Pesti Napló, 1851. szeptember (2. évfolyam, 444-468. szám)
1851-09-16 / 456. szám
niok kellene 1852-ben , és e jelölt nem más, mint Malé gróf. Igen tartok tőle, hogy e kijelölés Larochejaquelein-re nézve nagyon veszedelmes lesz. Az utóbbival a „Gazette de France“ mégsem hagyott föl, és minden este sürgeti elvbarátait jelöltje elfogadására , azonban ezek még csak válaszra sem méltatják. Ellenben az „Opinion publique“ szinte sürgeti a legitimistákat egy jelölt kitűzésére; ki legyen az ? azt nem mondja, úgy látszik azonban, hogy Changarnier-re gondol. A „complot france-alleraand“ e felől biztos alapos véleményt még nem lehet nyilvánítni. Egyébiránt tegnap már mintegy negyven németet kibocsátottak azon föltét alatt, hogy elhagyják a franczia földet , a többiek valószínűleg nemsokára követni fogják őket. A rendőrfőnöknek ez épen alkalmas ürügyül szolgált, az ittlevő politikai menekültek fölött az eddiginél szigorúbb őrködést gyakorolni. LEVELEK A BIRODALMI SZÉKVÁROSBÓL. LXIII. , Bécs, sept. 14. -- Épen egy hete, hogy az új kölcsön megnyílt eredményéről eddigelé végképen ítélni még nem lehet, hanem, ha a mostanig nyilvánult részvétet tekintetbe vesszük, a sükert igen kedvezőnek mondhatjuk , a részvét általános. Az itteni takarékpénztárnál múlt héten néhány ezerre menő tőkék fölmondattak, azon hozzátétellel, hogy azoknak tulajdonosai pénzüket az új kölcsönbeni részesülésre kívánják fordítani, a vagyonosabb és középosztály seregesen tódul az itteni bankárok irodáiba, a községtanács nemcsak itt, hanem a vidékben is községtagjait részvétre szólítja, s a község nélkülözhető pénzével is hozzájárul ezen kölcsönhöz. Említésre méltó körülmény nevezetesen az, hogy már ezen rövid idő alatt is, a legtöbb megrendelés Magyarhonból került ide. Okosan is teszik hazánkfiai, sokkal okosabban, mint némely külföldi lap , mely, még a kölcsön kiíratása előtt, azt jövendölte, hogy az siralmas véget érene. Itt politikai pártszínezetről nem lehet szó ! Ha már árvíz volna valahol, vagy pedig tűz támadna, bolondnak mondanók azt, ki azért nema fogna segédkezet nyújtani, mivel ezáltal nemcsak a maga birtokát, hanem más véleményűekét is megmentené. — A pénzkrízis szomorú következéseit tapasztaltuk mindnyájan , a közdrágaság súlya mindnyájunk jóllétét terheli, esztelenség volna itt még vonakodni, midőn gyökeres orvoslásra alkalom nyílik. Elismerésre méltó egyszersmind némely itteni bankár azon eljárása is, miszerint a cs. k. nyílt rendelet 9. czikkelyében ígért , peres provisioról önként lemondottak s az egész befolyó tőkét csonkitatlanul viszik rendeltetése elébe. A közönség, úgy látszik, a kormány azon reményében is osztozik, miszerint az ezüst magas ára lassan kint csökkenni fog, mert a B. jegyű ezüst kamatozású seriára csak igen ritka aláírás történik. Kissé naiv az itteni „Wiener Blätter“ czímű — a zsidóság érdekeinek szentelt — közlöny nyilatkozata. Miután közönsége tudtára adta, hogy nemcsak Pesten, hanem a birodalom többi koronaországaiban is az illető helytartók a zsidóknak azon megnyugtató biztosítást adták, miszerint az aug. 20. kibocsátványok által, a zsidóknak engedett jogokon csorba ejtetni nem fog, hozzáteszik, miszerint már most a zsidók azáltal mutassák meg háládatosságukat, hogy sűrűen írnak alá az új kölcsönre. Kevéssé egoistkus okoskodás , mely azonban alkalmasint elég hatástalan maradna, ha történetesen az új kölcsönrel aláírás magában számos anyagi előny által nem tenné magát ajánlatossá! Az új kölcsönt illető magyarázat, mely a bécsi újság nemhivatalos részében jelent meg, mint határozottan mondják , maga a finanszminiszter úr tollából eredt s ezentúl minden hasonló rendelvényt hasonló magyarázat s indokolás fogja kísérni, minthogy a m. h. 20-án kelt rendeleteknél fogva az eddig szokásban volt legalázatosb miniszteri előterjesztvények közzététele megszűnik , s e magyarázat annak helyét fogja pótolni. Saphir úr már néhány nap óta hordja fogságát. Ez alkalommal helyre kell igazitanom a Magyar Retteg vidéke , sept. 5. Mindig örömet érez a hazafi romlatlan kebel, midőn a hon ügyeit, s politikai életét híven rajzoló czikkekre talál a hirlap-irodalom terén, s lehetetlen ezen örömét másokkal is nemtudatnia. Ily czikkekkel találkozunk közelebbről a „Pesti Napló“ hasábjain : „Három nap Erdélyben“, úti benyomások, s 1000 aláirás alatt kelt közleményekben, melyek anynyi avatottsággal, s viszonyainkat helyesen fölfogó combinatioval, annyi élethűséggel vannak írva, hogy ki mostanság erdélyi hírlapot nem is olvasott, azokból szerencsétlen hazánk jelen politikai helyzetével egészben megismerkedhetik. Élénk színben vannak fölmutatva a fájdalmasabb sebek, s fejtörés nélkül föl lehet találni azok legbiztosabb orvosságát. Mi részünkről szeretnék, ha az ilyen czikkek német nyelven jelennének meg az olvasottabb lapokban, így bizonyosan figyelmet ébresztenének azoknál, kiknek hatalmukban áll rajtunk segíteni. A „Pesti Napló“ szerkesztőségének köszönetet mondok azon készségéért, miszerint az erdélyi dolgok állását híven jellemző czikkeknek több tért enged hasábjain, mint minden erdélyi hírlap összesen. Ha jelen politikai életünket jellemezni akarnám , csak ismételnem kellene a Pesti Naplóban megjelent czikkekben, és a már általam is külömböző rovat alatt elősoroltakat, másféle variatiokban. Nem politikai nevezetes eseményekben pedig oly szegény vidékünk, hogyha a természeti csodákat s csapásokat elő nem sorolom , nem találok tárgyakat levelem betöltésére. Szász-Régenen fölül egy hegy néhány lépésekkel odább mozdult, onnan nem meszsze nagyszerű álló tavak formálódtak, — a Maros vize csodás színt és vegyületet kapva folyt keresztül vidékünkön a múlt hónapban; s tegnapelőtt — most már 2-szor — a Szamos kiáradott hullámai, minden be nem hordott, s a múlt alkalommal el nem sodort takarmányokat elvittek. Szénakalangjától, s disznódinyétől tarkállottak az egész tengert képező kidagadott hullámok.—Ennyi csapások után mily sors vár reánk, Isten tudja; annyi igaz, hogy némelyek a legjobbakat következtetik .... a közelebb megjelent kegyelmes királyi rendeletekből, s a napirendre tűzött revisióból, emberi természetből kiindulva, mindenki azt hiszi, mit legjobban szeretne maga s nemzete érdekében. De hogy az abban írt változásokért senki sem aggódik vidékünkön, s a legszebb reménynyel tekintenek , a kegyelmes királyi akarat nyilatkozatának eleibe, bizton írhatom. Urat akart itt alkotni, tán a török ellen ? Két hosszt! sugárágyu s egy nehéz vastaraczk , miknek eredetét bizonyítja a török fölirat, most is ott hevernek a ház hátuljában, hanem azután változtak az idők és kedélyek, s a későbbi utód tusculanumot épített a várnak szánt alapra. Azon évnek egyik legderültebb napján , melyben eseményeink fonala kezdődik, számos vadásznép sürgött, forrott a vadásztanyán. A nap alig veté szét első sugarait a sűrü fák között , a csatlósok, peczérek elővezeték aklaikból a paripákat, s a pórázra fűzött kopókat, melyek jókedvük előérzetében vihogva ugráltak vezetőik vállaira. A hosszú társzekerek, mikbe bivalyok voltak fogva hátával, tizével, előre megindultak a kitűzött helyekre, hová az elejtendő vadakat fogják majd összehordani, a hajtásra kirendelt falusi nép baltával , villával, itt ott puskával is fegyverkezve, csoportonkint elosztatott a vadászok által, az erdőhoszszában ketten hárman egy egy faderékból vájt csónakot is vittek vállaikon, kiknek rendeltetésük volt az űzött vadat a mocsár felől visszariasztani, ha arra találna menekülni. Minden emberen, minden állaton látszott az a vágy, az a sietség , maradni nem tudás, mely a vadászok előtt oly igen ismeretes, csak néhány vénebb vadász ért rá egykedvűen leülni a tűz mellé , szalonnáját pirítva. Végre hallatszott a vadászkürt feladása a mulatóház tornáczáról, a kísérők örömujongva ugráltak tüsszögő lovaikra, a peczéreket egyszerre jobbra balra hívták a csaholó ficzánkodó kopók , a vadászok föltekerték néhány, kulcsrajáró puskáikat s várta mindenki készen az érkező úri népet. Nemsokára egy csoport lovas szállt alá a mulató kastély dombjáról, nehéz apródtól kisérve. Legelöl jött egy magas, izmos termetű férfi, a vidék földesura , a többiek mintegy önkénytelenül maradtak hátra mellette. Széles vállai, nagy domború melle, herculesi erőre látszottak mutatni, arcza naptól barnult, s oly csodálatosan ép , hogy semmi korosság nyoma sem látszik rajta ; rövidre vágott szakála, s erős bajusza, mely fölfelé van fésülve szálasan, martialis tekintetet adnak arczulatának, az erős hajlású fasorr , s a bokros , sűrű szénfekete szemöld , büszke , parancsoló vonásokat rajzolnak arra, mig az ábrándos metszésű ajkak, a hosszúkás szelíd kék szemek, s a tiszta fedőtlen magas homlok, valami költői fnyt és árnyéklatot vonnak a különben oly daliás arczra. Rövidrevágott üstökét gömbölyű prémtelen süveg fedi, melynek tetejéből egy egész sas szárny mered föl; egyszerű zöld szőrzete van fölötteül rajta, melynek sinorjai össze sincsenek gombolva, láttatni engedve az alsó öltözetet, mely fehér szarvasbőr dolmány , szélein vékonyan sujtásozva ezüst sinórzattal, oldaláról széles elefántcsont, hüvelyü görbe kard lóg alá, s tenyérnyi vörös bogláros övéből egy görbe törökkés gyöngyházas markolatja látszik elő. A legelső pár, ki hozzá legközelebb van, egy ifjú lovag s egy ifjú amazon. A lovag alig lehet huszonkétéves, a hölgy még fiatalabb. Hírlap bécsi levelezőjének egyik múltkori közlönyét is, mely arra vonatkozik, hogy az itteni lapok számaikat befelevonatban küldik a rendőrséghez s igy magok állították vissza a censurát. A dolog másként vagyon. Minthogy rendelve jön, hogy a lapot kihordatás előtt egy órával a hatóság elibe kell terjeszteni , az itteni lapok azonban, még mielőtt az egész kiadás készen ki volna nyomtatva, a sok kihordó által részenkint szétvitetnek; azért a lapot kefelevonatban kell előterjeszteni, hogy a nyomtatás ne késleltessék. E kefelevonatban törlések nem történnek, sőt vissza sem adatnak s csak veszélyes czikkek előkerülése alkalmával, a számnak kiadatása tiltatik el! Az összes itteni sajtó ezalatt nagy feszültséggel várja azon határozatokat, miket a frankfurti gyűlés fog a sajtóra nézve hozni, biztos hallomás szerint e határozatok közzétetetése előtt a gyűlés néhány sróti könyvárust véleményadásra fogna fölszólítani. Mint hitelesen hallatszik, ő Felsége jövő hó közepe táján csakugyan Gallicziába menend. HIVATALOS. Magyar koronaországot illető országos törvény- és kormánylap II. Évfolyama XVIII. darabjából. (.Folytatást II. Utasitvány a község előljárók s községi szállásmesterek számára. 1. §. A községelőljárók és szállásmesterek mindenek előtt kötelesek a katonabeszállásolás iránt 1851. május 15-én kelt legfelsőbb rendszabálynak határozványait, valamint az ez ügyre vonatkozó rendeleteket pontosan sajátjukká tenni, aztán a községi hivatalban rendbeszedve jól megőrzeni. 2. §. Szabály szerint csak a szállásköteles épületek tulajdonosaihoz és csak annyi katonát lehet szállítani, mennyi alkalmas és a szabály által beszállásolástól mentnek nem nyilvánított térhely az épületben létez. Azért olyanhoz, kinek csak telkei vannak, vagy csak iparüzlettel bír, nem kell katonát szállítani, sőt rendkívüli eseteket kivéve, még az épületbirtokos sem köteles több beszállásolást elfogadni, mint mennyi a fel nem mentett helyiségekben elférhet. 3. §. A minden községben rendelkezésre állható térhelyek meghatározása iránt általános szabályt felállítani nem lehet. Ennélfogva azoknak kipuhatolásánál a minden községben találtató épületek s azoknak használata a fenforgó viszonyok méltányos tekintetbe vételével szorosan megvizsgálandók. 4. §. A községelőljáró a községben található alkalmas és rendelkezésre álló térhelyek felől folytonos tudomásban lenni tartozik. E végett minden községben beszállásolási jegyzéket kell meginditani s folytatni. E jegyzékben a házszámok sora szerint a katonabeszállásolásra minden házban találtató s rendelkezésre álló térhelyek feljegyzendők. A községelőljáróknak, szállásmestereknek és falusi jegyzőknek ez ügybeni első közvetlen vezetése, valamint általában jelen utasítványnak első bevitele, oly községekben, melyek rendezett tanácscsal nem bírnak, a járásbiztos kötelessége. E mellett a járásbiztos vagy maga személyesen jő közbe, vagy magát kiküldött segéde által képviselteti. 5. §. Mihelyt a beszállásolási jegyzék elkészül, oly hozzátétellel hirdettetik ki, hogy azt a községelőljárónál minden szálláskötelezett megtekintheti, s lehető nehézségét elintézés végett 14 nap alatt előadhatja. E határidő után a beszállásolási jegyzék ellen a községelőljárónál többé kifogást tenni nem lehet , hanem a jegyzék a közigazgatási járáshatósághoz beküldendő. Ha itt a községelőljárónál tett ellenmondás tekintetbe nem vétetik , az érdeklett más 14 nap alatt a megyehatóságnál panaszt emelhet. Valamennyi támasztott panaszok elintézése után , a megyehatóság annak jeléül, hogy a jegyzék be van zárva, kerettel és aláírással e záradékot teszi rá: „Láttam,és azzal visszaküldi. Épületek későbben közbejött változásainál, például, ha valamely épület bővíttetik vagy újraépíttetik, vagy elemi viszontagságok által katonabeszállásolásra egészben vagy részben alkalmatlanná lesz, e jegyzék megváltoztatása, vagy a fél kivonatára, vagy a községelőljáró által hivatalból eszközöltetik, miről azonban a háztulajdonos eleve értesítendő. Ha egyik vagy másik esetben valamelyik érdekelt a jegyzéknek eszközlött vagy megtagadott változtatása által magát terheltetve érzi, 14 nap alatt a megyefőnökhöz felebbezni szabadságában áll. Azon községekben, melyek közvetlenül a kerületi kormányok alatt állnak , a megyefőnöknek fenebb érintett hivatalkodásában a kerületi főispán jár el. 6. §. A beszállásolást méltányos sor szerint s annak tekintetbe vételével kell eszközölni , hogy egyes szállásadók ne aránytalanul s ne nyomasztólag egyszerre vétessenek igénybe. Minden szállásadónak szabadságában áll, ha magát a hozzá utalt beszállásolás által aránytalanul terheltetve véli, a megyefőnöknél panaszt tenni, mi ugyan hátráltató erővel nem bír, azonban, ha a megyefőnök a panaszt alaposnak találja, a nyomottnak elégtételt szerezni köteles. A tisztek beszállásolására nézve a községek a legénység beszállításához képest méltányos arányt állapítsanak meg, p. o. egy tisztszoba ennyi vagy annyi legény beszállítása helyett vézessék. 7. §: A községelőljáró vagy szállásmester a járáshatóságoktól vagy állomási biztostól a beszállásolás iránt hozzá érkezett rendeletet pontosan és gyorsan végrehajtani tartozik. Ha úgy látná , hogy e rendelet a fenálló beszállás.-Soha összeillőbb párt nem lehetne találni. A férfi mosolygó, szelíd , halavány arcz , dúsgazdag gesztenyebarna hajfürtéi körülomlanak vállaira, kis bajusza alig árnyékozza még be felső ajkát, kék szemeiben örök mosolygás , gondtalanság, könnyelműség tündököl, s ha izmos karjai, termete, melynek idegei minden mozdulatnál keresztül látszanak a feszes dolmányon, el nem árulnák benne a férfit, ábrándos gyermeknek lehetne őt tekinteni. Fejét kócsagtollas nyuszt kalpag fedi, öltözete nehéz sodrott selyem szövet, vállairól pompás tigrisből csüng alá, mely körmeivel átkarolva az ifjú nyakát, egy nagyszerű zafiros csattal van összekapcsolva. Paripája bogárfekete törökmén, skófiummal és pillangókkal kivarrott csatárján gyöngéd hölgykezek hímzései látszanak. Az amazon, kihez az ifjú olykor áthajolva édes szavakat látszik sugdosni, épen ellentéte ennek, s épen azért illik úgy hozzá. Komoly , bátor, életszinü arcz , szemei ragyogóbbak a gránátnál, gyakori szokása ajkait kissé fölvetni s szemöldeit, mik vékonyak, de sütnek, levonni szemeire, mi arczának némi büszke, megvető tekintetet ad , s ha azután ismét fölvillannak szemei, s ajkai a korallnál pirosabbak, a lelkesülés egy saját mosolyától nyílnak meg, egy hősnő áll előttetek, kinél kar , szív és fő oly erős , mint bármely férfiúnál. Jaspis feketeségű hajkötegei félig lebocsátva vállaira, végeiknél fogva fel vannak szorítva hermelin kalpagja alá, melyről pompás paradicsom madár tollbokrétája hajlik féloldalra. Magas délereg termetét lilaszín világos bársony amazon öltöny fedi, lási szabályoknak meg nem felel, vagy más okoknál fogva megváltoztatandó volna k ellene szót emelni, vagy a megyehatóságnál, illetőleg kerületi kormánynál a kitűzött szolgálati után panaszt is tenni szabadságában áll ugyan, de azért feltartóztató erővel se egyik se másik mód nem bír, hanem a községelőljáró a kapott rendeletet felszólalása vagy panasza daczára is végrehajtani tartozik. 8. §. Ha valamely épület- vagy telekbirtokos részéről a katonaság által lakókban, bútorzatban, telkekben stb. okozott károk miatt a községelőljárónál panasz létetik , ez haladéktalan közös vizsgálat és a panaszos fémek kielégítése végett azonnal a tér- vagy állomásparancsnokhoz forduljon ; ha pedig a dolog oly jelentékeny volna, hogy a tér- vagy állomásparancsnok a megyehatóság befolyását kívánná, ez esetben a községelőljáró tüstént ezen hatósághoz tegyen jelentést. I. Állandó beszállásolás körüli eljárás. 9. §. Új állandó beszállásolás és minden évnegyed kezdete előtt legalább 14 nappal , a községnek beszállásod bizottmánya összeül. Ennek tagjai rendesen : 1. a községelőljáró, 2. a tér- vagy állomásparancsnok és 3. oly helyeken , hol a katonabeszállásolás ügyére saját községi szállásmester van felállítva, ez is,és végre 4, hol kincstári laktanya vagy más efféle kincstári épület létez, a laktanya- vagy épületigazgató is. Ha a községigazgatási hatóság ezen bizottmányhoz egy községigazgatási biztost küldeni czélszerűnek találja, úgy ez a beszállásolási ügy vezetését a hatóságától vett utasítás szerint látja el. E bizottmány ügyködését a beszállásolás- és lakbértábla készítésével kezdi meg. Ezen táblát a tér- vagy állomásparancsnok három példányban, az általa bejegyezhető rovatoknak kitöltésével hozza a bizottmányhoz. 10. §. Ezen tábla első példányában a katonaság beszállítására , névszerint tisztlakokra , legénység , s más egyebek elhelyezésére , minden akár állam tulajdonaként, akár bérletnél fogva készen álló térhelynekben kell foglaltatni. A második példányban szükségelt katonaszállások száma tétetik ki, aztán e számból azon szállások száma, melyekről az első példányban már gondoskodva van, levonatik, s úgy e levonás által azon szállások, melyekről még gondoskodni kell, kitudatnak. Végre a harmadik példányban a szállások úgy, mint a bizottmánynál az I. és II. szakasz szerint kipuhatoltattak, egyenkint elősoroltatnak. 11. §. E kimutatások után a bizottmányban katonai és közigazgatási részről megvitattatik, mily szállásokat tartozik a község kiállítani, mint olyakat, melyek a kincstári vagy szerződésileg kibérlett laktanyákban vagy más alkalmas és rendelkezésre álló álladalmi épületekben föl nem lelhetők. Ez eldöntetlén, a Tábla III. szakasza töltetik be. Aztán a lakbérek a helybenhagyott árszabás szerint bejegyeztetnek, egybeszárattatnak, s a kimutatás a mintában előirt elismeréssel berekesztetik s aláiratik. A példányok (kiadványok) akként osztatnak el, hogy egyet a tér- vagy állomásparancsnok saját hivatalos használatára tart meg, második a községelöljáró használatára szolgáland, harmadik a községelöljáró által haladék nélkül a megyefőnökhöz, vagy a közvetlenül főispánok alá rendelt városokban ez utóbbiakhoz a kimutatott lakbérek utalványozásának eszközlése végett küldetik be. 12. §. E közben az évnegyed első napjától fogva elkezdetik a beszállásolás sajátképi végrehajtása. A katonaság által bérlett szállások, melyek ez évnegyed folytában megürülnek, az időközben érkezett hadi egyének számára jelöltetnek ki. A bérleti helyiségek használatának mértékéhez képest, évnegyed végével a III. szakasz végső rovata, (Észrevételek) betöltetik, a mintában előírt elismeréssel elláttatik, s aztán a kimutatás mint a három példánya a község által a lakbérek kiegyenlítése végett a járásbanlósághoz beküldetik, mire egyik példány számfejtési (érvényitési) záradékkal ellátva ismét visszakerül. 13. §. Ha a katonaság a községelőljáró által kínált feszesen simulva karcsú derekához, s hosszan folyva alá nehéz redőivel a rózsafehér arab mén oldalán. Elől ki van gombolva s kétfelé hajtva az amazon öltöny, szabad tért engedve a lihegő kebelnek, mely egész nyakáig van fedve csipke fodraival. Az öltöny rövid uíjjal szinte patyolatra hímzett habzó csipkéken végződnek , melyeket sokszorosan tartanak fen a kapcsoló arany sinórok. Bal lába fölött, mely a kengyelben nyugszik, fel van csiptetve a hosszú öltöny , háromszoros redőt képezve felakasztott rubin gombjaival s a fehér habzó selyem alsó öltönyt engedve láttatni, és a piros szattyán sarokba fűzött kicsiny kis lábacskák egyikét. Mezetlen hófehér karjai félig selyemmel hímzett szarvasbőr keztyűkkel voltak védve, nem takarva el egészen annak hamvas bársonyát, melynek gömbölyű idomain keresztül látszanak olykor rándulni az idegek mozdulatai. Az egész alak és arcz inkább hódolatra hí, mint szerelemre. E vonások nem mosolyognak soha. Nagy, sötét, tengermély szemei olykor a felé hajladozó ifjúra vetődnek , és akkor annyi bűbáj, annyi szerelem sugárzik azokból, de az arcz még akkor sem mosolyog. Valami magasabb, nemesebb vágy látszik még akkor is arczán, mely több a szerelemnél, több a dicsvágynál, azon nagylelkek önérzete talán, akik előre sejtik, hogy neveik örökké emlegetve fognak lenni ? E szép pár háta mögött két, öltözetéről főnemesnek látszó férfi lovagol. Égjük mintegy harminczéves férfi, hosszú fényes fekete szakállal, csillagos homlokú erdélyi televér paripán, a másik egy sáppadt hajlott korú ember, kinek hosszú szőke haja-