Pesti Napló, 1850. december (1. évfolyam, 221-244. szám)

1850-12-04 / 223. szám

1850. első évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Pesten, 1851-re házba küldve. Egy hónapra 1 fr. 30 kr. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 . — „ . Egy évre • 15 „ — „ „ Egyes «rám — , 4 » „ A lap polit. tartalmát illető minden közlés a szerkesztőséghez ; anyagi ügyeit tárgyszó pedig EMICH G. úrhoz intézendő. Szerkesztési iroda : Dri-utcza, 449. sz. A havonkénti előfizetés helyben mindig a hónap l-től számittatik. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Vidéken, postán küldv­e : Évnegyedre 5 fr.— „ , Félévre . . Itt „ — , , Egy évre . 18 „ — „ „ A havi előfizetés , mint a szá­­monkinti eladás is megszűnik. bbb 223 Szerda, decemb. 4-én HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. 1851-re: Hirdetések négyhasá­bos petit-sora 4 pgö kr­­jával számittatik. A be­­igtatási s 10 plk­nyi külön bélyegdíj előre lefizeten­dő Emich fi. könyvkeres­kedésében. Maga a v­iták háromha­­sábos sora 6 pengő kraj­­czárjával számittatik. A fölvételi díj szinte min­denkor előre leteendő, a Pesti Napló szerkesztő­­hivatalában. 1851. — Másodévi folyam. JANUÁR­ JÚNIUS. ELŐFIZETÉSI FÖLHÍVÁS a czímű politikai hírlapra. Lapunk megindulásakor közzétett programmunkhoz híven , folytatjuk nehéz pályánkat. Irányunkat a t. Magyar közönség eddigi munkálko­dásunkból ismeri. E hármasaiban foglaltatik és fejez­hető az ki röviden, szabatosan: NEMZETISÉG. ALKOTMÁNYOSSÁG. BIRODALMI EGYSÉG. Valamint eddig, úgy jövőre is iparkodni fogunk, hogy a Pesti Naplót, programmjához képest, tanul­ságossá , változatossá, s így — különösen külföldi ere­deti levelezések által — lehetőleg érdekessé tegyük. Lapunk alakját tetemesen nagyobbítni fogjuk a­nél­kül , hogy e miatt az előfizetési árt helyben fölebb— emelnék, mellyet csupán annyira növeltünk vidékre nézve, mennyiben azt a jövő 1851. január 1-jével előbelépendő postabélyeg szü­kségli. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Vidéken és Budán előfizethetni az illető cs. kir. postahiva­­talnál. Egy évre: 18 frt. p. — Fél évre: 10 frt. p. — Évnegyedre: 5 frt. p. Pesten az előfizetés kiadó-hivatalunknál (uri-uteza, 449 sz. az emeletben) és Emich Gusztáv úr könyvkereskedésében (az úri- és kigyó-utcza szögletén) fogadtatik el, és pedig: Egy évre: 15 frt. p. — Fél évre: 8 frt. peng. — Évnegyedre: 4 frt. p. Az egyhónapos előfizetést, mint szinte az egyes szám­ok eladását is, az új postarendszer miatt, kénytelenek vagyunk vidéken általában és mindenütt megszüntetni. Pesten meghagyjuk mindkettőt, az eddigi helyeken, s a havi előfizetés díja marad itt: 1 frt. 30 kr. — egyes szám­ak ára: 4 p. kr. Ugyanez áll Budára nézve is, ha a t. előfizetők maguk vitetik el lapjaikat kiadó­ hivatalunkból. Budapest, decemb. 4-kén. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Berlin, nov. 30. — A második kamara válaszfeliratának kivonata: „Mélyen fájlaljuk, hogy fölséged törekvései nem voltak képesek egy, a német államoknak megfelelő, alkot­mányt szerezni. Bízunk az e czélra teendő további törekvé­sekben, mint mellyek a májusi szövetségben nyilvánultak; bí­zunk, hogy ha azok nyomatékosan fognak folytattatni, egy, Németország kül­méltóságát és a benső szabadságot biztositó alkotmányhoz vezetendnek , melly szerint Poroszország egész hatalmával Németországba lépvén , többé a második állást el nem foglalhatja. A minden oldalról­ megegyezéssel megszün­tetett szövetségi gyűlés isméti életbeléptetése ezzel tökélete­sen összeegyezhetlenné lett. Ha Slezvig-Ilolsteinban a fen­­forgó kérdések kiegyenlítése további beavatkozás nélkül le­­hetlen , úgy vajha az összes államok kormányainak sikerül­­ne, minden összeütközés megoldását kieszközleni, mi­által a herczegségek alapos joga minden oldalról biztosítassék.“ Az engedményezett sajtótörvényről a válasz­ felirati javaslat nem nyilatkozott. — 5%, 101% pénzben. — Állami kötelezvények: 79%. — Bankrészvények: 87% pénzben. — Krakól: 55 pa­pírban . Bécs: 78. — 8 órakor este. — Manleu­fer úr délután megérkezett, s azonnal a királyhoz ment. Több oldalróli hírek reményt nyújtanak Ausztriával leendő békés, becsületes kiegyezkedésre. Páris, novem. 29. — Huver­gier és Ridault, ellenzékiek, Cher­ megyében megválasztanak. A kormányt jelöltek csak 8,000 szavazatot kaptak. Dupin, Creton indítványának el­halasztását akarja indítványozni. A Constitutionnel bizonyos­nak mondja, hogy az új seregkiállítás egyedül a hadsereg erősítésére, nem pedig figyelősereg alakítására szolgál. A Baroche és a törvényhozótest közötti kiegyenlítés , a rendőri biztos ügyét illetőleg, közel áll. Florencz, nov. 27. — A Statute miniszteri parancs által a franczia kormányt sértő czikkelye miatt 5 napra felfüggesz­tetek A félhivatalos Conservatore Cossituzionale által közlött hir következtében, Rómában szabadérzelmű municipalis törvény tetetett közzé. Turin, nov. 27. —­ Buoncompagni tegnap az ülésben az általa tervezett válasz-feliratot felolvasta. A baloldal annak ki­­nyomatását és tárgyalását kívánta. Buoncompagni óhajtotta annak felkiáltással­ elfogadtatását. A többség a tárgyalás mel­lett szavazott, mire Buoncompagni indítványát javaslatával együtt visszavonta. Verona, nov. 28. — Nyilvános mulató-ünnepélyek tartása a bresciaiak részére, megutazott, mivel azok politikai színe­zetet egységi-radikál értelemben kezdettek fölvenni. KÖZGAZDÁSZÁN TÁJÉKOZÁSOK. (1) VI. §. (Igyekeztünk kimutatni, hogy Magyarország különös gazdászati érdekei, a leélt fejlődés következtében és jelen ál­lásunk viszonyaihoz képest, nemhogy nem kívánják a korlát­lan szabad kereskedést, sőt inkább saját, a hozzá legköze­lebbi szomszédságban fekvő s vele százados kölcsönhatásban levő műipari erők lehető legnagyobb kifejtését, megszilárdí­tását igénylik. Régi dolog m­ár a szabad kereskedést elvi ellentétbe állitni a védrendszerrel, s ezt a tiltórendszerrel vetni egybe s en­nek mértéke szerint ítélni meg. Megoldhatlan ellenmondás léteznék az állodalom gazdászati szervezetében, ha állana azon tétel, hogy a terményzés ér­deke a tiltórendszert kívánja, a fogyasztást pedig a szabad kereskedést. Terményzés nélkül nem lehetne fogyasztás, hacsak nem .) Lásd : PESTI NAPLÓ 200. 202. 206. 211. és 217. számait, kalózok, útonállók életmódja mellett. A dolgot így eléreál­­lítva, legjobban kitűnik ezen állítás igazsága. A terményzés czélja a fogyasztás, s hogy ez lehető leggaz­dagabb legyen , a terményző erőket kell mindenoldalúlag és minden irányban lehehető legjobban kifejteni. E czélra a szabad kereskedés egyenesen mit sem tesz , s ép úgy nem a tiltórendszer. Az, a még eléggé meg nem erő­södött erőket kiteszi védtelenül olly viszontagságoknak, mely­­lyekkel meg nem birkózhatnak : ez, örökké elkényeztetve tartja azokat úgy, hogy a szabad, férfias versenyzet mezején soha­sem szívhatandják a szabadság levegőjét. S e tárgynál lényeges dolog: tisztán felfogni azt, hogy a nemzeti erőknek védvámrendszer általi tettleges ápolása, a til­­tórendszerről a vámszabásra nézve nemcsak mennyiségileg — a kiszabott vám­ak m­agasságában — hanem, valóban benső minőségileg is különbözik. Az egész birodalom iparállapotja elegendőleg bizonyítja, hogy a tiltórendszer a nemzeti munka végletének czélját, az idegen versenyzet kizárása által eltéveszti, s csak bénítja a kereskedést s az egész forgalmat, és némelly személyek ré­szére nyújt kedvezményes védlelet, ezt is csak látszólag, mellynek védfalát az ezer nyíláson átszivárgó csempészet csa­lódássá változtatja. A védrendszer előnye az, hogy az idegen versenyzet féke­zése által, a terményzést semmi természetes előnyeitől meg nem fosztja, s az idegen versenyzést az állodalom hasznára megadóztatja; s nem egyes személyeknek kedvez csupán, kik­nek elegendő tőkéjök van a törvényhozást hasznukra kibá­nyászni, s minden fogyasztót, új habérségi urakként, egyed­­árussági árak által adózóikká tenni. Különben az 1849-diki martiusi alkotmány óta a tiltórend­szer már csak azért is tarthatatlan, mert ellenmondásban áll az egyenjogúság elvével. A szabad kereskedés elve, a jelenlegi tényállás, s annyi mesterségesen teremtett kímélendő érdek mellett, még nem valósítható. A védvám­-rendszer az állodalom rem­ényző erőit egy át­­m­enési időszak alatt a szabad kereskedés számára kinöveli, mikor aztán az állodalom csak fogyasztási vám­ákban többet veend be, mint mennyire mostani egész jövedelme, túlcsigá­­zott adóztatás mellett, megy. Nem tudjuk ugyan, mennyire haladt már jelenleg a vám­­­szabás revisiojának munkálata , s azt sem : minő következe­tességgel tartják meg azon elvek, mellyeket a vámbizottmány előlegesen felállított? de ezen elvek mindenesetre bizonyítják a kereskedési minisztérium szándékát: czélszerű védrend­­szerre térni át. Mint tudjuk, a vámbizottmány következő elveket fogadott volt el : 1) Alapelvül állította fel a magas védvámat, ellenben eltör­lését minden be- és kiviteli tilalmaknak, mint mellyek nem felelnek meg a védvámok czéljának. 2) A védvám magassága , a hazai munka sikeres védleté­­nek elve szerint, szabandó meg. 3) A gyártmányok kiviteli vám­a csak ellenőrködési vám legyen. 4) A fenálló nyersanyag-kiviteli tilalmak helyébe, meg­felelő magasabb kiviteli várnak állíttassanak. 5) A differentialis várnak elve, miszerint t. i. az árukra származásuk vagy szállításuk különbözései szerint, különböző várnak szabassanak, ne fogadtassák el. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. ÚJ MAGYAR MUZEUM. Kiadják a magyar academia több tagjai. Felelős szerkesztő TOLDY FERENCZ. 1850-1. II. vagy novemberi füzet. Pesten, EMICH GUSZTÁV kiadása. 81-128. és XLIX—XCVI. lap. E második füzetét az újonan keletkezett tudományos magyar folyóiratnak Szontag Gusztáv kezdi meg A magyarok eredete felöl tájékozásul irt értekezéssel ... E soroknak a folyóirat ismertetése lévén czélja, bírálatába egyik czikknek sem bo­csátkozunk ; ha tennék ezt, hosszú értekezést kellene írnunk mind az első, mind a második füzet bevezető czikkeire nézve. De a­mit rászalnánk mint bírálók, dicsérjük azt mint ismer­tetők. Az ok igen könnyen megfogható: ellenei vagyunk a ferde vagy előítéletes gondolkozásnak, de a gondolkozást ma­gát szeretjük ... Mi a jelen értekezést illeti, az tájékozásul, a­mint íratott, alig lesz használható, miután tagadólagost ele­get mond ugyan a szerző azon állításokra nézve, miket őseink eredetének eddigi kutatói felhoztak, de legkisebb állítólagost sem, a­mi aztán tájékozásul szolgálhatna. Szerző nem a leg­kedvezőbb színekkel festi őseinket, mi bizonyságul szolgál, hogy ment az előítéletek egyikétől, az előszeretettől; de ezt kerüljében ellenkező előítéletbe, az előidegenségbe esik, mert az előítéletlen vizsgáló abból, hogy őseink a szomszéd tartományokban fegyveres látogatásokat tettek, s a háborút nem több szelídséggel folytatták ezer év előtt, mint mennyivel folytatják azt a magasztalt polgárisultság népei mai nap, aligha fogna következtetést vonni őseink műveletlenségére s erköl­csi durvaságára, míg ugyanazon előítéletlen vizsgáló, ha te­kintetbe veszi az ezer év előtt alapított alkotmányt, az ebből bőven nyilatkozó rendezettséget nemcsak a hadviselésben, hanem a közéletben is, mi a magán­életnek mindenkor meg­lehetősen elöhaladt rendezettségére mutat, ha tekintetbe veszi továbbá, minden mást mellőzve, azon rendszerezett bölcs gondolkozást és tiszta józan észt, mellyet nyelvünk alkata tanúsít, — aligha fog olly könnyedén palczát törni ez ősök felett. Egyébiránt az egész értekezés, valamint egyedül a ta­gadás körül forog, semmi positivot nem nyújt, úgy egyszers­mind olly lenge hangon van írva, melly arra mutat, mintha a szerző a tárgyat vagy egészen kicsinylené, melly esetben aztán kár róla szólani, vagy e trufátori hang által egyenest­­ azt akarná tudtunkra adni, miszerint elmélkedésünk elé fon­tosabb és közérdekűbb tárgyakat tol fel most a kor szüksége,­­ mint az őseink és régiségeink felöli kutatásokkal való foglal­kozás,­­ a­miben egyébiránt, a tudás után minden irányban­ fürkészetnek lévén barátai, szinte nem érthetnénk egyet. Hunfalvy Pál folytatja s bevégzi Igaz arany bulla czím alatti értekezését. — Nevezetes ez értekezésben a tiszta józan életnézletre emelkedett gondolkozásnak mind azon előítéletek­kel, mellyekbe a bukdácsoló állam-, erkölcs- és közgazdá­szain vezette az embert, minden rendezettség nélküli össze­keveredése. Ez okból találunk az „Igaz arany bullá“ban a ne­vezett előítéletek halmazában (mellyeknek, ismételve mond­juk, kimutatásába csak azért sem bocsátkozhatunk, mert ellen­nézeteink okszerű kifejtése hosszú értekezést tenne köteles­ségünkké) tiszta jó gyöngyöket és eszmekincseket is. Ezek közé számítandók különösen azok, miket a szerző nemze­tünkre s viszonyainkra alkalmazottan mond el, s mellyekből hajlandók volnánk kivonatokat közölni itt, ha jobban gyara­podni nem látnánk általa mind az olvasó, mind a folyóirat ér­dekét , az elsőt az utóbbinak megszerzésére s átolvasására igazítván. Classica literatura felirat alatt Székács József virágokat közöl a görög anthologiából, szám szerint Idellig, magya­rázó jegyzetekkel. A classica literatura mellett e hasábokon minden alkalommal emeltünk buzdító szót, mit ismét tennünk

Next