Pesti Napló, 1852. január (3. évfolyam, 544–569. szám)
1852-01-31 / 569. szám
1852- harmadik évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Évnegyedre 5 f. — k. p. Félévre 10 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a számonkinti eladás is megszűnt. 560 Pesten: Egy hónapra 1 ft 30 Ur p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre 8 „ — „ „ Egyes szám . . 4 „ ,,PESTI NAPÚ. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyelt tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, Dri utcza Lakért ház 8. Szerkesztési iroda: Úri utcza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik. Szombat, jan. 31-én. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 p. kr.jával számittatik. A beigtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkezte-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap , délesti órákban. Előfizetés a A „Pesti stnapló4”-ra úgy vidéken mint Budapesten új előfizetést nyitunk két hónapra: u. m. február 1. kezdve mártius végéig. Vidékre postán küldve . . . . 3 ft 20 kr p. p. Budapesten házhozhordással . . . 2 ft 40 kr p. p. Lapunk béltartalmát olvasóink ismerik. A szerkesztőség mindent el fog követni e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Az előfizetési leveleket bérmentesítetni kérjük. 323. A január hónapi folyamból teljesszámú példányokkal még folyvást szolgálhatunk. EMICH GUSZTÁV kiadó. TARTALOM: Telegraf! tudósítások. A franczia államtanács szervezeti törvénye. Bécs. (A kir. költségvetés. Brentano. Napoleon L. politikája. Vámértekezlet.) Lapszemle. Fővárosi élet. Vidéki élet. Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Francziaország. (Morny kilépésének okai. Az államminisztérium szervezete. Casablanca, Persigny, Abatucci jellemrajza. Vegyesek.) Nagybritannia. (London: Az Orleans család javainak elkobzása iránti rendeletek benyomása. Lakomák és látogatások.) Németország. (Heidelberg: polgármesterei választások. Rotteck szobra. München. Berlin : kamarai tárgyalások.) Olaszország. (Turin.) Belgium. (Brüsszel.) Dánia. (Kopenhága.) Helvetia. (Lausane.) Legújabb posta. (Páris. London.) Egyházi s nevelési ügyek. Vegyesek. (Nemzeti színház. — Börze. — Dunavízállás.) Műtár. (Egy házasság a kis világban. Lauka Gusztávtól.) Budapest, jan. 31-én TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Páris, jan. 28. — A ,,Comtitutionnel“ azon hírt, miszerint az Orleansház javai ellen hozott rendszabályok a senatus és törvényhozás elé fognának terjesztetni, alaptalannak nyilatkoztatja. Turin, jan. 29. — A sajtótörvényi bizottmány ma adja be jelentését a képviselő kamarának. Úgy hiszik , hogy az egész miniszteri törvényjavaslat el fog vettetni; mindazáltal a kormány egy új törvényjavaslat beadására szólítatnék föl, hogy az esküttszékekre vonatkozó törvény tökéletlenségei elmellőztessenek, s a bírák terjedtebb jogokkal ruháztassanak föl. Pest, jan. 31. A jan. 27-diki Moniteurben közzétételeit a francziaországi államtanács szervezeti törvénye. A kinevezések is nagyobbára megtörténtek; 50 tanácsos közül, kikből e testület álland, csak 10 nincs kinevezve. E szervezeti törvény lényeges határozatai következők : 1. czikk. Az államtanács egybealkotása. 1 czikk. Az államtanács törvényjavaslatokat szerkeszt a köztársasági elnök igazgatása alatt, s gondoskodik ezeknek vitatásáról a törvényhozó test előtt. A törvényvagy szabályzati határozatok által vizsgálat végett hozzá utalt tárgyakat, peres igazgatási ügyeket, s az igazgatási s bírói hatóságok közötti illetőségi egybeütközéseket illető rendeleteket javaslatba hozza. Véleménye igazgatási ügyeket illető minden szabályrendeletek iránt meghallgatandó, ítél a belső rendőrség ügyeiben oly hivatalnokokat illetőleg, kiknek cselekményei az elnök által hozzá utaltatnak. Végre véleményt ad, mindazon kérdések fölött, melylyek az elnök vagy a miniszterek által elébe terjesztetnek. 2. czikk. Az államtanács áll: 1. Egy a köztársasági elnök által kinevezettek alelnökből, 2.40-50 rendes államtanácsosból; 3. olyan rendes tanácsosokból , kik nincsenek a különböző osztályokba beosztva , s kiknek száma 15-öt nem haladhat meg; 4. rendkívüli tanácsosokból; ezeknek száma legfölebb 20 lehet; 5. 40 maitres de requétes-ből, két osztályban , egyegyben 20 ; 6. 40 auditorból, két osztályban , mindenikben 20. Van egy titkárja maitre de requétesi ranggal. 3. czikk. A miniszterek az államtanácsban ülés és szavazattal bírnak. 4. czikk. A köztársaság elnöke nevezi ki s bocsátja el az államtanács tagjait. 5. czikk. Az államtanácsban a köztársaság elnöke, vagy távollétében az államtanácsi alelnök elnököl. Ugyanez tetszése szerint elnökölhet a különböző igazgatási osztályokban , s a peres ügyek fölötti tanácskozásoknál. 6. czikk. A rendes államtanácsosok s maitre derequétesek sem senatorok, sem a törvényhozó testben követek nem lehetnek, hivatalkodásuk minden egyéb fizetéses közhivatalkodással egybeférhetlen. Azonban a szárazi - tengeri hadsereg tábornokai lehetnek államtanácsosok. 7. czikk. Az osztályokba nem sorozott rendes államtanácsosok magas hivatalokban álló személyek közül neveztetnek ki. Részt vesznek az államtanács teljes ülései tanácskozásaiban , s azokban szavazattal bírnak. Mint államtanácsosok , sem fizetést, sem kárpótlást nem kapnak. 8. czikk. A köztársasági elnök rendkívüli államtanácsosi czimmal fölruházhat oly rendes államtanácsosokat , kik e hivatalt többé nem viselik. 9. czikk. A rendkívüli államtanácsosok ülés- és szavazattal bírnak a teljes ülésekben, melyekre a köztársasági elnök különös parancsa által hivatnak. II. czim. Ügyrendtartás. 10. czim. Az államtanács 6 osztályra oszlik: a) Törvényhozási, igazságkiszolgáltatási s külügyek; b) peres ügyek; c) belügyek , vallás- és közoktatási ügyek ; d) közmunkák , kereskedés- és földművelés ügyei; e) had- és tengerészeti ügyek; f) pénzügyek. E fölosztás a végrehajtó hatalom rendelete által megváltoztatható. 11. czikk: Minden osztályban egy a köztársasági elnök által e végre kinevezett államtanácsos elnököl. A 12—14. czikk semmi egyéb nevezetest nem foglal magában azon kivül, hogy határozatok csak, a minisztereket nem számítva, 20 szavazatképes tag jelenlétében hozathatnak; szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata döntő. 15. czikk. A köztársasági elnök kijelöl 3 államtanácsost, kik a senatus nagy törvényhozó test elébe terjesztendő minden törvényjavaslat vitatását vigyék. A következő czikkek csaknem kizárólag a peres ügyekbeni eljárással foglalkoznak. Végül az államtanács tagjai fizetése következőleg állapíttatik meg: Az államtanács alelnöke 80,000 fr; osztályelnökök 35,000 fr.; államtanácsosok 25,000 fr.; első osztályú maitres de requêtes 10,000 fr.; másodosztályuak 6000 fr. első osztályú auditorok 2000 fr.; a másodosztályuak nem kapnak fizetést; az államtanács titkára 15,000 fr. E rendelet, Casablanca államminiszter által ellenjegyezve, jan. 25-től kel. Következnek a kinevezések : Barocke volt miniszter, alelnök; Maillard volt államtanácsos, peresügyek,Roucher, volt miniszter, törvényhozási,igazságkiszolgáltatási,s külügyek; Delangle volt főállamügyész, belügy, vallás és közoktatási ügyek; Parieu volt miniszter, pénzügyek ; Magne volt miniszter, közmunka, kereskedés és földmivelési ügyek; Leblanc aladmiral, had- és tengerészeti ügyek osztályának főnöke. Államtanácsosokká neveztettek ki: Allard tábornok; Barbaroux volt képviselő; Barrot Ferdinand volt miniszter; Quentin Bauchart volt képviselő; Boinvilliers volt képviselő; Bonjean volt miniszter, főügyvéd a cassatio széknél; Boudet volt államtanácsos ; Boulatignier , Boulay (de la Meurthe) volt államtanácsosok; Carlier volt párisi rendőrfőnök ; Charlemagne volt képviselő; Michel Chevalier a franczia akadémia tagja; Conti a büntető s kegyelmi ügyek igazgatója az igazságügyi minisztériumban ; Cornadet volt államtanácsi maitre de requêtes ; Cuvier volt államtanácsos ; Dariste, Denjoy, Flandin, Fremy volt képviselők; Giraud volt miniszter; Godelle volt képviselő; Hermann volt államtanácsos; Janvier hasonlókép; Armand r/ február—martiusi folyamára. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. EGY HÁZASSÁG A KIS VILÁGBAN, .és provincialis rendezvouses. 1843-iki julius 16-kán az e . . . i uradalmi kastélyból három négy négy lovas hintó robogott ki, magasra verve a port, mely az utakat közel négy ujnyira fedé. Az első, legizletebb hintóban Zsombékné asszony ült egyetlen leányával Gundával, és Humeri Gerő uradalmi írnok. A második hintót a Zsombék családnak egy közel rokona bitorolta Csere Pali, ki csak azért járt E . . .-be, hogy magát kiélvezhesse , azaz érthetőbben: mindennap tele ihassa, és ehesse. A harmadik hintóban, mely azonban vénebb volt csaknem magánál az uradalmi kastélynál, hárman koptatták az ülést, Gabu Gabi az uradalmi kulcsár, s egyszersmind boldog vőlegény, Nárczis Nárczis költő, ki mint a potyka a csalétek nyomán a horogon , úgy akadt föl a jó koszt miatt E . .. ben, műutazásai közepette; s én, ki akkor időben még proletarius lévén keveset gondoltam a világgal, s talán épen azért igen szeretetreméltónak találtatám. Midőn a faluból kiindultunk négyet ütött a kulcsár, s boldog vőlegény óramonstruma; — ezen diára igen büszke volt Gaby, s szokása volt azt minden félórában legalább kétszer petyegtetni, mi nekem igen sok mulatságot csinált, a költőt azonban mennyálmaiban háborgatta. Az előttünk haladó hintókban utazókról csakannyit tudtunk, hogy ben ülnek, a léteinek marqulitabb jeleit egyikök sem nyilvánította hosszasabb ideig — de mi, kik saját bárkánkkal tökéletesen elégedettek valánk, nem is sokat gondoltunk az antecedenssekkel. asszonyhozatal volt, kivel másnap reggeli órákban T . . ben kellett vala a kulcsárnak megesküdni. Utunk gesztenyés fasor között vezetett, illatos légkörben haladtunk, madárdal, s bogárdöngécselés kíséretében, költői árnyékban. A költő lelke világába vonta magát, s csak néha tett egy-egy virágos megjegyzést . Gabu jobbára jövőjéről beszélt; én életmaximáimat sondiroztam. ,Nemde ismeri ön nőmet, azaz recitus leendő nőmet ?” a kérdés engem illetett. „Volt hozzá szerencsém Sz ... én a vásári bálban — felséges mazurtánczos, s maradandó becsű életei vannak/ Gabunak tetszett megjegyzésem, igen sokat adott ítéletemre, s véleményemre, minthogy nemrégibe kerültem le Pestről, s szűk inexpressiblét, s hosszú struplit hordtam, izléspropagandám jelentős agiának örült. ,Biztosan hiszem, boldog leendek vele!‘ „A hit égi malaszt! A ki hiszen, az üdvözül — ezt mondja Sz. Pál is’ ,Szépnek is elég szép !‘ ,,Az ízlés különbféle, én e tekintetben különcz vagyok , nekem p. o. nárczis orrnak tetszenek. A költő felém forditá ábrándos szemeit. — Rólam méltóztatott emlékezni ?! — „Engedelmet — nem, ízlésről volt szó, s az orrokról.“ — Ah Chamisso! — ismét elfordult e világtól, s ideáljai közé rohant. ,Mit gondol ön, nem hány éves ? !‘ „Legfeljebb húsz !“ , Tizenkilencz, és kilencz hónapos/ „Három hónap a különbség, Bagatelle!“ ,Barátom három hónap egy leánynál óriás különbség/ ,,Olyan országban megengedem, hol hamar élnek a leányok, p. o. Oroszországban, hol a leány 12 éves korában már virágzik, 13—14 éves korában pedig már gyümölcsöt is hoz; de nálunk lássa Kulcsár úr, még a 16 éves leányok is többnyire éretlenek. — Tizenhat éve ez a szerelem éve, az önzéstelen érzések kora, azontúl beáll a speculatio, s a poesis Ifjú szép vala Bianka Bámuló Florenczia. Csak tizenhat évben jára Hát ekkor ki nem szeret stb. . . . Mind ki nagyot és szépet mondott. Nárczis Nárczis egy hosszú sóhaj után ismét ábrándjaiba sülyedt. ,Engedjen meg költő úr, de ezen állítást kereken tagadom. Rosa, az én egyetlen Rosám 19 éves és 9 hónapos, de meg mernék rá esküdni, hogy önzéstelenül szeret, minden számítás, és érdek nélkül; hozzám a legnemesebb érzés köti, kiválólag személyemet szereti, s találjon bármi vész, ő egy perczig sem fog velem hidegséget éreztetni. A költő nem felelt, mit ő egyszer másszor kimondott ; meggyőződésből mondta ki, s alapelveiből a világ valamennyi kulcsárja sem bírta volna kiforgatnia. ,Mihelyest nemet hazaviszem, valamivel ismét élénkebb az E***i társasélet, Rosa olvasott leány, egészséges kedélye van, és szeret időzni. „Igazán örvendenünk lehet, e nagy nyereség leend reánk nézve, kik kiválólag csak nők körében szeretünk időzni, én előlegesen is fölkrem Gabu urat, hogy gyakori látogatásomon meg ne ütközzék , de hiába, már nekem természetem, ahogy a szép virágokat fölkeresem , ha mindjárt hétfejű sárkányok őrzik is. „Pahi! nem vagyok én Bimbasa, azok szokták feleségeiket és szeretőiket félteni, ön engem szinte megsértett e nyilatkozatával. Én, és szerelemféltő! annak örülendek, ha mentül gyakrabban látogatják meg német szeretett barátaim, sőt ilyetén szivességet követelendek tőlük! „Vederem”. Vájjon mikor leend hozzám is oly közel a boldogság. Sohasem hittem, hogy, Kulcsár úr sorsát irigyeljem, de most megadom magamat. ,Barátom már tíz éve, hogy e nagy lépéshez egyengetem inaimat. De mind hiába. .. akadt volna akármennyi, de tele hibákkal, ily tökély mint Rosa, megérdemelt 10 évi készületeket. Marna Terézzel már úl hozzám, mert pár force nő óhajt lenni, visszaadtam a jegygyűrűt. „Többektől hallottam, hogy a szép Teréz, nagyon őszinte volt mindenki ellenében, ő pedig a mostani világban szarvashiba. Ha merem kérdeni, hány éves Kulcsár úr ?“ .Negyvenegy leszek július 20-án. A legszebb kor!4 „Árva és Zólyom vármegyében, hol az emberek száz évig élnek. Olaszországban, különösen Lombardiában, hatvan évvel házasodik legtöbb ember, s a nők igen igen megvannak férjeikkel elégedve. Én azt hiszem ha a civilisatio igy culminál mint ahogy megkezdte, csak halálunk előtt négy, öt szóval nőszülünk meg.“ Gabu Gabi megállitatá a lovakat. ,Engedjenek meg hogy kissé hátráltatom önöket, de le kell kevéske időre szállanom, s néhány perczig fel s alá sétálnom, azaz átkozott természetem van, hogy amint kissé erősebben megrázatom, azonnal szaggatásokat érzek inaimban/ Leszállottunk. A költő rendületlenül maradt, trónnal jegyzéseket tett tárczájában. Én szivarra gyújtottam, s örömmel legeltetem szemeimet a messze kékellő erdőségeken, ée a közel zöldellő rónák virágos szőnyegén. „Látja ön azt a zöld halmot. Ott nyugszik Petriás ?“ ,Ki volt az a Petriás „Petriás egy jámbor, emberszerető asztalosmester volt, szinte két éve hogy golyóval véget vetett keserű életének.“ A Borzasztó is mi késztette ezen rendkívüli lépésre: „Ha igazán felgondoljuk, a legmindennapibb, a legegyszerűbb tény. Felesége hűségtelensége.“ Gabu rám meresztő szemeit, de egy szót sem szólott. Kevéssel azután elfoglaltuk a hintóban helyeinket, s tovább haladunk, mintegy negyedórás erősebb hajtás után, csakhamar elértük antecedenseinket. Folytatjuk. KLC.