Pesti Napló, 1852. július (3. évfolyam, 692–718. szám)

1852-07-22 / 710. szám

1852 harmadik évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLT­ÉTINEK Vidéken : Pesten : Évnegyedre 5 f. — k. p.. Egy hónapra I­ut 30 k. p. Évnegyedre 4 — ,. ., ■ 4 „ A havi előfizetés, mint a,... számonkinti eladás is e­se­re megszűnt.­­ Egyes szám A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, Pri­nteza Laifert ház 8. Félévre 10 710 Szerkentési Iroda,Dri­nteza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől alámittatik minden bérmentellen levél vit­sautasittatik. Teljesszámu példányokkal még folyvást szolgálhatunk. Csütörtök, jul. 22-én HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyha­sidós petit-sora 4 kr.­­jával számittatik. A be­iktatást s 10 p.­krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánviták négy­­hasábos sora 5 pengő krajcárjával számítta­­tik. A fölvételi díj szin­­ te mindenkor előre le­teendő a PESTI NAPLÓ szerke­ző-hivatalába Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. TARTALOM: Telegrafi tudósítások. Az ausztriai birodalom állambevételei a kiadásai 1851. Bécsi levelek XIX. Vegyes hírek s események. Külföld. (Francziaország. Nagybritannia. Németország. Németalföld. Helvétia. Belgium. Spanyoloszág. Ame­rika). Leguj­abb. (Páris. London.) V­egyesek. (Nemzeti színház. — Börze. — Gabonaár, Dunavizállás.) N­ fi­t­á­r. (Eger megismertetése vázlatban). Budapest, jul. 22-én. TELEBRA.FI TÜDÍSI JASOK­Fehértemplom, jul. 17. — (Coronini gr. altábn. cs. kir. katonai és polg. kormányzó, Csorich b. had­ügyminiszterhez). Ö cs. k. Ap. Fölsége Albert főlig ő cs. fensége kíséretében ma reggel 6 órakor „Al­bert“ gőzhajón Zimonyból Pancsovára elutazott. Kara­ Giorgjevics szerb fejedelem és Harschid belg­rádi basa magoknak kikérték azon tiszteletet, hogy ő Felségét Pancsováig kisérhessék, s az elhaladás alatt szemle alá vétetett egy a Száva partján felállí­tott szerb, s a Duna partján egy török zászlóalj, Pancsován fényesen és örömzajjal fogadtatva, Ő Felsége a hatóságokat elfogadni , a közintézeteket s a gyakorlattartó zászlóaljat megszemlélni, s legma­­gasb megelégedését kifejezvén, útját Pancsováról még délelőtt tovább folytatni méltóztatott. Baziáson és Fehértemplomban a Felsége nagyszerű előkészü­lettel , örömzajongással fogadtatván, megszemléld a gyakorlattartó zászlóaljat, elfogadá az előkelőket s audientiákat adott. Holnap reggel egyházi diszelgés, azután gőzösön tovább-utazás O-Orsovára. Fehértemplom jul. 17. — (Kempen altba. ő ex­­cljához Bécsbe) Ő cs. k. Ap. Fölsége ma regg. 6 óra­kor indult gőzösön Zimonyból Belgrádnak; a bel­grádi vár és város m­ellett elhaladván a török és szerb helyőrség a parton volt felállítva, a várból ü­dvlövések történtek, miket Schlick hadigőzös vi­­szonzott. Erre a Felsége útját vizen Pancsova és Baziásra s innét Fehértemplomba folytatta, hova esti 6 órakor a legjobb egészségben megérkezett. Pancsován mulatása alatt, úgy szinte Fehértem­plomba érkezésekor Ő Felsége a két, német és ilir, határőrezredtől, valamint a lakosság, papság és hi­vatalnokoktól leirhatlan örömzajongással fogadtatott, Ő Felsége ott meglátogatta a laktanyákat és tem­plomokat, úgy a többi közintézeteket is. A szerb fejdelem, a belgrádi török basa és Knicanin tábor­nok több török és szerb tiszttel, kik Ő Felségét Pan­csovára kisérték volt, a pancsovai kikötő helynél, miután az ünnepélyességnél mindenütt jelen voltak, bucsútvevőnek. A fehértemplomi útközben Ő Felsé­­gét a kikötő helyeken felállított határőrcsapatok és a lakosság taraczklövések és örömkiáltásokkal fogad­ták, s Szendrő török erősség álgyulövésekkel üd­vözlő. Baziáson, a kincstári bányászat székhelyén 15 Felsége maga elé fogadta az összes bányászokat, a katonaságot, s a hivatalnokokat, végre a papságot. Viharos örömkiáltás, valamint a hegyekről­ számos taraczklövés dicsőrte a megérkezést. Itt Ó Fölsége megszemlélte az obelisk­ alakban felállított bánya­­terményeket, hasonlókép a két oszlop alakjában fel­állított különféle bányászeszközöket. Innét Ó Föl­sége útját Fehértemplomba kocsin folytatta. Estve a város fényes kivilágítása. Athen, jul. 13.— Cristophoros Papulaki barát végre elfogatván, „Otto“ gőzösön csendőrök által kisértetve a Pyraeusba érkezett. A vizsgáló biró és államügyész általi több órai kilátás után az athéni fő fogházba vitetett. Két mam­ota — egy pap és egy világi — mint kire jár, 10,000 drachma jutalomért késznek ajánlkozott , őt rejtőkéből, egy barlangból kicsalni, s ez nekik különféle ámitások által csakugyan sikerült. Hallomás szerint e veszélyes státusfogoly a lepantoi öbölben fekvő Rhion megközelthetlen erős­ségbe fog záratni. Dardanellák, júl. 11. — A kaimakám parancsára két róm­ai, megbotoztatott. A britt consulság és a konstantinápolyi britt követség e miatt erélyesen kö­vetelnek elégtételt. Trieszt, jul. 19. — Athénből imént érkezett tu­dósítás szerint Ottó görög király ő felsége 4 vagy 6 nap múlva Triesztbe utazik s igy f. hő 22—24-ke körül érkezendik ide. Páris, jul. 18. — A herczegelnök Straszburgba megérkezett és lelkesedéssel fogadtatott. London, jul. 17. — A ,,Times“ szerint az eddigi választások eredménye : 59 liberális conservativ, 249 liberális és 209 miniszteri. A „Magyar N­irlap“-hoz köv. tartalmú magán távirati sürgöny érkezett . Bécs, júl. 21. — Az Oestr. Correspondenz kinyi­latkoztatja, hogy Bismark küldetésének czélja csu­pán a barátságos szomszédi viszonyok megőrzése volt, de a vámkérdéssel semmi összeköttetésben nem állt. A porosz részéről már elfogadottaknak mondott praelimináriákról és pontozatokról szóló hírek, mind a légből kapottak. A vámegyesülési kérdés még nincs kiegyenlítve. Ausztria ragaszkodik a maga álláspontjához. Az ausztriai birodalom állodalmi bevételei■ s kiadá­sainak kimutatása az 18b1-dik évre. Az állodalmi középponti pénztár, az országos fő- és gyűjtő-pénztárak kezelési adataiból szerkesztett előadás az ausztriai birodalomnak az 1851-diki igaz­gatás­ évbeli bevételei- s kiadásairól, mely köztudo­másra adatik *), következő főbb pontokat foglal ma­gában : I. Állodalmi bevételek. A. Rendes bevételek 1851. is. o. igazg.-év. igazg.-év. ft. ft. 1. Egyenes adók 74,198,830 63,940,489 2. Nemegyenes adók 109,153,516 3. Bevételek az ár-95,581,267 (odalm­i tulajdonokból, bányászati és pénzve­­rési jövedelmek . . 6,610,485 5,241,650 4. Törlesztési pénz­alap felülségei . . 10,397,801 10,087,463 5. Különbféle más jövedelmek .... 5,399,952 5,437,597 Összesen 205,760,584 180,288,466 B. Rendkívüli bevételek. 17,491,454 14,007,991 Az álladalm­i bevé­telek összege . . 223,252,038 194,296,457 A két évfolyam eredményeit össze­hasonlítva a rendes bevételeknél . . 25,472,118 a rendkívüli bevételeknél . . . 3,483,463 és az összes állodalmi bevételeknél a szaporodás tesz............................ . 28,955,581 Az egyes rovatokban az eredmények következők voltak : 1. Az egyenes adók közül tett 1851. 1850. igazg.­év. ft. igazg.­év. ft. A telekadó, a jövede­lemadói pótlékot oda­számitva .... A házadó hasonló 58,684,661 52,813,022 pótlékkal együtt . . A keresetadó a Tri­eszt városa által fizetett általán­ összeggel 4,045,860 3,045,117 Jövedelmi adó a jö­vedelem más ágaitól, mint a telek- és házjö­vedelemtől . . . 3,704,957 1,342,378 Egyéb egyenes adók 391,408 356,441 Összesen 74,198,830 63,940,489 A telekadóban benfoglaltatnak a közvetlenül ka­tonai igazgatás által szedett határőrvidéki adók (1 millió forint) s aztán az 1849. végével Magyaror­szágon s Erdélyben hátramaradt hadiadóra történt *) Következni fog a Wiener Zeitung közelebbi számában. befizetések (1850-ben 3 millió, 1851-ben 5 millió forint.) A két évfolyam eredményeit egybehasonltva , ki­tűnik , hogy az egyenes adók egészben 10,258,311 írttal öregbedtek. Különösen a német és szláv ko­ronaországokban ezen öregbedés 2,500,000 irtot, a magyar koronaországokban pedig 11,500,000 írtat tett. Ellenben kevesedett az olasz koronaországok­ban 3,700,000 írttal. Az egyenes adók gyarapodásában az egyes adó­nemek következő részszel bírnak: A telekadó szaporodott 5,871,639 frttal. A házadó ,, 988,413 „ A keresetadó „ 1,000,743 „ A jövedelemadó,, 2,362,579 „ Hogy a telekadó szaporodása, daczára annak, hogy ez Magyarországon, Erdélyben , s azelőtt ide tartozott részekben 1851-ben 10 millió forinttal töb­bet tett, mintsem 1850-ben , nagyobb mértékben ki nem tűnik, oka , mivel az olasz tartományokban 1851 május 1-je óta az adópótlék 50%-ról száz­­lél­ra szállíttatott le , ennélfogva ezen koronaorszá­gokban 1851-ben csaknem 4 millió frttal kevesebb fizettetett telekadó fejében , mint 1850-ben. A telekadói hátralékok 1851. igazgatási év végé­vel 18,500,000 ftot tettek; ezen összegből esik a német és szláv koronaországokra közel 4 millió ft, az olasz koronaországokra 10 millióét­, és a magyar koronaországokra több, mint 13 millió forint, mi a német s szláv koronaországokban 2 havi, az olaszok­ban 1 havi, és a magyarokban 13 havi tartozás­sal egyenlő. Ezen hátralékok azonban (minthogy a lefizetés egészben — pro currenti fet pro praeterito — 1851 igazgatási évben az ezen évre felvett előleges költ­ségvetési számot majdnem elérte) legnagyobb részint az 1851 igazgatási év előtti időszakhoz tartozik. A házadó gyarapodása a német és szláv korona­országokban 620,000 ftot, a magyarokban pedig csak 368,000 ftot tett, minthogy ezekben csak ezen összeg folyt be az előleges költségvetésben felvett 1.700.000 ft helyett. A keresetadónál az öregbedés a német s szláv koronaországokban 470.000 ftot, a magyarokban 530.000 ftot tett. Ezen utóbbiakban egészben csak ezen összeg folyt be az előleges költségvetésben fel­vett 3.200.000 ft helyett. A jövedelmi adónál az öregbedés a német és szláv koronaországokban tett .... 1,830,000 ft. az olaszokban csak....................... 90,000 „ a magyarokban csak....................... 440,000 „ Míg a lefizetés a német s szláv koronaországok­ban az előleges költségvetésben felvett 3,220,000 ft­­nyi összeget majdnem elérte, az olasz koronaország­ban több mint 3 millió írtal, s a magyarokban több mint 1,300,000 fttal ütött ki a várakozásnál ki­sebbnek. 7,371,944 6,383,531 A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. EGER megismertetése vázlatban. Dr. LÁNER FERENCZ cs. kir. egyetemi jogtanánál. *) Egy Istene, egy királya, egy édes honja! — a valódi magyar­nak ez három legfőbb kincse , mindene! L. Azon ős, tősgyökeres magyar hű városok sorában, melyek dicső fejedelmünk, koronás urunk utolsó kör­utazása alkalmával, újra bebizonyiták lelkes foga­dásuk által tántoríthatlan hű ragaszkodásukat és hó­dolatukat, méltó helyet foglalt Eger érseki város is, melynek történetéből, régi rendithetlen hűségét jel­lemző némely adatokat felhozni, és hajdani neveze­tességéről némelyeket érinteni, nem tartom érdek­telennek. Eger, mint már sz. István ideje óta püspökök szék­helye, Ilonunk nevezetes­ helyeinek egyike volt már akkor is , mely hogy ugyanazon időben már várát is bírta, onnan világos, minthogy azon korbeli írók ezen várnak Sz. István általi nagyításáról, tágításáról szól­nak, mint például Bombardus ezen szavaiban : „or­ *­ navit St. Stephanus arcem agriensem aedificiis, quam­ in deliciis habuit— Példáját követék Sz. László, II. István és Imre királyok, kik mindnyájan gyakrabban mulatának e hű város kebelében; amaz itt múlt ki, ez utóbbi pedig itt temettetett el. — IV. Béla a tatárok kitakarodása után a várost újra fel­­építteté, és kőfalakkal vétett körül. Nagy Lajos is gyakran mulatott Egerben és regényes környékén. Ide vezettetett hű követőjétől, Rozgony Simon püs­pöktől­­. Ulászló is, ki innen költözött Budára. Innen kelt ki Corvin Mátyás a csehektől megszállott Pata, Sajónémeti, és egyéb erősített helyek hódítására. Mily hős elszántsággal verte vissza az egri vár­­őrizet (a nőket sem véve ki) Dobó és Elecskey ve­zérlete alatt 1552-ben a törökök tizenháromszoros megrohanását, a történettanból eléggé ismeretes.­­ A törökök kiűzetése és a Rákóczy-féle zavarok lecsil­lapítása után, melyek alatt Éger igen is gyakran a harcz színhelye volt, és sok viszontagságon ment ke­resztül , annak lelkes püspöke Telekessy István min­dent elkövetett felvirágoztatására; elkezdő 1713-ban székesegyháza építtetését, (mely is utódja gr. Erdődy Gábor alatt 1717-ben végeztetett be) s nagyszerű zárdákat és papnöveldét hozott létre. Foglár György kanonok Studium juridicum-ot alapítván, a későbbi jogtudományi lyceumi karnak alapját veté meg. Kiss János nagyprépost, elaggott lelkészek számára 1727- ben menhelyet (asylumot) nyitott. Komáromy János kanonok, kórházat és templomot alapított; gr. Bar­­kóczy Ferencz egri püspök, 1754-ben a theologiai s­s bölcsészeti kart létrehozván, könyvnyomdát is alapi­­­­­­tott. Nagyhírű s emlékezetű gr. Eszterházy Kár­ püs e ,­pök pedig, 1771-ben az Egerfolyam árjai ellen a kies­ő fekvésű s már nagyszerű épületekkel diszesitett város j­utalmára roppant védfalat építtetvén, nagyszerű ker­tet (parkot) ültetett, és a dicső lyceumi (maga nemé­ben e páratlan iskolai) palota (a birodalom e legszebb tanodái épülete) emeltetése, és nagyszerű csillagda létrehozása által tevő nevét halhatatlanná. Eger má­sodik érseke báró Fisch­er, növeldét (Institution edu­­cationis prolium) állított. Pyrker János pátriárka­­érsek, a dicső emberbarát, mint minden jónak, nemesnek s miveit ízlésnek hathatós terjesztője, a beköltözésével kevéssel azelőtt borzasztó tűzvész által (1827-ben) félig elpusztult város helyrehozására, szépítésére minden kitelhetőt elkövetvén, érseki pa­lotáját egy új homloképülettel a tér felé tágittatá, abban ritka becsű képtárát (nemzeti fruzeumunknak hagyományzottat) helyesen rendezve, közszemlére felállttá; az egri, már a törököktől is nagyra becsült és használt gyógyvizek fölött csinos fürdő­épületet állított; rajziskolát, és praeparandiát alapított; katonai tiszti lakot saját költségén emelt; a tudo­mányok felvirágzását, a nép civilisatióját mindenkép terjeszteni iparkodott; végre pedig a dicső, Isten dicsőségére, tudomány s szép ízlés, valamint em­beriség javára, szóval minden nagyra minden idő­ben áldozatkész nemes egri káptalan hozzájárulásá­val , honunk újabbkori egyik legszebb istenházát, a nagyszerű egri basilikát hozá létre.­­ Mostani lelkes főpásztora (a tudományok és valódi humanitás e­lő ápolója) az egri (évtizedeken át már használatban nem lévő) csillagdát,­­honunk jelenleg ez egyetlen , még fenálló ebeli intézetét) ismét működésbe hoz­­­­ván, magasztos rendeltetésének visszaszerezte, és , mindenben, nagy erdődeinek nyomdokiba lépni fő­­j törekvésű élet föladatának tanúsítja. " Eger 1596 oct. 14-től 1687-ki dec. 12-kéig 91 évig volt a törökök birtokában, kik annak elfoglalása után kitiltván a városból az egyháziakat, a római kath. nyilvános isteni tiszteletet uralkodások egész idejére erőszakosan megszüntették, a templomokat pedig mecsetekké változtatták,­­egyet kivévén , mely­­lyet a ráczoknak adtak. Visszafoglaláskor 7 mecset volt a városban , melyek közt a mostan is fenálló minaret melletti volt a főmecset, melyben a Kas­sáról Egerbe visszatért káptalan, első időben tartó isteni szolgálatát. — Az egri (a pécsi kivételével honunkban ezen páratlan) »»«»őreinek magassága 17 öl s egy láb, egészen faragott kőből épült, üregében 99 lépcső vezet fel a már töredékeny, hajdan vas rostélyzattal környezett erkélyre. Pyrker azt egy a fél hold fölé emelkedett sz. kereszt jelével ékeskedő bádog kúppal fedezte be , melylyel az egész torony magassága 21 ös 2 láb. Ős Egernek már első királyaink alatt legfőbb dísze volt annak várbeli temploma, mely IV. Béla királyunktól egyik, 1261. évi oklevelében az ország legszebb templomának neveztetik. Ennek egy részét a 16-dik század első felében Perényi Péter, az egri vár akkori hatalmas kormányzója vontatta le, a többi pedig a törökök alatt pusztult el több nevezetes épületeivel. — A visszavett vár megszűnvén erősség lenni, lassan kint halmozott romokkal telt meg, m­ig­­len Pyrker e sok hős véráldozat és jeles tett neveze­­tesitette helyet kellő figyelemre méltatván, kitisz­títana, utakkal, élőfákkal ellátta, a eszközlötte , hogy azt következő emlékek ékesítik: úgymint 1) egy kőboltozatú üregből (Casamata) készült, oltár­ral ellátott kálvária kápolna. 2) Dobó István Eger­vára parancsnokának , az általa 1552-ben, 38 napi kemény ostrom ellen vitézül otalmazott vár nap­ *) Ne felejts! gyanánt nyújtva a derék magyamivü egrieknek.

Next