Pesti Napló, 1850. szeptember (1. évfolyam, 144-168. szám)
1850-09-02 / 144. szám
1850. első évi folyam. Budapesten házba küldve : Egy hónapra 1 fr. 30 kr. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre .15,, , Egyes szám— „ 4 „ „ ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken postán küldve : Egy hónapra 1 fr. 50 kr. p Évnegyedre 4 „ 40 „ „ Félévre . . 9 „ 15 „ „ Egy évre . 17 „ 20 „ „ Egyes szám — „ 4 „ „ A lap polit. tartalmát illető minden közlés a szerkesztőséghez , anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő. 144. Hétfőn, sept. 2kán. Szerkesztési iroda : Dri-utcza, 449. sz. A havonkénti előfizetés mindig a hónap 1 —töl számittatik. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. HIRDETÉSEK ES MAGANVITAK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4. pengő krajczárjával számittatik. A beigtatási díj előre lefizetendő Erich Gusztáv ur könyvkereskedésében. Magánviták háromhasábos sora 6. pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a Pesti Napló szerkesztőhivatalában. Figyelmeztetés. Új előfizetést nyitunk a PESTI NAPLÓra, sept. 1-től f. é. december 31-ig. Budapesten: 4 hónapra . . . . 5 ft — kr. Postán: szinte 4 hónapra ... 6 ft — kr. E mellett fenmarad a havi előfizetés is, t. i. Budapesten: 1 hónapra . . . . 1 ft 30 kr. Postán: szinte 1 hónapra . . . 1 ft 50 kr. Vidéki előfizetők bérmentes levelekben küldhetik föl az előfizetési összeget, ha levelüket igy czimezik: „Előfizetési pénz a PESTI NAPLÓra.“ Budapest, aug. 31-én, 1850. A „Pesti Napló“ szerkesztését átvettem. A feladat, mellynek mind az olvasó közönség, mind magam irányában megfelelnem kell, nem csekély, tekintve jelen időnket, s a töménytelen antipathiákat, mellyekkel küzdeni kénytelenítetem. Daczára ezeknek a nagy munkába belefogtam. A jelen körülmények mindenesetre nagy tényező állásom súlyosítására, az olvasóközönség átlátandja ezt, s nem fog kívánni olly mozgást, melly sajtótörvények szabályai mellett igényelhető csaknem kevésbé nehezítik az elfogultságból eredett antipathiák, mellyekkel találkozom mindenesetre; ezek iránt megfontolást kérek előre kimondott kárhoztatások helyett, s így hiszem sükerülend megalkudnom mind a kettővel. Bárhol lássam a jó szándékot hazánk irányában, pártolni fogom , mert nézetem szerint nincs nagyobb boldogtalanság, mint az ügy fölé emelni a személyt; s azért szíves barátsággal hivom fel ismerősimet, s a közügy minden barátját a jó czél előmozditására. Budapest sept. 1. 1850. Bánffay Simon. Budapest, sept. 2-kán. TELEGEAFI TUDÓSÍTÁSOK. Paris, aug. 30. 5. rent. 96 fr. 95 cent. 3% 58 fr. 35 cent. — Az elnök visszajött. 37 egyén befogatott. Az Aube département az alkotmány átvizsgálása mellett nyilatkozott. A hegypárt felszólítá a tanácsot, iparkodnék az elnök terveivel ellenkező nyilatkozatokat közzététetni az alkotmány mellett. Berlin, aug. 31. A papírok értéke állandó, a forgalom csekély. Bécs: 86%. Frankfurt, aug. 31. 4%% metal 1. 71%. 5% met. 81%. Váltókelet Bécsre 101%. Zara, aug. 26. Ali pasa Mostarból Stolacz várába akarja magát zárni, s magát minden áron védelmezni. Egy császári fermán szerint, a bosnyák hűbéres uraknak járó tizedtől az állodalom jövőre adót fog szedni. Minden spahi a sereghez köteleztetik menni. Omer pasa parancsára megkezdetik a népösszeirás és újonczozás. Egy pasa elnöklete alatt három vezér fogja az országot igazgatni. Trieszt, aug. 31. Hetivásári jelentés: Kávé: nagy nyerészkedésrel vételek, mázsánkénti % for. emelkedéssel. Nyersczukor: sok vétetik állapodott ár mellett. Gyapot csak 61 csomag. Makó 53—55 fr. 73 csomag cypresi 42 fr. Gyárolaj 25%, ételolaj 26%, táblaolaj 28—32 fr. Mandola ismét drágább. Gugliai 47. AZ OSZTRÁK BIRODALOM ÉS MAGYARORSZÁG. IV. . ?. Minden jelek, mellyek a nagy monarchia népeinél napjainkban feltűnnek, odamutatnak, hogy a birodalom egysége consolidálva még nincs. Két nemzetiség volt az, melly Ausztriának újabb hatalmas megrázkódtatást okozott: az olasz, és a magyar. A kérdés most a körül forogna: politikai ildomosság-e éreztetni akarni e két népfajjal azt, hogy a monarchiának olly nagy zavart, olly nagy bajokat okozott? következőleg politikai ildomosság-e követni ezen két ország irányában azon politikát, melly csak bizalmatlanságot vet, hogy — a természet szigorú törvényei szerint — csak bizalmatlanságot arasson! Olly különböző népfajokból conglomerált birodalomban , mint Ausztria, lehetlen minden népfaj irányában azon egy politikát követni. Azaz lehetlen úgy, hogy azon népfajok mindegyike megelégült legyen. Márpedig a népek elégültsége nélkül hosszasan tartó békés, nyugalmas kormányzatot várni alig lehet. A birodalmi minisztérium politikája, mint már egyik czikkemben futólag érintem, kiválólag német. S ez természetes. A habsburg-lothringi fejdelmi ház német származású, s nagy emlékek kötik a német birodalomhoz, melly neki századokon át fényt és dicsőséget kölcsönzött. De várjon ezen emlékek, birhatnak-e olly hatalmas vonzerővel a dynasztiára még ma is, hogy nagy — és igen hatalmassá fejleszthető — birodalma majd minden népes vágyainak mellőzésével, német politikájának régi rendszerét jövőre is egész szigorral folytassa ? Bekeblezni az egész birodalmat a német vámegyesületbe lehet; beolvasztani a monarchiát Németországba — nem lehetend soha! Ép úgy nem, mint az Olaszt, Csehet, Románt, Déliszlávot és Magyart egy kapta szerinti politikával nyugalmasan kormányozni. Minek mutogatni azt, mit mindegyünk tud, hogy e népfajok mindegyikének megvannak az ő faragott nemzeti bálványai, mellyeket tiszteletben tart, s tiszteletben akar tartatni másoktól is; s mellyeket azon egy politikának követésével mindegyik irányában kellő tiszteletben tartani lehetlen. Azon elsőség, melly miatt Ausztria a Német birodalomban Poroszországgal olly hosszasan, s ollykor a keserűségig versenyez, adni fog talán szellemi előnyöket az osztrák birodalomnak, anyagiakat alig. Ezeket önmagában és kielégítendett népeiben sokkal nagyobb mértékben fogná feltalálni. Nagy és hatalmas hivatás várna Ausztriára keleten, ha felfogásunk Európa jövője felöl helyes. Egyébiránt, mellőzve a diplomatia áthathatlan szövevényit, mindazon franczia s angol publicisták, kik politikát írnak, egyetértenek abban, hogy a diplomatia azon játékai, mellyeknek napjainkban tanúi vagyunk, leginkább kelet ügyei miatt történnek. Míg nyugaton a forradalmi tényezők legyőzésére, megsemmitésére irányzott kabineti eljárások a status-quo fentartását tűzik czélul, azalatt a jelenen legerősb európai hatalmak szemei keleten csüggenek. Nem vagyunk beavatva a bécsi kabinet titkaiba, de egész eljárásából azon korolláriumot merjük levonni, hogy külpolitikájának fő iránya nem kelet. — Trieszt legújabb emelése, melly tény, mutatja, hogy a Duna nem bírja egész fontosságában magára vonni a bécsi kabinet figyelmét. Pedig szerintünk egy hatalmas, erős, tartós keleti — saját nevén dunai — birodalomságra Ausztria volna hivatva! De itt nem lehetne csupán német politikát követni. London, aug. 20. A parliament bezáratott, nagyobb fénnyel, mint eddig, s az agg Times megjegyzése szerint kevesebb eredménnyel, mint eddig , mert úgymond, az igazság érdekében kevés létetett, s Európa népeinek még kevesebb adatott! A parliament saját magára, s az ország belérdekeire fordítá főleg figyelmét.-------most, mondaná valaki most, midőn a nemzetek fölött, megnehezült az idők viharos járása. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. HETI SZEMLE A NEMZETI SZÍNHÁZRÓL. Az e heti előadásokat szinte De la Grange assz. föllépései tették érdekessé, ki hét nap alatt háromszor lépett föl, rendes belépti díj mellett, mindig tele ház előtt. Azon operákon kívül, mellyekben De la Grange assz. föllépett , adatott még egy, s így e héten összesen négy opera, tetemes hátraszorításával a drámának, de bizonyosan megfelelő anyagi nyereségével a színháznak, mi a jelen körülmények közt sokat kiment. Az adott drámai művek mind rég ismert darabok, két szomorujáték és egy színjáték; vígjáték a héten egy sem fordult elő, melly hiányát a változatosságnak még a sűrű operai előadás sem teszi jóvá, ha csak ki nem menti azon körülmény, hogy a hét elejére hirdetve volt egy uj vígjáték előadása, melly azonban László közbejött betegsége miatt elmaradt. Ha e körülmény egyszersmind arra mutatna , hogy László betegsége esetében bajba kerül egy vígjátékot színpadunkon előadni, úgy ez valóban igen szomorú jelenség drámai személyzetünk állására nézve. Az e heti játékrend következő volt: Aug. 25. PRÓFÉTA, opera 5 flv. Schőetel, ford. Egressi B. és Szerdahelyi, zenéje Meyerbeertől. — De la Grange assz. mind vendég Fides szerepében. Aug. 26. URIEL ACOSTA, szomorujáték 5 flv., irta Gutzkow , ford. Bulyovszky Gy. és Nádaskai. Aug. 27. LAMMERMOORI LUCIA , opera 3 flv., irta Camarano Salvator, ford. Egressi B., zenéje Donizettitől. — De la Grange assz. a czímszerepben mint vedég. Aug. 28. BELIZÁR, szomorujáték 5 flv., irta Schenk Eduárd, ford. Kiss Iván, a magy. tud. társaság költségén. Aug. 29. AZ ÖRDÖG RÉSZE, víg opera 3 flv., irta Seribe, ford. Egressi B., zenéje Aubertól. Aug. 30. LAVATER, színjáték 2 flv., irta Dumanoir és Clairville, ford. Csepreghi Lajos — A vígjáték után „Eszmeralda-táncz“ „Magyar“ és „Négyes“ tánczok adattak elő. Aug. 31. MACBETH, opera 4 flv., irta? ford. Egressi B., zenéje Verditől. — De la Grange assz. mint vendég lady Macbeth szerepében. JÁCOPO ORTISZ UTOLSÓ LEVELEI. Olasz regény. Fordította CSÁSZÁR FERENCZ. Folytatás.) Ott alatt foly a Rója egy séd, melly jégolvadáskor rohan elő a havasok gyomrából, s nagyobb távolságra ketté hasította e végtelen hegyeket. Közel a tengerhez egy hid, melly az ösvényt ismét összeköti. Megálltam a hídon, és szét néztem, mennyire a szem elhal; s megfutva az igen magas bérezek s barlangos meredekek kettős párkányzatát, alig láthatók a havasok nyakában hóborította más havasok, mellyek az egekbe merülnek, s minden felérlik és összezavarodik — e nyílt havasokról száll alá és járdát hullámozva az éjszaki szél, s azon torkolaton át rohanja meg a középtengert. A természet itt) Lásd PESTI NAPLÓ 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. I 127. 129. 130. 131. 132. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. I 142. és 143-dik számát, ridegen s fenyegetőleg mulatozik, s tovanz ezen országától minden élet. A te határid ezek, a Itália de naponkint áthágdalja azokat mindenfelől a nemzetek nyakas fukarsága. Hol vannak tehát fiaid ? Semmi sem hiányzik nálad, mint az egyetértés ereje. Akkor dicsőn áldoznám fel szerencsétlen éltemet éretted: de mit tehet az én karom egymaga, és mit puszta szózatom ? — Hol van dicsőséged hajdani rettegése? Nyomorúk! mi szüntelen a szabadságot emlegetjük, s az ősök dicsőségét, melylyek minél inkább fénylenek, annál jobban felfedik alávaló szolgaságunkat. Mig mi ama nagylelkű árnyakat híjuk segélyül , elleneink sírjaikat tapossák. S eljöend talán a nap , mikor mi elvesztve vagyonunkat, értelmünket és szavunkat, hasonlók leszünk a régiek házi rabszolgáihoz, vagy vásárra vitetünk , mint a szegény Négerek, s látni fogjuk, mint tárják fel uraink sirjokat, mint veszik ki és szórják szét a szélben hamvait ama Nagyoknak, hogy megsemmítsék puszta emléküket, mert történetünk lapjai ma okul vannak a büszkeségre, de nem ösztönül fölserkenésre a régi álomból. Így kiáltok fel, midőn keblemben az olasz nevet büszkélkedni érzem, s körültekintve keresem, de nem találom többé hazámat. De aztán mondom : Úgy látszik, mikép az emberek önmaguk szerzői saját balságaiknak; de a balságok az általános rendből származnak, s az emberi nem kevélyen és vakon szolgál a végzetnek. Mi okoskodunk néhány század történetei felett: mik azok az idő végtelen terében? Mint halandó éltünk szakai, súlyosaknak látszanak némellykor a rendkívüli események miatt, mellyek azonban csak közönséges és szükséges következményi az egésznek. A mindenség súlyegyenzi magát. A nemzetek fölemésztik egymást, mert az egyik nem állhatna fen a másik holttetemi nélkül. Én, szétnézve e havasokról Itália felett, sírok és ádázkodom, s boszút esdeklek a megtámadok ellen; de szavam elhangzik még élő zugalona közt azon sok nemzeteknek, mellyek elhunytak, midőn a Romaiak magok-