Pesti Hírnök, 1865. április (6. évfolyam, 75-98. szám)
1865-04-22 / 92. szám
fennállása megingattassék, akkor, ha elszenvednék önök ezen souverainitás megtámadását, a lelkiismeret szabadságát támadnák meg a katholikus elv szempontjából, s hozzáteszem, hogyha Franciaország nagysága nem érdekeltetik, önöknek nincs joga 36 millió katholikust szomorítni. És most minő állása van Franciaországnak a kath. vallás feje irányában? Igaz-e,hogy mióta bevonultunk Olaszországba , ott minden Franciaország akarata szerint történt? és igaz-e,hogy azóta az olasz fejedelmek leforgattattak ? Ezekben nincs kétség, s önök láthatják, minő felelősség hárulna reánk a szentszék esése által. Eddig a pápa biztonsága a mi művünk volt, s ezzel a kormány gyakran dicsekedett. A pápaság sorsa ma is a mi kezeink közt van; egyetlen szóval elveszthetjük azt. — Nem csak önök tudják, de tudja az egész világ, hogy létezése tőlünk függ. (Mozgás.) Igen, Franciaország szavától függ minden. Ha Franciaországra nézve a kath. egység elve elleni merényletben valami nagy érdek rejtenék, önök annak elkövetéséért menthetők lennének. De egyébként önök merényletet követnek el a katholikusok lelkiismereti szabadsága ellen, kik közé nem szabad levertséget vinni hathatós érdek nélkül. Avagy hát létezik-e ezen érdek ? Valóban a világ nevetne , ha e kérdés feltevését hallaná: „van-e francia érdek a katholicismus elhagyásában?“ Minden nemes nagyravágyása nemzet kötelességének tekinti mindenütt pártolni a nemzeti cultust, s hitsorsosaik iránt bizonyos politikai clientelát gyakorolni. Idézném önöknek Oroszországot, Ausztriát, Angliát. Oroszország mindenütt, hol csak egy görög kápolna van, jogosultnak tartja magát a közbenjárásra, s a vallása felekezetbelieknek a Porta által szerzett jeruzsálemi helyzete volt oka a krími háborúnak. Oroszország tehát kockáztatott egy nagy háborút,hogy pártfogolja nemzeti cultusát. Anglia nem csekélyebb buzgósággal védelmezte a protestáns ügyet minden körülmény közt. VIII. Lajos alatt az angolok védelmezték a la rochellei protestánsokat, és ma is évenként jelennek meg protestáns egyletek küldöttei Angliában, s panaszt emelnek John Russelnél, hogy nem engedik nekik Törökországban a biblia terjesztését. A kormány meghallgatja e panaszokat, s azt mutatja, hogy nem csupán a protestantismust akarja pártfogolni,de hogy ilyen pártfogóiénak látszassák is. Ausztriát illetőleg szükséges e felhoznom mindazt, mit a német császárok tettek a kath. cultusért ? — Ausztria azóta elveszté a német sceptrumot, elegendő mérvben ma már nem védelmezheti a katholicismust, se kötelesség ma Franciaországot illeti meg. Amit Oroszország tett a görög cultusért, amit Anglia a protestantismusért, azt kell tennie Franciaországnak a katholicismusért. Ne éljünk csalódásban; a katholikusok sorsa a mi kezeinkben van. Nem az olaszok fognak okoltatni a bekövetkezhető eseményekért, nem ; mi leszünk azok okai. És ha így van, illő-e elidegeníteni a két Amerika, a kelet, Spanyolország, Olaszország, s a Rajnapart katholikusait ? E kérdésre a világ már válaszolt. De hát lenne-e ebben valami olyan, ami ellenkezik Franciaország elveivel? Vagy igaz-e, mint mondják, hogy elveink érdekében cselekednénk, ha a forradalomhoz állnánk, mely a katholikus világban teljesedő félben van ? E tekintetben legyen szabad egy eseményt érintenem. Igyekeznek bizonyítgatni, hogy az egyház ellensége elveinknek, s idéznek egy okmányt, melynek megjelenését sajnálom. Igen, az encyclica sajnálatos , de ne legyünk túlzók semmiben szóljunk őszintén. A kor által engedett szünetelés közben cultiválhattam a komoly és észlelő tudományokat, gyakran lettem megilletődve azon nemétől az elkeseredésnek, melybe az embereket a szavak értelmi vitája ejti. És midőn láttam, hogy az encyclicát magában az egyház kebelében különféleképen magyarázzák oly praelatusok, kiknek orthodoxiájok valóságos, mindig kisértetbe jöttem kérdeni magamtól: mi ebben a gyakorlati ? az egész nem egyéb szóvitánál. Az encyclica elvei nem az én elveim. De lássuk a dolgok valóságát. Ha van ország, melyben az encyclica elméletei befolyással lehetnek, az bizonyosan Róma. Önök ismerik az encyclicának a cultusok szabadságára vonatkozó tételét. És ime, Rómában van nyilvánosan látogatott zsinagóga és protestáns templom. Az encyclicát tehát kétségkívül szerencsétlen eseménynek tekinthetni, de egyszersmind olyannak, mely valóságos veszélyt nem rejt magában. Azoknak, kik a miatt panaszkodnak, azt mondanám: az egyházat is emberek kormányozzák s az embereknek vannak szenvedélyeik. És mi is uraim, kik részint a philosophiát miveljük, részint más tudományokat tanulmányozunk, sokan politikával foglalkozunk, mi mindnyájan, kik tollat forgatunk, bírunk szenvedélylyel. Hol pedig szenvedély van, ott van mérsékelt és van túlzó párt is. A római egyházban a túlzó párt kormányoz, s ez készíti az encyclikát, s ha nem tartanék tőle, hogy barátim közül némelyeket felingerlek, azt mondanám ezeknek, hogy : ti is hozzájárultatok az encyclica készítéséhez (nevetés). Gyakran mondják, hogy a szélsőségek találkoznak; hozzá tenném, hogy egymást szülik. (Újabb nevetés.) Egy másik körben, s ebben is azt mondák, hogy az ultramontán párt absorbeálta a francia egyházat, azon szép gallicán egyházat, mely történelmünk egyik dicsősége. Részemről bevallom, hogy engem ezen egyház sorsa nagyon érdekel, nem csak azért, mert hazánk dicsőségének egyike, mert oly lángelméket termett, mint Sz. Bernárd, Gerson, Feneron, Bossuet, hanem mert független tudott maradni egységében, s nem vetemült, mint a spanyol egyház, az inquisitióra, nem — mint a német egyház — a separatióra, és mert megmutatta, hogy Franciaországban van képesség a mérsékelt szabadságra. — Ma az ultramontanismus felé hajlik, ezt elismerem. De miért? Mert fenyegetik fejét, kötelességnek ismeri közötte csoportaim’. Ha önök akarják, hogy ismét gallián legyen, — félre a szigorral. Adják viszsza neki a nyugalmat, s ismét egyesült és független leend, mint volt. Nézzünk a dolog mélyére. Igaz-e, hogy a nagy katholikus vallás akadálya lenne az emberi szellemnek, az emberi gondolkodásnak ? — Lássuk. A modern időben ki a legnagyobb gondolkodó ? Ez Descartes, ő volt az emberi gondolat megszabadítója ö volt, ki felállta' a philosophiában a kétség nagy elvét, nem azért, hogy kétséghez jussunk, mert a kétség az emberi ész hajótörése, hanem hogy bizonyossághoz érjünk; ö az, ki a Discours de la Methode nagyszerű munkában felszabadítá az emberi szellemet; — és minden azt bizonyítja, hogy ő őszinte buzgó katholikus maradt. Akadályozta-e a katholicismus Bossuét, hogy egyike legyen a legnagyobb gondolkodóknak és Pascalt, hogy egyike legyen a legrendíthetlenebb a legvakmerőbbeknek ? Newton, Kepler nem voltak-e buzgó keresztények? A katholicismus uraim csak azokat akadályozta a gondolkodásban, kik nem tudtak gondolkodni. (Igen helyes.) Ne mondja tehát senki, hogy a kath. egyház akadály az emberi gondolatra. A kath. vallás volt a bölcső, hol az emberi szellem gyermekségét, s érettebb korának egy részét ápolá. De azt mondják, nincs is célban az egyház lerontása. Tudom, csak forradalmat akarnak kelteni kormányában. Hasznos-e ezen forradalom elveinknek ? Mi történik a közönséges egyház világkormányának lerombolásával ? Magát, az ezen egyház tekintélyét törik meg. Azt is mondják, hogy a pápa független marad. — ígérnek szabad egyházat a szabad államban. Erre azt mondom, hogy a trónról lelépő pápa többé nem leend szabad; a katholikus egység megbomlik, romjai szétszóródnak, s Spanyolország számára Toledoban, Franciaországéra Párisban s Ausztria számára Prágában, vagy tán Bécsben fog megtelepedni. A szabadság barátjaira különös megoldás , midőn a vallási hatalom központját Parisba helyezettnek látandják. Szónok elismerőleg szól a közelebbi időben Párisban székelő praelatusokról; kiemeli azt, ki az 1848-ban a torlaszokon halt meg ; mindnyája egyenlően bírja tiszteletét, de azért Franciaországban a katholikus vallás fejének egyikét sem akarná ; és miért ? Mert a Notre Dame közel van a tuilleriákhoz; nem akarom gyanúsítani a tuilleriákat oly tervekről, melyek a császár gondolatától távol vannak,de ismételnem kell, hogy a fejedelem jelleme nem institutio. És ezért nem akarnám én a katholikus egyház kormányzatát Párisban tudni. És ezek szerint nyíltan ki kell jelentenem, hogy önök vagy nem teendőek semmit , vagy egyenes nemzeti egyházakat alkotnak, s ez a szabadság barátaira a problémának leggyűlöletesb megoldása. És ha a pápa leszállna a trónról, csakugyan megszűnik független lenni, mi történik ? Engedjék meg önök, itt a latin és a keleti egyház történetéből egy képlettel szolgálni. Önök tudják, miként lett az ős Róma kereszténynyé. Az ős Róma babonás és nagyravágyó volt. Mint babonás, hitt a maga isteneinek, de egy keveset mások isteneinek is, s azokat pártfogold, mint nagyravágyó pártfogold a népeket is ; a Capitoliumban egyesíté minden meghódított ország isteneit. Innét következett, hogy egy napon az ismert világ minden istenei ott összesereglettek , s midőn mint együtt voltak, csupán azért, mert egymással színről, szinte szemben álltak, elenyésztek. (Nevetés.) És akkor az ezen istenek üresen maradt nagy birodalmában megjelent az egy Isten, s a Gondviselés csodálatos intézkedése szerint a legkisebb nemzet , a Krisztus nemzete jutalmaztatott meg azzal, hogy meghivassék a világ trónjára, Constantin trónjára. Ugyanazon korszakban Constantin , hogy több sikerrel állhasson ellent a barbárok betöréseinek, a birodalom anyagi erejét Konstantinápolyban szállíttatá. Rómában az erkölcsi erő maradt. Az ősi főváros csakhamar magára, és morális erejére hagyatott, s az őt fenyegető barbárok ellen ezen morális fegyverrel védekezett, keresztényekké téve őket. Ezen barbárok megtarták apolitikai hatalmat, de a vallásit Rómában hagyták. A római egyház, s a római birodalom folytattatott a lelkekben. A barbárok szétoszlottak ; része megtelepedett Galliában, része Germaniában, s mások Angliában. A nagy távolság biztosíta kölcsönös függetlenségüket. Az egyház többször megkísérle hatóságát a világi hatalmak felett kiterjeszteni, de ezt nem teheté. A világi hatalom tulajdonaiból is egyik másik alárendelni akarta Rómát, de a másik védelmezte, s a függetlenség így maradt fenn kölcsönösen. Míg ezek Rómában történtek, mi történt a keleti egyházzal ? Ezen egyház a császárok hatósága alá vonulva, azt hitte, hogy független, holott szolga lett, s fejeit gyakran lehet látni, mint bűnrészeseket azok közt, kik a konstantinápolyi trónt megfertőzteték. Az ugyanazon dogmák szerint alakult egyházak egyike sem akarta a másik felsőbbségét elfogadni; mindnyájan szétváltak. Oroszország nem ismervén el a konstantinápolyi patriarcha felsőbbségét, egyháza központját Moszkvába tette át. A történelem bizonyítja, hogy a politikai souverainitások közelébe helyezett vallási souverainitás rabszolgaságra jut. Hanem ez ellen találtak állítólag szert, mely az egyház fejének föggetlenségét megmentheti. — Ez azon rendszer, melyet e szavak fejeznek ki: "Szabad egyház a szabad államban. (Vége követk.) zárlat által oly sokáig visszatartott dohányár, ha a lázadók azóta történetesen el nem szívták. Russel lordnak megírom, hogy az angol kereskedők kikötőinkben, s az egyessült államokkal kötött szerződés által, olcsóbban juthatnak gyapothoz, mint ha megtörik a zárlatot. Magának Rus s e 11 lordnak nem szükség mondanom, hogy a jelen háború a szabadságért, nemzeti függetlenségért, s az emberiség jogaiért vitatik, és nem az uralomért; s hogy e szerint, ha Angolország igazságos leend az unió iránt, Canada mindaddig háborítlanul marad, míg elébe teszi a nemes királyné uralmát az egyesült államokkal való önkénytes egyesülésnek. (Helyeslés.) .... Befejezésül, — ha az amerikai nép helyesli — még kijelentem, hogy miként a háború alatt, úgy a békében is ez marad jelszavunk Minden nemzetnek van joga belügyeit saját módja szerint rendezni, s valamenyi oly eljárásra köteleztetik,mely alkalmas legyen arra, hogy a földön a békét s az emberi jólétet előmozdítsa.“ New York, april 5. Múlt hó 28-án sikerült egy csapat separatistának a Potuscent folyón Marylandban, „Harriet de Fond“ unionista kereskedelmi csavargőzöst elfoglalni, s miután ezt kalózhajóvá átalakították, elhagyták rajta a Chesapeake öbölt, s e tengerpart mentében haladva, két amerikai schoonert fogtak el. — „Lyons tábornok“ unionista szállítóhajó, Hatteras foknál tart. 31 én kigyulladt, s teljesen tönkre ment. A fedezeten 600 egyénből (katonák, nők, gyermekek,) csupán 29 menekült meg, kiket egy elmenő gőzös vett fel. Seward államtitkár kiáltványt bocsátott ki, melyben 1000 dollár jutalmat tűz ki oly egyének elfogatására, kik más országokból, hol tüzetnek, az unió területére léptek, s halálbüntetésre méltó bűntényt követtek el; továbbá 500 dollárt azok számára , kik az unió valamelyik polgárára bebizonyítják, hogy a fennemlített gonosztevőket segítették. Ezen proclamatio főleg azon st.albansi portyázókra vonatkozik, kik múlt évben Canadából ütöttek be. AMERIKA. Washington, apr. 2. Steward-nak táviratilag jelentett beszéde csak alkalmi szónoklat volt egy néptömeghez , mely Richmond eleste feletti örömében ujongva járván meg a várost, végre az ünnepélyesen fellobogozott külügyministerium előtt állt meg steward-ot kikiáltotta. Ez megjelent s igy szólt: „Köszönetet mondok polgártársaimnak, hogy hozzám jöttek és szerencsét kívánnak nekem Richmond eleste miatt. Most sürgönyöket intézek a külföldhöz. Mit mondjak ezekben a chinai császárnak ? Megköszönöm önök nevében,hogy birodalma kikötőiben sohasem tűrte meg a tengeri rablók lobogóját. Mit mondok majd a szultánnak? Meg fogom neki köszönni, hogy az országába menekült lázadókat mindenkor kiszolgáltatta. (Helyeslés.) És mit mondjak a francia császárnak ? (Egy hang: Hogy takarodjék Mexicoból!) Tudatni fogom vele, hogy holnap eljöhet Richmondba, a elhordhatja a TÁVIRATI TUDÓSÍTÁSOK. Berlin apr. 20. A porosz kormány gr. Károlyi osztrák követ előtt késznek nyilatkozott az Elbahercegségek rendeinek egybehivására, mihelyt az előterjesztvény felett a birtokostársak megegyeztek. Ma a tengerészethez Kielbe parancs küldetett, mely szerint valamennyi porosz hajó készen tartassák, hogy három nap alatt a kikötőt elhagyhassa. „Augusta“ hajó parancsot nyert, hogy az alseni ünnepély után egyenesen Danzigba térjen vissza. Köln april 21. A pápa az itteni káptalannak visszaadta az érsekválasztási jogot; e végre f. hó 26-ra káptalani gyűlés tűzetett ki. A Neumarkt on felállítandó királyszobornál a munkálatok megkezdettek, melyeknek conventionális büntetés alatt május 6-káig kell befejeztetniök. Páris, apr. 20. A császár, mihelyt kiköt Algírban, proclamatiot bocsátand ki a benszülöttekhez. A kabilok közé tartozó Babor törzs ellen, a hadjárat megkezdetett. Konstantinápoly, apr. 15. Egy egész szállítmány cserkesz rabszolgát lefoglaltak, és tizenhárom rabszolga kereskedő elfogatott. A rabszolgák Alexandria felé indíttattak volna. Athen, apr. 15. A király 19-én utazik el. Kriegis admiral , Otto király volt főudvarmestere meghalt. LEGÚJABB, — A bécsi és berlini cabinetek közti differentiák, melyek a tengerészeti állomásnak Danzigból Kielbe leendő s Poroszország által elrendelt áttétele miatt keletkeztek, mikép hitelt érdemlő forrásból jelentik, remélhetőleg kielégítő módon fognak kiegyenlíttetni. A berlini kabinet tekintetbe vévén Ausztria demonstrációit, a kieli kikötő-kérdés keresztülvitelét illető helyen felfüggesztette. Miután azonban Poroszország mindamellett azt állítja, hogy a tengerészeti tervekről le nem mondhat, annak eszközlésbevételét, azon valószínűleg közel levő időpontig napolta el, melyben az e tárgyban Ausztriával utólagosan folytatandó értekezés kielégítő eredménye biztosan várható. Ebből kitűnik, mikép a berlini kabinet átlátta, hogy a kieli kikötőügyben tett intézkedése által nagyon méltatlanul járt el Ausztria irányában, és most jóvá akarja tenni e hibáját. Forma szerint ugyan vissza van ekként állítva az ausztriai conpossessoratusi jog, ad integrum, fölényegben azonban semmit sem vesztenek a porosz politika tervei ezen Ausztria iránt tanúsított deferentia által. — Szentsége Sa riges gróf francia követet legközelebb külön audientián fogadta, a kihallgatás fél órát ven igénybe. — A „Waterland“ írja, hogy a mexicói nuntius visszahivatott. — Thiers-nek a conventio és Olaszország ellen tartott beszéde nem birt befolyással a törvényhozó test baloldalávak összeköttetésére. A bensőség még sohasem volt köztük nagyobb mint éppen most. A baloldal támogatta őt Rouher elleni harcában, míg Thiers a szövetség zálogául nem szavazott a válaszfelirat mellett. A francia császár a „France“ szerint csak néhány napra menend Algírba, hogy itt a főkormányzó marsallal különbféle életbeléptetendő rendszabályok iránt értekezzék, a „Patrie“ ellenben azt állítja, mikép 40 napot töltend ott, mely idő alatt a császárné mint régensnő vezetendi az államügyeket, mikép ezt már az olaszországi háború alkalmával is téve. — Lyon városa 300,000 frankot szavazott meg, mely összeg a szegénység közt fog kiosztatni. — Párisban, midőn Richmond bevételéről értesültek, az első aláírási napon négyszeresen írták alá a mexicói kölcsönt. — Rochdale város Cobden helyett Pattert választatott meg parlamenti tagul 646 szavazattal 496 ellenében, amennyit Brett torystikus jelölt nyert----úgy látszik a conservativek még radikális helyeken is elég számosan vannak. A montenegróiak ismét ellenségeskedni kezdenek a törökökkel. Mustapha basa a podgoriczai határszéli vár parancsnoka legközelebb azt jelenté, hogy a török erődített őrházakat egyes bandák megtámadták. Ismail basa, albániai kormányzó arról értesíti a Scutariban levő consulokat, hogy ha a montenegróiak 10 nap alatt nem hagyják el a török területet, kénytelen lesz őket fegyverrel kiszorítani. Miklós herceg is hasonló ultimátumot adott ki. — Madridban a „Tel de Bare“ szerint új zavargások voltak, a mozgalmat még nem tekintik bevégzettnek. — Seward északamerikai államtitkár kocsija legközelebb feldőlt , mely alkalommal karját és álkapcáját törte ki, azonban remélik, hogy egészen ki fog gyógyulni. NEMZETGAZDASÁGI MOZGALMAK. Pest, april 22. & (Az ausztriai-angol kereskedelmi szerződés) tárgyában Bécsben ma volt megnyitandó a tárgyalás. Az ausztriai tagok tegnapelőtt előleges értekezletet tartottak. Dr. Neumann Ferenc részletes jelentést olvasott fel a kormány megbízásából közelebb tett angolországi utazásáról.Mayer pénzügyi tanácsos az új tarifta díjszabályzatait fejtegető, összehasonlítva az áru értékkel és különös tekintetbe vételével azon óhajoknak, melyeket Anglia előbbi alkalmakkor a vámtételek nagyságát illetőleg kinyilatkoztatott. A programm egyes pontjai szóba kerültek ugyan, de az elnök, báró Kalchberg óhaja folytán abban állapodtak meg, hogy csak az internationális értekezletben fogják ezeket részletesen fejtegetni. **& Az államministérium a többi érdeklett ministériummal egyetértőleg, gróf Zichy Ödön, Ürményi József, Lónyai Menyhért, Mannó István, Fuchs Rudolf, Ulmann C., Somssich Pál, gr. Andrássy Gyula, Koppély Frigyes, Hajós József, Kern Jakab, Dumba Mihály, Bach György, Lévay Henrik, Tóth Lőrinc, Benesek Frigyes, Schindler Sándor Gyula, Schey Frigyes , és Stametz J. H. s társa uraknak engedélyt adott egy viszont-biztosító társulatnak Bécsben „Securitas“ név alatti fölállítására, s a társulati alapszabályokat helybenhagyta. ÜZLETI TUDÓSÍTÁSOK, Pest, ápr. 22. Tegnap délben nagy szél volt, ma kissé hűvös, derült idő. Vízállás lassanként apad. Az üzemforgalom tegnap ismét előbbi lanyhaságába hanyatlott vissza. Búzára a tegnapelőtti árakon nem akadt vevő, s a gabnacsarnokban csak 1800 mérő 85—87 fontos pestistermés eladása jegyeztetett fel; ár 2 frt 80 kr. Más gabnanemekből nem jelentetett semmi nevezetesb vétel. — Ezüst 106.21; cs. arany 3. 13 Va. — Bécs, apr. 20. (Olaj) A magyarországi repcevetések állásáról beérkezett kedvezőtlen hirek a repceolaj iránt nagy keresletet szültek, de miután a követelmények túlságosan magasak, legutóbb körülbelül csak 1000 mázsára köttetett szerződés september-decemberre 25 ft 90 krral. A külföldi lenolaj a nagyobb beszállítások folytán valamivel olcsóbb. Az új repcéről máshonnan is rosz hírek érkeznek, de ezekből a következtetés még nagyon korai lenne, miután az időjárás még sokat javíthat. Felelős szerkesztő TÖRÖK JÁNOS, A *P. Hírnök“ magántávsürgönyek Bukarest, april 20. Orosz-, Poroszs Olaszország fő consulai, kik egyszersmind az európai Duna-bizottmánynak tagjai, Cousa visszatértéig s a kamaráknak májusban leendő megnyitásáig, Galacba mentek. A miniszertanácsban jelenleg új sajtótörvényen s a miniszerfelelősségre vonatkozó törvényen dolgoznak. Kiel, april 21. A „Kieler Zig“ a tartományi kormány kijelentését közli, mely szerint a kieli tanácshoz ápril 8-án intézett utasítása visszavonatik, miután Halbhuber kinyilatkoztatta, hogy a porosz biztos rendeletét csak a hírlapokból tudta meg, holott a polgári biztosok rendeletei csak közösen kibocsáthatók. Páris, ápr. 21. A cár ma reggel Párison keresztül utazott, Napóleon császárral találkozott, s azonnal folytatta útját. Nizza, april 21. A nhg állapota tegnap este aggasztó volt. Éjjel enyhült, a nhg az éjjel aludt-