Pesti Műsor, 1968. február (17. évfolyam, 5-8. szám)
1968-02-02 / 5. szám
4 (Az Erkel Színház műsorának folytatása) Szombaton, 3-án Fleischer-bérlet 6. és Főiskolai-bérlet, VI. sorozat, 3. előadás Kezdet© 71 vége 10 után A TRUBADÚR Dalmű szakaszban, 8 képben Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét írta: Salvadore Cammarano. Fordította Hevesi Sándor fordításának felhasználásával. Lányi Viktor (1889— 1962). Rendezte: dr. Kénessy Ferenc. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Márk T. Vezényel: VARGA PÁL Luna gróf .... Palócz László Leonóra . . . , , Takács Paula Azucena . . . . . Szirmay Márta Manrico . . . , , Vadas Kiss László Ferrandó . . . . Szalma Ferenc Inez . . . • . Sudlik Mária Ruiz . . . . . . Göndöcs József öreg cigány . . . Kardos Károly Hírnök . Bártfai László Luna gróf Leonóra grófnőt szereti, akinek szíve azonban Manricóért, a szegény trubadúrért dobog. Luna gyűlöli Manricót, mert hite szerint öccsét kiskorában állítólag elrabolta és elégette egy cigányasszony, akinek anyját a grófi család ezért máglyára vitette. Manrico a gróf ellen zendült nép vezére lesz és Leonóra, amikor hírt kap, hogy Manrico elesett a harcban, kolostorba akar vonulni. A szertartás előtt Luna el akarja őt rabolni, de Manrico leveri Luna katonáit s megmenti Leonórát. Luna emberei elfogják Azucena cigányasszonyt, akit Manrico anyjának vélnek. Manrico ki akarja szabadítani, de ő is fogságba esik. Luna csak úgy adna kegyelmet, ha Leonórát magáénak tudhatná. Leonóra megmérgezi magát. Manricót kivégzik. Ekkor Azucena szemébe vágja Lunának, hogy Manricóban saját öccsét ölte meg Vasárnap, 4-én de. Goldmark-bérlet (1. és Főiskolai-bérlet, B-sorozat, 3. előadás Kezdete 11. vége 72-kor SZERELMI BÁJJTAL Vígopera 3 felvonásban Zenéjét szerezte: GAETANO DONIZETTI Szövegét Felice Romani írta. Hiúm Tamás fordította. Rendezte: Békés András. Az énekkart betanította: Németh Amadé. A díszleteket Forrai Gábor, a jelmezeket Szeltz Gizella tervezte A táncokat tervezte és betanította: Horváth Margit Vezényel: BLUM TAMAS Adina, falusi lány . Nemorino, parasztlegény Belcore, káplár . . Dulcamara, csodadoktor Gianetta, Adina barátnője I I. László Margit Réti József Bende Zsolt Galsay Ervin Pavlánsky Edina Szólót táncol. Maros Éva I. felv.: Nemorino reménytelem,is szerelmes Adinába. Adina Trisztán és Izolda történetét olvassa fel a munkából hazatérő falusiaknak. A szerelmi bájitalról szóló rész különösen megragadja Nemorino figyelmét, aki növekvő aggodalommal látja, hogy Belcore káplár udvarolni kezd a lánynak. Ekkor érkezik Dulcamara, a csodadoktor. Nemorino bájitalt akar vásároln tőle s a doktor el is ad neki ♦varázsitalként egy üveg bort. Nemorino megissza az italt, megjön az önbizalma. De Adina a káplárnak ígéri a kezét, már ki is tűzik az esküvő napját. II. felv.: Adina menyegzőre készülődik. Nemorio, hogy varázsitalhoz jusson, beáll a káplár csapatába katonának) s a foglalón újabb üveg italt vásárol. Távollétében Gianetta elhíreszteli, hogy a fiú nagy örökséghez jutott. Adina rokonszenve is felébred iránta s végül ő váltja meg Nemorino szabadságát. Minden jóra fordul, Dulcamara pedig büszkén hirdeti varázsitalának hatását. PM Február 28-ig Vasárnap, 4-én este Márkus-bérlet 5. és Főiskolai-békét, VII. sorozat, 4. előadás Kezdete 7. vége VIII előtt BÁNK BÁN Dalmű 3 felvonásban Zenéjét szerezte: ERKEL FERENC (1810-1893) Szövegét írta KATONA JÓZSEF drámája nyomán EGRESSY BÉNI (1813-1851). Átdolgozta : Nádasdy Kálmán, Oláh Gusztáv, Rékai András és Kenessey Jenő. Rendezte és a díszleteket tervezte: Oláh Gusztáv. Jelmez: Márk Tivadar. Táncok: Harangozó Gyula. Az énekkart betanította: Pless László Vezényel: KEREKES JÁNOS II. Endre .... Nagypál László Gertrud.....................Eszenyi Irma Ottó . . . • . Kövecses Béla Bánk bán . . . . Simándy József Melinda . . . . . Vámos Ágnes Tiborc . . • • . Losonczy György Petur bán .... Fodor János Biberach .... Várhelyi Endre Solom mester . » Tóth László Udvarmester . . . Jóny Imre v Bánk gyermeke : Izsó Ágnes A viola d’amore szólót Szabó Béla játssza Vasárnap 4-én du. 3-kor BUMBEFÜITES ECSERI LAKODALMAS Művészeti vezető: RÁBAI MIKLÓS. Énekkarvezető: Pászti Miklós. Zenekarvezető: Lantos Rezső. Vezető prímás: Berki László. Tánckarvezető: Mátyus Zoltán. Játékmester: Horváth Vince I. RÉSZ Kodály—Rábai : HALLAT KETTŐS. Régi nemesi tánc Nagykálló környékéről. Előadja: az ének-, zene- és tánckar. Bartók: BUJDOSÓ. A feldolgozott dal egy bánatában elbújdosolt szegény legény panaszát fejezi ki. Előadja az énekkar. Bárdos: RÉGI TÁNCDAL. Egy XVI. századból fennmaradt táncdal feldolgozása. Kodály: TÜRÖT ESZIK A CIGÁNYT. A falusi gyerekek körében régen szokásos volt, hogy csúfolódó verseket, mondákat énekeltek a cigányokról. A kórusmű szintén ilyen csúfolódóból indul ki. Gulyás—Rábai: ÜVEGES TÁNC. Magyarország déli vidékein a kosárba rakott csomagot az asszonyok és leányok a fejükön egyensúlyozva hordják. Ebből a szokásból alakult ki az »Üveges tánc«. Előadja az Együttes női tánckara. Szólót táncol: Varga Erzsébet. Vujicsics—Létai : PÁSZTORBOTOLÓ. E pásztortánc lényege a bottal való bánni tudás és virtuskodás. Előadja a férfi tánckar. Szólót táncol : Sajti Sándor, a Gulyás: SZÉKI MUZSIKA. A szerző Lajtha László gyűjtése alapján dolgozta fel a széki paraszt-muzsikusok jellegzetes zenei anyagát. (Zenekar.) Ismeretlen szerző: C-MOLL CSÁRDÁS: A múlt század népies magyar zenéjének legnépszerűbb darabja. Szerzőjének neve feledésbe merült. Gulyás—Rábai: ESTE A FONÓBAN. Atéli estéket a falusi fiatalság közös találkozások vidámságával űzi el. Előadja az Együttes ének-, zene- és tánckara. Szólót táncol: Erdélyi Ilona és Tarcz Zoltán. II. RÉSZ Csenki—Rábai: MAGYARORSZÁGI CIGÁNYTÁNCOK. A cigányok hűen megőrizték dalaikat s táncaikat, melyek művészi kifejezői szenvedélyes I. felv.: II. Endre király idegen földön hadakozik, míg a külföldi származású Gertrud királyné és udvaronc hada itthon dáridózik. Petur bán titokban viszszahivatta Bánk bánt, a király helytartóját, aki az országot járja. Ezalatt Ottó, a királyné öccse szerelmével ostromolja Bánk bán feleségét, Melindát. Bánk bán megérkezik és látja, hallja Ottó udvarlását. Biberach, a kalandor lovag vezeti nyomra Bánk bánt, de ugyanakkor hevítőport ad Ottónak, hogy elcsábíthassa Bánk bán feleségét. — II. felv.: Bánk bán hazája, népe s saját sorsa fölött kesereg. Jön Tiborc, és a nép keservét panaszolja. Biberach pedig közli, hogy Melinda becsülete áldozatul esett: a hercegnek. Bánk Tiborcra bízza feleségét és gyermekét, s elküldi őket tiszántúli várába. Ő maga számonkéri a királynétól az ország sorsát és Melinda becsületét, majd viharos szóváltás után megöli a királynét. — m. felv.: A Tisza-partra érkezett Tiborc a megtébolyodott Melindával és gyermekével. Melinda karjában a gyermekkel a téboly egy rohamában a Tiszába öli magát. — Változás: Endre hazatér, a ravatalnál Bánk bán szemébe vágja a királynak, hogy ő Bánk bán ölte meg a királynét. A király kardot ránt, hogy megvívjon felesége gyilkosával. Melinda és gyermeke holttetemét hozzák. Bánk bán megsemmisülve vagy asszonya és fia holttestére, érzelem világuknak. E tánckép a még ma is élő cigány-hagyományokat dolgozza fel. Előadja az Együttes ének-, zene- és tánckara. Szólót táncol: Varga Erzsébet és Erdélyi Tibor. Liszt: II. RAPSZÓDIA. Liszt rapszódiáinak témáit tudvalevőleg híres cigánybandák repertoárjából merítette s műzenei formában örökítette meg a múlt század romantikusan áradó melódiavilágát. (Zenekar.) Gulyás—Rábai: HÁROMUGRÓS. Amikor a lányok egymás között táncolnak, a tánc mérsékeltebb és lassúbb. Ilyenkor énekelnek is a tánchoz. Előadja a női tánckar. Gulyás—Rábai: PONTOZÓ. Eredeti erdélyi férfitánc, tele szinkópával s csapásolóval. »Pontozódnak nevezik, mert minden ütésnek, tapsnak, csizmaverésnek ott kell lennie, ahol a szinkópás zenei frázisok legfontosabb pontjai vannak. Előadják: Erdélyi Tibor, Incze Péter, Tarcz Zoltán, Zsély Mihály. Karai: ESTÉLI NÓTAzAS. Csángó népdalokból összeállított kórusmű, amelyben a szerelmi líra és a játékos népi humor hangulatosan ötvöződik. (Zenekar és énekkar.) Behár: LAKODALMAS. Régies hangvételű kompozíció, amely a csárdás feszes cigányzenekari ritmikájára épít, s a lakodalmak forgatagos hangulatát idézi. (Zenekar és énekkar.) Maros—Rábai: ECSERI LAKODALMAS. A lakodalom szerte az országban mindenütt ünnep, amit a nép mulatsággal tesz emlékezetessé. Ecser községben is élő szokás a legénybúcsú, a leánybúcsú, s a számtalan lakodalmi szertartás. Előadja az Együttes ének-, zene- és tánckara. Szólót táncol: Nagy Erzsébet és Tarcz László. TOVÁBBI MŰSOR: 10-én: Hunyadi László 10- én: Az álarcosbál 11- én de.: Bánk bán, este: Táncszvit, Gajane, Térzene TEHETSÉG ÉS ERKÖLCS Minden művészetnek két, egyformán fontos eleme van: egyik a tehetség, másik a művészi erkölcs. Az első adomány. Nem tőlünk függ. De akikben megvan, arra nézve nagy erkölcsi felelősséget jelent. A színész erkölcsi felelőssége kettős. Emberábrázolásban az igazságra kell törekednie , és tisztán kell megőriznie legfőbb eszközét, a nyelvet. Benedek Marcell