Pesti Műsor, 1959 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1959-11-06 / 45. szám
November 6 —12-ig ____________ PM ______________ ______________3 Csütörtökön, 12-én Venczel-bérlet, 3. előadás Kezdete 7, vége %0 órakor DON JUAN Dalmű 2 felvonásban Zenéjét szerezte: W. A. MOZART Szövegét írta: Lorenzo da Ponte. Fordította: Harsányi Zsolt. Díszletek: Oláh Gusztáv. Jelmezek: Márk Tivadar. A táncokat tervezte és betanította: Horváth Margit. Rendezte: Nádasdy Kálmán Vezényel: Pless László Don Gonzalo . . . Tóth Lajos Donna Anna . . . Papp Júlia Don Ottavio i • . Bartha Alfonz Don Juan . . . Losonczy György Donna Elvira . . . Takács Paula Leporello . . . . Nádas Tibor Masetto . . ■ . ■ Katona Lajos Zerlina...................... Gencsy Sári Don Juan erőszakoskodik a kormányzó leányával, Donna Annával és a lánya segítségére siető öreg embert leszúrja. Don Ottavio, Donna Anna vőlegénye fogadalmat tesz, hogy bosszút áll. Don Juannak útjába kerül Donna Elvira, akit elhagyott. Szemet vet Zerlinára, ki most üli menyegzőjét Masettóval. Donna Elvira elmondja a parasztlánynak, milyen lelketlen ember Don Juan. Donna Anna fölismeri benne apja gyilkosát. Don Juan utasítást ad Leporellónak, hogy rendezzen bált, s hívja meg a lakodalmas népet. A palotában szól a zene. Zerlina ésőlegénye, Masetto Don Juannal együtt érkezik. Donna Anna, Donna Elvira és Don Ottavio, Leporello meghívására szintén belép a palotába. Don Juan egy elhagyott szobába csalja Zerlinát, a lány sikoltására betörik az ajtót. Don Juan előbb Leporellóra fogja a csábító szándékot, majd elmenekül. Don Juan szerenádot akar adni Donna Elvira komornájának, s ruhát cserél Leporellóval. Az erkélyen azonban Elvira jelenik meg. Lesiet az utcára és a Don Juan köpenyébe rejtőző Leporello karjaiba szalad. Masetto néhány parasztlegény segítségével el akarja verni Don Juant, de az félrevezeti őket. Don Juan a temetőben, a megölt kormányzó szobrát gúnyosan vacsorára hívja. A temetői szellem meg is érkezik és Don Juant a pokolba taszítja. Katona Lajos Tárlatvezetések Vasárnap, 8-án De. 10-kor a Magyar Nemzeti Galériában (V„ Kossuth Lajos tér 12.): Tornyai és kortársai. Tárlatvezető: dr. Bodnár Éva. De. 11-kor: az Ernst Múzeumban (VI., Nagymező u. 8.): Miháltz Pál festőművész kiállításán. De. 11-kor a Magyar Nemzeti Múzeum- Történeti Múzeumban (VIII., Múzeum u.14—16.), a Néprajzi (VII., Könyves Kálmán körút 40.) és a Petőfi Irodalmi Múzeumban (V., Egyetem u. IC.) Du.3-kor a Magyar Nemzeti Múzeum—* Történeti Múzeumban, magvas (£ állami »PERAHAZ ERKEL SZÍNHÁZA Vill., Köztársaság tér. Tel.: 330—340 Jegypénztár nyitás _1-kor Pénteken, 6-án Bérletszünet KARL FRIEDRICH kamaraénekes a bécsi Staatsoper magánénekesének vendégfelléptével Kezdete 7, vége 10 után AIDA Dalma 4 felvonásban Zenéjét szerezte: VERDI Szövegét írta: Ghislanzoni. Fordította: Závodszky Zoltán. Rendezte: Oláh Gusztáv. Táncok: Harangozó Gyula. Díszlet: Oláh Gusztáv. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: Komor Vilmos A király..................Molnár Miklós Amneris, a leánya Svéd Nóra Aida . . . . . . Laczkó Mária Radames . . . . Karl Friedrich Ramfis, főpap . . Bódy József Amonasro .... Eosonczy György Főpapnő..................Aarika Anelli Hírhozó . . . . . Göndöcs József A táncokat előadja: Orosz Klára, Som Gizella, Szumrák Vera és a tánckar Történik Egyiptomban . T . l. felv. Amonasro etióp király ellen hadba indul Egyiptom serege. Ramfis főpap a hadsereg vezéréül Radamest jelöli ki. Aida ráeszmél, hogy amikor szerelmesének, Radamesnek hadiszerencsét kíván, akkor királyi apjának, Amonasrónak a vesztét kívánja. (Változás) A templomban a papok Radamest beiktatják fővezéri méltóságába. — II. felv.: Amneris féltékenységében azt mondja Aidának, hogy Radames elesett a csatában. Aida leleplezi érzelmeit, mire Amneris bevallja, hogy Radames él, Amneris rátámad Aidára, aki irgalomért esd. (Változás.) Radames diadalmenetben vonul be Memfiszbe. Aida felismeri a foglyok közt atyját. A király Radamesz utódjául jelöli ki és mint leendő vejét vezeti leányához. — III. felv.: Amonasro a nílusparti templomnál azt követeli leányától, hogy tudja meg az egyiptomi hadsereg felvonulási tervét. Aida könyörög Radamesnek, hogy szökjenek meg együtt hazájukba. Radames elárulja a hadititkot. Amonasro előlép és felfedi Radames előtt, hogy ő az etióp király. Radames borzadva eszmél rá hogy hazaáruló lett. Amonasro tőrt emel a templomból kilépő Amnerisre, de Radames közbelép és megadja magát a főpap embereinek. Amonasro Aidával együtt elmenekül. — IV. felv.: Radamest árulásáért a papi bíróság halálra ítéli. Radames a föld alatti kriptában is Aidára gondol. Aida szerelme után lopódzik a kriptába, mindkettőjüket befalazzák. TERDI (1813—1901) az olaszok legnagyobb zeneszerzője, minden idők egyik legkiválóbb operakomponistája. Hatalmas életművének jelentős állomásait olyan remekművek jelzik, mint: a »Rigoletto«, ►Trubadúr, »Traviata«, ►►Álarcosbál«, »Don Carlos«, »Aida«, »Otelló«, »Falstaff«. Halhatatlan színpadi művei mellett a »Requiem« Verdi elévülhetetlen értékű alkotása. VI 10 A közönség régi kívánságának AI« IV« tesz eleget Operaházunk, amikor több mint egy évtized után felújítja, illetve új rendezésben mutatja be Wagner »Tristan és Isolde című zenedrámáját, Nádasdy Kálmán rendezésében. A címszerepet Joviczky József és Delly Rózsi játssza. A többi főszerepet Székely Mihály, Szőnyi Olga, Jámbor László, Kishegyi Árpád, Nádas Tibor és Kövecses Béla énekli. Az előadást Ferencsik János vezényli. A díszleteket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. a METROPOLITAN ÉS A MILÁNÓI SCALA BASSZISTÁJÁNAK VENDÉGJÁTÉKA: AZ ERKEL SZÍNHÁZBAN November 18-án FAUST Mephisto szerepében November 22-én DON CARLOS Fülöp szerepében AZ ÁLLAMI OPERAHÁZBAN November 27-én BORISZ GODUNOV címszerepében Ilit FELEMELT HELYÁRAK JEGYEK a közönségszervezőknél és a pénztáraknál kaphatók