Pesti Napló, 1850. április (1. évfolyam, 19-43. szám)
misülés magvát önmagában hordja, minek a derekint éldető, s tetterő nélküli oktalankodók közönségesen csak hirmondó előfutárai. A nálunk divatozott erdőpusztítások fő okát egyébiránt azon úrbéri viszonyban találjuk fel, melly az úrbéreseknek a határbeli erdőkben a tűzi — s némileg az épületi — faizás haszonvételét biztosította, minélfogva a volt földesurak az illy szolgaság Cservilut) alatti — s inkább terhükre, mint hasznukra levő — erdeiknek okszerű műveltetését soha czélba nem vehették. Ezt tekintve, a földesurak azáltal akartak magokon segítni, hogy erdejüknek egy részét kiirtották, az irtványt terményzés által jövedelmezővé teendők. A művelés alá jutott uj majorság eleinte jól is gyümölcsözött, de csak addig, mig a hatalmas zápor a termőföldet le nem mosta, terméketlen kopárságot hagyván maga után; minthogy az erdőirtások megtörténtek olly hegyes-dombos vidékeken is, mellyek fekvésüknél fogva csak erdőségre voltak alkalmasok, s ettől megfosztva, haszonvehetlenekké váltak , mig a faizás alatti erdőrész, minden földesúri fölvigyázat nélkül maradván, a faizás-jog gyakorlatát nagyban űző úrbéresek által pusztíttatva, ép olly hamar tüskésbokros vadonná vált. A nagyszerű vállalatnak végeredménye az volt, hogy a földesurnak erdeje nem maradt, s a jobbágyság az úrbéri faizás-jog gyakorlatából kiesett. Az okosabb földesurak, erdejüknek legalább egy részét az úrbéri fajzás-jog gyakorlatától megmentendők, jobbágyaikkal egyezésre lépvén, erdejükből egy részt kiszakítottak, s ezt a községnek fajzási jogpótlásul átengedték. Igaz, hogy— a fölügyelés nélkül maradt — községerdők nagyobb részt elpusztultak, de a földesúri erdők legalább a pusztítástól megmentve, rendszeres művelés alá vétethettek. Nem igen tagadhatni, miként korunkban nagyon is helyén van, hogy a földesúr is fölmentessék erdőbirtokára nézve az úrbéri fairás-jogi szolgaság alól. E tárgyra nézve azonban az a kérdés támad : kinek van joga itt kárpótlást követelni, a földesurnak-e, vagy az úrbéresnek ? A földesurak az úrbéri viszonyok megszűntével — erdőbirtokukra nézve — csak tehertől mentetnek föl, s igy azon erdőrészért, melly a fölszabadult község számára talán kiszakítandó volna, kárpótlást nem is igényelhetnek. Az igy előidézett községerdők pedig rövid idő múlva úgyis mind elpusztulandnak, mert az illy apró erdőcskék okszerű erdőművelésre nem alkalmasak. Aprók leendőek pedig az úrbéri faizásjog pótlására kiszakítandó erdőrészek, minthogy az erdős vidékeken alig találunk úrbér alatti helységet, mellynek határában 10—15 jobbágyteleknél több léteznék. Az állodalomnak egyébiránt érdekében van, az erdők jó karbani tartása. Ezt tekintve, czélszerűnek találom, hogy az úrbéreseket illető úrbéri fajtás-jog az úrbéri kárpótlás kiszámitásánál számításba se vétessék, s a faizás-jog — mint ez úrbérszerüleg gyakoroltatott — örökre eltöröltessék. A földesurak azért még sem követelhetik a faizás-jog pótlására kiszakítandó erdőrésznek szabadhasználatú birtokát ingyen. S igy jogszerűnek s igazságosnak tekinteném, ha az illy erdörészek illőleg megbecsültetnének, s a földesurnak szabadhasználatu birtokához csatoltatnának, levonván az illy erdörésznek becsűárát az úrbéri kárpótlást illető járandóságból. E tárgynak illy módoni elintéztetése által senki sem vesztene, az állodalom pedig nyerne. A melly határban nádas van, hol a jobbágyság a nádlási haszonvétel gyakorlatában volt, ott, a legelő elkülönzése alkalmával, a nádasból az úrbéreseknek járandó illetőség ugyanazon arányban volna kiszakítandó, mellyben a legelő-illetőség kiméretett. Miszerint ezen úrbéri viszony is kiegyenlíttethetnék a nélkül, hogy az úrbéri kárpótlás kérdésének megfejtésekor a nádlási haszonvételre nézve egyéb teendő maradna, mint az, hogy a felek ezen ügynek illy módoni elintéztetése mellett igen is megnyugodhatnak. B. Felsőbb rendelet következtében a kir. József-ipartanoda részéről közhírré tétetik , miszerint a két testvérváros iparűzó osztályának kivonatára i. e. ápril 7—től kezdve minden vasárnap és ünnepeken délelőtti 9—11 óráig a kir. József-ipartanoda tanteremeiben dijnélküli nyilvános népszerű előadások fognak tartatni, az ereszet- és géptanból, német nyelven. Milly korszerű s a honi ipar emelésére milly czélszerü legyen a polgári közigazgatásnak ezen intézkedése, bizonyságul szolgálhat azon általános részvét, mellyel hasonló előadások mindenütt fogadtattak. Az erők géptani alkalmazásának s hatásának elvei fognak ezen előadásokban magyaráztatni s terjesztetni, olly szellem- és irányban , mikép a hallgatóságtól csak a közéletben előforduló számvetési műtételek gyakorlottsága kívántatik meg. Krusper István ur, a bécsi öszművészetnek növendéke, előadásaiban Burg cs. kir. kormánytanácsos s öszmü-intézeti tanár népszerű erészeti s géptani munkáját fogja az előadásokban követni , s a mennyire a jelen tanév engedendi, a kir. József-ipartanoda minta-gyűjteményének használása mellett, ki fog terjeszkedni az ereszet s gépészet nevezetesebb tanaira , úgymint a merev s folyó testek egyensúlya és mozgására, ezeknek az egyszerű s vsszített gépekrei alkalmazására. Azon hallgatók, kik az év végével próbatétet adni s erről bizonyítványt nyerni kívánnának, az igazgatóságnál lesznek besorozandók. Költ Pesten, 1850-d. évi april 1-jén. KARÁCSON MIHÁLY m. k., a k. József-ipartanoda igazgatója. Szeged, mart. 27-kén. „A nagy búnak és bánatnak miatta , „Hegedűnket függesztettük fűzfára !“ Szeged, a tiszai puszták ezen fővárosa, a szerencsétlen álszabadság egyik tűzhelye, valamint tősgyökeres magyar szomszédai is Csongrád, Szentes, Vásárhely, kínzó bizonytalanságban élnek, lehangolt kedélyeik mutatják a legközelebb múlt idő feletti bánatot. A bánatos népkedélyt enyhíti a királyi kegyelem e vagy amar atoni hozzájok érkezésének hite; igy a nemzetőrök be nem soroztatása, a honvédek iránti engedékenyebb eljárás, sok apa homlokán redőt oszlatott, engesztelő s vigasztaló szellemkép lengte keresztül a puszták imer országát, s a nép hajlandó hinni a jó akaratot, hajlandó visszatérni az ősöknek a király iránti hűségben jártas ösvényére, csak bánni és pedig oktatólag, kell vele tudni. Így szükségesnek gondolnám, hogy a tisztviselők őfelségének szózatát, a birodalmi alkotmányt több ízben, több alkalommal népértelmiséghez alkalmazottan fejtegessék. Nem kell ahoz ünnepély, jut a tisztviselőnek elég alkalma ezt a népnek minél többször előadni, s ő Felségének nép iránti nemes gondolkozását , akaratát s gondoskodását megmagyarázni. Olly községekben, mellyek az értelmiségnek illy fokára jutottak, azon birodalmi alkotmánynak több példányit megküldeni, a Pesti Naplót, mellynek felfogásom szerint egyik czélzata az öfelséges kormánya iránti bizalmat éleszteni, hasonló községek kezébe juttat hatását eszközölni, a jegyzők, lelkészek, tanítók jó akaratában megnyugodva, a jó magnak elhintéséről, kikeléséről, a kikeltnek ápoltatásáról gondoskodni, mind olly feladatok, mellyeket a tisztviselő, leginkább a mostani körülményekben főbb teendői közé számíthat, tudnia kellvén, hogy a béke és csend megállapítása, a népkedély szeliditése azon kellékek , mellyek nélkül mostani állásának vagy éppen nem, vagy csak felületesen s hiányosan felelhet meg. Szerettem hallani Szeged városában egyik közbecsülésre méltó lelkésznek múlt alkalomkor a templomba gyűlt néphez tartott oktató beszédét; olly jelenetek épületesek, s belátásom szerint annyira kötelességbe vágók, hogy én illyést nem megrovandónak, hanem mindenek felett dicsérendőnek s magasztalandónak tartok. Tudjuk, a múlt idő szomorú emlékezetéből, hogy a szószékről a népet még ős természetéből is — a király iránti hűséget értem — ki lehetett forgatni, mennyivel inkább természetes, s igy hihető, hogy a haza szerencsétlenségére elhagyott ősi természetét, király iránti szeretetét, ugyanonnét kalauzoltatva, ugyanazon helyről oktattatva, legbiztosabban visszanyerendő. A népet csak a múlt idő szerencsétlenségének élénken festett képével lehet fölébreszteni és ébredtével jóra vezérelni; — egyébiránt is azon olly sok keserűséget okozott időszakot édesen festeni, csak a gyógyulást komolyan nem akaró ajánlhatja, mert az orvosság természetében fekszik gyakorta, hogy keserű és nem kedves, de mégis gyógyít. Többnyire a közügyek úgy mennek, mint menni szoktak akkor, midőn a kormány személyzetében változás történik, így van Csongrád megyében, hol köztudomás szerint a főispáni hivatal megürülvén, sőt meg is szüntettetvén, az al. váradi kerületi miniszteri biztos hatóságába olvasztatott. Miniszteri biztos urat vidékünk ugyan személyében nem ismeri, de a haza és király iránti jó híre hozzánk, már megérkezte előtt megjött. Illy férfiú kell imez eredeti typusába romlatlan magyar fajnak, melly képes megkülönböztetni szigorú igazságtól az üldözés vágyát. Egyéb szép jelleme közt e magas vonása lévén vidékünk főkormányzójának, mgo Cseh Edvard urnak, nem csoda, hogy naponta és szívesen várjuk őt, várhatjuk pedig annál alaposabban, miután hivatalos, jó magyar személyzetének egyik része már is városunkban foglalkozik. Illy helyzetben Csongrád megye és Szeged városának hivatalos állapotáról ezúttal, mint igen valószínű, különbél is némi vonásiban változandóról, nem kok, fentartván magamnak ön lapját kimerítő minden-ágy tudósitásimnak azoz időre, midőn fenn is tisztelt miniszteri biztos ur e megyében megjelenendésével a jót meghagyva, a hibást kijavítva, azt mi még rendezetlen rendezve, e megye s város szerkezetét közjólét s birodalmi egységnek állandósitandja. Birodalmi egységnek merem mondani, mellytöl én nem félek, sőt annak erejében sutalma alatt látom azon biztosítékot hogy magyar nemzetem s nyelvem épségben fenmaradjon, ha ön maga is akarja, melly nyelv iránti korlátozásnak itt mindeddig legkisebb jelenetei sem mutatkoznak. HARKÁNYI: Kalocsa, mart. 25-kén. Tisztelt szerkesztő úr! Igénytelen személyemre maradt e magasztos hivatás, s mit előbb teendeztem, ha tudom, hogy városunk tekintélyesbjei, kiknek felhívásuk nyomatékosabb volna, késnek tenni azt, mi most gyenge tollamra maradt, s minek sükerét nem is felhívásomra, mint inkább a nyomorban sínylődök jajfohászira, és az emberbarátok részvétére bízom. Martius 16-kán reggeli 7 órakor városunk felső részében tűz ütött ki, melly a folyvást dühöngő széltől elősegíttetve, néhány percz alatt, mielőtt a közelszomszédok vagyonuk megmentésére csak gondolhatnának is, mindent megemészte. Borzasztó volt látni, mint ragadozta légben a lángokat szerte a még jobban dühöngni kezdő szél, mint repité azokat a város másik részébe, hol szinte tűz ütvén kira rémület irtózatos zaja hallatszott, — mindenki haza futott, hogy tulajdonát mentGrün Jakab, Ellinger úr tanítványa, által. A gyermek ügyesen játszik és nem mindennapi tehetséget árul el; annál inkább sajnáljuk őt, hogy nyilvános föllépésekre ismételve kényszerittetik, midőn még tanulnia kellene; legyen bizonyos a tanítója, hogy a ki nem illy korán kezdi, később annál jobban fogja magát produkálni. Nagy művésznek lenni mindig szebb, mint csodagyermeknek. — Párdal Doppler ,Ilka‘ czimü operájából, éneklé Hollósi K. és Csillag Róza. — Változatok 2 fuvolára, Rossini ,Semiramis‘ czimü operájából vett themára; játszotta: Doppler Ferencz, nemzeti színházi zenekari tag, és fivére Doppler Károly, a budai színház karnagya. — Anna Ricci „Chi dura vince“ czímű operájából, zongorakísérettel éneklé Szabó Emilia, újon szerződött intézeti tag. — „Négyes magyar dalok“ Egressi Bénitől, éneklék Bognár, Benza,Köszeghi és Paczolt. —,Sóhajt karének Verdi,Macbethi czimü operájából, éneklé az összes énekkar. — Beethoven ,Szent István királyihoz irt nyitánya, előadva az összes zenekar által. — ,Ábrándi magyar dalokra, szerzette s előadta Székely Imre zongoraművész, igen jól. — ,Romancz‘ Egressi Bénitől, éneklé Füredi. — ,Coriolan‘ ballada Párkányi Bélától, szavalta Jókainé. — ,A vágy könyer dal Langertól, éneklé Paczelt műkedvelő. — ,Csalogány búcsúja, dal Egressi Bénitől, éneklé Hollósi Kornélia. — ,Hymnusz Köleseitől, Erkel Ferencz díj— koszorúzott zenéjével, előadta a nemzeti színház összes énekes zenekara. A BUDAPESTI HANGÁSZEGYLET HANGVERSENYE. (Mártius 25. a nemzeti casino teremében). Nem rég ideje, hogy alkalmunk volt szólani ezen derék egylet kebelében létező énekiskolának ugyan a nevezett teremben adott hangversenyéről, s nagyon örvendünk, hogy az egylet azon egy pár észrevétel iránt, mellyeket ott tenni alkalmunk volt, megbecsülést tüntetett ki jelen hangversenye rendezésében, mellynek részletei most arányos kisebb számra voltak leolvasztva, s e kevesebb szám közt sokkal nagyobb mértékben képviselve a klassikai zene, mellynek, mint ugyanakkor említők, megkedveltetése s terjesztése volna e munkás egylet feladata. Az egylet jóra-törekvésének szembeötlő jelét adja az által, ha illy készséget árul el, haladni azon jobb irányban, mellyben zeneegyletnek, ha czéljának megfelelni akar, haladnia kell, s valahányszor ezt tapasztaljuk, mindenkor örömmel feledjük azon gyöngeséget, melly az őszintén nyújtott figyelmeztetést meghallgatja és követi, s a mellett mégis apprehensiót akar a figyelmeztető iránt mutatni. Mi, valamint általában minden intézet iránt, úgy a zeneegylet iránt is, nem az által véljük igaz rokonszenvünk jeleit adni, hogy netalán a halfogásinak is hízelegjünk, hanem, hogy derék élőhaladását tehetségünk szerint min magunk is eszközöljük. A mai hangverseny, Braeuer F. egyleti karmester igazgatása alatt, rendezésben és kivitelben egy iránt jeles volt, műelvekben gazdag, s igy teljes mértékben dicsérendő. Az első szakaszt Mendelssohn-Bartholdy ,Szép Melusinal czimü regéhez irt nyitánya kezdé meg, mellyet az egyleti zenekar kerek összevágással adott elő. — Következett volna Tomala Anna kisasszonytul „Az intés“ czimü dal, mellyet azonban, a nevezett k. a. rögtöni elutazása miatt, Kareh k. a„ kiről már múlt alkalommal dicséretesen emlékeztünk, adott elő köztetszésre. — Hammel A.-moll hangversenyéből az Adagio és Rondo szakokat Kubinyi Krisztina k. a., Them Károly ur tanítványa, igen tisztás helyes kifejezéssel játszá. —„Bujdosó 11 nemzeti dal Egressi J?.—töl, mellyet Stéger urnak a nemzeti színháztól kellett volna énekelni, elmaradt. — „A tengeri vihar“ nagy karének Haydn Józseftől, jól adatott. — A második szakaszt megnyitó Beethoven Lajos „Pastoral Sinfonia“-jának 1-ső része, melly a hangversenynek fénypontja volt. E nagyszerű műhelyes előadása mind a karmesternek mind a zenekarnak becsületére válik. — Ezt követte volna „Eri királyf” czimű dal, egész hangászkarra hangszerelve Brandt M. által. E műnek előre örvendünk, mert magát a Schubert-féle dalt Liszt F. jeles zongora-arangementja szerint ismerjük, s ismerjük egyszersmind Brandt M. ur jeles hangszerelői s szerzői tehetségét, annál inkább sajnáljuk, hogy annak hallhatásától, Stéger ur meg nem jelenése miatt, el kell maradnunk. A „Les Arpêges“ Vieuxtemps-tól előadatott Huber ur a nemzeti színházi hangászkar tagja által. Az előadó sok bravourt fejtett ki s diadalmasan küzdött meg az előtte álló nehézségekkel, minélfogva teljes dicséretet érdemel. Eltérve azonban az előadás nehézségeitől, mik különben magukban zenét soha sem tesznek, a compositio teljes üressége sajnálatra gerjesztőleg tűnt ki a többi előadott művek mellett. — Az egészet Haydn József „Teremtés“ czimü oratóriumának végső kara rekesztése, mellyben a magán hangszerepeket Boroczkay k. a., Patzelt és Müller urak adták elő, halad. Örömmel nézünk az egylet további hangversenyeinek eléje, ha megkezdett pályáján, min nem kétkedünk, illy szépen Deés, mart. 27-dikén. □ Folytatva előbbi levelemben megkezdett rajzát közviszonyunknak, Írhatom, miszerint egy ambuláns büntető törvényszék útnak indult azon nem-politikai bűnösök megítélésére, kik még a forradalom előtt fogattak be. Üdvös ezen intézkedés, mert sokan szenvednek régóta megítéletlenül, a politikai zavarok megakasztván az illy ügyek tárgyalását. Az előveendő ügyek közé tartozik a már 5 év óta itt szenvedő Gyarmati-féle hamis bankjegyterjesztők pere is. Vajha a polgári törvényszékek is mentül előbb felállíttatnának! Igen sok az ellátandó polgári ügyek száma, mellyek bírói közbejövetelre s kiegyenlítésre várnak. Várjon ide is idegen egyéneket alkalmazandnak-e ? — Egészen sajátlagos természetű honi viszonyainkból fölmerülendő ügyekben nagyon nehéz lesz idegen egyéneknek, idegen szellemű törvények szerint, ítéletet hozni. Pedig úgy halljuk, hogy ezen állomások is, mint az eddigiek nagy része, idegenekkel fognak betöltetni. Annyi igaz, hogy a nép idegen tisztviselőit nem kedveli, s hozzájok nem igen folyamodik. — Ollyan is van köztök, ki egy hazai nyelvet sem ért. A Retteg-vidéki katonai parancsnokság megváltozott. A kormánynak igen méltánylandó azon intézkedése, miszerint a közvélemény irányzatát figyelemmel kiséri, s a közvélemény bizalmát nem bíró kormányorgánumokat elmozdítja. Az új parancsnok, őrnagy Kaufman úr, igen lejális érzelmű férfi,aki alaptalan rágalmaknak, feladásoknak nem ad helyet; az itt Deésen nagyrészt ártatlanul szenvedett politikai foglyok közöl néhányat szabadlábra állított, s a többiek ügye gyors ellátása iránt is rendelkezett. Az adóhivatalok mellé azon vidékbeli birtokosok nem alkalmaztathatnak. — Közelebbről egy számoltató vegyes bizottmány fordult meg itt, melly a város pénzügyeit megvizsgálta ; — a pénztárt nem találta a legrendetlenebb állapotban. Különben a városok szerkezetében semmi változás nem létetett. A tisztviselőség, a kolozsvárit kivéve, a régi. A királyi városok a kormányzóval, a mezővárosok a vidéki parancsnoksággal leveleznek.