Pesti Napló, 1851. szeptember (2. évfolyam, 444-468. szám)
1851-09-15 / 455. szám
455 1851. másod évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK Vidéken: Évnegyedre 5 fr.— kr. p Félévre . 10 , - , , Egyévre . 18 , - , , A havi előfizetés, mint a számonkinti eladás is, megszűnt. Pesten : Egy hónapra 1 fr 30 kr. p Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre . 15 „ — „ „ Egyes szám — „ 4 „ „ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő,úrint. LalTertház 449 Szerkesztési iroda: Urinteza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számíttatik. Minden bérmentetlen levél visszautamittatik. ■'1 Hétfő, sept. 15-én. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 pgö kr.javal számittatik. A beigtatási s lop.krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a PESTI NAPLÓ Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a szerkesztő hivatalában. OCTOBER-DECEMBER. Előfizetési hirdetés A CZÍMŰ POLITIKAI LAPRA. Megjelenik a Pesti Napló vasárnapot és ünnepnapot kivéve mindennap, délutáni órákban. A szerkesztőség ezután is mindent elkövetend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Előfizetési feltételek az FOLYAMRA: Vidéken, postán küldve . . 5 ft p. p. Buda-Pesten, házhozhordással 4 „ „ Előfizethetni Pesten, a Pesti Napló kiadóhivatalában , úri-utezai Laffert házban 449. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. Vidéken , minden cs. k. postahivatalnál. Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesittetni kérjük. TARTALOM: Telegraf! tudósítások. Az auguszt 20-kius- kéziratok A bécsvárosi község eljárása az új kölcsön irányában. Ó-Arad- (Árvíz). Tokaj- (Szüreti kinézések. Társasélet). Bánság. (Gr. Coronini. S közigazg. hivatalok betöltése). Somogy- (Esőzések. Tahy kisassz. gyak.) Hivatalos- (Javadalomadományozásoktóli illetékek. Egészségügy. Sókereskedés. Slatonaszállásozás). Vegyes hirek és események. Ausztria- (Vegyes tudósítások.) Politikai szemle- „ Francziaország-, (Léghálózat.) Németország-Frankfurt: az egyes német állodalmak alkotmányügye. Végrehajtási bizottmány alakítása. Berlin : a sept. 7-ki szerződés. A brandenburgi tart. gyűlés községrendi bizottmánya. A pozeni tart. orsz.gyűlés. Tart. gyűlések illetősége. Szövetséggyűlési illetőség. Frankfurti sajtó. A szövetségi oklevél 13-dik czikke. A rajna melletti tábor. A dán monarchia rendezése.) Olaszország- (Roma : consistorium, collegiumok). Helvétia- (A „Tribune Suisse“ Francziaországból kitiltva. Új vetálgyu-gránátok. Aargaui állapotok. Osztrák katonai örvonal.) Dánia- (Országgyűlés, Dahlerup.) Portugalla- (Ferrao csempészettel vádoltatik.) Legújabb Magyar nemzeti múzeum- Dunavízállás Műtár- (Budapesti lapok II.) Budapest, sept. 15-én TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Modena, sept. 9. — Az Ausztriával kötött telegráfi szerződés megköttetett. Ausztria a telegrafi vonalt Borgoforte és a Penát Guastala felé vezeti, Modena ellenben Guastalla-Regio- Panna- és Modenán keresztül egész az egyházi államig Az új szerződés ratificatiója Modenában nem sok idő múlva meg fog történni. Florencz, sept 9. — A franczia középítészeti miniszter Magne úr Bécsből megérkezett, s ma Roma s Nápoly felé tovább utazott. Roma, sept. 6. — Több bibornoki kinevezés tetetett közzé. Nápoly , sept. 6. — A pápa 4000 aranyat küldött a legközelebbi földrengés által megkárosultak számára. Paris, sept. H. — Changarniernek elnökké kijelöltetésérőli hir ismét fölmerül. Pest, sept. 15. A Lloyd tátrai levelezője többi közt így ir: „A martius 4-diki alkotmány, a monarchiai hit visszaszerzése helyett, országszerte kételyt s levertséget terjesztett; az augusztus 20-diki császári rendelet Ausztriát erkölcsileg újra fölmagasítja, a századokon át közönségesen elismert monarchiai elvekbeni hitet újra föléleszti, különböző népei keblében újra fölébreszti azon tüzet, azon erkölcsi erőt, mely az ausztriai birodalmat nagggyá tette. Az erő ezen érzését nem szerezhető nekünk a forradalmi szellem. A dicső trón most inkább mint valaha, állodalmunk első eleme s utolsó védbástyája. A monarchiai érzésben oly tetterő él, mely ellensúlyt képez, szemben a határain túlcsapongó mozgalommal, mi mostanság jó ideje, Francziaországban lángra kapott.“ A birodalom hagyományos politikája az volt, hogy a közbirodalmi nagy ügyeket az uralkodó intézze erős kezével. A magas politika e kényes mezejét nemzeti törekvések s szenvedélyek küzdhelyévé tenni nem lett volna megegyeztethető a birodalom legszentebb érdekeivel, békés és ernyedetlen erőbeni fenállásával, sok százados és künn is elismert nagy hatalma csökkenetlen fentartásával. Ha olyan birodalmi népképviselet keblében, mint a mártius 4-diki charta állíta fel, akkor, midőn főfontosságú birodalmi ügyek egységes és szilárd akarat által lennének elintézendők, tér nyittatnék arra, hogy újra lángokba törhessenek nemzetiségi törekvések s ellentörekvések, csoportulások nemzeti rokonszenvek s ellenszenvek szerint alakuljanak, s a birodalom életelvei kérdés alá hozathatnának , akkor szárnya lenne szegve azon tetterőnek, mely eddig elő a birodalom fényét s dicsőségét fentartotta, hiában ontatott volna a nagy áldozat vér a birodalom egységéért, hatalmáért s fejedelme megtámadt jogaiért. Ilyen egy főaggodalmat ébreszte pedig a mártius 4-diki charta, s oszlata szét az augusztus 20-diki szózat. Ha az uralkodót és népet önhatóságú miniszteri kormány választja el, eltompul a nép keblében a monarchiai érzés. Azért vette újra kezébe a Felség azon jogokat, melyek mint fejedelmet, s mint elődeinek hagyománya, illetik. Azon kapocs, mely Magyarországot eddig elő is a birodalom többi részeivel egybefűzve tartotta, nem a personális unió tág köteléke, hanem a birodalmi érdekek megóvására s érvényesítésére megkivántató hatalomnak az uralkodó kezében az egyes országos tartományrészek különsége feletti összesülése volt. E hatalom védpajzsa alatt őrzötte meg hazánk nemzeti létét; alatta remélheti jövőre is felvirágzását. Miután a cs. kir. felség az alkotmány revisióját maga kezébe véve, e hatalmat újra eredeti szilárdságában megalapitá, viszont bizton remélhető, hogy midőn a birodalom állam- s hatalmi egységének, s a monarchiai elvnek igényei által ki vannak tűzve a nép politikai mozgásának s az országrészek saját életmozgalmának kimozdíthatlan határai, ezeken belől könnyebben megvalósíthatók a nép józan alkotmányi óhajtásai, s hazánk különös alkotmányérdekei. Ennek nélkülözhetlen föltétele volt a nemzetek politikai érdekeinek elválasztása a birodalom politikai érdekeitől, s ezeknek fölemelése azok fölébe. A bécsi községi választmány, azon meggyőződésből, hogy a magas állodalmi kormánynak a pénzügy szabályozására irányzott rendszabályainak, különösen a megnyitott kölcsönnek szerencsés kívánt sükere, nemcsak az összes forgalomra gyakorlandó hatást, hanem a közbizalom megszilárdítására s minden osztályok élet- s keresetviszonyaira legjótékonyabban fog hatni: elhatározta annak előmozdítására nemcsak a község vagyonával hatni közre, hanem az egyes polgártársakat is felszólítni minden egyesek érdekében fekvő tevékeny részvételre, s ebbeli határozatait a többi koronaországok nagyobb községeinek is tudtul adni, úgy levén meggyőződve, hogy ezek is tehetségükhöz képest, a birodalmi főváros példáját követve, járulandanak a nagy czél előmozdítására. A bécsi községi választmány, ezen tekintetekből határozta k I. Hogy a község alatt álló pénztárak s intézetek minden nélkülözhető pénzkészletet e czélra fordíttassanak. II. Hogy minden községi tagokhoz meghívás intéztessék, miszerint, mennyiben e kölcsönben részt kívánnak venni, járuljanak a községi választmány által nyitott aláíráshoz, mivel a kevésbbé vagyonos osztályok érdekében úgy intézkedett, hogy 100 ft. legkisebb összegig történhessék aláírás, s a pénzügyminiszteri rendelet által biztosított legmagasabb előnyök- s kedvezésekben részesittessék mindenki, itt legyen bár alá csak 100 ftot, vagy nagyobb összeget. III. Nyittassák emlékkönyv, melybe az aláírók nevei, mennyiben a községi választmány által nyitott aláíráshoz járulnak, az aláirt összegekkel együtt kívánságukra beigtattassanak, s ezen emlékkönyv örök emlékezet okáért a város levéltárában őriztessék. Bécs város községe ez által követésreméltó példát adott hazánk nagyobb községeinek is , melyeket vagyonviszonyaik annak követésére képesekké tesznek. Bécsi lapok tudósításai szerint hasonló példát nyújtanak az odavaló zárdák főpapjai s apátjai, kik értekezletre egybegyülve azon határozatban állapodtak meg, hogy az összes rendelkezésre álló zárdavagyont az új 5 % kölcsönnel aláírásra fordítandják. Remélhető, hogy több zárdák, s különösen hazánkból is egyesülendnek hasonló czélra. A kormány önkéntes kölcsön nyitása által a nép hazafias bizalmára hivatkozott; óhajtandó, hogy minél teljesebb viszhangra találjon. Ó-Arad , sept. 10. Mint tegnapi levelemben irám, s most már személyesen győződtem meg annak valósága felől, reggel 8 órakor egész Arad vízben állott. — Tegnap, azaz 8-kán reggel 4 órakor medréből egyszere kirontva , a Maros felőli oldalon minden utczán tört befelé, a városba, s már délben a főtéren lévő Szent Háromság szobra is vízben állott; s folytonosan nőtt esteli négy, öt óráig s ráadásul esett az esst, fújt a szél. Az egész város körül van véve vízzel, mint tenger, síri csend, — semmi harangszó, — nehogy kétszeres legyen a rémület. Utczáin végig járnak a hajók, s dühös habjai keresztülkasul nyargalnak féktelen dühvel ide stova. Az úgy nevezett Buzsák külső várostól, melynek két oldalutczáin szinte rendes folyamként hempelyeg még most is a víz, egészen a belvárosi keresztutczáig, honnan már reggel 10 órakor lefutott, csipőig érő vízben kell gázolni, — a magyar város Pernyáva külváros , Ferencz tér, a városliget-utcza, kórházutcza, még most és vízben áll, bár ma már 3 araszt apadott a viz, — valamint az egész Maros felőli rész, a megyeház s király vendégfogadó során , — eddig is több ház öszszedőlt. Iszonyú volt tegnap, s lesz, ha eleje nem vezetik, mindennek az ára, — e gyáva nyerekedő népsöpredék , — a zavarosban halászva, az ijedt károsul- A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. BUDAPESTI LAPOK. i. Pest, sept. 15. Ne ütközzél meg rajta, hogy még most is Rachel kisasszonyról írok, midőn szerepeit színpadunkon bevégezte s bennünket már el is hagyott. Az általa nyújtott gyönyör utóizót még elevenen érzi a közönség, az ő neve még ajakról ajakra hangzik, s kárvallott embernek tartják közöttünk azt, a ki őt nem látta, nem hallotta. Megjelenése szinpadunkon, nem egy rövidéletű tüneményhez hasonlít, mely fölvillan és szemet kápráztat, azután nyomtalan elenyészik és elfelejtetik. Nem egy mulattató könnyű játék volt az, melyet a lehulló függöny előlünk eltakar, s a másnap fölvonuló függöny már szivünkből is kitöröl. . . . Ha látnád az ábrándosan föllelkesült fiatalságot, mely nem bir kifogyni dicséretéből, e művészeket, kik nagysága előtt elnémulva, megdöbbenve borulnak le, e költőket, kiknek legmerészebb phantasiájokat fölülhaladta a szemlélt valóság, ha látnád itt ott az arczokat, melyek érette mintegy más színbe öltöztek s hallanád e sóhajokat, melyeket jobbról és balról utána küldenek ... ha látnád és hallanád, csak akkor lehetne némi fogalmad azon lázforma elragadtatásról, melyet Rachelnek hatszori föllépése a fővárosi közönségben okozott. E sorokban én nem irhatok egyebet egypár ismertető vonásnál. A bírálat aczéltolla elpattan, midőn Raschel művészetének gyémántlapját érinti és a bíráló szeme elsötétül, midőn reá tekint. Aki pedig magasztalni akar, az nem fog szavakat, nem fog színeket találhatni, hogy czéljának tökéletesen megfeleljen. Ez is, az is csak ennyit mondhat: elnémulok és nem nyitom megaz én számat. Ez a nagyszerűség, a fenség igazi hatása. Rachel k. a. a múlt hét folytán háromszor lépe föl színpadunkon. Kedden adatott Marie Stuart, szerdán Angelo, csütörtökön másodszor és utoljára Adrienne Lecouvreur. A három színmű között tagadhatlanul Stuart Maria volt, mely legszűkebb térre szorította a nagy művésznő erejét. Egy szerencsétlen királynő, kinek nincs más teendője, mint szenvedni és meghalni. De Rachel itt is megragadott minden pontot, melyből erőt és tüzet fejthetett ki. Még a gyakran előforduló lyrai ömlengéseknek is bírt adni annyi érdeket, menynyit senki más, bár látszott, hogy a tér igen igen korlátolt mező az ő merészröptű szárnyai előtt. Erzsébet királynéval találkozása volt az egésznek mintegy tetőzése. Kitört egy megsértett büszke lélek egész hatalmával. Tudta, hogy élete forog a kockán, de elfelejte életét, hogy szívtelen királyi rokonát néhány pillanatra letiporhassa, megalázhassa. E szenvedély fölviharzása Rachel ajkán megrendítő volt, mint maga a fölriadt természet. Angelában Tisbe szerepét adta. Mezeje van ragyogtatni művészi zsenijét az egész darabon keresztül. A szerelemtől szaggatott szív harczát még soha nem láttam ily elevenségben. Érzelmének minden változása, egy egy fényes pontját képezé a művészetnek. Ily hő, ily elragadó szerelmi vallomást, minőt ő tett Rodolfo előtt, az életben is igen ritkán vagy soha nem találunk. Annyi erő, annyi hit és annyi melegség volt abban kifejezve... Hát midőn éjjel Catharina Bragadinit meglepi hálóteremében ? .. midőn az elrejtett Rodolfot kiadni kéri, midőn szemrehányást tesz vetélytársa előtt.. ily eltipró haragot, ily mindent elborító és elégető lángot ki látott ? .. Mint kapta föl azt a köpenyt, mely bizonyságul szolgált, hogy Catharina férfit rejte hálószobájában mat rázta meg, mint lökte a semmivé tett nőhöz forrongó dühvel, mely minden tagját átjárta!... Stuart Máriában is hasonló fölriadásában láttuk. De mennyire különbözött a két helyzet egymástól! Legcsekélyebb mozdulatban is meglátszott, hogy amott egy királyné harczol királynéval, s itt egy féltékeny szerelmes, vetélytársával. Rebeka, a művésznő testvére Catharina szerepében szinte meglepő erőt és ügyességet fejte ki. Szavalása, a szenvedélyek élénk rajza, kezének minden mozdulata, még ujjainak gyakori beszorítása is visszatükrözték Rachel képező gondoskodását. Alakja eléggé csinos, hangja csengő és terjedelmes, de csak parányi részével bír, azon átható erőnek, melyet Rachelben anynyira csodálunk. Mindenesetre elsőrangú a középszerű tehetségek közt. Angelo után Monneau de Lesli czímű egy felvonásos vígjátékot adtak. A darabka igen egyszerű s kevés érvet nyújta az élvezésben már előbb elfáradt közönségnek. Leginkább azért említendő, mivel benne Rachel is szerepelt. Egy momentumot emelt ki belőle R. semmiből is teremtő fölfogása. Csekély parányi gyöngy, de azért gyöngy, midőn a múlt emlékeivel merengő lány (Rachel) fejére tesz egy virágkoszorút a tükör előtt, s beszéd közben egyszerre hátranéz kedveséhez e szókkal : suis-je belle ?Je pár szó úgy van oda vetve a busongó elmerengés után, hogy benne ama roppant erőt rögtön fölismerhetni. S mit mondjak Adrienne Lecouvreur felől, melyben a művésznő utoljára lépett föl színpadunkon ? Sokan azt állítják, hogy e szerepe volt legtökéletesebb. Én azonban azt hiszem, hogy amely szerepet előadott, mindabban tökéletes volt, legalább olyan, minőhöz hasonlót nem egy könnyen találhatni. Igaz, hogy Lecouvreur különféle viszonyok és lelkiállapotok közt jelenik meg előttünk, mint színésznő a színfalak mögött, mint vendég egy herczegi estélyen, mint szerelmes Maurice mellett, és otthon házi körében, egyszerű pongyolában , majd haldokolva Maurice és Michonet karjai közt. De valamint első föllépte alkalmával e darabban, úgy most is a haldoklási jelenet volt azon nagyszerű s elfeledhetlen művészi kép, mely magát a természetet megcsalni látszott. Mondják némelyek, hogy Rachelnek főkép hangja erejében volna elrejtve a bűvös talizmán, mely elragad, csodálatra gerjeszt. Ha e képre pillantottál, nem fogtad elhinni ez állítást, s arról győződtél meg, hogy a fölülmúlhatlan erő ott van e sugár halvány alakúak tekintetében, arczán, egész lényén, minden legkisebb mozdulatában. Midőn egy pár perczre kábulttá, őrültté teszi a virág illatával beszivott méreg, s midőn az őrültség mámorából magához térne, az előtte álló Maurice-ra veti szemét sőt megismeri, a zavart léleknek e kibontakozása, ez az egy pillantás fölért minden haldoklással, mit eddig színpadon láttál. Fokról fokra tünteti elő a méreg növekedő hatását, s midőn a körültelevők karjai közöl magát