Pesti Hírlap, 1944. október (66. évfolyam, 223-248. szám)
1944-10-01 / 223. szám
A Dardanellák múltja Amióta Törökország diplomáciai kapcsolatát Németországgal megszakította, a Dardanellák régóta vajúdó kérdése és ügye ismételten a világsajtó érdeklődésének homlokterébe került De hiszen érthető is, mert a Dardanellák birtoklása szorosan öszszefügg a Földközi-tenger keleti récének uralmával Már pedig e tekinetben több nagyhatalom érdekösszeütközéséről van szó. E tengerszorosnak fölötte érdekes multja és története van. A mai Dardanellák, a hajdani Hellespontus, az Égei-tengert köti össze a Márványtengerrel és ezen keresztül a Feketetengerrel Ez a tengerszoros már a legrégibb korban nevezetes szerepet játszott az emberiség történetében s az egymással vetélkedő hatalmak Eris almája volt! Stratégiailag legelsőbben Kr. e. 481-ben játszott fontos szerepet, amikor Xerxész perzsa király, a harmadik perzsa háború idején. Hétszáz hajóból hidat veretett s roppant hadseregével Ázsiából átkelt az európai partra. Ezen a helyen úszta át a tengerszorost Byron, a nagy angol költő. Másodízben a peloponnézoszi háborúban jutott fontos szerephez a tengerszoros, amikor az athéni hajóhadat a spártaiak tönkreverték. Nagy Sándor, Makedónia királya, 334-ben kelt át a Helleszpontuszon s az ázsiai földön megtörte a perzsa satrapák hatalmát. A rómaiaknak III. Antiochusz sziriai királyal való háborujuk idején Scipio Africanus major hatalmas hadsereggel kelt át a szoroson és ISO-ben a Magnesia mellett megverte ellenfelét A Mithridatész ellen folytatott háború idején Sulla Kr. e. 84-ben átkelt a Helleszpontuszon és Dardanoszban, a szoros kisázsiai partján, mely várostól a Dardanellák nevüket nyerték, a pontusz seregeket békére kényszerítette. Amikor Kis-Ázsia elfoglalása után a törökök hatalmukat a Balkánra is kiterjesztették, velencei és nápolyi hajókból erős hadiflottát állítottak össze, hogy a törökök terjeszkedésének gátat vessenek. A keresztény hajóhad behatolt a szorosba s a török flottát tönkreverte. Később azonban, 1357-ben, Szolimán szultán alatt sikerült a törököknek átkelniük a szoroson s elfoglalni Gallipoli erősségét, tiz évvel később pedig I. Murád szultán már Drinápolyba tette át székhelyét és diadalmasan vezette előre hadseregét a szerbek ellen, kiknek seregét 1389-ben a Rigómezőn vívott véres ütközetben legyőzte. Amikor I. Bajazid szultán 1398 szeptember 28-án Nikápoly mellett Zsigmond magyar keresztes hadát megverte, hírülvte, hogy a mongol hadak Timur vezérlete alatt betörtek ázsiai tartományaiba. Sietve átkelt a Helleszpon- s tuszon s az angórai mezőségen megütközött a mongol hadakkal de csatát vesztvén, maga is Timur fogságába került. Konstantinápoly elfoglalása után a törökök a szoros mindkét partján egész sor erődöt építettek. Az orosz flottának 1770-ben Elphistone tengernagy vezetésével sikerült a két első erősség közt a szorosba lopva behatolni. A II. Katalin orosz cárnővel 1774-ben kötött békeszerződés értelmében Törökország kénytelen volt az orosz hajóhadnak szabad utat engedni a Dardanellák szorosán. Annak idején világszerte nagy feltűnést keltett Bainbridge amerikai kapitány bravúros vállalkozása. Bainbridge az amerikai „George Washington“ fregattnak volt a parancsnoka, Mustafa basa algíri kormányzó megbízásából arra vállalkozott, hogy a török szultánhoz igyekvő algíri követet magával viszi Konstantinápolyba. Bainbridge november első napjaiban érkezett a Dardanellák bejárata elé. Bezzeg nem járt ilyen sikerrel Duckworth angol tengernagy vállalkozása! Duckworth 1807 február 19-én nyolc csatahajóból és négy fregattból álló hajóhadával áthaladt a szoroson és meg sem állt Konstantinápolyig. Ennek a vállalkozásnak az volt a célja, hogy III. Szelim szultánra ráijesszen, nehogy eszébe jusson szövetséget kötni Napóleonnal! Csakhogy III. Szelim szultán nem ijedt ám meg! Ellenkezőleg: a tárgyalásokat addig hozta-halasztotta, míg a szoros erődítményeit alaposan megrakták katonákkal és a francia tüzérséggel! A mit sem sejtő angol tengernagy kénytelen volt viszszafordulni, s büszke armadája csak alaposan megtépázva tudott kikerülni az egérfogóból. Ettől fogva nem is igen próbálkozósak idegen hadihajók, a török porta tudta nélkül a Dardanellákon áthaladni. Ezért történt, hogy 1833-ban az orosz flotta szabadon áthaladhatott a szoroson, míg az egyesült, angol és francia flotta kénytelen volt visszafordulni A krími háború idején (1853— 1856) viszont a nyugati államok hajóinak engedte meg a szultán a szabad áthajózást, úgy hogy azok 1854 szeptember havában már 550.000 emberrel vonulhattak föl a harctérre. Az 1877 —1878. orosz-török háború idején a porta csak az angol hajóhadosztálynak engedte meg az áthajózást s ennek is csak azért, hogy az oroszokat távol, tartsa Konstantinápolytól Érthetően nagy feltűnést keltett tehát Milic olasz kapitány vállalkozása, aki 1912 június 14-én torpedóflottilájával behatolt a Dardanitákba s el is jutott Kilid-Barig, ahol a török flotta horgonyozott Legutóbb, mint emlékezhetünk, az első világháborúban erőszakolták a nagyhatalmast egyesült haderői az áthatolást, de eredménytelenül A török kormány természetesen ragaszkodott az öt nagyhatalommal 1841-ben Londonban kötött egyességben gyökerező jogához, amelyet az 1858. párisi béke megerősített. Az egyesség értelmében idegen hatalom hadihajóinak a török kormány engedélye nélkül a Dardanellákon átkelniök nem szabad! A Montreux-ban 1936-ban megtartott nemzetközi értekezleten Törökország kérte, hogy a Dardanellákat megerősíthesse. Az értekezlet a kérést teljesítette. Csillag Kálmán. Rádiók nagy világvevője, kistrupszek, porszívók, villanyva alák, stb. Dr Kovács és Társa kit-»« Budapest, V., Arany János utca 9., félemelet 1. Telefon: 115—514. _______________ Ellenméreg írta Gyenge hívón Hat hónap múlt el és még minden úgy fájt Editnek, mint az első álmatlan éjszakán, amikor megtudta, hogy nincs mit remélnie tovább: szerelmük, kettejük közös érzése meghalt. Az egyre ritkuló öröm végleg elillant életéből és a szenvedés állandó társává szegődött. Elhitette magával, hogy felejteni szeretne, de éppen igyekezetével, görcsös másra gondolásával tartotta ébren fájó emlékeit. — Ugye nem érdemli meg, hogy gondoljak rá, — mondta néhány ismerősének, akik előtt nem kellett szégyelnie érzéseit. De akármi volt a felelet, kínzó gyönyörűséget talált abban, hogy róla beszélhet. Ha lekicsinylően beszéltek előtte a hűtlenről, fájdalmasan mosolygott, hallgatva őrizte titkát. Géza mégis mindenkinél különb volt, soha senkivel nem tudott olyan meghittmélyen beszélgetni, mint vele, senkinek a küzdelmes élete nem hatotta meg annyira, mint az övé, önkinek a rosszaságára nem lett ima annyi mentség mint Généra... Színes egyénisége vonzotta a férikat. Csak addig foglalkozott vele, amíg megismerte őket és tudóssá vált benne, hogy messze smaradnak Géza mögött, ő volt a mérték és minden összehasonlítás javára ütött ki, behozhatatlan előnyét hirdette. Amikor legjobb barátnője férjhez ment, az önkínzó szenvedés úshetőségei nyíltak meg előtte. Pétben, a fiatal férjben Géza régi arátját fedezte fel. Kereste társaságukat, hogy beszélhessen róla, híreket halljon életéről, munkájáról, arról, hogy hova szokott járni, kikkeltalálkozik, hogyan halad mérnöki pályáján, amely szerelmük fénykorában kezdődött és amelynek sikerében majdnem annyi része volt Edit lelkesedésének, mint Géza tehetségének. Péter látta Edit életének veszedelmes irányba terelődését, a bezárkózást, a kiszínezett emlékekben és a meddő érzésekben való egészségtelen tobzódást. Feleségével együtt elhatározták, hogy szelíd, de erélyes lelki gyógymódnak vetik alá Editet, mert ismerték Géza új útjait és kilátástalannak látták a leány titkos reményét, hogy valaha is találkoznak és szerelmük életre kel. Boldogságuk biztos várából segíteni akartak az emlékektől fűtött érzések zűrzavarában eltévedt leányon. Haditerveket szőttek, cseltől sem riadtak vissza, mert úgy vélték, hogy ezzel a felejtés útjára terelik Editet. Társaságba vitték, értékes férfiak figyelmét irányították feléje és Editben is igyekeztek érdeklődést kelteni az élet ezer színes lehetősége iránt. Gézáról ritkán beszéltek. Ha Edit félig tréfásan, szomorú mosollyal célzott tüntető hallgatásukra: ügyesen elhelyezett félmondatokkal, ár-, nyalatnyi túlzással igyekeztek kisebbíteni erényeit. Nyáron meglátogatta őket Éva egyik távoli rokona. Az elegáns, fiatal fiú vidéki színtársulatoknál bonvivánkodott, tudatában volt előnyös megjelenésének és kedvesen, nyegleség nélkül beszélt arról, hogy még nem találkozott leánnyal, aki ne lett volna szerelmes belé. — Nálunk találkozhatsz ilyennel, — mondta a fiatalasszony. — Igazán? Kiváncsivá teszel. Fogadjunk, hogy két hét alatt szerelmes lesz belém. — Ne fogadj sokba, mert elveszíted. — Öt üveg pezsgő ... Együtt iszszuk meg. — Rendben van. Péter vágta szét a fogadást, bár nem helyeselte az egészet és amikor kettesben voltak, meg is mondta Évának, hogy nincs ínyére az efféle sportszerű hódítás. Edit túlságosan komoly lány ahhoz, hogy ilyen játékot űzzenek vele. A felesége letorkolta. — Ugyan, mi történhetik? Miklós nagyon kedves lesz hozzá és legalább két hétig jól érzi magát. Péter megkérdezte Mikóstól, mi lesz, ha az ismeretlen leány csakugyan beleszeret. — Mi lenne? — nevetett a színész. — Két hét múlva úgyis el kell utaznom. Ti majd vigyáztok rá, nehogy utánam jöjjön. — Nem olyan leány, — nyugtatta meg Péter és maga is megnyugodott. Az első találkozáskor Edit szokása szerint hűvösen tartózkodó volt. Miklós fiatal kora ellenére sok ösztönös emberismerettel rendelkezett. Nyomban látta: ezt a leányt nem lehet „lebeszélni“. Bevált receptjét, amely szerint „a nőket a fülükön át lehet meghódítani“, új szereppel cserélte fel: hallgatag volt, majdnem szótlan és úgy nézett maga elé, mintha mély tudást és nagy titkokat forgatna magában. Jól számított. A férfiak szóáradata kevéssé hatott Editre, de a kevésbeszédű komolyság, amely Gézában is végtelenül tetszett neki, felkeltette érdeklődését. A színész figyelmes és gyöngéd volt hozzá és bár semmi biztosat nem tudott Edit csalódásáról, megsejtette fátyolos szomorúságának okát. Úgy tett, mintha annyira tisztelné a leány bánatát, hogy nem is mer saját érzéseivel közeledni hozzá. Arra azonban gondosan ügyelt, hogy állítólagos érzéseit mély és meleg pillantásokkal adja tudtára. Legközelebb már kettesben találkoztak. Miklós folytatta a játékot, bár őszintén be kellett vallania, hogy Edit semmi különösebb hatást nem tett rá. Edit a harmadik találkozáson kezdett felmelegedni, amikor a színész arról beszélt, hogy alapjában drámai tehetséget érez magában, de szerencsétlenül előnyös külseje miatt könnyű szerepekre kárhoztatják és attól tart, végül is ezekben fog elkallódni. Ez végleg meghatotta Editet, mindig az volt a becsvágya, hogy segítségére legyen valakinek a neki való életpálya megtalálásában és a felfelé jutásban. A színész mulatott magában, nagyon jól érezte magát szerepkörében, de látta, hogy ebben az irányban kell tovább haladnia, ha meg akarja nyerni a hiúságból kötött fogadást. Ettől kezdve nem is beszéltek másról. Edit újra izgatottan készült a randevúkra és a találkozások után tovább szőtte magában mély, tartalmas beszélgetéseiket, — éppen úgy, mint régen, Gézával... Tíz nap múlva bevallotta Évának, hogy szerelmes. Az asszony Péterhez futott a hírrel. Egy ideig tanácstalanul néztek egymásra, aztán hívták Miklóst. — Mit szándékozol lenni?— kérdezte Péter. —• Ha megittuk a pezsgőt, akár holnap elutazom. — Jó, — mondta Péter, olyan komolyan,hogy Éva összerezzent hangjának súlyosságától. A pezsgőt elküldték Miklós lakására és a kísérőlevélben arra kérték a színészt, hogy ne találkozzék többet Edittel. Estére meghívták magukhoz a leányt. Beszéd közben Péter mellékesen odavetette: — Tegnap találkoztam Gézával. Edit elsápadt és tágranyílt szemmel nézett rá. — Amikor rólad beszéltem előtte, feltűnően idegeslett, — hazudott tovább Péter. — Lehet, hogy tévedek, de úgy láttam, megremegett a keze, amikor cigarettára gyújtott. Nem fontos az egész, felejtsd el, csak kötelességemnek tartottam megmondani Igaz, holnap itt lesz Miklós. Téged is várunk. Edit csak a fejét rázta, hogy nem megy. Már csak Gézára gondolt, a régire, az egyetlenre... — Persze, ha inkább máshol találkoztok ... — Nem, nem! — kiáltott a leány és kezébe temette arcát. — Soha többé nem találkozom vele... Mondja ... milyen volt Géza? Mit mondott? ... Péter még beszélt egy darabig a mérnökről, ami eszébe jutott, aztán hazakísérték Editet. Amikor egyedül maradtak, Éva rátámadt a férjére: — Hogy lehettél ilyen kegyetlen? Tudod, mit tettél? — Tudom, — mondta Péter nyugodtan. — így kellett lennie. Az emlékei szebbek és igazabbak, mint minden, ami történhetik vele az életben ... A „levegőárbíc” a német búvárhajók értékes technikai újítása Berlin, szept. 30. Hausen tengerészkapitány, az Interinf. haditengerészeti munkatársa a német búvárhajó-fegyvernek műszaki fejlesztő központjából, egy érdekres újításról tájékoztat, amelyet már régen kipróbáltak és most nagyobb tapasztalat után eredményesnek és használhatónak minősítettek. Az ellenséges hadihajókon és repülőgépeken alkalmazott, valamint a szárazföldön működő rendkívül magas műszaki színvonalon álló felderítőkészülékei ellen már régóta keresnek új elhártó eszközt A kísérletezések során 1943 tavasza óta több egyszerű, de rendkívül célszerű ellenintézkedést próbáltak már ki Ezen a téren a legfrissebb újítás az úgynevezett „levegőárboc". A rendkívül egyszeri újítás a búvárhajónak lehetővé teszi, hogy a lemerülés után bármilyen hosszú ideig, akár busz vagy harminc napog is tartózkodhassék a víz alatt. A levegőárboc lényegében tehát egy, a vis alatt levő búvárhajóban bármely időpontban és bármely helyen rendelkezésre álló „oxigéntároló tartály“. Az ellenség búvárhajóelhárítása és az elhárításnak legveszélyesebb eszköze, a repülőgép, így sokkal nagyobb akadályokkal kénytelen a jövőben megküzdeni. A búvárhajók legsebezhetőbb pontja eddig tudniillik az a tény volt, hogy a járműnek egy bizonyos idő után az elemek feltöltésére és friss levegő felvételére fel kellett merülnie. Az ellenséges repülőgép csak a felmerülés során fedezhette fel eszközeivel a búvárhajót és csak ez alatt az idő alatt támadhatta. A „levegőárboc“ tehát jóformán kiküszöböli a felmerülő búvárhajó levegőből történő felderítésének veszélyét és ezzel új korszakot nyit a búvárhajó háborúi történetében. Ezzel mindenesetre még nincs kiküszöbölve a haditengerészeti járművekről való felderítés veszélye. Következményeiben azonban eddig még előre nem látható fejlődést jelent, hogy a víz felszínén haladó búvárhajónak az oxigéntartalékoló eszköz segítségével lehetségessé vált, hogy a Diesel-motorokat az elemek feltöltésére is használja. Hansen tengerészkapitány úgy véli, hogy ez az újítás magyarázza meg a német búvárhajók legutóbbi sikereit a Csatornán, ahol ellenséges hadihajók és repülőgépek olyan mértékben közlekednek, hogy a szakértők jogosan vethették fel a kérdést, hogy a búvárhajók egyáltalában milyen körülmények között tudtak eredményesen működni az ilyen veszélyes tengerrészen. (MTI) Eden szerint a háfo©n vége még beláthatatlan London, szept. 30. (NST) Eden külügyminiszter pénteki záróbeszédében Churchillnél is határozottabban hangoztatta azt a nézetét, hogy a háború végét még nem lehet látni. Eden, aki a kormány nevében bezárta a kétnapos alsóházi vitát, kijelentette, hogy őt éppen az lepte meg, hogy egyes képviselők olyan, nézeteket hangoztattak, mintha a győzelmet már kivívták volna. „Senki sem tudja megmondani, meddig tart a háború nyugaton és keleten“, hangsúlyozta Eden. Túl korai volna arról beszélni, hogy a főcsatát már megnyerték. Különös figyelmet szentelt Eden lszédében a Japán elleni harcnak és közölte azalsóházzal hogy Lord Mountbatten, a délkeletázsiai főparancsnok jelenleg Londonban tartózkodik hadserege „speciális problémáinak“ megoldása céljából. A külpolitikai kérdésekkel foglalkozva, Eden kijelentette, hogy a „nemzetközi helyzet nem problémamentes és minél tovább hatolnak előre a szövetséges hadseregek, annál jobban növekednek és sokasodnak ezek a problémák.“ Az angol politika fő problémája Németország marad. Eden is hangsúlyozta, mint Churchill a szovjettel való együttműködés szükségességét, amely nélkül a tartós békét nem lehet szavatolni A szövetségesek egységének fenntartása ma szükségesebb, mint valaha. Részletesen Eden csupán a bolgár kérdéssel foglalkozott és kijelentette, hogy teljesen osztja Harold Nicolson képviselő beszédét, aki a vita során úgy nyilatkozott, hogy reméli „nem engedik majd meg Bulgáriának a jogtalanul szerzett területnyereségek semngen részének megtartását sem“. Áttérve a bolgár kérdésre a szónok hangsúlyozta, hogy a szövetséges kormányok egyetértenek abban, hogy Bulgáriának vissza kell vonnia csapatait Görögországból és Jugoszláviából. Másként semmiféle fegyverszüneti megállapodást nem írnak alá. Lengyelország keleti határai tekintetében Eden kijelentette, hogy az egész történelemben nem volt ennél bonyolultabb kérdés. Az angol kormány mindenesetre önálló és független Lengyelország létesítése mellett száll síkra. Tartós béke csak úgy biztosítható, ha Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjet Unió egymással állandó összhangban működik. Ezt a tényt Eden igen nagyjelentőségűnek tartja a lengyel ügy szempontjából. Az angol külpolitikának ez az első célkitűzése. Befejezésül Eden Dumbarton-Oaksról emlékezett meg és hangsúlyozta, hogy a rendkívül bonyolult kérdések végleges megoldása nem is volt várható. (MTI) BRILLIÁNST és mindennemű ÉKSZERT, ÓRÁT a legmagasabb áron veszek, eladok, hívásra házhoz megyek, alkalmi áron vehet briliánst és ékszert, ékszere eladását vállalom bizományba is Lőcsei (Liffelholtz) János óra- és ékszerkereskedő, Budapest, VI., Hagymező-utca 8. Telefon: 424-511. (Tinódy-moziház). Alexandrában megnyitották az Arab Unió kongresszusát Amsterdam, szept 30. (Német TT) A londoni rádió közlése szerint Alexandriában pénteken megnyitották az Arab Unió kongresszusát. A kongresszuson hét arab ország mintegy 40 millió lakossággal van képviselve. (MTI) pesti Hírlap 1944 okt 1, vasárnapi Pestkörnyéki gyirvólislat kerestek gyártáselőkészítésben négy HR gyakorlattal bíró osztályvezető - helyettest 1 gyártéselőkészítési osztályéra. Kézírásos ajánlatokat „Vas- és SÉs fémipar“ jeligére Monkhart Hin 9*9 delibe, Budapest, V., Szentfa István körút 9. 6114 Eb viillí ‘ Jítf. Bérmunkám tantaiel .Keresek“ jel. Blocknernek, Városház u. 19 Háromszobás telefonos iroda mintaszerűen berendezve, raktárral, üzletnegyedben, általános ügynökségi iparigazolványos, megfelelő képviseletet vagy bizományos relbízás! vállal. Megkereséseket Társas alapon is“ Versees! hír- IdeSonodába, Andrássy-ut 58. Telefon 129—039. 6109 iparvállalat keres azonnali megvételre tűzifát vagontételben. — „Kőbánya 3“ Jeligére Bleckner J. hirdetőbe, Vilmos császár-ut S3 Külföld! RÁDIÓK légi áron v 9 s 2© n te, a défen 2 k Strakyipari és Keresdedsnai Vállalat rádióosztálya VT., Hunyadi-tér 9. Tel:22-808, gffl . állam! vááSsfíi! s©ff©ft keres jó Ürítéssel és utazási • átalánnyal. Cir.: Liszt Ferenc-tér 3., I., d. e. S—12—UMBP 9 “ Bpesfi nagyvállalat keres TŰZIFÁT nagy tételben, alkalmazottai részére. Közvetítőt magasan díjazunk. Ajánlatokat kérjük „Tűzifa“ jeligére Hirdető Servicebe, Izebella utca 12 sz. _