Pesti Műsor, 1968. február (17. évfolyam, 5-8. szám)

1968-02-02 / 5. szám

4 (Az Erkel Színház műsorának folytatása) Szombaton, 3-án Fleischer-bérlet 6. és Főiskolai-bérlet, VI. sorozat, 3. előadás Kezdet© 71 vége 10 után A TRUBADÚR Dalmű­­ szakaszban, 8 képben Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét írta: Salvadore Cammarano. Fordította Hevesi Sándor fordításának felhasználásával. Lányi Viktor (1889— 1962). Rendezte: dr. Kénessy Ferenc. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Márk T. Vezényel: VARGA PÁL Luna gróf .... Palócz László Leonóra . . . , , Takács Paula Azucena . . . . . Szirmay Márta Manrico . . . , , Vadas Kiss László Ferrandó . . . . Szalma Ferenc Inez . . . • . Sudlik Mária Ruiz . . . . . . Göndöcs József öreg cigány . . . Kardos Károly Hírnök . Bártfai László Luna gróf Leonóra grófnőt szereti, aki­nek szíve azonban Manricóért, a szegény trubadúrért dobog. Luna gyűlöli Manri­­cót, mert hite szerint öccsét kiskorában állítólag elrabolta és elégette egy cigány­asszony, akinek anyját a grófi család ezért máglyára vitette. Manrico a gróf ellen zendült nép vezére lesz és Leonóra, amikor hírt kap, hogy Manrico elesett a harcban, kolostorba akar vonulni. A szertartás előtt Luna el akarja őt rabol­ni, de Manrico leveri Luna katonáit s megmenti Leonórát. Luna emberei elfog­ják Azucena cigányasszonyt, akit Manri­co anyjának vélnek. Manrico ki akarja szabadítani, de ő is fogságba esik. Luna csak úgy adna kegyelmet, ha Leonórát magáénak tudhatná. Leonóra megmérge­zi magát. Manricót ki­végzik. Ekkor Azucena szemébe vágja Lunának, hogy Manricóban saját öccsét ölte meg Vasárnap, 4-én de. Goldmark-bérlet (1. és Főiskolai-bérlet, B-sorozat, 3. előadás Kezdete 11. vége 7­2-kor SZERELMI BÁJJTAL Vígopera 3 felvonásban Zenéjét szerezte: GAETANO DONIZETTI Szövegét Felice Romani írta. Hiúm Tamás fordította. Rendezte: Békés András. Az énekkart betanította: Németh Amadé. A díszleteket Forrai Gábor, a jelmezeket Szeltz Gizella tervezte A táncokat ter­vezte és betanította: Horváth Margit Vezényel: BLUM TAMAS Adina, falusi lány . Nemorino, parasztlegény Belcore, káplár . . Dulcamara, csodadoktor Gianetta, Adina barátnője I­ I. László Margit Réti József Bende Zsolt Galsay Ervin Pavláns­ky Edina Szólót táncol. Maros Éva I. felv.: Nemorino reménytelem­,is sze­relmes Adinába. Adina Trisztán és Izol­da történetét olvassa fel a munkából ha­zatérő falusiaknak. A szerelmi bájitalról szóló rész különösen megragadja Nemo­rino figyelmét, aki növekvő aggodalom­mal látja, hogy Belcore káplár udvarolni kezd a lánynak. Ekkor érkezik Dulca­mara, a csodadoktor. Nemorino bájitalt akar vásároln tőle s a doktor el is ad neki ♦varázsitalként­ egy üveg bort. Ne­morino­­ megissza az italt, megjön az ön­bizalma. De Adina a káplárnak ígéri a kezét, már ki is tűzik az esküvő napját. II. felv.: Adina menyegzőre készülő­dik. Nemorio, hogy varázsitalhoz jus­son, beáll a káplár csapatába katonának) s a foglalón újabb üveg italt vásárol. Tá­vollétében Gianetta elhíreszteli, hogy a fiú nagy örökséghez jutott. Adina rokon­­szenve is felébred iránta s végül ő vált­ja meg Nemorino szabadságát. Minden jóra fordul, Dulcamara pedig büszkén hirdeti varázsitalának hatását. PM Február 2­8-ig Vasárnap, 4-én este Márkus-bérlet 5. és Főiskolai-bék­ét, VII. sorozat, 4. előadás Kezdete 7. vége VIII előtt BÁNK BÁN Dalmű 3 felvonásban Zenéjét szerezte: ERKEL FERENC (1810-1893) Szövegét írta KATONA JÓZSEF drámája nyomán EGRESSY BÉNI (1813-1851). Át­dolgozta : Nádasdy Kálmán, Oláh Gusztáv, Rékai András és Kenessey Jenő. Ren­dezte és a díszleteket tervezte: Oláh Gusztáv. Jelmez: Márk Tivadar. Táncok: Harangozó Gyula. Az énekkart betaní­totta: Pless László Vezényel: KEREKES JÁNOS II. Endre .... Nagypál László Gertrud.....................Eszenyi Irma Ottó . . . • . Kövecses Béla Bánk bán . . . . Simándy József Melinda . . . . . Vámos Ágnes Tiborc . . • • . Losonczy György Petur bán .... Fodor János Biberach .... Várhelyi Endre Solom mester . » Tóth László Udvarmester . . . Jóny Imre v Bánk gyermeke : Izsó Ágnes A viola d’amore szólót Szabó Béla játssza Vasárnap 4-én du. 3-kor­­ BUM­BEFÜITES ECSERI LAKODALMAS Művészeti vezető: RÁBAI MIKLÓS. Énekkarvezető: Pászti Miklós. Zenekar­vezető: Lantos Rezső. Vezető prímás: Berki László. Tánckarvezető: Mátyus Zoltán. Játékmester: Horváth Vince I. RÉSZ Kodály—Rábai : HALLAT KETTŐS. Régi nemesi tánc Nagykálló környékéről. Előadja: az ének-, zene- és tánckar. Bartók: BUJDOSÓ. A feldolgozott dal egy bánatában elbújdosolt szegény le­gény panaszát fejezi ki. Előadja az énekkar. Bárdos: RÉGI TÁNCDAL. Egy XVI. szá­zadból fennmaradt táncdal feldolgo­zása. Kodály: TÜRÖT ESZIK A CIGÁNYT. A fa­lusi gyerekek körében régen szokásos volt, hogy csúfolódó verseket, mondá­kat énekeltek a cigányokról. A kórus­­mű szintén ilyen csúfolódóból in­dul ki. Gulyás—Rábai: ÜVEGES TÁNC. Magyar­­ország déli vidékein a kosárba rakott csomagot az asszonyok és leányok a fejükön egyensúlyozva hordják. Ebből a szokásból alakult ki az »Üveges tánc«. Előadja az Együttes női tánc­kara. Szólót táncol: Varga Erzsébet. Vu­jicsics—Létai : P­ÁSZTORBOTOLÓ. E pásztortánc lényege a bottal való bánni tudás és virtuskodás. Előadja a férfi tánckar. Szólót táncol : Sajti Sándor, a Gulyás: SZÉKI MUZSIKA. A szerző Lajtha László gyűjtése alapján dol­gozta fel a széki paraszt-muzsikusok jellegzetes zenei anyagát. (Zenekar.) Ismeretlen szerző: C-MOLL CSÁRDÁS: A múlt század népies magyar zenéjé­nek legnépszerűbb darabja. Szerzőjé­nek neve feledésbe merült. Gulyás—Rábai: ESTE A FONÓBAN. A­­téli estéket a falusi fiatalság közös ta­lálkozások vidámságával űzi el. Elő­adja az Együttes ének-, zene- és tánckara. Szólót táncol: Erdélyi Ilona és Tarcz­ Zoltán. II. RÉSZ Csenki—Rábai: MAGYARORSZÁGI CI­­GÁNYTÁNCOK. A cigányok hűen megőrizték dalaikat s táncaikat, me­lyek művészi kifejezői szenvedélyes I. felv.: II. Endre király idegen földön hadakozik, míg a külföldi származású Gertrud királyné és udvaronc hada itt­hon dáridózik. Petur bán titokban visz­­szahivatta Bánk bánt, a király helytar­tóját, aki az országot járja. Ezalatt Ottó, a királyné öccse szerelmével ostromolja Bánk bán feleségét, Melindát. Bánk bán megérkezik és látja, hallja Ottó udvar­lását. Biberach, a kalandor lovag veze­ti nyomra Bánk bánt, de ugyanakkor hevítőport ad Ottónak, hogy elcsábíthas­sa Bánk bán feleségét. — II. felv.: Bánk bán hazája, népe s saját sorsa fölött ke­sereg. Jön Tiborc, és a nép keservét pa­naszolja. Biberach pedig közli, hogy Me­linda becsülete áldozatul esett: a herceg­nek. Bánk Tiborcra bízza feleségét és gyermekét, s elküldi őket tiszántúli vá­rába. Ő maga számonkéri a királynétól az ország sorsát és Melinda becsületét, majd viharos szóváltás után megöli a ki­rálynét. — m­. felv.: A Tisza-partra érke­zett Tiborc a megtébolyodott Melindával és gyermekével. Melinda karjában a gyermekkel a téboly egy rohamában a Tiszába öli magát. — Változás: Endre hazatér, a ravatalnál Bánk bán szemé­be vágja a királynak, hogy ő Bánk bán ölte meg a királynét. A király kardot ránt, hogy megvívjon felesége gyilkosá­val. Melinda és gyermeke holttetemét hozzák. Bánk bán megsemmisülve vagy asszonya és fia holttestére, érzelem világuknak. E tánckép a még ma is élő cigány-hagyományokat dol­gozza fel. Előadja az Együttes ének-, zene- és tánckara. Szólót táncol: Var­ga Erzsébet és Erdélyi Tibor. Liszt: II. RAPSZÓDIA. Liszt rapszódiái­nak témáit tudvalevőleg híres cigány­bandák repertoárjából merítette s mű­zenei formában örökítette meg a múlt század romantikusan áradó melódia­világát. (Zenekar.) Gulyás—Rábai: HÁROMUGRÓS. Amikor a lányok egymás között táncolnak, a tánc mérsékeltebb és lassúbb. Ilyen­kor énekelnek is a tánchoz. Előadja a női tánckar. Gulyás—Rábai: PONTOZÓ. Eredeti er­délyi férfitánc, tele szinkópával s csa­­pásolóval. »Pontozódnak nevezik, mert minden ütésnek, tapsnak, csiz­maverésnek ott kell lennie, ahol a szinkópás zenei frázisok legfontosabb pontjai vannak. Előadják: Erdélyi Ti­bor, Incze Péter, Tarcz­ Zoltán, Zsély Mihály. Karai: ESTÉLI NÓTAzAS. Csángó nép­dalokból összeállított kórusmű, amely­ben a szerelmi líra és a játékos népi humor hangulatosan ötvöződik. (Ze­nekar és énekkar.) Behár: LAKODALMAS. Régies hangvéte­lű kompozíció, amely a csárdás feszes­ cigányzenekari ritmikájára épít, s a lakodalmak forgatagos hangulatát idé­zi. (Zenekar és énekkar.) Maros—Rábai: ECSERI LAKODALMAS. A lakodalom szerte az országban min­denütt ünnep, amit a nép mulatsággal tesz emlékezetessé. Ecser községben is élő szokás a legénybúcsú, a leány­búcsú, s a számtalan lakodalmi szer­tartás. Előadja az Együttes ének-, zene- és tánckara. Szólót táncol: Nagy Erzsébet és Tarcz­ László. TOVÁBBI MŰSOR: 10-én: Hunyadi László 10- én: Az álarcosbál 11- én de.: Bánk bán, este: Táncszvit, Gajane, Térzene­­ TEHETSÉG ÉS ERKÖLCS Minden művészetnek két, egyformán fontos eleme van: egyik a tehetség, má­sik a művészi erkölcs. Az első­­ ado­mány. Nem tőlünk függ. De akikben meg­van, arra nézve nagy erkölcsi felelőssé­get jelent. A színész erkölcsi felelőssége kettős. Emberábrázolásban az igazságra kell tö­rekednie , és tisztán kell megőriznie legfőbb eszközét, a nyelvet. Benedek Marcell

Next