Pesti Napló, 1852. január (3. évfolyam, 544–569. szám)
1852-01-24 / 563. szám
1852- harmadik évifolyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Pesten: Évnegyedre 5 f. — k.p.; Egy hónapra 1 ft 30 kr p. *esetre«r° ’’’’Évnegyedre 4 „ — ,, A havi előfizetés, mint a „, „ számon kinti eladás issz ' ” ” ” _____megszűnt.______| Egyes szám . . 4 „ „PESTI A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri-utcza Laffert ház 8. Szerkesztési iroda: úri-utcza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautas utalik. 599 Szombat, jan. 24-én. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négy hasábos petit-sora 4 p. kr.jával számittatik. A beigtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíjt előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkezte-hivatalában Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. TARTALOM: Telegrafi tudósítások. Politikai szemle. Bécs. (Schwarzenberg hg. Bizottmány az osztrák polgárjog behozatalára. Magyar ügyvédek. Anglia politikája. Színházi ügy.) Hivatalos. (Útlevélügy. Katonai rögtönitélet. Realtanodaügy.) Fővárosi élet. Vidéki élet. (Vegyesek.) Ausztria. (Osztrák válaszjegyzékirat a porosz kormányhoz.) Francziaország. (A Journal des Débats az új alkotmányról. A senatus törvényes tagjai. Hadtörvényszékek. Eltávozások Francziaországból. Senatorok kinevezése. Anglia hadkészületei. Dufour helvét tábornok. Vegyesek.) Nagybritannia. (Hajóhad ügye. Reformügy. A nemzetközti kiadási jog védelme.) Németország. (Berlin : Érdemrendek kiosztása. Országgyűlési tárgyalások. Költségvetés a tengerügyekre nézve. Königsberg: Düsseldorf: rendőrségi eljárások. Würzburg: Házkutatás. Kasszel: A polg. bizottmányok föloszlatása.) Helvétia. (Bázel: Meier a Democrata du Bas Rhin segédszerkesztője elfogatik.) Olaszország. (Turin : a kölcsönterv.—A kiadási budget elfogadtatott. — Miniszterváltozási hírek. — Könyvek eltiltása. — Játékszíni censura.) Spanyolország. (Madrid : kiutasított tábornokok. — A katonai mozgalmak elfojtatnak. — Elítélések.) Görögország. (Athén: a pótlék-hitel megszavazva. — Az alkotmány eltörlésével aláírásgyűjtés nem valósul. Kalamata és rablóbandája.) Törökország. (Konstantinápoly: veszélyes keresetek. Török bank kétes állapota. — A próféta születésnapja. — Sürü minisztertanács-ülések. Lavalette s a szent helyek ügye. Szent karaván. Rom. kath. templom Rhodosban. „Fezi Barry“ török fregát.) Vegyesek. (A közös erdőhasználatok megváltásáról. Ausztriai nemzeti bank. Nemzeti színház Börze — Dunavizállás.) Ma tár. (Kelet királynéja. Históriai novella JÓKAI MÓRTÓL. Budapest, jan. 24-én. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Zala. Venus, cs. k. fregatte 10-kén a Kalamotta csatornába érkezett. Ő fensége Maximilián főherczeg másnap Ombra mellett vadászni ment. Berlin. A franczia követ ő felsége által rendkívüli audientián fogadtatott. Páris. A Moniteur-ben egy rendelet közöltetik, mely szerint azon ideiglenes kormányi rendelet, mely a hadsereghezi 2 évi önkéntes beállást megengedte, eltöröltetett, a régibb újonczozási törvény helyreállittatván. Charras ezredes, Chalat és Miot tüzérkapitányok, mint száműzött képviselők, a sereg létszámából kitöröltettek. POLITIKAI SZEMLE. Pest, jan. 24. A legújabb párisi posta kevés érdekest hozott. A Constitutionnel szerint a Moniteur még e héten hozni fogja a senatorok névjegyzékét. A senatus, törvényhozó test-s államtanácsra nézve a császársági díszöltönyök fognak behozatni. Az alkotmányra nézve egy különös hír Parisban, mint az Ind. beige írja. E szerint az elnök a senatust mindjárt egybeülése után föl akarná hívni az alaptörvénynek oly értelembeni módosítására, hogy Bécs , jan. 21. A Kreuzzeitung írja, hogy herczeg - miniszterelnökünk veszélyes betegségével a főváros tele volna , s mindennemű elővigyázati rendszabályok vezetnek elő valami non putarem esetére; — a Kreuzzeitung sok dolgot tud, mit senki más nem tud. Az egész fontoskodásból anynyi igaz, hogy a herczeg beteg volt, de szélhüdésről szó sem vala, s ma már teljesen javult állapotban van. — A minden tartományokban behozandó ausztriai polgári codexnek magyarországi viszonyokra leendő alkalmazásával foglalkozandó választmány legközelebb ki fog neveztetni. — Hírlik, hogy vagy 30 itteni ügyvéd Pesten szándékozik megtelepedni; nem igen hisszük azonban, miről némelyek aggódni látszanak, hogy ez valami eldöntő concurrentiát fogna a magyar ügyvédek közt előidézni ; ez szorgalmas faj , s a codex betanulásával ép úgy nem fog zavarba jőni, mint 11 év előtt a váltócodex meg nem zavaró. Mind inkább lábra kap itt azon nézet, hogy nem annyira az angol fél afranczia invasiótól, mint inkább ő keres ürügyet új kaperáskodásra, de a cabinet omladozó, roskadozó állása a parliament közeledtével elég kezesség minden fontosabb vállalkozás ellen. Liebhardt kisasszonynak nemzeti színházunkhoz szerződtéről csaknem aneedotaszerű versiók forognak; hogy a kisaszszonynak táblabirói protectorai a táblabirói igazgatóságot ugyancsak körülvevék s igy a művésznőnek „szerény“ igényei aligha teljesülőbe nem menendnek. Mi mindig dicsérőleg emlékezünk érintett dalnoknőről , hanem azt azért bajos lesz a magyar közönségre rábeszélni, mit némely öreg protector sírra itt fönn rádisputálni nem volt mesterség, — mert itt „vak vezetett világtalant. “ — Liebhardt k. a. kellemes jelenés a színpadon, hanem a nemzeti színházi opera-igényeknek egy maga nem fog megfelel- A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. KELET KIRÁLYNÉJA. (Históriai novella.) JÓKAI MÓRTÓL Folytatás. ') IV. , Claudius császár nem tárta fen a birodalom hatalmát nyugoton. Elesett a Gothok elleni harczban. Ezúttal a császári trón a harezparipa nyerge len, s ki azt a több követelők közöl legbiztosabban ülte meg, az Aurelián volt. A nép ahhoz pártol, akit legerősebbnek lát. Aurelian rövid idő alatt markába bírta szorítani a szétbomladozó római birodalom részeit. Egyik lázadó a másik után elesett, vagy meghódolt, legyőzetett, vagy áruló lett. Csak Zenobia állt meg, csak Palmyra mert meg Roma vetélytársa lenni. Kelet minden népei szövethez kötöttek vele a fenyegetve közelgő Roma ellen. ) Lásd P. N. 594.számot, maga Sapor király is odaveté a harczmérlegébe kardját, míg Egyptom népeit Firmus láztá fel a közellenség ellen, fanatizálva a vad saracén fajokat. Európa minden határán köröskörül hallatszott a fellázadt népek csatakiáltása. Mindez nem volt képes Aureliant megdöbbenteni. Egy reggelen a byzanti hajók az ázsiai partokra szállták Aurelián légióit, s a másik reggelen már meg volt hódítva Bythínia. A nomád seregek bámulva hátráltak az előrenyomuló hadtömegek előtt, melyeknek szabályosan rendezett hadsorait semmi oldalról sem lehet megtámadni. Hasztalan állták el útjaikat a hegyszorosokon , a velitesek fölkeresték a gyalog ösvényeket s utat törtek a seregnek, hasztalan támadtak reájuk véletlen, midőn útban voltak, egyszerre minden oldalról. Azok rögtön, mint egyetlen gép tömegekké alakíták readsoraikat, miket sehol sem lehetett megbontani , híjában rontottak rájuk éjjel. A római sereg ahol megjelent, egy óra alatt körülsánczolta magát, s egy perez alatt ébren és helyén volt mindenki. Híjába temették be előttük a kutakat, híjába égették el az élelmiszereket; a legionarius nehéz fegyverzetén kívül , tíznapi eledelt is hordott magával. A dunai légiók voltak ezek, az örök csatákban felnőtt veteránok, kiknek játék volt a háború, s a legnehezebb fáradság mindennapi szokott munka. Ancyra megrettenve ellenállhatlan közeledtük miatt , melyet előre elhíresztelt a futó keleti csoportok ijedelme, megnyita a császár előtt kapuit. Tyana bezárta azokat. Azon nép, mely közt Apollonius élt, nem adhatta meg magát ingyen. Aurelián faltörői nem üthettek rést a város kemény falain, sem ajánlatai a nép kemény szívén. Hosszas ostrom után egy éjszaka egy tyanai polgár kiszökött a városból, ki a császárnak illő jutalomért eláruló, hogy egy vizvezető üregén keresztül észrevétlen a város közepébe juthatni. — Magadhoz méltó jutalmat fogsz kapni, monda a császár az árulónak , s válogatott triariusai élén belopódzott a fölfedezett után az alvó városba. A csatazajra ébredő tyanai nép városa közepén találta az ellenség legbátrabb légióit élükön Aureliánnal. A kard még kezében volt az elárult népnek, s ha nem védheti magát vele, önszívének fordítható azt, hogy hősi öngyilkolással meneküljön az ostromló bosszújától. Ekkor Aurelián nyájas biztató arccal lépett közéjök. — Bátrak voltatok, úgy monda, nem gyávaságtok , hanem árulás adá a győzelmet kezembe, és én nem azért jöttem, hogy büntessem az erényt, s jutalmazzam a bűnt. Ti legyetek szabadok és sértetlenek , az áruló pedig legyen a tiétek. Ezt mondva, megragadó az áruló kezét, s kilódítá azt a dühödt néptömegek közé. Azok egy perez alatt izekre tépték az árulót, s a másik perezben hódolattal borultak a császár lábaihoz , ugyanazon kardot, melyet egy óra előtt ellene emeltek , most mellette ajánlva föl, így hóditá meg a népeket a római, előbb elfoglaló városaikat, azután elfoglaló szíveiket . . Aurelián középtermetű, izmos, széles vállú férfi volt, naptól barna, arcza vonásai a harcz és szív küzdelmeihez voltak edzve, csak magas homloka mutatta a fejedelmi lelket. Viselete ép oly egyszerű volt, mint a többi katonáké : harczon kívül fedetlen fő, vállig meztelen karok, kifejlett domború izmokkal, fehér rövid tunica , barna sandalok, mutató útján a közönséges aranygyűrű, így járt kelt a légiók között, midőn azok fegyvereiket lerakva mulatoztak. E mulatság is hadigyakorlat volt. Tárogató melletti pyrrhusi táncz , merész szökések, életlen fegyverekkeli viadal, mik kétszer súlyosabbak voltak a szokottaknál, s bajnoki tusák. Aurelián leszakított egy ágat a legközelebbi borostyánfáról , mely az imáéi síkon bokrokban tenyészett , s azt fölmutatva, fölszólita a bajnokokat. — Ki akar küzdeni e jutalomért ? Egy zöld borostyángalyacska nem igen gazdag jutalom ott, hol egész erdők vannak belőle, hagyassák el azon eskü, melynek letételét minden polgári s katonai tisztviselőnek rendeli. Úgy látszik, hogy e pont nem igen jó benyomást csinált a hadseregnél, még kevésbbé az Uniters pártjánál, azonban e hit valóságáról még sem lehet kezeskedni. Sokkal fontosabb a Londonból jan. 19-ről érkezett azon tudósítás , hogy a kormány elhatározta a szárazi és tengeri haderő tetemes szaporítását. A közönség e felől mindjárt a parliament összejövetelével többet fog hallani, s azt tartják, a trónbeszéd is fog e rendszabályra czélozni, azt indokolva. Úgy mondják, a hadsereg 25,070 fővel fog szaporíttatni, s 10,000 millió (polgárőrség) szerveztetni, hogy ugyanannyi Izlandban állomásozó gyalogságról szabadon lehessen rendelkezni. Spanyolországban a 13-ai hivatalos lap egy királyi rendeletet hoz , melyben Castro madridi kormányzó lemondása elfogadtatik, s helyébe Ordognet neveztetik ki. Ennek következtében több változások is törtörténnek a kormányzók személyzetében. A sajtó a körülmények közt lehető legnagyobb erélylyel nyilatkozik a kormány által a sajtó ügyében kiadott új rendelet ellen. Berlinből írják, hogy február végére várják a vámszövetségi állodalmak meghatalmazottjai congressusát; a meghívólevelek már készülőben vannak. Egy különös újságot találunk az amerikai postában. Egy emlékirat tetetett le 21 szóval 14 ellen a ház asztalára, azon indítványnyal, hogy az egyesült álladalmak s Francziaország között minden diplomatiai közlekedés szüntettessék meg. Californiából most jönek még igazán mesés hírek az aranybőségről; a masiposai bányák gazdagsága minden képzeletet meghaladó lenne, mi: mellette még többekre is leene szükség; ezt nem kell kifeledni a „díjazás pontjánál,“ sem az ajánló kritikus uraknak. Pesten úgy is a bírálat mindig végleteken forgott, ma isten, holnap még csak nem is kalapos legény. HIVATALOS. A belügyminiszter úr értesítése értelmében, a porosz királyi kormány által rövid időn az útlevélszabály tárgyában szigorúbb rendszabályok fognak életbe léptetni, melyek következtében idegen utasok útleveleinek hiányosságai a fönálló törvények teljes szigora szerint fognak megfenyíttetni, s a porosz követség láttamozásának hiánya az utasnak honábai kényszerített visszautasítását (Instrachrung)vonandja maga után. Ez az utazók részérőli számba nem vétel esetében következő kellemetlenségek eltávolítása végett köztudomásra juttatik. Sólya Pál, Ugrónak is neveztetik, majsai pestzsoltmegyei születés, 53 éves, kath. nős, majsai lakos, tolvajság miatt már többször megbüntettetett, egy az illető helyhatóság bizonysága szerint már gyermekkora óta bűnös ,személy- és vagyon-megtámadásokra hajlandó egyén, m. évi februárban három czinkosával a Szánki pusztán egy földmivesen veszélyes fenyegetések, s tettleges erőszak által elkövetett rablás miatt a jászberényi cs. k. megyei törvényszék által m. é. nov. 11-kén 1908-dik szám a. nyomozólevél által üldöztetvén , f. hó 8-kán a tárói pusztán a Károly Lajos főlig 7-dik dzsidás ezred egy közvitéze és egy kat. magánszolgája által két keményen töltött pisztoly birtokában elfogatott, s a rögtönitélő bíróságnak átadatott, azonnal hites tanúvallomások alapján rablás és törvénytelen fegyverlirás miatt bűnösnek, és ezért a cs. k. kat. és polg. kormányzóság m. év dec. 20-ai hirdetménye 3. és 5. §-a folytán egyhangúlag lőpor és golyó általi halálra ítéltetett, mely ítélet ma kihirdettetett és végrehajtatott. Szeged, jan. 15. 1852. Cs. k. kat. rögtönitélő bíróság. Magyar koronaországot illető országos törvény- és kormánylap II. évfolyama XXVI. darabjából. (Vége), 35. §. Iskolai szünidő. 1. Az iskolai összes szünnapok egy év alatt nyolcz hétre mennek. Hogy megfeleltessék a tanítványok életkora szükségleteinek, mely gyakoribb üdülést tesz kívánatossá, midőn viszont hosszú félbenszakasztás az erkölcsi és tudományos kifejlődést gátolja, a tanszünetek nem fognak szakadatlan folyamban esni. A főszünidő őszre esik, közvetlenül az új iskolaév kezdete előtt, melynek, hacsak különös viszonyok eltérő elhatározatot nem kívánnak, october 1-jén kell beállani. 2. Az iskolaév első és másod fele közt legalább nyolcnapi szünidő engedendő. A többi szünnapok elosztása iránt az egyes tanító testületek tanakodjanak, s mind intézetük helyi viszonyait latolják meg, mind kerüljék ki, hogy a szünnapok igen közel egymásra ne következzenek. A tanakodásaikból külekedő javalatot aztán jóváhagyás végett terjeszszék iskolahatóságuk elé, hogy a szünidőknek szomszéd műtanodák közt kívánatos egykorúsága, mennyire lehet, eszközöltessék. 3. A heti szünnapok vasár- és ünnepnapokon kívül rendszerint két félnapot tesznek. Ha valahol a két félnap helyett hetenkint egész szünnapot határozni kívánatosnak mutatkoznak, akkor a tanítótestület az iskolahatóság jóváhagyását kérje. 4. Törvény által meg nem állapított vagy az országos iskolahatóságtól jóvá nem hagyott szünnapot behozni egy nyilvános műtanodának sem engedtetik. 36. g. Tankönyvek. Az átalános tanterv csak akkor fog tökéletesnek s egyes részekben megállapítottnak tekintethetni, ha azon tárgyakra, melyeknek sikeres előadásához a tanítványok kezében tankönyvek szükségesek, a czélszerű tankönyvek behozva lesznek. Itt következőkre kell figyelni : 1. Semmi tárgyat nem szabad jóváhagyott tanvagy olvasókönyv használása nélkül tanítani, mihelyt olvas létezik. 2. Miután ugyanazon tárgy különfélekép kezeltethetik , nem szükség, hogy arra minden műtanodában ugyanazon tankönyv használtassák. De 3. A tiszta és szabatos előadás általános követelményein kívül , minden tankönyvnek, hogy iskolai használatra alkalmas legyen , két föltételt kell teljesítnie ; átalában az előszabott tantervhez alkalmazkodjék, s lehető pontossággal mindazt magában foglalja és kiemelje , mit a tanuló határozottan tudni és tenni köteles , midőn egyébként mindent, mi mellékes , kiegészítés végett a tanítóra hagy, vagy észrevehetőig háttérbe tesz. 4. A tankönyveket az oktatási minisztérium hagyja helybe. 5. Minden tanító köteles magát a bevett tankönyhöz szabni, de nem azon értelemben, hogy azt a leczkéknél felolvassa , hanem hogy előadásai által a tanítványoknak házi ismétléseikre használhatóvá tegye. 6. Ha valamely tanító a bevett tankönyvvel akár tartalma, akár rendezése és kiválasztása tekintetében egyet nem értene s azért attól eltérést kívánni oka lenne , akkor a tanító testülettel , melynek tagja, előleges értekezés után javasjon az oktatási minisztériumnak az országos iskolahatóság közbenjárása mellett más tankönyvet, s annak helybenhagyását várja be. 7. Ha a tanító a már használatban levőkön kívül más tankönyveket is kíván bevinni, erre, az eddig használt tankönyvek megnevezésével a minisztérium jóváhagyását kell kikérni. 37. §. Taneszköz-gyűjtemények. 1. A műtanoda minden taneszköz-gyűjteményei fölötti főfelügyelés az igazgató kötelessége. 2. A közvetlen felügyelést oly gyűjtemények fölött , melyek bizonyos tantárgyhoz tartoznak, milyen a természettani kabinet, természetrajzhoz és rajzoktatáshoz tartozó taneszköz-gyűjtemény stb. az igazgató az illető szak tanítójára bízza. Ez aztán a már meglevőnek megtartásáról felelős s első, ki a kivántató szaporítás iránt javaslatot tenni köteles. 3. Ellenben az olyan eszközöket, melyek valamely osztály helyiségéhez kötnék, mint például földabroszokat, az igazgató az illető osztálytanító felelős gondviselése alá adja. 4. Sürgetőleg kívánatos, miszerint minden műtanodánál könyvtár legyen, s rendszeresen szaporittás-