Pesti Műsor, 1999. november (48. évfolyam, 44-47. szám)

1999-11-11 / 45. szám

Puccinii Brittenig A Magyar Állami Opera­ház november 13-án és 14-én kettős szereposz­tásban mutatja be Ben­jamin Britten: Peter Grimes című operáját Brit­ten (1913-1976) művé­nek ősbemutatója 1945 júniusában, Londonban volt. Honi operaházaink ritkán tűzik műsorukra az angol zeneszerző da­rabjait, de azért a hazai közönség már találkoz­hatott a Peter Grimes­­szal vagy az Albert Her­­ringgel. — Valamikor a hatva­nas években játszotta az Operaház a Peter Grimes-t, Udvardy Ti­borral és Mátyás Má­­riíival­­^mondja a 14- ei premier Ellenje, Kur hely Jtráji^^— munkra is szinte is­meretlen volt ezal mesterien megírtek-1 lektikifc, izgalmasl opera. A*maniam ré­­széről boldog vagyok, hogy 214 mtután még|| •mindig kapok bémmnt­­ató­ főszerepet. Ková­nk Balázs személyő­iben pedig fiatal,, te­­etséges rendezőt is­­mnerhettem meg, aki­inek az irányításával ilyen zseniális művet énekelhetek, amenn?’| ^valamiért nincs benn­e a magyar operai köz­­­­tudatban. — Mi lehet ennek az oka? — A mi közönségünk a­z olasz, német operai elé orientált. Puccini, Verdi, Mozart, Wagner — a publikum igénye ebben teljesedik ki. Talán a tradíció miatt is, hiszen a Magyar Ál­lami Operaház zene­kara élén olyan meste­rek álltak, mint Gus­tav Mahler, Otto Klem­perer vagy Sergio Fai­­loni. De nem csak az angol operák kevésbé ismertek nálunk, pél­dául a csehek is hiá­nyoznak a repertoár­ból. — Önnek tavaly jelent meg két CD- je, az egyik a R­ a-i rácsomn énekek a| Budapesti­­Énekesi Iskola együttese -­ kel, a másik, a| Templomi áhitat­ pedig önálló le -­ mez. December­ben pedig új CD-­ vel jelentkezik I Puccini-áriákkal. I — A sors kegyé-­ nek tartom, hogy­ megéltem: lehető­­­­ségem volt au­­­gusztusban le-l mezre rögzíteni­ azoknak a l’ucci-­ ni-szerepeknek azt áriáit, amelyeket­ már énekeltem.I Angelica, Pillangó -­ k­i­s­a­s­sz­o­ny, M­a -1 non, Tosco, Liu a Turandotból — hogy csak néhá­nyat említsek.J­aikus Zene­karral és a Né­metországban főzene­igazgatóként működő Dénes Istv­án vezény­letével készítettem. A Convention Budapest adja ki, amely orvos­­konferencia-szervező cég, gyakran lépek fel a rendezvényeiken. — Miért éppen Puccini és miért csak Puccini? — Az eltelt több mint két évtizedben több Puccini-operát éne­keltem, mint bármi mást. Úgy gondolom, senki sem tudta ennyire árnyaltan áb­rázolni zenéjében a nő­i lélek mélyének rezdüléseit, mint Puc­cini. A Gianni Schic­­chi szűz Laurettácská­­jától a szenvedélyes Toscáig. Bár nem iga­zán kedvelem a piros színt, a lemezborítón vörös ruha van rajtam — Puccini hősnőihez ez illik. Tarján Vera Szakmai elégtétel számomra ez a felvétel, amelyet a Debreceni Sz­im/o­ -1 .1

Next