Pesti Napló, 1850. március (1. évfolyam, 1-18. szám)
1850-03-28 / 16. szám
1850. első évi folyam. =—======= ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Budapesten Vidéken házba küldve , postán küldve : Egy hónapra 1 fr. 30 kr. p. Egy hónapra 1 fr. 50 kr. p Évnegyedre 4 „ — „ „ Évnegyedre 4 „ 40 „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Félévre . . 9 „ 15 „ „ Egy évre . 15 „ — „ „ Egy évre. 17 „ 20 „ „ Egyes szám — „ 4 „ „ Egyesszám— „ 4 „ „ A lap polit. tartalmát illető minden közlés bérmentes levélben, s egyenesen a kiadó-tulajdonos CSÁSZÁR FERENCZ úrhoz intézendő. 16. Szerkesztési iroda: Uri utcza, 449. sz. A havonkénti előfizetés mindig a hónap 1 -től számittatik. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Csütört., martius 28. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petitsora 4. pengő krajczárjával számittatik. A beiktatási díj előre lefizetendő Erich Gusztáv ur könyvkereskedésében. Magánviták háromhasábos sora 6. pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a Pesti Napló szerkesztőhivatalában. Figyelmeztetjük azokat, kiknek előfizetésük s, mart. végével lejár, szíveskedjenek lapjaink további megrendelése iránt minél előbb intézkedni, hogy a megküldésben hátramaradás ne történjék. Budapest, mártius 28-kán. A földadói provisorium) behozatalánál alapul szolgálható előmunkálatok, némelly töredékeket kivéve, Magyarországon hiányzanak, s annak jelenleg mintegy újjá kell teremtetnie. Azért csak a többi örökös tartományokban az állandó kataszter behozatala iránt tett munkálatoknál nyert tapasztalatok nyújtanak módot e földadói provisoriumot nálunk tökéletesebben intézni el az által, hogy az állandó kataszter elveire alapíttatik, mellyek ekék az adózók között elterjednek, közismeretre jutnak, és a közvélemény méltánylását megnyerik. A rendelet szavai szerint földadó fizettetik a föld termésétől, és az épületek haszonvételeitől. Földtermés neve alatt adó alá jő a föld terményző területén középszerű szorgalom mellett előállított termények összege. És pedig a földadó tiszta termés szerint arányosíttatik és vettetik ki. Tiszta földtermés alatt pedig azon termés értendő, mellyet a földbirtokos földje terményző területéről a művelés azon neme szerint, mellyre földjét használja, a községileg szokásos művelési mód mellett, közép termékenységű években nyerhet, lehúzván abból a föld mivelésére, bevetésére, a termesztmény betakarítására, a szükséges és községileg szokásos költségeket, így a földadói provisorium, a minden községben, a mivelés minden neme és minden osztályára nézve fölveendő területi egységnek kitudandó tiszta közép termésére alapíttatik, s az e szerint készítendő tariffa alkalmazandó lesz az egyes földekre, tekintettel arra : a mivelés minő neme alá, és minő osztályba tartoznak? Az azoktól fizetendő adó a tiszta termésnek, a mivelés minden nemére, és minden osztályra nézve egyenlő százaléki részletében fog minden földbirtokosra kimondatni. Minden községben, határa kiterjedésének megállapítása után, bizottmány fog alakíttatni, melly az ideiglenes földadó életbe léptetésére megkivántató munkát) Lásd PESTI NAPLÓ 6. és 11. számait. latok véghezvitelét eszközölje, az eddigi adózó és adómentes földbirtokosokból, egy kinevezendő ügyvezető elnöklete alatt. E bizottmány azonnal megkezdendi az előmunkálatokat, mellyek a következendőket foglalandják magukban: 1. A község határát képező mezők és fordulók határleirását és megjelölését. 2. A községileg szokásos földmivelési mód mellett előforduló mivelés különféle nemeit, p. o. szántóföldek, rétek, szőlők, kertek, stb. 3. Az osztályzatot, azaz a mivelés minden neme minő különböző fokozatokra oszlik, a termény-, illetőleg jövedelemképességre nézve. 4. A fekvési telekkönyv elkészítését, azaz minden egyes föld felvételét topographiai rendben, följegyezve a földbirtokos nevét és lakását, a föld mivelési nemét, területét, a községileg szokásos területi egység (hold-, köböl-szám stb.) szerint; az osztályt, mellybe termőképességére nézve minden egyes föld sorozandó. Ezt követendi a termés, illetőleg jövedelem megbecslése termesztményekben, végre a természeti termés pénzbecslése, az 1824—diki év terményárai szerint , melly év a kataszternél minden többi tartományokban a termények pénzbecslésére nézve normaév gyanánt vétetett, tekintettel az 1836—1845—diki évtized árviszonyaira. E nyers terményből a tiszta termény, illetőleg jövedelem, kitudására, levonások fognak létetni minden egyes művelési nem és osztály szerint különkülön olly arányban, melly más tartományokban véghezvitt kataszteri becslések alkalmával nyert húsz éves tapasztalat bizonyítása szerint, terményzés és költség között állandónak mutatkozott és találtatott. A termésbecslésre kiküldendő hatóságok, tisztviselők, és más egyének, e végre kiadandó külön oktatásokat és utasításokat, fognak kapni. A rendelet egyes pontjai közöl különös tekintetet igénylenek a következők: Minden mivelési nem és osztály bizonyos területi mértékére készített tisztatermési tariffa, s minden földbirtokos minden egyes földjére, ennek területi aránya szerint, fog alkalmaztatni. Épületek haszonvétele gyanánt a bérbeadott házaknál a házbér, másoknál a használat értéke fog tekintetni, és ezek a lakrészek aránya szerint fognak osztályokba soroztatni. 1. A földadó, a közönséges szorgalom és községileg szokásos mivelési mód mellett felveendő középtiszta terméstől, illetőleg jövedelemtől, fog fizettetni, mi a hanyag gazdát sujtandja, a kitűnőleg szorgalmast és értelmest pedig jutalmazandja az által, hogy így előállított nagyobb termése szorgalmának gyümölcsét egész mértékben engedendi élveznie. Így való ugyan, hogy ezen adórendszer a földmivelési ipar emelésére serkentő ösztönül szolgáland, de ne feledjük, hogy sok helyen ezen ipar pangani lesz kénytelen, részint régebben történt beruházásoknak a háború alatt történt megsemmisülése miatt, részint új beruházásokra, vagy a megsemmisültek visszapótlására szükséges tőkék hiánya és meg nem szerezhetősége miatt; min a földbirtoki hitel megalapítása és emelésére szolgálandó positív rendszabályok által kellene segítni, különben ezen adószabály nem gyakorolhatandja ösztönző üdvös hatását, sőt inkább nyomasztó teherré válhatandik. 2. A földek és házak tiszta jövedelme becslésénél a tőkeadósságok, pénz- vagy természeti tartozások kiszolgáltatása, egyrészről a birtokosnak egy harmadik iránti akár tisztán személyes, akár birtokán fekvő kötelezettségei, nem fognak tekintetbe vetetni, tehát nemcsak azon kötelezettségek, mellyek ezen adószabály kihirdetése után fognak elvállaltam, hanem a jelenleg fenállók sem. 3. A földadói provisorium fenállási ideje alatt a mivelés nemében történendő változások nem fognak tekintetbe vetetni. E pont azért érdemel különös tekintetet, mivel Magyarország földmivelési viszonyaiban, az úrbéri tartozások megszüntetése által, gyökeres változás történt. E változás, a mivelés nemeire nézve, eddig nem gyakorolható igazi hatását a háborús idők miatt, s alig fogja azt bevégezni azon időre is, midőn az új földadó életbe lesz léptetve. E hatásnak különös fontos momentumát képezendi az, hogy a birtokosnak természetbeli munkailletősége megszűnvén, s az annak fizetésére megkivántató forgó tőkét megszerezni , a fentebb óhajtott positív rendszabályok létesítése nélkül, képes nem leendvén, vagy piaczi és áru-, vagy egyéb mivelési viszonyok miatt, többecske munkát igénylő mivelésnemet, fizetett munkával nem A FESTI NAPLÓ HATÁRA. EZER ÉV ELŐTT. Eredeti beszély. Irta KELMENFI LÁSZLÓ. I. — És te, fiatal levente, — szólt Zoborhoz vén Förgeteg, — mért nem követed vitéz társaid példáját, s lépsz közelebb tűzhelyemhez, hogy sorsod jövőjét, mellyben nagy fontosságú dolgokat látok, felfödjem előtted ? Mindnyájan Zoborra tekintenek, s tekintetökkel felhíni látszottak et, hogy elégítse ki kíváncsiságát, vagyis igazabban szólva, az ő kíváncsiságukat. Zobor megérte a néma felhívást , de mindamellett kétes : hajlandó lett volna annak engedni , ha, amit valamennyi férfiszem és ajak, ugyanazt nem mondotta volna szép Lehele bájos pillantása is, kinek, megmondhatjuk titkolózás nélkül, a többiekénél sokkal fontosabb oka volt Zobor jövőjéről értesülni, mert e jövő saját jövőjével volt szoros kapcsolatban, Zuárd bárdús leánya a fiatal hős Zobor szeretett arája lévén. Zobor műveit országok messze földein nem hiába utazott. Ő, ki a delphi, dodonai, trophoni jósbarlangokat beutazó , sőt a kilenczedik század újabb jósbarlangiban is megfordult, s a feldúlt régieknek és a helyökbe állított újaknak egyiránt belátta titkos rugóit, Förgeteg asszony jósigéinek nem volt hajlandó fontosságot tulajdonítani. Van azonban a földön hatalom , melly gyakran túljár az erős férfi mélyenlátó eszén, melly e hideg értelmet a szív meleg érzelmeinél fogva gyakran hordta pórázon ezer évek előtt, és hordani fogja ezer évek után. Illy hatalom volt Zoborra nézve Lehele fenebb említett kérő tekintete, erősítve még csengő hangja ellenállhatlan hatalma által. — Szép arám ! — szólt Zobor suttogva a mosolygó Leheléhez , miközben elvonult helyzetéből a tárosnő tűzhelyéhez lépett, — ne csodálkozzál, ha kevés kedvem van sorsom jövőjét hallani olly asszony szájából, ki már neked, kit boldognak tudni legfőbb óhajtásom, s kitől boldogságomat közel jövőben várom, bal sorsot jövendölt. — E szavak azonban csak az eddigi vonakodást menték, mert Zobor minden további felszólítás nélkül Förgeteg elé állott, hogy hallja jóslatát. Az alak, melly helyet foglalt a tűzhely előtt, magas és daliás volt, az arczedzett és szilárd, a magatartás férfias és büszke, s a hang, mellyel a vigyorgó tátosnő megszólittatott, olly hatályos és parancsoló, hogy ez utóbbinak kezeiben megreszkedtek a bűbájos szerszámok, még jobban megreszketett belsejében a gonosz lélek, melly a kimondandó jósigét már megalakító nyelvére. — Ha nehezen kell is hallanom jóslatodat, — szól a Zobor a vén tátosnőhez, — szólj nekem bölcs igét hazám jövője felöl ; mert mig honszerető szívemnek ez iránt kell kétségeskedni, addig saját sorsom iránt közönyös vagyok. Förgeteg tudákos mosolylyal nézett a fiatal levente arczára, s nem minden czélzás nélkül adá válaszát: — Mit érdekel téged, ha nagyobbakat nem érdekel, a haza sorsa? Közember gondjainak csak magára és övéire szabad kiterjedni, s csak e tekintetben várhatsz tőlem feleletet. A haza sorsa csak fejdelmek gondja. Maga királyod nem intézett hozzám eziránt kiváncsi kérdést, miként akarhatod, hogy válaszoljak a te kérdésedre ? E rövid szóváltást rövid csend követé, mellynek a történetírók nem tudják magyarázatát adni. Annyi bizonyos, hogy minden szem önkéntelenül Hadár király felé fordult, ki, ha volt volna is valami illetlen az iménti szóváltásban, kevesebb elmésséggel bírt azt kitalálni, mint jó szívvel és engedékenységgel, minden maga körül kiejtett szót jóra magyarázni; miután azonban a barlangban levő valamennyi szempár rája volt irányozva, szükségesnek látta valamit mondani, s e szükség érzete alól, mielőtt az nyomasztóvá válnék, egész könnyűséggel a következő szavakkal menekült: A király sorsa a haza sorsa lévén, a kettő elválhatlanul összeforra egymással; miután pedig saját sorsom felöl meghallom a tátos-igét, természetes következés, hogy a hazának sincs egyéb teendője, mint hogy győznie kell, és akkor győzni fog, benn is künn is. A hősök és leventék, kik jelen valónak, mindnyájan súlyos fejmozdulattal helyeslék Hadár bölcs magyarázatát, s olly erős taglejtéssel csörteték meg jobb kezükkel az oldalukon függő vastag görbe kardot, bal karukkal a domború hosszas négyszögű paizst, hogy ez elhalárzott mozdulatra s azon rövid feldörgő hangokra, mellyek azt kisérték, a legelfogulatlanabb vizsgáló is meggyőzödhetők, miszerint itt olly férfiakat lát, kik legkisebbet sem fognak a harcztéren elmulasztani, a mi azon közösen óhajtott eredményt előidézni képes, hogy a haza és a király győzzön. A tartós lelkesség e mulékony fellobbanása, vagy tán azon kissé gúnyos hang, mellyel Förgeteg iménti szavait kiejtette, olly hajlékony kedvre emelék a különben komoly gondolatokba elmerült Zobort, hogy miután a haza sorsa felöl illy cáfolhatlan úton és módon megnyugtattatott, nem tartó lelkismeretlen dolognak , apróbb tárgyakra is lebocsátkozni, s ön sorsa felöl jóslatot hallani, ámbár ezt inkább azért téve, hogy mások kíváncsiságát kielégítse, sem mintha önmagának kishitűsége a jóslatok és jövendő mondások iránt megváltozott volna. ... A fiatal levente erős oroszlánhoz hasonlított , s bárány-türelemmel várta, mint nézi ki a tárosnő sorsa jövendőjét, tenyere barázdáiból, arcra vonásiból, a csillagzatokból, a láng lobogásából, a madarak hangjaiból, a tűzhely felett rotyogó bográcsból; — a kártya még akkor nem volt feltalálva. Förgeteg röviden végezte előkészületeit, s midőn a fiatal levente jövendőjét a bogrács fenekéről végkép kiszedte, s minden más ide tartozókból az utolsó betűig kiolvasta volna, ünnepélyes arczczal fordult a hős társaság felé, melly a fekete füstü tűzhelyet széles kíváncsisággal állta körül. ... A nő egész lényét valóban több, mint földi ihlettség látszott megszállani; arcza aggdadás-redői méltóságos matronai kifejezést ') Lásd PESTI NAPLÓ 15-dik számát.