Pesti Napló, 1850. november (1. évfolyam, 196-220. szám)
1850-11-12 / 204. szám
Francziaországba; nemsokára egy második fogja követni az elsőt. Franklin nevű gőzös kapitánya nagy lakomát adott, mellyre a franczia köztársaság lvitűinőbb hivatalnokait meghitta; az elnök nem ért rá megjelenni. Mit is tett volna illy ünnepélyen, hol nem kiáltanák : „vive l’Empereur!“ és hol az ipar- és szabadságnak egyiránt nagy jövendőt jósolnak? — Micsoda szerepet játszott volna Bonaparte Lajos azon ünnepélyen, melly magában szemrehányás, hogy a franczia kormány, személyes pártérdekek miatt az ország érdekeit elhanyagolja ?------Avagy nem szerencsétlen helyzet-e ez a Francziaországé ? Mig Anglia azon iparviadalra készül, mellyre az egész világot kihitta; mig Európában mindenütt szellemi és anyagi haladást tapasztalunk, addig Francziaország kénytelen azzal foglalatoskodni : várjon volt-e joga az elnöknek egy jelentéktelen tábornokot, kinek nevét sem ismerte eddig, elmozdítni? vagy kénytelen-e Changarnier úr minden szeszélyeinek hódolni. — A ki még nevetni tud, az nevessen; szebb komédiát a világtörténet még nem mutathatott fel. Európa sorsa szép csöndesen Miklós czár, és legújabb jó barátja Palmerston kezében hagyatik meg, és azon ország, melly alkotmányában fogadta, hogy a világ civilizátiójának élére álland, azon ország, mondjuk, tanakodik a felett : vájjon az első hivatalnoknak van-e joga azt követelni a tábornokoktól, hogy kiáltsanak : „Vive l’Empereur!“ A legitimisták és orleanisták Changarnierral együtt azt mondják, hogy „nincs.“ Véron úr azt mondja, hogy „van.“ Ha Changarnier azért mozdutna el, vagyis inkábbb léptetne elő valakit, mert a kérdéses egyén följebb ment, mivel nem akart kiáltani : „Vive Henri V.“ Akkor Véron úr azt mondaná , hogy „nem szabad“ és a legitimisták olly erős „igen“t kiáltanának, hogy viszhangja még Frohsdorfban is meghallatnék. Az alkotmány, a törvényesség, la belle France, cette chére patrié, notre pauvre pays, Verdre, la civilisation, ez mind csak ürügy, személyes törekvések pártolására. A baissier markába nevet, az újságok mennydörgő czikkeket írnak pro et contra Changarnier; a felügyelő választmány fontosképű ülést tart, s a kedélyek még ingerültebb állapotban fognak találkozni a nemzeti gyűlés összelépésekor, de minden a régi mellett maradand. Changarnier úr megint ki leend békülve egy darab ideig, s megint meg fog haragudni, és igy tovább, míg meg fogja látni, hogy a törvényhozó testület csillaga leszállt, és hogy jövedelmezőbb és biztosabb, ha egészen kibékül Bonaparte és sorsával. Monképen nem néz ki Changarnierből. Az elnök pedig örül a nagy lármának, szereti, ha minél haragosabbak a pártok legszélső elemei, mert ezáltal leginkább nyeri meg a nyúllábúakat, kik a törvényhozó testületben nagy többségben vannak. Szép, jól stylisált, igen alázatos megnyitó-szenetet fog elbe küldeni a törvényhozó atyáknak; barátságtól, tisztelettől, rendtől, anarchia és haladás elleni dühtől túláradó remekművet fog elkészíttetni; a miniszterek alázatos bókot fognak csapni a rendpártnak, néhány beszéd- és emotióra vágyó legitimista és republicánus ki fogja magát interpellálni, a gyorsírók izzadni fognak, a Charivári jó karikatúrákat csináland, az asszonyok mulatni, a börze emberei félelem és remény közt fognak lebegni, az Elysée bálokat és rendeket fog adni, és........ úgy maradunk, mint voltunk. A csend helyre fog állani a kamarákban, Carlier úr néhány tuczet összeesküvéssel ráijeszt újra az ország gondoskodó atyjaira, és addig csavarják a dolgot, és az embereket, míg utoljára........aut Caesar, aut nihil! U. I. Csak arra bátorkodom figyelmeztetni az olvasót, hogy az Úristen a világot semmiből teremtette. Nagy-Kőrös, novemb. 3. Minden politikai orgánum tükör, mellyben visszatükröződnek a hazai állapotok. Híven, minden részrehajlástól menten, kell annak felmutatni az egész ország belállapotát, nem törődve azzal, életvndor vagy halványbeteges-e azon szín, mellyet visszaad, hogy egyrészről a beteg maga meggyőződjék állapotjáról, másrészről pedig az orvos, ki nem lehet más mint a kormány — illendően megválaszthassa a gyógyszereket (ŐA PESTI NAPLÓban még nem jelent meg N.Körös: pedig, ha szintén nem alkotjuk is a nagyszerű betegnek, — Magyarországnak — szemefényét, vagy épen agyvelejét, nem vagyunk szinte lábujjon, hanem minden tekintetben ott a szive körül foglalunk el egy kevés helyet. Épen ezért engedje meg néha néha felmutatnom állapotunkat, amint az a különböző viszonyok által kedvező, vagy kedvetlenné alakíttatik C2). A közhangulatról legyen elég ezúttal ennyit említenem meg : mikép kevés azok száma, kik a jelen kivételes helyzettel meg volnának elégedve , kik aggodalommal nem tekintenének a jövőbe ; s ezen aggodalom csüggesztő leendnek, ha azt a remény némileg föl nem derítené , melly sorsunk javulásával biztat bennünket. Illyetén reményinket pedig nem a Pontus mellől vagy épen Pálmester mesterkedéseiből várjuk — ennél kiábrándultabbak vagyunk — hanem bízunk a Magyar életrevalóságában, bízunk abban , hogy százados szokások s nemzeti jellemünkre alapitott politikai intézményeink ollg egyszerre egészen semmivé nem lehetnek. Bízunk a felséges uralkodó háznak veleszületett kegyes és igazságszerető indulatjában. Iskolai ügyünk az , melly iránt azok, kik még egészen el nem vesztették a közügyek iránti fogékonyságukat, némi figyelmet mutatnak. Iskolánk körül javításokra van kilátásunk, mert e tekintetben nemcsak akadályokat nem látunk a kormány által elénk gördíttetni, de sőt inkább segítségére számíthatunk, amint ezt legközelebbről azzal bizonyította be, miszerint az iskolai felügyelő kinevezésében a közhajtással összetalálkozni kívánt. — Javításokat remélünk, mondom, iskolai ügyünkön — s kiváncsiak vagyunk aziránt: vájjon e javítások mikben fognak mutatkozni ?.. Némi gondolat, vagyis figyelemébresztésül legyen szabad magánvéleményünket e tárgyban kimondani. Egy sajátságos neme fejlődött ki nálunk protestánsoknál az iskolai intézetnek ; nem tudom minek nevezhető, talán csillogási vágyból mindenik iskolánk egy kis egyetemet akar képviselni, abban tartja dicsőségét, ha egész fakultások taníttatnak benne, mi magában nem volna helytelen, de, ha elgondoljuk aránylag mi felette csekély anyagi erővel kívánják, a legszámosabb helyt, ezen czélt elérni: az egész törekvés nevetséges erőködéssé fajul. Nem értjük ide Debreczent, vagy Pápát, melly iskoláknak erszénye talán megengedi az egyetemi czélok szerinti működést , hanem az ollyan tanintézetekről szólunk, mint a helybeli, a szomszéd kecskeméti, stb., hol két, három tanár tanít egész academiai fakultásokat ! — Ezen erőködés számos résznak alapja. Az iskolai összes jövedelmek alig rúgván többre, mint mennyiből a felsőbb tanárok fizetése szűken kitelik, nem jut költség az alsóbb osztályok tanárinak, minélfogva tapasztalatlan s ollyatén ifjakra kell a tanítást csekély árért bízni, kiknek magoknak is nagy mértékben volna tanulásra szükségük. Ebből aztán az következik , hogy a fiatalság elhanyagoltaik épen azon korban, mellyben alapot kellene vetni a felsőbb tudományokra, s minthogy alap nélkül mennek föl a felsőbb tanokra, még akkor sem mutatna kitűnő sükert, a tanulás, ha számos tanárok működnének, hát ha még elgondoljuk, miszerint egyetlen tanárnak tízféle tudományt is kell tanítani, ki, legyen bár a legnagyobbángész,physikai lehetetlenség,hogy mind a tízféle tudományt kitűnő eredménynyel taníthassa!... Ez okból következőleg kellene iskolai reformunkat kezdeni , fölhagyván ezen csillogási vágygyal, alkossunk iskolánkból — egyetem surrogatuma helyett — egy talpraesett, a kor igényeinek minden tekintetben megfelelő gymnasiumot, mellyben ne hagyatnék az elemi tanítás tapasztalatlan gyermekek kezében, hanem bízatnék szakértő tapasztalt tanárokra, mellyből akár a külső életbe, akár valamelly egyetembe alappal biró ifjak kerülnének ki. Minden egyéb reform, e nélkül, csak foltozás leend, melly csak pillanatra takarja el iskolaügyünk rongyosságát. A napokban hagyta el városunkat Latabár, Tóth J. és Döme igazgatása alatt álló színésztársaság. Ezen igazgató háromságban Tóth képviselte az észt, az előadások ideje alatt Győrben lévén, csak távolról folyhatott be az igazgatásra. Egyébiránt mind mi, mind a társaság meg lehetnek elégedve egymással. Benedek, Döme, Finta, Kecskés és neje bírták a közönség legnagyobb tetszését. A közönség részéről, az eddigelé nálunk szokatlan részvétel a színészet iránt, annak vagyunk hajlandók tulajdonítani , miszerint mi is kettőztetett szeretettel ragaszkodunk a hajótörésből megmaradt közkincsünkhez — nemzeti nyelvünkhöz. EGY HANG szépirodalmunk belterjes fejlődésének társas működés utján. Nemrég olvastuk a „Hölgyfutárában, miszerint Duna-Szerdahelyről a Kisfaludy-Társaság újra teendő fölélesztésére, önkéntes adakozásképen a nevezett lap szerkesztőségéhez 46 ft. 30 kr. pg. küldetett. E becses hazafiúi adakozás az illetők részéről korigényeink iránt tagadhatlanul körültekintő figyelmet , s a honi szépirodalom iránt élénk rokonszenvet tanúsít, bizonyára amaz anyagi fogyaték miattműködni megszűnt szépművészeti intézet által is köszönettel és hazafiúi elismeréssel fogadtatott. Van azonban egy mód, mellynél fogva a Kisfaludy-Társaság fenállását áldozat nélkül is biztosíthatnók; s e mód egyszerűen abban áll, ha a működése korszakában általa kiadott jeles műveket megvenni sietnénk, s élénk kelet által pénztárának jövedelmet eszközölve, a társaság fönállhatására az első anyagi szükségletet megszereznék. Szerezzen meg minden hazafi s honleány — mennyiben tehetsége engedi — csak vagy egyet e munkák közöl, — pedig a becses koszorúban, melly Csokonai, Kármán és Fanni, Kazinczy, a két Kisfaludy, Vörösmarty, Arany és Tompa műveit foglalja magában, nem sokat kellene válogatnia, hogy egy hervadhatlan virágra találjon — és ezen már olly szép virágzásnak indult egyetlen szépművészeti intézet dicséretes, és irodalmunkra tömérdek hasznot árasztó működését ismét újult erővel folytathatandja; a vevők pedig, midőn egyrészről ez eredményben a nemzeti irodalomnak meghozák a kívánt áldozatot , egyszersmind könyvtárukat olly művekkel gazdagították, mellyeknek abban, a haza előtti pirulás nélkül, hiányozni nem illik — nem szabad ! Készítsünk tehát gyűjtőíveket, járjuk be vele ismerőseink körét, rájegyezve , hogy kiki a Kisfaludy-Társaság által kiadott művek közöl, mellyeket, s mennyit óhajt lírni, s ez ívek nyomán az illető könyvárusok kiszolgáltatandják a kívánt munkákat. És letörlendjük azon ránk száradt bűnt, hogy midőn nemzeti íróink jeleskeit mellőzzük, a külföldiek vásári férezelményü regényeit halommal hozatjuk meg! így leendó magyar könyvünk , és lesz Kisfaludy-Társaság! Mert irodalmunk nem a nemzetiség lángoló szeretetéről elmondott nagy szavak , hanem csak tettleges pártolás, és vállvetve történő támogatás után virágozhatik fel újólag ! Ennek gyakorlati kivitele tekintetéből ide iktattatik a társaság még kapható kidásainak teljes jegyzéke, — azokat is ide tudva, mellyekben annak nemcsak anyagi, de szellemi része is volt, jelesen . A Kisfaludy-társaság évlapjai : I. és II. kötet, ára: 3 pft. — III. kötet, 1 ft. 48 kr. — IV. kötet, 2 ft. — V. köt. 2 ft. — VI. köt. 2 ft. 20 kr. — VII. köt. 2 ft. 20 kr. — Egyenkint is kaphatók s tanulságos tartalmuknál fogva igen ajánlhatók. A Kisfaludy-társaság által 1842. jutalmazott Pályamunkák : 30 kr. A Kisfaludy-Társaság által 1847-ben jutalm, költői pályaművek (Arany „Toldi“ja, stb.) 1 ft. Széptani remek irók: 2 kötet, 2 ft. Hellen könyvtár, 1-6 kötet: Aesop meséi, 36 kr. — 2. kötet: Pythagoras és Isocrates. 30 kr. — 3. és 4. kötet: Sophocles két tragédiája, 48 kr. — 5. és 6. kötet: Euripides két tragéd. 50 kr. — Aesop görögül és magyarul. 1 ft. 12 kr. — Isocrates négy beszéde, szinte görögül és magyarul 54 kr. Tacitus Agricolája. 20 kr. Magyar népdalok és mondák három kötet. 2 ft. 40 kr. Kisfaludy Káról minden munkái. Negyedik kiadás. 6 köt. 7 ft. Kisfaludy Káról jelesebb vígjátékai. 48 kr. Greguss: A széptan elemei 1 ft. 12 kr. Nemzeti könyvtár: Kármán és Fanni írásai. — Csokonai minden munkái. — Kis János poétái munkái. — Vörösmarty minden munkái. — Kisfaludy Sándor minden munkái. — Egyegy füzet ára 40 kr. Külföldi regénytár 36 kötet, egyenkint: 40 kr. Az itt előszámlált munkák a pesti könyvárusok bármellyike által meghozathatók, s joggal remélhető, hogy a két magyar hazában e becsületbe vágó indítvány pusztában kiáltó szó gyanánt elhangzani nem fog. Pest, 1850. nov. 7-én. B. I. Bécs, nov. 9. Köztudomású dolog, hogy az osztrák kormány részéről Poroszországhoz egy ultimátum küldetett, melly szerint Poroszország feltétel nélkül a szövetségi bizottmányba beálljon, s Kurhesszenben a szövetségi seregekkel egyesüljön. A feleletnek Bécsbe ma kellett volna megérkeznie, — azonban elmaradt, s a rendes futár sem érkezett meg. — Egy városi hir tudni akarja, hogy Manteuffel úr maga fogna ide érkezni a király különös megbízásával, — mivel ellenkezőleg egy itteni tőzsérház déli 12 órakor azon hírt kapta Berlinből, hogy a király tegnap este Radobiczot meglátogatta, és vele sokáig tanácskozott, minélfogva minisztériumbai lépése bevégzett tényként tekintetik, s így az előbbi hír magában összedől. Bernstorff gr. még itt van, s betegsége miatt Berlinbe nem távozhatik. Bécs, nov. 9. 0 Felsége a császár, a minisztérium ajánlatára, f. ha 2 dikai legfelsőbb rendelete következtében, a magyar forradalom bevégezte után, a cs. kir. hadseregbe besorzott, s később megszökött egykori fölkelők számára általános bocsánatot hirdet, következő föltételek alatt: 1) Mindazon egykori magyar fülkelők, kik a forradalom bevégezte után a cs. kir. hadseregbe soroztattak, s később, azaz, a jelen általános bocsánat kihirdetése napjáig megszöktek , ha magokat 1851-dik évi márczius végéig, valamelly ausztriai katonai vagy polgári hatóságnál önkéntesen bejelentendik, bebizonyítván egyszersmind, miszerint mindeddig semminemű bűntettben részt nem vettek, minden büntetéstől mentiek maradandnak. 2) E jótéteményre számot tarthatnak mindazon említett egyének is, kik a jelen általános bocsánat kihirdetése napja előtt vagy önkéntesen, vagy kényszerítve tértek vissza; vagy kik, elkövetett szökés miatt, törvényszéki vizsgálat alatt vannak, ha egyébként más bűnökkel nem terheltetnek. 3) Ha egyik vagy másik közölök szökés miatt, már büntetést is szenvedett volna, ezekre nézve, a jelen általános bocsánat erejénél fogva, a szolgálati idő meghosszabbítása elengedtetik. 4) Megvárja ellenben a kormány, miszerint ezen megszökött egyének, méltányosan elismervén a császári kegyelem ezen újabb tanúbizonyságát, kötelességükhöz mielőbb visszatérendnek; ellenkező esetben, az első pontban kijelölt határidő lefolyta után, minden szökevény, ha mindjárt önkéntesen jelentené is be magát, minden tekintet nélkül, törvényes büntetés alá fog vettetni; s a büntetés csak annak engedtetik el, ki be tudja bizonyítani, miszerint visszatérnie tehtetlen vala. 5) Minden helybeli hatóságoknak szigorúan meghagyatik, hogy a náluk magukat önkéntesen jelentő szökevényeket azonnal a legközelebbi katonai hatóságnak kezébe szolgáltassák. 6) Végre, ki valamelly szökevény tartózkodási helyét följelenteni elmulasztaná, vagy pedig et kötelességéhezi visszatértében akadályozni merésztené, a fenálló törvények szerint legszigorúbban fog bűntetteim, előmozdítása ügyében. (* 1) Igen , ez volna hivatása és feladata a valóban szabad napisajtónak , de.. .. (!) Igen szívesen , mennyire tőlünk telik. Szerk. PESTI NEMZETI CASINO. A pesti nemzeti Casino tegnapelőtt november 10-kén tartotta rendkívüli köz ülését, mellynek végzéseit ezennel közöljük kivonatosan : I.) Az igazgatóság , a jelen körülmények kellő tekintetbevétele mellett, az új aláíráshoz kötött feltételek módosítását , különösen pedig a megállapított hat évnek háromrai leszállítását, úgy szinte az állodalmi hivatalnokokra nézve, miután nagyobb részének itteni maradása bizonytalan , azon kivételt , melly szerint azoknak, áthelyezések esetében, a casinoi tagságróli lemondásra joguk legyen, indítványozván : — ezen indítványnak első része közakarattal elfogadtatott, másik része azonban , azon észrevétel következtében , hogy ezen lemondási jog másokra is kiterjesztendő , vagy általában el nem fogadandó lenne — szavazás útján mellőztetett. — 2. A jövő évi foglalkozókra és vendégekre nézve azon intézkedés történt, hogy a foglalkozók évnegyedenkint 20 pftot fizetendnek, az egyes tagok által bevezetett vendégek pedig csak három napig járhatnak be az intézetbe díjtalanul, — melly időn túl egy havi 10 pftból álló illetőséget lefizetni kötelesek, érettek bevezetőjük kereskedendvén. — 3.) Az intézet élvezeteire vonatkozó fenálló szerződések tekintetéből bizonyos részben előlegesen intézkedni kelletvén , az igazgatóság által előterjesztett pénztári álláshoz alkalmazólag, melly szerint az intézet összes pénzértéke 85,008 pftra és 53 kra rúg , a mostani szállás ,—a választmányi határozathoz képest, jövő Sz. Mihály-napig már kivéve lévén — a színházi páholynak jövő évi első három hónapra kibérlése elrendeltetett, úgy szinte a szakács is , évi rendes fizetésének s házbérének elmaradása mellett, felfogadandó. ( 4.) A részvénydíjakból származott tartozások beszedhetésére nézve az intézet ügyvéde odautaltatik : szólítsa fel az illetőket kötelezettségük teljesítésére még egyszer hírlapok útján, értésekre adván egyszersmind azt is, hogy ebbeli követelések beperlése esetében az itteni ügyvéd az illetők