Pesti Műsor, 1969. január (18. évfolyam, 1-5. szám)
1969-01-03 / 1. szám
4 MIC VAR # ÁLLAMI OPERAf HAZ ERKELSZÍNHÁZA VIII., Köztársaság tér Tel.1 330—540 Jegypénztár nyitás-kor, ünnepnap de. 10—12-ig és du. 5—7-ig Pénteken, 3-án 4. bérlet, 5. előadás Kezdete 7. vége */10-kor AZ ARANYKAKAS Opera 3 felvonásban Szünet az 2. felvonás után Zenéjét szerezte: NYIKOLÄJ ANDREJEVICS RIMSZKIJ-KORSZAKOV (1844—1908) Szövegét PUSKIN költeménye nyomán B. J. Bjelszkij írta. Fordította: Romhányi József. Rendezte: Békés András. A díszleteket és a jelmezeket Köpeczi Bócz István tervezte. Karigazgató: Németh Amadé. Koreográfus: Seregi László Vezényel : KEREKES JÁNOS Dodon király . . . Melis György Gvidon herceg . . Külkey László Afron herceg . . . Széki Sándor Polkán, hadvezér : Várhelyi Endre Amelia, kulcsárnő Svéd Nóra Az asztrológus . . Korondy György Semaha királynője Marton Éva Az Aranykakas . . Kovács Eszter A II. felvonásban a táncokat előadják: Markó Iván, Mák Magda, Gaál Éva, Dvorszky Erzsébet * I. felv.: A nemtörődöm Dodon király országát ellenség fenyegeti, de fiai sem akarnak csatázni. Egy titokzatos asztrológus aranykakast ajándékoz a királynak: a kakas mindig jelzi majd az igazi veszélyt. Dodon azt ígéri, kérhet érte bármi jutalmat. Egyszercsak megszólal az aranykakas. Dodon királynak, aki épp egy szépséges nőről álmodik, háborúba kell mennie. II. felv.: A király tanácstalanul bolyong seregével. Egyszer csak rátalál két halott fiára, akik egymást ölték meg. Bosszút esküszik, mikor hirtelen a csatatér közepén gyönyörű sátor emelkedik, benne Semaha keleti királynő és kísérete. A semahani királynő megbűvöli Dodont, aki neki ígéri egész birodalmát. III. felv.: Dodont és a királynét izgatott tömeg várja otthon. A díszmenetben egyszerre feltűnik az asztrológus, s a királynét kéri az aranykakasért jutalmul. Dodon haragjában halálra sújtja, mire az aranykakas a csőrével halálra sebzi Dodont. Minden elsötétül, a távolból a semahani királynő kacaja hallatszik. Szombaton, 4-én Bérletszünet. Felemelt helyárak ANNA MOFFO vendégfelléptével Kezdete 7, vége 10 után LAMMERMOORI LUCIA Dalmű 3 felvonásban (6 kép) Zenéjét szerezte: GAETANO DONIZETTI (1797—1848) Szövegét WALTER SCOTT (1771—1832) regénye nyomán írta: Salvadore Cammarano. Fordította: Fischer Sándor. Rendezte: Rékai András. A díszleteket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Vezényel : LUKÁCS ERVIN Lord Asthon . . . Jámbor László Edgar ..... . Réti József Lucia, a húga . . Anna Moffo Arthur.....................Szigeti László Bidebent Raimund Antalffy Albert Alisa ...... Svéd Nóra Norman.....................Karizs Béla * I. felv.: A ravenswoodi kastély környékén titokzatos ember bujkál Lord Asthon, a kastély ura, húgát, Luciát politikai érdekből Arthurhoz akarja adni. Megtudja, hogy Lucia a titokzatos embert szereti, aki nem más, mint Edgár, az ellenpárt vezére. Az ő apjától vette el Asthon egykor a kastélyt. (Változás) Lucia a kertben találkozik Edgárral, aki búcsúzni jött, mert Franciaországba készül menekülni. A szerelmesek örök hűséget esküsznek egymásnak. — II. felv.: Asthon hamisított levelekkel elhiteti Luciával, hogy Edgar már nem szereti. Kényszeríti, hogy Arthurnak igent mondjon. (Változás) Arthurt az Asthon párt ünnepli s Lucia kétségbeesésében, mivel azt hiszi, hogy szerelmese elhagyta, aláírja a házassági szerződést. — III. felv.: Az esküvői ünnep vendégei megdöbbenve hallják, hogy Lucia a nászéjen megtébolyodott és megölte férjét. Az őrült Lucia felidézi magának képzelt boldogsága képeit. (Változás) Edgar nyugalmat keresve, meglátogatta ősei sírboltját, s mikor megtudja, hogy Lucia meghalt, öngyilkos lesz _______ hannak, aki otthagyja a pásztorkodást és beáll huszárnak. II. felv.: A francia király, akinek a magyar huszárok segítségére siettek, Jancsit **János vitéz* névvel jutalmazza meg hősiességéért, egyben felajánlja neki a trónt és leánya kezét. Bagó szomorú hírt hoz. Iluskát halálra gyötörte mostohája. Jancsi a halál országából is vissza akarja hozni szerelmesét. - III. felv.: Hosszú vándorlás után Jancsi és Bagó egy tóhoz ér. Egy öregasszony el akarja téríteni őket útjukból, de Jancsi felismeri benne Iluska gonosz mostoháját. Kiderül, hogy boszorkány. Jancsiék végeznek vele s feltárul előttük az Élet Tava. Itt van a tündérek között Iluska is. A boldog Jancsinak hiába ajánlják fel a tündértrónt, ő visszamegy Huskájával falujába. VENDÉGÜNK: ANNA MOFFO 1956-ban az olasz tv-ben eljátszotta a Pillangókisasszonyt. Ezzel az adással indult meg világkarrierje. Rohamosan emelkedő pályafutása során fellépett többek között a milánói Scalában, a bécsi Staatsoperben, a salzburgi fesztiválon, a csikágói operaházban és a New York-i Metropolitan Operában. Állandó szereplője Anglia, Amerika, az NSZK és Olaszország rádió- és televízióadásainak. Több mint hatvan szerepet énekel öt nyelven: olaszul, németül, angolul, franciául és spanyolul. Sikersorozatához nagyszerű énekkultúráján, gyönyörű hangján és színjátszó készségén kívül hozzájárul szépsége is. A nemzetközi kritika szerint Anna Moffo napjainknak nemcsak egyik legjobb, de legszebb Traviátája is. (Férje a római tv filmrendezője, Lanfranchi.) PM Vasárnap, 5-én de. Ifjúsági előadás Kezdete 11. vége 2 után JÁNOS VITÉZ Daljáték 3 felvonásban Zenéjét szerezte: KAL'SCH PONGRACZ (1873—1924) Újra hangszerelte és Petőfi-költemények megzenésítésével kiegészítette: Kenessey Jenő. A verseket Heltai Jenő írta. Bakonyi Károlynak Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán írott szövegét Karinthy Ferenc dolgozta át. Rendezte és a díszleteket tervezte: Makai Péter. Jelmez: Szeitz Gizella. Táncok: Barkóczy Sándor. Karigazgató: Németh Amadé. Játékmester: Radnai Éva Vezényel: DŐRY DÉNES Szólót táncol: Pártay Lilla és a tánckar I I. felv.: Kukorica Jancsi, a bojtárfiú szerelmes az árva fluskába, aki sokat szenved gonosz mostohaanyjától. Jancsi megfenyegeti az öreg banyát, s ez boszszúból a tilosba csalja Jancsi nyáját A földühödött nagygazdák Jancsinak roKukorica Jancsi Iluska..................... Bagó.......................... Királykisasszony . Francia király . . Gonosz mostoha . Strázsamester . . Csősz ..................... 1. gazda . . . . 2. gazda . . . . Bartoló..................... Táncmester Turpinszky Béla Szabó Rózsa Nagy Sándor Koltay Valéria Rátonyi Róbert Ladomerszky Margit Széki Sándor Begányi Ferenc Kövesdy Károly Tóth László Balázs István Tauz István Január 3—9-ig Vasárnap, 5-én este 12. bérlet, 5. előadás Kezdete 7. vége 10-kor BOHÉMÉLET Dalmű 4 képben Zenéjét szerezte: GIACOMO PUCCINI Szövegét HENRI MURGER (1822-1851) nyomán írta: Giuseppe Giacosa és Luigi Ulica. Fordította: Radó Antal. Rendezte: Nádasdy Kálmán. Díszlet: Oláh Gusztáv Vezényel : BORBÉLY GYULA * I. kép: Négy bohém, Rodolphe, a költő, Marcel, a festő, Chaunard, a zenész és Colline, a filozófus vidáman, szegénységben él a Montmartre-on, Rodolphe megismerkedik Mimivel, a virágáruslánnyal. Megszeretik egymást. — II. kép: Párizs bohémnegyedében vidám vacsorára készül a négy barát. Rodolphe Mimivel a karján érkezik. Marcel, a festő kibékül csapodár kedvesével, Musette-tel, aki egy gazdag gavallérral jelenik meg. III. kép: Párizs határában a hólepte úton közeledik Mimi az útszéli fogadóhoz. Itt lakik Marcel Musette-tel. Mimi kihívatja Marcelt, keserves sorsáról, Rodolphe kegyetlenségéről panaszkodik neki. Rodolphe bevallja, hogy a nagybeteg lány gyógyíttatására nincs elég pénze, ezért akarja elidegeníteni magától. De nem tudnak elválni egymástól és együtt indulnak el a szállongó hópelyhek közt. IV. kép: A padlásszobában ismét együtt van a négy bohém. Vidámságukat Mimi érkezése zavarja meg. A lány már nagybeteg, halálán van. Orvost kellene hívni. Collíne a kabátját ajánlja fel erre a célra. A fiatalok az első találkozás emlékét idézik. A bábok gyógyszert hoznak, de már kég,s ’'"••-ni Rodolphe karjai közt hei ,v,~g. Rodolphe, költő . Chaunard, zenész . Marcel, festő . . . Colline, filozófus . Musette..................... Mimi.......................... Alcindor..................... Benoit . . . . . Parpignol . . . . Fináncőrmester . . Finánc..................... Gyümölcsárus . . Bartha Alfonz Dene József Reményi Sándor Nádas Tibor Birkás Lilián Orosz Júlia Galsay Ervin Katona Lajos Szalma István Bartala István Orbán András Bukucs Károly Hétfőn, 6-án SZÜNNAP Budapest,január 5 De. 10-kor: TÁRLATVEZETÉS A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN (V.. Kossuth Lajos tér 12.): XX. századi festészet. Vezető: Soós Klára. — Történelmi festészet. Vezető: N. Pénzes Éva. — Medgyessy művészete. Vezető: Kisdéginé Kirimi Irén dr. De. 10-től este 6-ig: PANORÁMA BEMUTATÓ A MÁRIA MAGDOLNA TORONYBAN (I., Kapisztrán tér 2). De. 10-tól este 6-ig: KIÁLLÍTÁS A BUDAI VÁR KÖZÉPKORI ÉLETÉBŐL (Táncsics Mihály u. 26). De. 10-től este 5-ig: BUDAI VÁRBARLANG. Találkozás: I., Úri u. 9.