Pesti Műsor, 1995. július (50. évfolyam, 27-30. szám)
1995-07-06 / 27. szám
Szovjet-magyar színházi kapcsolatok A Magyar-Szovjet Művelődési Társaságnak sok más feladata között szinte első helyen áll: a Szovjetunió színműirodalmának és zenéjének ismertetése a magyar közönséggel. Az első lépés ezen a téren Rachmanov: Viharos alkonyat című darabjának bemutatója volt a Nemzeti Kamara Színházban. Szovjet és magyar hivatalos körök, a közvélemény és a sajtó magasan értékelték ennek a bemutatónak jelentőségét. A premier estéjén a színház páholyait orosz és magyar előkelőségek töltötték meg. A Magyar- Szovjet Művelődési Társaság részéről Bajor Gizi, a Társaság Elnöki Bizottságának tagja üdvözölte a megjelenteket. Július 10-én a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság díszelőadást tart az Operaházban, magyar és orosz programmal. Zilahy Lajos, a Társaság elnöke bevezető beszédet mond, majd Fricsay Ferenc Kodály Galántai táncait vezényli. Bartók Béla egyfelvonásos operája, A kékszakállú herceg vára, Failoni Sergio vezényletével kerül színre. A műsor második részében Orosz Júlia és Pataky Kálmán éneklik Csajkovszkij, Kodály és Erkel műveit. Végül pedig Csajkovszkij tánckölteménye, Rómeó és Júlia következik. Ezt a művet Komor Vilmos vezényli, a koreográfiát Harangozó Gyula tervezte és rendezte. A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság még e szezonban több hangversenyt fog rendezni. Budapest több színháza készül további előadásokra szovjet szerzők műveiből, melyeket a Társaság hozott Magyarországra. Ismeretterjesztő előadásai során a Társaság következetesen foglalkozik a szovjet színház és zene kérdéseivel. Az első ilyen tárgyú előadást Hont Ferenc tartotta július 2-án a Magyar Színházban. 1945 július 5-től 11-ig ÚJ LAP kerül most a budapesti közönség kezébe, sőt új laptípus. Régi kívánsága a fővárosi publikumnak, hogy olyan újságot találjon, amelyben »minden« benne van: színház, mozi, kabaré, varieté, hangverseny, előadás, kiállítás, sport és szórakozóhelyek tudnivalói... és még sok egyéb, amit később a közönség igénye fog kialakítani. A cím, amelyet homlokán hord e lap, pontosan fedi tartalmát: Budaest műsorát adja s igyekszik!ránytalan és nagyon pontos lenni. De ezen a gyakorlati feladaton túl egyéb célt is maga elé tűz a P. M. Nemcsak hivatalos műsorlapja a fővárosi színházaknak, nemcsak menetrendjét közli a kulturális intézményeknek és látványosságoknak, hanem annak a közönségrétegnek is hasznára kíván lenni, amely a színház, az irodalom, a művészet világában nem ismeri ki magát teljesen. A főváros színházi kritikusainak, szakíróinak legelső gárdája írja a P. M. cikkeit, amelyek egyegy író, mű vagy irányzat megismerését szolgálják. Természetes, hogy a lapunkban megjelenő minden írás a most éledő magyar világ szellemében fogant és igyekszik a maga szerény módján egy-egy »írott téglával« hozzájárulni az ország demokratikus szellemű újjáépítéséhez. A színházak régen teljes üzemmel dolgoznak, de minden propagandaszerv híján. A PM tehát nemcsak a közönségnek akar használni, hanem annak az egész nagyfejlettségű hálózatnak is, amely Budapest művészi világát jelenti. Büszkék vagyunk sok színházunkra, a hangversenyek áradatára a mozik szaporodó számára és arra a csodálatraméltó vitalitásra, amely ebből a városból árad. Budapest vidám város. Az elvégzett kemény munka után pihen és szórakozik. Senki se vesse szemére jókedvét, mert tunya, fásult, szomorú tömegekkel szemben éppen ez a duzzadó életerő a bizonyítéka annak, hogy a főváros és vele az ország hamarabb talpraáll, mint hogy első kabuítságunkban hittük. A Pesti Műsorkalauz óhajt lenni fővárosunk kultúrájának és derűjének útvesztőjében. Reméljük, sikerül ezt a feladatot úgy betöltenünk, hogy rövidesen mindenfelé ismerni fogják monogramunkat. PM! Az I. évf. 1. szám cikkírói: BALASSA IMRE BALÁZS BÉLA FODOR GYULA HÁY GYULA HELTAI JENŐ HONT FERENC KASSÁK LAJOS