Pesti Műsor, 1971. június (20. évfolyam, 23-26. szám)

1971-06-11 / 24. szám

Június 11—17-ig PM V., Váci utca 9. Tel.: 180—292 Jegypénztár nyitás Vill-b­or Pénteken, 11-én, csütörtökön, 17-én Kezdete­n, vége 10 előtt FURCSA PÁR Vígjáték 3 felvonásban (4 kép) Írta: NEIL SIMON Fordította: Örkény István. Rendezte: Várkonyi Zoltán. Díszlet: Drégely László, Kemenes Fanni Félix Unger . . . Oscar Madison . . Murray..................... Speed ..................... Vinnie..................... Hoy.......................... Gwendoline . . . Cecily ..................... Tomanek Nándor Bárdy György Kozák László Prókai István Dávid Kiss Ferenc Fonyó József Szegedi Erika Detre Annamária * Pókerparti folyik Oscar Madison ren­detlen lakásán, kit felesége és takarító­nője is elhagyott. Félixet, a parti egyik meg nem jelent tagját, szintén elhagyta a felesége. Ezért Oscar maga mellé veszi lakótársnak. A jó ,,háziasszonynak” bi­zonyult Félix jó tulajdonságai végül Os­car idegeire mennek, sokat ígérő estéjét is tönkreteszi. Végül kirúgja Félixet, aki ismét új meglepetéssel szolgál barátainak. Szombaton, 12-én, vasárnap, 13-án Kezdete­n, vége V. 10-kor MACSKAJÁTÉK Tragikomédia 2 részben Írta: ÖRKÉNY ISTVÁN Rendezte: Székely Gábor. Díszlet: Fehér Miklós. Jelmez: Jánoskúti Márta. Orbánné ..................... Giza.......................... Paula ..................... Egérke . . . . Ilus .......................... Cs. Bruckner Adelaida . . . . Csermlényi Viktor . Józsi.......................... Pincér ..................... Sulyok Mária Bulla Elma Simor Erzsi m. v. Halász Judit Földi Teri Sándor Iza Greguss Zoltán m. v. szatmári István Vogt Károly fh. * I. rész: özv. Orbán Béláné váratlanul ta­lálkozik az évtizedek óta nem látott Pau­lával. A két magányos asszony között me­leg barátság szövődik. Orbánné mindezt lelkesen elmeséli a München közelében élő nővérének, Gizának, aki óva inti őt a túlzott lelkesedéstől és nagyon félti húgát Paulától. Orbánné nem hallgat Gizára. Egyre jobban megszereti Paulát, majd be­mutatja neki egykori szerelmét, Csermlé­nyi Viktor nyugdíjas operaénekest. Az egykori szerelemből már csak annyi ma­radt, hogy Csermlényi hetenként egyszer jóízűen megvacsorázik Orbánnénál. Egyik fellépésére a két barátnő is elmegy. Csermlényi és Paula ezen az estén egy­másba szeretnek. II. rész: Orbánné most döbben rá, mit jelentett neki Csermlényi. Kétségbeesetten próbálja a férfit visszaszerezni. Telefonál­va­ üldözi, leselkedik utána, Paulánál rajtakapja őket, de minden hiába. Meg­tudja, hogy Paula és Csermlényi össze­házasodnak, öngyilkos akar lenni, de életben marad. A darab a két nővér vi­szontlátásakor a macskajátékban ér tra­gikomikus befejezéshez. TOVÁBBI MŰSOR: 18- án: Egy őrült naplója 19- én: Vidám kísértet 20- án: Adáshiba Hétfőn, 14-én IX. bérlet, 4. előadás Szerdán, 16-án XI. bérlet, 4. előadás Kezdete 7. vége géry-kor VIDÁM KÍSÉRTET Vígjáték 3 felvonásban Írta: NOEL COWARD Fordította: Réz Ádám. Rendezte: Várkonyi Zoltán. Díszlet: Jánosa Lajos. Jelmez: V­ieber Marianne Charles...................... Ruth.......................... Elvira .......................... Mr. Bradman . . . Violet, a felesége . Mme. Areati . . . Edith, szobalány . Somogyvári Rudolf Bánki Zsuzsa Ruttkai Éva Prókai István Földi Teri Bulla Elma Marsek Gabi fh. * I. felv.: Charles Condomine regényíró második feleségével, Ruthtal együtt vendé­geket vár. Meghívták Madame Arcatit, az amatőr spiritiszta fenomént is, hogy új re­gényéhez Charles tapasztalati anyagot gyűjthessen. Miután a társaság megismer­kedik a szeánszok szaknyelvével és illem­tanával, némi sikertelen próbálkozás után Charles első felesége, Elvira jelenik meg, akit azonban csak volt férje lát. II. felv.: Másnap reggel Ruth ittassággal magyarázza férje előző esti furcsa viselke­dését, amely azonban még mindig tart. A nagy családi veszekedés végén Ruth is kénytelen meggyőződni arról, hogy Char­les mégsem hazudott. Madame Arcati dia­dallal könyveli el a történteket. Az élő- és a kísértet-feleség között egyre kiélezetteb­bé válik a helyzet. Ruth arra gyanakszik, hogy Elvira merényletre készül férje ellen, hogy magával vihesse. Valóban történik egy súlyos baleset, de az áldozat éppen Ruth lesz. III. felv.: Madame Arcati segítségével Charles meg szeretne szabadulni Elvirától, de a megismételt szeánsz balul üt ki: most már Ruth is csatlakozik az első vidám kí­sértethez. A furcsa háromszögben elkerül­hetetlenek a félreértések és a komikus helyzetek. Charlesnek azonban végre sike­rül — váratlan módon éppen szobalányuk révén — megszabadulnia múltjától. Kedden, 15-én Kezdete­n, vége 9 előtt AZ ÖREG Komédia 2 részben Írta: GYURKOVICS TIBOR Rendezte: Kapás Dezső. Díszlet: Fehér Miklós. Jelmez: Jánoskúti Márta öreg..........................Páger Antal Márton.....................Tordy Géza Judit..........................Béres Ilona Stolz..........................Dávid Kiss Ferenc Árva..........................Nagy István Árváné.....................Békés Rita Szilvia.....................Andai Györgyi fh. Kata..........................Pap Éva Kelemen .... Somogyvári Rudolf Kelemenné .... Tábori Nóra Winter.....................Bilicsi Tivadar * Az öreg veszekedve él együtt fiával és menyével. Szeretetotthonra akar menni, ezért házát eladja. A fiatalok titokban cserére készülnek. A partnerek abba is beleegyeznek, hogy az öreggel együtt lakjanak. Ezt megtudva, az öreg megszö­kik. — A fiatalok megijednek, hogy az üregnek baja történt. Szükségük is van rá. A cserét visszamondták, mert a fiú főnöke, ha idős anyját ide hozhatja és az öreg vigyázna rá, szerez nekik lakást. Fe­leidével látogatóban van, amikor a le­robbanva megérkező öreg mindent felbo­rít. Közli, hogy eladta a házat. Majd az eladást visszavonja. Vérig sérti fia fő­nökét, aki fel is mond a fiúnak. Az öreg és a fiatalok tovább veszekednek, majd néhány váratlan fordulat lepi meg a fia­talokat és a nézőket is. A „MACSKAJÁTÉK” kritikai visszhangjából „Székely Gábor, a Pesti Színház előadá­sának fiatal rendezője . . . remek koncep­cióval, tökéletesen átvéve az írói gondo­lat hullámhosszát, erre az életigenlésre építette fel az előadást. Sulyok Mária Or­­bánnéja olyan találkozás, színész és sze­rep olyan tökéletes összeolvadása, ami­lyen nem sok akad egy-egy művészpá­lyán. Viharos erejű, sodró indulatú ala­kítás, elementáris hatású... Száz hangja van, ezer hangszíne, a valódi élet teljes gazdagsága, hitelesssége árad szinte bib­liai bőséggel ebből az alakításból. Székely Gábor rendezői koncepcióját dicséri a szereposztás többi telitalálata is. Remek előadás.” FILM SZÍNHÁZ MUZSIKA Geszti Pál „AZ ÖREG” kritikai visszhangjából „Ez igazi jellemkomédia. Egy nagy sze­rep és egy nagy komédiás találkozása te­szi valóban felejthetetlenné. Páger Antal öregére úgy emlékezünk majd vissza, mint a magyar színjátszás legnagyobb ko­mikus alakításaira ... Az öreg alakjának drámai megformálása egy mai komédiá­ban, méghozzá ilyen sokszínűen, árnyal­tan, szorongatóan, a lélekismeret ilyen biz­tonságával — ez Gyurkovics tragédiájá­nak érdeme . . . Az öreg napjaink komédiája, de amit a máról elmond, megnevetteti és megszoron­gatja majd az eljövendő idők nézőit is.” TÜKÖR Major Ottó 3 A ET. AMT KRYNÉCI­S*I VIII., Kulich Gy. tér 6. Tel.: 338-620 Kedden, 15-én, szerdán, 16-án, csütörtökön, 17-én NYILVÁNOS FŐPRÓBÁK Kezdete 7-kor A CIGÁNY Zenés színmű, 2 részben Írta: SZIGLIGETI EDE Átdolgozta: Barabás Tibor. Zene: Volly István. Rendezte : Csongrádi Mária. Díszlet és jelmez: Gombár Judit. Koreográfus: Szöllősi Ágnes. A rendező munkatársa: Szalai Judit Zsiga, öreg ! Szirtes Ádám cigánykovács . . . Haraszin Tibor Rózsi, a lánya . . Szűcs Ildikó Péter, a fia . . . . Botár Endre Gyuri..........................Gulyás István Márton.....................Kutas József örzse, a felesége . Kondor Ilona Évi, a lányuk . . . Rigó Mária Ferenc, urasági gazdahajdú . . . Hajdú Endre Várszegi, a helybeli gazdag és világ­járó földesúr . . Budai István Kurta, nagygazda, öregedő agglegény Sós László Történik: 1840-ben * Az öreg cigánykovácsnak, Zsigának a fia, Peti, parasztlányba szerelmes. Érzel­mei bátortalanul ugyan, de viszonzásra találnak. A kovács szép lánya, Rózsi, ugyancsak parasztlegényt szeret. A pa­rasztszülők, a rokonok és a falu lakói minden követ megmozgatnak, hogy a sze­relmeseket elszakítsák egymástól. Plety­kával, rágalommal már-már elérik célju­kat, de a valódi emberi érzelmek — hála egy tipikusan reformkori földesúr megje­lenésének — végül is győzedelmeskednek az előítéleteken. _______ TOVÁBBI MŰSOR: 18-án, 19-én és 20-án: A cigány

Next