Pesti Műsor, 1959 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1959-01-02 / 1. szám
13 ___________________PM_______ Január 23 S-ig INIODALMH VI.: Nagymező u. 11. Jel.: 420—56I. Szombaton, 3-án 7-kor »ÍGY JÁTSZIK PEST« DUPLA VAGY SEMMI irodalmi társasjáték A TELEVÍZIÓ NYILVÁNOS ADÁSA Közreműködik: Árva János, Bilicsi Tivadar, Ferencz László, Gádor Béla, Gombos Katalin, Gönczöl János, Horváth Ferenc, Slomm Pál, Karinthy Ferenc, Kellér Andor, Kéri Gyula, Kibédy Ervin, Kovács Dénes, Latabár Árpád, Rózsahegyi Marika, Sütő Irén, Zsolnay Hédi Zongorán kísér: Budai Dénes (A részvevők figyelmébe ajánljuk Móricz Zsigmond Úri muri című regényét) Gönczöl János CSODADOKTOR Diákkomédia Irta: Paksi Sámuel kálvinista deák és Kertsók Czirjék minorita atya nyomán Vargha Balázs Borka asszony , 4 Gobbi Hilda Lidi, a cselédje . . Váradi Hédi György deák * » Benkő Gyula Részeges . . . , . Kéry Gyula Süketi . . i i Szigeti Géza Dadogós 4 i i4 i Kovács Dénes Vasárnap, 4-én 8-kor (Hétfőn szünnap) ÁLARCOS KOMÉDIÁK Rendező: Szenkő Féri ne. Koreográfus: Eck Imre. Zeneszerző: Szöllösy András. Díszlettervező: Neogrády Miklós. Jelmeztervező: Józsa Apollónia, Vezényel: Remény. József KETTEN EGY SZEMÉLYBEN Commedia deli arte Arlecchino, mint fagylaltos . . . Rátonyi Róbert Arlecchino, mint varrónő , . . . Rátonyi Róbert Parquilel .... Ferencz László A MASZKA TÁNCA Francia romantikus Játék Gróf . i j * . 4 Erdődy Kálmán Grófnő . * » . * Váradi Hédi Várnagy »ti.. Képesy József Komorna » « * . Rákosi Mária Színigazgató * i « Kovács Dénes Colombina 4 . 4 4 Lakatos Gabriella Arlecchino . s 4 * Rátonyi Róbert Pantalone « « • i Ferencz László Pierot . i t , i Szigeti Géza Színigazgató . . . Kovács Dénes SZÖRMOXUS Baszk maskara Gonzalve . 4 . , Mányai Lajos Felesége . 4 . . . Gobbi Hilda Inez . . . i 4 4 Rákosi Mária Carmen , 4 4 4 * Váradi Hédi Fogadós . 4 . 1 . Kovács Dénes Szerzetes . 4 . Kéry Gyula (A három egyfelvonásos Hubay Miklós átdolgozása) Kedden, 6-án 8-kor SCHILLER—G OETHE—HEINE-EST MŰSOR: Goethe önmagáról (Zách János); Goethe: Ezer alakban, Bűvészinas (Egressy István); Goethe: Rímek (Bánki Zsuzsa); Goethe: Tündérkirály, A vándor éji dala Radnay György, zongorán kísér: Somló Sándor); Heine: Mit nekem már, Németország, Enfant perdu (Ilosvay Katalin); Goethe: Faust (Gáti József, Tallós Endre, Zách) Szünet Schiller: A föld szétosztása (Mádi Szabó Gábor); Schiller: Kesztyű (Ilosvay); Heine: Esti erdőben bolyongok, Memento (Bánki); Heine: Úgy lettem volna boldog,, Énekek éneke (Tallós); Heine: Mint egy virág olyan vagy, A két gránátos (Radnay); Heine: Add az álarcot, 1829 (Egressy); Heine: Takácsok (Tallós); Schiller: Don Carlos (részlet) Ungvári László); Schiller: Katonadal, Út évszázad kezdetén, örömóda (Mádi Szabó Gábor) Konferál: Zách János Szerdán, 7-én 8-kor ►►BIZTATÓ« MAI MAGYAR KÖLTŐK ESTJE Az összekötő szöveget írta: Kiss Tamás* Elmondja: Szatmári István MŰSOR: Győre Imre: Hűség foglya (Tallós Endre) j Keszthelyi Zoltán: Ha elgondolom, ötven felé (Zách János); Jankovich Ferenc: Asszonykéz; Háromszázéves terveim (Majláth Mária); Madarász Emil: Hűség (részlet) (Keres Emil); Simon István: Mit lát a szegény; Pekingi reggel (Zách); Földeák János: őrzi a szívem; Kilenc marha autón (Keres); Goda Gábor: Végrendelet (Benkő Gyula); Várnai Zseni: Mama; Vers és virág (Kelen Dóra); Csepeli Szabó Béla: Küzdelem (Újlaki László) Szünet Rákos Sándor: Sirató (Kelen); Groteszk arcképvázlat a távolból (Újlaki); Illés Béla: Idők változása (részlet) (Benkő); Gereblyés László: Nézzétek, Tanács (Szatmári István); Volt, Van, Lesz (Bodor Tibor); Szüdi György: Két falu közt (Bodor); Garai Gábor: Ének gyógyulásért (Majláth); Kassák Lajos: Összjáték, Biztató (Bodor); Fodor József: Evelyi számvetés; Légy határozott (Tallós) Eladások Hétfőn, 5-én 6 óra A HORTHY-KORSZAK NAGY PANAMÁI Előadó: Karsai Elek levéltáros VIII., Kőfaragó utca 12. Szerdán, 7-én 6 óra TIBET (filmvetítéssel) Pálos Barna élménybeszámolója VIII., Múzeum utca 7. A HALK HANGOK MŰVÉSZETE ' Egy Lichtenberg nevű német kritikus (a XVIII. században) írta Garrickról, a nagy angol színészről: »A Hamlet híres Lenni vagy nem lenni monológját végig halkan mondja el, de közben a közönség körében olyan nagy a csend, hogy a színész szavát a nézőtér minden zugában hallani lehet. . .« Csütörtökön, 8-án 8-kor RÉGI SZÉP IDŐK GÁBOR ANDOR SZATIRA-EST Rendezte: Gál István összekötő szöveget írta: Boross Elemér. Elmondja: Pásztor János. Zene: Szirmai Albert és Reményi József. Zongorán kísér: Reményi József. Díszlettervező: Pohárnok Mihály MŰSOR: Bevezető (Egressy István); Derék iparos (Erdődy Kálmán, Hlatky László); A Zserbóban, A nászút (Schubert Éva); A kofa (Soltész Anni, Süli Manyi, Márkus Ferenc); Verbunk, A jótékony (Erdődy); Tejengedély (Hlatky, Márkus, Soltész Anni); Örültek országa (Mikes Lilla); Jövedelem- és vagyonadó (Hlatky, Márkus); Szvetozár és Lajcsi, A szén, Egy lyukkal beljebb (Bilicsi Tivadar); Szokj le róla (Benedek Tibor, Márkus); Esti ima (Ascher Oszkár) Szünet Pekár (Mikes); Népsegítés (Süli, Márkus, Hlatky, Erdődy, Kovács Dénes); Előre elkészített. .. (Márkus); Termelő és fogyasztó (Bilicsi, Benedek, Kovács, Bognár Gábor); A villamos (Erdődy); A kalap (Ascher); A fácán (Bilicsi); Kiképzés (Kovács, Bognár, Papp János) Lapozgató. Aki a színházat szereti, rossz olvasó nem lehet, Sinclair Lewis: Dodsworth. A Nobeldíjas amerikai író ebben a hatalmas regényben pompás szatírát rajzol a modern Amerika társadalmi életéről. Könyörtelen realizmussal ábrázolja Dodsworthék házasságának történetét, egy utazásuk során bemutatja Nyugat-Európa nagy államait, s közben alkalmat talál arra, hogy feltárja az amerikai és az európai élet és kultúra közötti különbséget. H. E. Bates: Jó széllel francia partra* A fiatal angol írónak ez a regénye, valamint burmai témájú regényei a legújabb könyvvilágsikerek közé tartoznak. Témája a második világháború, de nem külsőségeiben ragadja meg a nagy élményt. Még ma is, annyi háborús regény után, új színeket és főleg új emberi mondanivalót mutat meg nekünk ez a kitűnő írás. Mendoza: Lazarillo de Tormes. Mendoza, a XVI. század nagy írója, állami férfia, hadvezére és humanistája ezzel a regénnyel alapozta meg a »kópé regények« típusát. Lazarillo a rongyos kis csavargó viszontagságos életútja során rendkívül mulatságos kalandok sorozatán megy át. Útján a szerző alkalmat talál kora társadalmával szembeni számtalan ironikus megjegyzésére. Hebbel Judit, A XIX. század közepének nagy drámaírója a színpadi irodalomnak azóta is alig-alig felülmúlt hősnőjét alkotta meg Juditban. A bibliai háttérből klasszikusan kimagasló Judit és Holofernes figurája nagyszerű tragédiában csap össze. Ez a tragédia a lélekábrázolás mesterműve. Hemingway: Búcsú a fegyverektől. Egy amerikai fiatalember és egy angol ápolónő szerelmét mondja el az angol író ebben a világsikert aratott regényben. Az olasz fronton dúló első világháború a történet háttere. A mű a legszebb prózában írott lírai alkotások egyike. Eugéne Dabit: Külvárosi szálloda. Illyés Gyula, a kötet fordítója ismerteti utószavában a szerzőt, aki Párizs külvárosaiban nőtt fel, harminckét éves korában érte első sikerét és 38 éves korában már meghalt. A rövid alkotó periódusban is jelentős szerephez jut a modern farneia irodalomban.