Pesti Napló, 1850. szeptember (1. évfolyam, 144-168. szám)

1850-09-02 / 144. szám

1850. első évi folyam. Budapesten házba küldve : Egy hónapra 1 fr. 30 kr. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre .15,­, , Egyes szám— „ 4 „ „ ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken postán küldve : Egy hónapra 1 fr. 50 kr. p Évnegyedre 4 „ 40 „ „ Félévre . . 9 „ 15 „ „ Egy évre . 17 „ 20 „ „ Egyes szám — „ 4 „ „ A lap polit. tartalmát illető minden közlés a szerkesztőséghez , anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő. 144. Hétfőn, sept. 2kán. Szerkesztési iroda : Dri-utcza, 449. sz. A havonkénti előfizetés mindig a hónap 1 —töl számittatik. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. HIRDETÉSEK ES MAGANVITAK. Hirdetések négyhasá­bos petit-sora 4. pengő krajczárjával számitta­­tik. A beigtatási díj elő­re lefizetendő E­r­i­c­h Gusztáv ur könyvkeres­kedésében. Magánviták háromha­sábos sora 6. pengő kraj­czárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte min­denkor előre leteendő, a Pesti Napló szerkesztő­­hivatalában. Figyelmeztetés. Új előfizetést nyitunk a PESTI NAPLÓra, sept. 1-től f. é. december 31-ig. Budapesten: 4 hónapra . . . . 5 ft — kr. Postán: szinte 4 hónapra ... 6 ft — kr. E mellett fenmarad a havi előfizetés is, t. i. Budapesten: 1 hónapra . . . . 1 ft 30 kr. Postán: szinte 1 hónapra . . . 1 ft 50 kr. Vidéki előfizetők bérmentes levelekben küldhetik föl az előfizetési összeget, ha levelüket igy czimezik: „Előfizetési pénz a PESTI NAPLÓra.“ Budapest, aug. 31-én, 1850. A „Pesti Napló“ szerkesztését átvettem. A fel­adat, mellynek mind az olvasó közönség, mind magam irányában megfelelnem kell, nem csekély, tekintve je­len időnket, s a töménytelen antipathiákat, mellyek­­kel küzdeni kénytelenítetem. Daczára ezeknek a nagy munkába belefogtam. A jelen körülmények mindenesetre nagy tényező ál­lásom súlyosítására, az olvasó­közönség átlátandja ezt, s nem fog kívánni olly mozgást, melly sajtótörvények szabályai mellett igényelhető csak­­nem kevésbé nehe­­zítik az elfogultságból eredett antipathiák, mellyekkel találkozom mindenesetre; ezek iránt megfontolást ké­rek előre kimondott kárhoztatások helyett, s így hiszem sükerülend megalkudnom mind a kettővel. Bárhol lássam a jó szándékot hazánk irányában, pár­tolni fogom , mert nézetem szerint nincs nagyobb bol­dogtalanság, mint az ügy fölé emelni a személyt; s azért szíves barátsággal hivom fel ismerősimet, s a közügy minden barátját a jó czél előmozditására. Budapest sept. 1. 1850. Bánffay Simon. Budapest, sept. 2-kán. TELEGEAFI TUDÓSÍTÁSOK. Paris, aug. 30. 5. rent. 96 fr. 95 cent. 3% 58 fr. 35 cent. — Az elnök visszajött. 37 egyén befogatott. Az Aube département az alkotmány átvizsgálása mel­lett nyilatkozott. A hegypárt felszólítá a tanácsot, ipar­kodnék az elnök terveivel ellenkező nyilatkozatokat közzététetni az alkotmány mellett. Berlin, aug. 31. A papírok értéke állandó, a forga­lom csekély. Bécs: 86%. Frankfurt, aug. 31. 4%% metal 1. 71%. 5% met. 81%. Váltókelet Bécsre 101%. Zara, aug. 26. Ali pasa Mostarból Stolacz várába akarja magát zárni, s magát minden áron védelmezni. Egy császári fermán szerint, a bosnyák hűbéres urak­nak járó tizedtől az állodalom jövőre adót fog szedni. Minden spahi a sereghez köteleztetik menni. Omer pasa parancsára megkezdetik a népösszeirás és újonczozás. Egy pasa elnöklete alatt három vezér fogja az országot igazgatni. Trieszt, aug. 31. Hetivásári jelentés: Kávé: nagy nyerészkedésrel vételek, mázsánkénti % for. emelke­déssel. Nyersczukor: sok vétetik állapodott ár mellett. Gyapot csak 61 csomag. Makó 53—55 fr. 73 csomag cypresi 42 fr. Gyárolaj 25%, ételolaj 26%, táblaolaj 28—32 fr. Mandola ismét drágább. Gugliai 47. AZ OSZTRÁK BIRODALOM ÉS MAGYARORSZÁG. IV. . ?. Minden jelek, mellyek a nagy monarchia né­peinél napjainkban feltűnnek, odamutatnak, hogy a bi­rodalom egysége consolidálva még nincs. Két nemze­tiség volt az, melly Ausztriának újabb hatalmas meg­rázkódtatást okozott: az olasz, és a magyar. A kérdés most a körül forogna: politikai ildomos­­ság-e éreztetni akarni e két népfajjal azt, hogy a mo­narchiának olly nagy zavart, olly nagy bajokat oko­zott? következőleg politikai ildomosság-e követni ezen két ország irányában azon politikát, melly csak bizal­matlanságot vet, hogy — a természet szigorú törvé­nyei szerint — csak bizalmatlanságot arasson! Olly különböző népfajokból conglomerált birodalom­ban , mint Ausztria, lehetlen minden népfaj irányában azon egy politikát követni. Azaz lehetlen úgy, hogy azon népfajok mindegyike megelégült legyen. Már­pe­dig a népek elégültsége nélkül hosszasan tartó békés, nyugalmas kormányzatot várni alig lehet. A birodalmi minisztérium politikája, mint már egyik czikkemben futólag érintem, kiválólag német. S ez természetes. A habsburg-lothringi fejdelmi ház német származású, s nagy emlékek kötik a német birodalom­hoz, melly neki századokon át fényt és dicsőséget köl­csönzött. De várjon ezen emlékek, birhatnak-e olly hatalmas vonzerővel a dynasztiára még ma is, hogy nagy — és igen hatalmassá fejleszthető — birodalma majd minden népes vágyainak mellőzésével, német po­litikájának régi rendszerét jövőre is egész szigorral folytassa ? Bekeblezni az egész birodalmat a német vámegye­sületbe lehet; beolvasztani a monarchiát Németország­ba — nem lehetend soha! Ép úgy nem, mint az Olaszt, Csehet, Románt, Déli­szlávot és Magyart egy kapta sze­rinti politikával nyugalmasan kormányozni. Minek mutogatni azt, mit mindegyünk tud, hogy e népfajok mindegyikének megvannak az ő faragott nem­zeti bálványai, mellyeket tiszteletben tart, s tisztelet­ben akar tartatni másoktól is; s mellyeket azon egy po­litikának követésével mindegyik irányában kellő tiszte­letben tartani lehetlen. Azon elsőség, melly miatt Ausztria a Német biro­dalomban Poroszországgal olly hosszasan, s ollykor a keserűségig versenyez, adni fog talán szellemi elő­nyöket az osztrák birodalomnak, anyagiakat alig. Eze­ket önmagában és kielégítendett népeiben sokkal na­gyobb mértékben fogná feltalálni. Nagy és hatalmas hivatás várna Ausztriára keleten, ha felfogásunk Európa jövője felöl helyes. Egyébiránt, mellőzve a diplomatia áthathatlan szövevényit, mind­azon franczia s angol publicisták, kik politikát írnak, egyetértenek abban, hogy a diplomatia azon játékai, mellyeknek napjainkban tanúi vagyunk, leginkább ke­let ügyei miatt történnek. Míg nyugaton a forradalmi tényezők legyőzésére, megsemmitésére irányzott kabi­neti eljárások a status-quo fentartását tűzik czélul, az­alatt a jelenen legerősb európai hatalmak szemei kele­ten csüggenek. Nem vagyunk beavatva a bécsi kabinet titkaiba, de egész eljárásából azon korolláriumot merjük levonni, hogy külpolitikájának fő iránya nem kelet. — Trieszt legújabb emelése, melly tény, mutatja, hogy a Duna nem bírja egész fontosságában magára vonni a bécsi kabinet figyelmét. Pedig szerintünk egy hatalmas, erős, tartós keleti — saját nevén dunai — birodalomságra Ausztria volna hivatva! De itt nem lehetne csupán német politikát követni. London, aug. 20. A parliament bezáratott, nagyobb fénnyel, mint eddig, s az agg Times megjegyzése szerint kevesebb eredménnyel, mint eddig , mert úgymond, az igazság érdekében kevés létetett, s Európa népeinek még kevesebb adatott! A parliament saját magára, s az ország belérdekeire for­­dítá főleg figyelmét.-------most, mondaná valaki most, mi­dőn a nemzetek fölött, megnehezült az idők viharos járása. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. HETI SZEMLE A NEMZETI SZÍNHÁZRÓL. Az e heti előadásokat szinte De la Grange assz. föllépései tették érdekessé, ki hét nap alatt háromszor lépett föl, ren­des belépti díj mellett, mindig tele ház előtt. Azon operákon kívül, mellyekben De la Grange assz. föl­lépett , adatott még egy, s így e héten összesen négy opera, tetemes hátraszorításával a drámának, de bizonyosan megfe­lelő anyagi nyereségével a színháznak, mi a jelen körülmé­nyek közt sokat kiment. Az adott drámai művek mind rég is­mert darabok, két szomorujáték és egy színjáték; vígjáték a héten egy sem fordult elő, melly hiányát a változatosságnak még a sűrű operai előadás sem teszi jóvá, ha csak ki nem menti azon körülmény, hogy a hét elejére hirdetve volt egy uj vígjáték előadása, melly azonban László közbejött beteg­sége miatt elmaradt. Ha e körülmény egyszersmind arra mu­tatna , hogy László betegsége esetében bajba kerül egy víg­játékot színpadunkon előadni, úgy ez valóban igen szomorú jelenség drámai személyzetünk állására nézve. Az e heti játékrend következő volt: Aug. 25. PRÓFÉTA, opera 5 flv. Sch­­őetel, ford. Egressi B. és Szerdahelyi, zenéje Meyerbeertől. — De la Grange assz. mind vendég Fides szerepében. Aug. 26. URIEL ACOSTA, szomorujáték 5 flv., irta Gutz­kow , ford. Bulyovszky Gy. és Nádaskai. Aug. 27. LAMMERMOORI LUCIA , opera 3 flv., irta Ca­­marano Salvator, ford. Egressi B., zenéje Donizettitől. — De la Grange assz. a czímszerepben mint vedég. Aug. 28. BELIZÁR, szomorujáték 5 flv., irta Schenk Edu­­árd, ford. Kiss Iván, a magy. tud. társaság költségén. Aug. 29. AZ ÖRDÖG RÉSZE, víg opera 3 flv., irta Seribe, ford. Egressi B., zenéje Aubertól. Aug. 30. LAVATER, színjáték 2 flv., irta Dumanoir és Clairville, ford. Csepreghi Lajos — A vígjáték után „Esz­­meralda-táncz“ „Magyar“ és „Négyes“ tánczok adattak elő. Aug. 31. MACBETH, opera 4 flv., irta? ford. Egressi B., zenéje Verditől. — De la Grange assz. mint vendég lady Macbeth szerepében. JÁCOPO ORTISZ UTOLSÓ LEVELEI. Olasz regény. Fordította CSÁSZÁR FERENCZ. Folytatás.­­) Ott alatt foly a Rója egy séd, melly jégolvadáskor rohan elő a havasok gyomrából, s nagyobb távolságra ketté hasította e végtelen hegyeket. Közel a tengerhez egy hid, melly az ösvényt ismét összeköti. Megálltam a hídon, és szét néztem, mennyire a szem elhal; s megfutva az igen magas bérezek s barlangos meredekek kettős párkányzatát, alig láthatók a ha­vasok nyakában hóborította más havasok, mellyek az egekbe merülnek, s minden felérlik és összezavarodik — e nyílt ha­vasokról száll alá és járdát hullámozva az éjszaki szél, s azon torkolaton át rohanja meg a középtengert. A természet itt­­) Lásd PESTI NAPLÓ 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. I 127. 129. 130. 131. 132. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. I 142. és 143-dik számát, ridegen s fenyegetőleg mulatozik, s tovanz ezen országától minden élet. A te határid ezek, a Itália­­ de naponkint áthágdalja azokat mindenfelől a nemzetek nyakas fukarsága. Hol vannak tehát fiaid ? Semmi sem hiányzik nálad, mint az egyetértés ereje. Akkor dicsőn áldoznám fel szerencsétlen éltemet éretted: de mit tehet az én karom egymaga, és mit puszta szózatom ? — Hol van dicsőséged hajdani rettegése? Nyomorúk! mi szün­telen a szabadságot emlegetjük, s az ősök dicsőségét, mely­­lyek minél inkább fénylenek, annál jobban felfedik alávaló szolgaságunkat. Mig mi ama nagylelkű árnyakat híjuk segély­ül , elleneink sírjaikat tapossák. S eljöend talán a nap , mikor mi elvesztve vagyonunkat, értelmünket és szavunkat, hason­lók leszünk a régiek házi rabszolgáihoz, vagy vásárra vite­tünk , mint a szegény Négerek, s látni fogjuk, mint tárják fel uraink sirjokat, mint veszik ki és szórják szét a szélben hamvait ama Nagyoknak, hogy megsemmítsék puszta emlé­küket, mert történetünk lapjai ma okul vannak a büszkeségre, de nem ösztönül fölserkenésre a régi álomból. Így kiáltok fel, midőn keblemben az olasz nevet büszkél­kedni érzem, s körültekintve keresem, de nem találom többé hazámat. De aztán mondom : Úgy látszik, mikép az emberek önmaguk szerzői saját balságaiknak; de a balságok az általá­nos rendből származnak, s az emberi nem kevélyen és vakon szolgál a végzetnek. Mi okoskodunk néhány század történetei felett: mik azok az idő végtelen terében? Mint halandó éltünk szakai, súlyosaknak látszanak ném­ellykor a rendkívüli esemé­nyek miatt, mellyek azonban csak közönséges és szükséges kö­vetkezményi az egésznek. A mindenség súlyegyenzi magát. A nemzetek fölemésztik egymást, mert az egyik nem állhatna fen a másik holttetemi nélkül. Én, szétnézve e havasokról Itália felett, sírok és ádázkodom, s boszút esdeklek a megtámadok ellen; de szavam elhangzik még élő zugalona közt azon sok nemzeteknek, mellyek elhunytak, midőn a Romaiak magok-

Next