Pesti Műsor, 1968. március (17. évfolyam, 9-13. szám)

1968-03-22 / 12. szám

magyar Kp Állami OPERAHÁZ Telefoni 120—126 Jegypénztár nyitás­­-kor (hétfői napon zárva), ünnepnap de. 10—2-ig és du. 5—7-ig Pénteken, 22-én K-bérlet, 7. előadás Kezdete 7, vége 10 után L A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA Opera 1 felvonásban Zenéjét szerezte: BARTÓK BÉLA (1881—1945) Szövegét írta: BALÁZS BÉLA (1884-1949). Rendezte: Nádasdy Kálmán / Vezényel: LUKÁCS MIKLÓS A kékszakállú . . Ütő Endre Judit . . Szőnyi Olga A régi asszonyok * * ‘ Judit mindenkit és mindent elhagyott a Kékszakállú herceg kedvéért és követi őt várába, amelyről rémes történeteket beszélnek az emberek. Judit meggyőző­dik róla, hogy amit beszélnek - igaz. A Kékszakállú könyörtelen és kegyetlen ura volt asszonyainak. Judit mégis vál­lalja, hogy asszonya lesz, mellette marad örökre; a férfi múltjába távozik, az em­lékek szépségével földíszítetten. II. A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI Táncjáték 1 felvonásban Zenéjét szerezte: BARTÓK BÉLA Irta: BALÁZS BÉLA, részben átdolgozta­ koreográfiáját szerezte és betanította: Harangozó Gyula Vezényel: KÓRODY ANDRÁS A királyfi ... Róna Viktor A király kisasszony Orosz Adél A fából faragott királyfi .... Forgách József Az élet szelleme . • • • I Kaszás Ildikó Hableányok . . . Dvorszky Erzsébet I Kolozsváry Dóra * A királyfi és királykisasszony - ki-ki a maga várában - élettelenül, mozdulat­lanul álomban pihen míg az élet szelleme föl nem ébreszti őket A királyfi meg­pillantja a királykisasszonyt, akibe be­leszeret. Különböző próbákat kell kiáll­nia, míg a közelébe juthat: megküzd az erdő megelevenedett fáival és a vizekkel De a királykisaszonynak nem kell a ki­rályfi, s az elbúsult ifjút az élet szelleme vigasztalja. A királyfi egy fatuskót farag ki, félig-meddig emberformára, ráakaszt­ja palástját, koronáját és íme a király­kisasszony beleszeret a felcicomázott fa­tuskóba Táncra kerekednek, de a tánc vége az, hogy a tuskó kifárad, ne­hézkessé válik, majd élettelenül esik ösz­­sze. A lányka látja, hog­y egy fabábuba volt szerelmes, szánja­ bánja balgaságát és most már kellene neki a királyfi, de ve­zekelnie kell, kiállnia a próbákat neki is, mint ahogy a királyfi kiállotta azokat.­­Végül is a királyfi és a királykisasszony egymáséi lesznek. III. A CSODÁLATOS MANDARIN Táncjáték 1 felvonásban Zenéjét szerezte: BARTÓK BÉLA Írta: LENGYEL MENYHÉRT. Rendezte és koreográfiáját tervezte: Harangozó Gyula. Mindhárom darab díszleteit Fülöp Zoltán, jelmezeit Márk Tivadar tervezte Vezényel: KÓRODY ANDRÁS A leány ... . Lakatos Gabriella Az öreg gavallér Harangozó Gyula A fiatal diák ,­­ Forgách József A mandarin Fülöp Viktor | Nagy Zoltán A három csavargó [ Fülöp Zoltán | Sterbinszky László * Nagyvárosi apacstanyán három csa­vargó arra kényszerít egy lányt, hogy szobájukba látogatókat csaljon fel, akiket kirabolnak és megölnek. Először egy öreg gavallér érkezik, akinek holttestét a padló alatti üregbe dobják. A következő vendég fiatal diák. Pénze nincs, ezért kidobják. De harmadiknak megdöbbentő külsejű látogató érkezik. Egy kínai mandarin, aki félelmet ébreszt valamennyiükben. Előbb érzéketlenül nézi a leányt, de csábító tánca felébreszti szenvedélyét s vadul üldözőbe veszi. A csavargók rávetik ma­gukat. Háromszor is megölik, megfojt­ják, leszúrják, felakasztják - de hiába. Életben tartja az olthatatlan szenvedély, s nem t­ud meghalni addig, míg vágya nem teljesül Végül a leány karjaiban hal meg. A mandarin azzal, hogy kielégülhet, arcába fújt gyilkosainak, magát a gyil­kosságot voltaképpen legyőzte, túlélte s abba a magasabbrendű halálba­­ oldódik, mely egyben az életerő magasabb győ­zelmét jelenti. A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI tánc­játékot, második színpadi alkotását 1914— 16 között komponálta Bartók Béla. Bemu­tatója, 1917 június 12-én, a zeneszerző első nagy színpadi sikere volt. Bartók maga így emlékezik meg erről az előadásról önéletrajzában: »1917-ben a budapesti közönség magatartása határo­zottan megváltozott műveimmel szemben. Az a szerencse ért, hogy táncjátékomat, a Fából faragott királyfit — hála Tango Egisto mesternek — zeneileg tökéletes előadásban hallhattam.« Magát a művet pedig így jellemzi: *A táncjáték zenéje szimfonikusan kidolgozott muzsikaféle, szimfonikai költemény, amelyre táncol­nak. Világosan megkülönböztethető benne három rész, amelyeken belül azonban ki­sebb tagozódások is vannak.« XVII., ÉVF. 12. SZ. * 1968. MÁRCIUS 22—28-IG * ÁRA: 1,60 FT MIT HOL TALÁL? Állami Operaház - - —_ 1—3 Bartók Gyermekszínház— 18 Bábszínház ----- —— 19 Déryné Színház-------—— 18 Egyetemi Színpad-------— 17 Erkel Színház - — — — 4—5 Espresso Színpad — —— 15 Fővárosi Operettszínház— 15 Irodalmi Színpad — — —— 12 József Attila Színház —— 14 Kamata Varieté - — —— 14 Katona József Színház —— 8 Kis Színpad — -----------—— 7 Madách Kamara - — —— 16—17 Madách Színház - — —— 12—13 Mikroszkóp Színpad — —— 11 Moziműsor - — — — —— 20 Nemzeti Színház------—— 6-7 Ódry Színpad----------------13 Pesti Színház — — — —— 5 Pinceszínház — — —— 19 Thália Sz­ínház----------------— 9 Vidám Színpad — — — — 11 Vígszínház — ----------—— 10—11

Next