Pesti Napló, 1851. december (2. évfolyam, 520-543. szám)
1851-12-04 / 523. szám
533 185L másod évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken *• évnegyedre 5 fr.— kr p. Félévre . 10 „ — „ » A havi elófizetés , mint a ni fflonkinti «ládát b, me&oz&n». Egyes szám Pesten: Egy hónapra 1 fr 30kr.p Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 — . „ \ "|gp politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyaló pedig EMICH G. árhoz intézendő, ári-ut. Laffertház 449 Szerkesztési iroda: Dr-utca 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számíttatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik. ............. Csütörtök, dec. 4-én. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 pgö kr.jával számittatik. A boigtatási sopkrnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. TARTALOM: Telegrafi tudósítások. Közlekedési ügy. Levelek Osztrák-Olaszországból. XIII. A balassagyarmati nőnevelő intézet. A gymnásiumi reform. I. Pápa. (Farsangi kinézések; főiskola , időjárás.) Hivatalos. (Bir. törv. lap tartalma. Jogakadémiák szerv. törvényének alkalmazása iránti magyarázat.) Vegyes hírek és események. Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Politikai szemle. Francziaország. (A Patrie a képviseleti rendszer ellen. A Bulletin de Paris Bonaparte beszédét közvetlenül kívánja alkalmaztatni. Megyei ispányok közti változások. Tinguy fontos indítványa. Az elnöki lakoma. Vegyesek.) Nagybritannia. (A Times és Palmerston. Morning- Post, Globe.) Németország. (Berlin: az országgyűlést megnyitó trónbeszéd.) Görögország. (Athen : a görög kormány válasza Palmerston 1. emlékiratára.) Legújabb. Dunavízállás. Műtár. (Desertesi kastély. Regény Sand Györgytől. III.) Budapest, dec. 4-én. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Paris, dec. 1. —Egy képviselőnek Paris részérőli pótló-választására csak kevés választó jelent meg. Az eredmény még nincs tudva. — A lyon-avignoni vasut-épités el van fogadva. Paris, dec. 2. — Reggel. A nemzetgyűlés szét van kergetve. Changarnier elfogva . Napóleon Lajos elnök kezeiben a hatalom. A berlini „Staatsanzeiger“ imezt jelenti : Páris, dec. 2. — A katonaság consignálva van és egészen fegyverben; a nemzetgyűlés épülete katonaság által megszállva; több tábornok, s közöttük Changarnier, Lamoriciére, Charras, elfogva. A „Magyar Hírlap“ pedig tegnap (dec. 3-dikán esti 10 óra után) Bécsből következő tartalmú telegráfi magánsürgönyt kapott . „Párisból, dec. 2. délutánról következő legújabb hír érkezett : Napoleon a néphez proclamatiót intézett, ebben a nemzeti gyűlést föloszlatottnak, az általános szavazatot visszaállítottak kinyilatkoztatá. A népet december, 14—21-ke közti időre választó gyűlésekre fölhívta. — Az államtanács föloszlattatott. — Morny belügyminiszterré neveztetett ki. Fould, Roucher újra a kabinetbe lépnek. Napóleon több városrészt lóháton bejárt, a csapatok által jól fogadtatott. Az első osztály katonaságot magában foglaló kerület ostromállapotba tetetett/1 Turin, nov. 28. — A budget tárgyalása megkezdetett. A pénzügyminiszter a jelen év jövedelmeit 97, kiadásait pedig 139 millióra tette. A vitatkozás ma folytattatik. Farini közoktatási és cultus-miniszternek egy, a püspökökhez intézett körirata az 1772. évi egyetemi rendszabályok föntartása mellett nyilatkozik , mi által azon theologusok , kik a hittudományt az egyetemnél végzik, némi kedvezményekről, mint össztöndijakról stb. biztositatnak. Konstantinápoly, nov. 22. Az államtanács mai magasságának a szultánnak elnöklete alatt a pénzügyi kérdésben tanácskozmányt tartott. Új papirospénz (10 piaszteres) kibocsátása határoztatok el. Pest, dec. 4. Kormányunknak a közlekedés előmozdításában tett érdemeit még a legbarátságtalanabb külföldi lapok is elismerőleg emlegetik. Annak előnyeit azon szerencsés vidékek lakói, hova a vasúthálózat ér, hálásan élvezik. Azonban még sok teendő van hátra, különösen a nagyobb terjedelmet elfoglaló árukra nézve, mik egy, főleg agriculturális országban, mint hazánk, a kereskedelemben elsőrangúak. E tekintetben sok kereskedő, és termesztő keserűn tapasztalja azon expeditiói lassúságot, mely az egész vasúti intézmény különbeni áldását semmire reducálja. A bécsi lapok, különösen, ha jól emlékszünk az Ost-Deutsche-Post, e lassúsága miatt főleg a bureaucratiai kezelést okozzák; mi e kérdésbe ezúttal elegyedni nem szándékozván, csak egy tényt említünk meg, mely nem annyira a fölhozott okban, mint azon körülményben rejlik, hogy vasúthálózatunk egészen új, sem elég tapasztalása nem lehetett az igazgatóságnak a szükségesek iránt, mit a forgalom tárgyai határoznak meg , sem talán ideje, s ereje nem volt azokra kellő gondot fordítani. A panaszok közöl fölemlítjük, hogy például Pozsonyban vagy 20,000 mérő gabona, raktár hiányában félig sár- és hóban ázik, s tovább részint a hósuvatag, részint a szállítmányok tömege , részint hiányzó zsákok miatt nem vihető. A kár legelőször is az adó-vevőt sújtja; az áruszerződések váltós szigora mellett a közlekedési eszközök bizonytalansága itt annál sujtóbb, mert a vasútnál bizonyos szállítmány eszközére számítanak a szerződők. Amennyiben itt az idő, hóvihar, s eféle az akadály, perse hogy az emberi alkotások gyengesége okozandó , de a legyőzhetlen véletleneken kívül a hiba az intézményé. A második kár a közönséget sújtja, s közvetve magát a termelést. Bécsben naponként drágul az élet, oda tolul a provinciák fölöslege; de ha a mellett, hogy a szállítás ideje bizonytalan, a vevőt oly meglepetés is éri, hogy az általa ép állapotban vett legjobb gabona átázott, penészes, rohadó állapotban kerül kezei közé — és e mellett nem a számított órában és perezben : először is a romlás , és halasztás kárát a közönség fogja pótolni , azaz élelmiszereit drágábban fizetni, de ezenfelül kerülni fogja ezen sok riskóval járó piaczait. Szánandó dolog valóban , hogy midőn a Bécshez oly közel Magyarország dús termőereje megfelelne a monarchia minden élelmi szükségeinek, akkor Trieszt felé néznek az epedő nemzetgazdászok, és magán speculánsok, hogy az Nápoly, Sicilia, sőt Egyiptomból szállítson gabonát. Annélkül, hogy statistikai bizonyossággal ezúttal szólhatnánk, nem kétkedhetünk, hogy tökélyesedett közlekedési eszközök mellett, legalább főrészben fölöslegessé válnék a gabonának külföldrőli inportatlója, s maholnap a szeged-temesvári vasút segélye mellett a bánáti búza sem veendi Trieszt felé irányát, s a birodalmi főváros nem fizetene ily hosszú transportköltségeket. Minél tovább terjed, s bizonyos határok közt szétebb ágazik vasúthálózatunk, annál inkább A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. A DESERTESI KASTÉLY. REGÉNY SAND GYÖRGY-től. III. Cecilia. Folytatás. *) Én Celio mellé ültem, s bukása miatt vigasztalni igyekeztem, elősorolván neki tehetsége elvitázhatlan jeleit. „Ne hizelegjen nekem, s ne kíméljen engemet, szólt hozzám egész nyíltsággal. Én rész valók, megérdemeltem a hajótörést, azonban, kérem önt, meg ne ítéljen ezen szerencsétlen szerepelésemről. Én többre vagyok képes és érdemes, csak nem vagyok elég idős, hogy magamat hidegen tudnám viselni. Nekem oly közönségre van szükségem, mely *) Lásd P. N. 532. sz. engem segít, s én olyanra találtam, mely az estve kezdettől végig csak eltűrt. Már a próba előtt anynyira föl voltam ingerelve és boszantva, hogy kimerülve , rosz sejtelemmel léptem föl. A harag néha jó, de az akarat működésének is vele egyszerre kell járnia. Az enyém nem volt sem egészen lecsillapulva , s nem volt sem elég meleg : én megbuktam. Oh szegény anyám! ha te itt vagy, jelenléteddel fölvillanyoztál volna, s nem lettem volna méltatlan azon dicsőségre, hogy neved hordozom! Kedves szendergő , aludj csöndesen cyprusaid alatt! Először vagyok azon állapotban, hogy örvendek azon, hogy szemeid rám nézve bezáródtak !“ A szép Celio lángoló arczán egy köny gördült le. Őszintesége, anyjával lelkesedett visszaemlékezése, előttem történt maga föltárása, megsemmisítek azon rosz hatást, melyet színpadi magaviselete által fölköltött. Éreztem, hogy meglágyultam iránta , s hogy őt szeretem. S midőn láttam, hogy ő csakugyan szép , hangja megható, tekintete megnyerő , megbocsátottam a herczegnőnek, hogy őt két napig szerette , s csak azt nem bocsátottam meg, hogy tovább nem szerette. Már most az maradt fen, hogy megtudjam, várjon ő is szereti-e Cecilia Boccaferrit. Cecilia öltözködését elhagyva, közénk ült, s mindnyájunk kezét megfogva , igy szólt hozzám: — Először fogom ma ön kezét, s higgye, hogy szivemből történik. Ön vigasztalni jött a szegény Celiót, gyermekkori barátomat, jóltevőném fiát, ezt szinte mint testvére köszönöm meg. Különben ezt ön részéről igen egyszerűnek találom; én tudom, hogy ön egy nemes szellem, s hogy a nagy tehetségek nyíltak és jók szoktak lenni... Halld, Celio, téve hozzá , mintha rögtön valami gondolat villant volna föl agyában, menj , hadd öltözetedet páholyodban, még idő van reá, én Salentinivel beszélek addig. Akkor jól értem, s együtt fogunk haza menni. Celio eltávozott, anélkül, hogy vonogatta volna magát, legnagyobb bizodalomra mutató tekintettel. Bizonyos volt-e kedvese hűségében ?... Vagy tán nem is volt Cecíliának kedvese ? Vagy miért lett volna ? Hogyan jöhettek fejembe ilyen gondolatok, midőn soha is sem egyik sem másik felől ily gondodolatokkal nem foglalkoztam ? Mindez zavartan és hirtelen megfordult fejemben. Cecilia kezét még mindig az enyémben tartom, reá figyelmeztem; úgy látszott, nem esik neki rostul. Vizsgáltam ezen kicsi, meleg és csöndes kéz titkos lázát, mialatt az énekesnő fekete, nagy jelentékeny szemeibe pillantottam; azonban egy nő keze és szeméről nem oly könnyen lehet ítélni, mint egy férfiéról. Vizsgálódási tudományom és érzéki finomságom gyakran elárultak vagy a nemek szerint fölvilágosítottak. Egy igen természetes mozdulat által shawlját akarom fölebb emelni, Boccaferri elvonta kezét, mihelyt egyedül valánk, de a nélkül, hogy tekintetét rólam elfordította volna. — Salentini úr, szélt ő, ön a szépet teszi X*** herczegnőnek és ön féltékeny vala Celio miatt; de többé nem az, nemde ? Ön tudhatja már, hogy nem lehetett féltékeny. — Én nem vagyok bizonyos benne , hogy mért ne lehetnék féltékeny Celio miatt, ha a herczegnőnek udvarolnék, feleltem neki kissé felé közeledve; de én esküdhetem önnek, hogy én nem lennék féltékeny , mert azon nőt nem szeretem. Cecilia lesütötte szemeit, méltóság és zavartalanság kifejezésével. — Én nem fürkészem ön titkait, nem vagyok annyira gyöngédtelen. Mi sem indíthat az iránti kíváncsiságra , hanem én őszintén szólok. Én életemet adnám Celiáért; én tudom, hogy némely főrangú hölgyek nagyon veszélyesek szoktak lenni. Én aggodalommal néztem, hogy némelyeket meglátogatott és mintegy sejtettem, hogy szépsége még roszára 1852",iki évfolyam. Előfizetési hirdetés aPESTI NAPLÓ czimiű politikai lapra. Megjelenik a PESTI NAPLÓ vasárnapot és ünnepnapot kivéve, mindennap, délutáni órákban. A szerkesztőség ezután mindent elkövetend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Előfizetési föltételek. Vidékre postán küldve évnegyedre . . . . . . . 5 ft. — kr p. p. ,, félévre. • . . . . . .10,, — ,, ,, Budapesten házhozhozdással egy hónapra..................................1 ft. 30 kr p. p. „ „ „ évnegyedre . . . . . 4 „ — „ „ 55 55 félévre / • . . • • • ^5? 55 55 . Előfizethetni Pesten, a Pesti Napló kiadóhivatalában, úri utcza, Laffert házban 8. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. — Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési leveleket bérmentesítetni kérjük. EMICH GUSZTÁV kiadó.