Pesti Napló, 1852. október (3. évfolyam, 770–795. szám)
1852-10-14 / 780. szám
házak féléven át folyvást tartanak katonát, míg egyebek mondhatni soha sem. És ezen nagy teher egyrészt a rosz felosztás következménye. Egy szegény földműves kénytelen legalább egy emberre s lóra folyvást kész szállást tartani, s ha e szállást saját lakásától külön adni módjában van, úgy ez neki 20—30 luftjában van legalább, azontúl köteles féltésen át élenkint 9—10 pártba kerülő fával fűteni s kosztot adni akkor, midőn a gazdagabb iparos s kereskedői osztály mindezektől, úgyszólván egészen ment. Szerény véleményem szerint igen igazságos lenne, ha mind nálunk, mind egyebütt oly intézkedés tétetnék, hogy az, ki embernek s lónak szállást, és ez utóbbinak alomszalmát ad , semmi mással ne tartozzék, mások födözhetendvén a többi szükségletet. Ez után eszközölhető lenne , hogy a terhet az egész közönség, nem pedig annak tán csak F.D-e viselje; valamint azt is igen rendén látnám, ha e szükségképviselendő terhek hordásától — úgy a mint a legfelsőbb cs. rendeletek határozzák — senki, legyen az aztán tisztviselő vagy nem, fel nem mentetnék; kivált midőn e mentesség másoknak gyakran igen érezhető s rendkívüli terheltetésével történik. Termésünk középszerű , az e hetekben gyakori esőzés a kukoriczá- s burgonyaszedést, nem különben a vetést is igen akadályozza. EÍMTáLOS. Badini Hudoba Dániel, badini zólyomm. m. v. szül., 50 éves, evang., nőtlen, hadnagy a volt cs. k. magyar testörségnél, ki 1848 augustusban Magyarországba szabadsággal elbocsáttatása után a 62. cs. k. sorgyalogezred századosává 1848 septemberbeni kineveztetését a magyar minisztériumtól, és mind ilyen beosztatását a Komárom várőrségeül rendelt 57-dik honvédzászlóaljba elfogadta, az octob. 3-ki legf. manifestum és az 1848 nov. 12. proclamatio kihirdetése után a cs kir. zászlókhoz vissza nem tért, hanem, időnkinti félbeszakítással a felkelők soraiban 1849 áprilisig szolgált, és ámbár ez idő alatt a cs. k. csapatok elleni harczolástól visszavonulni igyekezett, az 1849 ápril 14-ei debreczeni conventhatározat tudomásra jutása után többé nem szolgált, és egy nem sikerült nyugalmaztatási kísérlet után szabadságidőt eszközlött ki, mit a magyar forradalmi háború bevégeztéig használt; azután mégis elrejtve maradt, majd Hamburgba menekült, és csak 1852 ápril 14-én jelentette magát feleletrevonás végett. Badini Hudoba Dániel, ki mindezt megállapított tényállás mellett törvényesen bevalló, a fölötte 1852 octob. 1 -jén tartott haditörvényszéken a fegyveres lázadásbani részvétel fmnében elmarasztaltatott, és az 1849 julius 1-ji proclamatio értelmében, egybekötve az arra vonatkozó 1849 julius 2-ki utasítással és a katonai büntetőtörvénykönyv 62. sz. 48-ával, a viselt cs. k. hadnagyi rangról lelétezésen kívül kétévi várfogságra ítéltetett. A magas cs. kir. 5-ik hadseregparancsnokság azonban 1852 oct. 4-én a badini Hudoba Dánielre kimondott várfogságot, a tiszti rangjáróli letétetés fentartása mellett, tekintettel a számos mellette szóló kegyelmi okokra, kegyelem útján egészen elengedte. Mely szerint az Ítélet f. hó 6-án kihirdettetett. Pest, oct. 11. 1852. Cs. k. katonai haditörvényszék. Nemes Natali Mátyás, raguzai dalmatial szül., 36 éves, kath., nőtlen , főhadnagy a Sándor császár cs. k. 2. gyalog sorezredben, ki mindjárt az 1848 martiusi napok után a felforgató párt iránti rokonszenveit kitüntető , az oct. 5-ki legi. manifestum és 1848 nov. 12-ki proclamatio kihirdetése után is Magyarországból a cs. k. zászlókhoz vissza nem tért, hanem a nevezett, a magyar forradalmi kormány által 1848 decemberben Erdélybe rendelt ezrednél maradt, és azzal részt vett a kápolnai, dézsi és makosi ütközetekben 1848 dec. 25 és 1849 jan. 2-kán , mire betegség miatt 1849 jan. 7- től a magyar forradalmi háború bevégzéséig a felkelők soraiban ugyan többé nem szolgált, de a törvényszéki nyomozás elől mégis elvonult és csak 1852 január 23- kán Szathmár-Németiben jelentette magát. Nemes Natali Mátyás, ki mindezt megállapított tényállás mellett törvényesen bevallá, a fölötte 1852 sept. 50-kán tartott haditörvényszéken a fegyveres lázadásbani részvétel bűnében elmarasztaltatott, és az 1849 jul. 1-i proclamatio rendelete szerint, összekötve az erre vonatkozó 1849 jul. 2-ki utasítással és a katonai büntető-törvénykönyv 62 ez. 4 §gával, a viselt cs. kir. főhadnagyi rangból letétetésén kivül hat évi várfogságra ítéltetett, mely ítélet a törvényes megerősítés után f. hó 4-kén kihirdettetett és végrehajtatott. , Pest, oct. 11-én 1852. A cs. k. haditörvényszék. Wintzer Ferencz ó-kanizsai bácsin, m.o. szül., 60 éves, kath., nőtlen, főhadnagy a cs. kir. szekerésztestnél, az érez hadseregi kereszt birtokosa, ki 1851. febr. 1-jén in contumaciam elítéltetett, a vele visszatérése után eszközlött rendes vizsgálat alkalmával, megállapított tényállás mellett törvényesen bevallá, hogy az 1848 oct. 5-iki legf. manifestum közzététele után, Lembergből 1848. oct. 21-kén oly czéllal, hogy a magyar fölkelő seregben szolgálatba lépend, és magával vive 205 frt 30% kr p.p. a reá mint a cs. k. 82-ik tizenkét fontos positio-üteg-fogat parancsnokára bizott pénztárból, hitszegőleg elszökött. Pestre érkezése után a magyar fölkelő seregbe főhadnagyul beosztatását Trainnál Erdélyben elfogadta és 1849 júniusig megtartotta, aztán Kolozsvárit szabadság időért folyamodott ugyan és a forradalmi háborúban többé részt nem vett, de utána mégis a törvényes vizsgálat elől magát elvonta, és csak 1851. november 19-kén jelentette magát Temesváron. Ugyanő ennélfogva a fölötte 1852 sept. 20-án tartott haditörvényszéken felségárulási bűn miatt , terhelve kincstári pénzek elidegenítésének bűnével, az 5-ik haditörvényczikk határozatához képest, egybekötve az 1849 jul. 1-i proclamatioval, továbbá az általános polg. törvénykönyv 1540 §-ával, viselt cs. k. főhadnagyi rangjáról letétetésén, az érez hadsereg kereszt elvesztésén, a cs. k. kincstárnak okozott, és részenkinti helyrepótlás után még hátralevő 105 ft 52% kr. pp. kár visszatéritésén , és vagyonának a magyar forradalom által okozott károk megtérítésére lefoglalásán kívül, kötél általi halálra ítéltetett. A magas cs. k. 3. hadseregparancsnokság azonban 1852. sept. 29-én a Wintzer Ferenczre haditörvényileg kimondott halálitéletet, a tiszti rangjárólt letételnek, az érez hadseregi kereszt elvesztésének , a cs. k. kincstár kártalanitása kötelességének és egyéb vagyona lefoglalásának fentartása mellett, kegyelem utján elengedte és tiz évi várfogságra szelídítette. Mely szerint az Ítélet f. hó 4-én kihirdettetett és foganatba tétetett. Pest, oct. 11. 1852. A cs. k. haditörvényszék. (Magy. Hirl.) lányok beszédmódjára emlékeztet. — Korcsek még mindig mesterileg czimbalmoz szájával s előadását egyre ismételtetik. — October 11. Két uj eredeti vigjáték Kövér Lajostól. Egyik : Az első követelés, a másik : Cholera és nőszeszély — szerzőtől már adtak ez idén egy kis vigjátékot , mely nem sok vizet zavart s minden nyom nélkül enyészett el színpadunkon. Most ismét kettő egyszerre! — Mi azt hittük, hogy a csupa színészekből álló drámabiráló választmány most csak helyre akarja hozni azon hibáját , mely szerintlőtértől — az élet-koholók szójárásaként — már egy sovány művecskét elfogadott és szinre hozott. Azonban csalatkozánk. E két kis újdonság sem ér többet az első kísérletnél. Szerző eddigi darabjait nem is lehet szabályszerű vígjátéknak , hanem csak olyan, a múzsák iránt tiszteletlen kényelműséggel oda dobott színpadi tréfáknak nevezni. A leleményes tervezés, a situatiók érdekes és meglepőleg mulattató összeállítása, a jellemek valódisága s komikai ereje. S az erkölcsi, társadalmi irány, mint az igazi vígjáték lényeges kellékei, majdnem egészen hiányzanak szerző n füvecskéiben. Csupán a dialóg kezelésében tanusít némi ügyességet, s ez még koránsem elég az üdvösségre. — Az „Első követelés“ nem egyéb mint egy kis episod , mely egy nagyobb vígjátékból kiszakasztott résznek inkább csak megjárná. Egy fiatalember a városból falusi jószágára viszi haza fiatal új nejét, kivel még állítólag nem is csókolózott, s midőn a számára elrendezett lakosztályba akarná bevezetni, a nő nagynénje azon elvből kiindulva, miszerint a házaséletben nem a férfi, de a nő akaratján kell a tánczot járni, s azt súgja neki, hogy ne fogadja el a kijelölt lakosztályt, hanem követelje részére azt, melyben férje kíván lakni. Azonban ennek is van a háttérben egy nagybátyja, ki azt súgja neki, hogy ne engedjen, mert ha egyszer teszi, jövőre, is mindig engednie kell majd neje követelő szeszélyeinek. Az ugyan furcsa dolog , miként egy fiatal házaspár, ki még eddig nem is lakott és csókolózott egymással, egy ily csekély ok miatt, vagyis jobban mondva , minden ok nélkül összezörrenjen egymással, úgy hogy a főcske utóbb még ájulást is színlel, — de ha már csakugyan megtörténik ez, amint Kövér művében effective megtörtént, legalább a kifejlődésnek kellene meglepő érdekkel bírnia. — De, mi jön itt ki az egészből ? Az , hogy a két nő látván cselfogásuk sikeretlen voltát, — enged, s az idő előtt megháborított házi béke ismét helyre áll. — A darab burlesque comikátusa pedig abból áll, hogy a kántor, az inas és a kertész rózsakoszorúzottan készülnek az uj házaspár ünnepélyes elfogadására. E czélből az Amórnak öltöztetett tót kertészt, Szlupujt, kinek minden comikai ereje csak annyi, hogy tótosan beszél, s egy két tót szót kever a magyar közé, s felállítják egy helyre, hogy innen virágokat dobáljon a fiatal házaspárra ; de a tót Amor csak akkor kezdi meg működését, midőn a nő tettetésből elájul. — Ilyen humorú darabot csak műkedvelő irhát műkedvelők számára, s a mi színészeink mégis nagy minákkal láttak a dologhoz, s a semmi értékű szerepek a legjobb kezekbe voltak kiosztva. A szerző valamelyik előkelő színésznek, mint vígjáték-író, kétségkívül ideálja lehet, és innen az a nagy pártolás. — A „Cholera és nőszeszély“ még az előbbinél is érdektelenebb darabocska, s a cholera csak úgy figurál benne mint lucus a non lucendo. A nőszeszélyt inkább feltaláljuk benne, a mennyiben Szépesyné asszonyság egyáltaljában nem tűrheti azt, hogy férje burnótot szívjon , s mindent elkövet, hogy őt elszoktassa arról. El is éri czélját s utóbb mindketten, férj és nő egyaránt szivaroznak, így van itt a bölcseség köve feltalálva, — s Bulyovszkiné valóban bájosan tud szivarozni. És az ily geniális vígjátékok gyakori adatásával csakugyan ki lehetne füstölni színházunkból a közönséget. — Van e darabban egy Kököly báró is, ki bárgyusága mellett is két asszonynak udvarol egyszerre, még pedig nem csekély adag impertinence-al s ki cik azért szik furcsának , mert Szentpéteri játszotta nem anyira bárói mint inkább komornyik-alakban , s kéletes birka-pofával, mint Scholtz szokta a perlszerű bécsi inasokat. László és Jókainé tett mit tehettek, — de vájjon lehet-e semmiből térteni ?! Játék után némelyek szerzőt kihívták Köböly báró jelenté, hogy szerző nincs jelen, már aztán valaki, hogy ő nem komornyik! S aiután Kboly báró az ő mély kritikai belátásánál fogva is, ugyan azt képzeli , hogy a darab igen jó s általát tetszésben részesült, kétségkívül még máskor is fiak adni. — A vígjátékok előadása után Kobler Lu a „Jaco de Xerea“ nevű chachuca-szerű tánczot , bajjal es kellemmel lette, s végül a tánczkar 12 ta. a „Kozák _ jelemtánczot járta, mi a tót Amor , sznarfusz es cholera-görcsök magasztos gyönyör nem “*» '«ta«“ *« vegyes hírek is események. Pest, oct. 13. — A magyar kereskedelmi társaság összes levelezései és számadásai hallomás szerint a nemzeti múzeumban fognak letétetni, s fentartási s őrizetdijul a feloszlott társaság nevezett intézetnek állítólag 200 pfiot hagyományozott. — Csaknem meséltük, hogy az adózás téli ősiszony, melyet egyébiránt felsőbb államokok ildomos belátása már úgyszólván végkép kiirtott belőlünk, legközelebb ismét polgártársaink csekély töredékén erőt véve, egy már kivívott humanismusi fényes eredményt dugába döntsön. Emlékeznek lapunk olvasói, miszerint a helybeli ág. hutv. község múlt havi gyűlésében a megkívántató egyházi és iskolai költségek födözésére, s illetőleg a gymnasiumi alsóbb osztályok teljes állandósítására szükségesnek találta magáta városi adókulcs szerint róni a viselendő terheket. S ine a folyó hó 7dikán tartott közgyűlésen az „adó“ szó felkerté az alvó rémet némely tagok kebelében, kik ez alakbani köteleztetés ellen felszólalván, a múlt határozat visszavételét csaknem kieszközölték ; azonban a belátás teljesekeszélyes tapintatának sikerült az ellenzőket meggyőzni arról, mikép itt csak az elkerülhetlen költségek födözésére kívántató adakozások szabályozása forog fen, mely szükségletek a község részéről illőleg elismertetvén s méltányoltatván , minden tag bizonyosan erkölcsi köteleztetést látand csak a kivetésben, mely immár folyamatba is tétetett. Gyűlés végén a szervező bizott- mány elnökének, dr Würzler urnak buzgó eljárásáért köszönet szavaztatott. — Hogy a pénzhamisitási szenvedély mennyire fejlődött, bizonyítja azon körülmény, miszerint az magát már a zsenge gyermekkorra is által kezdi rázni Több eset fordult már elő, hogy inasok és más fiuk a kis bankjegyek készítésén rajtakapattak, legújabban két vargainas azért fogatott el, mivel negyedkrajezárosokat, miket előbb körülfürészeltek s megezüstöztek, hatkrajezárás gyanánt akartak kiadni. . _ . — A tiszaszabályozási társulat jövő hó 17-ben, a magy. gazdasági egylet pedig még e hó folytában tartanának gyűléseket. Utóbbi gyűlés tanácskozásainak tárgya az újraszervezés leend. — Néhány jótékony intézetünk pénzalapjai újra tetemes összegekkel szaporodtak. A múlt vasárnap föleskütt új polgárai Pest városnak ezen ünnepélyes alkalom emlékéül többi közt a városi hivatalnokok nyugpénz-intézetéről, továbbá a polg. kórházról, Josephinum és bölcsődéről illőleg megemlékeztek. — Jövő vasárnap a terézkülvárosi templomban tartandó nagymise alkalmával nemzeti színházunk több dalnokai s dalnoknői is fognak az énekkarban közremunkálni; a sopron-magánrészt Leiter Karolina kisasszony vállalta el. — A nemzeti színházban rövid időn több érdekes újdonságok kerülnek színpadra. ,,Corregio“ Oehlenschlüger, jövő hétfőre (od. lákára) van előadás végett kitűzve. „Dalma“ Jókaitól f. hó 23. vagy 30-kán adatik ; végre a „Hugenották“-at szorgalmasan tanulják, ha ezen operát a közönség két három hét alatt bizonyosan élvezhetendi. ■— A Dunaparton létező állatseregletet különös fatum üldözi, mely tulajdonosát is természetesen érzékenyen sújtja. Ittmulatása alatt megdöglött mind az öt fókája, egy nagy teknősbékája, egy csörgőkígyója s végre egy csuklyásmajma (kapucziner). A teknősbékát s egyik fokát Langer tanár vette meg az egyetemi múzeum számára. Az anyafóka, mint már közöltük, a nemzeti muzeum tulajdonává lön. — Kőhegyi József, a „kézfogó“ feltalálója, ma vagy holnap utazik Debreczenbe, legújabb találmányát azon vidéken meghonosítandó. Bécs, oct. 12. — A zágrábi községtanács elhatározta, Ő Fels, a császár oet. 20-ban következő visszatérésekor az ottani Márk tért új forma szerint legfényesebben kivilágítani. A Márk térhez vezető összes bejárásoknál diadalkapuk emelkedendnek, ezernyi lámpákkal körülragyogva. Ugyanaznap este a zeneegylet nagyszerű esti zenét rendezend, s következő este ő exjánál a püspöknél fényes ünnepi tánczvigalom fog tartatni. — A főprocuraturák és statusügyészségeknek a büntetőtörvénykezés sikeres átnézése végett a vétség-büntetési ítéletek fölött külön lajstrom vezetése hagyatott meg. — Nov. 1-jével az eddigi felügyelő hadbiztosságok helyébe minden katonai orsz. parancsnokságnál külön számadási osztályok lesznek felállítva, minélfogva a seregparancsnokságok számadási tekintetben is az orsz. katonai parancsnokságok alatt államinak. — A cs. kir. hadihajók f. évi késő őszön is fognak egy nagyobbszerü hajóhadi gyakorlatot, épen úgy mint tavai, végezni. — A m. keresk. minisztérium önhasználatra egy összehasonlító táblázatot készíttetett az összes európai vasutak különféle építési rendszerei s kezelései fölött. — A „Krönst. Zig“ hirkép említi, miszerint Horvátországon a földtehermentesítés ellen egy kérvény készül. — Poroszország, Belgium, Franczia, Szászország, Németalföld és Ausztria közt egy távirati szerződés létesült, az emlitettt státusok kormányai s illetőleg követségei közti összeköttetés szabályozására. Minden kormánynak saját titkos jelbeszéde leend, melyet csak ő s követe értend. A diplomatiai futárok költségei ez által meg fognának takarittatni. — Ausztria, Bajorország és Würtemberg közt tanácskozások folynak egy, az Ulmi határ közti dunaterület hajózási akadályainak mellőzésére czélzó szerződés megkötésére. — Hallomás szerint a helybeli templomok közötti szabad térek szabályoztatni, s a netalán még szokásban levő piaczbódék onnan eltávolíttatni fognak. — Egy, az adótáblázatokból szerkesztett statistikai kimutatás szerint a közvetett s egyenes adóból Alsó- Ausztriában fejenkint 16, Felsőben 8, Styria-, Karinthia- s Karnioliában 6, partmelléken 10 , Tyrol-, Cseh-, Morvaország- és Szilésiában 5, Gallicziában 3, Dalmátországban 2 fő esik fejenkint. A Lombardvelenczében fenálló 13 takarékpénztár jelenleg igen virágzó állapotban van. Összesen mintegy 25 millió líra (egy lírai ezüst huszas) van letéve bennök, s ebből 20 millió magán-földbirtokra gyümölcsözőleg fektetve. — Hallomás szerint a polgári törvénykönyv Magyar- Horvátország és Slavónia számára már megnyerte a legfelsőbb jóváhagyást. Az új törvény alapját a közpolgári törvénykönyv képezi, csak kevés módosítás történt a nevezett országok sajátságos viszonyainak tekintetbevételével; az új polg. törvénykezés új évre lép életbe. Függő perek bevégzésére bizonyos időhatár van szabva. KÜLFÖLD. Francziaország. A „Moniteur“ telegrafi tudósításai szerint, a herczeg elnöknek Agendani megjelenésekor a lelkesültség tetőpontra hágott. Minden oldalról „Vive l’Empereur! Vive Napoleon III! Vive le sauveur de la France! hangzók a százezerét meghaladó tömegből. Útja Bordeaux-ig valóságos diadalmenet volt, hol, fogadtatása minden képzelhetőt felülmúlt. A hajóról Quinconnes-ban leszállva, lóháton jött a nagytérre, hol a töméntelen sokaság őt mint császárt, s mint harmadik Napoléont élteté. A községi küldöttségek vetélkedtek hódolataik kifejezésében. Ezek elfogadása után a székesegyházba s onnan a hatósági palais-ba ment a toronyok üdvözlései közt. Este a palais-ban ebéd, a kertben zene s az egész város csodáján kivilágítva volt. Páris, oct. 8. Az utolsó tudósítások , a herczegelnöknek Bordeauxbani fogadtatásáról részletesben szólnak. Az itteni pompa és lelkesedés minden eddigit meghaladott. Az elláthatlan néptömeg „Éljen a császár! Éljen harmadik Napóleon! Éljen Francziaország megmentője !“ kiáltások közt, késő éjig tolongott a fényesen kivilágított városban. A toulouse-i csata elmaradása nagy elégületlenséget szült az ottani lakosok közt, kik a régi rómaiakhoz képest „panem és circenses“t követelnek. A herczeg-elnök valószínűleg nem fogadandja el Blois és Orleans városok meghívását, s ragaszkodik a fővárosba leendő visszatérésére kitűzött határnaphoz. A franczia lapok nem győznek eleget beszélni az itteni készületek mindent meghaladó fényéről. A legnagyobbszerű Te Deum, a katonasággal vegyes párisi, és három megyéből összegyűlendő nemzetőrség, a munkások által egy boulevardon — úgy szinte az auszterlitzi hídon felállítandó diadalív , s ezer más hódolatjel, mit a párisi nép oly csattanósan ért nyilvánítani, napi tárgyai a közbeszéd és feszült várakozásnak. Közönségesen hiszik, hogy a herczegelnök, mielőtt Saint-Cloud vagy Fontaineblauba menne, a tuileriákban fog megszállani. A senatus összehívása napjáról elhallgattak. Anynyi bizonyos, hogy mielőtt e részben határoznának, az elnök visszatértét bevárják; ekkor azonban valószínű, hogy a határnap rögtön kitüzetik. A börzén nagy zajt ütött a Times egy czikke, melynek tartalma a frankfurti hírlap manifestumával igen összevág , s mely szerint : a császárságot többé mi sem gátolja, az 1815-ki kötményben megállapított területi határszélek legpontosabb megtartásával. A Lyonban elfogott hetvenhét egyén közöl 44 szabadon bocsátatott, s csak 33 börtönöztetett be. A Haut-loire-i kerületben történt elfogatások a marseille-i complottal látszanak kapcsolatban lenni. A foglyok közt két volt hegypárti képviselő, s de Saint Ferréol úr is van , kik az aix-i törvényszék által fognak elítéltetni. 1hiors elutazott, a lapok azonban sietnek megjegyzem, hogy koránsem kényszerűség, hanem saját akaratánál fogva. Angolhonba megy, hogy ott a parliament megnyitásán — mely a birodalom visszaállításával hihetőleg egy időre fog esni (?) jelen legyen. A fővárosban naponkint keringő képtelen hírek közt tudomásra jutott Girardin Emilnek azon — állítólag elfogadott indítványa, hogy a hírlapkiadó