Pesti Hírlap, 1944. október (66. évfolyam, 223-248. szám)

1944-10-01 / 223. szám

ssss ||pf * I Ilim H é|J BVi a pályaudvarokon PBbSSfISI ’WlPk Ejtta Hpl IHaj IBS Wte Www. jpfl B1 Ktaflja: TcsU Hil­ls). Előfizetési ára SKfÄÄ®' fBfifil BW PKafflPiPi BSP! BCSB&gy ISB jEpil jBSa REPaOsS * lap r.-t,‘‘ Előállítja: t hóra 3.40 P. ti HHBr Spj 'irtg­­*% eiEKa MS« ej® Légrády Testv. r.-t. éTt» 0*80 P. Meg- tatrijf IfcmiM» MuaagSgS raps WfM HenaS­iM&g SM* IsSfewri IW1*-- .j. nyomdája. Szerk. Jelenik hétfő kivé- H9R j-tP&fagJjF «Sy­­K-KáJ MBPM feli jt-i® VÉS» Kaja! fők.: V., Vilmos ■elével minden nap HMM W*S®Bs8l V99HW­­­W Vnl fim» VPf »W8 wl KeBPSH mm Hal Hl cs.-ut 7*. T. 112-205 Magyar-német kezdeményezés ,Temesvár és Nagyvárad között Néhány napig úgy látszott, hogy a keleti arcvonal harcainak súly­­pont­ja a déli szakaszra, vagyis a Kárpátok északi és északkeleti vo­­nlatára, valamint a magyar-román­­tár vonalára helyeződött át. A­gújabb jelentések szerint a ma­­ar-román határ mentén a szor­­t támadás nyugvópontra jutott és lehetővé tette, hogy a magyar a német csapatok ellentámadás­menjenek át. A kezdeményezés­e5 jeleként Temesvár és Nagyvá­­d között indultak ellentámadó­­k, amelyek jelentős kezdeti siker­­t jártak. Gyulától északkeletre egy m­agyar páncélos kötelék rajtaütés­­e visszafoglalta Sarkad helységet, a másik magyar kötelék Makó­örnyékén folytatja sikeres tévé­­■nységét, amelynek célja ennek a rél térségnek a szovjet páncélok­któl való megtisztítása. Magában városban utcai harcok folytak, met páncélos erők Nagyváradtól m­ire átlépték az Arad felé vezető út és körülzárták az itt támadásra ülekező ellenséges csoportokat A német katonai szóvivő is hangsúlyozta az erdélyi ma­gyar-román határvidéken ki­alakuló ellentámadások ked­vező alakulását. Figyelemreméltók azok a jelen­­sek, amelyek a Vaskapu körüli arcokról számolnak be. Ez a tér­­g igen fontos sarokpillére az egész­­keleti védelmi rendszernek és a sovjet, miután Románia és Bák­­­is harc nélkül a kezébe került, sősorban szerb területre próbált szivárogni. Miután ezen a vidé­­­­­gnél nincsenek kialakult arc­­­­tálak, helyenként sikerült az ősz kötelékeknek átkelniök a Dun­án. Ebből a szempontból van nagy­elentősége annak a német jelen­­stnek, amely szerint a Duna déli írtjairól ebben a térségben sike­­ült elűzni a­ bolsevistákat. Ide tar­tik úgyszintén a Vaskaputól délre nő, a szerbiai Brza Palankának az szivárgott szovjet erőktől való isszafoglalása. . A Székelyföldön az állandó eső­­s, sőt újabban a havazás tovább­­is akadályozza a számottevő fdműveleteket. Tordától két d­­­ílt gyengébb támadásokkal kísér­­tezett a Szovjet, ezeket azonban elhiusították. Az északkeleti Kárpátok szóró­iban folytatták a szovjet csapa­tk széles arcvonalon támadásai­ét. Az áttörési kísérletek tovább­­i is meghiúsultak a német had­­tztályok ellenállásán. A szovjet csapatok nem tudtak a már három hete dúlő harcok­ban döntő sikert elérni, Jupán a legutóbbi napok során, az írandó sűrű ködöt felhasználva, került néhány kisebb köteléknek sszivárogni a német támaszpontok ezött. A Kárpátoktól a Memelig tartó­ulajdonképpeni keleti arcvonalon sehol sem került sor nagyobb had­műveletekre és csak a legészakibb Sárny, Riga térsége volt továbbra­­ heves harcok szinhelye. A lett­­­­szegi német elszakadó mozdula­té rendben folynak és a német ancélos kötelékek mindenütt meg­adták akadályozni az északi had­­ereg bekerítését. Álhír Belgrád elfoglalásáról Berlin, szept. 30. (Internnf) Az an­­arai rádió bolg­ár és francia nyelven következő jelentést közölte: Londonból érkezett jelentés szerint Tito tábornagy parancsnokság a­latt álló „nemzeti felszabadító had­ereg“ csapatai felszabadították a­ugoszláv fővárost. Belgrádban ez a szenzációs jelen­és nagy meglepetést keltett, mert ott eyáltalán semmit sem észleltek az Ilitólak­os felszabadításról. (MTI) Részletes jelentések a magyar-román határ mentén folyó harcokról Eden: Senki sem jósolhatja meg, meddig tart még a harc Keleten és Nyugaton A 55. számú magyar hadijelentés A MTI jelenti: A honvédvezérkar főnöke közli: A makó-csanádpalotai határszakaszon át betört ellenség Makót elfoglalta és élével Földeákig jutott előre. A megindult saját ellen­­támadás Makó felé már eddig is si­keresen teret nyert. Ezekben a har­cokban 47 ellenséges harci kocsit ki­lőttünk, számos foglyot ejtettünk és nagyobb zsákmányra is szert tettünk. A mezőhegyes-sarkadi határszaka­szon az ellenség számos, páncélosokkal támogatott támadását visszavertük. A Nagyszalontánál a határon át betört ellenséges erőcsoport ellen el­lentámadásunk folyamatban van. Nagyvárad nagy ellenséges túlerő­vel szembeni hősies védelme után a beérkezett magyar és német erősíté­sekkel ellentámadásba mentünk át és a város elfoglalására törő szovjet erőcsoportot szétvertük. Kolozsvártól délre és a Székely­föld északi részén az ellenség támadó tevékenysége — a múltban elszenve­dett súlyos veszteségei miatt — csök­kent. Ezekben a harcokban a ma­gyar és német csapatok az ellenség támadását visszaverték és a nagy túl­erejű szovjet erőket feltartóztatták. A magyar és német csapatok ezen a területen szeptember elseje óta 1100 foglyot ejtettek, 134 harci kocsit és rohamlöveget kilőttek, 112 löveget és páncéltörő ágyút, 51 aknavetőt, 554 géppuskát és sok más egyéb fegyvert zsákmányoltak vagy semmisítettek meg. Az északkeleti Kárpátok magyar csapatok által védett arcvonalán csu­pán helyi jelentőségű harci tevékeny­ség volt. Az ellenségnek a Tatárhágó és kisebb erőkkel ettől nyugatra levő szorosok ellen intézett támadásait — az ellenségre nézve súlyos vesztesé­gekkel —­ visszavertük. Szegedtől keletre Sarkadnál és Nagy­várad térségében a bolsevistákat és a románokat visszavetették a határ irá­nyába. Nagyvárad ismét saját kézben van. Tordától kétoldalt és Szászré­­gennél visszavertük az ellenség heves helyi támadásait. A beszkidi hágók ellen széles arc­vonalon indított szovjet támadások pénteken is meghiúsultak hadosztá­lyaink szívós ellenállásán. A Duna és a Rigai öböl között pén­teken alább hagyott az ellenség tá­madó tevékenysége. Csapataink és lett SS kötelékek minden támadást visszavertek. A keleti arcvonal északi szakaszán folyó elszakadó mozdulat során, amelyről pénteken jelentettünk, a ha­t MTI jelenti: illetékes katonai helyről közlik. A­­makói nagyváradi határszaka­szon a nagy túlerőben levő szovjet és román erőknek igen súlyos vesztesé­gek árán is csupán két helyen sike­rült a határon át betörve teret nyerni. A Makóra előretört szovjet gyorsan mozgó és páncélos kötelékek további támadásuk folyamán egyik hadosz­tályunk ellentámadásába ütköztek, mely az ellenséget előbb feltartóz­tatta, majd ellentámadással nyugatiról Makóig, Hódmezővásárhelyről pedig Földeákig visszavetette. Itt a súlyos harcok még most is tartanak. A har­cok hevességére jellemző a hadijelen­tésben is említett nagyszámú ellen­séges páncélos kilövése. Ezekben a harcokban önfeláldozó vitézségével különösen kitűnt egyik rohamtüzér ütegünk, mely napokon keresztül ví­vott súlyos harcok után hat roham­­lövegre leapadva, húsz T-34-es harci kocsival és számos nehéz páncéltörő ágyúval került szembe. Az üteg a harcot a sokszoros túlerővel szemben is felvette és hősies küzdelemben 16 ellenséges harci kocsit kilőve, a saját rohamlövegek is harcképtelenné vál­tak. Az utolsókig küzdő rohamüteg egész személyzete élén az ütegpa­rancsnokkal, Kőszeghy Barnabás fő­hadnaggyal, hősi halált halt. A hadi­jelentésben említett 47 kilőtt ellen­séges harci kocsi nagy részét ez a rohamüteg semmisítette meg. A Gyula körüli harcokban különö­sen kitűnt egyik miskolci zászlóal­junk, amely Gyulát túlerejű ellen­séggel szemben hősiesen védte, mi­közben még hat ízben a betört ellen­ségre ellentámadást is végrehajtott A már Gyuláig előretört ellenséget egyik páncélos hadosztályunk csapa­tai vetették azután vissza és az ellen­ségnek oly súlyos veszteségeket okoz­tak, hogy ezen a területen a helyzet már hosszabb idő óta megszilárdult és az ellenség újabb nagyobb táma­dásokkal már nem is kísérletezett A legsúlyosabb harcok Nagyvárad területén fejlődtek ki. Itt a déldunán­­túli 12. hadosztályunk Németh Béla vezérőrnagy parancsnoksága alatt a túlsúlyban levő ellenséggel szemben napokon keresztül tartó heves és rendkívül­­ súlyos harcokban kemény helytállással és önfeláldozóan, • köröm­szakadtáig védte a várost A had­osztály az ellenségnek igen súlyos veszteséget okozva, mindaddig kitar­tott, míg a­­ beérkező magyar és né­met erősítések a támadó ellenséget szétverték. A beérkező újabb erők közül a harcok súlyát az egyik né­met páncélos hadosztály vette, át, mely már az ellentámadás első nap­ján is az ellenségnek súlyos veszte­ditengerészet a tenger felől ismételten beavatkozott a hadsereg harcaiba és rövid idő alatt erős csapatkötelékeket fegyverrel és felszereléssel, az összes sebesülteket, valamint a polgári la­kosság ezreit a tengeren át elszállí­totta. Légiháború Az angolszászok szeptember 29-én bombázókkal és vadászkötelékekkel folytatták a nyugatnémetországi pol­gári lakosság terrorizálását. Helységek és vasúti szerelvények ellen intézett­­támadások következtében főleg a Raj­­na balpartján veszteségeket szenve­dett a lakosság. Brit repülőgépek az éjjel bombákat dobtak Karlsruhe vi­dékén, jéget okozott, sok foglyot ejtett és nagyobb zsákmányra tett szert. Ez­zel a Nagyváradtól délre levő terüle­ten a helyzet súlyossága lényegesen enyhült.­­• A Nagyváradtól nyugatra folyó harcokban kitűnt Tömöry Jenő ve­zérkari ezredes, az előbb említett 12. hadosztály egyik harci csoport­­parancsnoka is. Példaadó magatar­tásával kiemelésre méltó vitéz Zsol­­nay ezredes, egyik járás katonai köz­­igazgatási vezetője, aki az ellenséges előnyomulás hírére öntevékenyen át­vette a parancsnokságot a szomszé­dos községek csendőrei és az ott­ el­helyezett műszála alakulat fölött, ezekkel harci csoportot alakítva, a támadó ellenséget visszavetette és egy nagyobb község védelmét a la­kosság bevonásával feszesen meg­szervezte. Kiemelkedett még teljesít­ményével Csorna főhadnagy parancs­noksága alatt utász és ejtőernyős ré­szekből alakított harci csoport, vala­mint az ezt támogató Horváth szá­zados parancsnoksága alatt álló tü­zérosztály, mely három román és egy szovjet zászlóaljból álló ellenséges csoporttal szemben példás vitézség­gel küzdve megakadályozta az ellen­ség térnyerését, az ellenségnek nagy veszteséget okozott, több foglyot ej­tet és számos tűzfegyvert is zsákmá­nyolt. Kimagaslóan vitéz magatartást ta­núsított Forrás Ottó csendőrhadnagy. Ellenséges páncéltörő ágyuk heves füzében saját ellentámadásunk nem tudott előrejutni. Erre Forrás had­nagy önként jelentkezve, egy, járőrrel az ellenséges páncéltörő ágyukat ol­dalból megtámadva, egy orosz pán­céltörő ágyús­ szakaszt, kézigránáttá szétugrasztott és egy páncéltörő ágy zsákmányul is ejtett. A hősies küzd­lemben megsebesült, de azzal mo­st törődve, tovább vezette járőrét. A Kolozsvártól délre folyó harcok­­­ról a szeptember 26-iki 34. számú ma­gyar hadijelentés kiegészítésében már megemlékeztünk. Az ellenség az itt elszenvedett súlyos veszteségekre vak­ tekintettel csak kisebb erőkkel kisér­letezett állásainkba betömi, ezet visszavertük. Ugyancsak nem kérem, sor nagyobb ütközetekre a lényegé­ben a Maros mentén húzódó arcvona­lon sem. A keleti Kárpátokban folyó harcok­ban kiemelkedő teljesítményt mutat­tak a Borsai-hágó területén küzdő alakulataink. Az Északkeleti Kárpátokban, mint a hadijelentés is említi, csak helyi jelentőségű harcokra került sor. Egyes védőszakaszokon azonban a küzdelem igen heves volt Az ellen­ség különösen a Tatár-hágó előteré­ben szenvedett súlyos véres vesztesé­geket A magyar hadijelentés kiegészítése A szeged—nagyváradi arcvonalszakasz részletes térképe. (Bekeretezve a magyar és német hírszolgálat helységnevei.) A német véderő főparancsnoksága közli: A Vaskaputól kétoldalt a Duna-ka-­ dunamenti támaszpontot ismét­eli a iparban folyó, harcok, amelyekbe i­iadtank a bolsevistáktól, mindkét részrőlgjonnan odavont erők . Német és magyar kötelékek a né vatkoztak be.-it­ovább tartanak. Ea n­é­met légi­erő hatásos támogatásává Dél-Erdély (Bekeretezve a magyar és német hírszolgálat helységnév­ei) A dalmáciai és albániai partraszállás csak helyi jellegű Zágráb, szept 30. Különböző hírek terjedtek el Horvátországban, amelyek szerint az angolszászok partraszálltak­­Albániában és a dalmát szigeteken. Az ellenséges hírszolgálati irodák és rá­diók a touloni partraszálláshoz ha­sonló nagyarányú hadműveletről adtak hírt. Mint a Horváth TI jelenti, ille­tékes horvát helyen ezzel kapcsolato­san a következő felvilágosítást adták: Partraszállások valóban történtek, de nem abban az arányban, amelyet az ellenség feltüntetett A hadművele­teket szenzáció erejével ható nagyará­nyú vállalkozásoknak igyekeztek fel­tüntetni. A valóság az, hogy Albániá­ban angol zavaró kötelékek szálltak partra s nyilvánvaló céljuk zavarni a görögországi német csapatszállításokat és közvetlen kapcsolatot létesíteni az ott tevékenykedő partizánokkal. Hang­súlyozni kell, hogy a partraszállás egé­szen kisarányú, felszámolásával rövi­desen számolni lehet. Ami a dalmát szigetek elleni hadműveleteket illeti, azok csak a régebben elkezdett akciók folytatását jelentik. Ennek inkább for­mai jellege van és nem jelent nagyobb sikert a partizánok elleni hadviselés óta ezek és a többi szigetek többször cseréltek­ gazdát. A hadijelentések ép­pen a hel­yi jellegű harcok miatt nem számolnak ,be a dalmát szigeteken tör­tént változásokról. (MTI.)

Next