Pesti Napló, 1851. december (2. évfolyam, 520-543. szám)

1851-12-04 / 523. szám

533 185L másod évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken *• évnegyedre 5 fr.— kr­ p. Félévre . 10 „ — „ » A havi elófizetés , mint a ni fflonkinti «ládát b, me&oz&n». Egyes szám Pesten: Egy hónapra 1 fr 30kr.p Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8­­ — . „ \ "|gp politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyaló pedig EMICH G. árhoz intézendő, ári-ut. Laffertház 449 Szerkesztési iroda: Dr­-utc­a 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számíttatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik. ............. Csütörtök, dec. 4-én. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasá­­bos petit-sora 4 pgö kr.­­jával számittatik. A bo­­igtatási s­­op­krnyi külön bélyegdíj , előre lefize­tendő a Magánviták négyha­sábos sora 5 pengő kraj­­czárjával számittatik. A fölvételi díj szinte min­denkor előre leteendő, a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. TARTALOM: Telegrafi tudósítások. Közlekedési ügy. Levelek Osztrák-Olaszországból. XIII. A balassagyarmati nőnevelő intézet. A gymnásiumi reform. I. Pápa. (Farsangi kinézések; főiskola , időjárás.) Hivatalos. (Bir. törv. lap tartalma. Jogakadémiák szerv. törvényének alkalmazása iránti magyarázat.) Vegyes hírek és események. Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Politikai szemle. Francziaország. (A Patrie a képviseleti rendszer ellen. A Bulletin de Paris Bonaparte beszédét közvet­lenül kívánja alkalmaztatni. Megyei ispányok közti változások. Tinguy fontos indítványa. Az elnöki la­koma. Vegyesek.) Nagybritannia. (A Times és Palmerston. Morning- Post, Globe.) Németország. (Berlin: az országgyűlést megnyitó trónbeszéd.) Görögország. (Athen : a görög kormány válasza Palmerston 1. emlékiratára.) Legújabb. Dunavízállás. M­ű­t­á­r. (Desertesi kastély. Regény Sand Györgytől. III.) Budapest, dec. 4-én. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Paris, dec. 1. —Egy képviselőnek Paris részérőli pótló-választására csak kevés választó jelent meg. Az eredmény még nincs tudva. — A lyon-avignoni vasut-épités el van fogadva. Paris, dec. 2. — Reggel. A nemzetgyűlés szét van kergetve. Changarnier elfogva . Napóleon Lajos elnök kezeiben a hatalom. A berlini „Staatsanzeiger“ imezt jelenti : Páris, dec. 2. — A katonaság consignálva van és egészen fegyverben; a nemzetgyűlés épülete katonaság által megszállva; több tábornok, s közöttük Changarnier, Lamoriciére, Charras, elfogva. A „Magyar Hírlap“ pedig tegnap (dec. 3-dikán esti 10 óra után) Bécsből következő tartalmú tele­gráfi magán­sürgönyt kapott . „Páris­ból, dec. 2. délutánról következő legújabb hír érkezett : Napoleon a néphez pro­­clamatiót intézett, ebben a nemzeti gyűlést föloszlatottnak, az általános szavazatot vissza­állítottak kinyilatkoztatá. A népet december, 14—21-ke közti időre választó­ gyűlésekre föl­hívta. — Az államtanács föloszlattatott. — Morny belügyminiszterré neveztetett ki. Fould, Roucher újra a kabinetbe lépnek. Napóleon több városrészt lóháton bejárt, a csapatok által jól fogadtatott. Az első osztály katonaságot ma­gában foglaló kerület ostromállapotba tetetett/1 Turin, nov. 28. — A budget tárgyalása megkez­detett. A pénzügyminiszter a jelen év jövedelmeit 97, kiadásait pedig 139 millióra tette. A vitatkozás ma folytattatik. Farini közoktatási és cultus-minisz­­ternek egy, a püspökökhez intézett körirata az 1772. évi egyetemi rendszabályok föntartása mellett nyi­latkozik , mi által azon theologusok , kik a hittu­dományt az egyetemnél végzik, némi kedvezmények­ről, mint össztöndijakról stb. biztositatnak. Konstantinápoly, nov. 22. Az államtanács ma­i magasságának a szultánnak elnöklete alatt a pénz­ügyi kérdésben tanácskozmányt tartott. Új papiros­pénz (10 piaszteres) kibocsátása határoztatok el. Pest, dec. 4. Kormányunknak a közlekedés előmozdításá­ban tett érdemeit még a legbarátságtalanabb külföldi lapok is elismerőleg emlegetik. Annak előnyeit azon szerencsés vidékek lakói, hova a vasúthálózat ér, hálásan élvezik. Azonban még sok teendő van hátra, különösen a nagyobb ter­jedelmet elfoglaló árukra nézve, mik egy, főleg agriculturális országban, mint hazánk, a keres­kedelemben elsőrangúak. E tekintetben sok kereskedő, és termesztő keserűn tapasztalja azon expeditiói lassúságot, mely az egész vasúti intézmény különbeni áldá­sát semmire reducálja. A bécsi lapok, különösen, ha jól emlékszünk az Ost-Deutsche-Post, e lassúsága miatt főleg a bureaucratiai kezelést okozzák; mi e kérdés­be ezúttal elegyedni nem szándékozván, csak egy tényt említünk meg, mely nem annyira a fölhozott okban, mint azon körülményben rej­lik, hogy vasúthálózatunk egészen új, sem elég tapasztalása nem lehetett az igazgatóságnak a szükségesek iránt, mit a forgalom tárgyai hatá­roznak meg , sem talán ideje, s ereje nem volt azokra kellő gondot fordítani. A panaszok közöl fölemlítjük, hogy például Pozsonyban vagy 20,000 mérő gabona, raktár hiányában félig sár- és hóban ázik, s tovább részint a h­ósuvatag, részint a szállítmányok tö­mege , részint hiányzó zsákok miatt nem vihető. A kár legelőször is az adó-vevőt sújtja; az áruszerződések váltós szigora mellett a közleke­dési eszközök bizonytalansága itt annál sujtóbb, mert a vasútnál bizonyos szállítmány eszközére számítanak a szerződők. A­mennyiben itt az idő, hóvihar, s eféle az akadály, perse hogy az emberi alkotások gyengesége okozandó , de a le­győzhetlen véletleneken kívül a hiba az intéz­ményé. A második kár a közönséget sújtja, s köz­vetve magát a termelést. Bécsben naponként drágul az élet, oda tolul a provinciák fölöslege; de ha a mellett, hogy a szállítás ideje bizonytalan, a vevőt oly meg­lepetés is éri, hogy az általa ép állapotban vett legjobb gabona átázott, penészes, rohadó álla­potban kerül kezei közé — és e mellett nem a számított órában és perezben : először is a rom­lás , és halasztás kárát a közönség fogja pótol­ni , azaz élelmi­szereit drágábban fizetni, de ezenfelül kerülni fogja ezen sok risk­óval járó piaczait. Szánandó dolog valóban , hogy midőn a Bécshez oly közel Magyarország dús termőereje megfelelne a monarchia minden élelmi szüksé­geinek, akkor Trieszt felé néznek az epedő nem­­zetgazdászok, és magán speculánsok, hogy az Nápoly­, Sicilia, sőt Egyiptomból szállítson ga­bonát. Annélkül, hogy statistikai bizonyossággal ez­úttal szólhatnánk, nem kétkedhetünk, hogy tökélyesedett közlekedési eszközök mellett, leg­alább főrészben fölöslegessé válnék a gabonának külföldrőli inportatlója, s maholnap a sze­ged-temesvári vasút segélye mellett a bánáti búza sem veendi Trieszt felé irányát, s a biro­dalmi főváros nem fizetene ily hosszú transport­­költségeket. Minél tovább terjed, s bizonyos határok közt szétebb ágazik vasúthálózatunk, annál inkább A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. A DESERTESI KASTÉLY. REGÉNY SAND GYÖRGY-től. III. Cecilia. Folytatás. *) Én Celio mellé ültem, s bukása miatt vigasztalni igyekeztem, elősorolván neki tehetsége elvitázhatlan jeleit. „Ne hizelegjen nekem, s ne kíméljen enge­­met, szólt hozzám egész nyíltsággal. Én rész valók, megérdemeltem a hajótörést, azonban, kérem önt, meg ne ítéljen ezen szerencsétlen szerepelésemről. Én többre vagyok képes és érdemes, csak nem va­gyok elég idős, hogy magamat hidegen tudnám vi­selni. Nekem oly közönségre van szükségem, mely *) Lásd P. N. 532. sz. engem segít, s én olyanra találtam, mely az estve kezdettől végig csak eltűrt. Már a próba előtt any­­nyira föl voltam ingerelve és boszantva, hogy kime­rülve , rosz sejtelemmel léptem föl. A harag néha jó, de az akarat működésének is vele egyszerre kell járnia. Az enyém nem volt sem egészen lecsilla­pulva , s nem volt sem elég meleg : én megbuktam. Oh szegény anyám! ha te itt vagy, jelenléteddel föl­villanyoztál volna, s nem lettem volna méltatlan azon dicsőségre, hogy neved hordozom! Kedves szendergő , aludj csöndesen cyprusaid alatt! Először vagyok azon állapotban, hogy örvendek azon, hogy szemeid rám nézve bezáródtak !“ A szép Celio lángoló arczán egy köny gördült le. Őszintesége, anyjával lelkesedett visszaemlékezése, előttem történt maga föltárása, megsemmisítek azon rosz hatást, melyet színpadi magaviselete által föl­költött. Éreztem, hogy meglágyultam iránta , s hogy őt szeretem. S midőn láttam, hogy ő csakugyan szép , hangja megható, tekintete megnyerő , megbo­csátottam a herczegnőnek, hogy őt két napig sze­rette , s csak azt nem bocsátottam meg, hogy tovább nem szerette. Már most az maradt fen, hogy megtudjam, várjon ő is szereti-e Cecilia Boccaferrit. Cecilia öltözködé­sét elhagyva, közénk ült, s mindnyájunk kezét meg­fogva , igy szólt hozzám: — Először fogom ma ön kezét, s higgye, hogy szivemből történik. Ön vigasztalni jött a szegény Celiót, gyermekkori barátomat, jóltevőném fi­át, ezt szinte mint testvére köszönöm meg. Különben ezt ön részéről igen egyszerűnek találom; én tudom, hogy ön egy nemes szellem, s hogy a nagy tehetségek nyíltak és jók szoktak lenni... Halld, Celio, téve hozzá , mintha rögtön valami gondolat villant volna föl agyában, menj , hadd öltözetedet páholyodban, még idő van reá, én Salentinivel beszélek addig. Akkor jól értem, s együtt fogunk haza menni. Celio eltávozott, a­nélkül, hogy vonogatta volna magát, legnagyobb bizodalomra mutató tekintettel. Bizonyos volt-e kedvese hűségében ?... Vagy tán nem is volt Cecíliának kedvese ? Vagy miért lett volna ? Hogyan jöhettek fejembe ilyen gondolatok, midőn soha is sem egyik sem másik felől ily gondo­­dolatokkal nem foglalkoztam ? Mindez zavartan és hirtelen megfordult fejemben. Cecilia kezét még mindig az enyémben tartom, reá figyelmeztem; úgy látszott, nem esik neki rostul. Vizsgáltam ezen kicsi, meleg és csöndes kéz titkos lázát, mialatt az énekesnő fekete, nagy jelentékeny szemeibe pillantottam; azonban egy nő keze­ és sze­méről nem oly könnyen lehet ítélni, mint egy férfié­ról. Vizsgálódási tudományom és érzéki finomságom gyakran elárultak vagy a nemek szerint fölvilá­gosítottak. Egy igen természetes mozdulat által shawlját aka­­rom fölebb emelni, Boccaferri elvonta kezét, mihelyt egyedül valánk, de a nélkül, hogy tekintetét rólam elfordította volna. — Salentini úr, szélt ő, ön a szépet teszi X*** herczegnőnek és ön féltékeny vala Celio miatt; de többé nem az, nemde ? Ön tudhatja már, hogy nem lehetett féltékeny. — Én nem vagyok bizonyos benne , hogy mért ne lehetnék féltékeny Celio miatt, ha a herczegnőnek udvarolnék, feleltem neki kissé felé közeledve; de én esküdhetem önnek, hogy én nem lennék félté­keny , mert azon nőt nem szeretem. Cecilia lesütötte szemeit, méltóság és zavartalan­ság kifejezésével. — Én nem fürkészem ön titkait, nem vagyok annyira gyöngédtelen. Mi sem indíthat az iránti kí­váncsiságra , hanem én őszintén szólok. Én életemet adnám Celiáért; én tudom, hogy némely főrangú hölgyek nagyon veszélyesek szoktak lenni. Én ag­godalommal néztem, hogy némelyeket meglátogatott és mintegy sejtettem, hogy szépsége még roszára 1852",iki évfolyam. Előfizetési hirdetés a­­PESTI NAPLÓ czimiű­ politikai lapra. Megjelenik a PESTI NAPLÓ vasárnapot és ünnepnapot kivéve, mindennap, délutáni órákban. A szerkesztőség ezután mindent elkövetend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Előfizetési föltételek. Vidékre postán küldve évnegyedre . . . . . . . 5 ft. — kr p. p. ,, félévr­e. • . . . . . .10,, — ,, ,, Budapesten házhozhoz­dással egy hónapra..................................1 ft. 30 kr p. p. „ „ „ évnegyedre . . . . . 4 „ — „ „ 55 55 félévre /­ • . . • • • ^5? 55 55 . Előfizethetni Pesten, a Pesti Napló kiadóhivatalában, úri­ utcza, Laffert házban 8. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésé­ben az úri- és kigyó-utcza szögletén. — Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési leveleket bérmentesítetni kérjük. EMICH GUSZTÁV kiadó.

Next