Pesti Napló, 1850. május (1. évfolyam, 44-67. szám)
1850-05-04 / 47. szám
1850. első évi folyam. — ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Budapesten házba küldve : Egy hónapra 1 fr. 30 kr. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre . 15 „ — „ „ Egyes szám — „ 4„ Vidéken postán küldve : Egy hónapra 1 fr. 50 kr. p Évnegyedre 4 „ 40 „ „ Félévre . . 9 „ 15 „ „ Egy évre .17,20, „ Egyes szám— „ 4 „ „ A lap polil. tartalmát illető minden közlés bérmentes levélben, s egyenesen a kiadó-tulajdonos CSÁSZÁR FERENCZ úrhoz intézendő. 4T. Szombat, május 4-én Szerkesztési iroda : Úri utcza, 449. sz. A havonkénti előfizetés mindig a hónap 1 —től számittatik. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4. pengő krajczárjával számittatik. A beigtatási díj előre lefizetendő Erich Gusztáv úr könyvkereskedésében. Magánviták háromhasábos sora 6. pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a Pesti Napló szerkesztőhivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. A múlt hónapokból már csak néhány teljes számú példányokkal szolgálhatunk. Budapest, május 4-dikén. "FILEGRÁFI TUDÓSÍTÁSOK. íris, april 30. Sue Jenő elválasztatott 128,000 "fal; ellentársának Leclerc-nek csak 117,000 pcent. rente 54 fr.; 5 pcent. rente 86 frank 40 London, april 30. Bizonyosnak állítják, hogy Anfszáig a görögügyben Francziaországtól tervezett iyenjárási ajánlatokat elfogadta. M. Frankfurt, máj. Váltókelet Bécsre: 101%. — A melly országban visszavonás, irigység s uralkodásrai vágy ülnek tanácsot, ott semmi állandó jó nem diszlik; hol félelem, törvénytelenség, néhány dynaszták határtalan dicsvágya uralkodnak; hol a pénzszomjas kénykedés, féktelenség, elbizottság és pöffeszkedő önzés a nemzet jogait s érdekeit semminek tartják; hol az országnak vagyonosb és tehetősb része az országos nemzeti testülettől elkülönzött gödényt és lajhárt képezvén, előjogai s különérdekei föntartásáról s terjesztéséről álmodozva, az országos terheket csak akkor veszi tudomásul, mikor az adó a misera plebs-re kivetendő, vagy ettől beszedendő, illykor megemlékeztetvén, hogy a hol nincs, ott ne keress, hol a legnyomobb nemzeti ügyek s érdekek fölött a legzavartabb fogalmak divatoznak, ott a hon üdvéről elmondhatni: nyugodjék békében! És hogy édes hazánk I. Mátyás dicső királyunk halála után illy körülmények közt általános romlásnak s végbomlásnak indult s az önvérökben ádázkodók kényelmüsége által országosságától is megfosztatott, azt minden tekintetben sajnosan érezzük s minden mozdulataikban keservesen fájlaljuk! A jelenkor kivánatait józan észszel fölfogni, helyzetünk körülményeit igaz valódiságukban megismerni; hibáinkat, hiányainkat, tévedéseink szülte hátramaradásunkat elismerni és a nemzet színe előtt minden leplezés, hímezés-hámozás nélkül megvallani; min érdekünket a közérdeknek alárendelni, vagyonunkat a hazai közjó előmozdítására használni; szellemi s anyagi erőnket nemzetünk díszes emelkedése létesítésére egyesitőleg s egyetértőleg tényezősen fordítni; a pártoskodást és önzőséget, az önkénykedést és pajkos nyalkálkodást stb. kerülni, szóval: igazán tisztelt s tiszteletre méltó magyarok lehetni csak akkor fogunk, ha büszkeség nélküli országos közszellem, nemesi egyetértés, tényezős és áldozatokra kész tettleges hazafiság kevésbé szemfényvesztő beszédinkben, mint minden tetteinkben olly nemesen tündöklik, hogy ennek nagyszerűsége egy a magyarsággal megtestesültlelkesült oszthatatlan lényt (ens unum et indivisibile) képezzen! Illy nemesi hazafiság, illy erényességre emelkedett s épült nemzetiség volna véleményünk szerint azon szent czél, mellynek elérésére törekednünk s egymást öszszesen egyesült erővel buzditnunk kellene! Gróf Széchenyi Ferencz az illy — a magyarok felekezetében szunyadozó és csak fölébresztésre, felélesztésre s kifejlődhetésre váró — hazafiságnak, illy nemzetiségnek gyökerezetét föltételezte, midőn a Muzeum alapítására czélzott nagy áldozatot a haza oltárára letette, a mint efelöli meggyőződését 1807-ben egy nagyobb társadalmi körben be is vallotta. Ily fönséges hivatásnak megfelelni már rég kötelességünk volt volna. Volt is elég időnk, de a sok semmiveli vesződés miatt rá nem értünk, elmulasztottuk! Vegyünk tehát már egyszer erőt magunkon, s merjünk köztiszteletre méltó, magunkat megbecsülhető s a magyarok istenétől megáldható erényes magyarokká válni! Csak így fog hazánk ege derülni és szebb hajnalra virulni. Megszűnvén az önzés, a paemélyzetes gyűlölet, pártszellem s közjó iránti buzgalmatlanság: a magyarság az európai nemzetek sorában illő, dicső helyét elfoglalandja s ezt tiszteltetve érdemelt méltósággal föntartandja. Ehhez pedig nem kell több, mint tényezős, elszánt jóakarat keblünkben, hogy annyira készek legyünk nemes cselekvésre, mint milly hajlandók valánk egykor dicsekedő beszédre. THUN grófnak, vallás- és oktatásügyi miniszternek, legalázatosabb előterjesztése a kath. püspökökkel, az egyházi ügyek szabályozása iránt, tartott tanácskozások tárgyában. Folytatás. A püspöki gyülekezet további benyujtványaiban támasztott kérdéseknél arról van leginkább a szó, hogy az eddig érvényes törvények és rendeletek, mellyek az 1849-dik évi mart. 4-diki legfelsőbb nyílt rendelvény 2. §. által az egyház számára kijelölt állás valósításának útjában vannak, elmellőztessenek, s uj határozatok által pótoltassanak. Aláíírt miniszteri tanács bátorkodik e végből az ide mellékelt rendeletet Felséged legfelsőbb jóváhagyása alá tiszteletteljesen terjeszteni. Tartalmának magyarázata és indokolása végett, méltóztassék Felséged a legmélyebb tisztelettel alulírottnak következő észrevételeket megengedni: A szentszékbeli közlekedés az eddigi törvényhozás által sok elővigyázati rendszabályokkal volt akadályozva. Minden pápai kibocsátvány, kivéve a poenitentiaria felmentéseit, a fejedelem placetumának volt alávetve; ez csak azon kibocsátványoknak adatott meg, mellyek a Romában felállított cs. kir. ügynökség közbejárultával eszközöltettek ki, s ennek csak olly ügyekben volt szabad közbenjárni, mellyek az állami hatóságok által vagy ezek engedélyével intéztettek hozzá. A püspökök közlekedése saját megyéikkel beavatkozó megszorítások alatt állt. Semmiféle püspöki kibocsátványt nem volt szabad kormányi engedély nélkül kinyomatni, s azon pásztori és körleveleket, mellyekben bármilly kötelesség parancsoltatott meg, nemcsak az országos hatóságnak kellett bemutatni, hanem ettől, netaláni észrevételeivel a politikai udvari hatóságnak is beküldetni. Az egybegyült püspökök világosan teszik fel június 16-kai ide mellékelt benyujtványukban, hogy az alapjogok 2. §. által azon akadályok, mellyek a szentszékbeli közlekedésnek eddig útjában álltak, teljesen megszűntek legyen, s hogy jövőben mind önmaguk, mind alattuk álló híveik nehézség nélkül fordulhatnak egyházi dolgokban a pápához, vagy rendeleteit és határozatait elfogadhatják. Kifejezik továbbá bizodalmas rerményeket, hogy az egyházi kormányzat biztosított önállóságaim». »(/»cineziene» meg fog másik mindenkor engedtetni,, hogy hivatalhatalmak tárgyai körül községeikhez, az állami hatóságok előleges jóváhagyása nélkül is, intelmeket és rendeleteket bocsáthassanak. Az eddig fenállt megszorítások fenmaradása az alálírt miniszteri tanács véleménye szerint valóban továbbra meg nem engedhető. Azok egy törvényhozás alkatrészei, melly azon idők viszonyiban, mellyekben kifejlődött, találja magyarázatát , de a jelenkornak lényegesen változott állapotival meg nem egyeztethetik. Azon törvényhozás arra volt rendelve, hogy következetes gyámatyáskodás által a szellemi élet mint A PESTI RAPLD MUTÁRA. GÖRGET, BUDA ALATT. Történeti regényes beszély II. Folytatás. A csendes, házi beszélgetés illy modorban még sokáig folyt. Az est közelget, s ez intésül szolgált az ifjú férfinak, hogy hivatása helyére térjen vissza. — Már ismét távozol — panaszkodék az anya — és ki tudja , mikor fogunk viszont láthatni. — — Ha valami újabb esemény nem adja magát elő, úgy a közelebbi napokban ismét itt leszek. Jelenleg egy kórház rendezésével vagyunk elfoglalva, s dolgaink igen megszaporodtak. Egyébiránt az is könnyen megeshetik, hogy huzamos ideig nem látnak körükben; erre tehát legyenek önök elkészülve , mert ha megvalósul, hogy az insurgensek a Dunán már átkeltek, úgy nemsokára Buda alatt teremnek, s akkor ugyancsak meggyűlt a baj. A nők ezen szomorú hitre jajveszékelni kezdének, Frigyes pedig lelke minden erejével nyugtató s vigasztaló a csüggedőket. Végre kibontakozott kedveseinek karjaiból, s a várba sietett föl. Másnap reggel következő hirdetmény tétetett közzé: „Miután a f. évi ápril 14-kei végzés szerint most már lengyelmagyar köztársaság elnöke Budapest kormánybiztosául Irányi Dánielt nevezte ki, minden hatóságnak meghagyván, hogy neki föltétlenül engedelmeskedjenek; ezáltal mint Budának város és várparancsnoka, kényszerítve érzem magam: a város minden hatóságit úgy szinte valamennyi lakosit komolyan meginteni, hogy a pártütök főnökének honáruló intézkedésit ’) Lásd PESTI NAPLÓ 44. 45. és 46-d. számút: teljesíteni óvakodjanak, viseljék magokat úgy mint hű polgárokhoz s felséges császárunk s királyunk jámbor alattvalóihoz illik, s a lengyel-magyar faczióval semminemű összeköttetésbe ne bocsátkozzanak. Azokat, kik ezen intésem ellen cselekedni merészkednének, kimélet nélkül rögtön törvény szerint ítéltetem el, s merényekért halállal fognak lakolni. Kelt Budán april 30-kan 1849. A cs. kir. város-és várparancsnok Hentzi, vezérőrnagy.“ III. A zivatar , melly a két testvérváros fölött kitörendő volt, mindig közelebb s közelebb vonult össze. Már hallatszék távolból a tompa moraj, már egyes villámok czikáztak át a sötét látkörön, és nemsokára szárnyra kelendő volt a szörnyű vihar , hogy dühével Budapest fölött pusztítólag dúljon. A had színhelyén azalatt vészteljes harczok történtek. Az ütközet Ácsnál az insurgensek részére ütött ki; ők elfoglalták Győrt, s Mosonyon keresztül előre nyomultak; az ausztriai főhadszállás mindinkább visszahúzódott, míg végre Pozsonyban megállapodott. A huszárok egészen Soprony közelében czirkáltak s már ápril 28-kán egy félhivatalos lap Bécsben imezt hirdette: „Az ügyek Magyarországban olly pontra jutottak, hogy nem marad egyéb hátra, mint a hadjáratot újra megkezdeni.“ — Illy sok áldozat, illy számos emberélet-veszteség után ez valóban szomorú s kebelrendítő hirdetmény volt. Az ellenséges tábor a Dunánál két részre oszlott; egy rész a Rába és Vág melletti erős pontokat tarta megszállva, a másik Buda felé indult. Május, ez öröm-hónap épen beköszöntött, de az nem öröm-, hanem fájdalom-hónap volt. Több ezer ember hullott el a csatamezükön, több ezeren vérzettek el s haltak meg a kórházakban. A természet ismét a tavasz kellemében díszlett, a föld ismét zöldbársony-köntösét ölte fel, a virágok szinte most is mint egyébkor, fejledeztek, a fák most is árnyékadólag terjeszték ki lombos tetőiket, de álgyuk dörgése hangzott az országon keresztül, lőporgőz gomolygott hegyes völgyeken végig, és hol a háború véres lobogóját lengeté, ott mezőség és virányos rét elgázoltál ott, ott falvak és lakhelyek romokba dőltek, ott nyögött a föld a szilaj dulongás alatt, ott elszáradt a fű a holttestek dögletétől. 0 milly gyönyörű fekvése van-e hegyláncznak ! Egy zöldszínű öv az, mellyel a természet a magyar királyok egykori székhelyét környezte. Az erdők a magasokon ismét lombozatot nyertek , a szölöte a hegyeken ismét leveleket hajt, langy tavaszi szellő lengedez a kertek, mezők és erdőkön át. De nem sokáig tart e jótékony csend; fegyveres csapatok közelgenek, mindig hoszszabb s hosszabb mozgó vonalokban; kiterjeszkednek s megállapodnak; csak rövid időköz, s a hegyeket harczosok lepik el, egy város, zöld hajlékokból, terül el a magasokon, az őrtüzek fellobognak. — A magyarok Buda körül ütöttek tábort. A Gellért-hegyen s mögötte táboroznak Aulich és Nagysándor hadosztályai, a kis Svábhegyen Lablowsky csapatai, a Lipótmező környékén Kmety és Knezics, a többi magasokon huszárok száguldoznak ide stova. Az egész ostromló hadsereg élén áll Görgey Arthur, azon férfi, kit a végzet arra jelölt ki, hogy a magyar harcz drámájában Kossuth után, legfontosabb szerepet játszék. Május 4-kén délután volt. Az előjáték Buda körül elkezdődött. Ellenséges hadosztályok nagy tömegekben nyomultak a vár felé. Egyik a városmajor tájékán a fejérvári és bécsi kapu közti vonalt fenyegette, a többi a felső vízvezetéket. Az első álgyúszó megdördült. A vár-álgyúk kiszórták az ellenségre halálos gömbjeiket. A svábhegyről egy tizenkét fontos álgyúüteg megkezdő öldöklő játékát. A rohamcsapatok a vízvezeték czölöpeibe ütközének, s megdöntöttek. Ezen első megtámadás csak első hadjátéka volt két egyaránt bátor és ügyes ellenfélnek, egy játék, melly csupán arra szolgált, hogy egymást viszonosan ismerni tanulják, s megmutassák, hogy mindegyik komolyan veszi a dolgot s határzottan küzd ügye mellett. — Az álgyuk folyvást dörögnek. Golyók és gránátok süvöltve metszik a levegőt; kün a magasokon lobog a nemzeti háromszin, a várfokon pedig a császári zászló. Délutáni egy az óra. Az álgyuk folytonos dörgése közt jelenik meg a bécsi kapu előtt egy parlamentár. Ő bebocsáttatik a várba. Írott felszólítást hozott a császári tábornoknak a vár feladása végett.