parkba. A ligeti kioszkban katona­zene fúvós részlege Lohengrinből játszott, a kereskedők gondterhes arccal­­fogyasztották­­ a csokoládé­fagylaltot. Az újságok tele voltak kényszeregyezségi ügyekkel. Na­ponta újabb és újabb csődtömeg­gondnokokat neveztek ki. Akadt oyan kereskedő is, aki kénytelen volt villáját bérbeadni. Sőt olyan is, akit idegösszeroppanással szana­tóriumba kellett szállítani.­­ A helyzet tehát úgy mindent egybevéve, csakugyan nagyon ko­moly volt. Ez volt az az idő, amikor a csend­őriskolákban és őrslaktanyákban három-négy helyen is ki volt füg­gesztve a tábla: „Ügynököknek be­lépni szigorúan tilos!“ Az ügynök­nek nem mindennapos ravaszságo­kat kellett kiagyalnia, amíg odasúg­­hatta Czakó próbacsendőr úr fülé­be, hogy most gyönyörű habselyem nadrágok vannak a kofferjében. Pasztellkék és krémsárga színekben. Féltucatja héthatvanév . . . S mert Czakó próbacsendőr úr már alig várta a vasárnapi kimenőjét, néha sikerült egy-egy ilyen, üzlet a gaz­dasági válság ellenére is. Az iró­­gépügynöknek már sokkal nehezeb­ben ment a dolog. Hiába kínálta 180 pengőért 24 havi részletre a táska­­irógépet. Jött a konkurrencia és ugyanazért az árért, de 36 hónap­ra adta. A pangás, üzlettelenség és hozzá egy szokatlanul forró nyár nehéz levegője feküdte meg egész Euró­pát. S azt a tantermet is, amelyben az egyik ilyen forró augusztusi na­pon a százados úr a Szolgálati Uta­sításból oktatott. A Szolgálati Uta­sítást hivatalosan rövidített nevén úgy hívják­: SZUT. Nemcsak meleg volt, hanem hétfő is. Amikor amúgy is rendszerint álmosak az emberek. Czakó próbacsendőr pél­dául alig bírta nyitva tartani a szemét. Mélyponton állt a válság, a kánikula viszont tetőzött. A pró­bacsendőrök álmoszikkadtan ültek a padokban és törölgették arcuk­ról az izzadtságcsöppeket. A tan­terem forró, fülledt levegője álom­porként hatott. Az ablakok nyitva voltak ugyan, de a levegő meg se rezdült. Az iskolával szomszédos szőlőhegyek zöldje kifelé csábított. Rossz ilyenkor a tanteremben ül­ni. S az az 50. paragrafus nagyon aprólékoskodik a fegyverhaszná­lati joggal. „A csendőr fegyverét a helyzet összes körülményeinek mérlegelésével csak akkor hasz­nálhatja ...“­­ A próbacsendőrök feszülten fi­gyeltek, a homlokuk verejtékezett. A százados úr megkérdezte: meg­­értették-e mindnyájan, hogyan ér­telmezendő az, hogy: „a helyzet összes körülményeinek mérlegelé­sével?“ Negyvenhat próbacsendőr szájából hangzott el az együttes, harsány „Igen!“ „No, akkor még egyszer elmagyarázom — mondotta a százados úr —, de most aztán jól figyeljenek!“ — Tehát, a helyzet összes körülmé­nyeinek mérlegelésével, azt úgy kell érteni.. . A hőség egyre fokozódott.’ Már a százados úr homloka is gyöngyö­zött. De hogy is nem lehet azt rögtön megérteni, hogy: „a helyzet összes körülményeinek mérlegelé­sével?“ — Ez cs­ak világos, nem?... Sorra került azután ennek a pa­ragrafusnak egy másik pontja, mely ismerteti a csendőr teendőit az esetben, ha az elfogott veszé­lyes gonosztevő menekülést kísé­rel meg. — A hőség csak nőtt... A százados úr is csak nehezen foj­tott el egy-egy feltörő ásitást. Őt is kerülgetni kezdte az álmosság. Amit — ha az ember a gazdasági krízist, a hétfőt, a kánikulát és a helyzet összes körülményeit mér­legelte — meg is lehetett érteni. Kintről soha nem látszottak olyan zöldnek, soha­­olyan szépnek az egymás mellett púposodó dombok, mint éppen most, ezen az ólom­nehéz meleg SZUT órán. — Vigyázz! — vezényelte hirte­len. A­ próbacsendőrök felugrot­tak. A székek nagy robajjal cu­­rukkoltak, a Czakóé fel is dőlt. — „Maguk ma feltűnően álmosaknak látszanak“ — mondotta. Azután szólt az egyik segédoktató altiszt­nek, hogy sorakoztassa kint a fél­századot. Kivonultak. Félóra múl­va már félköralakban, „oszoly“­­ban állott a próbacsendőr félszá­zad ama zöld dombok egyikén, amelyen vadkörtefák hűs árnyéka nyújtott védelmet a forrón tűző napsugarak ellen. — „Folytatjuk a SZOT-ot — mondotta a százados úr —, hol is hagytuk el, Eszes?“’ — „Százados úr, alázatosan jelen­tem: a menekülésnél“. —­„Jó, hát figyeljen ide! Maga és Kaszonyi lesz a szolgálatban álló járőr. Ma­guk c­torkák ez megbilincselik ................. ............t 1 ---------------------——— egyik baj­társukat. No, ki jó futó? Maga. Czakó?" Rendben van, nem bánom. Maga lesz tehát az első- i­gott veszélyes gonosztevő. Meg fog szökni a járőr őrizetéből, maguk Pedig­­ ketten, Eszes és , Kaszonyi.. be fogják mutatni, hogy a most átvett SZOT paragrafus értelmé­ben, hogyan kell a járőrnek visel­, kednie.“ Czakó próbacsendőr letette sap­káját, leoldotta derékszíját, s ing­ . ujjra vetkőzött. Hamarosan kézen­­ volt ■ a bilincslakat és mögötte az előírásosan felszerelt, két főből­­ álló csendőr járőr. Elindultak abba az irányba, melyet a százados úr megjelölt. Harminc-negyven lé­­­­pést mehettek, mikor a százados úr elkiáltotta magát: Most! — A­­„most" kiáltásra Czakó próba- , csendőr nekiiramodott és valóban­­ kitűnő futónak bizonyult, mert annak ellenére, hogy meg volt bi­lincselve, hamarosan jó néhány méternyi előnyre tett szert. Fu­tott, ahogy csak -­­bírt. Vasárnapi emlékek e pillanatban már nem zavarták, az álmosság is elszállt szeméből. A távolság kezdett nőni közte és az üldöző járőr között.­­— Mit mond ilyen esetekre a SZUT. — Azt, hogy a csendőr­­járőr, mielőtt fegyverét használná­, ha a "közelben polgári egyéneket lát, szólítsa fel ezeket:. segít,sejm? elfogni a menekülő foglyot! * Mialatt a 'csendőr tanalosztály SZUT óráján ezek a dolgok végbe­mentek', a szőlőhegy kicsiny bor* házainak egyikében egy cipész­ * mester éppen cipőt talpalt. D'kü­csévél szép szabályosra gömbölyű tette és szabdalta le a talpak' szó* A Willi nini sirass«- . újabb nyilatkozata Berlin, márc. 31. (TP) Egy feltett kérdésre a­ Wilhelmstrassen a ma­gyarországi helyzetről megállapítot­ták: az események abból a tényből indultak ki, hogy egy kis csoport, amelynek képviselői ott voltak a köz­élet minden területén és amelynek politikai kezdeményezését a zsidóság és a kapitalista, liberális mágnáselem irányította, az utóbbi időben mind nagyobb mértékben elfordult a ma­gyar érdekek politikájától és az or­szág háborús­ teljesítményeit annyira elhanyagolta, hogy a helyzet felül­vizsgálása vált szükségessé. Ez a fe­lülvizsgálat a birodalmi kormány és magyar kormányzó részéről közösen történt. Egyúttal megtárgyalták azo­kat a rendszabályokat, amelyekre azért volt szükség, hogy egyrészt szo­rosabbá váljék Magyarországnak a Német Birodalommal­­való háborús együttműködése és hogy más részről elhárítsák azokat az akadályokat, amelyek a háborús erőkifejtés foko­zását megbénították. Az első cél érde­kében szükségesnek találták, hogy német csapatokat helyezzenek Ma­gyarországra és hogy némely más in­tézkedések történjenek, amelyekre nézve a Kormányzó Úrral megállapo­dás jött létre. A második kérdésben a kezdeményezést a Kormányzó Úr vette a kezébe, amennyiben a Kállay­­kormányt lemondatta és új kormányt •fi rorrr jelenti. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter az­ 1843—44. iskolai év befejezé­séről a következő rendeletet adta ki: 1. Az iskolákban és az iskolai jel­legű tanfolyamokon — tekintet nél­­kül azok jellegére — a folyó iskolai évet 1944. április 1. napján be kell fejezni. Ez a rendelkezés nem vonat­kozik a tudományegyetemekre és a főiskolákra. 2. Az első bekezdés alá eső iskolák­ban és iskolai tanfolyamokon a ta­­­nulókat az eddig elvégzett tanulmá­nyi anyagból kell osztályozni s az érdemjegyek megállapításában arra kell törekedni, hogy a rendkívüli vi­szonyok miatt szükségessé vált intéz­kedések következtében a tanulókat méltánytalan hátrány ne érje. Osztá­lyozni kell azt a tanulót is, aki az is­kola székhelyéről az iskolai év máso­dik felében a rendkívüli viszonyok következtében elköltözött és e miatt az iskolábajárást az iskolai év befe­jezése előtt abbahagyta. Az érdemje­gyek megállapítása után a bizonyítvá­nyokat az adott helyi viszonyoknak megfelelő módon haladéktalanul ki kell osztani, vagy a tanulók gondvi­selőjének kell kézbesíteni. Az ilyen iskolában az évzáró ünnepély elma­rad. , 3. A magánvizsgálatokat, az érett­ségi vizsgálatokat, a képesítő vizsgá­latokat és a felső ipariskolai záró­vizsgálatokat a tankerületi kir. fő­igazgató által, egyházi hatóság alatt álló iskolákban pedig az egyházi ha­tóság által megállapítandó időben és helyen kell megtartani, nöke elrendelte, hogy a Szövetség ügyintézését a mai naptól a Hatóság vegye át. A Szövetség ügyeinek irá­nyítására a Hatóság szociálpolitikai osztályának vezetője, dr. Cser János miniszteri tanácsos kapott megbízást. Az Országos Hadigondozó Hatóság nagy lendülettel és erőteljesen foly­tatja a hadigondozás kiépítésének munkáját. Az eredményességet nagy­mértékben biztosítja a honvédelmi miniszter messzemenő megértése és előzékenysége, amellyel a hadigondo­­zó tiszteknek hadigondozási feladatok­ra való igénybevételét megengedte. A­ honvédelmi miniszternek a napokban megjelent rendelete értelmében ugyan­is a hadigondozó tisztek hadigondo­zási ügyekben a Hatóság rendelkezé-­ sei és utasításai szerint fejtik ki tevé­kenységüket. Az új zöldhitel-rendelet A MTI közli, hogy a Budapesti Közlöny április 1-i száma közli az 1944. évi mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez szükséges úgynevezett zöldhitel-rendeletet, amely — az el­múlt évi rendelettel lényegileg azono­san — kimondja, hogy a hatálya alá eső készpénzkölcsön­ökből, vételárelő­legekből, termelési szerződésekből, a műtrágya és növényvédelmi s­zer ilyen hitelezéséből eredő követelések behaj­tására irányuló árverést elemi kár esetében nem lehet elhalasztani. Eze­ket a követeléseket — a készpénzköl­­csönök kivételével — a termékek ár­verési vételárának felosztásánál elő­nyös káelégítési jog illeti meg. Felhívjuk mélyen tisztelt ügyfeleink­­ figyelmét arra, hogy április 6-tól április 8-ig leizárólig | »*^5 leltározás miatt üzemszünetet tartunk. Ez idő alatt rádiókészülékeket javításra nem vehetünk át. Or­on rádiógyár service-osztálya BUDAPEST, XIII., VÁCI­ ÚT 99. nevezett ki, amely most életbe lépteti azokat a rendelkezéseket, amelyek el­távolítják azokat az akadályokat, amelyek Magyarország és a Biroda­lom, illetve annak szövetségeseivel való együttműködés útjában állanak. A magyar nép túlnyomó többsége az események ilyen alakulását, mint li­­dércálomtól való megszabadulást és mint a túlfeszített légkör enyhülését örömmel üdvözölte. A kormányzó in­tézkedései és az új kormány mögött ott áll az egész magyar nemzet. Min­denki meg lehet róla győződve, hogy a fejlődés a két nép régi fegyver­barátságának helyreállításához vezet Egy másik kérdésre kijelentették: pillanatnyilag arról van szó, hogy a hadvezetés számára mozgósítsák az összes erőket, hogy a győzelem révén biztosítsák a jövő tervek megvalósí­­tásának lehetőségét; ezt a jövőt az új rend fogalma határozza meg. Rendelet az iskolai év befejezéséről ■wwimiímwwI IMII Ilin III mi mm Egy kézbe került az állami és társadalmi hadigondozás A MTI jelenti: Az 1942. év folya­mán társadalmi egyesületként alakult Országos Hadigondozó Szövetség az 1939 óta folyó hadiesemények követ­keztében támogatásra szoruló hadi­sérültek és hadigondozottak anyagi, valamint szellemi megsegítését tűzte ki céljául. Az 1943. év októberében a hadigondozást polgári közhatósági feladattá tették és az ügyek intézé­sére megszervezték az Országos Hadi­gondozó Hatóságot. A Hatóság 1944 január 1-én működését megkezdte. Az azóta eltelt idő tapasztalatai azt mutatták, hogy a hadigondozás ered­ményessége érdekében az ügyeknek egységes szempontok szerinti irányí­­tására van szükség és az állami, va­lamint a társadalmi hadigondozás ve­zetését egyesíteni kell. Ehhez képest vitéz Bonczos Miklós, az Országos Hadigondozó Hatóság el­ HAIDEKKS^VEfZií Bj SngedélymoRícs csélkeretsc fi IGA­Z^JTCl 58/11. j. it rniir—riwBiMii«i éh...........................

Next