Pesti Műsor, 1992. május (41. évfolyam, 18-22. szám)
1992-05-22 / 21. szám
Vasárnap, 24-én (Ifjúsági bérlet, V. sorozat, S. előadás), de. 11-kor, vége kb. 1/4 2-kor; szerdán, 27-én (2. bérlet, 8. előadás), este 7-kor, vége kb. 1/4 10-kor (A. helyárak). Vasárnap, 24-én (Főiskolai bérlet, X. sorozat, 6. előadás), este 6-kor, vége kb. 9-kor (A. helyárak). KODÁLY ZOLTÁN: Háry János Daljáték négy képben, elő- és utójátékkal R.: Sík Ferenc mv. Sz.: Paulini Béla és Harsányi Zsolt D.: Forray Gábor. J.: Schaffer Judit. R.: Eck Imre mv. Karigazgató: Katona Anikó. V: Doman Katalin. Háry János-Ötvös Csaba: Örzse, a mátkája - Balatoni Éva: Ferenc császár - Csányi János; A császárné - Horváth Eszter; Napóleon - Szilágyi Béla; Mária Lujza - Maria Teresa Uribe; Öreg Marci, császári kocsis. Bíró - Martin János; Ebelasztin báró. Diák - Gerdesits Ferenc; Meluzina grófnő - Ghilány Márta; Esztrella grófnő - Vaszkó Katalin; Strázsamester - Takács Sándor; Magyar silbak - Sima József; Muszka silbak, Generális, Krucifix, 1. pór - Frigyesi Tibor; Generális Dufla, 2. per - Szabó Ferenc; Ábrahám, kocsmáros - Csányi János; Első huszár - Komlóssy István; Második huszár - Déri Miklós; Első tüzér - Bánhegyi Péter. Második tüzér - Németh Sándor. Szólót táncol - Janács Evelyn, Balikó István, Pethő László, Som Gizella, Bánki Györgyi. Közreműködnek: az Állami Balett Intézet néptánc tagozatának növendékei. Játszódik a múlt század elején. Előjáték: A nagyabonyi kocsmában kezdődik a mese. 1. kaland: A magyar-burkus határon a subak nem engedi át Napóleon hitvesét, Mária Lujzát és kíséretét, mire Háry egyszerűen áttolja az őrházat. Mária Lujza erre magával viszi Háryt Bécsbe, és Háry kívánságára Örzsét is. 2. kaland: A bécsi Burgban Háry már strázsamester és Mária Lujza kegyeltje. Ebelasztin féltékenységében átadja Napóleon hadüzenetét. Háry kapitányként bevonul a háborúba. 3. kaland: Majlandban (Milánó) háborúznak, de Háry egyetlen intésére porba hull a gárda és Napóleon is fogságba esik. Ekkor Mária Lujza kijelenti, csakis a hős Háry felesége akar lenni és elválik Napóleontól. 4. kaland: Az udvar esküvőre készülődik, ám Hárynak csak Örzse kell. küHUMPERDINCK: Jancsi és Juliska Meseopera két részben Szét a Grimm testvérek meséjéből Adelheid Wette írta. E: Róna Frigyes. R : Fehér András. D : Kovács Attila mv. J.: Benedek Mari mv. K.: Hegyesi Aranka. Színpadmester: Szász László. Világítás: Galántai Imre. Szcenikus: Szendrényi Éva, Horváth László. J.kivitelező: Beda Jutka. Játékmester: Palcsó Sándor. V: Medveczky Ádám. Jancsi - Gémes Katalin. Juliska - Ötvös Csilla: Apa-Bordás György: Anya - Somogy Eszter (24-én), Pelle Erzsébet (27-én); Boszorkány - Sudlik Mária (24-én), Farkas Éva (27-én); Altatómanó - Ardó Mária (24-én), Miklósa Erika (27-én); Ébresztőmanó - Kertesi Ingrid (24-én), Földi Melinda (27-én). Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Gyermekkara (vezetők: Gupcsó Gyöngyvér, Szebellédi Valéria), valamint a Táncművészeti Főiskola növendékei. Jancsi és Juliska epret szedni indulnak az erdőbe, ahol eltévednek, ezért ott töltik az éjszakát. Másnap reggel felfedezik a gonosz boszorkány mézeskalács házát. A banya varázslat segítségével foglyul ejti őket. Jancsit ketrecbe zárja és édességgel hizlalja, hogy később megsüsse, majd megegye. Azonban egy óvatlan pillanatban Juliska a kemencébe taszítja a boszorkányt. Pusztulását követően Juliska életre kelti a mézeskalács figurákká varázsolt gyermekeket. Jönben is vágyik már haza, így a császár elengedi. Utójáték: A nagyabonyi kocsmában véget ér a mese. Csütörtökön, 28-án (8. bérlet, 8. előadás), este 7-kor, vége kb. 10-kor (A. helyárak). FLOTOW: Márta avagy a richmondi vásár Romantikus vígopera két részben Sz.: Wilhelm Friedrich. F: Huszár Klára. R.: Tóth János. D.: Székely László mv. J.: Wieber Marianne mv. K.: Pártay Lilla. Karigazgató: Katona Anikó. V: Nagy Ferenc. Lady Harriet - Pászthy Júlia: Nancy - Bokor Jutta. Lord Tristan Mickleford - Lózsy-Bíró János; Lyonéi - Leblanc Győző; Plumkett - Gárday Gábor; A richmondi bíró - Gyapjas Tibor; Hercegnő - László Margit; Súgó - Petrányi Rezső. A Lady és szolgálólánya, unván az udvari életet, cselédlánynak szegődnek Lyonéi és Plumkett bérlőtársakhoz. Lyonéi, aki nem tud főúri származásáról, beleszeret a Márta néven nála szolgáló Ladybe. Plumkett pedig Nancyt ostromolja szerelmével. A kínossá váló helyzetből Lord Tristan szökteti meg őket. A királynő vadászatán Lyonés felismeri a szökevényeket, ám szavainak senki sem ad hitelt, s így menekülnie kell. Gyűrűjét Plumkett juttatja el a királynőhöz, ennek alapján kiderül, hogy Lyonéi az ártatlanul száműzött Derby gróf fia. A Lady most már bocsánatot kérne, ám hiába. A richmondi vásárban a Lady és Nancy újra álruhában várja a cselédlányokat keresőket. Amikor Lyonés meglátja őket, megbocsát, s a szerelmesek végre boldogan egymásra találnak.