Pesti Napló, 1852. január (3. évfolyam, 544–569. szám)

1852-01-31 / 569. szám

1852- harmadik évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Évnegyedre 5 f. — k. p. Félévre 10 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a számonkinti eladás is megszűnt. 560 Pesten: Egy hónapra 1 ft 30 Ur p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre 8 „ — „ „ Egyes szám . . 4 „ ,,PESTI NAPÚ. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ü­gyelt tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, Dri­ utcza Lak­ért ház 8. Szerkesztési iroda: Úri utcza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik. Szombat, jan. 31-én. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyha­­sábos petit-sora 4 p. kr.­­jával számittatik. A be­­igtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magán­viták négy­hasábos sora 5 pengő krajczárjával számítta­­tik. A fölvételi díj szin­te mindenkor előre le­teendő a PESTI NAPLÓ szerkezte-hi­vatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap , délesti órákban. Előfizetés a A „Pesti stnapló4”-ra úgy vidéken mint Budapesten új előfizetést nyitunk két hónapra: u. m. február 1. kezdve mártius végéig. Vidékre postán küldve . . . . 3 ft 20 kr p. p. Budapesten házhozhordással . . . 2 ft 40 kr p. p. Lapunk béltartalmát olvasóink ismerik. A szerkesztőség mindent el fog követni e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Az előfizetési leveleket bérmentesítetni kérjük. 323. A január hónapi folyamból teljesszámú példányokkal még folyvást szolgálhatunk. EMICH GUSZTÁV kiadó. TARTALOM: Telegraf! tudósítások. A franczia államtanács szervezeti tör­vénye. Bécs. (A kir. költségvetés. Brentano. Napoleon L. poli­tikája. Vámértekezlet.) Lapszemle. Fővárosi élet. Vidéki élet. Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Francziaország. (Morny kilépésének okai. Az ál­­lamminisztérium szervezete. Casablanca, Persigny, Abatucci jellemrajza. Vegyesek.) Nagybritannia. (London: Az Orleans család javai­nak elkobzása iránti rendeletek benyomása. Lakomák és látogatások.) Németország. (Heidelberg: polgármesterei válasz­tások. Rotteck szobra. München. Berlin : kamarai tár­gyalások.) Olaszország. (Turin.) Belgium. (Brüsszel.) Dánia. (Kopenhága.) Helvetia. (Lausane.) Legújabb posta. (Páris. London.) Egyházi s nevelési ügyek. Vegyesek. (Nemzeti színház. — Börze. — Duna­­vízállás.) M­ű­t­á­r. (Egy házasság a kis világban. Lauka Gusztávtól.) Budapest, jan. 31-én­ TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Páris, jan. 28. — A ,,Comtitutionnel“ azon hírt, miszerint az Orleansház javai ellen hozott rendsza­bályok a senatus és törvényhozás elé fognának ter­jesztetni, alaptalannak nyilatkoztatja. Turin, jan. 29. — A sajtótörvényi bizottmány ma adja be jelentését a képviselő kamarának. Úgy hiszik , hogy az egész miniszteri törvényjavaslat el fog vettetni; mindazáltal a kormány egy új törvény­­javaslat beadására szólítatnék föl, hogy az eskütt­­székekre vonatkoz­ó törvény tökéletlenségei elmellőz­­tessenek, s a bírák terjedtebb jogokkal ruháztassa­­nak föl. Pest, jan. 31. A jan. 27-diki M­o­n­i­t­e­u­rben közzétételeit a francziaországi államtanács szervezeti törvé­nye. A kinevezések is nagyobbára megtörtén­tek; 50 tanácsos közül, kikből e testület álland, csak 10 nincs kinevezve. E szervezeti törvény lényeges határozatai követ­kezők : 1. czikk. Az államtanács egybealkotása. 1 czikk. Az államtanács törvényjavaslatokat szerkeszt a köz­­társasági elnök igazgatása alatt, s gondoskodik ezek­nek vitatásáról a törvényhozó test előtt. A törvény­vagy szabályzati határozatok által vizsgálat végett hozzá utalt tárgyakat, peres igazgatási ügyeket, s az igazgatási s bírói hatóságok közötti illetőségi egybeütközéseket illető rendeleteket javaslatba hoz­za. Véleménye igazgatási ügyeket illető minden sza­bályrendeletek iránt meghallgatandó, ítél a belső rendőrség ügyeiben oly hivatalnokokat illetőleg, kik­nek cselekményei az elnök által hozzá utaltatnak. Végre véleményt ad, mindazon kérdések fölött, mely­­lyek az elnök vagy a miniszterek által elébe terjesz­tetnek. 2. czikk. Az államtanács áll: 1. Egy a köztársa­sági elnök által kinevezettek alelnökből, 2.40-50 ren­des államtanácsosból; 3. olyan rendes tanácsosok­ból , kik nincsenek a különböző osztályokba beoszt­va , s kiknek száma 15-öt nem haladhat meg; 4. rendkívüli tanácsosokból; ezeknek száma legfölebb 20 lehet; 5. 40 maitres de requétes-ből, két osz­tályban , egyegyben 20 ; 6. 40 auditorból, két osz­tályban , mindenikben 20. Van egy titkárja maitre de requétesi ranggal. 3. czikk. A miniszterek az államtanácsban ülés és szavazattal bírnak. 4. czikk. A köztársaság elnöke nevezi ki s bocsát­ja el az államtanács tagjait. 5. czikk. Az államtanácsban a köztársaság elnöke, vagy távollétében az államtanácsi alelnök elnököl. Ugyanez tetszése szerint elnökölhet a különböző igaz­gatási osztályokban , s a peres ügyek fölötti tanács­kozásoknál. 6. czikk. A rendes államtanácsosok s maitre dere­­quétesek sem senatorok, sem a törvényhozó testben követek nem lehetnek, hivatalkodásuk minden egyéb fizetéses közhivatalkodással egybeférhetlen. Azonban a szárazi - tengeri hadsereg tábornokai lehetnek ál­lamtanácsosok. 7. czikk. Az osztályokba nem sorozott rendes államtanácsosok magas hivatalokban álló személyek közül neveztetnek ki. Részt vesznek az államtanács teljes ülései tanácskozásaiban , s azokban szavazat­tal bírnak. Mint államtanácsosok , sem fizetést, sem kárpótlást nem kapnak. 8. czikk. A köztársasági elnök rendkívüli állam­tanácsosi czimmal fölruh­ázhat oly rendes államtaná­csosokat , kik e hivatalt többé nem viselik. 9. czikk. A rendkívüli államtanácsosok ülés- és szavazattal bírnak a teljes ülésekben, melyekre a köztársasági elnök különös parancsa által hivatnak. II. czim. Ügyrendtartás. 10. czim. Az államta­nács 6 osztályra oszlik: a) Törvényhozási, igazság­kiszolgáltatási s külügyek; b) peres ügyek; c) bel­­ügyek , vallás- és közoktatási ügyek ; d) közmun­kák , kereskedés- és földművelés ügyei; e) had- és tengerészeti ügyek; f) pénzügyek. E fölosztás a végrehajtó hatalom rendelete által megváltoztatható. 11. czikk: Minden osztályban egy a köztársasági elnök által e végre kinevezett államtanácsos elnököl. A 12—14. czikk semmi egyéb nevezetest nem foglal magában azon kivül, hogy határozatok csak, a minisztereket nem számítva, 20 szavazatképes tag jelenlétében hozathatnak; szavazategyenlőség ese­tében az elnök szavazata döntő. 15. czikk. A köztársasági elnök kijelöl 3 állam­tanácsost, kik a senatus nagy törvényhozó test elébe terjesztendő minden törvényjavaslat vitatását vigyék. A következő czikkek csaknem kizárólag a peres ügyekbeni eljárással foglalkoznak. Végül az állam­tanács tagjai fizetése következőleg állapíttatik meg: Az államtanács alelnöke 80,000 fr; osztályelnö­kök 35,000 fr.; államtanácsosok 25,000 fr.; első osztályú maitres de requêtes 10,000 fr.; másodosz­­tályuak 6000 fr. első osztályú auditorok 2000 fr.; a másodosztályuak nem kapnak fizetést; az államta­nács titkára 15,000 fr. E rendelet, Casablanca államminiszter által ellen­jegyezve, jan. 25-től kel. Következnek a kinevezések : Barocke volt minisz­ter, alelnök; Maillard volt államtanácsos, peres­­ügy­ek­,Roucher, volt miniszter, törvényhozási,igazság­­kiszolgáltatási,­s külügyek; Delangle volt főállam­­ügyész, belügy, vallás és közoktatási ügyek; Parieu volt miniszter, pénzügyek ; Magne volt miniszter, közmunka, kereskedés és földmivelési ügyek; Leblanc aladmiral, had- és tengerészeti ügyek osztályának főnöke. Államtanácsosokká neveztettek ki: Allard tábor­nok; Barbaroux volt képviselő; Barrot Ferdinand volt miniszter; Quentin Bauchart volt képviselő; Boinvilliers volt képviselő; Bonjean volt miniszter, főügyvéd a cassatio széknél; Boudet volt államta­nácsos ; Boulatignier , Boulay (de la Meurthe) volt államtanácsosok; Carlier volt párisi rendőrfőnök ; Charlemagne volt képviselő; Michel Chevalier a franczia akadémia tagja; Conti a büntető s ke­gyelmi ügyek igazgatója az igazságügyi minisz­tériumban ; Cornadet volt államtanácsi maitre de requêtes ; Cuvier volt államtanácsos ; Dariste, Denjoy, Flandin, Fremy volt képviselők; Giraud volt miniszter; Godelle volt képviselő; Hermann volt államtanácsos; Janvier hasonlókép; Armand r/ február—martiusi folyamára. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. EGY HÁZASSÁG A KIS VILÁGBAN, .és provincialis rendezvouses. 1843-iki julius 16-kán az e . . . i uradalmi kas­télyból három négy négy lovas hintó robogott ki, magasra verve a port, mely az utakat közel négy ujnyira fedé.­­ Az első, legizletebb hintóban Zsom­­békné asszony ült egyetlen leányával Gundával, és Humeri Gerő uradalmi írnok. A második hintót a Zsombék családnak egy közel rokona bitorolta Csere Pali, ki csak azért járt E . . .-be, hogy magát kiél­vezhesse , azaz érthetőbben: mindennap tele ihassa, és ehesse. A harmadik hintóban, mely azonban vé­nebb volt csaknem magánál az uradalmi kastélynál, hárman koptatták az ülést, Gabu Gabi az uradalmi kulcsár, s egyszersmind boldog vőlegény, Nárczis Nárczis költő, ki mint a potyka a csalétek nyomán a horogon , úgy akadt föl a jó koszt miatt E . .. ben, műutazásai közepette; s én, ki akkor időben még proletarius lévén keveset gondoltam a világgal, s talán épen azért igen szeretetreméltónak találtatám. Midőn a faluból kiindultunk négyet ütött a kul­csár, s boldog vőlegény óramonstruma; — ezen diára igen büszke volt Gaby, s szokása volt azt minden félórában legalább kétszer petyegtetni, mi nekem igen sok mulatságot csinált, a költőt azonban mennyálmaiban háborgatta. Az előttünk haladó hintókban utazókról csak­­annyit tudtunk, hogy ben ülnek, a léteinek marquli­­tabb jeleit egyikök sem nyilvánította hosszasabb ideig — de mi, kik saját bárkánkkal tökéletesen elégedettek valánk, nem is sokat gondoltunk az an­­tecedenssekkel. asszonyhozatal volt, kivel másnap reggeli órákban T . . ben kellett vala a kulcsárnak megesküdni. Utunk gesztenyés­ fasor között vezetett, illatos légkörben haladtunk, madárdal, s bogárdöngécselés kíséretében, költői árnyékban. A költő lelke világába vonta magát, s csak néha tett egy-egy virágos meg­jegyzést . Gabu jobbára jövőjéről beszélt; én élet­­maximáimat sondiroztam. ,Nemde ismeri ön nőmet, azaz recitus leendő nőmet ?” a kérdés engem illetett. „Volt hozzá szerencsém Sz ... én a vásári bál­ban — felséges mazurtánczos, s maradandó becsű életei vannak/­ Gabunak tetszett megjegyzésem, igen sokat adott ítéletemre, s véleményemre, minthogy nemrégibe kerültem le Pestről, s szűk inexpressib­­lét, s hosszú struplit hordtam, izléspropagandám jelentős agiának örült. ,Biztosan hiszem, boldog leendek vele!‘ „A hit égi malaszt! A ki hiszen, az üdvözül — ezt mondja Sz. Pál is­’ ,Szépnek is elég szép !‘ ,,Az ízlés különbféle, én e tekintetben különcz va­gyok , nekem p. o. nárczis orrnak tetszenek. A költő felém forditá ábrándos szemeit. — Rólam méltóztatott emlékezni ?! — „Engedelmet — nem, ízlésről volt szó, s az orrokról.“ — Ah Chamisso! — ismét elfordult e világtól, s ideáljai közé rohant. ,Mit gondol ön, nem hány éves ? !‘ „Legfeljebb húsz !“ , Tizenkilencz, és kilencz hónapos/ „Három hónap a különbség, Bagatelle!“ ,Barátom három hónap egy leánynál óriás kü­lönbség/ ,,Olyan országban megengedem, hol hamar élnek a leányok, p. o. Oroszországban, hol a leány 12 éves korában már virágzik, 13—14 éves korában pedig már gyümölcsöt is hoz; de nálunk lássa Kulcsár úr, még a 16 éves leányok is többnyire éretlenek. — Tizenhat év­e ez a szerelem éve, az önzéstelen érzések kora, azontúl beáll a speculatio, s a poesis Ifjú szép vala Bianka Bámuló Florenczia. Csak tizenhat évben jára Hát ekkor ki nem szeret stb. . . . Mind ki nagyot és szépet mondott. Nárczis Nár­czis egy hosszú sóhaj után ismét ábrándjaiba sü­­lyedt. ,Engedjen meg költő úr, de ezen állítást kereken tagadom. Rosa, az én egyetlen Rosám 19 éves és 9 hónapos, de meg mernék rá esküdni, hogy önzéstele­­nül szeret, minden számítás, és érdek nélkül; hoz­zám a legnemesebb érzés köti, kiválólag személyemet szereti, s találjon bármi vész, ő egy perczig sem fog velem hidegséget éreztetni. A költő nem felelt, mit ő egyszer másszor kimon­dott ; meggyőződésből mondta ki, s alapelveiből a világ valamennyi kulcsárja sem bírta volna kifor­gatnia. ,Mihelyest nemet hazaviszem, valamivel ismét élénkebb az E***i társasélet, Rosa olvasott leány, egészséges kedélye van, és szeret időzni. „Igazán örvendenünk lehet, e nagy nyereség leend reánk nézve, kik kiválólag csak nők körében szeretünk időzni, én előlegesen is fölkrem Gabu urat, hogy gyakori látogatásomon meg ne ütközzék , de hiába, már nekem természetem, a­hogy a szép virágokat föl­keresem , ha mindjárt hétfejű sárkányok őrzik is. „Pahi! nem vagyok én Bimbasa, azok szokták fe­leségeiket és szeretőiket félteni, ön engem szinte megsértett e nyilatkozatával. Én, és szerelemféltő! annak örülendek, ha mentül gyakrabban látogatják meg német szeretett barátaim, sőt ilyetén szivessé­­get követelendek tőlük! „Vederem”. Vájjon mikor leend hozzám is oly kö­zel a boldogság. Sohasem hittem, hogy, Kulcsár úr sorsát irigyeljem, de most megadom magamat. ,Barátom már tíz éve, hogy e nagy lépéshez egyen­getem inaimat. De mind hiába. .. akadt volna akár­mennyi, de tele hibákkal, ily tökély mint Rosa, megérdemelt 10 évi készületeket. Marna Terézzel már úl hozzám, mert pár force nő óhajt lenni, visszaad­tam a jegygyűrűt. „Többektől hallottam, hogy a szép Teréz, na­gyon őszinte volt mindenki ellenében, ő pedig a mostani világban szarvashiba. Ha merem kérdeni, hány éves Kulcsár úr ?“ .Negyvenegy leszek július 20-án. A legszebb kor!4 „Árva és Zólyom vármegyében, hol az emberek száz évig élnek. Olaszországban, különösen Lombardiában, hatvan évvel házasodik legtöbb ember, s a nők igen igen megvannak férjeikkel elégedve. Én azt hiszem ha a civilisatio igy culminál mint a­hogy megkezdte, csak halálunk előtt négy, öt szóval nőszülünk meg.“ Gabu Gabi megállitatá a lovakat. ,Engedjenek meg hogy kissé hátráltatom önöket, de le kell kevéske időre szállanom, s néhány perczig fel s alá sétálnom, azaz átkozott természetem van, hogy a­mint kissé erősebben megrázatom, azonnal szaggatásokat érzek inaimban/ Leszállottunk. A költő rendületlenül maradt, trónnal jegyzéseket tett tárczájában. Én szivarra gyújtottam, s örömmel legeltetem sze­meimet a messze kékellő erdőségeken, ée a közel zöldellő rónák virágos szőnyegén. „Látja ön azt a zöld halmot. Ott nyugszik Pe­triás ?“ ,Ki volt az a Petriás „Petriás egy jámbor, emberszerető asztalosmester volt, szinte két éve hogy golyóval véget vetett ke­serű életének.“ A Borzasztó i­s mi késztette ezen rendkívüli lépésre: „Ha igazán felgondoljuk, a legmindennapibb, a legegyszerűbb tény. Felesége hűségtelensége.“ Gabu rám meresztő szemeit, de egy szót sem szó­lott. Kevéssel azután elfoglaltuk a hintóban helyein­ket, s tovább haladunk, mintegy negyedórás erősebb hajtás után, csakhamar elértük antecedenseinket. Folytatjuk. KLC.

Next