Pesti Napló, 1850. október (1. évfolyam, 169-195. szám)
1850-10-07 / 174. szám
1850. első évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Budapesten házba küldve : Egy hónapra 1 fr. 30 kr. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8. — „ „ Egy évre • 15 „ — „ „ Egyes szám— „ 4„„ A lap polit. tartalmát illető minden közlés a szerkesztőséghez ; anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő. Vidéken postán küldve: Egy hónapra 1 fr. 50 kr. p Évnegyedre 4 „ 40 „ „ Félévre . . 9 „ 15 „ „ Egy évre . 17 „ 20 „ „ Egyes szám— „ 4 „ „ 174 Szerkesztési iroda : árintéza, 449. sz. A havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-től számittatik. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Hétfőn, October 7-én. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4. pengő krajczárjával számittatik. A beigtatási díj előre lefizetendő Emich Gusztáv úr könyvkereskedésében. Magánviták háromhasábos sora 6. pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a Pesti Napló szerkesztőhivatalában. Budapest, octob. 7-kén. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Salzburg, oct. 2. 0 felsége Ferencz József császár ma esteki 834 órakor a legkívánatosabb állapotban, a népség örömrivalgásai közt megérkezett. Salzburg,oct. 4. 0 felsége a császár Ferencz József pontban délelőtti 11 órakor a népnek áldáskivonatai közt hagyta el e várost, s Tirolban St. Jánosban töltendi az élét. Linz, oct. 3. 0 felségek Ferdinand császár és Mária Anna császárné tegnap 634 órakor megérkeztek , s mai 934 kor Prágába mentek. Ő felségük a legjobb egészségnek örvendenek. Kasszel, oct. 2. Befolyásos igazgatási hivatalok adattak olly egyéneknek, kiktől több engedély váratik. A kasszeli kerületi igazgató Напаи-Ъа tétetett át. Állandó haditörvényszék állítatott fel; a polgárőrség parancsnoka Haynau által felfüggesztetett, e miatt estvére egy a polgári tisztekből álló gyülekezet fog tartatni. Dessau, oct. 2. Pöltz miniszter helyett Selchow porosz tartományi tanácsos hivatott meg. Paris, oct. 1. 5% rente 92 fr. 35 cent. 3% 57 fr. 50 cent. A J. d. Débats jelenti miszerint az Orleans ház tagjai a népfenséget elismerik, s a legitimistákkal egyesülést lehetetlennek tartják. Barthelemy újólag Frohsdorfba utazand. Az „Assamble” National lefoglaltatott. Karlsruhe, sept. 20. A Deutsche Reform szerint pénzügyi tekintetekből megállítatott a badeni seregeknek további kiindulása. Berlin, oct. 3. Néhány nap óta Berlin és Aachen közti délutáni vonal igazítatik, s ezért sürgönyök se nem küldetnek, se nem érkeznek, a párisi tudósítások is ennélfogva több napig késnek. Paris, oct. 1. Az Evenement szerint minisztertanács tartatott a hesszeni ügyben, s miután Lahitte több német követtel tanácskozott, különböző irányban futárok küldettek. Turin, sept. 30. Az Armonia függeléke, mellyben a minisztérium Franzoni száműzetése miatt hevesen megtámadtatik, lefoglaltatott. A minisztérium az 1851- ki költségvetést bemutatta. Egy röpirat jelent meg, melly Santa Rosa miniszter halálánál történt eseményeket festi. Florenz, sept. 30. A Statuto 14 napra felfüggesztetett. A Nazionale megiitetett. Berlin, oct. 3. Az oldenburgi herczeg és hgnő Varsóba megérkeztek. A czár nem Varsóban, hanem Skierniwice-Ъеn székelend. A börse élénk. Bécs 85. Kasszel, oct. 3. A polgárőrség parancsnoka nem lépett vissza. Tisztikara Haynau előtt nem fog megjelenni. Hamburg, oct. 3. Friedrichstadt heves megtámadása óta — sept. 28-kán mindkét résznek helyzete mitsem változott. A dánok fő seregükkel összekötetésben maradtak, és Tönningent megszállották. A centrumban mozgás nem történik. Pest, oct. 7-kén. E lapok megemlékeztek annak idejében a párisi érsek azon körleveléről, mellyben e jámbor s igazi apostoli lelkületű főpap a L'Univers túlbuzgó íróit rendre inti, s melly rendreutasítás ellen ezek a romai szentszékhez fölebbeztek. Átolvastuk e körlevelet figyelemmel mi is, és elvontuk abból, mi ránk is tartozhatik. Azonban, még mielőtt olvastuk volna, felhagyánk sokkal előbb azon vitákkal, mellyeket az egyházi tárgyak némelly pontjai iránt megkezdünk — noha távolról sem hasonlitanak azokhoz, mellyek miatt a fölnevezett franczia lap az érseki megrovást voná magára. Mi a szorosan egyházi dolgokat sohasem vegyitendjük a politikaiak közé, mellyekről írni főhivatásúak. Tiszteletben tartva a püspöki tekintélyt, s mindazon szabályokat, mellyeket Egyházunk elénk, mint hívei elé szab, nem mulasztandjuk el figyelemmel kisérni a clerus működését azon téren, melly nem tartozik szorosan a szentély körébe, hanem határos a világi állodalom országával. Mi a magyar clerus összesége elött tisztelettel hajlunk meg. Vannak köztök igen-igen számosan, kik evangyéliomi szent buzgalom, haza iránti lángoló szeretet s fejdelem iránti rendíthetlen hűséges ragaszkodásban egykép tündöklenek, s a kivételeket nem tartjuk olly fontosaknak, hogy tiszteletünket az összes testület iránt csökkenthetnék. Ezen tisztelet kényszerít bennünket arra, hogy mellettök szót emeljünk, — ellenében egy „katholikus politika egyházi és irodalmi lapnak, melly, véleményünk szerint, újabb számai egyikében úgy ir a magyar papságról, mint tőle azt várni épen nem lehetett; ollyanokat ir, mellyek legalkalmasabbak arra, hogy a katholikus magyar papság iránti tiszteletet és kegyeletet olvasói szemében tökéletesen lerontsák ! Nem vitázási hiú viszketegség emeltet szót velünk, hanem az igazságnak akarunk lenni ezúttal is félelmet nem ismerő szóvivői, meg lévén győződve, hogy a lap, mellynek ellenében a magyar clerus összeségének védelmére lépünk, belátva botlását, szívesen veendi tőlünk a figyelmeztetést. A RELIGIO, oct. 3-dikai 41. számában, első czikkül áll: „Visszaemlékezés a nagyszombati lelki gyakorlatokra.“ E czikkben, többek közt, ezeket is olvassuk: „A magyar pap kebele mostanság egy rideg kert, mellynek illatos virágait és gyümölcsös fáit a tél fagya váltva a nyár hevével s a zivatar dühével leaszalta, összetördelte és elragadozta ; és csak az árván megmaradt gyökerek és törzsökök kecsegtetnek még a megifjulandó élet reményével. A mezei életmód, mellyhez fűzvék egyáltalában anyagi létünk szálai, igenis alkalmas arra, hogy a velünk született keleti kényelmességet még inkább nevelje bennünk, miáltal észrevétlenül is, a lanyhaság édes-álmos ölébe hullunk, amint hullánk is... Azonkívül a vérlánggal fölcsapott forradalom orkánja tele szórta sokaknak, és többé-kevésbbé mindnyájunknak szemeit, szivünket pedig a csatáknak forró részvéttel kisért irtózatos jelenetei szinte elvadították, és Zahara sivár pusztájává tevék. Bellona csattogó ostora elszenderité bennünk a kegyeletesség gyöngéd gyümölcsét, mellynek az Ur dicsősége, s embertársaink üdvéért kellett vala lángolni; kihűlt az, és elféktelenülésében Hadúr fertelmes zászlói után szilajul csapongott.“ E képet még egy idézés kiséri Ezechielből, melly annak sötétségeit még sötétebbekké teszi. Nem akarjuk e sorokat hosszasan bonczolni. Leírtuk híven, hogy föllépésünket igazoljuk. Az egészben több a költői föllengés, mint a valóság; legalább mi úgy hisszük, hogy a nehéz vád vonatkozhatik egyesekre, kivételekre, de a magyar clerus összeségére nem. Ugyanis nem tudjuk föltenni, hogy a szent egély iránti minden buzgalom, az Isten-, és felebaráti szeretet, a kegyeletesség minden értelme, olly általánosan kihalt, kienyészett, kihűlt volna a magyar kath. papság öszszeségének szivéből, mint értekező olly merészen állítja! Szerinte nincs a magyar clerusban egy is (sem fő, sem alpapság között), ki szent hivatásához a forradalom nehéz napjaiban, az Üdvözitő tanai értelmében, ha maradt volna ! nincs egy is, ki ahhoz visszatért volna, — kivéve azokat, kik a nagyszombati lelki gyakorlatokon jelen voltak, mintegy kétszázan?! Ez nagy szó! És ezt egy magyar katholikus lapban, s illy kíméletlen hangulattal mondja el — mondhatja el egy — kétségkívül — katholikus magyar pap ? !... És a t. szerkesztő úr ezt közölvén, nem találta érdemesnek a szent igazság érdekében s az evangyéliomi szeretet szellemében, némi jegyzettel szelídíteni ? Czikkiró a nagyszombati lelki gyakorlatok után ragadtatott illy túlbuzgalomra! De e túlbuzgalom, e keserű kifakadás — s mondjuk ki tisztán — ez alap- és igazságtalan vád mellett, mit ítéljünk ama lelki gyakorlatok sükeréről ? Távol legyen tőlünk a gondolat, hogy valakit ez érdemben leczkéztessünk; de azon magasztaló hang, mellyel czikkíró A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. HETI SZEMLE A NEMZETI SZÍNHÁZRÓL. Sept. 29. TÜNDÉRLAK MAGYARHONBAN, vígjáték dalokkal és tánccal 2 felv. Újonnan kidolgozta N., zenéjét szerkesztette Ellenbogen, zenekarigazgató. — A játék folyamában következő tánczok fordultak elő: „Eszmeralda-táncz,“ Kurz Antonia és Sári Fáni által, és „Magyar hatos.“ — A második felvonásban Lovassi Betti Egresssi Béninek „Oh ne mondj engem rózsádnak“ czímű legújabb magyar dalát először énekelte. Többször előfordul a nemzeti színház hirdetményein, miszerint a fordító vagy átdolgozó neve kiiratik, az eredeti szerző nevének teljes mellőzésével, holott ellenkezőleg mindig inkább érdemli az eredeti szó a megemlítést, mint a fordító vagy átdolgozó, ez természetes. Nem azért említjük ezt, mintha a hibát a szinlap kiadójának tulajdonítanák, ki hasonló elhallgatásnak bizonyosan nem oka, hanem azért, hogy a fordítókat vagy átdolgozókat emlékeztessük kötelességükre, melly szerint mindenesetre méltányosság és illedelem követeli, hogy a szerző nevét megemlítsék, ha a magukét megemlítendőnek tartják; s ezt nem azért, mintha nagy szerencsétlenségnek tartanák az Íróra nézve, ha neve egyik másik szinlapon elő nem fordul, hanem ellenkezőleg azért, mert nagy nevetségesség a fordítóra nézve, ha maga mellett az eredeti írót egészen mellőzendőnek tartja. E megjegyzés egyébiránt inkább illeti más, már nem egyszer előfordult, művekt fordítóit, mint a jelenét, mellynek átdolgozója, a szerző neve elhallgatása mellett, saját nevének csak egy betűjét írta meg... Egyébiránt a kérdéses színmű szerzője, ha jól emlékszünk, Hirschfeld, egykor a termesvár-nagyszebeni német színész társaság igazgatója. Sept. 30. HUNYADI LÁSZLÓ, eredeti nagy opera 4 szakaszban, irta Egressi Béni, zenéjét szerzette Erkel Ferenci. — De la Grange assz. Erzsébet szerepében mint vendég lépett föl. A tisztelt vendégnő, kinek magas énekművészete folyvást a legnagyobb tetszésben részesül, ezúttal ismét egy uj cyklusát kezdé meg vendégjátékainak, s a nagyszámú közönség által, mint mindig, a köztetszés zajos jeleivel fogadtatott. — Derék első karnagyunknak mind dallamban, mind harmóniában jeles operája saját igazgatása alatt szokott pontossággal adatott elő. October 1. Először MARQUIS BRUMON, eredeti dráma 4 felv., előjátékkal 1 felv.ban, irta Dobsa Lajos. Az uj jelmezek Papp József főszabó felügyelete alatt készültek. Jó jelenség nemzeti színházunknak beállott új évére nézve, hogy azt az igazgatóság eredeti drámával kezdte meg, olly írótól, ki egyik ismeretes vígjátékával a színházi közönség előtt jó nevet szerzett magának. Azon körülmény, hogy az igazgatóság az uj darabot, jelmezek tekintetében, gazdagon állította ki, örvendetes tanúságot tesz a dráma, különösen az eredeti dráma iránt ébredő figyelemről, melly, miként e szemle folytában kimutattuk, a lefolyt év utolsó felében jókora lankadásban volt... Azonban bár az utóbbi figyelmet mindenkor helyén levőnek tartjuk, mert az eredeti dráma vonzerejét minden lehető módon nevelni mindenkor kötelesség, túlságos bátorságnak látjuk mégis, egészen új és a színpadi próbát még ki nem állott színművel kezdeni meg az új bérletével, annál inkább, mert senki nagyobb mértékben, mint a színház igazgatósága s a rendezőség nem szerezhetett magának nagyobb meggyőződést arról, miszerint puszta olvasás után alig lehet a színműnek szinpadoni sükeréről bizonyos ítéletet hozni. Ez állítás igazságát rég megismerték és kimondák már külföldön olly férfiak, kik a színművészet és a színpad titkainak kutatásával hosszú évek során foglalkoztak. De saját nemzeti színpadunkról is vannak előttünk ismeretes példák , mellyek szerint jó sükerrel állottak meg darabok a színpadon , mellyek bizonyos megbukandását olly erős meggyőződéssel jósolták gyakorlott és tekintélyes színészek, hogy kezüket voltak jóslatuk teljesüléséért zálogba adni hajlandók; még másrészről hideg közönyösséggel láttunk fogadtatni színműveket , mellyeknek leendő fényes sükerét színészek nyomatékos szavas hírlapok elő-magasztalásai hirdették. Egyik tanúság a mondottakra a ma először adott színmű. A rendezőség , fényes reményeket köthetett jó sükeréhez, miként ezt mind a jelmezbeli kiállítás mind azon említett körülmény eléggé tanúsítja, miszerint a darab az új bérletév első napjára tűzetett ki, s az új színmű mégis meglehetős hideg közönyösséggel fogadtatott. Érintendjük ennek okait, miután a színmű rövid tartalmát előre bocsátottuk. Az előjátékban Brumon Les marquis (Lendvaija menyegzőt ünnepel gazdag órájával, miközben Katinka (Bulyovszkinéj, Leónak elcsábított és elhagyott jegyese, csalátása miatti lelki fájdalmában, mérget vett be s atyja és testvére, Véry Gusztáv,váncsij karjai közt meghal. Az atya boszut kiált a csábító fejére, a testvér pedig felfogadja esküvel, hogy boszut fog nővéréért állani. Az előjáték után következő első szakaszban („A nagy világ“) Brumon Leo marquisval megismerkedünk, ki, nejét elhanyagolva, tékozlásban és idegen szerelemben keresi kedvtöltését; tékozló kedvének és szerelmének tárgya bizonyos Fioretta híres zongora játszónő lévén. Véry Gusztávot mint megbízott házibarátot látjuk a fiatal marquis társaságában. A második szakaszban („A jó gazda és a jó barát“) a fiatal marquis mezei kastélyában fényes mulatságot ad Fioretta tiszteletére, kölcsönzött pénzen, mellyet a pazarlónak Véry Gusztáv mindig készséggel ad. A mulatságban megjelen a marquis neje, ki férje tiltott kalandairól értesülve van. Itt találkozik Fiorettával, s gyermekkori barátnőkre ismernek egymásban. Megtudjuk egyszersmind, hogy Fioretta Véry Gusztávnak és így az elhunyt Katinkának is nővére, ki Gusztávval a marquis csábítására s megbuktatására titkos terv szerint közremunkált. Most Fioretta , az üldözött marquis nejében gyermekkori barátnőjére ismervén, lemond a bátyjávali közremunkálásról és Párist elhagyja. A mulatság folyó folyama közben törvényszéki emberek érkeznek, kik a kastélyt, a marquis ki nem fizetett adósságai fejében , rögtön lefoglalják. A harmadik szakasznak („A könnyelmű“) czimét azon körülmény igazolja, miszerint a marquist, neje azon értesítésére, hogy ő anya, rögtön jó indulatokra s szenvedélyes lelkesedésre térni látjuk, holott kevés percz múlva az elragadtatás múlékony pillanatai után az