Pesti Műsor, 1959 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1959-11-06 / 45. szám

November 6 —12-ig ____________ P­M ______________ ______________3 Csütörtökön, 12-én Venczel-bérlet, 3. előadás Kezdete 7, vége %0 órakor DON JUAN Dalmű 2 felvonásban Zenéjét szerezte: W. A. MOZART Szövegét írta: Lorenzo da Ponte. Fordí­totta: Harsányi Zsolt. Díszletek: Oláh Gusztáv. Jelmezek: Márk Tivadar. A tán­cokat tervezte és betanította: Horváth Margit. Rendezte: Nádasdy Kálmán Vezényel: Pless László Don Gonzalo . . . Tóth Lajos Donna Anna . . . Papp Júlia Don Ottavio i • . Barth­a Alfonz Don Juan . .­­ . Losonczy György Donna Elvira . . . Takács Paula Leporello . . . . Nádas Tibor Masetto . . ■ . ■ Katona Lajos Zerlina...................... Gencsy Sári Don Juan erőszakoskodik a kormányzó leányával, Donna Annával és a lánya se­gítségére siető öreg embert leszúrja. Don Ottavio, Donna Anna vőlegénye fogadal­mat tesz, hogy bosszút áll. Don Juannak útjába kerül Donna Elvira, akit elhagyott. Szemet vet Zerlinára, ki most üli me­nyegzőjét Masettóval. Donna Elvira el­mondja a parasztlánynak, milyen lelket­len ember Don Juan. Donna Anna föl­ismeri benne apja gyilkosát. Don Juan utasítást ad Leporellónak, hogy rendezzen bált, s hívja meg a lakodalmas népet. A palotában szól a zene. Zerlina és­­őlegé­­nye, Masetto Don Juannal együtt érkezik. Donna Anna, Donna Elvira és Don Otta­vio, Leporello meghívására szintén belép a palotába. Don Juan egy elhagyott szo­bába csalja Zerlinát, a lány sikoltására betörik az ajtót. Don Juan előbb Lepo­rellóra fogja a csábító szándékot, majd­­ elmenekül. Don Juan szerenádot akar adni Donna Elvira komornájának, s ruhát cserél Le­porellóval. Az erkélyen azonban Elvira je­lenik meg. Lesiet az utcára és a Don­ Juan köpenyébe rejtőző Leporello karjaiba sza­lad. Masetto néhány parasztlegény segít­ségével el akarja verni Don Juant, de az félrevezeti őket. Don Juan a temetőben, a megölt kormányzó szobrát gúnyosan va­csorára hívja. A temetői szellem meg is érkezik és Don Juant a pokolba taszítja. Katona Lajos Tárlatvezetések Vasárnap, 8-án De. 10-kor a Magyar Nemzeti Galériában (V„ Kossuth Lajos tér 12.): Tornyai és kortársai. Tárlatvezető: dr. Bodnár Éva. De. 11-kor: az Ernst Múzeumban (VI., Nagymező u. 8.): Mih­áltz Pál festőmű­vész kiállításán. De. 11-kor a Magyar Nemzeti Múzeum- Történeti Múzeumban (VIII., Múzeum u.14—16.), a Néprajzi (VII., Könyves Kálmán körút 40.) és a Petőfi Irodalmi Múzeumban (V., Egyetem u. IC.) Du.­­3-kor a Magyar Nemzeti Múzeum—* Történeti Múzeumban, magvas (£ állami »PERAHAZ ERKEL SZÍNHÁZA Vill., Köztársaság tér. Tel.: 330—340 Jegypénztár nyitás _1-kor Pénteken, 6-án Bérletszünet KARL FRIEDRICH kamaraénekes a bécsi Staatsoper magánénekesének vendégfelléptével Kezdete 7, vége 10 után AIDA Dalma 4 felvonásban Zenéjét szerezte: VERDI Szövegét írta: Ghislanzoni. Fordította: Závodszky Zoltán. Rendezte: Oláh Gusz­táv. Táncok: Harangozó Gyula. Díszlet: Oláh Gusztáv. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: Komor Vilmos A király..................Molnár Miklós Amneris, a leánya Svéd Nóra Aida . . . . . . Laczkó Mária Radames . . . . Karl Friedrich Ramfis, főpap . . Bódy József Amonasro .... Eosonczy György Főpapnő..................Aarika Anelli Hírhozó . . . . . Göndöcs József A táncokat előadja: Orosz Klára, Som Gizella, Szumrák Vera és a tánckar Történik Egyiptomban . T . l. felv. Amonasro etióp király ellen hadba indul Egyiptom serege. Ramfis főpap a hadsereg vezéréül Radamest jelöli ki. Aida ráeszmél, hogy amikor szerelmesének, Radamesnek hadiszeren­­csét kíván, akkor királyi apjának, Amo­­nasrónak a vesztét kívánja. (Változás) A templomban a papok Radamest be­iktatják fővezéri méltóságába. — II. felv.: Amneris féltékenységében azt mondja Aidának, hogy Radames elesett a csatá­ban. Aida leleplezi érzelmeit, mire Am­neris bevallja, hogy Radames él, Amne­ris rátámad Aidára, aki irgalomért esd. (Változás.) Radames diadalmenetben vo­nul be Memfiszbe. Aida felismeri a fog­lyok közt atyját. A király Radamesz utódjául jelöli ki és mint leendő vejét vezeti leányához. — III. felv.: Amonasro a nílusparti templomnál azt követeli leányától, hogy tudja meg az egyiptomi hadsereg felvonulási tervét. Aida könyö­rög Radamesnek, hogy szökjenek meg együtt hazájukba. Radames elárulja a hadititkot. Amonasro előlép és felfedi Radames előtt, hogy ő az etióp király. Radames borzadva eszmél rá hogy haza­­áruló lett. Amonasro tőrt emel a temp­lomból kilépő Amnerisre, de Radames közbelép és megadja magát a főpap em­bereinek. Amonasro Aidával együtt el­menekül. — IV. felv.: Radamest árulásáért a papi bíróság halálra ítéli. Radames a föld alatti kriptában is Aidára gondol. Aida szerelme után lopódzik a kriptába, mindkettőjüket befalazzák. T­ERDI (1813—1901) az olaszok legnagyobb­­ zeneszerzője, minden idők egyik leg­kiválóbb operakomponistája. Hatalmas életművének jelentős állomásait olyan remekművek jelzik, mint: a »Rigoletto«, ►­Trubadúr­, »Traviata«, ►►Álarcosbál«, »Don Carlos«, »Aida«, »Otelló«, »Fal­staff«. Halhatatlan színpadi művei mel­lett a »Requiem« Verdi elévülhetetlen ér­tékű alkotása. VI 10 A közönség régi kívánságának AI« IV« tesz eleget Operaházunk, ami­kor több mint egy évtized után felújítja, illetve új rendezésben mutatja be Wagner »Tristan és Isolde­ cím­ű zenedrámáját, Nádasdy Kálmán rendezésében. A címsze­repet Joviczky József és Delly Rózsi játssza. A többi főszerepet Székely Mi­hály, Szőnyi Olga, Jámbor László, Kis­hegyi Árpád, Nádas Tibor és Kövecses Béla énekli. Az előadást Ferencsik János vezényli. A díszleteket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. a METROPOLITAN ÉS A MILÁNÓI SCALA BASSZ­ISTÁJÁNAK VENDÉGJÁTÉKA: AZ ERKEL SZÍNHÁZBAN November 18-án FAUST Mephisto szerepében November 22-én DON CARLOS Fülöp szerepében AZ ÁLLAMI OPERAHÁZBAN November 27-én BORISZ GODUNOV címszerepében Ilit FELEMELT HELYÁRAK JEGYEK a közönségszervezőknél és a pénztáraknál kaphatók

Next