Pesti Napló, 1850. július (1. évfolyam, 92-118. szám)
1850-07-15 / 104. szám
1850. első évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Budapesten Vidéken házba küldve: Egy hónapra 1 fr. 30 kr. p. Évnegyedre 4,„, Félévre . . 8 „ — „ » Egy évre . 15 „ — „ „ Egyes szám— „ 4 „ „ A lap polit. tartalmát illető minden közlés tulajdonos CSÁSZÁR F.thez , anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, postán küldve: Egy hónapra 1 fr.50 kr., Évnegyedre 440 , „ Félévre . . 915., Egy évre. 17 „20,, Egyesszám — „ 4 „ „ 104. Hétfőn, július 15-kén. Szerkesztési iroda: Drintcza, 449. sz. A havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-től számittatik. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. HIRDETÉSEK ES MAGANVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4. pengő krajczárjával számlítatik. A beigtatási díj előre lefizetendő Erich Gusztáv ur könyvkereskedésében. Magánviták háromhasábos sora 6. pengőkrajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a Pesti Napló szerkesztőhivatalában. Budapest, július 15-kén. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK, Pars, július 11. A roueni pályaudvarnál egy, politikai jelentőség nélküli népgyülöngés volt. A törvényhozótest folytatja a sajtótörvény fölötti vitatkozásit. Egész Guadeloupenak ostromállapotba helyeztetése elhatároztatott. Charras és Cassagnac képviselők párviadalra keltek. 5% rente 95 frank 70 cent, 3% rente 57 fr. 55 cent. A börze bezártával 5% rente 95 fr. 40 cent. 3% rente 57 fr. 40 cent. London, jul. 10. Consols 96%. Indigo és gyapotnak jó kelete, magasabb árak. Gabonavásár szilárd. M. Frankfurt, jul. 11. Metall. 70% 8%. Váltókelet Bécsre 99%. Hamburg, jul. 13. Hírlik, hogy a holsteiniak ezen éjjel bevonultak Slezvigbe, és egyenest Eckernförde felé indulnak. A hír még valósulásra vár. Kiel, jul. 18. Az orosz flotta, állítólag 18 nagyhajó — kelet felé félmérföldnyire Buildtól — figyelő állást von, úgy szinte három nagy dán hajó is. ANYAGI ÉRDEKEKRŐL. III. Nincs ország, mellynek kereskedési mérlege aránylag szenvedőlegesben állana, mint Magyarországé ! Ezt bátran kimondhatjuk, s kimondhatjuk azt is, hogy országos szegénységünk napról-napra növekszik, minélfogva végre vesznünk kellene, ha tovább is megállapodnánk ott, hol eddig állottunk. Éreznünk kell pedig, hogy 400 év óta mindinkább süllyedve, immár a kút fenekére jutottunk; éreznünk, hogy ütött az óra, mellyben magunkkal s tévedéseink gyászos eredményivel megismerkedve, magunkon erőt vegyünk, s nemesb, erényesb, magasztos!), nemzetiesb tettlegességre emelkednünk , miiparos szomszédunk jó példáit tényezősen követnünk és — kötéssel, fonással, szövéssel, selyemtenyésztéssel stb. már csakugyan bíbelődnünk kell, ha — veszni nem akarunk. A nemzeti gazdagság létalapja a kellőleg kifejlett és czélszerűleg kiművelt szellemi és anyagi képességek, tehetségek s tulajdonságok józan észű használásában gyökeredzik, növesztő tápját lelvén az egész nemzeti testületnek azon általános, öszhangzó s okosan intézett tényezős mozgalmában, melly által a polgári élet szükségeit pótló, kellemeit s kényelmeit kielégítő mindenfélék olly bőséggel idéztetnek elő, hogy ezekben fogyatkozás belsőleg soha ne éreztessék és a hazának minden polgára életének s helyzetének tiszta szívből örülhessen! Illy gazdagság, növelvén a nemzeti erőt, szabadságot, függetlenséget s nemesi erkölcsiséget, egyszersmind leghatalmasb gyámola az erényesb és tiszteletreméltó nemzetiségnek. Olly országok, mellyekben a nép értelmiségét elfojtva, hajlamát, testi-lelki tehetségét hiábavalóságokra intéztetve és az áldott földnek buja termékenységét nemzet-ölöleghasználatlanul bitangoltatva látjuk; hol az ország lakosai egyáltalán alig juthatnak annyi vagyonosságra, hogy az életnek legsürgetőbb szükségeit magoknak megszerezhessék; hol a világi jólét e földön pium desiderium maradván, a honpolgári megelégülés a siron túli örömökre utaltatik : olly országok minden földi kincsek mellett, nemzeti szegénységben siütödnek s nemzetileg tovahervadnak. A földbirtok csak az állal nyerhet illő értéket, csak az állal válhatik gazdagsági alappá, ha a föld termékenysége termesztmények előállítására használtatik, ezek pedig honi műipar által életbeni használatra alkalmaztatnak. A nemzeti gazdagságnak kútfeje a föld termékenysége ugyan, de nemzete s egyedüli gyarapítója örökké s mindenütt, csak a földvilágosult józan ész, az értelmiség s az egész nemzeti testületben meghonosított műiparos takarékosság maradand. A nemzetek megvagyonosodnak s végre meggazdagodnak a földtermékek s iparművek fölösleges bősége vagy külkereskedelmi nyereség által; a föld termékei, az ipar művei, a külkereskedelmi haszon pedig csak a nemzet szellemi, értelmi és anyagi talentumainak kamatjai. Ha van Európában nemzet, melly szegénysége nyomasztó súlyát sajnosan érzi, azon Isten nem segít, emberi erő pedig nem segíthet, ha azon nemzet szellemi , értelmi, s anyagi talentumait kamatozókká tenni vagy Isten áldását tényezősen használni nem akarja, s mozdulatlan nézi, mikint a szűk kiterjedésű és mostoha termékenységü szomszéd országocska népének eszessége, értelmisége s műiparos takarékossága által meggazdagodva elhatalmasodik s a nagy terjedelmű s bő termékenységü országot ábrándos népével együtt gyámság alá veszi. Méltányolván a kereskedés, kézművesség, gyárosság, a termesztési, tenyésztési szépezési műipar minden ágainak a nemzeti jóléttel üdvös befolyását, mondhatni, lelkesítő hatását, nem csodálkozhatunk, ha látjuk, mikép Oroszország hathatósan igyekszik roppant birodalmának szellemi, értelmi s anyagi tehetségeit s képességeit minél hathatósban kifejteni és a képezendőket kiképezni, a kereskedésbe , kézművességbe, gyárosságba s műiparosságba minél élénkebb s terjedelmesb mozgalmat oltani és táplálni, s a kedvező körülményekeszélyes használatát soha el nem mulasztani. Illy utánzásra méltó ügyekezetnek üdvös eredményeit Oroszország már is élvezi, a kézművesség-, gyárosság- s műiparosságban óriási lépésekkel annyira haladván, hogy ezek iránt külföldrőli függetlenségét máris majd majd kivivottnak tekintheti. Bámult is a világ tekintvén a lipcsei sokadalmon 1828. megjelent s concurrentiába lépett moszkovai selyem-, gyapjú- és pamutszöveteket, mellyek anyagi minőség és mennyiségre, úgy készítési tökélyre nézve a legföllengősb kivonatot fölülhaladók. Kérdezzük: milly alapon sarkallik e nevezetes jelenet? Egyedül Oroszország bélfogyasztásán! A gyártulajdonosok biztosítják, hogy pénztőkéik után igen jutányos kamatokra számolhatnak, külföldi vevőkre nem szorulván , minthogy készítményeik a belföldön is elkelnek. — Similia similibus ! A PESTI NAPLÓ HATÁRA. HETI SZEMLE A NEMZETI SZÍNHÁZRÓL. Jul. 7. PRECIOSA, A SZÉP CZIGÁNY LEÁNY, melodrama 4 felv., karénekekkel és tánczokkal, irta Wolf, ford. Komlóssi; zenéjét szerzette Weber K. M. — Egyike azon színműveknek, mellyek a magok idejében, a melodráma-kedvelés elmúlt korában, nagy sükerrel és sokáig tartott kitűnő tetszéssel álltak fen a színpadon, most azonban csak szomorú képét mutatják fel annak, milly rövid életűek, milly hamar elkopnak és elavulnak olly művek, mellyek létrehozására nem a mindenkor változatlanul fenálló valónak költői felfogása, nem a művészeti jó ízlés, hanem a hamar változó divat adott ösztönző erőt. De e mű megfelelt a maga idejében rendeltetésének: tetszett, pénzt szerzett és a színházi elvek megkedvelését is terjesztette, s e tekintetben megérdemli, hogy most is, midőn illy hatásokat nem gyakorol, becsüléssel emlékezzünk meg róla, mint olly dologiul, melly a maga korában magáért eleget tett. Mi a melodráma zenéjét illeti, ez nem tartozik azok közé, mik magokat a korral leélik; bár könnyű e zene, mint ezt a benne kitünőleg uralkodó népies elem megkívánja, de mind a mellett olly művészeti becscsel bir, melly még magát a melodrámát is sokáig fen fogja a színpadon tartani, s koronkint, mint e tekintetben becscsel biró, előadványt feltüntetni. — Az előadás szorgalommal történt. Szathmári-Laczkócziné (Viarda czigány vajdáné) játéka különösen megemlítendő, valamint Komlóssi Idáé is, ki a czímszerepben lépett föl. Jul. 8. SOREL ÁGNES, drámai költemény 5 felv., irta Grutsch Ferencz, ford. Fáncsy Lajos. Jul. 9. LINDA, opera 3 szakaszban irta ?, ford. Egressi B., zenéje Donizettial. — Az opera vonzerejét a Próféta és általában De la Grange fölléptei csökkentették; azonban mind a mellett meglehetős szép számú közönség gyűlt össze, s az előadás tetszéssel fogadtatott. A czímszerepben Kaiser Ernstné lépett föl. Júl. 10. VESZEDELMES NAGYNÉNE, vígjáték 4 felv. irta Alboni, ford. Szigligeti. — Az előadást dicsérettel kell megemlítenünk , mint ollyat, melly kedvvel és szorgalommal történt. Kitünőleg megemlítendő Szentpéteri és Latkócziné. Az első a falusi egyszerűségben meghonosult Emerling bárót, ki a túlmüveltség városi elöitéleteitöl ment, s azok helyett a müveletlenségnek’, számra bár kisebb és hatásra kevesbbé kártékony, falusi előítéleteit bírja, sok kedvességgel személyesítő, kivált azon jeleneteiben, mellyekben nyersebb ízlése az álmüveltség követelései ellen harczra kel, melly harczban, értelmi korlátoltságánál fogva, mindig ő szenvedi a nem mindig érdemelt veszteséget. Kissé túlzottak voltak azon jelenései, melylyekben a báró a nagynénévé átöltözködött színésznő előtt szerelmi vallomást tenni iparkodva ügyetlenkedik. — Latkócziné. Müller Adél színésznőt jelesül személyesité; játéka egyiránt kedves és hű jellemzésü volt, midőn a színésznő szerepében maradt, valamint midőn a bárót meghódító nagynénét személyesité. Jul. H. Bérletszünetben: PRÓFÉTA, opera 5 flv., irta Seribe, ford. Egressi B. és Szerdahelyi, zenéje Meyerbeertel. — De la Grange Fides szerepében lépvén föl, második cyklusát kezdé meg vendégszerepeinek, s olly kedvező sükerrel , hogy a színház minden helye teli volt nézőkkel. Jul. 13. Először: EGY PRIMA DONNA, vígjáték 4 flv., irta Feldman L. ford. Fekete Soma. — Fehértüski Máté protokollistának Mahid nevű leánya van, széphangu énekesnő. A leánynak nagy kedve van a színpadi pályára, s e szándékát nemcsak apja, hanem Kardos nyugalmazott kapitány mint házi barát is helyeselte, de ellene volt az anya. Ez házi pert idéz elő, mellynek diszonanczait a színház közbejövő karmestere, De Pauli, harmóniává oldja fel; az anya is megegyezik, hogy Matild színésznő vagy énekesnő legyen. Ebből ered az egész baj, mert már most Matildot primadonnai pályáján végig kell kisérnünk. Matild a színpadon nagyon tetszik, tele házakat csinál, enthuziaszták által környeztetik, kik kifogják a lovakat kocsijából, s végig hurczolják e kocsit a városon. Az enthuziaszták közt van valami Denor báró nevű úr is, kiből a baj növekvése fejlik ki. Matild t. i. szünidejét használni szeretné, hogy anyjával, ki most már a színpadi életet nagyon megkedvelte , diadalutat tegyen más városokban, de az igazgatóság megtagadja tőle az engedelmet, hacsak egy tenort nem állít elő, ki távolléte alatt tele színházakat csináljon. Az anyának tehát egy igen elmés ötlet hág fel fejében: t. i. Denor bárót megmutatja a karmesternek mint Báró nevű tenort. A karmester elég együgyü magát rászedetni; Matild megkapja az utazási engedelmet, s rögtön távozik. Távoztával megtudja a karmester a szörnyű mély titkot, t. i. hogy báró Denor nem Báró tenor. Természetes dolog, hogy a karmester megharagszik , de ez csak hagyján, mert ő a színházhoz kötött ember lévén, nem mehet Matild után boszut állani. De, fájdalom, elmehet Denor báró, s szerencsésen utol is éri a primadonnát egy kis városban, hol épen diadalokat ül. Ez ugyan ismét baj, de magában egyelőre még sem látszik igen nagynak, mert a báró nem tudja, miként álljon boszut, amire egyébiránt igen nagy oka van, mert Matildék őt, Denor bárót, Báró tenornak merek rágalmazni. Denor báró született aristokrata, mégpedig egy a legjavából, mert nemcsak nem tud semmit, de még meg is haragszik, ha róla hát megött azt híresztelik, hogy ő tud valamit, kivált pedig olly dolgot, mi a művészetek körébe vág. Ez minden esetre boszut érdemel, mert érdemetlen rágalom... De valamint a báró általában nem tud semmit, úgy azt sem tudja, miként álljon boszut, mit mégis olly tüzesen óhajt, s mai napig ott állana tanácstalanul, ha a boszu istene segítségére jöni kötelességének nem tartaná , amint hogy el is jő a boszu istene a báró urnák segítségére egy pinezér képében. E pinezér rendkívül komikus személy , először mert Számielnek hívják, másodszor mert veres haja s púpos háta van, tudnivaló dolog pedig, hogy a veres hajban és púpos hátban roppant megnevettető erő rejtezik, mert csak holmi pedant gondolkozásu Íróknak lehet elvök, természeti hibákat önmagukért nevetség tárgyául színpadra nem állítani, az igazi lángész (gemenek is híjják) illy pedantságokon túl emelkedik. Ezért lakozik a pinczérben, kit szá- LEVELEK A BIRODALMI SZÉKVÁROSBÓL. XVIII. , Bécs, jul. 11. Tegnap csak azon okból nem írtam önnek, mert egyebet nem közölhettem volna, mint hogy a tegnapi hivatalos és félhivatalos lapok tegnapelőtti közleményeimet teljesen igazolják. Haynau Ibsza. visszahivatásának oka e lapokból, legalább általánosságában, most teljesen tudva van, ■z engedetlenség vala azon vétség, melly miatt azon férfinak, ki mig egyedül csak a kardot tartó kezében, olly fontos szolgálatot tön a monarchiának, fényes polczáról le kellett lépnie. Hanem a különös ok, mellynél fogva épen most történt az eldöntő lépés, még nem jutott köztudomásra s tán nem lesz érdektelen, ha azt is közlöm,a mint hitelt érdemlő forrásból értésemre esett. B. Geringer e excja már azelőtt több ízben panaszkodott, hogy a táborszernagy nem viseltetik illő tisztelettel a felelős minisztérium alkotmányos hatalma irányában, s nevezetesen azt kívánta, hogy a volt debreczeni országgyűlés tagjai, kiknek vétke mindenesetre tisztán politikai természet