Pesti Hírnök, 1865. május (6. évfolyam, 99-124. szám)

1865-05-05 / 103. szám

finomított vascikkekben csupán a közel fekvő belfo­­gyasztásra szorítkozott, és csak annyira terjeszked­hetett, hogy a termelésében drágább styriai és mor­vaországi vascikkeket közelünkből kiszorítsa, s a­mennyire ezt a közlekedés időnkénti javulása meg­engedte, Bécsig is elhatolhasson. Természetes, hogy élénkebb üzleti években, concurrenseink drágább árucikkei igen kényelmessé tették helyzetünket, és így történt, hogy a biztos köz­lekedés hiánya, finomított vasiparunk nagy mérvék­­beni terjeszkedését lehetetlenné tevén, készítménye­ink ára aránylag magas maradt, mert az olcsó terme­lési árak nemcsak olcsó nyersanyagokat, de egy nagyszerű központosított üzletet is feltételeznek. Ha azonban az említett vasutak felépülnek, és így nyersvasunk termelő helyeit a nógrád- és borsod­­megyei nagykiterjedésű telepekkel, mint jövendő nagy hengergyáraink központjaival, ez utóbbiakat pedig honunk és a többi tartományok minden fő ke­reskedelmi piacával biztos közlekedési eszközök által összekötik, akkor rövid idő múlva védvámok nélkül is, oly nagyszerű kiterjedést nyerene vasüzletünk, hogy jó minőségű és olcsó cikkeivel, nem csak a bi­rodalom vasszükségletének nagyobb részét fedezendi, de terményei számára a dunai tartományok piacai, és Galacon át a török birodalom is megnyilandnak. *) V­o­­­n­a József: VEGYESEK, Pest, máj. 5. —­0 Felségeik a császár és császár­né jövő vasárnap Schönbrunnba teszik át lakásukat. — ÓFelségeUrunk Királyunk, mint a „N. F. P.“ hir szerint közli, junius hó folytán a ló­verseny megtekintésére Pestre is lerándulni méltóz­­tatnék. Pesten e hir általános lelkesedést idézett elő és mindenütt várva várják teljesedését. — Ő Felsége f. é. apr. 23-dikáról kelt legf. határzatával az Erdélybeni földtehermentesítés léte­sítése végetti pénzügyministeri biztost, Thiemann Frigyes helyt, tanácsost, díjelengedés mellett udv. ta­nácsosi címmel s ranggal legkegyelmesebben felru­házni méltóztatott. — A Bécsben időző brazíliai trónörökösnő és férjének tiszteletére Koburg herceg tegnap Bécsben fényes lakomát adott, melyen msgr. F a­­ c i n e 11 i a pápai nuntius is jelen volt. Ma ugyanez alkalomból nagy hangverseny tartatik. — O excja Bartakovics Béla egri érsek az országos kath. elemi iskolai alapra 1000 frtot aján­dékozott. (Azon gyönyörű kehely,­ melyet Eger városa aranymiséje alkalmával egri érsek ő excjának fiúi kegyelettel felajánlani készül, Egerbe megérkezett, s e napokban, a városházánál közszem­lére kitéve leend. E mi Danninger Ferenc bécsi mű­vész által gótstyiben készíttetett, és hű másolata azon kehelynek, melyet IX. Pius­z Szentsége használni szokott, midőn a Sz.­Péter templomában misét mond. Alján három, mintegy 1" átmérőjű, köridomu, drá­gakövekkel kirakott keret van: az elsőben, melyet 26 rubin (r. balais) ékesít, sz. Adalbert püspök, v. t. *) Az érdemes cikkíró Volny József úr ezen okoskodásai dacára, melyeket a „Magyarország anya­gi érdekei“ címü jeles folyóiratból átvettünk, mégis nagyon jól meg kell gondolni, váljon vasiparunk tönkretétele nélkül lehetne-e ezen lényeges ipar­águnkra az angolok által sürgetett szabad kereske­dés absolut elvét alkalmazni ? — Mi azt tapasztaltuk, hogy ezt legfelvilágosultabb s legrészrehajlatlanabb státusgazdáink is súlyos okoknál fogva kétségbe­vonják. S­z­e­r­k. Méltós, és fötisztelendő SIMOR JÁNOS győri megyés püspök főpásztori levele. (Folyt, s vége.) Az anyaszentegyház azt tanítja, hogy a halálos bűn háromféle következést húz maga után : a vétsé­get, vagyis, Isten megbántását, az örök és azután az ideig való büntetést. A búcsúnál egyedül csak az ideigvaló büntetés jön tekintetbe, melyet vagy itt a földön, vagy a tisztító helyen kell kiállanunk. A bün­­vétségnek és az örök büntetésnek elengedését a pe­­nitencia-tartás szentségének méltó fölvétele által nyerjük meg. De hogy ezen bünvétségnek és az örök büntetésnek elengedése után még az ideiglenes bün­tetések fenmaradnak, igen világosan tanítja ,a Szent­­írás, így megbocsátá Isten ésszüleinknek, Adámnak és Évának az ő bünvétségüket; de azért mégis ne­héz ideiglenes büntetéseket kelle elviselniük. *) Mózes súlyosan bántotta meg Istent bizalmatlanság által; Isten megbocsátá neki a vétséget; de ideigle­nes büntetésül kétkedéséért nem mehetett be az Ígéret földére. 2) Isten nagy bűntetteket bocsátott meg Dávid királynak; de azért mégis keserves ideig­lenes büntetéseket kellett neki kiállania. 3) A szent­­írás szavai az idézett példákban határozottan bizonyít­ják, hogy a bajok, ínségek és szenvedések, melyeket Ádámnak és Évának, Mózesnek és Dávidnak el kelle viselniök, valóságos büntetések voltak, nem pedig csupán csak eszközök a jobbulásra. Ugyanazt, mit a bibliából felhozott példák bizonyítanak, tanúsítja a mindennapi tapasztalás is, mert senki sem tagad­hatja, hogy az életnek sokféle fáradalmai, bajai és szenvedései nem mindenkor és csupán csak termés­­zetes következései a bűnnek, hanem annak ideiglenes büntetései is. Továbbá a tisztítóhelyről való tanítás teljesen meggyőz minket ezen igazságról, mert mi más a tisztítóhely, mint az ideiglenes büntetések le­­szenvedése ? Azért tanítja az egyház a tridenti zsinat által: „A ki mondja, hogy a penitenciatartás szent­ségének méltó fölvétele által minden büntetés megbo­csáttatik, és hogy az elégtétel nem más, mint a hit, átkozott legyen.“ Egy ily elégtétel csupán a hit által mindenesetre igen könnyű, de egyszersmind valósá­gos szabadalom volna mindennemű bű­n elkövetésére. Hogy ily nézet éppen oly keresztény- és észellenes, a­mily téves és hamis, azt mindenki belátja. Igaz, hogy a keresztség szentségében Isten túláradó irgalmából a bünvétséggel együtt minden büntetés is elengedtetik ; de ha az ember megfelejt­kezvén ezen kegyelemről, az ünnepélyes keresztségi fogadalmakat megszegi , és nehéz bűnökbe esvén, a sötétség cselekedeteit míveli, s azután a penitencia­tartás szentségében bűnei bocsánatát megnyeri: va­lóban Isten bölcseségét és irgalmát kell felismer­nünk abban, hogy az ideiglenes büntetések az ismét megigazult emberrel a bűn iszonyatosságát éreztetik, őt a jobbulás ösvényén megtartják és arra serkentik, hogy ezeihez képest az adott botrányt megszüntesse, és az isteni igazságnak eleget tegyen. A búcsú tehát semmi esetre sem elengedése a bűnnek vagy az örök büntetésnek, vagy mint a tu­datlanság és rágalom eszelősen mondja, szabadlevél a vétkezésre; nem,­­ az csak elengedése az ideigvaló büntetéseknek, melyeket Isten szent és igazságos akarata szerint az embernek bűneiért el kell viselnie és hathatós ösztönül szolgál a bűnbánó életre. Hogy Jézus Krisztus az ily ideiglenes bünte­téseket elengedhette, arról okosan nem lehet kétel­kedni. Már pedig ugyanazon teljhatalmat, melyet ő maga gyakorolt, Péterre és az apostolokra ruházta ezen szavakkal: „A­mint engem küldött az Atya, úgy küldlek én titeket. Vegyétek a Szentlelket, kiknek megbocsátjátok bűneiket , megbocsáttatnak nekik, kiknek megtartjátok, megtartatnak nekik.“ 4) Péter­hez igy szólott az Úr: „Neked adom mennyország kul­csait ; a mit megkötsz a földön, meg leszen kötve menny­ben is, a mit megoldasz a földön, meg leszen oldva mennyben is.“ 5) És ismét mindnyájához fordulva mondá: „A mit megköttök a földön, meg leszen kötve az mennyben is, a­mit megoldotok a földön, megoldva leszen menyben is.“ 6) Már pedig az ideig való bün­tetések is akadályok,melyek a mennybe való bemene­tét elölünk elzárják. Ki nyitja meg már nekünk a mennyországot? Ki távolítja el ezen akadályt ? Hal­lottátok már : Az anyaszentegyháznak az ő fejében és a püspökökben adatott Krisztus urunktól a ha­talom, mindazon kötelékeket megoldani, melyek min­ket mennyországból kirekesztenek. Ezen egyháznak van azon fönséges mennyei hatalma is a kenyeret és bort Krisztus testévé és vérévé átváltoztatni, a töre­delmes bűnösnek az ő bűnét és az örök büntetést el­engedni : hol volna most már ok azt hinni, hogy a hatalom,az ideigvaló büntetéseket egészen vagy rész­ben elengedni, tőle meg van tagadva? Valóban, sz. vallásunk története tanúsítja , mint gyakoroltatott minden időben ezen hatalom. Sz. Pál apostoli közha­­talmának erejénél fogva kizár Korinthusban a keresz­tény község kebeléből egy vérfertőztetőt és átadja a testgyötrésének, hogy a lélek megmentessék. A bűnös buzgalommal veti magát alá a vezeklésnek , és alig egy év múlva, de mindenesetre a kiszabott vezeklési idő lefolyta előtt az Apostol oldóhatalmának elejénél fogva a büntetésnek hátralevő részét elengedi neki, s az előbbi szigor helyett a kegyesség és könyörület áldásait érezteti vele, hogy a töredelmes bűnös mér­tékfeletti szomorúságba ne merüljön és netalán a sá­tán tőrébe essék.7) Itt tagadhatlan­ul búcsúról van szó, vagyis az ideiglenes büntetések elengedésé­ről az Apostolok idejéből. Ezen búcsúkat enge­délyező hatalmat az anyaszentegyház sz. Pál idejétől le egész IX. Piusig minden időben gyakorolta, és pedig azok irányában , kik rendkívüli töredelmük és szokatlan buzgalmuk által ezen kegyelemre magukat érdemesekké tették. Az életveszélyesen betegeknek , kik a vezeklés szigorú követelései­nek eleget nem tehettek, de töredelmes és aláza­tos szívvel birtak, szintúgy, mint az üldözések idejé­ben azon bűnbánóknak, kiket a hitért bebörtönözött vértanuk és hitvallók az anyaszentegyház könyörü­­letébe ajánllották, büntetésök vagy egészen vagy pe­dig csak részben elengedteték, vagyis ők búcsút nyertek. Mert tudnunk kell, hogy az első századok­ban a vezeklés súlyos és hosszas volt; ez gyakran tíz, húsz, harminc évig, néha egész életen át tartott. A vezeklőknek tartózkodniok kellett minden örömél­­vezettel, gyászruhában jártak és szigorúan böjtöltek, az isteni tisztelet alatt nem lehettek a templomban, hanem a templom pitvarában kellett maradniok ; itt esedeztek ők a legmélyebb töredelem jelenségei közt az előttük elmenők szószólása­ és pártfogásáért. Sem állás vagy tekintély, sem rang vagy birtok nem volt képes ezen törvény alól valakit felszabadítani.Így sz. Ambrus kényszeríté Theodór császárt, hogy nyolc hónapi vezeklésnek vetette magát alá azon gonosz­ság miatt, melyet elkövetett. Ezen hő buzgalom azonban idő folytán lelo­hadt, és pedig azon arányban, a minőben szaporodott a keresztények száma, s az egyházban nyugtalansá­gok és villongások támadtak; minélfogva már nem volt lehetséges a vezeklési fegyelmet eredeti szigorá­ban fentartani. Azért az egyház, tekintetbe vévén a a hívek gyengeségét és a megváltozott időviszonyo­­kat, ama szigorú vezeklési gyakorlatokat enyhébbek­re, a. m. ima­, böjtölés, alamizsna osztogatás­ és egyéb jó cselekedetekre változtatta át. Mig így az egyház minden időben búcsút engedett, mindenkor azon öntudat által vezéreltetett, hogy Isten fenyítő igazságosságának teljesen eleget kell tenni; azért hogy annak elégtétessék, az ideiglenes büntetésekért kárpótlást nyújt helyettesítő elégtételképen Krisztus­nak és a szenteknek bőséges érdem- és kegyelem­kincstárából. Elvitázhatlan tanítása ugyanis az egy­háznak, hogy Jézus Krisztus megváltási és elégtételi műve végtelen érdemű és gazdag. Az igazak is ösz­­szeköttetésben Krisztussal, mint tagjai azon testnek, melynek ő a feje, és az ő erejében, többet tehetnek, mint kívántatik saját üdvösségük kiérdemlésére, vagyis nagyobb érdemeket szerezhetnek maguk­nak, mint minőket a­ kötelesség szoros kívánalma követel, miként az Üdvözítő érdemei az isteni igaz­ságosság követelményeit nagyban fölülmúlták. Ily értelemben mondja szent Pál apostol: „Örülök éret­tetek való szenvedéseimben, mert igy betöltöm tes­temben Krisztus szenvedéseinek még elmaradott részét, az ő testéért, mely az anyaszentegyház.“ 8) Egész világosságban tárul fel előttünk ezen tanít­­mány a Boldogságos Szűznek példájában. Az eredeti bűn szennye nélkül fogantatva, mentt volt ő a bűn­nek még árnyékától is, és igy nem is érhette őt sem­mi büntetés , és mégis leghősiesebben gyakorló a vezeklés cselekedeteit; ő, a fájdalmak anyja, az Üd­vözítővel a kínszenvedés utján járt, lelkét az éles kard átszegezte. Gondoljatok a vértanuk­ és hitval­.) Col. 1. 24. *) I. Mózes 3. ») IV. Mózes 32. 3) II. Sám. 12. 4) Ján. 20, 23. 6) Máté 16, 19. «) Máté 18, 18. 7) Kor. 5. II. Kor. 2. — a másikban 26 smaragd között sz. Mihály arkan­gyal ; a harmadikban, melyet 26 fehér opál körti, olajb. főz. szent János, az egri megyének véd­­szentje képeik színes zománcban, — foglaltatnak. — Ezek közé ismét három igen szép ciselit­­munkáju aranyrámácska van beosztva : az egyikben fekete email-mezőn az egri érsekség, — a másikban Eger városa címere; — a harmadikban szintén oly munkával (ciselure) következő ajánlat olvasható : „A­r­a­n­y m­i­s­é­j­é­h­ez hálás hívei. Egerben 1865.“ Az egész gazdagon aranyozott ezüstből ké­szült, 79 latot nyom, s remekműnek mondható. (Eger.) *** (Máriássy Gábor palaepolisi püspök ő méltósága) f. hó 14-kén fog egri ér­sek ö­nméltósága által a kassai és váci püspök ö­nméltóságaik segédlete mellett a székesegyházban fölszenteltetni. — (A „Nationale“) „Deák és a dualismus“ cím alatt egy cikket hoz, mely, mint mondja, egy kiváló és lelkes hazafi tollából ered. A cikkíró azt találja, hogy a dualismus Ausztriában előhalad, miután a né­metek és magyarok azon ponton vannak, hogy meg­értsék egymást s a birodalom megfelelő két felében az urak és uralkodók maradjanak. E mellett csak a szlávok károsulnak, miért is csak ezek határozott el­lenesei a dualismusnak és a föderalisticus egység párthívei. A horvát országgyűléstől cikkíró keveset vár, a Magyarországgal való unió pártja a bécsi kor­mány hamis politikája folytán mindinkább megerő­södik és nagyon fél a magyar országgyűléstől, mely­nek összeülése legközelebb várható. — Nem baj, ha így van. *** K­m­e­t­y (Ismail basa) hazánkfia London­ban e hó 1-jén temettetett el a Kensal-greeni pro. temetőben. Londonból a temetés felöl a következőket írják : Minthogy Kmety vezérőrnagy volt török szol­gálatban, a londoni török követség vállalta el a teme­tés költségeit és rendezését, mi az elhunyt állásának megfelelőleg ment végbe. A Londonban levő magya­rok legtöbbje ott volt a temetésen, így a többi között Vukovics, Eber, Rónai, Mednyánszky, Joachim, dr. Schlesinger, Pulszky egyik fia és Vámbéry az ázsiai utazó. Előkelő angolok közül jelen voltak az Earl of Duc­e, lord St. Maur, Teashall őrnagy (a walesi her­ceg segédje), sir Henry Havelock más tisztekkel. A török követ a követségi személyzettel a sir mellett állt s mielőtt ez behantoltatott, baráti kéz virágkoszo­­rút tűzött a díszes koporsóra. Az elhunyt testvére, dr. Kmety, ki Debrecenből sietett Londonba, sajnosan nahány órával későbben érkezett, mint a temetés meg­történt. — Az első magyar általános biztosító társaság közgyűlése holnap (máj. 6.) d. e. 10 órakor tartatik meg a társaság házában. *** (A vizvezetés érdekében,­ mely­nek teljesültét a fővárosi közönség oly óhajtva várja, a helyi, tanács felszólító Pest város hatóságát, hogy e sürgős ügyre különös tekintettel legyen, a megkez­dett tárgyalások befejeztetését siettesse,s ezek eredmé­nyét az összes ügyiratokkal s minden részletében elké­szített tervvel együtt terjeszsze fel, egyszersmind arról is jelentést tevén, hogy mennyit lenne hajlandó a víz­vezetés valósítására felajánlani, s e felajánlandó ösz­­szeg honnan fedeztetnék. — E jelentéssel egybefügg azon értesítés, hogy a vízvezeték ügyében tanácsilag kiküldött bizottmány a főpolgármester elnöklete alatt szombaton tartandja ülését, melyben a fővárosi fő­­számvevő által szerkesztett, a község részéről a tár­sulat irányában megállapítandó feltételek, különös figyelemmel a városi érdekek jövőrei megóvására, de egyszersmind a társulati előnyök csorbítása nélkül fognak formuláztatni, s így remélhető, hogy ezen köz­hajtású vállalat életbeléptetése mindinkább való­­sulásnak indul. #A Pickering úr az „erdélyi vasút“ építése ügyében biztosítékul letett váltókat május­­ sején, mint a „Debatte“ jelenti, visszavette, mert az ügy végtelenbe látszik elhalasztva lenni. *** (Az állam javak eladatásának kérdése) éppen nem halad oly gyorsan a megvaló­sulás felé, mint az némely részről állíttatott. Egy részről a pénzügyministérium még nem hozott végle­ges határzatot s így nem is tehetett közzé ultimátu­­­mot, másrészről a több rendbeli vállalkozók sem te­hettek ajánlatot, miután nem ismerik az előfeltétele­ket. Azon állítás is, mintha az ebbeli vállalkozók között megegyezés létesült volna közös ajánlattételre, mint Bécsből jelentik, teljesen alaptalan. Langrand- Dumonceau ur nehány nap óta Bécsben időzik s e részről csak önálló ajánlatok váratnak a többi vál­lalkozóval való megegyezés nélkül. *** Herceg Batthyányi Fülöp­­ fő­méltósága a rácpetrei, olaszi és palkonyai templomok megújítására közelebb több rendbeli intézkedést tett. A herceg kegyurasága alá tartozó összes templomok­ban Bécsben meghalt testvéréért, gr. Batthyányi Ivánért gyászmisék mondattak. —­Pilat kormánytanácsos, az ausztriai jour­­nalisták veteránja, a martius előtti „Beobachter“ cí­mű politikai lapnak sok éven általi szerkesztője, 83 éves korában Bécsben tegnapelőtt meghalt. Pilat 1782-ben Augsburgban született s miután Göttingá­­ban jogtanulmányait befejezte, 1803-ban mint magán titkár lépett herceg Metternich, a berlini udvarnál levő akkori rendkívüli követ és későbbi osztrák pre­mier szolgálatába, ki Bécsbe magával hozta s itt a „Beobachter szerkesztését bízta reá, melyet előbb Schlegel Frigyes vezetett. A francia háborúk alatt a hadseregi jelentések szerkesztésével s az akkori vi­szonyokra vonatkozó más publicistikai dolgo­zatokkal bízatott meg. E journalisticai szolgálatokért az ausz­triai s más udvaroktól 28 rendet kapott kitüntetésül. Egész a múlt évig erőteljes volt, azóta azonban be­tegség által sokat szenvedett. *** ŐFelségének Pozsonyban való fogadta­tásáról talán nem érdektelen részlet az is, hogy a mint O Felsége a verseny-gyepen megjelent, öt tag­ból álló cigánybanda tolongott elő s a néphymnust játszá, O Felsége ajándékot nyujtatott a barna zené­szeknek. *** (Dante-ünnepély.) A florenci Dante-ünepély­­re a bizottmánynál sok költemény van bejelentve. Nevezetesen Tennyson, Rückert, Hervegh, Meiszner Alfréd és Arany Jánostól. Mint olvassuk, T­o­­­d­y Ferenc Danteről magyar nyelven irt értekezést küldött be. — Nápolyból is élénken vesznek részt a Dante-ünnepélyben. A különféle küldöttsége­ken kivül, melyek az egyetem s más művészeti s tu­dományos társulatoktól jönnek oda, sok magánegyén is siet Florencbe. *** (A gáztársulat elleni perben.) Pesten tegnap tartottak a vád- s védbeszédek. A tiszti ügyész a gáz­társulati iroda vezető hivatalnokát egy évi börtön fogságban és a költségek megtérítésében indítványoz­ta elmarasztaltatni. A vádlók ügyvédei dr. Brode és Gaizler ügyvédek voltak, a vádlotté dr. Neuhoffer.Az ítélet holnap d. e. 10 órakor fog kihirdettetni. *** A redoute hiányairól a redoute bérlői ter­jedelmes emlékiratot adtak át a városhatóságnak, melyben a hiányok orvosoltatását kérik. Valószínű, hogy ez ügyben külön bizottmány fog alakíttatni. *** Gelencsér után a szintén híres Fáncsi rab­lót is elfogták, mint mondják Liverpoolban és szintén Kaposvárra vitték. Ez utóbbinak vallomásai folytán Pécsett megdöbbentő elfogatások történtek. V* (Kinevezteté­jük a megyékben.) Pest megyé­ben Szerdahelyi Kálmán zemplénmegyei első aljegyző a központi megyei törvényszékhez ülnöknek, M­a­j­e­r Kálmán jogvégzett ügyvédi gyakornok tiszth. megyei esküdtnek. Szathmárban Z­o­m­b­o­r­y Zsig­­mond Írnok megyei telekkönyvi kiadónak, Günther János gyakornok és Je­n­ey József dijnok, Írnokok­nak neveztettek ki. *** (A Dráva folyónak) és illetőleg­ e folyó ha­­józhatásának megvizsgáltatására kiküldetett bizott­mány e hó 8-kán kezdi meg munkáját. *** Sarolta császárné, mint Páriából írják, leg­utóbb nagy veszélytől szabadult meg, mely tény Me­xico állapotait nem éppen kedvező világításban tün­teti elő. A császárné Mexicót kis kísérettel hagyta el, hogy a de la Quadalupe-ról nevezett Mi Asszo­nyunkhoz menjen, mely a fővárostól mintegy 5 l­er­­nyire van távol. Útközben egy fiatal koldust vettek észre, ki jelek által adta tudtul, hogy valami monda­ni valója van. A császárné megállíttatá kocsiját, s a koldust oda hivatá, ki azt tanácsolta a császárnénak, hogy ne utazzék tovább, mert a Plateros —­ a kör­­nyékbeli parasztok — elhatározták, hogy elfogják A császárné e tanácsot eleinte nem akarta tekintetbe venni, s tovább utazni, midőn a távolban csakugyan néhány gyanús csapatot vettek észre. Erre aztán megparancsolta a visszatérést, s szerencsére az még elég korán volt, mert rá csakhamar néhány lövés tör­tént. A golyók a császárné kocsijáig hatottak, s csak nagy nehezen érte el a fővárost minden sérülés nélkül. *** Bécsben házassági közvetítő iroda van ke­letkezőben, a londoni elhíresült „office for manages“ mintájára. A vállalkozó az államministériumtól meg­nyerte volna már az engedélyt. Az irodával fényké­pészeti műterem is lesz egybekötve, hol az illető kér­­dezősködök számára az ajánlkozók arcképei fognak elkészíttetni. Bécsi lapok már sok tréfás dolgot írnak e keletkező vállalatról, mely tárcaíróknak sok anya­got fog szolgáltatni. *** A rész­pénzviszonyokat az is kirívón jel­lemzi, hogy a bécsi és kir. rendőri biztosságoknál legutóbb 116 oly eset lett bejelentve, melyekben la­kófelek a házbér meg nem fizethetése miatt éjjel hagyták el lakásaikat, s holmijaikat titokban elszál­líttatván, családjaikkal együtt megszöktek, nem tudni hová. *** (Római régiségek.) Déváról írják a „K. K.“-nek : Mintegy három nyolcad mértföldre Dévá­tól, a Maros-Németi felé vezető útvonalban, az u. n. Zsep alatt, a vasúti töltések építése alkalmából a múlt hónapban a hegyaljából, honnét a töltésekhez szükségelt földet hordták, a munkások egy vörhe­­nyes-fehér arakit-porphir­ból faragott mintegy öt láb magas, két és fél láb széles római emlékkövet ástak ki, melynek épségben levő felirata a következő : D. M. ARMATVRVS VET... ERANVSC. HOR CO­MAGENORV___VIX. AV. L. AR. PRIMA____ MVS. VIX. AN. XVIIII. AR. SVRVS MILIS. N. M. M. VIX. AV. XX. AR. SVS TINA. VIX. AN. BSX. N­. ARE IAS. VRILL MATER P. P. F. R. M. Azt hiszik, hogy Déván alól a Maros hosszában elnyúlt és Maros-Németiig terjedt hajdani Tiriscum nevű római erőd és gyarmatváros valamely családja emlé­két őrizte meg ezen mondottam emlékkő. A kő szin­­lapja felső részén egy köralaku párkányos mélyedés­ben öt emberalak mellképe van , szép tisztán kifa­ragva s az alakok úgy sorozva, hogy az első sorban három, a másodikban két dombormű szintén teljes ép­ségben látható. Az első alak egy szakállas öreg férfi képe, fején nyílt sisak, mellén páncél; a második egy déli ifjúé taréjos sisakkal és mellvérttel; a har­madik egy női alak, a negyedik egy gyermeket áb­rázol, az ötödik egy fegyverzet nélküli bajuszos és szakállas férfit képez. A Csernának a Marosba sza­kadásánál éppen a Maros partján a porondon két szép római emlékkő porladozik; az egyik mintegy négy láb hosszú és két láb széles fehér porphir, alak­ja és faragása igen szép. A másik amannál sokkal kisebb, egyszerű faragású, barna színű és durva sze­mű kő és mintegy három láb hosszú, másfél széles; ezen is felirat van, hanem a reá száradt sár és he­­lyenkinti sérülések miatt, csak az első szót „CENO“-t betűzhetni ki. NEMZETI SZÍNHÁZ. Ma május 5 én adatik: „Az igaz barát.“ Színmű 4 flv. POLITIKAI HELYZET. Pest, május 5. A francia császár tehát minden figyel­meztetést visszautasítván, ezúttal sem hallga­tott miniszerei tanácsára, hanem kivitte azt, a­mit magában föltett, t. i. elutazott Afrikába, azzal is indokolván e lépését, hogy bennma­­radását, miután az utazás már szóba hozatott, Franciaország komoly belhelyzetének tulaj­donítaná Európa, pedig Napóleon mindent örömestebb eltűr, csak azt ne mondják vagy

Next