Pesti Hírnök, 1865. június (6. évfolyam, 125-147. szám)

1865-06-01 / 125. szám

Hatodik évfolyam 125. szám. PESTI — O'- f ' .'V' ' '' rrís I'iví' ? . • . ..... ... í? EUifíSdétAi feltételel:: helyben házhoz hordáa í; sál vagy gostán mindennapi megküldéssel : egész ívre aQ fit! félévre 10 fit; negyedévre 4 f' f' t — Minden hónap 1 -től elfogadunk a két napos előfizetést. KJ'jyj\ry\sj\,'j'_r^j'sjxrMJs>r'j^\TMJ\t JVjvj\rjyj\rArA/'j\pj\rArJV'j\Aj\f /41 j • POLITIKAI NAPILAP. Csütörtök, júmius 1-én 18 a kuiniifik nixui Ulli c^j'sj\rjvjvjv',^\t'sjisv'rsW'JxrA/\j'\/'A/'j\f'ArAjxrjKrArA/‘ArjKrAj'Arj\j'JV‘S) £ § I Hirdetések öthasábos petit sorért egyszerű hir-|edetést fél 6 kr.,bélyegdíj 30 krjível számíttatnak. ^ Szerkesztőség és kiadóhivatal: | |a himző- és kalap-utca sarkán 1-ső sz. alatt, | a 2-dik emeleten. O/vw svsf\rj\rMJV'WJ\rj\rjv'j\rj\rjVJV'JVj\rjvj\r jvjvjv jvwvwvw I» inw m i :r rtnm rrr~t rr ttrrmrrrmaiMUMiin Trainiirin—ii nrnninmmiTw— Előfizetési felhívás PESTI HÍRNÖK politikai napilapra Előfizetési feltételek : Negyedévre...................................... 5 frt. Félévre...............................................10 frt. Egész évre..........................................20 fit. auszt. ért. Előfizetés minden hét-től elfogadtatik. MT Előfizethetni: Vidéken minden kir. postahivatalnál, helyben Pesten, csupán a „Pesti Hírnök“ kiadó hivatalában, a kimző- és kalap-utca szegletén, 1-ső szám, 2-dik emelet, 14-dik ajtósz. A „PESTI HÍRNÖK“ kiadóhivatala. Hazai közügyek. Pest, jun. 1. * A bécsi „Wanderer“ mint említők, azon feltevésből indulva ki, hogy a magyarországi conservativek és liberálisok közt iuso jött létre,mert csupán innét képes megmagyarázni, hogy a jelen tényleges mozgalom élén kétségtelenül conservativek állanak,) — eme fusio felett csak azon okból nem képes magát végkép megnyugtatni, mert míg a conservativ párt orgánumai folyvást hit evidektiábul tartják a közönséget a liberálisok nézeteiről, — azalatt egy szóval sem árulják el, váljon melyek tulajdonkép a conservatek valódi céljai? s váljon a liberális nézeteket osztják e valóban a conservativek is ? S úgy látszik, a „Wr“ aggodalmát különösen a „Hírnök“ keltette fel, az által, hogy míg e lap például a felett ujjong, mivel a centrális parlament eszméje a magyar liberálisok részéről elvettetett, az alatt szerinte némileg gyanús hangon teszi hozzá a „Hírnök“ azt a kérdést: „váljon más részről két parlamentáris ministérium összefér-e a monarchia egységével s annak központi kormányzatával?“ S e gyanakodás folytán a „Wanderer“ azt akarja a „Hírnök“ soraiból kiolvasni, hogy az e lap által képviselt pártnak tán legkedvesebb volna, a 48 előtti patriarchális állapotra visszatérni! Hogy a „Wanderer“ mindezen aggodalmaira s gyanakodásaira akár megnyugtatásul, akár felderítésül alapos és precis választ adni lehessen, mindenek előtt szükséges volna némely fogalmakat és elnevezéseket világosan s félreérthetlenül definiálni, egyszersmind pedig némely szemeink előtt le- és felgombolyított pártmozgalmaknak valódi irányát és jelentőségét megfejteni, így például meg kellene állapítani, mit lehet Magyarország alaptörvényeinek s a magyar nemzet fentartásának szempontjából elfogadható liberalismusnak tartani hazánkban? Váljon nem a cosmopolitismus-e az, mely sem az osztráknak, sem a magyarnak nem használ, és a nemzeti politika feláldozásával magát a liberális mus álcége alatt kínálja ? Kérdés továbbá: ugyanazon értelemben veszik és használják-e a pártok a liberális fogalmat Lajtán innen, és Lajtán túl, s váljon a „Wanderer“ e két fogalom közül, melyek egymással az eddigi tapasztalás szerint ellenkeznek, melyiket képviseli? Ha pedig az alkotmányos fejlődés és haladás minden országra nézve üdvösen és okszerűen egyedül a népek geniusának, a tényleges viszonyoknak, s a történeti jogalapnak óvatos számbavételével képzelhető biztos sikerrel, akkor önkényt azon lényeges kérdés támad, váljon a liberális cím nem azon conservativ pártot illeti-e Bajátlag hazánkban, mely a korona integritását, az ország autonómiáját, a nemzet hegemóniáját s ősi institutióit, a történeti jogalapon törekszik mind a birodalmi törvényes kapcsokkal, mind a h a- 1 adás szükségeivel s feltételeivel kiegyenlíteni ? s váljon ezen programmal szemközt azon párt, mely jelenleg hazánkban a j'liberális céget kizárólag veszi maga s számára igénybe, —jogosítva van-e a conservativ párttól a liberalismus elszámlált attribútumait megtagadni, magát pedg az ellenzéki vagy bármily más firma helyett, mely megilleti, az igenis tág fogalma, s majd minden országban más értelmű liberális köntösben tüntetni fel ? Hogy a magyarországi jelen pártmozgalmak célját és horderejét megítélni, s egyszersmind a „Wanderer“ aggodalmait megérteni s megmérni tudjuk, szükséges lenne továbbá felderítni: miben áll tulajdonkép ama fusio, melyet a ,,War‘ a magyar conservativek és liberálisok közt létrejöttnek tart? Váljon e fusio a pártok mindegyikére nézve in corpore érthető-e, vagy tán mind-egyik pártnak csak némely előkelő tagjai által képvisltetik ? S ha igy van Váljon ez esetben képzelhető-e, hogy bármelyike e pártoknak teljesen s feltétlenül feladta magát, s beolvadt volna a másikba ? Vagy miután ily beolvadás meggyőződésünk szerint egyik párt részéről sem tehető fel, után a fusio, habár csak töredékei közt is a pártoknak, egyedül bizonyos elvekre s kérdésekre szorítkozik ? Nem csak lehetséges, de valószínű is például, hogy abirodalom közös ügyeinek részleteire s a közös elintézés alkotmányos módja iránt mindazon különböző pártok közt hazánkban, melyek a korona integritása, s Magyarország törvényes önkormányzata szempontjából indulnak ki, teljes egyetértés, s e kérdésre nézve valódi fusio jött létre, — míg ellenben hazánk alkotmányos reorgani- i satiójára nézve lényegesen eltérő nézetek és tervek nem csak fenmaradhatnak a különböző pártok közt, sőt bizonyosan fenn is tartottal, úgy hogy például a közös ügyek irányában az actió egyetemesen összhangzó teend, míg aztán azon pillanatban, midőn a 48-diki törvények elháríthatatlan revisiója szőnyegre kerül, — az actio megoszlik, és a fusio megszűnvén, mindegyik párt saját programmja körül csoportosul. S azok, kik ezen eset bekövetkeztével a conservativ programmot elhagyják , s az ellenzék programmját fogadják el, szükségkép megszűntek conservativek lenni, s nem hihetjük, hogy egyes hazafiak, politikai elveiket változtatván, egy egész történeti pártot arra birni képesek legyenek, hogy míg neki országgyűlési discussiók s határozatok folytán új sanctionált törvények más irányt nem szabnak, politikai meggyőződéséről, s abban gyökerező programmjáról a priori lemondjon. Az előbocsátott kérdésekből s jegyzetekből úgy hiszszük eléggé kitűnik, hogy a pártok helyzetének s pártmozgalmaknak világos felderítésére, s a „War“ által constatkrozott homály szétoszlatására részletes fejtegetés szükséges. Mi éppen nem tartózkodunk conservatív szempontból ily fejtegetésbe beleereszkedni, — úgy hiszszük azonban, hogy az egész vitát tetemesen megrövidítjük, s egyszersmind álláspontunkat is leghívebben világosságba helyezzük az által, ha a „Hírnök“-nek a két parlamentáris ministerium lehetőségére vonatkozó azon kérdése elemezéséhez fogunk azonnal, mely a „Wanderer“ aggályos gyanakodását felkeltette. Erről tehát közelebb. vita.Míg az ülésből talán részletes tudósítást közlünk, adjuk*ezennel a „P.L.“ következő távirati kivonatát. Rechbauer így szól: Nem szenved kétséget, hogy a megadóztatás kérdése a legfontosabb anyagi érdekeket illeti, az önmegadóztatási jog minden alkotmányos állam legfontosabb joga s különösen a magyar korona országai e jogot mindeddig legszentebb alkotmányjoguknak tekintik. Hogyan, — kérdi szónok, — tehát itt is oly fontos kérdés felett akarnak határozni, ■ még mielőtt ez országoknak csak alkalom is lett volna nyújtva joguk érvényesítésére, oly kérdésben akarják a contumatiáltatást kimondani, mely évekre a legfontosabb életérdekeket illeti ? Szónok megcáfolja az e nézet ellen netalán felhozható kifogásokat, hogy a ház a pénzügyi törvényt s a legutóbbi időben a kereskedelmi szerződést is a magyar korona képviselője nélkül döntötte el. A pénzügyi törvény eldöntését illetőleg az általa ismételve felhozott illetékességi aggodalmakra kell emlékeztetnie : a ház eljárása különben az absolut sürgetős szükségesség által teljesen igazolva van, és szintúgy a kereskedelmi szerződésnél is fenforgott az elutasíthatlan szükségesség, hogy e felett határozat hozassák. Az adóreformazonban más; az oly kérdés, melyet pillanatnyira nem lehet megoldani, s nem egy év tartamára szánni. S várható-e, kérdezi szónok, hogy ha a Lajtán túl az alkotmányos élet ismét valósul , végül ennek mégis meg kell történnie, várható-e, hogy az általunk elhatározott adóreformot ott foganatosítani lehessen ? Ez által oly conflictus támadna, melyet örök időkre nem lehetne megoldani. Egyáltalában mondhatom — folytatja Rechbauer — hogy amaz után, melyen a kormány eddig járt, mindenesetre még sokáig várhatjuk az alkotmánykérdés megoldását, mert ezen it soha sem fog a kiegyezésre vezetni. Ennek létrehozására komoly akarat szükségeltetik. Ez azonban kormányunk részéről nem forog fenn s ezt csak az által lehet kitüntetni, hogy ha a magyar országgűlést minél előbb összehívják, de ma a tabula rasa útján szándékoznak a kiegyezéshez jutni. Minden kiegyezés első feltétele a kölcsönös jogok elismerése, csak a jogfolytonosság teszi ezt lehetségessé. Ne ijedjenenek meg uraim e szó felett. Ő Felsége a császár maga elismerte azt.------Elnök : Kérem, ez messze vezet a tárgytól. — Kiáltás balról: Igen helyes! Rechbauer: Bocsánatot kérek, ha be akarom bizonyítani, hogy az adóreform a magyar alkotmánykérdés megoldása nélkül nem lehetséges, meg kell engedve lenni annak kijelentése is, hogy ez után az nem megy, másképen befejezéshez nem juthatok. Elnök: Nekem úgy látszik, hogy a magyar alkotmányról ily hosszúra nyúló discussio nem szükséges annak bizonyítására, hogy addigra az adóreform feletti tárgyalást el kell halasztani. Rechbauer: Nem elhalasztásról szóltam, hanem véleményem részletezése által azt akarom bizonyítani, hogy azon után, melyen ma járnak, az alkotmánykérdés megoldása nem lehetséges s hogy ennek megoldása nélkül az adókérdést sem lehet törvényes úton eldönteni Ha nem szabad erre bizonyítékokat felhozni, lemondok a szólhatási jogról. Elnök: A szónoktól nem vontam el a szót, hanem csak azt óhajtottam, hogy deductióiban a lehetőleg szabatos legyen. Kaiser képviselő szól. Az adóreform-bizottmány állandósága elvileg elfogadtatott. — A magyar kérdés a bécsi bírod tanácsban. Bécs, máj. 31. A bírod, tanács képviselőházának mai ülésében az adóreform-bizottmány állandósítása felett folyt Budapesti körúti vasiálya. Pest, jan. 1. Azon kivánság, hogy a főváros és Új-Pest közt egy gyorsabb és rendszeresebb közlekedés jöjjön létre, már rég óta létezik, kivált a kereskedői körökben, és így a vállalat egy rég érzett szükségnek felel meg, midőn célját a pesti szénatértől kezdve az újpesti téli kikötő zártöltéséig terjedő lóvonatú vaspályát építeni, foganatosítni törekszik. Az engedély, melyet a társulat nyert, magában foglalja egyszersmind azon előjogot is, hogy Buda-Pest határán belől jövőre lóvonatú vaspályát csakó építhet. A társaság alaptőkéje 220,000 frt., mely eleinte 100 frtos részvények által céloztatott fedeztetni, de az utolsó gyűlés változtatása szerint az újabban felterjesztendő alapszabályokban 200 frtos részvények lesznek megállapítva, minélfogva azok, akik az első aláírási felhívás folytán 100 frtjával írtak alá, jövőre csak fél részvényesek fognak maradni, amint a magyar példabeszéd mondja: „Ketten tesznek egy ember számot.“ A részvények aláírása eddig elé a vállalathoz képest kielégítő mértékben mutatkozott. Ha fele alá lesz írva a meghatározott összegnek, e társaság alakultnak tekinti magát Ha a vaspálya építése és üzletére szükséges költség nem lenne elegendő, joga van a társulatnak az alaptőke félösszegéig elsőbbségi kötelezvényeket bocsátani ki. A közgyűlés egyébiránt a részvénytőkét is megnagyobbíthatja, új részvények kibocsátása vagy kölcsön felvétele által, ha a vállalat kiterjesztése kívánatosnak látszanék. A részvények befizetése tíz részletben történik, egy-egy hónapi időközzel, s a részvényeken felül, még minden aláírás után egy forint fizetendő, nincs kitéve az alapszabályokban, hogy miire, de kétségkívül az alakulási költségekre. A társaság ügyei felett egy 12 tagú hálaadmány gyakorolja a felügyeletet, melynek élén két elnök áll. Az igazgatóság a társaság alelnökéből és ké igazgatóból áll, kik közül az egyik a vaspálya építését és üzletét vezeti, a másik a kereskedelmi és pénztári ügyeket kezeli. Ezeket a közgyűlés választja három évre, és meghatározott fizetést nem húznak, hanem a vállalat tiszta jövedelmében részesítés által jutalmazza fáradságukat a társaság, és pedig az alelnök 3%-ot, a két igazgató pedig 2%-ot kap, mindeniknek százaléki illetősége 500 frt legcsekélyebb erejéig biztosíttatván. Ezenkívül a társaság érdekében teendő utazási költségei különösen megtéríttetnek. A választmány a tiszta jövedelemből 3%-ot kap rendelkezése alá, melyből tetszése szerint jutalmazásokat tehet. A választmány tagjai 3 évre választatnak, 3 hónapban tartanak egyszer ülést, képviselik a társaságot, és vezetik annak minden ügyeit a közgyűlés határozataihoz képest, az igazgatóságot utasításokkal látják el, és az általa elébe terjesztett tárgyakról intézkednek. Az igazgatóság által minden évben készített mérleget a számvizsgáló bizottmány vizsgálja meg. A kezelési számadásban először a fentartási és üzleti kiadások, azután a kölcsönökből folyó kötelezettségek elégíttetnek ki, a maradványból fedeztetik a társasági tőkének törlesztési részlete, és a részvények kamatjai, ami ezenfelül marad, képezi a tiszta jövedelmet, melyből 10% az igazgatóságot és a hivatalnokokat illeti, a többi a tartalékalaphoz tartozandó összeg levonása után a tagok osztalékát fogja képezni. A tiszta jövedelem többletéből 6% előre nem láthatókra tétetik félre, miből alakul a tartalékalap, mely ha az alaptőke 10% ét meghaladta, a közgyűlés által megszüntethető. A társaság részvényeinek és elsőbbségi kötelezvényeinek törlesztése sorsolás útján történik, a kisorsolt részvények birtokosai a következő év első napján fognak kielégítettni, és ha a vállalat tiszta jövedelme a meghatározott részvénymennyiség törlesztésére elégséges nem volna, az esetben a törlesztésére szükséges összeg a tartaléktőkéből vétetik el, mi azonban a legközelebbi év tiszta jövedelmeiből ismét kipótoltatik. A múlt hónap 23-dikán tartott közgyűlésen a vállalat célszerűségének és hasznos voltának alapos indokolása után az elnök felszólítá Horján Ernő urat, terjeszsze elő a gyűlésnek e pálya ügyében eddig tett lépéseket és annak jelen állását. Mit Hollán úr egy terjedelmes magyar és német nyelven tartott előadásban teljesítvén, különösen kiemelte, hogy a társaság ügyeinek vezetésére két alkalmatos férfiút szemeltek ki, kiket a gyűlés figyelmébe az igazgatók választásánál különösen ajánlanak, az építési és üzleti igazgatóságra nevezetesen Biellek Miksa urat, a kereskedelmi és pénzügyi igazgatóságra pedig Jelinek Mór urat. Ugyanakkor a választásokra kerülvén a sor, az elnökség által egy szavazatszedő bizottmány neveztetett ki , mely a részvényesek szavazó céduláit összeszedvén, a következő eredményt hozta ki : Elnök lett gróf Károlyi Sándor, alelnök Hollán Ernő, üzleti igazgató Biellek Miksa, kereskedelmi igazgató Jelinek Mór. Brelch bányamérnök úr nem vehettük ki jól, saját nevében-e vagy a losonci vasúttársaság megbízásából azon ajánlatot tette a közgyűlésnek, hogyha fővonalából egy pályaágat a losonci vasút indóházáig is vezetne, ő 40,000 ftot ima alá a társulatra, de azt kívánta, hogy e részbeni ajánlkozását most mindjárt vezesse jegyzőkönyvbe a gyűlés. Mire Hókmán Ernő úr megjegyezte, hogy ilyen jegyzőkönyvi bármilyen elvileges nyilatkozatra nincsen szükség.