Pesti Napló, 1852. július (3. évfolyam, 692–718. szám)
1852-07-22 / 710. szám
1852 harmadik évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTINEK Vidéken : Pesten : Évnegyedre 5 f. — k. p.. Egy hónapra Iut 30 k. p. Évnegyedre 4 — ,. ., ■ 4 „ A havi előfizetés, mint a,... számonkinti eladás is esere megszűnt. Egyes szám A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, Printeza Laifert ház 8. Félévre 10 710 Szerkentési Iroda,Drinteza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől alámittatik minden bérmentellen levél vitsautasittatik. Teljesszámu példányokkal még folyvást szolgálhatunk. Csütörtök, jul. 22-én HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasidós petit-sora 4 kr.jával számittatik. A beiktatást s 10 p.krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajcárjával számíttatik. A fölvételi díj szin te mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkező-hivatalába Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. TARTALOM: Telegrafi tudósítások. Az ausztriai birodalom állambevételei a kiadásai 1851. Bécsi levelek XIX. Vegyes hírek s események. Külföld. (Francziaország. Nagybritannia. Németország. Németalföld. Helvétia. Belgium. Spanyoloszág. Amerika). Legujabb. (Páris. London.) Vegyesek. (Nemzeti színház. — Börze. — Gabonaár, Dunavizállás.) N fitár. (Eger megismertetése vázlatban). Budapest, jul. 22-én. TELEBRA.FI TÜDÍSI JASOKFehértemplom, jul. 17. — (Coronini gr. altábn. cs. kir. katonai és polg. kormányzó, Csorich b. hadügyminiszterhez). Ö cs. k. Ap. Fölsége Albert főlig ő cs. fensége kíséretében ma reggel 6 órakor „Albert“ gőzhajón Zimonyból Pancsovára elutazott. Kara Giorgjevics szerb fejedelem és Harschid belgrádi basa magoknak kikérték azon tiszteletet, hogy ő Felségét Pancsováig kisérhessék, s az elhaladás alatt szemle alá vétetett egy a Száva partján felállított szerb, s a Duna partján egy török zászlóalj, Pancsován fényesen és örömzajjal fogadtatva, Ő Felsége a hatóságokat elfogadni , a közintézeteket s a gyakorlattartó zászlóaljat megszemlélni, s legmagasb megelégedését kifejezvén, útját Pancsováról még délelőtt tovább folytatni méltóztatott. Baziáson és Fehértemplomban a Felsége nagyszerű előkészülettel , örömzajongással fogadtatván, megszemléld a gyakorlattartó zászlóaljat, elfogadá az előkelőket s audientiákat adott. Holnap reggel egyházi diszelgés, azután gőzösön tovább-utazás O-Orsovára. Fehértemplom jul. 17. — (Kempen altba. ő excljához Bécsbe) Ő cs. k. Ap. Fölsége ma regg. 6 órakor indult gőzösön Zimonyból Belgrádnak; a belgrádi vár és város mellett elhaladván a török és szerb helyőrség a parton volt felállítva, a várból üdvlövések történtek, miket Schlick hadigőzös viszonzott. Erre a Felsége útját vizen Pancsova és Baziásra s innét Fehértemplomba folytatta, hova esti 6 órakor a legjobb egészségben megérkezett. Pancsován mulatása alatt, úgy szinte Fehértemplomba érkezésekor Ő Felsége a két, német és ilir, határőrezredtől, valamint a lakosság, papság és hivatalnokoktól leirhatlan örömzajongással fogadtatott, Ő Felsége ott meglátogatta a laktanyákat és templomokat, úgy a többi közintézeteket is. A szerb fejdelem, a belgrádi török basa és Knicanin tábornok több török és szerb tiszttel, kik Ő Felségét Pancsovára kisérték volt, a pancsovai kikötő helynél, miután az ünnepélyességnél mindenütt jelen voltak, bucsútvevőnek. A fehértemplomi útközben Ő Felségét a kikötő helyeken felállított határőrcsapatok és a lakosság taraczklövések és örömkiáltásokkal fogadták, s Szendrő török erősség álgyulövésekkel üdvözlő. Baziáson, a kincstári bányászat székhelyén 15 Felsége maga elé fogadta az összes bányászokat, a katonaságot, s a hivatalnokokat, végre a papságot. Viharos örömkiáltás, valamint a hegyekről számos taraczklövés dicsőrte a megérkezést. Itt Ó Fölsége megszemlélte az obelisk alakban felállított bányaterményeket, hasonlókép a két oszlop alakjában felállított különféle bányászeszközöket. Innét Ó Fölsége útját Fehértemplomba kocsin folytatta. Estve a város fényes kivilágítása. Athen, jul. 13.— Cristophoros Papulaki barát végre elfogatván, „Otto“ gőzösön csendőrök által kisértetve a Pyraeusba érkezett. A vizsgáló biró és államügyész általi több órai kilátás után az athéni fő fogházba vitetett. Két mamota — egy pap és egy világi — mint kire jár, 10,000 drachma jutalomért késznek ajánlkozott , őt rejtőkéből, egy barlangból kicsalni, s ez nekik különféle ámitások által csakugyan sikerült. Hallomás szerint e veszélyes státusfogoly a lepantoi öbölben fekvő Rhion megközelthetlen erősségbe fog záratni. Dardanellák, júl. 11. — A kaimakám parancsára két római, megbotoztatott. A britt consulság és a konstantinápolyi britt követség e miatt erélyesen követelnek elégtételt. Trieszt, jul. 19. — Athénből imént érkezett tudósítás szerint Ottó görög király ő felsége 4 vagy 6 nap múlva Triesztbe utazik s igy f. hő 22—24-ke körül érkezendik ide. Páris, jul. 18. — A herczegelnök Straszburgba megérkezett és lelkesedéssel fogadtatott. London, jul. 17. — A ,,Times“ szerint az eddigi választások eredménye : 59 liberális conservativ, 249 liberális és 209 miniszteri. A „Magyar Nirlap“-hoz köv. tartalmú magán távirati sürgöny érkezett . Bécs, júl. 21. — Az Oestr. Correspondenz kinyilatkoztatja, hogy Bismark küldetésének czélja csupán a barátságos szomszédi viszonyok megőrzése volt, de a vámkérdéssel semmi összeköttetésben nem állt. A porosz részéről már elfogadottaknak mondott praelimináriákról és pontozatokról szóló hírek, mind a légből kapottak. A vámegyesülési kérdés még nincs kiegyenlítve. Ausztria ragaszkodik a maga álláspontjához. Az ausztriai birodalom állodalmi bevételei■ s kiadásainak kimutatása az 18b1-dik évre. Az állodalmi középponti pénztár, az országos fő- és gyűjtő-pénztárak kezelési adataiból szerkesztett előadás az ausztriai birodalomnak az 1851-diki igazgatás évbeli bevételei- s kiadásairól, mely köztudomásra adatik *), következő főbb pontokat foglal magában : I. Állodalmi bevételek. A. Rendes bevételek 1851. is. o. igazg.-év. igazg.-év. ft. ft. 1. Egyenes adók 74,198,830 63,940,489 2. Nemegyenes adók 109,153,516 3. Bevételek az ár-95,581,267 (odalmi tulajdonokból, bányászati és pénzverési jövedelmek . . 6,610,485 5,241,650 4. Törlesztési pénzalap felülségei . . 10,397,801 10,087,463 5. Különbféle más jövedelmek .... 5,399,952 5,437,597 Összesen 205,760,584 180,288,466 B. Rendkívüli bevételek. 17,491,454 14,007,991 Az álladalmi bevételek összege . . 223,252,038 194,296,457 A két évfolyam eredményeit összehasonlítva a rendes bevételeknél . . 25,472,118 a rendkívüli bevételeknél . . . 3,483,463 és az összes állodalmi bevételeknél a szaporodás tesz............................ . 28,955,581 Az egyes rovatokban az eredmények következők voltak : 1. Az egyenes adók közül tett 1851. 1850. igazg.év. ft. igazg.év. ft. A telekadó, a jövedelemadói pótlékot odaszámitva .... A házadó hasonló 58,684,661 52,813,022 pótlékkal együtt . . A keresetadó a Trieszt városa által fizetett általán összeggel 4,045,860 3,045,117 Jövedelmi adó a jövedelem más ágaitól, mint a telek- és házjövedelemtől . . . 3,704,957 1,342,378 Egyéb egyenes adók 391,408 356,441 Összesen 74,198,830 63,940,489 A telekadóban benfoglaltatnak a közvetlenül katonai igazgatás által szedett határőrvidéki adók (1 millió forint) s aztán az 1849. végével Magyarországon s Erdélyben hátramaradt hadiadóra történt *) Következni fog a Wiener Zeitung közelebbi számában. befizetések (1850-ben 3 millió, 1851-ben 5 millió forint.) A két évfolyam eredményeit egybehasonltva , kitűnik , hogy az egyenes adók egészben 10,258,311 írttal öregbedtek. Különösen a német és szláv koronaországokban ezen öregbedés 2,500,000 irtot, a magyar koronaországokban pedig 11,500,000 írtat tett. Ellenben kevesedett az olasz koronaországokban 3,700,000 írttal. Az egyenes adók gyarapodásában az egyes adónemek következő részszel bírnak: A telekadó szaporodott 5,871,639 frttal. A házadó ,, 988,413 „ A keresetadó „ 1,000,743 „ A jövedelemadó,, 2,362,579 „ Hogy a telekadó szaporodása, daczára annak, hogy ez Magyarországon, Erdélyben , s azelőtt ide tartozott részekben 1851-ben 10 millió forinttal többet tett, mintsem 1850-ben , nagyobb mértékben ki nem tűnik, oka , mivel az olasz tartományokban 1851 május 1-je óta az adópótlék 50%-ról százlélra szállíttatott le , ennélfogva ezen koronaországokban 1851-ben csaknem 4 millió frttal kevesebb fizettetett telekadó fejében , mint 1850-ben. A telekadói hátralékok 1851. igazgatási év végével 18,500,000 ftot tettek; ezen összegből esik a német és szláv koronaországokra közel 4 millió ft, az olasz koronaországokra 10 millióét, és a magyar koronaországokra több, mint 13 millió forint, mi a német s szláv koronaországokban 2 havi, az olaszokban 1 havi, és a magyarokban 13 havi tartozással egyenlő. Ezen hátralékok azonban (minthogy a lefizetés egészben — pro currenti fet pro praeterito — 1851 igazgatási évben az ezen évre felvett előleges költségvetési számot majdnem elérte) legnagyobb részint az 1851 igazgatási év előtti időszakhoz tartozik. A házadó gyarapodása a német és szláv koronaországokban 620,000 ftot, a magyarokban pedig csak 368,000 ftot tett, minthogy ezekben csak ezen összeg folyt be az előleges költségvetésben felvett 1.700.000 ft helyett. A keresetadónál az öregbedés a német s szláv koronaországokban 470.000 ftot, a magyarokban 530.000 ftot tett. Ezen utóbbiakban egészben csak ezen összeg folyt be az előleges költségvetésben felvett 3.200.000 ft helyett. A jövedelmi adónál az öregbedés a német és szláv koronaországokban tett .... 1,830,000 ft. az olaszokban csak....................... 90,000 „ a magyarokban csak....................... 440,000 „ Míg a lefizetés a német s szláv koronaországokban az előleges költségvetésben felvett 3,220,000 ftnyi összeget majdnem elérte, az olasz koronaországban több mint 3 millió írtal, s a magyarokban több mint 1,300,000 fttal ütött ki a várakozásnál kisebbnek. 7,371,944 6,383,531 A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. EGER megismertetése vázlatban. Dr. LÁNER FERENCZ cs. kir. egyetemi jogtanánál. *) Egy Istene, egy királya, egy édes honja! — a valódi magyarnak ez három legfőbb kincse , mindene! L. Azon ős, tősgyökeres magyar hű városok sorában, melyek dicső fejedelmünk, koronás urunk utolsó körutazása alkalmával, újra bebizonyiták lelkes fogadásuk által tántoríthatlan hű ragaszkodásukat és hódolatukat, méltó helyet foglalt Eger érseki város is, melynek történetéből, régi rendithetlen hűségét jellemző némely adatokat felhozni, és hajdani nevezetességéről némelyeket érinteni, nem tartom érdektelennek. Eger, mint már sz. István ideje óta püspökök székhelye, Ilonunk nevezetes helyeinek egyike volt már akkor is , mely hogy ugyanazon időben már várát is bírta, onnan világos, minthogy azon korbeli írók ezen várnak Sz. István általi nagyításáról, tágításáról szólnak, mint például Bombardus ezen szavaiban : „or * navit St. Stephanus arcem agriensem aedificiis, quam in deliciis habuit— Példáját követék Sz. László, II. István és Imre királyok, kik mindnyájan gyakrabban mulatának e hű város kebelében; amaz itt múlt ki, ez utóbbi pedig itt temettetett el. — IV. Béla a tatárok kitakarodása után a várost újra felépítteté, és kőfalakkal vétett körül. Nagy Lajos is gyakran mulatott Egerben és regényes környékén. Ide vezettetett hű követőjétől, Rozgony Simon püspöktől. Ulászló is, ki innen költözött Budára. Innen kelt ki Corvin Mátyás a csehektől megszállott Pata, Sajónémeti, és egyéb erősített helyek hódítására. Mily hős elszántsággal verte vissza az egri várőrizet (a nőket sem véve ki) Dobó és Elecskey vezérlete alatt 1552-ben a törökök tizenháromszoros megrohanását, a történettanból eléggé ismeretes. A törökök kiűzetése és a Rákóczy-féle zavarok lecsillapítása után, melyek alatt Éger igen is gyakran a harcz színhelye volt, és sok viszontagságon ment keresztül , annak lelkes püspöke Telekessy István mindent elkövetett felvirágoztatására; elkezdő 1713-ban székesegyháza építtetését, (mely is utódja gr. Erdődy Gábor alatt 1717-ben végeztetett be) s nagyszerű zárdákat és papnöveldét hozott létre. Foglár György kanonok Studium juridicum-ot alapítván, a későbbi jogtudományi lyceumi karnak alapját veté meg. Kiss János nagyprépost, elaggott lelkészek számára 1727- ben menhelyet (asylumot) nyitott. Komáromy János kanonok, kórházat és templomot alapított; gr. Barkóczy Ferencz egri püspök, 1754-ben a theologiai ss bölcsészeti kart létrehozván, könyvnyomdát is alapitott. Nagyhírű s emlékezetű gr. Eszterházy Kár püs e ,pök pedig, 1771-ben az Egerfolyam árjai ellen a kieső fekvésű s már nagyszerű épületekkel diszesitett város jutalmára roppant védfalat építtetvén, nagyszerű kertet (parkot) ültetett, és a dicső lyceumi (maga nemében e páratlan iskolai) palota (a birodalom e legszebb tanodái épülete) emeltetése, és nagyszerű csillagda létrehozása által tevő nevét halhatatlanná. Eger második érseke báró Fischer, növeldét (Institution educationis prolium) állított. Pyrker János pátriárkaérsek, a dicső emberbarát, mint minden jónak, nemesnek s miveit ízlésnek hathatós terjesztője, a beköltözésével kevéssel azelőtt borzasztó tűzvész által (1827-ben) félig elpusztult város helyrehozására, szépítésére minden kitelhetőt elkövetvén, érseki palotáját egy új homloképülettel a tér felé tágittatá, abban ritka becsű képtárát (nemzeti fruzeumunknak hagyományzottat) helyesen rendezve, közszemlére felállttá; az egri, már a törököktől is nagyra becsült és használt gyógyvizek fölött csinos fürdőépületet állított; rajziskolát, és praeparandiát alapított; katonai tiszti lakot saját költségén emelt; a tudományok felvirágzását, a nép civilisatióját mindenkép terjeszteni iparkodott; végre pedig a dicső, Isten dicsőségére, tudomány s szép ízlés, valamint emberiség javára, szóval minden nagyra minden időben áldozatkész nemes egri káptalan hozzájárulásával , honunk újabbkori egyik legszebb istenházát, a nagyszerű egri basilikát hozá létre. Mostani lelkes főpásztora (a tudományok és valódi humanitás elő ápolója) az egri (évtizedeken át már használatban nem lévő) csillagdát,honunk jelenleg ez egyetlen , még fenálló ebeli intézetét) ismét működésbe hozván, magasztos rendeltetésének visszaszerezte, és , mindenben, nagy erdődeinek nyomdokiba lépni főj törekvésű élet föladatának tanúsítja. " Eger 1596 oct. 14-től 1687-ki dec. 12-kéig 91 évig volt a törökök birtokában, kik annak elfoglalása után kitiltván a városból az egyháziakat, a római kath. nyilvános isteni tiszteletet uralkodások egész idejére erőszakosan megszüntették, a templomokat pedig mecsetekké változtatták,egyet kivévén , melylyet a ráczoknak adtak. Visszafoglaláskor 7 mecset volt a városban , melyek közt a mostan is fenálló minaret melletti volt a főmecset, melyben a Kassáról Egerbe visszatért káptalan, első időben tartó isteni szolgálatát. — Az egri (a pécsi kivételével honunkban ezen páratlan) »»«»őreinek magassága 17 öl s egy láb, egészen faragott kőből épült, üregében 99 lépcső vezet fel a már töredékeny, hajdan vas rostélyzattal környezett erkélyre. Pyrker azt egy a fél hold fölé emelkedett sz. kereszt jelével ékeskedő bádog kúppal fedezte be , melylyel az egész torony magassága 21 ös 2 láb. Ős Egernek már első királyaink alatt legfőbb dísze volt annak várbeli temploma, mely IV. Béla királyunktól egyik, 1261. évi oklevelében az ország legszebb templomának neveztetik. Ennek egy részét a 16-dik század első felében Perényi Péter, az egri vár akkori hatalmas kormányzója vontatta le, a többi pedig a törökök alatt pusztult el több nevezetes épületeivel. — A visszavett vár megszűnvén erősség lenni, lassan kint halmozott romokkal telt meg, miglen Pyrker e sok hős véráldozat és jeles tett nevezetesitette helyet kellő figyelemre méltatván, kitisztítana, utakkal, élőfákkal ellátta, a eszközlötte , hogy azt következő emlékek ékesítik: úgymint 1) egy kőboltozatú üregből (Casamata) készült, oltárral ellátott kálvária kápolna. 2) Dobó István Egervára parancsnokának , az általa 1552-ben, 38 napi kemény ostrom ellen vitézül otalmazott vár nap *) Ne felejts! gyanánt nyújtva a derék magyamivü egrieknek.