Pesti Napló, 1850. október (1. évfolyam, 169-195. szám)
1850-10-14 / 180. szám
IDEIGLENES TÖRVÉNY A MAGÁN OKTATÁS IRÁNT. 1. §. A gymnásiumok és reáliskolák tantárgyaiban oktatás ezután magánosok által is adathatik. 2. §. Minden illyen tanintézetnek kell egy elöljáróval bírnia, ki annak közvetlen igazgatását ellátja, s a kormányhatóságok irányában az intézet állapota iránt felelős. 3. §. Az elöljárónak 1) ausztriai állodalmi polgárnak , 2) erkölcsi és politikai tekintetben feddhetetlennek kell lenni, 3) tudományos tekintetben azon képességet kimutatni, melly hasonló nemű állodalmi intézetnek tanártól megkivántatik. A tanítóknak hasonlólag ausztriai állodalmi polgároknak és erkölcsi s politikai tekintetben feddhetleneknek kell lenniök. Az ausztriai állodalmi polgáriság feltételéről az iskolai hatóság különös tekintetet érdemlő esetekben fölmentést adhat. 4. §. E magánintézetek kétfélék : vagy fel vannak jogosítva gymnasium vagy reáliskola nevét viselni, vagy nincsenek. 5. §. Hogy valamelly magántanintézet gymnasium vagy reáliskola nevét viselhesse: 1) elrendezése a tanterv és taneszközökre nézve a hasonnevű állodalmi intézetek elrendezésével a lényeges pontokban meg kell hogy egyezzék : 2) mindenik tanítójának ki kell mutatnia az eféle állodalmi tanintézetekre nézve megkívánt tudományos képességet. 6. §. Gymnasium vagy reáliskola nevét viselő magánintézet megnyitására a vallás- és közoktatási miniszter helybenhagyása szükséges. E helybenhagyás annak kimutatását feltételezi, hogy a 2. 3 és 5. §§-okban megszabott feltételek be vannak töltve, s hogy az intézet tartási költsége az évek bizonyos sorára legalább a valószínűségnek nagy fokával fedezve van. 7. §: Az ilyen intézet szerkezetében vagy oktató személyzetében változás mindenkor feljelentendők az iskolai országos hatóságnál, s a minisztérium az intézetről törvényes tulajdonságok hiánya miatt, akár mikor ismét elvonhatja a gymnasium-vagy reáliskola nevezetét. 8. §. Ollyan magán tanítóintézet, melly ugyan a gymnasiumi vagy reáliskolai tantárgyakban ad oktatást, de nem tart igényt gymnasium vagy reáliskola nevéhez , szerkezetében nincs kötve a hasonnevű állodalmi intézetek szerkezetéhez. 9. §. Illyen intézet megnyitása azt feltételezi hogy: 1) legalább három hónappal azelőtt jelentés tétessék aziránt azon koronaország helytartójához (Magyarországon jelenleg azon katonai kerület miniszteri biztosához) mellyben az intézetnek fel kellend állania ; 2) megjeleltessék az intézet helye 3) előrajz terjesztessék elő, mellyben az intézet czélja és szerkezete előadatik , és 4) kimutatassék, hogy a 2 és 3-ik §§-ok feltételei be vannak-e töltve. 10. §: A kormány a megnyitást a 2 és 3-ik §§-okban megszabott feltételek hiánya miatt megtagadhatja. Ha nincs alap eltiltásra , a megnyitást egyszerűn tudomásul veszi. 11. g. Ennélfogva a kormány ilyen magánintézetek tudományos vagy nevelési eredményeiért semminemű kezességet el nem vállal , sőt inkább egészen azokra , kik gyermekeieket vagy növendékeiket rájuk bízzák , hagyatik meggyőződni a felől, váljon bizalmukra érdemesek-e vagy nem. 12. §. A magán tanító intézetek a kormány fő felügyelete alatt állanak, ennél fogva kötelesek ennek kívánságára felvilágosításukat adni állapotjuk iránt, s a kormány fel van jogosítva ezen állapot felől előtte alkalmasnak látszó módon pontos tudomást szerezni. 13. §. Ha valamelly intézet a kormányhatóságoktól az igénybe vett megbizonyosodást megtagadja, bezárathotik , s ugyan ez minden időben megtörténhetik, ha erkölcsi vagy politikai tekintetben káros jellemet ölt. 14. §. Semmi magán tanintézet mint ilyen, legyen bár feljogosítva gymnasium vagy reáliskola nevének viselésére vagy nem, tanítványainak nem adhat ki állodalmilag érvényes , azaz ollyan bizonyítványokat, mellyeknek az állodalom érvényességet tulajdonit, midőn a tanulókra nézve állodalmi iskolákba vagy állodalmi szolgálatbalépés, vagy az állodalom részéről adandó más engedmények forognak fen, mellyeknek elnyerése gymnásiumi vagy reáliskolai képzettségről feltételeztetik. A magánintézetek tanítványainak, állodalmilag érvényes bizonyítványok elnyerésére megfelelő közintézetnél kell vizsgálatot kiállaniok. 15. §. De a minisztérium által a magán tanintézetek nyilvános, gymnásiumok vagy reáliskolák rangjára emelhetők, ha szerkezetük az oktatás sikerére megkívántató kezességeket nyújtja; ezen esetben jogot nyernek állodalmilag érvényes bizonyítványok kiadására. 16. §. Annak ki a gymnásiumok és reáliskolák tantárgyaiban házi oktatást kíván adni, nincs szüksége semmi különös engedélyre a hatóságok részéről. Ennélfogva jövendőben , ha ollyan tanítványok , kik házi oktatásban részesültek , köztanító intézeteknél mint magántanulók, vagy valamelly gymnasiumnál vagy reáliskolánál vizsgálatra jelentik magokat, nem kívántatik meg többé házi tanitójok tanképességi bizonyítványának előmutatása. 17. §. Olly magán intézetek, mellyek olly oktatást szándékolnak, melly lényege szerint az állodalmi iskolák rendszere szerint csak olly intézeteknél adatik, mellyek már feltételezik a gymnasiumi vagy reáliskolai oktatást, csak a kormánynak különös engedélyével állíttathatnak. Illyenek felállítása és további fenállása feltételezi: 1) Hogy nem alkalmaztatik oda ollyan tanító, ki a kormány által tudományos képességére és erkölcsi s politikai magaviseletére nézve képesnek el nem ismertetett. 2) Hogy az intézet tartási költségei az éveknek bizonyos sorára legalább valószínűségnek magas fokával fedezve vannak. 18. §. A 2. 3. 12. 16-dik §§-ok határozatai az illy nemű magán tanintézetekre is állanak, azonban ezen intézetek tanítványainak állodalmi vizsgálatokra vagy közintézeteknél állodalmilag érvényes bizonyítványok nyerésére szolgáló vizsgálatok kibocsátása csak annyiban vehető igénybe, mennyiben ilyen bizonyítványok nyerése törvényesen nem feltételeztetik közintézetek látogatásáról. 19. §. Rajz, zene, szépírást és hasonló tárgyú iskolák a 8—16 .§-ban foglalt határozatoknak vettetnek alá. Más tanintézetek, p. o. kereskedelmi iskolák, azon tanintézetekre nézve álló határozatok szerint fognak tárgyaltatni, mellyekkel lényegökhez képest legközelebbi rokonságban állanak. 20. §. A magánoktatásra nézve, mennyiben a népiskolák helyét pótolja, az eddigi határozatok még továbbra is meghagyatnak, csak hogy házi oktatás adására itt sem kívántatik meg többé, miszerint az oktatók képességi bizonyítványt muttassanak ki. A PESTI KIR. TUDOM. EGYETEMNÉL A tanulók beiratása megkezdetik folyó October hó 15-ik napján s tarland a hó végéig. Történik az illető karok dékánainál. — Csütörtökön f. h. 17-kén délelőtt 10 órakor az egyetem szentegyházában a szent lélek meghívására nagymise tartotik, s hétfőn f. h. 21-ikén az előadások meg fognak kezdetni. Pesten October 13-ikán 1850. Az akad. tanács meghagyásából LÁSZLÓ GYÖRGY jegyző. VEGYES HÍREK és ESEMÉNYEK. Budapest, October 14. Nemzeti színházunkban, ma hétfőn adatik : ,,HUNYADI LÁSZLÓ,“ eredeti opera ” szakaszban. Irta Egressi Béni, zenéjét szerzette Erkel Ferencz, De la Grange assz. mint vendég Erzsébet szerepében fog föllépni. — V Ciniselli úr tegnapra hirdetett nagy és uj előadását igen számos vasárnapi közönség látogatta. Az előadás hirdetménye olly lepedő nagyságú papirosokra volt nyomva, hogy a melly ház falára egyet ragasztottak belőle, azon ugyan nem maradt több hely egy szerelmes levélke számára sem. Ez óriás falragaszokban az volt legfeltűnőbb, hogy a hirdetmény magyar részét kifelejtették belőlök, s csupán németül tálalták ezt a közönség elébe. Azért volt feltűnő, mert azelőtt az előadási színlap egyik fele magyarul nyomatott. — -|* A törvényszékekhez mint halljuk, nagy részint már megtörtént az elnökök kinevezése. Kerületi főtörvényszéki elnök a pesti kerületben: Cziráki János; a pozsonyiban: Gosztonyi Miklós, volt váltótörvényszéki elnök ; a sopronyiban : Nádasdy Ferencz gróf, volt kincstárnok; az eperjesiben: Dókus László volt hétszemélynök; a debreczeniben: Uray Bálint; Vojvodinában: Kövér János. Feltűnő, hogy azok közül, kik mint biztosok a törvényszékek szervezésével meg voltak bízva, egy sem neveztetett ki. — T Tegnap este 10 óra tájban a magyar utcza szegletén egy kis vendéglőben (alias korcsmában) nagy lárma és verekedés támadt. Vérontás azonban még sem volt, csak úgy ököllel és hajczibálással fejezték be az egészet. A főszereplőt azonban kinek személye körül az egész kakasviadal forgott, elvezették az őrhelyre, hova tartozott. — A szegedi puszták körül, mint e vidékbeli levelek írják, még mindig számos ingyenélő szegénylegények tartózkodnak. Legalább megakad egy kettő imittamott ... de korántsem olly irtózatos alakban, olly nagy számmal, mint némelly német lapok fekete szemüvegen keresztül nézni szokták. így irta minap egy hírod, német újság, hogy Rózsa Sándor 6000, mond hat ezer emberrel s két ágyúval tartózkodik a Bakonyban!! Illyeneket mi álmunkban sem álmodunk. .. . Egyébiránt mondják, hogy Szegeden fegyveres rendőrök küldettek szét a puszták fiainak megszelídítésére. —- Nem rég, midőn egy uj franczia vígjáték, s utána ballet adatott színpadunkon , tanúja voltunk a színházban egy furcsa szóváltásnak. A vígjáték alatt valami mogorva úr, fontos képpel, szólított fel egy mellette álló s beszélő fiatalt, hogy ne lármázzon mert ő nem hallja az előadást.... A fiatal elhallgatott, hanem a táncz alkalmával észrevette, hogy mellette a mogorva ur igen jó ízűn nevet, s vissza akarta adni a kölcsönt. ,,Kérem uram — mondá — ne kaczagjon ön olly hangosan, mert nem hallom tőle a tánczot.“ A mogorva férfiú elhallgatott. — Némelly külföldi lap említi, hogy azon uj gyarmat, melylyet Amerikában Prágai ezredes magyarok számára alapít, ,Kossuth1 nevet fogna kapni. — A kis Radimeczki Feodóra, kiről lapunkban többször emlékeztünk, tegnap este lépett föl először a nemzeti színpadon. A Londoni koldusokból Smike szerepét adta s várakozásunknak, reményünknek, mellyet felőle tápláltunk, annyira megfelelt, hogy őt most saját tapasztalásunk után is bátran merjük ajánlani mind a közönség, mind különösen a nemzeti színház figyelmébe. Az alig 12 éves gyermek annyi bensőséggel s áthatottsággal hajta végre szerepét, hogy az első föllépés is fényesen tanusíta ritka tehetségét, színészi hivatását. Öntudatos bátor játéka meglepte a közönséget. Hangja szívhez szóló, kedves csengésű s eléggé erős. Színpadi magatartásában, viseletében olly könnyűség, biztosság látszott, minőt gyakran azokban sem találunk, kik a színpadon hosszú évek óta forognak. Egyedül szavalásában volt észrevehető némi egyhangúság, mi egy 12 éves gyermekben bizonynyal nem kiirthatlan hiba. A közönség, melly ez estve szokottnál nagyobb számmal jelent meg, több ízben előtapsolta s megéljenezte a tehetségdús gyermeket, ki mind a mellett, hogy bizonyos helyeken szerencsétlenül jövendölgettek felőle, minnyájunknak köztetszésével találkozott. Újólag dicsérettel s méltánylással kell megemlékeznünk e helyen Jókainé fáradozásairól, ki Feodorának színpadra készítésében időt és munkát nem kimélve igyekezett, míg bizonyos mások olly fukarak voltak mellette a gondoskodásban és jószívűségben. A színházigazgatóság bizonyosan tudni fogja teendőjét, csak azon egyet vagyunk bátrak óhajtani, hogy amit tenni akar, mielőbb tegye s ragadja meg a siker minden eszközeit, hogy e nem mindennapi színészi tehetség körünkben maradjon s biztosíttassék nemzeti intézetünk számára. Ha a közönség pártoló részvétét fogják igénybe venni e tekintetben, hiszszük, hogy mindenki sietend az ügy iránti buzgalmát tettleg bizonyítani. . . Egyébiránt ez intézet nemcsak egy módot találhat, melly által a kínálkozó alkalmat, ön érdekének , fölvirágzásának előmozdítására fölhasználja. A kis Feodorának gyakori fölléptetése e végett sem nem szükséges, sem nem ajánlandó. — Egy franczia lap írja, hogy konstantinápolyi levelek Francziaország, Paris, oct. 7. Az állandó bizottmány mai ülésében kerülend szőnyegre a katonai szemlék ügye. Mondjuk Dupin úr fog elnökölni, s maga a hadügyminiszter ,'Hautpoul ur is megjelenend, számot adandó a Sarlory síkon történt dolgokért. Távolról tekintve azon eseményeket, mellyek jelenen Francziaországban a felszinen lebegnek, lehetlen, hogy az ember azt ne gondolja, hogy azok, mik az Elyséeben elkövettetnek, statuscsinyre vannak kiszámítva. — Minden tény oda mutat : a köztársaság elnöke a katonaságot minden áron, még pástétom és csirkehússal is, a maga számára le akarja kötelezni. Kérdésül teheti föl ezek után mindenki: miért mindez ? miért van annyira szüksége a katonaság előtti népszerűségre azon első állami hivatalnoknak, ki a törvények által Francziaország minden alsóbb rendű hivatalnokának, következőleg katonájának is parancsol ? A Constitutionnel ugyan igyekszik kézzelfoghatólag megmutatni , miszerint az elnök nem akar semmi statuscsinyt, ő csak az elnökség meghosszabbítását óhajtja, legalább 5—10 évre. A franczia köztársaság elnöke, a franezia nemzet akaratából lett az állam első hivatalnoka; a franezia nemzet, a nemzeti gyűlés akaratából hosszabbittathatik meg elnöksége is, melly a törvények szerint ugyan négy év, de, ha revideáltatván az alkotmány, beleegyezik a nemzeti gyűlés, semmi kifogás ellene. De, hát ha a nemzeti gyűlés nem akarná az elnökség meghosszabbítását ? Ekkor fordítandná a köztársaság elnöke a katonaságot nagy kérdés eldöntésére. Igaz tehát, hogy a köztársaság elnöke nem akar statuscsinyt , azaz nem akar tán consul vagy császár nevet fölvenni, de akar még darab ideig elnök maradni, miből még nagy statuscsiny is válhatik. Minden esetre , conjuncturáink szerint, a katonasággal, mellynek értelmes része, mint már ezelőtt érintettük, nagyon megoszlott, valami ollyat fog elkövettetni, mitől a nemzeti gyűlés, ha egy értelemben nem lesz az Elyséevel, alkalmasint melegedni fog. Ide mutat azon harcz, mellyen az elyséei lapok szólnak a katonai szemlékről: „ha az elnök népszerűsége szálka szemetekben, ha ellenségei vagytok, majd meglátjuk, lesz-e bátorságtok neki nyíltan hadat szenni. Akkor felkeltitek a katonaságot, kik becsületes kötelességérzettől vezettetve, a császár unokája ellen tett rebellis megtámadásaitokra szuronyaikkal fognak felelni.“ E hangra csak ennyit mondhatunk: sapienti sat. — Thiers, Malé és Berryer 5-kén öt órai értekezletet tartottak, mellyen elhatározók, hogy az alkotmánynak még az idén leendő revisióját átvigyék, s az elnökségnek is legalább öt évvel meghosszabbítását kieszközöljék. — A L'Union, hogy a Barthelemy-kör rendeletét szelídítse, a monarchiai elv és nemzeti szabadság kapcsolata czimen egy hosszú programmot közöl; főpontjai a következők : az ország önkormányzata, azaz a nemzetnek ügyei vezetésébeni részvéte két kamara által, mellyből legalább egyik választatik, s az adót és katonaságot fogná megszavazni. Széles választási rendszer, nevezetesen minden választó választható. Vidéki-és községi kiváltságok és szabadalmak. Minden állami polgár törvényelőtti egyenlősége, és hivatalképessége. Vallás, oktatásszabadság, azaz a családapának teljes autonómiája a gyermekek nevelésében , korlátolt sajtószabadság, a munkás osztály állapotának javítása. — Lyon Guillotiere külvárosának tanácsa, melly az elnöknél a tisztelkedést megtagadta, újra választatott. A feloszlatásra , makacssága szolgáltatott alkalmat. — A lyoni haditörvényszék az emberbarátok nevű titkos társulati foglyok közöl hat szabadon bocsátott, 156t börtönre ítélt. A Gazette de France tudni akarja, miszerint a nemzeti gyűlés nagy része beleegyezendik az alkotmány revisiojába. A baloldal, az alkotmány 50 pontját akarja megváltoztatni, melly által a hadsereg fölötti főparancsnokság az elnöktől elvétetik , még a szemlék és katonai gyakorlatokon jelenléteit téli eltiltást is hozzá akarja tétetni. Páris, oct. 8. Az állandó bizottmány tegnapi üléséről még hiteles tudósítások nincsenek. Beszélik, miszerint d' Hautpoul tábornok kielégítő nyilatkozatot tett volna a gyűlés előtt, s biztosítá, hogy a 10-ei szemlén nem történend semmi alkotmányellenes tény. — Ma a börzén ismét status-csiny fölötti hírek keringettek. A L’ Independance belge levelezőjének már nevetségesnek tetszenek ezen csinyféle hírek, s komolyan állítja, hogy az Elyséeben még csak nem is gondolnak reá. Mi az Independance levelezője véleményét nem mindig oszthatjuk; hajlandóbbak vagyunk mindig a szagláló orral bíró börzét használni conjuncturáink között. Az Independance egy anekdotát is közöl az elnökről: tegnap, a nevezet lap szerint, így nyilatkozott egy segédének: La force est aux vnertes. A gyengébbnél van az erő. — A nápolyi király, a köztársaság elnöke iránti barátság zálogául, megküldé neki Szent Ferdinánd érdemrend nagykeresztjét; egyszersmind Lahitte tábornok és Romain-Desfossés admirálnak Szent Januarius rendjelét, Parseval-Dechénes vicze admirálnak pedig Szent-György katonai érdemrendjelt. — A spanyol királyné is megküldé az aranygyapjut a köztársaság elnökének. A nyakszalagot, mellyen a gyapjú függ, Vik Károly viselte. — Egy múltkor tartott katonai gyakorlat alkalmával a katonaság próbaháborút csinált a Saint-Maurnál. A wagrami csatát utánozta a katonaság. A 10-ei nagy lovassági gyakorlaton ismét lesz próbaháború, s az Eylaui csatát fogja képezni. szerint azon hír terjedt volna el a török fővárosban, mikép az ausztriai kormány a magyar menekültek szabadon bocsátását kívánja Kossuth kivételével.