Pesti Hírnök, 1865. május (6. évfolyam, 99-124. szám)
1865-05-05 / 103. szám
finomított vascikkekben csupán a közel fekvő belfogyasztásra szorítkozott, és csak annyira terjeszkedhetett, hogy a termelésében drágább styriai és morvaországi vascikkeket közelünkből kiszorítsa, s amennyire ezt a közlekedés időnkénti javulása megengedte, Bécsig is elhatolhasson. Természetes, hogy élénkebb üzleti években, concurrenseink drágább árucikkei igen kényelmessé tették helyzetünket, és így történt, hogy a biztos közlekedés hiánya, finomított vasiparunk nagy mérvékbeni terjeszkedését lehetetlenné tevén, készítményeink ára aránylag magas maradt, mert az olcsó termelési árak nemcsak olcsó nyersanyagokat, de egy nagyszerű központosított üzletet is feltételeznek. Ha azonban az említett vasutak felépülnek, és így nyersvasunk termelő helyeit a nógrád- és borsodmegyei nagykiterjedésű telepekkel, mint jövendő nagy hengergyáraink központjaival, ez utóbbiakat pedig honunk és a többi tartományok minden fő kereskedelmi piacával biztos közlekedési eszközök által összekötik, akkor rövid idő múlva védvámok nélkül is, oly nagyszerű kiterjedést nyerene vasüzletünk, hogy jó minőségű és olcsó cikkeivel, nem csak a birodalom vasszükségletének nagyobb részét fedezendi, de terményei számára a dunai tartományok piacai, és Galacon át a török birodalom is megnyilandnak. *) Vona József: VEGYESEK, Pest, máj. 5. —0 Felségeik a császár és császárné jövő vasárnap Schönbrunnba teszik át lakásukat. — ÓFelségeUrunk Királyunk, mint a „N. F. P.“ hir szerint közli, junius hó folytán a lóverseny megtekintésére Pestre is lerándulni méltóztatnék. Pesten e hir általános lelkesedést idézett elő és mindenütt várva várják teljesedését. — Ő Felsége f. é. apr. 23-dikáról kelt legf. határzatával az Erdélybeni földtehermentesítés létesítése végetti pénzügyministeri biztost, Thiemann Frigyes helyt, tanácsost, díjelengedés mellett udv. tanácsosi címmel s ranggal legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. — A Bécsben időző brazíliai trónörökösnő és férjének tiszteletére Koburg herceg tegnap Bécsben fényes lakomát adott, melyen msgr. F a c i n e 11 i a pápai nuntius is jelen volt. Ma ugyanez alkalomból nagy hangverseny tartatik. — O excja Bartakovics Béla egri érsek az országos kath. elemi iskolai alapra 1000 frtot ajándékozott. (Azon gyönyörű kehely, melyet Eger városa aranymiséje alkalmával egri érsek ő excjának fiúi kegyelettel felajánlani készül, Egerbe megérkezett, s e napokban, a városházánál közszemlére kitéve leend. E mi Danninger Ferenc bécsi művész által gótstyiben készíttetett, és hű másolata azon kehelynek, melyet IX. Piusz Szentsége használni szokott, midőn a Sz.Péter templomában misét mond. Alján három, mintegy 1" átmérőjű, köridomu, drágakövekkel kirakott keret van: az elsőben, melyet 26 rubin (r. balais) ékesít, sz. Adalbert püspök, v. t. *) Az érdemes cikkíró Volny József úr ezen okoskodásai dacára, melyeket a „Magyarország anyagi érdekei“ címü jeles folyóiratból átvettünk, mégis nagyon jól meg kell gondolni, váljon vasiparunk tönkretétele nélkül lehetne-e ezen lényeges iparágunkra az angolok által sürgetett szabad kereskedés absolut elvét alkalmazni ? — Mi azt tapasztaltuk, hogy ezt legfelvilágosultabb s legrészrehajlatlanabb státusgazdáink is súlyos okoknál fogva kétségbevonják. Szerk. Méltós, és fötisztelendő SIMOR JÁNOS győri megyés püspök főpásztori levele. (Folyt, s vége.) Az anyaszentegyház azt tanítja, hogy a halálos bűn háromféle következést húz maga után : a vétséget, vagyis, Isten megbántását, az örök és azután az ideig való büntetést. A búcsúnál egyedül csak az ideigvaló büntetés jön tekintetbe, melyet vagy itt a földön, vagy a tisztító helyen kell kiállanunk. A bünvétségnek és az örök büntetésnek elengedését a penitencia-tartás szentségének méltó fölvétele által nyerjük meg. De hogy ezen bünvétségnek és az örök büntetésnek elengedése után még az ideiglenes büntetések fenmaradnak, igen világosan tanítja ,a Szentírás, így megbocsátá Isten ésszüleinknek, Adámnak és Évának az ő bünvétségüket; de azért mégis nehéz ideiglenes büntetéseket kelle elviselniük. *) Mózes súlyosan bántotta meg Istent bizalmatlanság által; Isten megbocsátá neki a vétséget; de ideiglenes büntetésül kétkedéséért nem mehetett be az Ígéret földére. 2) Isten nagy bűntetteket bocsátott meg Dávid királynak; de azért mégis keserves ideiglenes büntetéseket kellett neki kiállania. 3) A szentírás szavai az idézett példákban határozottan bizonyítják, hogy a bajok, ínségek és szenvedések, melyeket Ádámnak és Évának, Mózesnek és Dávidnak el kelle viselniök, valóságos büntetések voltak, nem pedig csupán csak eszközök a jobbulásra. Ugyanazt, mit a bibliából felhozott példák bizonyítanak, tanúsítja a mindennapi tapasztalás is, mert senki sem tagadhatja, hogy az életnek sokféle fáradalmai, bajai és szenvedései nem mindenkor és csupán csak természetes következései a bűnnek, hanem annak ideiglenes büntetései is. Továbbá a tisztítóhelyről való tanítás teljesen meggyőz minket ezen igazságról, mert mi más a tisztítóhely, mint az ideiglenes büntetések leszenvedése ? Azért tanítja az egyház a tridenti zsinat által: „A ki mondja, hogy a penitenciatartás szentségének méltó fölvétele által minden büntetés megbocsáttatik, és hogy az elégtétel nem más, mint a hit, átkozott legyen.“ Egy ily elégtétel csupán a hit által mindenesetre igen könnyű, de egyszersmind valóságos szabadalom volna mindennemű bűn elkövetésére. Hogy ily nézet éppen oly keresztény- és észellenes, amily téves és hamis, azt mindenki belátja. Igaz, hogy a keresztség szentségében Isten túláradó irgalmából a bünvétséggel együtt minden büntetés is elengedtetik ; de ha az ember megfelejtkezvén ezen kegyelemről, az ünnepélyes keresztségi fogadalmakat megszegi , és nehéz bűnökbe esvén, a sötétség cselekedeteit míveli, s azután a penitenciatartás szentségében bűnei bocsánatát megnyeri: valóban Isten bölcseségét és irgalmát kell felismernünk abban, hogy az ideiglenes büntetések az ismét megigazult emberrel a bűn iszonyatosságát éreztetik, őt a jobbulás ösvényén megtartják és arra serkentik, hogy ezeihez képest az adott botrányt megszüntesse, és az isteni igazságnak eleget tegyen. A búcsú tehát semmi esetre sem elengedése a bűnnek vagy az örök büntetésnek, vagy mint a tudatlanság és rágalom eszelősen mondja, szabadlevél a vétkezésre; nem, az csak elengedése az ideigvaló büntetéseknek, melyeket Isten szent és igazságos akarata szerint az embernek bűneiért el kell viselnie és hathatós ösztönül szolgál a bűnbánó életre. Hogy Jézus Krisztus az ily ideiglenes büntetéseket elengedhette, arról okosan nem lehet kételkedni. Már pedig ugyanazon teljhatalmat, melyet ő maga gyakorolt, Péterre és az apostolokra ruházta ezen szavakkal: „Amint engem küldött az Atya, úgy küldlek én titeket. Vegyétek a Szentlelket, kiknek megbocsátjátok bűneiket , megbocsáttatnak nekik, kiknek megtartjátok, megtartatnak nekik.“ 4) Péterhez igy szólott az Úr: „Neked adom mennyország kulcsait ; a mit megkötsz a földön, meg leszen kötve mennyben is, a mit megoldasz a földön, meg leszen oldva mennyben is.“ 5) És ismét mindnyájához fordulva mondá: „A mit megköttök a földön, meg leszen kötve az mennyben is, amit megoldotok a földön, megoldva leszen menyben is.“ 6) Már pedig az ideig való büntetések is akadályok,melyek a mennybe való bemenetét elölünk elzárják. Ki nyitja meg már nekünk a mennyországot? Ki távolítja el ezen akadályt ? Hallottátok már : Az anyaszentegyháznak az ő fejében és a püspökökben adatott Krisztus urunktól a hatalom, mindazon kötelékeket megoldani, melyek minket mennyországból kirekesztenek. Ezen egyháznak van azon fönséges mennyei hatalma is a kenyeret és bort Krisztus testévé és vérévé átváltoztatni, a töredelmes bűnösnek az ő bűnét és az örök büntetést elengedni : hol volna most már ok azt hinni, hogy a hatalom,az ideigvaló büntetéseket egészen vagy részben elengedni, tőle meg van tagadva? Valóban, sz. vallásunk története tanúsítja , mint gyakoroltatott minden időben ezen hatalom. Sz. Pál apostoli közhatalmának erejénél fogva kizár Korinthusban a keresztény község kebeléből egy vérfertőztetőt és átadja a testgyötrésének, hogy a lélek megmentessék. A bűnös buzgalommal veti magát alá a vezeklésnek , és alig egy év múlva, de mindenesetre a kiszabott vezeklési idő lefolyta előtt az Apostol oldóhatalmának elejénél fogva a büntetésnek hátralevő részét elengedi neki, s az előbbi szigor helyett a kegyesség és könyörület áldásait érezteti vele, hogy a töredelmes bűnös mértékfeletti szomorúságba ne merüljön és netalán a sátán tőrébe essék.7) Itt tagadhatlanul búcsúról van szó, vagyis az ideiglenes büntetések elengedéséről az Apostolok idejéből. Ezen búcsúkat engedélyező hatalmat az anyaszentegyház sz. Pál idejétől le egész IX. Piusig minden időben gyakorolta, és pedig azok irányában , kik rendkívüli töredelmük és szokatlan buzgalmuk által ezen kegyelemre magukat érdemesekké tették. Az életveszélyesen betegeknek , kik a vezeklés szigorú követeléseinek eleget nem tehettek, de töredelmes és alázatos szívvel birtak, szintúgy, mint az üldözések idejében azon bűnbánóknak, kiket a hitért bebörtönözött vértanuk és hitvallók az anyaszentegyház könyörületébe ajánllották, büntetésök vagy egészen vagy pedig csak részben elengedteték, vagyis ők búcsút nyertek. Mert tudnunk kell, hogy az első századokban a vezeklés súlyos és hosszas volt; ez gyakran tíz, húsz, harminc évig, néha egész életen át tartott. A vezeklőknek tartózkodniok kellett minden örömélvezettel, gyászruhában jártak és szigorúan böjtöltek, az isteni tisztelet alatt nem lehettek a templomban, hanem a templom pitvarában kellett maradniok ; itt esedeztek ők a legmélyebb töredelem jelenségei közt az előttük elmenők szószólása és pártfogásáért. Sem állás vagy tekintély, sem rang vagy birtok nem volt képes ezen törvény alól valakit felszabadítani.Így sz. Ambrus kényszeríté Theodór császárt, hogy nyolc hónapi vezeklésnek vetette magát alá azon gonoszság miatt, melyet elkövetett. Ezen hő buzgalom azonban idő folytán lelohadt, és pedig azon arányban, a minőben szaporodott a keresztények száma, s az egyházban nyugtalanságok és villongások támadtak; minélfogva már nem volt lehetséges a vezeklési fegyelmet eredeti szigorában fentartani. Azért az egyház, tekintetbe vévén a a hívek gyengeségét és a megváltozott időviszonyokat, ama szigorú vezeklési gyakorlatokat enyhébbekre, a. m. ima, böjtölés, alamizsna osztogatás és egyéb jó cselekedetekre változtatta át. Mig így az egyház minden időben búcsút engedett, mindenkor azon öntudat által vezéreltetett, hogy Isten fenyítő igazságosságának teljesen eleget kell tenni; azért hogy annak elégtétessék, az ideiglenes büntetésekért kárpótlást nyújt helyettesítő elégtételképen Krisztusnak és a szenteknek bőséges érdem- és kegyelemkincstárából. Elvitázhatlan tanítása ugyanis az egyháznak, hogy Jézus Krisztus megváltási és elégtételi műve végtelen érdemű és gazdag. Az igazak is öszszeköttetésben Krisztussal, mint tagjai azon testnek, melynek ő a feje, és az ő erejében, többet tehetnek, mint kívántatik saját üdvösségük kiérdemlésére, vagyis nagyobb érdemeket szerezhetnek maguknak, mint minőket a kötelesség szoros kívánalma követel, miként az Üdvözítő érdemei az isteni igazságosság követelményeit nagyban fölülmúlták. Ily értelemben mondja szent Pál apostol: „Örülök érettetek való szenvedéseimben, mert igy betöltöm testemben Krisztus szenvedéseinek még elmaradott részét, az ő testéért, mely az anyaszentegyház.“ 8) Egész világosságban tárul fel előttünk ezen tanítmány a Boldogságos Szűznek példájában. Az eredeti bűn szennye nélkül fogantatva, mentt volt ő a bűnnek még árnyékától is, és igy nem is érhette őt semmi büntetés , és mégis leghősiesebben gyakorló a vezeklés cselekedeteit; ő, a fájdalmak anyja, az Üdvözítővel a kínszenvedés utján járt, lelkét az éles kard átszegezte. Gondoljatok a vértanuk és hitval.) Col. 1. 24. *) I. Mózes 3. ») IV. Mózes 32. 3) II. Sám. 12. 4) Ján. 20, 23. 6) Máté 16, 19. «) Máté 18, 18. 7) Kor. 5. II. Kor. 2. — a másikban 26 smaragd között sz. Mihály arkangyal ; a harmadikban, melyet 26 fehér opál körti, olajb. főz. szent János, az egri megyének védszentje képeik színes zománcban, — foglaltatnak. — Ezek közé ismét három igen szép ciselitmunkáju aranyrámácska van beosztva : az egyikben fekete email-mezőn az egri érsekség, — a másikban Eger városa címere; — a harmadikban szintén oly munkával (ciselure) következő ajánlat olvasható : „Arany miséjéhez hálás hívei. Egerben 1865.“ Az egész gazdagon aranyozott ezüstből készült, 79 latot nyom, s remekműnek mondható. (Eger.) *** (Máriássy Gábor palaepolisi püspök ő méltósága) f. hó 14-kén fog egri érsek önméltósága által a kassai és váci püspök önméltóságaik segédlete mellett a székesegyházban fölszenteltetni. — (A „Nationale“) „Deák és a dualismus“ cím alatt egy cikket hoz, mely, mint mondja, egy kiváló és lelkes hazafi tollából ered. A cikkíró azt találja, hogy a dualismus Ausztriában előhalad, miután a németek és magyarok azon ponton vannak, hogy megértsék egymást s a birodalom megfelelő két felében az urak és uralkodók maradjanak. E mellett csak a szlávok károsulnak, miért is csak ezek határozott ellenesei a dualismusnak és a föderalisticus egység párthívei. A horvát országgyűléstől cikkíró keveset vár, a Magyarországgal való unió pártja a bécsi kormány hamis politikája folytán mindinkább megerősödik és nagyon fél a magyar országgyűléstől, melynek összeülése legközelebb várható. — Nem baj, ha így van. *** Kmety (Ismail basa) hazánkfia Londonban e hó 1-jén temettetett el a Kensal-greeni pro. temetőben. Londonból a temetés felöl a következőket írják : Minthogy Kmety vezérőrnagy volt török szolgálatban, a londoni török követség vállalta el a temetés költségeit és rendezését, mi az elhunyt állásának megfelelőleg ment végbe. A Londonban levő magyarok legtöbbje ott volt a temetésen, így a többi között Vukovics, Eber, Rónai, Mednyánszky, Joachim, dr. Schlesinger, Pulszky egyik fia és Vámbéry az ázsiai utazó. Előkelő angolok közül jelen voltak az Earl of Duce, lord St. Maur, Teashall őrnagy (a walesi herceg segédje), sir Henry Havelock más tisztekkel. A török követ a követségi személyzettel a sir mellett állt s mielőtt ez behantoltatott, baráti kéz virágkoszorút tűzött a díszes koporsóra. Az elhunyt testvére, dr. Kmety, ki Debrecenből sietett Londonba, sajnosan nahány órával későbben érkezett, mint a temetés megtörtént. — Az első magyar általános biztosító társaság közgyűlése holnap (máj. 6.) d. e. 10 órakor tartatik meg a társaság házában. *** (A vizvezetés érdekében, melynek teljesültét a fővárosi közönség oly óhajtva várja, a helyi, tanács felszólító Pest város hatóságát, hogy e sürgős ügyre különös tekintettel legyen, a megkezdett tárgyalások befejeztetését siettesse,s ezek eredményét az összes ügyiratokkal s minden részletében elkészített tervvel együtt terjeszsze fel, egyszersmind arról is jelentést tevén, hogy mennyit lenne hajlandó a vízvezetés valósítására felajánlani, s e felajánlandó öszszeg honnan fedeztetnék. — E jelentéssel egybefügg azon értesítés, hogy a vízvezeték ügyében tanácsilag kiküldött bizottmány a főpolgármester elnöklete alatt szombaton tartandja ülését, melyben a fővárosi főszámvevő által szerkesztett, a község részéről a társulat irányában megállapítandó feltételek, különös figyelemmel a városi érdekek jövőrei megóvására, de egyszersmind a társulati előnyök csorbítása nélkül fognak formuláztatni, s így remélhető, hogy ezen közhajtású vállalat életbeléptetése mindinkább valósulásnak indul. #A Pickering úr az „erdélyi vasút“ építése ügyében biztosítékul letett váltókat május sején, mint a „Debatte“ jelenti, visszavette, mert az ügy végtelenbe látszik elhalasztva lenni. *** (Az állam javak eladatásának kérdése) éppen nem halad oly gyorsan a megvalósulás felé, mint az némely részről állíttatott. Egy részről a pénzügyministérium még nem hozott végleges határzatot s így nem is tehetett közzé ultimátumot, másrészről a több rendbeli vállalkozók sem tehettek ajánlatot, miután nem ismerik az előfeltételeket. Azon állítás is, mintha az ebbeli vállalkozók között megegyezés létesült volna közös ajánlattételre, mint Bécsből jelentik, teljesen alaptalan. Langrand- Dumonceau ur nehány nap óta Bécsben időzik s e részről csak önálló ajánlatok váratnak a többi vállalkozóval való megegyezés nélkül. *** Herceg Batthyányi Fülöp főméltósága a rácpetrei, olaszi és palkonyai templomok megújítására közelebb több rendbeli intézkedést tett. A herceg kegyurasága alá tartozó összes templomokban Bécsben meghalt testvéréért, gr. Batthyányi Ivánért gyászmisék mondattak. —Pilat kormánytanácsos, az ausztriai journalisták veteránja, a martius előtti „Beobachter“ című politikai lapnak sok éven általi szerkesztője, 83 éves korában Bécsben tegnapelőtt meghalt. Pilat 1782-ben Augsburgban született s miután Göttingában jogtanulmányait befejezte, 1803-ban mint magán titkár lépett herceg Metternich, a berlini udvarnál levő akkori rendkívüli követ és későbbi osztrák premier szolgálatába, ki Bécsbe magával hozta s itt a „Beobachter szerkesztését bízta reá, melyet előbb Schlegel Frigyes vezetett. A francia háborúk alatt a hadseregi jelentések szerkesztésével s az akkori viszonyokra vonatkozó más publicistikai dolgozatokkal bízatott meg. E journalisticai szolgálatokért az ausztriai s más udvaroktól 28 rendet kapott kitüntetésül. Egész a múlt évig erőteljes volt, azóta azonban betegség által sokat szenvedett. *** ŐFelségének Pozsonyban való fogadtatásáról talán nem érdektelen részlet az is, hogy a mint O Felsége a verseny-gyepen megjelent, öt tagból álló cigánybanda tolongott elő s a néphymnust játszá, O Felsége ajándékot nyujtatott a barna zenészeknek. *** (Dante-ünnepély.) A florenci Dante-ünepélyre a bizottmánynál sok költemény van bejelentve. Nevezetesen Tennyson, Rückert, Hervegh, Meiszner Alfréd és Arany Jánostól. Mint olvassuk, Tody Ferenc Danteről magyar nyelven irt értekezést küldött be. — Nápolyból is élénken vesznek részt a Dante-ünnepélyben. A különféle küldöttségeken kivül, melyek az egyetem s más művészeti s tudományos társulatoktól jönnek oda, sok magánegyén is siet Florencbe. *** (A gáztársulat elleni perben.) Pesten tegnap tartottak a vád- s védbeszédek. A tiszti ügyész a gáztársulati iroda vezető hivatalnokát egy évi börtön fogságban és a költségek megtérítésében indítványozta elmarasztaltatni. A vádlók ügyvédei dr. Brode és Gaizler ügyvédek voltak, a vádlotté dr. Neuhoffer.Az ítélet holnap d. e. 10 órakor fog kihirdettetni. *** A redoute hiányairól a redoute bérlői terjedelmes emlékiratot adtak át a városhatóságnak, melyben a hiányok orvosoltatását kérik. Valószínű, hogy ez ügyben külön bizottmány fog alakíttatni. *** Gelencsér után a szintén híres Fáncsi rablót is elfogták, mint mondják Liverpoolban és szintén Kaposvárra vitték. Ez utóbbinak vallomásai folytán Pécsett megdöbbentő elfogatások történtek. V* (Kineveztetéjük a megyékben.) Pest megyében Szerdahelyi Kálmán zemplénmegyei első aljegyző a központi megyei törvényszékhez ülnöknek, Majer Kálmán jogvégzett ügyvédi gyakornok tiszth. megyei esküdtnek. Szathmárban Zombory Zsigmond Írnok megyei telekkönyvi kiadónak, Günther János gyakornok és Jeney József dijnok, Írnokoknak neveztettek ki. *** (A Dráva folyónak) és illetőleg e folyó hajózhatásának megvizsgáltatására kiküldetett bizottmány e hó 8-kán kezdi meg munkáját. *** Sarolta császárné, mint Páriából írják, legutóbb nagy veszélytől szabadult meg, mely tény Mexico állapotait nem éppen kedvező világításban tünteti elő. A császárné Mexicót kis kísérettel hagyta el, hogy a de la Quadalupe-ról nevezett Mi Asszonyunkhoz menjen, mely a fővárostól mintegy 5 lernyire van távol. Útközben egy fiatal koldust vettek észre, ki jelek által adta tudtul, hogy valami mondani valója van. A császárné megállíttatá kocsiját, s a koldust oda hivatá, ki azt tanácsolta a császárnénak, hogy ne utazzék tovább, mert a Plateros — a környékbeli parasztok — elhatározták, hogy elfogják A császárné e tanácsot eleinte nem akarta tekintetbe venni, s tovább utazni, midőn a távolban csakugyan néhány gyanús csapatot vettek észre. Erre aztán megparancsolta a visszatérést, s szerencsére az még elég korán volt, mert rá csakhamar néhány lövés történt. A golyók a császárné kocsijáig hatottak, s csak nagy nehezen érte el a fővárost minden sérülés nélkül. *** Bécsben házassági közvetítő iroda van keletkezőben, a londoni elhíresült „office for manages“ mintájára. A vállalkozó az államministériumtól megnyerte volna már az engedélyt. Az irodával fényképészeti műterem is lesz egybekötve, hol az illető kérdezősködök számára az ajánlkozók arcképei fognak elkészíttetni. Bécsi lapok már sok tréfás dolgot írnak e keletkező vállalatról, mely tárcaíróknak sok anyagot fog szolgáltatni. *** A részpénzviszonyokat az is kirívón jellemzi, hogy a bécsi és kir. rendőri biztosságoknál legutóbb 116 oly eset lett bejelentve, melyekben lakófelek a házbér meg nem fizethetése miatt éjjel hagyták el lakásaikat, s holmijaikat titokban elszállíttatván, családjaikkal együtt megszöktek, nem tudni hová. *** (Római régiségek.) Déváról írják a „K. K.“-nek : Mintegy három nyolcad mértföldre Dévától, a Maros-Németi felé vezető útvonalban, az u. n. Zsep alatt, a vasúti töltések építése alkalmából a múlt hónapban a hegyaljából, honnét a töltésekhez szükségelt földet hordták, a munkások egy vörhenyes-fehér arakit-porphirból faragott mintegy öt láb magas, két és fél láb széles római emlékkövet ástak ki, melynek épségben levő felirata a következő : D. M. ARMATVRVS VET... ERANVSC. HOR COMAGENORV___VIX. AV. L. AR. PRIMA____ MVS. VIX. AN. XVIIII. AR. SVRVS MILIS. N. M. M. VIX. AV. XX. AR. SVS TINA. VIX. AN. BSX. N. ARE IAS. VRILL MATER P. P. F. R. M. Azt hiszik, hogy Déván alól a Maros hosszában elnyúlt és Maros-Németiig terjedt hajdani Tiriscum nevű római erőd és gyarmatváros valamely családja emlékét őrizte meg ezen mondottam emlékkő. A kő szinlapja felső részén egy köralaku párkányos mélyedésben öt emberalak mellképe van , szép tisztán kifaragva s az alakok úgy sorozva, hogy az első sorban három, a másodikban két dombormű szintén teljes épségben látható. Az első alak egy szakállas öreg férfi képe, fején nyílt sisak, mellén páncél; a második egy déli ifjúé taréjos sisakkal és mellvérttel; a harmadik egy női alak, a negyedik egy gyermeket ábrázol, az ötödik egy fegyverzet nélküli bajuszos és szakállas férfit képez. A Csernának a Marosba szakadásánál éppen a Maros partján a porondon két szép római emlékkő porladozik; az egyik mintegy négy láb hosszú és két láb széles fehér porphir, alakja és faragása igen szép. A másik amannál sokkal kisebb, egyszerű faragású, barna színű és durva szemű kő és mintegy három láb hosszú, másfél széles; ezen is felirat van, hanem a reá száradt sár és helyenkinti sérülések miatt, csak az első szót „CENO“-t betűzhetni ki. NEMZETI SZÍNHÁZ. Ma május 5 én adatik: „Az igaz barát.“ Színmű 4 flv. POLITIKAI HELYZET. Pest, május 5. A francia császár tehát minden figyelmeztetést visszautasítván, ezúttal sem hallgatott miniszerei tanácsára, hanem kivitte azt, amit magában föltett, t. i. elutazott Afrikába, azzal is indokolván e lépését, hogy bennmaradását, miután az utazás már szóba hozatott, Franciaország komoly belhelyzetének tulajdonítaná Európa, pedig Napóleon mindent örömestebb eltűr, csak azt ne mondják vagy