Pesti Napló, 1852. május (3. évfolyam, 644–667. szám)

1852-05-04 / 646. szám

séges pénzösszegeket, és nincs e részben oly vi­szonyra korlátolva, melyből könnyen az államra nézve teljességgel nem hasznos ,,pénz-feudalismus ” fejlődhetnek ki. Ezért lehetlen jótékony eredményű­nek nem tekintenie oly rendszabályt, mely az iparo­soknak az álladalomban fontos hivatással biró nagy osztályát lassankint önerejére, utalja, és fenállása­, működése­, és virágzása, föltételeinek önmagábóli ki­­fejlesztésére ébreszti. Az Ost-Deutsche Rostnak Alexandriábal a tanzi­­matkérdés megoldása iránt Egyptusban, következőket imák, mint oly híreket, melyek ottan valók gyanánt nagyon el vannak terjedve . Az alkirály elfogadja a tanzimatot, de a portától viszont azon engedményt nyert, hogy alattvalóira még hét éven át szabhasson ütleg- és halálbüntetéseket, s önkénytesen kívánhas­son polgári s katonai robotokat. Ellenben az alkirály évenként 150,000 erszény , azaz 375,000 tallérral több adót fog fizetni. A vasútépítést illetőleg, Abbas basa Fuad effendi azon megjegyzésére , hogy a ma­gas porta fél, miszerint a költséges s majdan nem eléggé jövedelmező vasúti munkák miatt az adót nem fogja a portának fizetni bírni, felelte , hogy a híres nílusi vízépítmények Cairo alatt sokkal többe kerül­tek , mint mennyire a vasútépítési költségek vannak számítva, az adó mégis pontosan fizettetett. Fenmarad még kiegyenlítendő a Mehemed Ali öröksége iránti vita, mely azonban maga családi ügy, s nem bír po­litikai jellemmel, így oldatott volna meg a fenyegető egyptomi kérdés. A Wanderer nem rajnaszövetségi vágyakról, ha­nem rajnaszövetségi aggodalmakról kíván szólni, melynek a közép­német államok magatartása követ­keztében Berlinben merültek volna fel, s ottan né­mely lapok által terjesztetnek. A nevezett lap véle­ménye oda megy ki, hogy hajlandó hinni, miszerint a közép­német államok lehető legnagyobb önállóságra törekednek, s ha meg kell lenni, inkább történjék ez, mintsem déli Németország egészen éjszaki Németor­szág hatalmába essék. De nem hiszi, hogy a közép­német államok nagyobb önállóságukat franczia pro­­tectorátustóli függésben akarnák keresni. Ausztria sohasem szorította annyira ezen államokat, mint Po­roszország az uniós törekvések idejében. Lehetséges, hogy Stuttgart-, München- , Kassel-, Drezdában oda jutottak volna , miszerint a franczia protectoratusnak elsőséget adtak volna az éjszaki németországi fölött- De azt hiszi az idézett lap, hogy Páris és Bécs között a mérleg keletre a rokontörzsű­ birodalom felé fog bil­lenni, nem pedig Páris, a franczia préfecturai igazga­tás középponti helye felé.­ Az Oest. Cor. Írja : Azon tetemes többség , mely­­lyel az angol alsóházban a militiai törvényjavaslat második felolvasása elhatároztatott, arra mutat, hogy a még kevéssel ezelőtt különbféle izgalmaktól hevült közvéleményben kedvező fordulás történt. A heves gabonatörvény elleni és szabadkereskedelmi buzga­lom kissé csilapult. A Derby-minisztérium rendszeres ellenzői is egy kissé szorultságba kezdenek, lőni, látva, hogy nem repíthetik légbe egy-két nagyhangú inter­­pellációval, mint eleinte reménylek. Szerencséltetjük az angol kabinetet, hogy e nehézségek színnjeit kitar­tás és ügyesség által ki tudta kerülni. Megjegyzésre méltó, hogy a militia kérdésének megoldása az utóbbi időben nem vált sürgetőbbé, mintsem vala akkor, midőn a kormány által először előterjesztetett. A­nélkül, hogy az egész nemzet élet­kérdésének vagy becsületbeli ügyének jellemét öltötte volna fel, a legkülönbözőbb pártszínezetű felfogás tárgya maradt. Ha tehát a kormány e kérdésben oly kitűnő s­ikert nyert, ez bizonyára belső megszilárdu­lását s gyarapodó erejét tanúsítja. Különösen örvendetes volt annak híre, hogy a pee­­liták, e tiszteletreméltó s mérsékelt elveket követő párt, ezen esetben a minisztériummal szavaztak. E férfiak, eredetileg a conservativ párthoz tartozók, nem sokáig habozhattak azon választásban, mely oldalra forduljanak, s úgy látszik, hogy most már a minisz­térium jövendőbeli kereskedelmi politikája iránt is meg vannak nyugodva. FŐVÁROSI ÉLET. — Múlt hónap 27-én volt szerencsés a pesti kir. egyetem ideigl. akad. senatusa Hildegard főherczeg­­asszony ő cs. k. fenségénél bemutattatni. Az intézet nagyságos rectora Virozsil Antal k. tanácsos úr tol­­mácsolá rövid beszédben az egyetem örömérzelmeit ő fenségének szerencsés megérkezte fölött, megem­lítvén többek közt, mennyire örvendenek a jelenle­vők e hódolatot tehetni azon fenséges uralkodó ház­­b­eli herczegasszonynak, melynek már nyolczszáz év előtt Magyarország első apostoli királynéját, tehát a keresztyénség első csiráit, a mivelődés, civilisatio s humanitás áldásait köszönő stb. ő cs. k. Füge le­ereszkedő nyájassággal fogadta e nyilatkozatot; be­­mutattatá az akad.­senatus tagjait; barátságos sza­vakat intézett hozzájok, többeknek személyes viszo­nyai, valamint az egyetemhez tartozó nyilvános in­tézete állapota felől tudakozódott s végre mindnyá­­jokat közönségesen, valamint az egyetemet is magas hajlandóságáról biztosítva bocsáta el a jelenvol­takat. , (P- Z.) — Cs. kir. főherczegnő Hildegard , cs. Fensége udvari környezete kíséretében máj.­­ délutáni egy óra tájban a nemzeti muzeum nagy csarnokában rendezett virág s kertitermény-kiállitást magas látogatásával megtisztelvén , a világkiállitási bizottmány s annak elnöke nemzeti múzeumi igazgató Kubinyi Ágoston ur által a muzeum középső kapujában fogadtatott, s fölvezettetvén a csarnokba, a kiállítási tárgyakat egyenkint megszemlélte, a külön asztaloknál levő tulajdonosok s kertészekkel nyájasan beszélgetett , minden tárgy iránt felvilágosítást kért és fo­gadott. A kiállítás egyltalában, de különösen a virágok osztálya Ő és. fensége teljes megelé­­gülését nyerte meg. Erre valamint éljenekkel fogadtatott e csarnokban, úgy hasonló tisztelő üdvöz­lésekkel elválván a kiállítástól, a múzeum képcsar­nokát látogatta meg, holott szintén különös megelé­­gülését nyilvánitá a nemzeti gyűjtemény iránt, több kitűnő festményről műértő ítélettel szólt, s mintegy másfél órai itt mulatása után kíséretével együtt el­távozott. — Albert főherczeg , cs. Fensége kormányzó Urunk , tegnap u. m. szombaton máj.­1-én estre a délkeleti vaspályán külön­vonattal Bécsbe el­utazott. M. H. — Weisz Kornélia és Sarolta testvérek hang­versenye vasárnap délután 4 órakor tartatott Európa vendéglő teremében. A nélkül, hogy hosszasan akar­nánk beszélni az egészről, azt mindenesetre főleg és először említendőnek tartjuk, hogy a közönség meg­lepőig nagy számmal jelent meg, mi a különféle hang­versenyeknek ily bőven termő idejében csakugyan nevezetes körülmény. Mondhatni, hogy a teremben minden hely el volt foglalva. A programoi egyes részeit csaknem általában kielégítőig hajták végre az illetők. Mindjárt a nyitány, melyet négy kézre, a versenyzőtök adtak elő, tanúságot ten a­ játszók végrehajtási ügyességéről. A zongora­darabok kö­zött kiváló tetszésben részesült a Danse des Fées Jaelltől és Mazurka de Salon Eckhardtól előadva Weisz Sarolta k. által. A közönség, mely ez alka­lommal kitűnő ismételtetési kedvében volt, nem akart szűnni tapsaival, míg a kisasszony a ,,Mazurkát“ még egyszer el nem játszá. A Dosnayné asszony ál­tal játszott darabok : Thalberg „Ábrándja“ és Kalk­­brenner „Morceau de Concert“-je szinte sok technikai ügyességgel valónak végrehajtva. Wieser J. kisassz. és Lengyel úr magyar nótákat daloltak; a hangver­senynek azonban fénypontját Singer úr hegedűjátéka tette, ki Gottermannak „Les adieux morceau de Salon“ darabját adta elő. Tiszta, érzelemteljes volt minden vonása. Közkívánatra ismételni szíveskedett. Az egész jó darab ideig húzódott, végre azonban mégis véget ért. — Egy bécsi lapban olvassuk, hogy mivel a ré­­szenkinti portékaszállítás megszüntetése a délkeleti vaspálya-vonalon főig portékalakhelyek nemléte miatt történt, e végett a közlekedési főigazgatóság megbízása folytán, a pesti pályaudvaron egy nagy lakhely fog nemsokára építtetni.­­ A császár­fürdő tegnap előtt a mód nélkül kel­lemetlen időjárás miatt, szinte kénytelen volt az előre tervezett különféle megnyitási vagy májusi mulatságokat elhagyni. A hajó nem harsány zenével repite oda a vendégeket délutáni három órakor, sőt vendéget mondhatni nem is szállított; a fürdő ud­varán nem muzsikálhattak a Patikárusok, és az is­meretes kertben nem tartathatott meg az ismeretes reunio, már csak azért sem , hogy sem zenebanda, sem hallgató és vigadó közönség nem jelent meg. Sic fata tuire, azaz: így tette be május az ajtót. Csupán Haydn nagyszerű miséje adatott elő több műkedvelő hölgy és műkedvelő férfiú által a fürdő melletti kápolnában. Imádkozásnak volt ideje , nem vigalomnak, valamint hogy az egész fürdőben alig is volt látható egynéhány látogató, kivévén azokat, kik amaz egyházi buzgóságban résztvettek. Annál szá­mosabb vendégsereg keresett aztán este­felé me­nedéket a vendéglőkben. Sörhöz, borhoz láttak még az asszonyok is. Május megérkeztét alig jelente ittamott kapuk és ablakok felett egykét oda tűzött árva galy.­­ A Keglevich-féle sorsjegyek félévenkénti nyil­vános húzása múlt szombaton délután 4 órakor ment végbe a vármegyeháznál; a főnyertes számok követ­kezők : 17,146 szám nyert 10 ezer p.ftot; 65,652 szám nyert 1500 p.ftot; 5697 szám nyert 1500 pftot; 35,458 szert öt­száz p.ftot.­­ A volt hajóhíd irányában a budai Dunaparton korlátokkal ellátott kis liget van ültetve apró fákból. E fölfrisülési hely majd nemsokára hűvös árnyékkal kínálkozik az arra járó közönségnek, míg a pesti Dunapart egész hosszában nem bír felmutatni egy élő fát, egy bokrot , egy árnyékos helyecskét. E liget egyszersmind el van már látva egy csinos kis fagylal­tával is, melynek bizonyosan jó alkalmul szolgál az, hogy a Pest és a­ Buda közt forduló gőzösről, köze­lében szállnak ki a Budára szándékozók. Megjegy­zést érdemel, hogy e hely mellett fekvő nagy ven­déglő még most is „vendéglő a hídnál“, holott közelé­ben a hídnak már nyoma sincsen.­­ Az első virág és kerti termény kiállítást, mely tegnap előtt nyittatott meg, s mainap már bezáratik, folyvást nagyszámú közönség látogatta. Bár nem ve­zetett is az még most oly nagyszerű eredményekre, minőket a megkezdett jó intézkedéstől később várni lehet, okvetetlen szép tanúsága ez a fővárosban s közelében szorgalommal folytatott kertészkedésnek. A kiállított virágcsoportok száma nem igen nagy , de feltűnőleg változatos s közöttük itt ott gyönyörű, sőt mondhatni ritka példányokkal találkozunk. S az a szinkülönbség, mely ugyanazon virágcsoportnál száz meg száz­féle árnyéklatban váltakozik, nem egy he­lyen vonja magára figyelmünket. A rózsák számtalan faja, caméliák, azaleák és cinerár­ák különböző színti­s teljességű példányai kedves látmányul szolgálnak e kiállítás látogatóinak. Egy ritka szépségű Phlox, melyet Kerekes Ignácz pesti kertész külde be, vala­mint az általa kiállított s jutalmat nyert rózsák; továbbá a Pecz Ármin ludoviceumi országos kertész által kiállított „csoportozat a földön, s a bőségszaru virágokból“ összefűzve , mely szinte jutalmat nyert; a cactusok, rhododendronok, valamint több meleg­­égalji növények stb. kitűnő tárgyai a szemlélő fi­gyelmének. A gyümölcs és főzelék osztályában az alkalommal is legnagyobb s legváltozatosb mennyi­ségben vannak kiállítva a különböző almafajok.­­ Vannak igen szép ugorka, retek és szamócza pe­dá­­nyok, s gyönyörű ép szőlőfürtők Egerből Joe Janosné asszonytól. A kerti eszközök leggyérebben vannak képviselve. Óhajtandó, hogy a megkezdett ösvényen mind több s több részvét ébresztessék hazai kertésze­tünk s minden ily kiállítási alkalom maradandó nyo­mokat hagyjon maga után a gazdászat különböző ágaival foglalkozó hazánkfiainak előre törekvésében!­­ _ Némely lapok emlegetik, hogy egy második Duna gőzhajózási társaság fogna felállíttatni. Mint hitelt érdemlő forrásokból tudni­ akarják , bizonyos bécsi kereskedői firma alatt tetettek is lépések e czélra, de melyek egészen eredmény nélkül marad­tak , mivel a mostani Duna gőzhajózási társaságnak szabadalma szerint kizárólagos joga van a Duna, Tisza és Száva folyók gőzhajózására, s a társaság el­járása eddig panaszokra, kifogásra okot nem szol­gáltatott. VIDÉKI ÉLET. Szombathely , ápril 28. A ritka közlésérti mentegetődzés helyett egész me­gyénkből alakított hírfüzérrel szolgálok nem tekintve azokra, kik levelezőknek a jelen viszonyok közti nehézségit méltányolni nem akarván, kielégíthet­­lenek. Utolsó találkozásunk óta következőket tartjuk köz­lendőknek : Az ujonczozási ügy—megyei illetmény 916 — még múlt hóban befejeztetett, s a beálltak e hó elején rendeltetések helyére el is kísértettek. Múlt hó végén Gudriansky ur tábornok és Sopron katonai kerület parancsnoka, Szombathely­ és Kősze­gen keresztül mentekor, az előbbi helyen a templom­­bani példás megjelenése után legott a papnöveldébe tért,több közhivatalnok s az itteni állomásozó lovag­ezredes kíséretében az összesereglett növendékséghez a papi elöljáróság jelenlétében igen megragadó s nyomatékos beszédben előadta a papnak nagyszerű s dicső hivatását; ennek betöltésére serkente az illető­ket figyelmeztetőleg , miszerint a katonai hatósággal vállvetve igyekezzenek a főrend meggyökerezése s állandó fenmaradása végett közremunkálni. Ily tar­talm­u oktatást adott az utóbbi helyen a K. esperes, evang. lelkészek s a benedek r. köztanodai igazgató urak előtt is. A szombathelyi Dalárda nagy szünete után e hó 1-jén a megye főteremében igen jól sikerült műelő­adásával szerző érdekes élvezetet a nem nagy rész­­vétű közönségnek­­. Szegedy Sándor úr, mint az egylet életerejének egyik főtényezője, általános mél­­tánylat és köztetszés jeléül legőszintébb tapsviharok­kal tiszteltetvén meg. Ikervárott több ideje áll az árverezés. E rendsze­res birtokot a hozzátartozó majorságokkal együtt 6 évre gróf Zichy János vette fel évenkinti 14,000 bér mellett. A betáblázott rendes tartozásoknak rég el­akadt száztalijának fizetése hír szerint jövő hóval meg fog kezdetni. Bár későn, de nem lehet nem tudatnunk, miként a kérlelk­etlen halál két közkedve­sség és hő tisztelet­ben állott asszonysággal fogyasztá a tiszteletreméltók sorát. Névszerinti. Zarka Pálné született Niczky Jo­sefa asszonyság f. h. 4-kén éltének 73-dik évében rövid betegeskedés után szélhű­désben; báró Meznil Nép. Jánosné a nagyatádi Czindery Etelka hosszas szenvedése után ugyan e hó 10-kén éltének 59-dik évében hagyák el e múlandóságot. Mindkettő az ál­talános részvét és tisztelet ösztönözte legnagyobb kiséret mellett a közös si­kerb­e helyeztetett. Örök béke- és áldásban pihenjenek ! A korán mutatkozott kikelet gyönyöreit igazán mondva csak a hó 26-ka óta lehet biztosan élvezni. Az egész m.­hó száraz volt, tehát minőt a régi gaz­dák igényelnek. S e jelen 25-dikig bezárólag tél kö­zépre is beillet volna az iszonyú csipős szelek mér­gét s fagytartósságát tekintve. Mégis zsarolt mindent, a rozsot igen sok helyen felszántogatván, másutt árpát vetettek hegyibe. A búza, tekintve a lefolyt idő zordonságát, némely helyen kielégítő. — Réteink e perczeg semmi kedvező termés reményére nem jogo­­sítnak bennünket. A takarékosságot csak szükség idején ismerők körmeiket kezdik rágni, de mind­ez vékony tartásul szerzett az éhes seregnek. Juhásza­­tunkat ritka veszteség érte; többeknél alig van ja az őszi állománynak. Istennek különös áldása, hogy gyümölcsöseink, kivéve a kajszint, s itt ott koravirágzásu mondolát, ez ideig, daczára a legroszabb időjáratnak épségben ál­lanak. Régi közmondánk: „Nincs kár haszon nél­kül“ valósuland. A tartósan uralgott aprili hideg szelek a kikelt hernyókat nagyrészt meggyérítették. Tisztelet, becsület a vasi értelmiségnek, több helyen letisztogatták a hernyófészkeket, kitűnő ügyelettel lévén a gyűrűpeték összeszedésére is. — Ez idén reményünk van , hogy ama kártékony falánk faj nem egy könnyen tárulandja le az erdőket és gyümöl­csöseinket. E hó 20-kán tűzetett föl Pinkafőn főt. Yeinhofer József kath. plébános és esperes urnák. Ő szentsége IX-dik Jámbor pápa tanácsosának mellére egész egyházi diszfénynyel főt. Laky Károly apát s párat­lan erélyű káptalani helyettes ő­rsága által a szent Leopold lovag rend keresztje. Ez ünnepély a jelen­­voltak állításaként meglepő volt mindenkire, a köz­öröm sugárzatát olvashatván az áhitatos nép őszinte könyeiből, látván, hogy lelki vezérek, az úr szőleje körül érdemek gyűjtésében őszült derék aggastyán igaz, apostoli buzgalmáért a felséges uralkodónak magas tetszését megnyervén, ama ritka kitüntetésre érdemesítetek. E hó 24-kén rögtön ítélő bíróság határzata nyo­mán II. Gyula ivánczi kanász, másod magával egy bojtár gyerkőczöt farka­ gúzsba helyezvén s vagy 30 sertés eltereléséért kötél által kivégeztetett. A főtettes még szabadon rejtekezik terhelt lelkiismeretével ! Közbörtöneink telvék fegyenczekkel. Ezek közt kitűnő mennyiségben vannak a megye minden részé­ből gabnatolvajlásért behajtott cséplők. Gróf Czirákynak Rumban majorja felgyujtatván , tizenöt ezer pgf. értékű elhamvadt. A mostoha időjárás miatt uzolső hetivásáron követ­kező áron adattak a gabnanemüek, nevezetesen: búza 10 fór. 36 kr. rozs 8 fór. 45 kr. árpa 7 fór. 18 kr. s a zab 5 fór. váltó pénzt s pozsonyi mérőt értve. Szomorú jövőnek megyünk eléje, ha a kegyes ég az eddigi időmenetet tápláló jó meleg esővel fel nem váltandjó. Z y. A Presb. Zrg-ban olvassuk : — A Pozsonymegyében legújabban történt gya­kori gyújtogatások megszüntetésére az eddig életben volt rendes szabályok nem lévén elegendők, a katonai kér­­parancsnok, egyetértésben a két­ főispánsággal, rögtönitélő törvényszéket hirdetett ki Pozsonymegyére és Pozsony város területére, mely a gyujtogatók el­len a törvények szigorával rögtön eljárást követ. Ugyanazon lapnak írják Bécs­ről : — Május 3-ára várják Pécsre Albert főlig ő cs. k. fenségét, s intézkedéseket tenek ünnepélyes foga­dása végett. Rendeztek egy 500 fáklyából álló me­netet, s­ejtve a város kivilágítását.­­ Nemrég a Dunagőzhajózási társaságtól egy bizottmány járt e városban , megvizsgálván a kőszéntelepeket, kime­­ríthetlen gazdagságunknak találta azokat. Hír sze­rint a társaság egy lovas vaspályát szándékozik építetni Pécstől Mohácsig, a kőszén szállítása vé­gett.­­ Az itteni takarékpénztár igen jó állapotnak örvend , most minden 50 p.­ftos részvény után 10 p.­ft osztalék jár. Az intézet naponkint nyer kiterje­désben. A bor és élet ára lefelé száll. A Kolozsv■ lap írja : —­ A kolozsvári rom. kath. székesegyházban ápr. 28-án vidéki cs. kir. parancsnok Charnin tábornok intézkedése következtében gyászmise tartatott a nemrég meghalt herczeg Schwarzenberg miniszter­­elnökért ; ugyanaz tartatott Szebenben is ápril 24-én; ugyanaz tartatott május l-sején a Temesv. Zeitung szerint Temesváron is. A Temesv. Ztg-ban olvassuk : — Oroszország részéről ismét 2205 p.­ft 23 kr gyüjtetett az itteni szerb lakosok és egyház segélé­­sére, s ez összeg a szükséges kiosztás végett a kar­­loviczi patriarchához küldetett, Lieben­ből írják ápril 2-ról: Minthogy biztos forrásból értjük, hogy a magas kormány különös figyelmet fordít az erdélyi selyem­termesztésre , s e tekintetben mielőbb czélszerű in­tézkedéseket teend , aztán éghajlatunk szerint épen most van ideje az eperfa-mag ültetésének, hasznos dolgot hiszünk előmozdítani, ha annak ültetése mód­ját olvasóinkkal közöljük . A magot 48 óráig sós­­vízben kell áztatni, azután finom fövénynyel ele­gyítve , s nedvesen egy fazékba tenni, nedvesített mohával befedni, időnkint megpreszkelni, hogy a mag meg ne száradjon, azután meleg helyre tenni, a­hol 2—3 hét alatt kicsirázik. Mihelyt a sárga csira mutatkozik, a magot fövényestül ritkán el kell hin­teni jól elkészített, és fagyökértől megtisztított kerti ágyba, s egy negyed hüvelyknyi kerti földdel be­takarni, egy deszkával megnyomogatni, leveles ágak­kal betakarni, s minden második nap estve, állott vizzel megöntözni, ha állandóul száraz idő lenne. A vetés néhány nap múlva egyenlően és tömötten ki­kél ; s mihelyt a növény 4 levelet hajt, a leveles ágakat le kell róla venni.“ AUSZTRIA, Bécs, máj. 1. — A belügyminiszter jónak lárt: azon rendeletet bocsátani ki, miszerint a kisegíti hivatalnokoktól ezután eskületétel nem fog követel­­tetni, s a netalán újonnan belépő segédhivatalnokok­­tól egyedül hallgatagságuk fogadása követeltetik. — Ó cs. kir. fensége Zsófia főherczegnő apr 29-dikén 5 és fél órakor olaszországi utjából sze­rencsésen visszaérkezett. Ó cs. kir. fensége Ferenci Károly főherczeg, fenséges nejének, reggeli 10 órakor külön vonattal elébe ment. A pályaudvaron számos polgári s katonai tekintélyek jelentek meg a magas érkezők elfogadására, kik mulatás nélkül a cs. kir udv. palotába szállottak. — A cs. k. ügynöki hivatal, hirszerint, a turin eddigi követségi titoknok Metzburg báróra ruház­­tatott. — A cs. ház minisztere ő excra megengedé, mi szerint a déli szláv történeti és régiségtani társulat azon fontos okiratokat, melyek a déli szláv törté­netre befolyással bírnak, s melyek a cs. kir. házi és állami levéltárban letétetvék, maga számára lemá­soltatja.­­ Az ez idei katonai gyakorlatokat illetőleg, hir­szerint, előlegesen elhatároztatott, hogy minden had­test külön tegye gyakorlatait. A helytartóság szervezeti tanácskozmányai, bizonyos tudósítások nyomán igen gyorsan haladnak előre, s nemsokára be fognak végeztetni. A nagy­szerű előmunkálatok az ügymenetét minden tekin­tetben szerfölött könnyítik. — Azon érdempénzek kiosztása, melyek ausztriai kiállítóknak a londoni általános kiállításon a díjjazó bizottmány részéről odaitéltettek, f. hó 8-kán 12­rakor a cs. kir. ipar- s kereskedelmi miniszté­riumban fognak kiosztatni, mely ünnepélyre az ille­tők ezen minisztérium által meghivattak. Kiknek azonban körülményeik meg nem engednek az ünne­pélyre személyesen megjelenni, azoknak az érdem­­pénz a cs. kir. helytartóság útján fog megküldetni.

Next