Pesti Napló, 1850. április (1. évfolyam, 19-43. szám)

1850-04-22 / 36. szám

egy nemzeti műintézet illy komédiák miatt tekintélyét elve­szítse ... Hisz akkor inkább az Affentheater . . . oder was! — Báró Wesselényi Miklós meghalt. Ezelőtt néhány nap­pal érkezett a fővárosba Graefenbergből, s mint említik, Em­merling fogadójába volt szállva. Ott halt meg. Utána dőlt ha­bjának. Mint egy százados tölgy, mellynek sziklaalapját le­rontották. Magyarország története a legelsők közt fogja emlí­teni az ő nevét.... Maradjon fel köztünk emlékezete ! __Sajónak ismeretes „gyémántos miniszterét“, melly az „Emléklapokban“ jelent meg, mind a P. Morgenblatt, mind a Pester Zeitung német fordításban közölte... Mi nem csodál­juk hogy közölték , hanem azóta méginkább csodáljuk, hogy ezt Sajó megírta. — A nemzeti színház kisebb s nagyobb falragaszokban hív­ja fel a közönséget rendkívüli bérletre. Lagrange asszony má­jus végén megkezdendi előadásait. 12 előadásra nyerte őt meg a színház. A Prófétát és Lammermoori Luciát magyar nyel­ven fogja énekelni. A bemeneti ár mintegy kétannyira van föl­emelve , mint rendesen szokott. A különbérlet máj. 15-éig lesz nyitva, azon túl nem fogadtatik el. Hiszszük, hogy a közön­ség pártfogása nem fog elmaradni s öröködő taplonczokra egy­általában nem lesz szükség. — E napokban egy sirszobor-készitő előtt Ábrányi Emil csinos márványemlékét láttuk kitéve. Egyszeri­ emlék, a meg­holtnak egy hív barátjától... Az igaz barátság sírba kiséri sze­­retetének tárgyát, leül temetőjére s megőrzi a feledéstől. — A budapesti lánczhid-jövedelem kimutatása szerint 1849. évi nov. 21-kétől 1850.febr. 28-kaig bejött 56,129 f. 7 kr. pg-­­ben; mart. 1-jétöl 31-keig 21,940 ft. 4 kr. p. — s a jövedelem összege a lánczhid megnyitása óta mart. 31-keig teszen tehát 78,069 ftot 11 krt p.p. — A hídon, gőzhajón és csónakokon átkelt személyek száma f. évi mart. 31-keig 2,009,361. — A részletesb kimutatást holnap adandjuk. — Szilágyi Ferencz professor ur hivatalos lapjának naplóirója az april 20-dikai számban Hollósi Kornéliáról tevén említést, a t. művésznőt illető hírekre vonatkozólag igen helyesen jegy­ző meg, miként „a művészet országa nem ollyan, mint a ma­gyar hírlap­irás, hogy mihelyt két versenyző van együtt, az egyiket mindjárt csípni, denunciálni és ütni kelljen.“ — A naplóirótól kissé nagy kegyetlenség ugyan, a professor urat saját lapjában igy pellengérre tenni; de ellenben örvendetes tü­neményül vehetjük a szerkesztőnek azon töredelmes bűnbána­­tát, mellynek következtében saját lapjában vádlóul lép fel ön­maga ellen , minthogy ott a nemrég keletkezett Pesti Naplót, holmi verestollak és isten tudja mi rettentőségekkel denun­­ciálta, keresztyéni szeretetből és collegialis barátságból. ” Ugyanazon lapban ez is áll: „Egy pár magyar lap ezen énekesnőnk (Hollósi K. tehát a Magyar Hírlapnak most is énekesnője) irányában azon piaczi szokást kapta fel, hogy minden úton módon kisebbitni akarja művészetét.“ Minthogy a Pesti Naplón kívül a szó legszorosabb értelmében csak egy pár magyar lap van, melly a színházi előadásokról szólni szokott, a Pesti Napló­ban pedig H. K. művészetének soha legkisebb kisebbítése sem fordult elő, (tessék megmutatni az ellenke­zőt) , s így természetes dolog, hogy az egy pár magyar lap egyikéül a Magyar Hírlap csak magát értheti; szinte dicsére­tes tüneményéül az őszinteségnek és töredelmességnek róhat­­juk fel, hogy a M. H. saját közvetve bevallott tettét közvet­len egyenességgel piaczi szokásnak nevezi. — Hamis ember az a M. H. naplóirója! — A gymnasiumok s reáltanodák igazgatóit s tanárait, kik talán a tanrendszertervet (Entwurf der Organisation der Gym­nasien und Realschulen) még meg nem szerezhették, addig is, mig ebből egy teljesb magyar kivonat közzétetethetik, figyel­meztetjük Szabóky Adolf ájtatos rendű tanár által szerkesztett ama terjedelmesb tanrendszernek tömeg-kivonatára, melly rövid vázlatban a főelveket előadván, az egészről hasznos is­meretet nyújt. — Némelly eszmezavaró nyomdahibákat, mint: „tanár végére“ = tanév — 17. 1.; „mennyiségtanács“ = tanár 18. 1.; tanácsf­ormány , tanácsíro­mány 19. 1. sat. maga az olvasó könnyen kijavít; de igen sajnálható, hogy szerző az elnevezésekben óvatosb nem volt. — Látható p. o. hogy a reáltanodák a gymnasiumokkal párvonalban állnak (Grundsätze §. 4. Entwurf II. §§. 1. 2. sat.); tudható, hogy mind a már bevett szokás, mind maga az oktatás első elemei­nek fogalma (Elementar-Unterricht) az elemi nevezetet a leg­alsó tanodai osztályoknak tulajdonítja, mit a néptanodai neve­zet sem magyaráz ki olly tisztán. Mi oknál fogva nevezhető el tehát a reál-, mint szinte középtanodákat, elemieknek? meg nem foghatjuk. — Talán élelmieknek, vagy életieknek, létbe­lieknek sat. akará mondani ? de nevezte volna bár gyakorla­tiaknak, valódiaknak vagy akárhogyan, — melly szörnyű magyarosításra tán nincs is szükség — előbb elnézhető vala. — így a „tanító képezdei növendék“ (9. 19. 1.1.) elnevezése alatt ki nem fogja a képezdék tanítványát keresni ? holott a tanszéki jelöltet, vagy tanszéki képest kell érteni, ki már a tanszéki vizsgát kiállotta. — Az osztályok fölügyelése nem az ,osztály-bizottmányra'’ (6. 1.) hanem az osztály tanítóira van ruházva. — 8 osztálytanító lesz s csak ezek adhatnak, nem pedig egyes tanárok (16. 1.) egy napi szabadságot. — Az igazgatás mindig egy tanárra van bízva, és az alárendelt­ség s a tankönyv­ választás valamivel szorosabb, mint a ki­vonat (7. 1.) jellemzi. — A két osztályú reáltanodák viszo­nyairól külön intézkedés van (Grundsätze §. 12. c.). A tandíj meghatározásába a nyilvános tanodáknál a tanodai tanács is befoly (Entwurf §. 57. 2.) s nem csupán (14. 1.) a testgya­korlatért köteleztethetik a tanuló tiszteleti dij-fizetésre (Ent­wurf §. 57. 3.) satá­sát. Azonban a kérdéses kivonat minden árny- és homályoldalai mellett is igen jó és hasznos szolgála­tot tehet mindazoknál, kiknek kezükben maga az Entwurf nem forog, vagy nem foroghat, azért azt az illetők figyel­mébe ajánljuk. K. i. k. F. Francziaország. •• Páris, ápr. 16-kán. A nemzeti gyűlés tegnapi ülésének kezdete ismét a legzajobbak közé tartozott. Az utolsó ülést Dupin úr a napi­rendrei áttéréssel befejezvén, mielőtt néhány képviselő, kik Barocke úrnak a választó­egyletek bezáratása tárgyában tartott beszédére felelni akartak, szóhoz jutott vol­na : ezek ma ebbeli jogaik sérelme iránt emeltek panaszt. Azonban a többség ismét sürgetvén a napi­rendrei áttérést, ez, némi keserű nyilatkozatok után csakugyan megtörtént, s a budget feletti vitatkozások folytattak. Ezekből alig van kiemelni valóm, mi a magyar közönséget érdekelhetné; meg­említem azonban azt, hogy a Theátre-Italien segedelmezésére Maleville indítványa következtében 60 ezer frank rendelte­tett. A politikai elítéltek segélyzésére kivetett összegből Mo­rin úr indítványára, ki a mai La Presse szerint, feledve, hogy egykor a köztársaság elnöke is közéjük tartozott, nagy ha­raggal kelt ki a béke e háborítái ellen, 300 ezer frank vona­tott el, noha Berryer, a budgeti bizottmány előadója is e le­rovás ellen nyilatkozott. Feltűnő, hogy Girardin úr, ki, mint tudjuk, csupán Dupont (de­­Eure) kedvéért lépett vissza, most, miután e helyett Sue Jenő tűzetett ki képviselőül a socialisták által, mai lapjában nem szólal fel, s így azoknak, kik tőle ez iránt bővebb nyi­latkozatot vártak, reményüket meghiúsító! Azon ülésében a socialista választó-egyletek megbizottainak, kik Sue urat ki­jelöltül tűzik, s melly szombat­ esttől szinte vasárnap délig eltartott, G. úrnak egy nyilatkozata olvastatott fel, mellyben kijelenti, hogy ő csupán Dupont úr miatt lépett vissza, ha te­hát ennek kijelölésétől a bizottmány elállana . ő saját kijelöl­­tetését újólag sürgeti; annál inkább feltűnő tehát, hogy most, miután Sue miatt ismét elesett, szót nem tesz. Egyébiránt Sue kijelölését minden ellenzéki lap elfogadja, noha igenis észreve­hető némellyeken, hogy azzal megelégedve nincsenek. A mai J. d. Débats kettős irányczikket is szentel Sue úr érdemeinek i­s többek közt igy nyilatkozik: „A bizottmány tagjai nem egyez­hetvén meg egy névben is, mellynek némelly politikai jelen­tősége volna: megegyeztek Sue J. úrban, kinek semmi jelen­tősége sincs... Sue urat választók, kit regényírói hírneve, szerintük egészen ártatlanná tesz, s kibékít jelentéktelenségé­vel is.“ Második czikkében e lap Sue egyik régibb munkájának elő­szavából idéz némelly helyeket. Sue ur la Vigil de Kvat- Ven czimü regényének bevezető szavai t. i. egyenesen azon philo­­sophia ellen intézték, mellyből a mai socialista­ tanok újabb élet­re hozattak, s azokban egyenesen a socialisták dogmái támadtat­­nak meg. Úgy hiszem azonban, hogy a J. d. Débats nem ér czélt e czikkével, melly czél nem lehetne más, mint hogy a socialis­ták egy részét legalább Sue úrtól elidegenítse. Sue itt emlí­tett­­munkája, s azon újabb között, mellyben a nép titkait önté regénybe, s melly Párisban is elkoboztatott, nagyobb időköz folyt le, s ezen időközben változtak a körülmények, változtak az emberek! A La Presse két óvást közöl a socialista­ választók részéről. Egyik az egész seine-departement választói nevében szer­vezve, az 1848. julius 28 — aug. 2-dikai törvényen alapul, melly — az óvás szövege szerint — igy hangzik: „Jelen ren­delvény intézkedései a választó-egyletekre nem alkalmazha­tók.“ Az óvástevők ígérik, hogy az ápril 28-dikai választások meg fogják mutatni, hogy a nép magát csöndesen, nyugal­masan viselendi, s a szavazás diadala megboszulandja az egy­let jogát.“ A másikat a la­ chapellei választó-egylet nevében adják az illető tagok néhányat. — A socialista választó-egylet, tegnapi (ápril 14-dikei) ülésében mellőzvén Dupont (de l’Eure) ur kijelölését, he­lyette Sue Jenő urat kiáltotta ki, képviselői jelöltül. — Dániel ur (káplár egyik sorezrednél) 80, Girardin ul pedig csak 74. szavazatot nyertek. Sue J. 143. szóval jön kikiáltva. Ugyan azon lapban olvassuk: „A Heraldo szerint a portugáli cortesek ülései egy mar­­tius 30-dikán kelt rendelvény szerint junius 2-ig elhalasz­­tattak. „Toulonból jövő hírek jelentik : a franczia seregek vissza­szállítása Rómából szakadatlanul tart. Egyik gőzös a másikat éri, mellyeken majd katonaság, majd álgyutelepek érkeznek. „Bagdadi levelek nyomán Loftus úr, ki, mint földismész (geolog) a török-perzsa határszélek kitűzésével foglalkozó bizottmány mellett van, Alsó-Káldea eddig ismeretlen régi­ségeit vizsgálván, nagy jelentőségű tárgyakat fedezett föl a hajdani Ur romjai között, hol Ábrahámnak Exodus által föl­jegyzett tettei véghezmentek. Több sírboltokat, s azokban különféle szereket talált, és ékalakú feliratokat fedezett fel, mellyek hasonlítnak azokhoz, mellyekről Layord ur Ninive körül tett vizsgálataiban emlékezik. Harumam város omlad­­ványi közt Loftus ur egy fekete­ bazalt-szobrot talált, mellyen szinte két, ék alakú felirat látható. Folytatni fogja kutatásait túl az Eufráton, Lusiana felé. — A La Pi ■esse ápril 16-dikai számában: Tizenegy vidéki lap nyilatkozatát közli, mellyek példáját követvén, a Hugo Viktor úr ismeretes beszédének emlékére veretendő érme ügyében szinte készek aláírást elfogadni. — Ugyan­ e lapból értesülünk, miszerint Hugo V. érintett beszéde következtében hurut által zaklattatik, s gyöngélkedő egészsége miatt az ülésekbe nem járhat. — A .­. d. Débats april 15-dikei számából kie­meljük : „Flórenczből april 6-dikáról írják, hogy az ottani és angol kabinet között a livornoi kalmárok kártalanítása iránt fölme­rült kérdések még távol vannak a kiegyenlítéstől. Bizonyosnak látszik, miszerint Anglia elfogadta Piemont közbejárását (bons offices), de Toskána ellenkezőleg Oroszországot tűzvén ki békéltetőül, lord Palmerston ezen közbejárást mellőzte. S nem is egypár láda fegyverről van szó, hanem néhány házról, mellyek az osztrák seregek benyomultakor zsákmányra ke­rültek. „Több hírlapok által terjesztett azon hír, hogy a római őr­ség franczia, osztrák és spanyol katonaságból fogna vegyesen állani, teljesen alaptalan. „A római hadjáratban részvevő izraelita­ katonák engedel­­met kértek illető parancsnokuktól arra, hogy a Ghettolom (azon városrész, mellyben egyedül szabad lakniok a zsidóknak) lete­lepült hitsorsosik érdekében a sz. Atyához folyamodhassanak. „Regnault Illés munkája: Az ideiglenes kormány történe­te, megjelent. Szerző elnöke volt s belügyi minisztere az ideigl. kormánynak Ledru Rollin úr alatt, s igy munkája két­ségkívül érdekes adatokat fog tartalmazni azon idők történe­téből. — A Galign. Messenger ápril 16-dikai száma utalmába ve­szi Sue urat a J. d. Débats ellen, mellynek ez érdembeni okos­kodásáról fönebbi párisi levelünk emlékezik, s így szól: „A J. d. Débats bőven kiterjeszkedik Sue úr korábbi munkái szem­léjére, hogy megmutassa, miként ő nem volt mindig socia­lista, sőt, hogy igen soká elhatározott anti-socialista volt. A Débats által kiírt kivonatok azonban mutatják, miszerint Sue úr csak érett megfontolás után lépett át a socialistai párthoz, hogy ő gondosan átvizsgált minden szempontot, mielőtt kö­vetkeztetésb­e eljutott, s nem teheti mást,mint teszi sok más szó, hogy véleménye állítólagos megváltoztatását az igazság világának, s az idő hatásának okán kívül mással indokolja. Sue úr újabb munkáiban semmi nincs, mi olly hatalmasan szól­na a socialismus mellett, mint mennyire szólnak ellene ko­rábbi munkái.“­­ Csak így vagyunk az emberi véleménynyel, mindenik saját felfogása szerint képes jobbra, vagy balra ma­gyarázni azon egy dolgot. Németország, Berlin, ápril 17. A porosz kormány a slezvig-holsteini ügyben sajátságos politikát követ; egész eljárásából az tűnik ki, hogy Németország sympathiáit sem akarja veszélyeztetni, másrészről külpolitikájának igényeiből a békét Dániával mielőbb óhajtaná megkötni. Azon szándékáról, mellynél fogva Wildsen tábornokot, ki a porosz kormány beleegyezése nélkül a slez­­vigi csapatok fővezérségét elvállaló, hadi törvényszék elé akarta idéztetni, lemondani látszik; a megidéztetési szándékkal Dá­niát akaró a béke felöli őszinte hajlamb­ól meggyőzni, a szán­­dékróli letétel a német sympathiák érdekében történt. Porosz­­ország az egész ügyet a német szövetség elintézésére akarja bízni: határoztassék el bármiként, e kezeit tisztán tartva, min­den compromissio nélkül szükség esetében Dániával a békét megkötheti, sőt vele, ha érdekeik is úgy kívánnák, szövetségbe is léphet. Hogy kritikusabb perc­ekben a kérdés alatti tartomá­nyok egészen magukra fognak hagyatni, arról, ki csak kevéssé is gondolkozni tud, nem fog kételkedni. A porosz seregek ugyan a tartományoknak még déli részében vesztegelnek, de inkább csak azért, hogy a lehető összeütközést meggátolják, nem pedig Dánia ellen valami demonstratióul szolgáljanak. Erfurt, april 16. A népház 10-d. ülésében folytattatott az alkotmány tárgyalása. Stahl és társai a birodalmi törvényszé­ket illető 124 §-ra némelly módosításokat indítványoztak, kü­lönösen az a) pont teljes kihagyását sürgették; az a) pont e törvényszék illetőségéről szól, és fölhatalmazza a törvény­széket az uralkodó és népei közt előforduló peres tárgyak elitélésére. Stahl ezt a törvényszékre bízatni nem kívánja, mert nem tartja illendőnek, hogy egy király például azon hely­zetbe is juthasson, mint hajdan a velenczei kereskedők, kik gazdagságuk egész öszvegét a tengerre bízván egy szélvész által egészen tönkre tétettek. Lajos Fülöpről azt állítják, hogy 100-nál több képviselőt vesztegetett meg czéljainak kivitelére, itt csak 8 bírót kellene megvesztegetni, hogy ugyanazt el­érni lehessen ’sat. Kielrul, Stahlnak minden módosításait meg­támadja, még, a 125 §-t illetőket is. Azt hiszi, hogy ha ezek megváltoztatnának, az egész törvényszék csak árnyékká al­­jasulna; míg ha e törvényszék az előterjesztett módon alakítat­nak meg, a nagy központosítási törekvéseknek sikerrel volna képes ellenállni. Felhozza Stahl munkáit és azokból erőtleníti meg a szerző okoskodásait. Gerlach törvényt nem tudó sze­mélyeket is kíván a tagok közé fölvétetni, és végre e §§-ok tárgyalásának a birodalmi törvényszék tárgyalásáig leendő fel­függesztését indítványozza. Camphausen a Stahl-Gerlach párt­nak minden indítványait és módosításit elvettetni kéri. A vita eredménye jön: Gerlach indítványának, és Stahl összes módo­­sítványainak elvetése. Az úri jog tárgyalásakor Stahl és Gerlach indítványai nagy többséggel félretétettek. Az alkotmány 143. §-ának elfogadása után az ülés befejeztetett. Az állodalmak­ házában is kétségtelen az alkotmánynak ál­talános (en bloc) elfogadása, miután már a tanácskozmány­­ban 48 tag, tehát a többség, e mellett nyilatkozott. Berlin, ápr. 13. Amik Slezvig-N­olsteinban történnek, még folyvást kizárólag tárgyai a napibeszédnek.Felsőbb helyen rend­kívül rosz néven veszik, hogy Willisen tábornok a slezvig­­holsteini sereg fővezérletét elfogadta. Ámde, mivel Willisen úr legott nyugdijáról mint porosz altábornagy lemondott, tehát a boszulással­ fenyegetőzés, mikép azt a Staatsanzeigerben ol­vassuk, önmagától is erejét veszti. Itt azonkívül épen ezen tá­bornok iránt többes ok van tekintettel viseltetni, miután ő a porosz politikának legrejtelmesb szövedékeibe mélyebben van beavatva, mint bárki más. Ő huzamos­ ideig mint szárnysegéd a király legbensőbb meghittje volt, s imigy egyetértőleg folyt be némelly viszonyokba , mellyek valószínűleg még a minisz­térium előtt is rejtve maradtak. Mi csak az 1848-dik évi föl­keléskor a poseni nagyherczegségben gyakorlott hatását, s az ausztriai újabb történet legeldöntöbb pillanatiban Radeczky tábornok főhadiszállásáni jelenlétét idézzük itt emlékezetbe.Ha­­tározott eszmeirány húzódik azonban a tábornok egész cselek­vőségén keresztül, t. i. kétségbevonhatlan gyülölség Oroszor­szág ellenében. De épen ezen pont az, melly itt Willisen ur lépése következtében a sleziig-holsteini ügyre nézve aggo­dalmakat kelt. Ugyanis tudva van, hogy alig találkozik po­rosz tábornok vagy státusférfi, kit Miklós czár személyesen inkább gyűlölne, mint őt, s az ő föllépte a poseni tartomány­ban e gyűlöletnek legbővebb táplálékul szolgált. Innét ered azon itt közönségesen elterjedt vélemény, hogy a czár most már egy pillanatig sem habozand bizonyos nézeteket valósíta­ni , mellyeket ő a dán differentiára nézve több vagy kevesebb határzottsággal ismételve kifejezett. De bármilly­­enszárnyaló legyen is képzelmünk a slezvig-holsteini hadsereg új főpa­rancsnokának, — ki egyszersmind a ,Kis háborús czimű, s hadtudományokra nézve classikus mű­nek szerzője — straté­giai ügyességéről, mégis könnyen megfogható azon hiede­lem , hogy ezen ügyesség aligha elegendő a dánnal egyesült

Next