Pesti Napló, 1850. december (1. évfolyam, 221-244. szám)
1850-12-04 / 223. szám
1850. első évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Pesten, 1851-re házba küldve. Egy hónapra 1 fr. 30 kr. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 . — „ . Egy évre • 15 „ — „ „ Egyes «rám — , 4 » „ A lap polit. tartalmát illető minden közlés a szerkesztőséghez ; anyagi ügyeit tárgyszó pedig EMICH G. úrhoz intézendő. Szerkesztési iroda : Dri-utcza, 449. sz. A havonkénti előfizetés helyben mindig a hónap l-től számittatik. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Vidéken, postán küldve : Évnegyedre 5 fr.— „ , Félévre . . Itt „ — , , Egy évre . 18 „ — „ „ A havi előfizetés , mint a számonkinti eladás is megszűnik. bbb 223 Szerda, decemb. 4-én HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. 1851-re: Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 pgö krjával számittatik. A beigtatási s 10 plknyi külön bélyegdíj előre lefizetendő Emich fi. könyvkereskedésében. Maga a viták háromhasábos sora 6 pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a Pesti Napló szerkesztőhivatalában. 1851. — Másodévi folyam. JANUÁR JÚNIUS. ELŐFIZETÉSI FÖLHÍVÁS a czímű politikai hírlapra. Lapunk megindulásakor közzétett programmunkhoz híven , folytatjuk nehéz pályánkat. Irányunkat a t. Magyar közönség eddigi munkálkodásunkból ismeri. E hármasaiban foglaltatik és fejezhető az ki röviden, szabatosan: NEMZETISÉG. ALKOTMÁNYOSSÁG. BIRODALMI EGYSÉG. Valamint eddig, úgy jövőre is iparkodni fogunk, hogy a Pesti Naplót, programmjához képest, tanulságossá , változatossá, s így — különösen külföldi eredeti levelezések által — lehetőleg érdekessé tegyük. Lapunk alakját tetemesen nagyobbítni fogjuk anélkül , hogy e miatt az előfizetési árt helyben fölebb— emelnék, mellyet csupán annyira növeltünk vidékre nézve, mennyiben azt a jövő 1851. január 1-jével előbelépendő postabélyeg szükségli. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Vidéken és Budán előfizethetni az illető cs. kir. postahivatalnál. Egy évre: 18 frt. p. — Fél évre: 10 frt. p. — Évnegyedre: 5 frt. p. Pesten az előfizetés kiadó-hivatalunknál (uri-uteza, 449 sz. az emeletben) és Emich Gusztáv úr könyvkereskedésében (az úri- és kigyó-utcza szögletén) fogadtatik el, és pedig: Egy évre: 15 frt. p. — Fél évre: 8 frt. peng. — Évnegyedre: 4 frt. p. Az egyhónapos előfizetést, mint szinte az egyes számok eladását is, az új postarendszer miatt, kénytelenek vagyunk vidéken általában és mindenütt megszüntetni. Pesten meghagyjuk mindkettőt, az eddigi helyeken, s a havi előfizetés díja marad itt: 1 frt. 30 kr. — egyes számak ára: 4 p. kr. Ugyanez áll Budára nézve is, ha a t. előfizetők maguk vitetik el lapjaikat kiadó hivatalunkból. Budapest, decemb. 4-kén. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Berlin, nov. 30. — A második kamara válaszfeliratának kivonata: „Mélyen fájlaljuk, hogy fölséged törekvései nem voltak képesek egy, a német államoknak megfelelő, alkotmányt szerezni. Bízunk az e czélra teendő további törekvésekben, mint mellyek a májusi szövetségben nyilvánultak; bízunk, hogy ha azok nyomatékosan fognak folytattatni, egy, Németország külméltóságát és a benső szabadságot biztositó alkotmányhoz vezetendnek , melly szerint Poroszország egész hatalmával Németországba lépvén , többé a második állást el nem foglalhatja. A minden oldalról megegyezéssel megszüntetett szövetségi gyűlés isméti életbeléptetése ezzel tökéletesen összeegyezhetlenné lett. Ha Slezvig-Ilolsteinban a fenforgó kérdések kiegyenlítése további beavatkozás nélkül lehetlen , úgy vajha az összes államok kormányainak sikerülne, minden összeütközés megoldását kieszközleni, miáltal a herczegségek alapos joga minden oldalról biztosítassék.“ Az engedményezett sajtótörvényről a válasz felirati javaslat nem nyilatkozott. — 5%, 101% pénzben. — Állami kötelezvények: 79%. — Bankrészvények: 87% pénzben. — Krakól: 55 papírban . Bécs: 78. — 8 órakor este. — Manleufer úr délután megérkezett, s azonnal a királyhoz ment. Több oldalróli hírek reményt nyújtanak Ausztriával leendő békés, becsületes kiegyezkedésre. Páris, novem. 29. — Huvergier és Ridault, ellenzékiek, Cher megyében megválasztanak. A kormányt jelöltek csak 8,000 szavazatot kaptak. Dupin, Creton indítványának elhalasztását akarja indítványozni. A Constitutionnel bizonyosnak mondja, hogy az új seregkiállítás egyedül a hadsereg erősítésére, nem pedig figyelősereg alakítására szolgál. A Baroche és a törvényhozótest közötti kiegyenlítés , a rendőri biztos ügyét illetőleg, közel áll. Florencz, nov. 27. — A Statute miniszteri parancs által a franczia kormányt sértő czikkelye miatt 5 napra felfüggesztetek A félhivatalos Conservatore Cossituzionale által közlött hir következtében, Rómában szabadérzelmű municipalis törvény tetetett közzé. Turin, nov. 27. — Buoncompagni tegnap az ülésben az általa tervezett válasz-feliratot felolvasta. A baloldal annak kinyomatását és tárgyalását kívánta. Buoncompagni óhajtotta annak felkiáltással elfogadtatását. A többség a tárgyalás mellett szavazott, mire Buoncompagni indítványát javaslatával együtt visszavonta. Verona, nov. 28. — Nyilvános mulató-ünnepélyek tartása a bresciaiak részére, megutazott, mivel azok politikai színezetet egységi-radikál értelemben kezdettek fölvenni. KÖZGAZDÁSZÁN TÁJÉKOZÁSOK. (1) VI. §. (Igyekeztünk kimutatni, hogy Magyarország különös gazdászati érdekei, a leélt fejlődés következtében és jelen állásunk viszonyaihoz képest, nemhogy nem kívánják a korlátlan szabad kereskedést, sőt inkább saját, a hozzá legközelebbi szomszédságban fekvő s vele százados kölcsönhatásban levő műipari erők lehető legnagyobb kifejtését, megszilárdítását igénylik. Régi dolog már a szabad kereskedést elvi ellentétbe állitni a védrendszerrel, s ezt a tiltórendszerrel vetni egybe s ennek mértéke szerint ítélni meg. Megoldhatlan ellenmondás léteznék az állodalom gazdászati szervezetében, ha állana azon tétel, hogy a terményzés érdeke a tiltórendszert kívánja, a fogyasztást pedig a szabad kereskedést. Terményzés nélkül nem lehetne fogyasztás, hacsak nem .) Lásd : PESTI NAPLÓ 200. 202. 206. 211. és 217. számait, kalózok, útonállók életmódja mellett. A dolgot így eléreállítva, legjobban kitűnik ezen állítás igazsága. A terményzés czélja a fogyasztás, s hogy ez lehető leggazdagabb legyen , a terményző erőket kell mindenoldalúlag és minden irányban lehehető legjobban kifejteni. E czélra a szabad kereskedés egyenesen mit sem tesz , s ép úgy nem a tiltórendszer. Az, a még eléggé meg nem erősödött erőket kiteszi védtelenül olly viszontagságoknak, melylyekkel meg nem birkózhatnak : ez, örökké elkényeztetve tartja azokat úgy, hogy a szabad, férfias versenyzet mezején sohasem szívhatandják a szabadság levegőjét. S e tárgynál lényeges dolog: tisztán felfogni azt, hogy a nemzeti erőknek védvámrendszer általi tettleges ápolása, a tiltórendszerről a vámszabásra nézve nemcsak mennyiségileg — a kiszabott vámak magasságában — hanem, valóban benső minőségileg is különbözik. Az egész birodalom iparállapotja elegendőleg bizonyítja, hogy a tiltórendszer a nemzeti munka végletének czélját, az idegen versenyzet kizárása által eltéveszti, s csak bénítja a kereskedést s az egész forgalmat, és némelly személyek részére nyújt kedvezményes védlelet, ezt is csak látszólag, mellynek védfalát az ezer nyíláson átszivárgó csempészet csalódássá változtatja. A védrendszer előnye az, hogy az idegen versenyzet fékezése által, a terményzést semmi természetes előnyeitől meg nem fosztja, s az idegen versenyzést az állodalom hasznára megadóztatja; s nem egyes személyeknek kedvez csupán, kiknek elegendő tőkéjök van a törvényhozást hasznukra kibányászni, s minden fogyasztót, új habérségi urakként, egyedárussági árak által adózóikká tenni. Különben az 1849-diki martiusi alkotmány óta a tiltórendszer már csak azért is tarthatatlan, mert ellenmondásban áll az egyenjogúság elvével. A szabad kereskedés elve, a jelenlegi tényállás, s annyi mesterségesen teremtett kímélendő érdek mellett, még nem valósítható. A védvám-rendszer az állodalom reményző erőit egy átmenési időszak alatt a szabad kereskedés számára kinöveli, mikor aztán az állodalom csak fogyasztási vámákban többet veend be, mint mennyire mostani egész jövedelme, túlcsigázott adóztatás mellett, megy. Nem tudjuk ugyan, mennyire haladt már jelenleg a vámszabás revisiojának munkálata , s azt sem : minő következetességgel tartják meg azon elvek, mellyeket a vámbizottmány előlegesen felállított? de ezen elvek mindenesetre bizonyítják a kereskedési minisztérium szándékát: czélszerű védrendszerre térni át. Mint tudjuk, a vámbizottmány következő elveket fogadott volt el : 1) Alapelvül állította fel a magas védvámat, ellenben eltörlését minden be- és kiviteli tilalmaknak, mint mellyek nem felelnek meg a védvámok czéljának. 2) A védvám magassága , a hazai munka sikeres védletének elve szerint, szabandó meg. 3) A gyártmányok kiviteli váma csak ellenőrködési vám legyen. 4) A fenálló nyersanyag-kiviteli tilalmak helyébe, megfelelő magasabb kiviteli várnak állíttassanak. 5) A differentialis várnak elve, miszerint t. i. az árukra származásuk vagy szállításuk különbözései szerint, különböző várnak szabassanak, ne fogadtassák el. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. ÚJ MAGYAR MUZEUM. Kiadják a magyar academia több tagjai. Felelős szerkesztő TOLDY FERENCZ. 1850-1. II. vagy novemberi füzet. Pesten, EMICH GUSZTÁV kiadása. 81-128. és XLIX—XCVI. lap. E második füzetét az újonan keletkezett tudományos magyar folyóiratnak Szontag Gusztáv kezdi meg A magyarok eredete felöl tájékozásul irt értekezéssel ... E soroknak a folyóirat ismertetése lévén czélja, bírálatába egyik czikknek sem bocsátkozunk ; ha tennék ezt, hosszú értekezést kellene írnunk mind az első, mind a második füzet bevezető czikkeire nézve. De amit rászalnánk mint bírálók, dicsérjük azt mint ismertetők. Az ok igen könnyen megfogható: ellenei vagyunk a ferde vagy előítéletes gondolkozásnak, de a gondolkozást magát szeretjük ... Mi a jelen értekezést illeti, az tájékozásul, amint íratott, alig lesz használható, miután tagadólagost eleget mond ugyan a szerző azon állításokra nézve, miket őseink eredetének eddigi kutatói felhoztak, de legkisebb állítólagost sem, ami aztán tájékozásul szolgálhatna. Szerző nem a legkedvezőbb színekkel festi őseinket, mi bizonyságul szolgál, hogy ment az előítéletek egyikétől, az előszeretettől; de ezt kerüljében ellenkező előítéletbe, az előidegenségbe esik, mert az előítéletlen vizsgáló abból, hogy őseink a szomszéd tartományokban fegyveres látogatásokat tettek, s a háborút nem több szelídséggel folytatták ezer év előtt, mint mennyivel folytatják azt a magasztalt polgárisultság népei mai nap, aligha fogna következtetést vonni őseink műveletlenségére s erkölcsi durvaságára, míg ugyanazon előítéletlen vizsgáló, ha tekintetbe veszi az ezer év előtt alapított alkotmányt, az ebből bőven nyilatkozó rendezettséget nemcsak a hadviselésben, hanem a közéletben is, mi a magánéletnek mindenkor meglehetősen elöhaladt rendezettségére mutat, ha tekintetbe veszi továbbá, minden mást mellőzve, azon rendszerezett bölcs gondolkozást és tiszta józan észt, mellyet nyelvünk alkata tanúsít, — aligha fog olly könnyedén palczát törni ez ősök felett. Egyébiránt az egész értekezés, valamint egyedül a tagadás körül forog, semmi positivot nem nyújt, úgy egyszersmind olly lenge hangon van írva, melly arra mutat, mintha a szerző a tárgyat vagy egészen kicsinylené, melly esetben aztán kár róla szólani, vagy e trufátori hang által egyenest azt akarná tudtunkra adni, miszerint elmélkedésünk elé fontosabb és közérdekűbb tárgyakat tol fel most a kor szüksége, mint az őseink és régiségeink felöli kutatásokkal való foglalkozás, amiben egyébiránt, a tudás után minden irányban fürkészetnek lévén barátai, szinte nem érthetnénk egyet. Hunfalvy Pál folytatja s bevégzi Igaz arany bulla czím alatti értekezését. — Nevezetes ez értekezésben a tiszta józan életnézletre emelkedett gondolkozásnak mind azon előítéletekkel, mellyekbe a bukdácsoló állam-, erkölcs- és közgazdászain vezette az embert, minden rendezettség nélküli összekeveredése. Ez okból találunk az „Igaz arany bullá“ban a nevezett előítéletek halmazában (mellyeknek, ismételve mondjuk, kimutatásába csak azért sem bocsátkozhatunk, mert ellennézeteink okszerű kifejtése hosszú értekezést tenne kötelességünkké) tiszta jó gyöngyöket és eszmekincseket is. Ezek közé számítandók különösen azok, miket a szerző nemzetünkre s viszonyainkra alkalmazottan mond el, s mellyekből hajlandók volnánk kivonatokat közölni itt, ha jobban gyarapodni nem látnánk általa mind az olvasó, mind a folyóirat érdekét , az elsőt az utóbbinak megszerzésére s átolvasására igazítván. Classica literatura felirat alatt Székács József virágokat közöl a görög anthologiából, szám szerint Idellig, magyarázó jegyzetekkel. A classica literatura mellett e hasábokon minden alkalommal emeltünk buzdító szót, mit ismét tennünk