Pesti Napló, 1850. október (1. évfolyam, 169-195. szám)
1850-10-01 / 169. szám
1850. első évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Budapesten házba küldve : Egy hónapra 1 fr. 30 kr. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre ■ 15 „ — „ „ Egyes szám— „ 4 „ „ A lap polit. tartalmát illető minden közlés a szerkesztőséghez ; anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő. Vidéken postán küldte: Egy hónapra 1 fz. 50 kr. p Évnegyedre 4 „ 40 „ „ Félévre . . 9 „ 15 „ „ Egy évre . 17 „ 20 „ „ Egyesszám— „ 4 „ „ 169 Szerkesztési iroda : Dzintcza, 449. sz. A havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-től számittatik. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Kedd, October 1-jén. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4. pengő krajczárjával számittatik. A beigtatási díj előre lefizetendő Erich Gusztáv ur könyvkereskedésében. Magánviták háromhasábos sora 6. pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a Pesti Napló szerkesztőhivatalában. Budapest, octob. 1-jén. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Bázis, sept. 26. A Le peuple, és egy dijoni socialista lap b. Haynau tsznagy ellen intézett támadások miatt perbe fogattak. Az elnapolási bizottmány üléseit szombatra halasztotta. Persigny Párist egy küldetés miatt elhagyja. Lissabon, sept. 19. Nagy forrongás; a katonaság három nap óta mindig össze van írva. Berlin, sept. 27. A tegnapi minisztertanácsban a kurhesszeni kormányhoz egy irat határoztatott küldetni, melly Poroszországnak a szövetségi határozat végrehajtása alkalmával követendő eljárását tudatja. — A börze csendes, nehány részvény olcsóbb. Kasszel, sept. 26. Az országgyűlési bizottmány egy felírást intézett a választó fejedelemhez, mellyben kéri: fontolná meg, miként az összejövendő rendi gyűlés, s alkotmányos tanácsadók segedelmével az állam rendszeres menete föltartható. Rendsburg, sept. 25. A téli hadjáratra megléteznek az előkészületek. Egy a harcztéren kívüli hosszabb szünet fog bekövetkezni. Madrid, sept. 19. Mondják, hogy a királyné Napoleon Lajost aranygyapjas vitéznek nevezte volna ki. Páris, sept. 27. 5% rente 93 fr. 20 cent. 3% 57 fr. 70 cent. Larochejaquelein a rivoli clubbtól elvált. 31 egyén ellen, kik valami legitimista összeesküvés miatt feladattak, a per ma létetett folyamatba. Wiesbaden, sept. 25. Az országgyűlés ma nyittatott meg, s tüstint elismerését mondá ki egyhangúlag a kurhesszeni nép iránt. Darmstadt, sept. 27. Az év végéig tartó adómegadási indítvány 45 szavazattal 4 ellenében elvettetett, úgy szinte a kölcsön iránti is 35 szavazattal 14 ellenében. A kamara eloszlatott. Koppenhága, sept. 26. Ma ment a király Ferdinand herczeg kíséretében Flensburgba. Ő Felsége nyolcz napra váratik vissza. A PESTI NAPLÓ MÍTÁRA HAVANA. Töredék egy magyar menekült leveléből. Havana, jul. 20-kán 1850. Új-Yorkból jőve, átutazóban vagyok Kalifornia felé. Hajónk pár napra Havanába tért, utasokat és kőszenet venni föl. Igen kedvetlenül hatott reánk a hír, hogy a cubai kormány az utazókat nem bocsátandja partra. Ez elkedvetlenítő gondolatok közt pillanták meg tegnap reggel korán Cuba szigetének gyönyörű alakzatú zöld hegyeit, s közeledünk a szivarok világhírű hazájához. Tegnap délelőtt tíz órakor érünk a havanai kikötő bejáratához, több mérföldnyi távolságra már látván a havanai nagyszerű erősségeket. E kikötő egy a legszebb s legbiztosabbak közül a világon; egy tág öböl ez, melly a havanai hegyek közé kanyarodik be, kényelmes horgonyzást engedvén a hajóknak mindenütt, s teljesen biztosítván a viharok ellen. Az öböl bejárata igen keskeny, s balról a tengerre függőlegesen kiálló sziklán fekvő Castel del Moro erősség szolgál védelméül, míg jobbján a szivarok nagyhírű városa Havana terül el számos álgyutelepeivel. A város fekvése igen szép, északi oldalával a tengerre dől, míg keleti része a kikötő mellett nyúlik föl gyönyörű fekvésű smaragd-zöld halmok közé, mellyek által az egész öböl környezve van. A forró égöv, a mérsékelt égöv szülöttének különös látvány. Már távolról szokatlan színben tűnik fel előtte e föld hegyvölgyeinek eleven zöld é s közelről minden fa, minden fűszál ismeretlen, feltűnő alakjával újabb érdeket kelt a szemlélőben. Egy évvel ezelőtt már jártam itt, s bárha az égöv csaknem minden csodáit láttam, e gyönyörű növényzet millió színezetű virágival olly bájos érdekkel birának előttem! Annyival nagyobb boszankodással gondolok az itmulatásunk alatt hajón töltendő néhány napi unalomra, azonban várnom kellett a történendőket csendes megadással. Körülbelül egy negyeddel tiz után, horgonyt vetünk a város előtt más három amerikai nagy gőzös társaságában, mellyek már itt voltak. Közbevetőleg nem hagyhatom említetlenül ez amerikai gőgösök nagyságát. A világ egy nemzetének, — még az angolnak — sincsenek akkora terjedelmű hajói. Egy 96 álgyús spanyol sorhajó horgonyoz mellettünk e pillanatban , s milly feltünőleg kicsiny ez a Georgia és Ohio amerikai gőzösök mellett! E hajók háromezer tonnásak, kétezer lóerővel, s közönséges menetben, közép számítás szerint, kerekeik 567- szeri megfordulásával nyolczezer élet haladnak. Amint horgonyt veténk, mindjárt hivatalnokok jöttek hajónkra, s katonai őr állíttatott a lejárathoz. Legalább azok lőnek vizsgálat alá véve, kik cubaiak voltak, s meglehetősen hosszas teketória után, lebocsátottak. Kevéssel ezután minket is megvigasztalt egy hivatalnok, ki tudtunkra adá, hogy a kinek tetszik a seniorok közöl, tőle nyerendő bizonyítványnyal partra szállhat, s azonnal osztogatni kezdé a bizonyítványokat fél dollár fizetés mellett, szorosan meghagyván mindenkinek, hogy el ne veszítse. Természetes, hogy én is vevek magamnak, s a hajóból kiszállva, jártam-keltem mindenfelé, falura is mentem, s miután mindenütt megfordultam a nélkül, hogy valaki csak említést is tett volna előttem bizonyítványom végett, elnevezem magamat a pénzcsalássá aljasult szoros politiai rendszeren. Havana igen távol áll attól, hogy szép városnak lehessen mondani. Külseje ollyan, mintha minden épülete újításra várna, utczái többnyire egyenesek, de nagyon keskenyek , s habár a közelebbi időben sokat elkövettek a város tisztán tartására, van benne mégis annyi gaz és rondaság, hogy Északamerika minden városában együttvéve sincs annyi. A város két részből áll, u. m. bel- és külvárosból, amaz a tengerre és kikötőre rúg, s fal és sáncz környezetével a régi Havana erősséget képezi, melly terjedelmes és i.e. 40 ezer lakót számit; a külváros, az úgynevezett estra muros, a belsőnél nagyobb, utczáis épületeire nézve azonban ezzel tökéletesen egyező, azaz csúf. Az épületek legnagyobb része földszinti; emeletes igen kevés van, s általában igen nagy ajtók, és ablakokkal látvák el a roppant hévség miatt megkivántató szellőztetés kedvéért. Az ablakok földszinti épületeknél is földig lenyúlok s kemény vasrostélyzat-és táblákkal látvák el, melly körülmény az egésznek szomorú kinézést ad. — Azonban mind a mellett, hogy e házak külseje hanyatló állapotot, szükséget árul el, mire a keskeny utczákban szétfecskendező s itt sohasem hiányzó sár is nagy befolyással van — mind e külsőleg látszó elhagyottság mellett is, belsejük a legnagyobb fényűzéssel van fölkészítve s kis udvaraik napsugaraktól átjáró hatlan dús növényzettel ültetvék be, mellyek alatt a forró égöv lankasztó heve ellen enyhitő árnyat találni. Havana a cubai gazdag ültetvényeseknek s a kormánynak központja lévén, igen érdekes, és Amerikában bizonyosan a legkedvesebb mulatóhely, mire sokat tesz az itt uralkodó örökös nyár is. S ez örök virulat bűvé lehet fő oka annak, hogy idegenek is olly nagy mértékben látogatják meg. Van igen pompás operaháza az úgynevezett Teatro Tacon, mellyben igen jó társaság működik. Az európai kitűnőbb színházakban magukat kiénekelt jelességek az olasz s más nemzet énekesei közös, idejűnek által, s bár hangjok sokat veszített, egészben véve mégis igen élvezetes előadásokat látni és hallani tőlök. — Nem kevéssé valók meglepetve, amint e művészek nevei közt Salvi, Badiali és Morini veteránokéit is találom. Az opera mellett nagy divatban van a bika- és kakasviadal is, s főként ez utolsó Délamerikában a köznépnél is szokott mulatság. A havanai utczákon nappal nem igen láthatni járókelőket a félmeztelen ronda négereken kívül. Naplemente előtt mintegy órával kimozdul aztán az előkelő fehérek serege is, és pedig vagy kocsiban, vagy lóháton, gyalog sétálni nem divatos, s csak a legszegényebb sorsnak teszik. — Ilyenkor Havana minden előkelői kán vannak a kertek között, s érdekes látományul szolgál az idegennek, főként equipage-uk. Áll pedig az két roppant nagy kerékből s az ezek tengelyébe alkalmazott két hosszú rúdból, mellyek közepén a kerekeknél elébb van az igen kicsiny födeles kocsikas. A két rúd között ezüsttel gazdagon czifrázott hámba fogva van egy igen-igen orosz ló, mellynek hátán gazdag liberiás, nehéz ezüst sarkantyus fekete kocsis ül s döczög ki a pascora csöndes ügetéssel. E kocsisoknak igen czifra börkamáslijok van, mellyek alsó része szorosan lábszárukhoz áll, térdökön fölül a kamásliból felnyúló czifrán kivarrott börpajzs védi e zombjokat, azonban igen gyakran megesik, hogy a czifra kamásliból meztelen czombok nyúlnak föl, s ilyenkor rendesen az ezüstsarkantyus is meztelen bokák mellé van felkötözve. Ekként kocsikáznak ki a hölgyek Havanában, a lehető legkönnyebb öltözetben szélesen kivágott nyak - és rövid ujjakkal. A fiatalság pedig mind lóháton van, igen czifra készületü, pisztolytokos nyeregszerszámmal diszitett—rosz lovakon, igen hosszú kengyellel — s czip-czap, czip-czap szépeleg fel és alá. A szegényebb sorsú fehérnek az illy estéket sétálással töl- Berlin, sept. 28. A börze még mindig csendes; v. kelet Bécsre 85%. Amsterdam, sept. 27. 5% met. 76%; 2%%40%,; ríjak 81%. AZ OSZTRÁK BIRODALOM, ÉS MAGYARORSZÁG. XI. . ?. Mialatt én a monarchia és hazánk közös viszonyairól — talán önök és olvasóik unalmára — hosszasan elmélkedem : ime megjelen országunk közigazgatási szervezete, nyomán azon minisztertanácsi előterjesztésnek, mellyet felséges fejedelmünk f. hó 8-án jóváhagyni méltóztatott. Mint láttam e lapok, a szervezeten kívül, magát a minisztertanácsi előterjesztést is közölték, mint egy nevezetes okiratot , melly a szervezet motivatióját tartalmazza. Olvastam ezen előterjesztést a szervezettel együtt. Olvastam és gondolkodtam felettük, s ha szabad, ide jegyezem gondolatimat, mellyek azok olvasása közben bennem támadtanak. A merev központosítási elvnek megkezdett alkalmazása és kivitele az egész nagy birodalomban, e szervezetben is szilárd következetességgel folytattatik. Hazánk volt municipális élete, melly kilenczedfél századon keresztül kormányzati rendszerünk, országos létünk és nemzetiségünk bástyázata volt, általa végkép megszüntetvén: a közigazgatás ezentúl nálunk is egészen uj alakot nyerend, melly — a birodalmi egység eszméjének megtestesítéséhez képest — a többi koronaországokba is behozatott. A Magyar, melly annyi századon át megszokta volt ősi intézvényeit bálványozni, meghajtja fejét ez uj szervezet előtt — és hallgat; de azt neki rész néven senki sem veheti, kivált ez időre, midőn volt kedves Ősi birtokának emlékezete olly közel áll még lelki szemei előtt, hogy azt valami kitűnő elragadtatással nem tekinti. Máskép tűn fel az illyetén közigazgatási szervezet a birodalom többi népeinél. Nekik épen nem volt, avagy igen régen volt már szabad községi életök. Náluk minden jele a kissé szabadabb mozoghatásnak valóságos nyeremény, mert az ősöknek, kik szabadabban élhettek, náluk már dédunokáik is rég elporhadtak. Az élők nem tudják önélvezetből szeretni a szabadabb múltat, még az új intézményekben a szabadabb jövő előképeit sejtvén azokon talán örömittasan kéjelegnek. A Magyar, természetesen nem így vagyon. Ő a múltat szemlélve, fájlalja a jelent és gonddal néz a jövőbe. Igaz, maradt fen számára e szervezetben, mint történeti nevekre emlékezteti, hanem az illy emlékeztetés, félek, nem bizánd azon varázszsal, hogy elmossa a lényegben tett változtatásokat; sőt úgy hiszem, mikép — egy ideig legalább — inkább csak álkalmul szolgálandó nemzet sok fiának, hogy annál élesebb legyen fájdalma a múlt vesztesége felett! A helytartói czim és hivatal, például nem egykorú ugyan II. Endre arany bullájával; azonban több százados emlék már: I-ö Ferdinánd idejéből, s jelesen 1536-ból ismeretes történetünk és törvénykönyvünkben, főleg pedig I-ö Leopold korában nagy nevezetességre jutott. — Czime és hatásköre most részben, a martiusi charta 92—95 §§-iban fordul elő, és volna — vázlatosan — meghatározva; s a kiadott szervezet azon pontja, melly a főispánokat némelly tárgyak kezelése iránt hatóságuk alól kivéve, egyenesen a minisztérium alá helyezi, a 95. §-ban lelheti alapját ? Ez állás , e viszony a helytartó és főispánok között, s azon körülmény, hogy tőle a fináncz-iskola-, törvénykezési s a t. ügyekbe majd minden hatályos befolyás elvonatik, vájjon nem fogja-e a Helytartó tekintélyét csökkenteni, s öt, magas czime mellett, igenis szűk és szomorú hatáskörre szorítni; mint végre : jól beleillik-e a merev központosítási rámába az ennyire korlátolt Helytartó ? azt a gyakorlat fogja kifejteni, mint szinte azt is : lesz-e, miben és mennyire felelős az országgyűlés irányában, hol szava, ha képviselő nem volna is, mindig van (93. §.) ? Főispán öt lesz, minden kerületben egy. A hisztoriai név itt is megtartatott, de a hivatalkor szinte lényegesen változott. Állásuk bizonyosan kényelmesebb lesz, mint volt az 1848 előttieké, midőn a kortes-csaták divatoztak , s ők a statusoknak is voltak — habár többnyire süker nélkül — sokban felelősek. A kerületi tanács, melly őket környezendi, mint szinte a megyei közigazgatási hivatalnokok is — lánczszemek gyanánt illesztve össze — alájok helyezvék ; mint ez a fölvett merev központositási rendszernek különben is mellőzhetlen postulátuma. Mivé fog fejlődhetni a főispáni hivatal, a mennyiben közte, s a miniszterek közt közvetlen ügykezelésnek van helye ? és mivé különösen, ha azon hihetlen hír, hogy hazánkban egy országos helyett, öt tartományi gyűlés fogna alakíttatni, valósul, a jövő mutatja meg. A megyék történeti nevei szinte meghagyatlak, de régi életök nyomába majd a községi rendszer fog lépni, mellynek széles alapot csak azért sem mernék jósolni, mert a múlt zajos megyei élet képe bizonyosan még fris emlékezetben lesz oda fen, hol az készíttetik, s hol talán attól tartanak, hogy a szabadabb községi mozgás könnyen kiüthetné egyik vagy másik küllőt a nagy gépezet valamelly kerekéből! . . . A megyei főnök — a szervezet szerint nem alispán . Megváltozott neve és hatásköre, mint szinte módja is hivatalnyerésének.