Pesti Hírnök, 1865. december (6. évfolyam, 276-297. szám)
1865-12-01 / 276. szám
azon kis, de szinte új alkotmányosságú kikötésssel, hogy azért, amit végeztek ,ha még oly rész is, felelősségre általunk nem vonhatók. Bizon pedig azt maga „Bolond Miska“ sem hiheti, hogy a rész jóvá van téve az által, ha tudtunkra adatik, valamint azt sem, hogy egy némelyik képviselőnek ő maga is jót súgni nem tudna, kire hihetőleg reáférne, mind az utasítási sugdosás, mind pedig az ebből folyó felelősség. Aztán nem is igen szép ráfogni „a felséges népre“, hogy csak a súgó szerepét játsza, ha önkormányzati jogával élvén saját akaratát és meggyőződését mondatja el képviselőjével , és az sem igen alkotmányos dolog meg akarni tiltani, hogy a maga dolgában se súghasson, ha t. i. nem csak s amúgy „bolondjában“ fogták reá a „felséges“ címet, és önkormányzati jogot. Mert vagy ar ő a maga házában vagy nem ? Miska barátom! Ha „igen“, ne bántsuk őt akkor, midőn jogával él a körömkoppintóra irt : „Ne bántsd a magyart“ helyes jelszó szerint; — ha pedig nem lehet úr, akkor hagyjunk neki békét azzal az önkormányzati komédiával, melynek mostani előadásánál úgy is csak a „kakasülőre“ utasítjuk, s ha ott is a parlamentáris illem ellenére felkiáltani, vagy lesohajtani merészel, kitessékeltetik parlamentáris jóakarói által. Mert nem igaz az, mit a képviseleti rendszer pártolói felhoznak, hanem az, mit Dessewffy Aurél mond , hogy t. i. széles hatásköre egy polgárnak sehol sem létezett, mint nálunk a kötelező utasítások mellett — s ha ezt ma már a demokratikus haladás nevében jó megnyirbálni akkor, de csakis akkor, természetesen igen rosz és nevetséges ócska jogsarlang a magyarnál is az az utasítás. Pedig előttem úgy látszik, hogy a nép meg kell hogy tartsa önrendelkezési jogát mindig, mert valamint a gazda az egyetlen használható ellenőr, kinek szeme szükséges okvetlen és mindenütt ; úgy a nép az egyetlen biztos és használható ellenőr. A törvényhozásnál az által, hogy utasíthatási jogánál fogva a célt és utat kijelöli, a biráskodásnál, mint jury kimondván az igazat és nem igazat ; a végrehajtásnál pedig, mint megyei közgyűlés számoltatás és függésben tartván a kormányt és tisztviselőit. — Ha ezt tagadjuk, gazda a maga házában nem lehet. Ez az, mi őt valóban úrrá teszi saját házában, míg a divatos „fenséges“ cím csak az, mivel a hatalomtól „abspessálják“ — mondhatná Kipfelhauser. A valódi felséges urak , a fejedelmek is követeket küldenek, nem teljhatalmú képviselőket. Ha tehát igaz, hogy csak most lett „souverain“ a nép, miért kellett éppen ezért megfosztani ezen souverainitási jogtól( és miért nem lehet a modern „népszabadság“ pompás cége alatt annyi joga, mivel a hajdani, „humillimus servus“ birt a „Hírnök“ találó „vicce“ szerint. Mindent összevéve tehát előttem úgy látszik,hogy mégsem oly nagyon voltak táblabirák, azok a régi táblabirák,mert megtapogatták előbb józan eszükkel minden oldalról azt, mit állítottak, mit tettek a nem ültek fel minden német tudósnak, ki angolnak adta ki magát. Ma már a status bölcseség experimentál, tapogat, s a vége az, hogy ő tapogattatik meg, miben aztán nincs köszönet; következőleg ezen új bölcseségből sem az államnak, sem pedig a népnek haszna nincs, s legfeljebb is ha haszonról lehet szó, az a nem felelős, de életrevaló képviselő részén lehetne, min aztán aligha lenne sem Isten , sem a magyar nép áldása. Na de mivel aligha fogunk a „Bolond Miskától“ tanulni status-tudományt, hagyjuk, ha úgy tetszik annyiba az oly táblabirói bölcseséget, midőn egyik csak azt dicttozza el, mit a másik súg; —noha feltűnő , hogy a kettő közül az egyik , — már t. i. az, a melyik súg, mégis okos ember kell hogy legyen, ha a maga fejétől jól súghat; nekünk pedig éppen ezen súgó fekszik szivünkön, nem pedig az, ki a parlamentáris színpadon hadonázik; — valamint felötlő az is, hogy a parlamentáris celebritások egy némelyikén csakugyan segítve lenne a súgás által, midőn leckéjét nem tudja, s azért az otthon jó előre papirosra bízott és „bemagolt“ mondókájának a szép hallgatóság előtti elrecitálásánál, csak bele-belenézéssel a „studium“-ba segíthet magán.) Jó tehát! — mondom — nem kell az utasítás; de kell úgy- bár a felelősség, amint valóban szükséges is, hogy a felelet nélküli képviselősség ne válhassék más oldalról jövő utasítási intézménynyé, mint már ez megtörtént a gyarlóbb képviselői testületekkel a nélkül, hogy mint a feledékeny utasított követeket röviden fogni, s mint esküszegőkkel elbánni lehetett volna; mert ne feledjük, hogy a „nem utasítható“ képviselő, egyszersmind az „el n elutasítható“ képviselő is. És kell a felelősség főleg azért, mert nem kell az absolutismus, s így hihetőleg a parlamentáris sem; mert ha már az utasított képviselőt sokan attól féltik, hogy így csak „báb“ és „dictiozó masina“ lenne, kinek súgni kell, a képviselt népet sem illik csak „fenséges bábbá“ és egy névre szavazó masinává tenni, vagy azt hitetni el a világgal, hogy néhány, néha nagyon is zöld felfogású újságíró mesterember, ki „napóleoni eszmék“-ről beszél akkor is, midőn az ősi józan elvekről kellene megemlékeznie; vagy az oetrovák hasznáról okoskodik a históriai és szerződményi jog ellenében, „mert ő politikus és nem procator“ — az 52 megyei közgyűlést, vagyis az összes magyar intelligentiát, képviselheti. Ha pedig az alkotmányos felelősség minden ponton kell, ám találjatok fel hát más expedienst, mi jobb és célszerűbb. Ez a ti dolgotok. Az én törekvésem csak oda irányul, hogy a dolog maga, t. i. a képviselők részéről is a nép irányábani felelősség meglegyen,mi nélkül a felelősségen épített egész képviseleti bölcseség, mi a felelősség láncolatát a főben, mitől t. i. a kormány felelőssége is függ, szakítván meg, csak alkotmányos hazug — akarom mondani — fictio. Találjatok fel expedienst — mondom, — hogy a nép abba, mi neve alatt, de nélküle történik, beleszólani kénytelen ne legyen máskép, ha az utasítási jogot tőle elvitattátok, s ha megsokalta a firmája alatt űzött játékot, az ily felelősség áldozatait, „mások rettentő példájára“ kiaggatni kénytelen ne legyen, fejek felé írván a ti felelősségtek értelmezését, mit Isnard egykor a conventben igy fejezett ki: Mondjátok meg nekik, hogy a felelősség alatt mi a halált értjük. Én részemről megvallom, hogy jobbnak, célszerűbbnek, főleg pedig szelídebbnek találom a felelősségnek utasítás és visszahívás általi értelmezését, mert a dolog természete szerinti, mert azt hiszem, hogy jobb a lámpa alul, mint a lámpáról magáról nézni az igazságot, és mert úgy tudom, hogy a régi értelmű felelősségünk hazahívott ugyan néha egy - egy jobb képviselőt is, de soha sem tette szükségessé a forradalmat. Legyünk tehát tisztába az iránt, mit akarunk. Ha a képviselőket fölébe akarjuk helyezni a népnek, ha a nemzet kezéből kivett törvényhozási jogot egy testületnek,s a néphatalmat néhány embernek mint felelős miniszernek kezében akarjuk központosítani, ezen eljárásunk következetes lehet ugyan a képviseleti rendszer tana szerint, de úgy hiszem következetes azoké is, éspedig határozott demokratikus irányban, kik a magyar nemzet eddigi jogkörét és joghatalmát, az ősi nemzeti önkormányzat nevében, érintetlenül és csonkítatlanul akarjuk hagyni édes Miska barátom éppen azért, mert a „magyar nemzet“ már csak is a 48-ki definitio szerinti lehet. Én részemről a régibe csak azért, mert régi szerelmes nem vagyok, elavult formákhoz nem ragaszkodom, én csak a dolgot magát akarom, t. i. az országgyűlési képviselők felelőssége, és a megyébeni személyes joggyakorlat által a néphatalmat, mint önkormányzatot fentartani 48-ki viszonyainkban is. A ti feladatotok tehát, ha a cél csakugyan egy, s az „utasítás“ nem kell, kitalálni hogyan lehet hát? Előttem úgy látszik, hogy mivel nem lehet ok, mely a magyar népet azért, mert már a 48-i nép,a magyar ősi szabad jogélet főfeltételeitől fosztaná meg és mivel nem hallottam még érvet, melynél fogva a magyar nemzetnek néhány ember teljhatalmú gyámkodása alá kellene kerülnie éppen 48-ki „haladása“ nevében ; gyanúsítani pedig senkit sem akarok ;— előttem úgy látszik, — mondom — hogy az egész baj csak is a sokak fülében roszul hangzó „utasítás“ szó. S ez nagyobb baj, mint egyelőre látszanék. Valamint vannak emberek a világon, kiken legjobb a cím , úgy vannak ma a politikában dolgok, melyeknél minden azon szón fordul meg, mit jellemzésére használunk. Az emberek nagy része a szavakat igen sokra becsüli, és név után indul el. Miden attól függ tehát, úgy megválasztani szót, hogy hangzása kellemes legyen. A „Bolond Miska“ utasítása : midőn hangcsövön át súgják be a táblabirói mondókat; és az utasítás, mint a nép törvényhozási joga és képviselőinek felelőssége, csak két külön kép, két visszatükrözése ugyanazon szónak. Az európai politika nagyszavai, ezen divatos universális szerek, a legutóbbi időben nálunk is közkedvességűek lettek , pedig a pompás cég alatti új portéka alighanem roszabb, mint a régi. Tisztelet becsület a civilisationak, de igazság is a magyar józan észnek. Midőn tehát határozott nézetem ez, valóban igen lesújtó kell hogy legyen reám nem annyira a „Bolond Miska“ képe, mi csak a magyaros bolondságot gúnyolja, de az oly pythiai szó, mit egyik nagy lapunk komolyan mondott ki: „hogy az utasítások kora rég lejárt Európában, s hogy hihetőleg nem is jön fel többé.“ Vigasztal azonban e részben is azon meggyőződésem, hogy a valódi szabadság kora sem jött fel még tudtommal Európában sehol, s különösen azt, hogy minő fán terem a nemzeti önkormányzat, a ministeriális és parlamentáris centrálisáló gyámság alatti nemzetek alig tudják. Azt pedig viszont a modern civilisatió tanárai nem tudhatják, hogy ha majd egy „szép reggelen““ a nép, az előtte folytonosan emlegetett „népszabadság“ neve helyett, annak húsa után éheznék meg, ezen nap nem leend e egyszersmind „gyászos estvére“ a képviseleti nép boldogító bölcseségnek ? Lipó-Sz. Miklós, nov. 28. T. szerkesztő ur! Sietve értesítem megyénknek tegnap megkezdett s ma éjjel bevégzett követválasztási eseményei felöl. A rózsahegyi kerületben követte közlelkesedés által Madocsányi Pál volt trencsénmegyei főispán jön megválasztva, miután az e kerületbeni csekély pánszláv töredék jelöltje Hyrcsa István Szt. István első magyar király alapította szent- máriai lelkész kényszerüleg visszalépett, mert párttöredékének a papság s nemesség ellen izgató felhívása ötvennél alig több szavazatot összecsődítenie nem sikerült. A szentmiklósi választókerületben, a hetek óta folytatott itatás ideiglenes diadalát ez éjen bevégzett szavazás által végzi be. Ily diadalt ellenségünknek sem kívánunk ; hiába, e pártbeliek között voltak kolomposok, kik elveiket 24 órán túl éltetni s nem tudván, azokat akként változtatják, mint a hárem tulajdonosai nejeiket. Tudnia kell önnek, miként e kerületben 4 követjelölt lépett fel; — azok, kik már ! 1861 ben azt hirdeték e megyében , miként Deák Ferenc már lejárta magát, újra akkori bálványukat a radicalis párthoz tartozótt Szentiványi Adolfot tüzéli ki jelöltjükül; — ennek ellenében a másik párt Szentiványi Ödönt szemelé ki, a férfit, ki 1840-, 1844- és 1848-iki országgyűléseken képviselő megyénket, annak 1848 ban főispánja volt, s mint ilyen a megyéért szenvedett is. A panszlávok Matuska György tervszéki ülnök részére gyűjtöttének szavazatokat, míg egy kis töredék Körmöczky pestmegyei hivatalnokot élteté. A választást előző összeírás e kerületben a törvény világos rendelete ellenére(?) faluról falura járó küldöttségek által a legnagyobb siettetéssel 8 nap alatt akként eszközöltetett, hogy ezen összesen 40 ezer lelket számító országszerte ismert legszegényebb kerületben négyezernél több szavazat íratott össze, mára annak, hogy az ősszeire küldöttség egyes tagokat lelkiismeretük visszaléptetni kényszerité ; — ekként született a 4000 szavazat, — nyolcszázzal több, mint 1861-ben ; — mi ellen a központi választmányhoz beadott panaszok éppen úgy figyelembe nem vétetvén, mint a k. helytartótanácsnak ez ügyben leérkezett rendelete, érdekes olvasmányt nyújtanak a jegyzőkönyvbe beadott magánszavazatok, miért is a Sz. I Ödön rész, mely magában foglalá az összes nemességet, csaknem az összes intelligentiát, az összes ügyvédi kart, egyet kivéve, — s 3 tag kivételével szinte az összes megyei tisztikart, — s a lakosságnak bizonyára törvényesen összeirt többségét, — önmagának tartozott azzal, hogy a választásra meg sem jelent, hanem küldöttei által a válastmányi bizottmánynak beadta törvényes óvását, s a törvénytelen választás elleni tiltakozását , — melynek kigúnyolására jónak látta az övéi által megválasztottnak hetek óta korteskedő sógora — ez ellenében 15 mással Sz. Ödön részére szavazni. — Ekként Jön Szentiványi Adolf ismét követte, ki 1861- ben a radicalisokkal szavazván, ebbeli eljárásában utóbb a megyének Deák irányában bizalmat szavazó nyilatkozata által tényleges rászólást nyer ; — a Sz. Ödön-rész meg van győződve, hogy ha az országgyűlés csak egyetlen követválasztást is visszautasít, — ez éppez a tegnapi választás leend, — mint a melynek alapjául a legtörvénytelenebb összeírás vétetett. Pest, dec. 1. — Pest megye váci kerületéből azon fontos távirati tudósítást vettük, hogy Miksics Imre ur, mint b. Podmaniczky pártjának fő kortese tegnap oda szerencsésen megérkezett, úgy látszik, a mohácsi választás története Miksics urat a korteskedés mezején a megérdemlett hírre emelte. E szerint a 48-diki rendszer egy új méttemnek, a kortesvezérség valószínűleg jövedelmes művészetének keletkezésével boldogította a magyar nemzetet. M i k s ics úr szerencsés ember, mert a váci kerületben a kitűzött célra már igen jól megdolgozott és elkészített terrénumra hivatalos remekelni. Azt halljuk ugyanis, hogy a conscriptió véletlenül igen szépen találkozik a Podmaniczky-párt érdekeivel. Csak egyre vagyunk kiváncsiak. Miksics úr a mohácsi kerületben mint mondá, azért interessálta magát oly nagyon dr. Siklósaiért, mert há- 1ás kívánt lenni a vízzel való gyógyításáért. Váljon mivel gyógyítja őt b. Podmaniczky, hogy Miksics urat hasonló sikerdus hálára gerjeszthesse ? — A Biharban történt választásokról már eddig közlötteket a „P. N.“ után a következőkkel egészíthetjük ki: a hosszupályi kerületben Csengery Imre közfelkiáltással; a szalontai kerületben Beöthy Ákos ellenében Lovassy Ferenc 61-diki képviselő szavazattöbbséggel; az ugrai kerületben, miután az ellenjelölt lemondott, Tisza Lajos; a margitai kerületben Baranyi Gusztáv, a székelyhidiben Miskolczy Lajos választattak meg. A caékei és tenkei kerületben véres verekedés miatt a választás elhalasztatott ; a belényesi kerületből még nem érkezett meg a tudósítás. — Nyitra nov. 30. Érsekújvárban ma reggelig folyt a szavazás; megválasztatott b. Wodianer Albert 1530 szavazattal Conlegner műegyetemi tanárnak mintegy 1120 szavazata ellenében. Vecsén megválasztatott Bencsik György gabaji földbirtokos szavazat többséggel, Tóth Lajos ügyvéd ellenében. Vághujhelyen szavazat többséggel megválasztatott Barinyay vághujhelyi prépost. Szakolcán három jelölt van, Radimszky plébános, egy tót lap szerkesztője, Tarnóczy Gusztáv és Kuba János h. ügyvéd. A szavazás itt is folyik, de már eddig Kuba felé hajlik a többség. Privigye, Miava, Verbó és Szenicén az eredmény bizonytalan. 1. 1. — Félegyházán tegnap szavazás által Hrabovszky Zsigmond helyi, tanácsos ur választatott meg képviselőnek. — Szathmárhalmi kerületében Lator Gábor egyhangúlag választatott meg képviselőnek. — Pozsony városában tegnap volt a választás. Gróf Dessewffy Emil közfelkiáltással, Geduy superintendens pedig szavazás által választatott meg 406 szavazattal 275 ellenében. — Somogy megye tabi kerületében Zichy Antal, a szigetvári kerületben pedig Bittó István választattak meg képviselőknek, nagy Szavazattöbbséggel. mmmmmmmmmmm — Bács-Bodrog ó-kanizsai kerületében Kiss Jakab egyhangúlag ismét megválasztatott. — Vasmagye rumi kerületében Bezerédy László egyhangúlag nagy lelkesedés között lett megválasztva. — Szabolcsmegyéből az eddig közlötteken kivül legújabban Bónis Samu és Erős Lajos megválasztásáról érkezett hir. — Hontmegye szobi vár. kerületében közfeltuáltással Rajner Pál választatott meg képviselőnek. — Árva kubini v. kerületében Szmrecsányi Dárius közfelkiáltással választatott meg. — Az ómoravicai kerületben Vojnics Barnabás nagy szavazattöbbséggel választatott meg Barlagi Mór ellenében. — Moravitzán a követválasztási szavazás most foly. Tegnapról azon táviratot vettük, hogy Mocsonyi az oláhok állítólagos vezetője van többségben. Lippán nov. 30-dikán, miután az ellenpártiak nem jelentek meg, Füed Lipót, ki 1848-ban volt képviselő, választatott meg. Makón Faragó Ferenc 377 szavazattal választatott meg a 200 szavazatot nyert Návay ellenében. — Nagy-Váradon Lukács György egyhangúlag választatott meg tegnap képviselőnek. — Bács hódsági kerületében Rónai István visszalépett és Szemző Mátyás választatott meg. — Nagy Kikindán szavazás utján Csernovics Péter választatott meg Ratzkovics ellenében. — Sz.-Fehérvárott Detrich Zsigmond lett tegnap megválasztva szavazás által. — Ungmegye központi kerületében f. hó 2- án Kandó Kálmán Sztripszky Mihály ellenében , a kaposi járásban Bernáth Zsigmond Petrovay Ákos ellenében kis többséggel ; a szobránci kerületben Ibrányi Lajos Nehrebeczky Gy. és Hazslinszky ellenében választattak képviselőkké. A felvidékről még eddig semmi bizonyos. Holnap bővebben. r. 1. — Bereg kaszoni vár. kerületében felkiáltás utján Buday Lőrinc választatott meg Bay Ferenc ellenében ; a beregszászi kerületben pedig nov. 28-dikán egyhangúlag Lónyay Menyhért lett megválasztva. — Nyilatkozat. A. m. kövesdi választókerületben nov. 23. tartatott a követválasztás, a nélkül hogy az teljesen befejezettnek mondható volna, mert a Szeghő-pártiak erőhatalom által több ízben szétüzettek, s midőn magokat újra összeszedve szavazásra jelentenék , visszautasittattak ; igy választói joguktól megfosztva, az illető helyre folyamodni fognak, s egyéb visszaéléseken kivül be fogják bizonyítani az ellenfél részére adott több szavazat törvényellenes becsempészését is, szóval a közönség tudomásul veheti, hogy M. Kö vesde n nem ment végbe a választás, ha hogy a törvényt tisztelni, nem pedig kijátszani akarjuk. Több választó. De hagyjuk a humort, mi úgy is sokba áll az embernek mindig. Ki az élettel komázik, ezen jogát szive vérével vásárolja meg. Muniolpalis mozgalmad. Bazin, nov. 29. Szerkesztő ur! Pozsonymegye Bazini kerületében f. hó 27-én tartatott meg a kövelválasztás, mely hála Istennek példás rendben folyt le. Két párt állott szemközt a választási helyen, az egyik jelöltje ugyanis gr. Pálffy István volt, a másik sokkal kisebb párté pedig Borcsány János pesti ügyvéd. Noha utóbbinak pártja oly csekély volt, hogy gr. Pálffy István úr könnyen közfelkiáltás által választathatott volna meg, a dolog mégis szavazásra került, mely is esti 6 óráig folytattatván, végre Borcsány János úr belátta, hogy az ellenpárt győzelme biztos, kijelenté, hogy visszalép, mire a szavazás félbe szakittatott és gr. Pálffy István közel 2000 szavazattal , 134 szavazat ellen jön megválasztva és mint ilyen szűnni nem akaró éljenzések között valódi diadallal vitetett be az örömtől rajongó nép által a városba. — Este fényes fáklyás menettel tiszteltetett meg követünk.